• Nem Talált Eredményt

Tájékoztatástudományi képzés az Egyesült Államokban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tájékoztatástudományi képzés az Egyesült Államokban megtekintése"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

0 0 2 . 3 5 i 3 7 6 . 1 4 / 7 3 /

TÁjÉKOZTATÁSTUDOMÁNYI KÉPZÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN *

Paul Wasserman '*

Maryland

Elöljáróban tekintsük át nagy v o n a l a k b a n , m l a különbaég a z Egyesült Államok áa máa országok, különösen a z európai k o n t i n e n s o r ­ szágainak tájékoztatástudományi képzése között. A m i t Európában tájé­

koz tatáé tudománynak n e v e z n e k , a z tulajdonképpen e g y r e Inkább a z á l ­ talában dokumentáció néven i s m e r t tevékenység azélesebb értelmezését j e l e n t i . A n n a k megjelölésére, a m i t a z európai k o n t i n e n s e n dokumentá­

ciónak n e v e z n e k , m i n d a z Egyesült Államokban, m i n d Nagy-Britanniában a szakkönyvtárosság / a p e o l a l l i b r a r i a n e h i p / kifejezést használják.

Az Egyesült Államokban, e b i z o n y o s mértékig Hagy-Britanniában, a tá­

jékoztatástudomány / I n f o r m a t i o n s c i e n c e / kifejezésen a z t a tevékeny­

séget értik, a m e l y mindinkább a z információ és a z információk kezelé­

sének elméleti vonatkozásait i g y e k e z i k f e l d e r i t e n i , különöaen a r e n d ­ szerelemzésnek, a a számítógépeknek a z információfeldolgozás és a z Információáramlás ésszerűsítésére történő alkalmazásával k a p c s o l a t ­ b a n . A tájékoztatástudománynak kutatási és műszaki, tudományos és t e c h n i k a i Jelentéstartalma l a v a n , alkotóelemeit a z o n b a n még p o n t o ­ s a n nem határozták meg, s i g y a z e g y e s kutatók, tanulók éB informá­

cióé s z a k e m b e r e k többnyire különböző i s m e r e t e k e t t e k i n t e n e k e t u d o ­ mányszak alkotóelemeinek éa e n n e k következtében a t a r t a l m i alapozás i s rendkívül változatos.

Az Egyesült Államokban a tájékoztatástudomány e g y i k jelentős k a - r a k t e r i s z t i k u m a a z , hogy a z a m e r i k a i e g y e t e m e k régi hagyományaikat követve vendégszeretőén befogadják a tájékoztatási munkával k a p c s o l a ­ t o s oktatási p r o g r a m o k a t . Ez a századforduló tájékára nyúlik v i s s z a .

*A szerzőnek B u d a p e s t e n , a z OMKDK-ban 1 9 7 1 . Január 5-én e l h a n g z o t t előadása.

A U n i v e r s i t y o f M a r y l a n d S e h o o l o f L i b r a r y a n d I n f o r m a t i o n S e r v i c e s / M a r y l a n d i E g y e t e m Könyvtári ée Tájékoztatási Szolgálatok Intézete/

tanszékvezetője.

(2)

fASSEHMAN, P.: Tájékoztatástudományi képzés

a m i k o r i s M e l v i l DEWEYnek sikerült elérnie, h o g y a New Y o r k S t a t e I I - b r a r y /New Y o r k i Állami Könyvtár/ korábbi g y a k o r l a t i könyvtárosképző tanfolyamának a n y a g a a C o l u m b i a U n i v e r e i t y n / C o l u m b i a E g y e t e m / m e g f e ­ lelően kialakított oktatási programmá váljék. I l y módon a szilárd e g y e t e m i megalapozottsággal rendelkező könyvtári i s m e r e t e k sajátos fejlődése m e g i n d u l h a t o t t , és a könyvtártudományi képzés külön e g y e t e ­ m i f o k o z a t o t nyújtó s z a k keretében készithette f e l a hallgatókat a g y a k o r l a t i munkára. Ez váltotta f e l a korábbi "tanonckodást", a m e l y ­ n e k oktatási eazköze c s a k a m u n k a h e l y e n történő g y a k o r l a t i képzés v o l t .

A könyvtárosság, ellentétben a tájékoztatástudománnyal v a g y d o ­ kumentációval, fejlődése során leginkább egy sajátos termék, a könyv gyűjtésével és használatának megszervezésével f o g l a l k o z o t t . A könyv­

tárak gyűjteményében elBŐdlegeB s z e r e p e t játazó könyv iránt k i a l a k u l t eme alapvető és m i n d e n mást háttérbe szoritó elkötelezettség, a hábo­

rút követő első időszakban ösztönzően h a t o t t a n n a k a m o z g a l o m n a k a megindulására, a m e l y később a tájékoztatéstudomány n e v e t k a p t a . Ennek talán két o k a i s v o l t . Az első: már nem l e h e t e t t bizonyossággal állí­

t a n i , hogy a z o k a z információk, a m e l y e k r e a természettudományoknak és a társadalomtudományoknak szüksége v a n , továbbra i s csupán és kizáró­

l a g a könyvekben találhatók. UJ formák a l a k u l t a k k i , a m e l y e k kezelé­

se kivül e s e t t a z e d d i g i könyvtári g y a k o r l a t k e r e t e i n . E z z e l e g y i d e ­ jűleg a z adatfeldolgozási t e c h n i k a fejlődése a z t m u t a t t a , h o g y e g y e s tevékenységek, a számítógép és m á s , a h h o z kapcsolódó berendezések használata a z információtárolás és -keresés u j t e c h n i k a i lehetősége­

i t nyitják meg; ez p e d i g túllépte a hagyományos könyvtárosság hatá­

r a i t . E két tényező együttes jelenléte p e d i g a l a p j a i b a n t e t t e kérdé­

sessé a hagyományos könyvtárosság dogmáit. A könyvtártudomány s z e l l e ­ m i közösségének élgárdája ezért f e j l e s z t e t t e k i u j és fejlődő t u d o ­ mányszakként a tájékoztatástudományt.

A könyvtárosság, I l l e t v e a könyvtártudomány a z o n b a n ismeretkört képvisel, a m e l y n e k hagyományos és történetileg b e v e t t h e l y e v a n a z e g y e t e m i oktatáson beiül. A tájékoztatástudomány s o k képviselője a könyvtártudomány területéről került k i , m i g mások egyéb tudománysza­

kokról Jöttek át. Lényegében a könyvtároaképzést szolgáló p r o g r a m o k három t e l j e s e n különböző t l p u s u képzőét valósitanak meg.

A könyvtárosképzéB e g y i k típusa a hagyományos formákat állandó­

sítja, kevéssé a l k a l m a z k o d i k a korszerű követelményekhez, és a rég­

óta bevált szaktárgyakat változatlanul a hagyományos módon o k t a t j a . Talán m e g t e s z i a z t a z engedményt, h o g y megváltoztatja az e g y e s t a n ­ tárgyak nevét, e s e t l e g u j terminológiát a l k a l m a z , de a tantárgy e l e ­ m e i lényegében a z o n o s a k m a r a d n a k és a t a n t e r v alapjául szolgálé a n y a g voltaképpen változatlan.

A képzés másik formája m e g t a r t j a a könyvtároaképzés anyagának l e g j o b b alkotóelemeit, de ugy i g y e k e z i k a l k a l m a z k o d n i és u j i t a n i , h o g y a t a n a n y a g b a b e o l v a s z t j a a tudományterület fejlődésére b e f o ­ lyást gyakorló u j és a z z a l k a p c s o l a t b a n álló diszciplínákat, a t u d o ­ mányág f r i s B s z e m p o n t j a i t és távlatait. Azáltal, h o g y a képzés könyv- tárosképzée m a r a d , e képzési formában résztvevők - n o h a tájékoztatás- tudományi kérdések állnak érdeklődésük középpontjában - mégis a

(3)

TMT 18.éVf. 7.azám 1971.JaU.»"

könyvtárosság körében m a r a d n a k , a n n a k s z a k m a i érdekeivel a z o n o s u l n a k űe mar m i n t tájékoztatási s z a k e m b e r e k . Tehát világosan és egyértelmű­

en a könyvtárossághoz kötődnek. Bár e s z a k e m b e r e k "mutációt" képvi­

s e l n e k , mégis még a könyvtárosok körébe t a r t o z n a k .

A képzési p r o g r a m o k h a r m a d i k típusa már t e l j e s e n e l s z a k a d a h a ­ gyományos könyvtárosképzés tartalmától, s e l e m e i t e l j e s egészében a tájékoztatástudományra irányulnak. A G e o r g i a I n s t i t u t e o f T e c h n o l o g y / G e o r g i a Műszaki E g y e t e m / , a z O h i o S t a t e U n i v e r s i t y / O h i o Állami E g y e t e m / és a L e h i g h U n i v e r s i t y / l e h i g h E g y e t e m / oktatási p r o g r a m j a i képviselik e z t a képzési formát.

A t e l j e s e n u j oktatási p r o g r a m o k éB - k i s e b b mértékben - a z o k , a m e l y e , a tájékoztatásiudománnyal a hagyományos k e r e t e k között f o g ­ l a l k o z n a k , a r r a törekednek, h o g y hallgatóik magukénak tekintsék és t e l j e s jértákben elsajátítsák a z o k a t a z e l e m e k e t , a m e l y e k a z informá­

ciókezelés és -keresés kialakuló tudományszakának tudományos és maga­

tartásbeli magját alkotják. Az e r r e irányuló erőfeszítéseket a z j e l ­ l e m z i , h o g y n a g y súlyt h e l y e z n e k a számítógép-technikára, a nyelvé­

s z e t r e , a matematikára, a rendszertervezésre, a kommunikációra, a ma­

ga tartás tudományokra / b e h a v i o r a l s c i e n c e e / és a kibernetikára.

Az i l y e n oktatási p r o g r a m o k e m e l l e t t jellegüknél f o g v a s o k k a l inkább kötődnek a kutatómunkához, s épülnek a kutatásra, m i n t a h a ­ gyományos könyvtárosképzés p r o g r a m j a i . E kutatási elkötelezettségek mögött a z a z alapvető elgondolás húzódik meg, h o g y maga a szakterü­

l e t i s még kialakulóban v a n , a kialakítása nem oldható meg további kutatómunka és a z alapkérdések további elemző vizsgálata nélkül.

Az Egyesült Államokban a z o n b a n még tovább bonyolítja a h e l y z e ­ t e t a z , h o g y a z e g y e t e m e k e n jó néhány egyéb tudományszak i s a m a g á é ­ n a k követeli a tájékoztatástudományt. Több e g y e t e m e n a számitőgőp- t e c h n i k a i s z a k o k / c o m p u t e r s c i e n c e / h a j l a m o s a k a r r a , h o g y azonosít­

sák m a g u k a t a tájékoztatáatudománnyal. V a g y i s , a számítógép-tudomány o l y a n , lényegében t e c h n i k a i problémaként f o g j a f e l a z információtáro­

lást és -keresést, a m e l y n e k megoldása c s a k a számítógépre alapított eljárások segítségével lehetséges. A villamosmérnöki, m a t e m a t i k a i , ügyviteli-vezetéstudományi, sőt kommunikációs tanszékek és intézetek több e g y e t e m e n v e r s e n g e n e k azért, h o g y a tájékoztatástudományi t a n u l ­ mányi központ szerepét i s betöltsék. Ezért a "terminológiai érzékeny­

ség" rendkívül n a g y .

Az Egyesült Államokban a tájékoztatástudományi képzés s z i n t j e i s i g e n különböző. Legutóbbi fejlődését t e k i n t v e a könyvtárosképzés főként m a s t e r ezintü s z a k m a i képzettséget a d o t t . Tehát a hallgató, középiskolai tanulmányait b e f e j e z v e , elvégez négy évet a z e g y e t e m e n , m e g s z e r e z v e e z z e l a b a c h e l o r f o k o z a t o t , m a j d ezután k e z d i könyvtáro­

s i tanulmányait. E tanulmányok megkezdésekor a hallgató általában 2 1 ¬ 22 éves. E r r e következik tehát a z egyéves graduális / g r a d u a t e / kép­

zés, a m e l y a m a s t e r f o k o z a t elnyerésével végződik, A tájékoztatástu­

dományi képzés u g y a n c s a k e z e n a f o k o n f o l y i k , bár i l y e n tantárgyak az e g y e t e m alsóbb évfolyamain / u n d e r g r a d u a t e l e v é l / i s felvehetők. A legérdekesebb munkák Jelentős része a d o k t o r i s z i n t e n f o l y i k . Az E g y e ­ sült Államokban a d o k t o r i f o k o z a t megszerzéséért f o l y t a t o t t tanulmá­

n y o k m i n d e n e k f e l e t t a kutatásra épülnek.

(4)

IASSERMAN, P . j Tájókoztatástudományl képzés

I l i v e l a tájókoztatástudományl p r o g r a m o k erősen a kutatáel p r o g ­ r a m o k h o z kötődnek, a d o k t o r i f o k o z a t h o z kapcsolódó témák részesedése a kutatásban i g e n Jelentőssé válik. E m e l l e t t a z u j tanszemélyzetet és kutatógárdát i s a d o k t o r i s z i n t e n készítik f e l munkájukra és ők a z o k , a k i k eme u j tudományszak kialakításának kulcsembereiként f o g ­ n a k működni. Ebből következik, h o g y n a g y f i g y e l m e t összpontosítanak e r r e a s z i n t r e .

A tájókoztatástudományi p r o g r a m o k a t fejlesztő és támogató e g y i k tényező a z NSF / N a t i o n a l S c i e n c e F o u n d a t i o n « N e m z e t i Tudományos A l a p / a n y a g i segítsége v o l t . Az Egyesült Államokban a N a t i o n a l S c i ­ e n c e F o u n d a t i o n f o n t o s katalizátori s z e r e p e t tölt be a kulturéliB i n ­ tézmények és e z e r v e z e t e k kapacitásának növelésével, a n n a k érdekében, h o g y a z o k ésszerűen és hatékonyan irányítsák a tudományos információ áramlását és szervezését. E feladatának e l e g e t távé a N a t i o n a l S c i ­ e n c e F o u n d a t i o n o l y a n támogatásról g o n d o s k o d o t t , a m e l y lehetővé t e t ­

t e , h o g y a tájékoztatástudományi képzés keretében kutatási és f e j ­ lesztési tevékenység a l a k u l j o n k i . E támogatás alapján születtek meg o l y a n oktatási p r o g r a m o k , m i n t a m i l y e n e k a G e o r g i a Műszaki E g y e t e m v a g y a z Ohiő Állami E g y e t e m keretében f o l y n a k , s e n n e k köszönhető, h o g y több régi, hagyományos oktatási p r o g r a m o n belül i s végezhetnek

tájékoztatástudomanyi kutatómunkát.

Az oktatással k a p c s o l a t b a n a z Egyesült Államok tájékoztatástudo­

m á n y i helyzetképének v a n még egy másik Jelentős e l e m e i s , mégpedig a z ASIS / A m e r i c a n S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n S c i e n c e • A m e r i k a i Tájékozta­

tástudományi Társaság/ a n y a g i hozzájárulása. E s z e r v e z e t évekkel e z ­ előtt A D I / A m e r i c a n D o c u m e n t a t i o n I n s t i t u t e • A m e r i k a i Dokumentációs Intézet/ néven k e z d t e működését, a m e l y n e k a l a p j a a t a g o k n a k a m i k r o ­ f i l m t e c h n i k a fejlesztéséhez fűződő közös érdeke v o l t . Az utóbbi évek­

b e n a z o n b a n a z i n t é z m é n y e g y r e inkább a tájékoztatástudomány u j s z a k ­ m a i profiljának kialakításéra törekvő s z a k e m b e r e k közös központjává vált. Az A S I S a z o k n a k a könyvtári területen működő s z a k e m b e r e k n e k a gyűjtőhelye, a k i k a tájékoztatástudomány felé f o r d u l n a k , v a l a m i n t azoké, a k i k a társadalom- és magatartástudományok területéről v a g y a számitógép mellől áttértek a z információkezelés és -keresés tanulmá­

nyozására, v a l a m i n t azoké a kutatási és fejlesztési tevékenységet f o l y t a t ó szakembereké, a k i k e g y e t e m i v a g y könyvtári s z e r v e z e t e k b e n , i l l e t v e állami kutatóhelyeken, v a g y bármely o l y a n kutatási, tanács­

a d ó i s z e r v e z e t b e n működnek, a h o l a tájékoztatástudományt Jelentős kérdésnek tartják. Az ASIS éves áttekintést nyújtó kiadványa, a z A n n u a l R e v l e w o f I n f o r m a t i o n S c i e n c e and T e c h n o l o g y , a tudományszak fejlődősét számontartó tankönyvek közül a l e g f o n t o s a b b : folyóirata, a J o u r n a l o f t h e A m e r i c a n S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n S c i e n c e közli a z egyesült Államok tájékoztatástudományi szakirodalmának legigényesebb munkáit. Akárcsak a U n i t e d S t a t e s O f f i c e o f E d u c a t i o n / a z Egyesült Államok Oktatásügyi H i v a t a l a / támogatásával legutóbb létrehozott EBIC/CLIS / E d u c a t i o n a l R e s o u r c e s I n f o r m a t i o n C e n t e r C e n t e r f o r L i - b r a r i a n e h i p and I n f o r m a t i o n S c i e n c e • Oktatási Források Tájékoztatá­

s i Központja Könyvtár- és Tájékoztatástudományi Központ/ a könyvtár- és t á j é k o z t a t á B t u d o m á n y kutatási és fejlesztési Irodalmának központi dokumentációs szerveként i s működik. Ennek értelmében f e l a d a t a i közé t a r t o z i k a témakör irodalmának indexelése és referálása, v a l a m i n t a tájékoztatáetudománnyal összefüggő Jelentősebb területeken a j e l e n l e -

(5)

TMT ía.évf. 7.szám 1971.Július

g i s z a k m a i s z i n t e t áttekintő tanulmányok kidolgozása. Évi k o n f e r e n ­ ciái p e d i g a lehető legtömörebben foglalják össze m i n d a z t a t u d n i v a ­ lót, a m i t a tudományszak ez idő s z e r i n t f e l m u t a t h a t .

A tájákoztatástudomány és a hagyományos könyvtárosság - ideért­

v e még a szakkönyvtárosságot i s - közötti e g y i k i g e n lényeges különb­

ség a b b a n á l l , h o g y a tájékoztatástudomány területének témái j e l e n ­ tős mértékben c s o p o r t o s u l n a k a z o n t e c h n i k a i és rendszerszervezési kérdéeek és problémák köré, a m e l y e k a tájékoztató munka tervezése és végrehajtása tökéletesítésének a l a p j a i t képezik. Ebben a z értelemben a tájákoztatástudomány lényegében s e m l e g e s értékűnek tekinthető. T e ­ hát b i z o n y o s mértékig egyféle mérnöki munkához hasonlítható, v a g y i s

*cj.ha..iználja a z alaptudományok által megállapított e l v e k e t , s a z o k a t a z i n f , rmáclófeldolgozás és irányítás leghatékonyabb és ésszerűbb módszer l n e k kialakításához és felhasználásához szükséges g y a k o r l a t nyelvé? s fordítja. A m i l y e n mértékben növekszik a t e c h n i k a i kérdések

jelentősége, o l y a n mértékben csökken a tájékoztatástudomány által f e l v e t e t t társadalmi v a g y p o l i t i k a i jellegű kérdések száma. Az tehát a feltételezés, h o g y a m i v a n , a z megfelelő, B h o g y e g y r e több éssze­

rű információs r e n d B Z e r megtervezése és megvalósítása a fő kérdés. A tájékoztatástudományt még saját s z a k m a i orgánumának, a J o u r n a l o f t h e A m e r i c a n S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n S c l e n c e n e k a hasábjain i s támadták eme leszűkített szemlélete m i a t t .

Ha a z Egyesült Államok tájékoztatástudományának, i l l e t v e tájé¬

koztatástudományi képzésének egyáltalán v a n v a l a m i közös, általános érvényű jellemzője, u g y e z a z állandó változékonyság. Ez a z t J e l e n t i , h o g y még m i n d i g a z utkereeés korszakát éli ée m o s t próbálja kialakí­

t a n i egységes arculatát. A tudománynak m i n t tantárgynak n i n c s egysé­

g e s a r c u l a t a , oktatói, kutatói és g y a k o r l a t i szakembergárdája, m e l y gárdának v a l a m e n n y i t a g j a e g y a z o n Irányban és t e l j e s e n a z o n o s célok érdekében munkálkodna. Művelőinek köre o l y a n szakemberekből tevődik Össze, a k i k a legkülönbözőbb tevékenységi terűletekről kerültek k i ée e terület problémáit i s különféleképpen szemlélik. A viták aorán a különféle nézetek ütköznek, s e n n e k hatására n e h e z e n a l a k u l k i a kölcsönös megértés. A probléma e g y i k tünetére jellemző a z l a , h o g y miképpen próbálkozott a z ASIS e g y i k bizottsága a z Egyesült Államok e g y e t e m e i felsőfokú könyvtáróskópzésének keretében tájékoztató s z a k ­ emberképzés! m o d e l l - p r o g r a m o k kialakításával. E bizottság, a m e l y a legkülönbözőbb s z e m p o n t o k a t képviselő szakemberekből állt, a N a t i o n a l S c i e n c e F o u n d a t i o n támogatásával m i n t e g y kát évig d o l g o z o t t a tájé­

koztatás tudományi képzés m o d e l l - p r o g r a m j a i n a k megtervezésén. A koráb­

b i a k b a n végzett munkáról szóló Jelentés a z ASIS folyóiratának 1 9 6 9 . októberi számában j e l e n t meg. A tájékoztatáetudomány hagyományos e l e ­ m e i t ós legújabb törekvéseit egyaránt képviselő c s o p o r t meggondolá­

saiból adódó leglényegesebb probléma a z , h o g y látszólag l e h e t e t l e n o l y a n közös álláspontot kialakítani, a m e l y a döntés alapjául szolgál­

h a t n a . I l y módon a döntés szükségszerűen s o k k a l inkább p o l i t i k a i j e l ­ legű, v a g y legalábbis p o l i t i k a i meggondolások által befolyásolt és nem a lényeget f i g y e l e m b e vevő. E g y i l y e n c s o p o r t o n belül s i n c s u g y a n ­ i s kellő egyetértés még a b b a n sem, h o g y a kiképzettek által végzendő munkának m i a t a r t a l m a és tőlük m i l y e n magatartást várnak e l , m i l y e n követelményeknek k e l l megfelelniük. A további egyeztetésre kiválasz­

t o t t problémák, a m e l y e k m a j d végső s o r o n a tudományszak kiérlelésé-

(6)

—.

WASSEHMAN, P.: Tájákoztatástudoniányi képzés

h e z v e z e t n e k , i g e n messze v a n n a k a megoldástól, e valóban rendkívül nehéz ée k o m p l e x jellegű kérdések.

Noha a képzésnek konkrét és összefüggő tudományszakot, d i s z c i p ­ línát k e l l kialakítania, a z l a nyilvánvaló, h o g y a különféle és s o k a k által különböző okoknál f o g v a f o n t o s n a k vélt műszaki, elméleti ős e l ­ v o n t tantárgyak a n n y i r a szerteágazóak, h o g y e z idő s z e r i n t i g e n kevés a l a p o t nyújtanak a megegyezéshez. Az u j a b b t a p a s z t a l a t o k egyértelmű­

e n bizonyítják, h o g y v a l a m e n n y i kutatási és fejlesztési tevékenység során a g o n d o l a t o k ée erőforrások többsége inkább a g y a k o r l a t i kérdé­

s e k r e irányult, s e m m i n t a z alapkérdésekre. A probléma lényege tehát a z , h o g y a szakterület még nem h o z t a létre kutatói gárdáját, a m e l y hajlandó l e n n e magára vállalni a z elméleti alapvetés kidolgozásának

feladatát, melyből a tájékoztatáetudomány végül i s kinőne. Továbbá, a m e n n y i b e n még nem t e l j e s e n b i z o n y o s , h o g y p o n t o s a n m i a tájékozta­

tástudomány képzett kutatóinak ée mérnökeinek f e l a d a t a , és m i v e l a z e d d i g i t a p a s z t a l a t o k még korlátozottak, még a b b a n s i n c s p o n t o s és t e l j e s egyetértés, m i k alkotják m a j d s z a k m a i munkájuk e l e m e i t . Ez ló­

vén a h e l y z e t , a képzett s z a k e m b e r e k m i n t kutatók változatlanul nem a z o n a z u t o n járnak, m i n t tanítómestereik. A g y a k o r l a t i problémák iránt fogékonyaknak két választásuk v a n . Az e g y i k a z , h o g y magasabb beosztású könyvtári munkatárssá váljanak, s könyvtári jellegű s z e r v e ­ z e t e k b e n rendszerelemzői feladatkörben működjenek, A másik p e d i g a z , h o g y tájékoztatási szakértőkké fejlődjenek, és kiaknázzák szakértel­

müket m i n d a tájékoztatástudományi, m i n d a z e g y e s szakmai-tudományos területeken. Egy o l y a n kultúrában, a m e l y alapvetően kételkedik a t e c h ­ n i k a i erőfeszítések öncélúságában, h a j l a m o s a k v a g y u n k f e l v e t n i a kér­

dést, v a j o n a t e c h n i k a i p r o v i n c i a l i z m u s a l a p u l szolgálhat-e a z i n f o r ­ mációs probléma megoldásához, s v a j o n a p o l i t i k a i és társadalmi f e l e ­ lősségétől m e g f o s z t o t t tájékoztatáetudomány, a m e l y végső célját a számítógép-technikában ée a z automatizálásban látja, szolgálja-e a z o ­ k a t a h a s z n o e társadalmi célokat, a m e l y e k e t e l k e l l érnie.

H a l p h NADER, a z a m e r i k a i felhasználók jelentős szószólója, a z A s s o c l a t i o n o f C o m p u t e r B a c h i n e r y / A m e r i k a i Számítógép Egyesület/

e g y i k utóbbi ülésén Ne* Y o r k b a n , a ezámltógépes s z a k e m b e r e k s o k e z r e s hallgatósága előtt v e t e t t e f e l e z t a kérdést.

Kevés a hatékony oktatási a n y a g még a tantárgy műszaki v o n a t k o ­ zásait t e k i n t v e i s , a m i talán a z t tükrözi, h o g y nem tisztázott kér­

dés, m i l y e n e l e m e k t a r t o z n a k a z oktatandó t a n a n y a g b a . A tájékoztatás- tudomány területén kevés a tankönyv. A legáltalánosabban használt könyv BECKER és HAYES m u n k á j a V . MIHAJ10V m u n k á j a2/ a n g o l u l c s a k l e g ­ utóbb vált hozzáférhetővé, az i s c s a k vázlatos, n y e r s formában. M i n d ­ ez m u t a t j a , h o g y a diszciplína fejlődésének még v i s z o n y l a g k e z d e t i

' BECKER, J o B e p h - HAYES, Róbert I I . : I n f o r m a t i o n e t o r a g e a n d r e t r l e v - a l . New Y o r k - L o n d o n , W i l e y , 1 9 6 3 -

Z / f MIKHAILOV ^ i h a j l o v / , A . I . - G I U A R E V S K I J /Öiljarevszkij/, R.Sz.:

An i n t r o d u c t o r y c o u r s e o n i n f o r m a t i c s / d o c u m e n t a t i o n . P a r i s , UNESCO, 1 9 7 0 .

(7)

TJdT IB.óvf. 7.szám 1971.július

stádiumában v a n . Kern világon a z o n b a n , h o g y m e l y i k a z o k ée m e l y i k a z o k o z a t . A n n y i b i z o n y o s , h o g y még nem termelődött k i a z a t a n a n y a g , a m e l y a munkát a z általánosan e l f o g a d o t t képzési m e d e r b e terelné.

A m e n n y i b e n sikerült valamiről meggyőznöm önöket, u g y a z remélem a z v o l t , h o g y a z Egyesült Államokban a tájékoztatástudomány területe n y i t o t t és meghatározatlan. Több különféle erő és tényező v e r s e n y e z az elsőbbségért. Ezek a z e l e m e k legszembetűnőbben a z ASIS érdeklődé­

s i körében és munkájában m u t a t k o z n a k meg. E s z e r v e z e t e g y n a g y h o l d ­ i n g vállalathoz hasonlítható. a m e l y h e l y t a d a legeltérőbb érdeklődé e i szféráknak,melyek mindegyikéről a z a véleménye,hogy a megszületés^

r e és elismertetésre törekvő tájékoztatáetudomány elsőrendű alkotó­

e l e m e . Az Egyesült Államok tájékoztatástudománya nem r e n d e l k e z i k o l y a n 1 T m á l i s e g y e t e m i érdekszervezettel, m i n t a m i l y e n a könyvtáros képzés ejetében a z A s e o c i a t l o n o f A m e r i c a n L i b r a r y S c h o o l s / A m e r i k a i Könyvtá- osképző Tanintézetek Szövetsége/. A tájékoztatástudomány b l - z o n y o f dilemmát J e l e n t a z e g y e t e m számára, I l i v e l nem a l a k u l t k i még semmi b i z o n y o e a tájékoztatástudomány mibenlétéről és hovatartozásá­

r ó l , a z oktatási és kutatási erőfeszítéssel k a p c s o l a t o s döntések á l ­ talában a z illető felsőoktatási Intézmény p o l i t i k a i helyzetének függ­

vényei. A másik következmény a z , h o g y számos felsőoktatási intézmény­

b e n a o k o l y a n interdiszciplináris p r o g r a m f o l y i k , a m e l y b e n a h a l l g a ­ tók v a l a m e l y intézettel, tanszékkel rendelkező s z a k - p l . könyvtártu­

dományi, tájékoztatástudományi v a g y m a t e m a t i k a i s z a k - keretében vég­

z i k tanulmányaikat, de u g y a n a k k o r a r r a i s ösztönzik őket, h o c y a z e g y e t e m e n belül még más s z a k h o z tartozó tárgyakat i e v e g y e n e k f e l . Nem r i t k a d o l o g , h o g y e g y - e g y hallgató, a k i n e k szándékában áll a tá­

jékoztatástudomány tanulmányozása, f e l v e s z több könyvtáros tárgyat, számítógéppel k a p c s o l a t o s tárgyat, társadalomtudományi tárgyakat, sőt g y a k r a n vezetéstudományt, nyelvészetet és matematikát i s .

Kockázatos és túlságosan i e merész d o l o g l e n n e részemről, h a c s a k kísérletet i s tennők a jövő utjának meghatározására. Csupán a n ­ n a k előrejelzését kockáztatom meg, hogy - m i g J e l e n l e g már létezik e g y e l i s m e r t ős talán v a l a m i l y e n mérsékelt tekintélynek i s örvendő könyvtártudomány - a Jövőben kétségkívül a tájékoztatáetudomány i e u j , e l i s m e r t tudományszakként j e l e n i k meg, m e l y túllépi a könyvek és könyvgyűjtemények által m e g s z a b o t t határokat és felöleli a kultúra v a l a m e n n y i tájékoztatási problémáját. U g y a n i s a tájékoztatástudomány - v a g y bármely névvel l a illetjük m a j d - u g y tűnik, magába f o g l a l j a e g y érlelődő tudományszak k e z d e t i e l e m e i t , a m e l y n e k megvan a z e r e j e a h h o z , h o g y egyaránt felölelje m i n d a z o k a t a t e c h n i k a i és magatartás­

b e l i - társadalmi e l e m e k e t , a m e l y e k a z információk hasznosításával, a z információ iránti igénnyel ós a n n a k felhasználásával, v a l a m i n t a z i n ­ formációs g y a k o r l a t t a l és technikával k a p c s o l a t o s a k . M i n d e n t a p o g a - tÓdzás, m i n d e n kísérlet, m i n d e n v i t a ée m i n d e n kutatáe kétségkívül e végcél elérésére törekszik. Még nem világos, de talán nem i s n a g y o n f o n t o s , h o g y végül a diazclpllnék m e l y i k a l c s o p o r t j a f o g felülkere­

k e d n i ée meghatározó s z e r e p e t JátBzani a tájékoztatástudomány sorsá­

n a k alakulásában. É s talán a z a legvalószínűbb, h o g y a z u j tájékozta­

tástudomány valamiképpen szintetizálja m a j d a könyvtártudományt, a azámltógóp-tudományt és m i n d a z o k a t a z egyéb tudományokat, a m e l y e k r e ma még pusztán ugy tekintünk, m i n t a tájékoztatáetudomány problémái­

n a k és f e l a d a t a i n a k megoldásához szükségéé i s m e r e t e k r e . Ma még c s a k

(8)

WASSERMAH, P.: Tájékoztatástudoraányi képzés

a n n y i t m o n d h a t u n k , h o g y a tájékoztatástudomány a z Egyesült íllamok- h a n és talán s z e r t e a világon mindenütt a z e g y i k l e g m o z g a l m a s a b b s z e l ­ l e m i diszciplína még a k k o r i s , h a i g e n szerteágazó e l e m e i , p o n t o s irá­

nyának, söt mibenlétének meghatározatlansága csüggesztően h a t . Talán áppen e z a z o k a a n n a k , h o g y o l y a n b i z o n y t a l a n érzést keltő és u g y a n ­ a k k o r i z g a l m a s d o l o g e törekvő és fejlődő u j szakág részesének l e n n i .

Speciális témák!

Folyamatos tájékoztatás!

H a v i kiküldés!

2200

külföldi és hazai szak folyó iratba n figyeli az Ont érdeklő témái

F I G Y E L Ő S Z O L G Á L A T ! O S Z T Á L Y

B U D A P E S T .

Vili. Reviczky u. 6.

(9)

TMT 18.évi. 7.szám 1971.Július

WASSBRMAH, P . i E d u c a t i o n f o r I n f o r m a t i o n s c i e n c e i n t h e U n i t e d S t a t e B

I n f o r m a t i o n s e i e n c e aa i t i s u n d e r a t o o d i n E u r o p e t e n d s t o be a f u r t h e r e x t e n s i o n o f a n a r e a w i d e l y known a s d o c u m e n t a t i o n . I n t h e U n i t e d S t a t e s d o c u m e n t a t i o n f o r m s p a r t o f s p e c i e l l i b r a r i a n s h i p w h i l e i n f o r m a t i o n s e i e n c e i s u n d e r s t o o d a s c o m p u t e r - a e s i s t e d I n f o r m a t i o n p r o c e a a i n g , a n d a s a s e r i e s o f probléma, t h e o r e t i c a l a n d p r a c t i c a l , c o n n e c t e d w i t h t h e i n f o r m a t i o n f l o w , s y s t e m s a n a l y s i s , e t c . I n f o r m a ­ t i o n s e i e n c e i e a n e m e r g l n g " n e * " d i s c i p l i n e i n t h e p r o c e B s o f f o r m a - t i o n , t h u s n e i t h e r i t s d e f i n i t i o n n o r i t s c o n t e n t , n o r e v e n i t s e d u - c a t i o n a l i m p l l c a t i o n s a r e c l e a r l y a n d u n a m b i g u o u s l y d e f i n e d i n t h e U n i t e d S t a t e s .

A t t h e h i g h e r e d u c a t i o n a l levél, t h r e e m a j o r l i n e s o f e d u c a t i o n f o r I n f o r m a t i o n s e i e n c e may be o b s e r v e d . The f i r s t i s i n f a c t a t r a - d i t i o n a l l i b r a r y e d u c a t i o n w h i c h t e n d B t o a d a p t l t s e l f t o m o d e r n t r e n d s o n l y i n a a m u c h a s i t c h a n g e s t h e t i t l e a o f c e r t a i n c o u r a e s o r a d o p t s new t e r m i n o l o g y .

The s e c o n d l i n e o r c o n c e p t i o n o f i n f o r m a t i o n s e i e n c e e d u c a t i o n t e n d s t o c o m b i n e t h e b e s t and m o s t u s e f u l e l e m e n t s o f t r a d i t l o n a l l i ­ b r a r y s e i e n c e w i t h c e r t a i n e l e m e n t s o f i n f o r m a t i o n s e i e n c e . A B a r e s u l t , s p e c i a l i s t a g r a d u a t i n g f r o m s u c h u n i v e r s i t l e s r e p r e s e n t a o e r t a i n " m u t a t i o n " , b e i n g i n f o r m a t i o n s c i e n t i s t s w i t h i n a l i b r a r i a n ­ s h i p .

The t h i r d m a i n l i n e - as r e p r e s e n t e d b y t h e G e o r g i a I n s t i t u t e o f T e c h n o l o g y , O h i o S t a t e U n i v e r s i t y and L e h i g h U n i v e r s i t y - tenűa t o b r e a k w i t h t r a d i t l o n a l p r o g r a m s i n l i b r a r i a n s h i p f u l l y t o c o n - c e n t r a t e o n w h a t i s c a l l e d i n f o r m a t i o n s e i e n c e . T h e i r c u r r i c u l a p l a c s s p e c i a l e m p h a a i s o n s u c h c o u r a e s a s c o m p u t e r t e c h n o l o g y , s y s t e m s d e ­ s i g n , m a t h e m a t i c s , c y b e r n e t i c s , c o m m u n i c a t i o n , l i n g u i s t i c s a n d b e h ^ v - i o r a l s c i e n c e . E d u c a t i o n f o r i n f o r m a t i o n s e i e n c e i s g e n e r a l l y gc-ing o n a t t h e m a s t e r o r d o c t o r a l levél a n d c a n d i d a t e s f o r t..ese d e g r e e s a r e b o u n d t o e o n d u c t r e s e a r c h w o r k . T h i s i s p a r t i c u l a r l y i m p o r t a n t b e c a u e e i n f o r m a t i o n s e i e n c e i s s t i l l i n t h e p r o c e s s o f f o r m a t i o n and t h e f i n a l f o r m u l a t l o n o f t h e c o n c e p t , c o n t e n t o r d e f i n i t i o n o f t h e s u b j e c t f i e l d may be a t t a i n e d b y t h e h e l p o f r e s e a r c h e s i n t h e s u b - j e c t f i e l d .

The d e v e l o p m e n t o f i n f o r m a t i o n a c i e n c e p r o g r a m s a r e c o n s i d e r a b l y s u p p o r t e d b y t h e N a t i o n a l S c i e n c e F o u n d a t i o n a n d t h e A m e r i c a n S o c i e t v f o r I n f o r m a t i o n S c i e n c e / f o r m e r l y : A m e r i c a n D o c u m e n t a t i o n I n e t i t u t e / ' . These t w o o r g a n i z a t i o n s h a v e g i v e n s u b s t a n t i a l s u p p o r t , among o t h e r 3 , f o r t h e e l a b o r a t i o n o f a m o d e l - c u r r i c u l u m f o r i n f o r m a t i o n s c i e n c e / 1 9 6 9 / . D e s p i t e many e f f o r t s a t u n i f i c a t i o n , b o t h t h e c o n c e p t i o n <ind e d u c a t i o n f o r i n f o r m a t i o n s c i e n c e s t i l l show a v a r i e g a t e d p i c t u r e , a f a c t i n d l o a t i n g t h a t t h i a d i s c i p l i n e i s a t t h e i n i t i a l s t a g e o f i t s d e v e l o p m e n t .

(10)

1

WASSERMAH, P.: Tájékoztatástudományi képzés

BACCEPMAH, n . : I I o j r o T O B K a onsmiaJiwCTOB n o iinrt>opMai|BOBHoP w a y - ItS B COSiffTTSHHHX fflTBTaX AMepHKM

B E B p o n e non BH<popnati.HOHHOit Hayitofl Booöme nOHMiaeTOn a O K y u e H - TauHOHHan tSBTfljibHüOTb. B CoeaBHeHHMJt HfraTax A»ep«KB . n o K y M eHTBUHH

B X O S B T s qncjio a a n a v oneu»aJii.HHX ÖHÖJiaoTeK; nojt. HH*opuamiOHaoit H a y - K O Í nonBuaKTOB c K o p e e oőpaöoTKa HHd)opMaunH npK nowooH BH"jaoji»Tejib-

H H X naman, noTOK BHcpopMaittm, aHajiaa C B O T B U H B cooTBeTOTBy»iiine T B O -

p e T n i e c K i t e npod^oMu.

HsipopaamiOHHaH n a y n a H B J T H Ö T O B " H O B O H " Hayitofl, H a i o s m a e i t c H B

C T a a B B i o p i i B p O B a H H B , Tatttm oöpa3on a e onpeaejieHiie H TOJiKOsaHiie - n a* e B O n p o o a , OBH3annne c ae oőyveHHeu - ne o7!H03HanHH B CJÜA.

HaŐJTBnarjTOf! T P M H a n p a B ^ e n B n npenonaBaHHH BK(top(iauHOMSHX a s a H F i J Ha ypOBHe y n B B e p o H T e T O B ; codcTBeHKO r o B O p a , B nepBOw c j i y i a e peiib

M I S T o TpaaHUHOHHOfl nonrOTOBKe ÖHÖJiHOTeKapefl, 1 H J ( H H S N e n e r a JiBmb H a a s a H B B HettoTopux I U C U H H ^ B H B neKO-ropne TepmtHU.

Bo BTOpon c j i y v a e HaFJiyvmBe o o c r a B H n e ajieueirrií fljröjiBOTeKOflete- HBfl CMefflBB8J0TOft O HeKOTOptJMB l a O T B U B CneUHBJI bHHX aWHtfBS TTO ÜB0Op- Maitaii; BHnycKHBKB n p e n c T a B J B i o T ooöofi onpercejiennym " n v T a n m n " , o«w

H B J I H K I T C H oneuFajiwoTaiiH n o B H ^ O P U S I I H B B o r t j i a c r a flnöJiHoTeinoro j t e j r a . T p e T t e nanpaajieHHe - Georgia I n s t i t u t e of Technology, Ohio S t a t e U n i v e r ­ s i t y , Lehigh U n i v e r s i t y - nOJiHOCTbrc O T p u B a e r c H OT TpanHUHOHHoS n o n r o -

T O B K B ríflO^HOTeKape!) v. öaaHpyercH B nojiHoH népe Ha Btíd>opuauiionHoK

n a v K e , R yiieOnou MaTepwajie BtinBHHyTH »a nepBHB n / a n BbmHC.BHTejii.Haii T e x R B K a , npoeKTBpoBSHHe O K C T e u , u a T e u a T H K a , KHÖeptieTHKa, KOuuyHHica- H U H , JittHrazcTHica, nayica O nciaeneWHK .

ripenojtaBaHiie HHtjrapuauHOHHOfl nayicH Booöme aejieTCH Ha ypOBHe

" m a s t e r " U l Ha B U O I Í U U "aOKTOpCKOM" ypOBHS, T a K K B K yOJJOBHSJI aTHX BBJineTCti H C C j e s o B a T e j i b C K a n nsHTeJtbHOOTb. 3T O a s m o a n o r o u y , ' ; T U n'T!i>ocuanKcu>niFT n a y K a " a i j j í T u s Ha c T a n n a CTaHOBJieHaa n a r a c n e a , n - r-i.'bHHH o f i j a c T b uoxeT VKperiKTi.on B U S H H O n a 6aae p e a y j i r s T u a a c c j i e - B O B axHffi.

P a a s H T R e n p o r p a « M n o HHliopMauHOHHoa HayKe n o u n e p s H B a e T c s H T O - oynapoTBeHHHk HaytHNH yvpeiríeHHew ( N a t i o n a l S c i e n c e Foundation ) H A M B - pHKaHCKKii oömeoTBOu n o HHifopiiiatiHOHHOit n a y n e ( American Documentation T n s t i t u t e ) . 3T H H B S o p r a H H 3 a u n n nOHaepniiBaJiH a i n c r r e i p y r a x p a r t o r y Han C O G T a B j i e H H B M orípaaiiOBOro yveÖHoro njiaHa n o H H - Í : O P M S U H O H H O ? navice

f1 9 6 9 r . ) .

HecMorpn H S y e n j é n cnjiOT»Ti> a t y o f i j i a o r t , TOjfHOBaHite H n p e n o n a -

B S H H B HmtopuaiiHOHHoB HayxM n e oüimaKOBH. 3T O n o i t a a v B a e T n a T O , V T O

3 T a B a v K s HaxomiTOfl TOJibKO B HaiajBbnoB OTaBHB e e p a a B H T R Ü .

(11)

THT 18.ért. 7.B*ám 1 9 7 1 , J u l i m

WASSERMAH. P.; I n f o r a a t i o n e w i B B e n e c h a f t l i c h e B i l d u n g I n d e n V e r e l n i g t e n S t a a t e n

I n Európa v e r s t e h t man u n t e r I n f o r m a t i o n s w i s B e n e c h a f t l m a l l g e - m e i n e n Dokumentationstátigkeit. I n d e n V e r e l n i g t e n S t a a t e n gehört d i e D o k u m e n t a t i o n z u d e n f a c h b i b l i o t h e k a r i B C h e n A u f g a b e n ; u n t e r I n ¬ f o r m a t i o n a w i s s e n a c h a f t w i r d h l e r v i e l m e h r d i e I n f o r m a t i o n s b e a r b e i - t u n g m i t t e l a e l e k t r o n i a e h e r D a t e n v e r a r b e l t u n g , I n f o r m a t i o n e f l u s s , S y a t e m a n a l y s e , s o w i e derén t h e o r e t i B C h e P r o b l e m e v e r a t a n d e n .

D i e I n f o r m a t i o n a w i s a e n a c h a f t l e t e i n e " n e u e " , i m E n t a t e h e n b e - g r l f f e n e tfissenschaft, i h r e B e e t i m m u n g , I n t e r p r e t i e r u n g - B o w i e d e - rén d i d a k t i s e h e B e z i e h u n g e n - e i n d a u c h i n den V e r e l n i g t e n S t a a t e n k e i n e s w e g a e l n d e u t i g ,

l m U n t e r r i c h t d e r I n f o r m a t i o n e f a e b k e n n t n i a s e können a u f U n i v e r - s i t a t s n i v a a u d r e i R i c h t u n g e n b e o b a c h t e t w e r d e n : i m e r e t e n P a l i h a n - d e l t ee B i c h e i g e n t l i c h um e i n e t r a d i t i o n e l l e B i b l i o t h e k a r b i l d u n g , m i t höchstens s o v i e l Zugestándnls, d a s a d i e B e n e n n u n g - e v e n t u e l l d i e T e r m i n o l o g i e - g e w i s e e r Gegenstánde v e r a n d e r t w e r d e n .

I m z w e i t e n P a l i w e r d e n d i e b e a t e n E l e m e n t e d e r B i b l i o t b e k e w i s - a e n a c h a f t m i t e i n z e l n e n B e a t a n d t e i l e n d e r I n fo r m a t i o n s f a c h k e n n t n i e B e v e r m i a c h t ; d i e g e b i l d e t e n S p e z i a l i a t e n r e p r e e e n t l e r e n e i n e g e w i s e e

" M u t a t i o n " t a i e a i n d I n f o r m a t i o n s s p e z i a l i a t e n l n n e r h a l b d e s B l b l i o - t h e k a w e a e n a .

D i e d r i t t e R i c h t u n g - G e o r g i a I n e t i t u t e o f T e c h n o l o g y , o h i o S t a t e U n i v e r s i t y , L e h i g h U n i v e r a i t y - r e i a a t e i c h v o n d e r t r a d it i o n e l - l e n B i b l i o t h e k a r b i l d u n g völlig l o a u n d i a t i m g a n z e n a u f d i e I n f o r m a - t i o n B w i s B e n B c h a ft g e r i c h t e t . Das U n t e r r i c h t s m a t e r i a l l e g t g r o s s e e Ge- w i c h t a u f C o m p u t e r t e c h n l k , S y s t e m p r o j e k t i e r u n g , M a t h e m a t i k , K y b e r n e - t i k , K o m m u n l k a t l o n , L i n g u i s t i k u n d V e r h a l t e n e w i s s e n e e h a f t . D i e i n r o r - m a t l o n a w i a a e n e c h a f t l i c h e B i l d u n g e r f o l g t a u f " M a s t e r " - o d e r a u f dem höheren " D o k t o r a f - N i v e a u , da d i e P o r s c h u n g s t a t i g k e l t a u f d i e e e r Be- d i n g u n g b e r u h t . Das i s t a u c h d a r u m w i c h t i g , w e l l d i e Informationawís- a e n a c h a f t l m E n t s t e h e n b e g r l f f e n i a t und d i e a e s P a c h g e b i e t g e r a d e m i t H l l f e d e r F o r a c h u n g a e r g e b n i B e e eratárkt w e r d e n k a n n .

D i e E n t w i c k l u n g d e r i n f o r m a t i o n a w i B B e n a c h a ft l i c h e n Programme w e r - den v o n d e r N a t i o n a l S c i e n c e F o u n d a t i o n u n d d e r A m e r i c a n D o c u m e n t a - t i o n I n s t i t u t e u n t e r e t U t z t . D i e a e z w e i O r g a n i s a t i o n e n beförderten u n - t e r a n d e r e m d i e A u s a r b e i t u n g e i n e s i n fo r a a t l o n e w l B B e n s c h a ft l l c h e n v-.- d e l l p r o g r a m a a / 1 9 6 9 / -

T r o t z S i n i g u n g a b e s t r e b u n g e n i s t d i e I n t e r p r e t a t i o n u n d d e r U n t e r - r l c h t d e r I n f o r m a t l o n e w i a e e n s c h a ft n o c h höchat d i v e r g e n t , was d a r a u f h i n w e i s t , d a e s s i c h d i e e e r W i B s e n e c h a f t s z w e i g n o c h i m Anfangsstádium s e i n e r E n t w i c k l u n g b e f l n d e t .

oo°oo

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Holmes Group (1986) javasolta, hogy a tanárképzést szintjét emeljék a bak- kalaureátus szintje fölé, s egészüljön ki egy ötödik évvel, melynek során lehetővé válik a

A szerző hangsúlyozza, hogy a kétféle oktatási program célja az, hogy felkészítse a hallgatókat az információ kezelésére a könyvtárakban és m á s i n ­

a szövetségi szervezetek nincsenek kötelezve arra, hogy információt (dokumentumokat) szolgáltassanak az NTIS-nek, s az NTIS-t érintő rendelkezések nem jelölik k i az NTIS-t,

A hosszabb előkészítő viták után megfogalmazott dokumentum felvázolja az Egyesült Államok könyvtári és információs szolgáltatásainak Országos Programját (National

néhány további intézmény (pl. a National Com- mission on Libraries and Information Science vagy az ER1C — Educational Resources Information Centre). Azok a kutatások, amelyek

Így a rekordok halmazát kell annyiszor végigvizsgálni, ahány különböző szó, kifejezés szerepel a listában.. Az így előállított listát

[r]

Vizsgálatunk során Breschi és Lissoni (2009) módszertani alapvetéséből indultunk ki, amely szerint az egyes kutatók időben egymás után következő szabadalmi bejegyzésein