Könyvtár- és tájékoztatástudományi képzés Norvégiában megtekintése

K Ö N Y V T Á R - ES T A J E K O Z T A T A S T U D O M A N Y I K E P Z E S N O R V É G I Á B A N

Torild Alnaes

N o r v é g K ö n y v t á r - és Tájékoztatást u d o m á n y i F ő i s k o l a . Oslo

B e v e z e t é s

A Norvég Könyvtár- és Tájékoztatástudományi Fő­

iskola viszonylag fiatal intézmény: 1940-ben alapí­

t ó n a k , s ez az ország egyetlen ilyen szakirányú fő­

iskolája. Norvég neve: Stalens bibliolekhfigskole (Állami Könyviári Főiskola) a könyvtárügyet emeli k i . de hivatalos angol elnevezése (School of Library and Information Science) jobban illik az intézmény jelenlegi oktatási programjaiban megtestesülő kon­

cepcióhoz. A főiskolán folyó különféle programok és egyéb m u n k á k áttekintése után az adatfeldolgo­

zással kapcsolatos tevékenységek bemutatása követ­

kezik az alapképzésben, illetőleg a posztgraduális programokban, a különböző állami és magánszerve­

zetek részére végzett kutatási-fejlesztési munkákkal együtt. Végezeiül egy vázlat arról, hogy milyen is lesz majd a főiskola a 2000. év felé — ami valójában sokkal közelebb van, mint hinnénk.

Á l t a l á n o s á t t e k i n t é s

A főiskolán folyó t e v é k e n y s é g e k

Az 1940-es indulástól a hat hónapos, a könyvtári munka mikéntjére koncentráló tanfolyamoktól 1972-re a főiskola eljutott a h á r o m é v e s képzésig, amely kevésbé konkrét, s több szempontból elméle­

tibb jellegű. A könyvtári gyakorlat m á r nem felvételi k ö v e t e l m é n y , viszont a hallgatóknak a három év alatt gyakorolniuk kell a főiskola könyvtárában, s kétszer öthetes gyakorlaton kell részt venniük egy külső könyvtárban.

A főiskolára általában olyanok jelentkezését fo­

gadják el, akik már megfeleltek az egyetemi felvételi

vizsgán (vagy m á s , ennek megfelelő vizsgán). Ezen­

kívül a hallgatóknak mintegy fele jelentkezésük előtt legalább egy évig egyetemen vagy egyéb felső­

oktatási intézményben folytatott tanulmányokat.

Igen sok hallgatónak van már némi munkatapaszta­

lata. A felvételizőknek mindössze 10-15%-a kerül a főiskolára közvetlenül a középiskola elvégzése után. Az 1940-ben felvett kb. húsz hallgatóval szemben az utóbbi másféi évtizedben é v e n t e 120 fi­

atalt vesznek fel. A hallgatók kb. 1 0 - 15%-a férfi.

1984-ben a főiskola kétéves prosztgraduális kép­

zést indított a tájékoztatásiudomány és a/ adatfel­

dolgozás t é m a k ö r é b e n , az alapvető könyvtári szak­

képzettséget m á r megszerzett könyvtárosok szá­

mára. A gyakorlati tapasztalatok kívánatosak, de nem kötelezőek. Évente 1 2 - 1 2 hallgatóval számol­

tak, de mindeddig valamivel kevesebbel vettek fel.

A főiskola egyes szakterületeken továbbképző és levelező tanfolyamokai is indítóit. Az intézményben egy kutatási-fejlesztési csoport is tevékenykedik.

A főiskola igazgatása

A főiskola önálló okiatási intézmény, nem pedig valamely egyetem vagy lanárképző főiskola tan­

széke. A felsőfokú oktatási intézmények lerüleii rendszerének tagja, ennélfogva a döntések egy részét, különösen a költségvetéssel kapcsolatosakat e terüleli rendszer irányító testülete hozza. A fő­

iskola élén kinevezett igazgató áll, akinek okiatási és költségvetési előterjesztéseit a diákokból, okta­

tókból és külső tagokból (a norvég könyviáros egye­

sület képviselőiből) álló Főiskolai Tanács vitaija meg.

Alnaes, T . : K ö n y v t á r - és t á j é k o i i a t á s t u d n m á n y i k é p z é s .

N é h á n y adat

Jellemző Statisztikai adatok 1986-ból:

Hallgatók száma

• alapképzés 340

• posztgraduális képzés 13

• továbbképzés 30 (ez a szám nappali tagozatosokra átszámítva ér­

tendő; valójában évente kb. 650 könyvtáros végez el 2 - 5 napos tanfolyamokat)

• levelező oktatás 275

Dolgozók száma

• oktatók (az igazgatóval és helyettesével

együtt) 21

• teljes létszám 34,5

• egy oktatóra j u t ó hallgató 20,5

• K + F személyzet (nem állandó munkatársak) 6

Költségvetés

• bérek

• egyéb kiadások

• bevétel a K + F munkákból

6 565 000 NOK 955 000 NOK 2 000 000 NOK

Eszközök

• d o k u m e n t u m á l l o m á n y

— könyvek 40 600

— folyóiratok 300

— egyéb d o k u m e n t u m t í p u s o k 3000

• adatfeldolgozó berendezések

— miniszámítógép 1

— mikroszámítógép 2

— különböző típusú személyi számítógép 19

— különféle típusú terminál 24

— különböző típusú kiíróberendezés 6 (További részletek a függelékben.)

O k t a t á s é s k u t a t á s A l a p k é p / é s

A főiskola fo tevékenysége a h á r o m é v e s alap­

képzés, s ez veszi igénybe leginkább a személyi és anyagi erőforrásokat is. E képzési forma keretében közművelődési és iskolai könyvtárak, tudományos és szakkönyvtárak, levéltárak, könyvkiadók és könyvterjesztők, információs, i l l . dokumentációs központok, információs ügynökségek és hasonló in­

tézmények számára képezünk ki könyvtárosokat.

Ez a h á r o m é v e s képzés összességében 1350 tanórái, azaz a tanterv által előírt oktató/hallgató kapcsolatot jelent.

A h á r o m é v e s alapképzés azon az elgondoláson nyugszik, hogy a főiskolának olyan alapos és álta­

lános érvényű ismereteket kell adnia a hallgatóknak, amelyek alkalmassá teszik Őket egy sor különböző m u n k a k ö r ellátására. Ebből következik, hogy az első kél évben minden hallgató alapjában véve azonos okiatási kap, csekély választási lehetőséggel.

A harmadik év a szakosodásé. A két fő választási le­

hetőség egyfelől a közművelődési vagy a tudomá­

nyos könyviári munka, másfelől a tájékozlatásiudo- mányi vagy a társadalmi-művelődési orientáció. Az utolsó évben a hallgatóknak a választolt szakosodás­

nak megfelelő egyik témakörben szakdolgozatot kell készíteniük.

A hallgatókat fő tárgyaikból az írásbeli záró­

vizsga, melléktárgyaikból pedig a tanév során készí­

tett dolgozataik alapján értékelik. A tantárgyak négy fő csoportba tartoznak. A képzés szerkezetét az /.

láblázat mutatja be (a számok a heii óraszámol adják meg).

P o s z t g r a d u á l i s képzés

A tájékozlaiástudomány és adatfeldolgozás téma­

körében folytatott kétéves posztgraduális képzés fő célja, hogy olyan könyviárosokai bocsásson k i . akik alapos tájékozottságot szereztek az információkeze­

lésben, különös tekintettel a gépi eljárásokra, to­

vábbá mélyrehatóan ismerik a dokumentumok és adatok kezelésének, szervezésének és keresésének tennivalóit. ( A program részletes ismertetését lásd alább.)

A főiskola jelenleg kísérletei tesz a posztgraduális kepzes tarsadalmi-muvelodesi t-kult icioval v ilo k i ­ bővítésére. (Ez az elképzelés még nem kapta meg az állami, ill. költségvetési támogatást.)

Továbbképzés és levele/ó' o k t a t á s

A főiskola é v e n t e kb. 650 gyakorlatban dolgozó könyvtáros számára teszi lehetővé, hogy részt ve­

gyenek a tanév során indított különféle tanfolyamo­

kon. Az adatfeldolgozás és könyvtárgépesítés téma­

körében indítón tanfolyamok már régóla igen nép­

szerűek.

Levelezöképzés az elsőéves tanterv egyes tárgy­

köreiben folyik, elsősorban az információtárolás és -keresés területén. Most készül az a levelező prog­

ramcsomag, amely az egész elsőéves tantervei átfogná. Ez a korábbinál jobb lehetőséget kíná) majd az Oslo vonzáskörzetén kívül lakó, már nem annyira fiatal könyvtári segéderőknek, hogy megszerezzék a könyvtáros képesítést. Sokuk számára valószínű­

leg meg kell adni azt a választási lehetőséget, hogy a jelenlegi három helyett csak kél évre hagyhassák el

otíhonukat.

T M T 34. évf. 1987.6. sz.

I. mblázut Az alapképzés s z e r k e z e i é

Évfo­

lyam

Tan- láwy-

\ , csoport

A) Módsifrkifí B) A dokumentumok és használóik

C) Információtárolás és -keresés

Dl A könyvtár szrrwzrlf és vezetést

B e v e z e t é s az elektronikus a dal feldolgozásba

Irodalomszociológia Osztályozás (Dewey. ETO)

A n o r v é g könyvtári rendszer 1. Statisztika ' K o m m u n i k á c i ó s csator­

nák, használók és k ö n y v t á r a k

Leíró és tárgyi katalogizálás

Közigazgatás

N e v e l é s l é l e k t a n

i

D o k u m e n i u m t i p o l ó g i a Rcferenszm unka Jogi ismereiek

K u t a t á s m ó d s z e r t a n 1. Speciális használói Az osztályozás és Iskolai k ö n y v t á r a k + 2 az alábbiak közül: csoportok indexelés e l m é l e t e

K u t a t á s m ó d s z e r t a n 2. T u d o m á n y o s k o m m u n i ­ Leiró katalogizálás Általános költségvetési káció 1. + 2 az (egyéb d o k u m e n t u m o k é s tervezési

alábbiak közül: eljárások

t

Statisztika 1. bibliográfiák

P r o g r a m o z á s Vizuális Információtárolás

d o k u m e n t u m o k é s - k e r e s é s

• k ö n y v t á r t u d o m á n y . I r o d a l o m k u t a t á s ! K ö n y v t á r t ö r t é n e t • biológia.

m ó d s z e r e k • hivatalos

T u d o m á n y o s k i a d v á n y o k . k o m m u n i k á c i ó 2. • levéltárak

t e r é n

2 1/2 4 7 2 1/2

Fakultatív K ö t e l e z ő és K ö t e l e z ő és K ö z m ű v e l ő d é s i

tárgyak: fakultatív tárgyak: fakultatív tárgyak: k ö n y v t á r a k

vagy

R e n d s z e r e l e m z é s Irodalom és Információtárolás T u d o m á n y o s é s társadalom (Nordica, és - k e r e s é s s z a k k ö n y v t á r a k

angol nyelv. h a l a d ó k n a k (állami vagy

gyermekirodalom) m a g á n s z e r v e z e t e k

könyvi árai)

3. Matematika 2. Zenei könyvtárosság Szakbibliográfiák

(3 v á l a s z t h a t ó s z a k t e r ü l e t e n ) Norvégia t á r s a d a l o m - L e v é l l á r i a n

é s m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t e

S z ö v e g e l e m z é s Zenei katalogizálás é s osztályozás

Bábjátszás Orosz nyelvű

d o k u m e n t u m o k katalognzálása I n f o r m á c i ó k e r e s ő

szoftverek

5 5 >

A harmadik é v b e n a kei szakosodási l e m a k ö r mellé (mindegyikben heti 5 orat hallgatnak) az A B f.s C s z a k t e r ü l e t e k k ö z ü l to­

vábbi h á r o m tárgyal kell választani.

AlnHi's. T . : k n n v v t a r IN tajek(i/la(as1udtimari>i k i ' p « s .

Kutatási-fejlesztési csoport

A könyvtárgépesítés és az információs rendsze­

rek fejlesztése területén 1983 óta működik a főiskola kutatási-fejlesztési csoportja (BRODD). Jelenleg 5 k u t a t ó , valamint másfél főnyi segéderő dolgozik itt.

A következő é v r e további 3 m u n k a t á r s felvételét engedélyezik. {Erről a csoportról később m é g rész­

letesebben lesz szó.)

K u t a t ó m u n k a

A főiskola oktatói állásai közül mindössze egy professzori szintűnek van kizárólag kutatási kötele­

zettsége. F.nnek ellenére a kutatói tevékenység álta­

lános követelmény, s az évek folyamán több mun­

katárs vett részt k u t a t ó m u n k á b a n .

A főiskola egy oktató fele fizetésének megfelelő ösztöndíj felett rendelkezik, s ezt az oktatók veszik igénybe, Egyik oktatónk jelenleg a Norvég Kutatási Tanács kétéves kutatói ösztöndíjának segítségével a kommunikációs és transzfer folyamatokat vizsgálja a norvég kutatásban, különös tekintettel arra a sze­

repre, amelyet a könyvtárak ebben az információát­

vitelben betöltenek. Remélhetőleg a posztgraduális képzés bevezetése, illetőleg a hallgatók által készí­

tett szakdolgozatok felpezsdítik majd a főiskola álta­

lános tudományos légkörét.

A BRODD keretén belül szintén folyik kutató­

munka (erről majd később).

A / e l e k t r o n i k u s a d a t f e l d o l g o z á s s a l kapcsolatos m u n k a

A géppark

A főiskolán a hatvanas évek vége felé indították cl a/ első programozói tanfolyamokat. Akkoriban a hallgatók lyukkártyákat használlak, amelyeket az oslói egyetem adatfeldolgozó központjába kellett be­

küldeni, mivel házon belül semmiféle hardver nem volt. A géppark fokozatosan épült k i ; alapvető adat­

feldolgozó eszkozokul mind a főiskolai oktatás mind a B R O D D számára a különféle típusú mik­

roszámítógépek szolgállak. 1986 őszén a főiskola együttműködési vállalkozási kezdett a norvég könyvtárellátó központtal (Biblioleksenlralen), a TRIBIB program keretében; ennek révén egy ND kisszámitógéphez, továbbá 14 Olivetti gyártmányú személyi számítógéphez jutóit hozzá, s adatfeldol­

gozó laboraióriumoi létesített. Néhány okiató és a BRODD-ban dolgozó kutató saját személyi számító­

gépei kapott. A főiskola közvetlen adatátviteli kap­

csolatot épített ki az oslói egyetem DEC típusú nagyszámítógépével. Ezenkívül természetesen számos terminálja van, amelyek segítségével nem­

csak országon belüli, hanem külföldi adatbázisok­

ban is ludnak online kereséseket végezni. (A függe­

lék részielcsen felsorolja a rendelkezésre álló hard­

vert és szoftvert.)

A l a p k é p z é s

Az adatféldolgozás helye u tantervben

Az első évben a hallgatók bevezetést kapnak az adatfeldolgozásba: hardver, szoftver, programozás, fájlkezelés, és megismerkednek a könyvtárgépesítés alapjaival (30 óra). Ez a kurzus minden hallgatószá­

mára kötelező. Az elektronikus adatfeldolgozással kapcsolatos minden további kurzus fakultatív, mindazonáltal a hallgatók 80-90%-a a második évben részt vesz a PASCAL programnyelvet bemu­

tató tanfolyamon (60 ó r a ) , amely előadásokból és az oktató segiiségével végzeit számítógépes gyakor­

latokból áll. Ez akkor kötelező, ha a hallgató a har­

madik évben a tanulmányait az adatfeldolgozás terén ikírj i l o l v u i n i . amikor is különféle szoftvere­

ket tanulmányozhat az információkezelés, fájl ke­

zelés területén, és saját kis - kiegésziiö jellegű - információkereső programokat dolgozhat ki. A má­

sodéves hallgatók csaknem fele ezt választja. A har­

madik évben egy másik választási lehetőség a rendszerelemző kurzus; ehhez a programozói kurzus elvégzése nem előfeltétel. A hallgatóknak kb. egyharmada választja ezt.

A főiskola már a hatvanas evek végén megindí­

totta fakultatív adatfeldolgozói és programozói tan­

folyamait. Az évek során ezeknek a tanfolyamoknak mind a jellege, mind a száma változón. Az adatfel­

dolgozás oktatásában mindig nagy súly esett a prog­

ramozás oktatására. Nem mintha bárki is azt gon­

dolta volna, hogy a végzett hallgatók közül sokan fognak majd könyv tárgépesitési programokat írni későbbi pályájuk során, hanem mert kiderüli, hogy a számítógépek lehetőségeinek - és korlátainak - reális ismerete csak a gyakorlatban, a programok megírása és m ű k ö d t e t é s e közben szerezhető meg.

Néhány hallgató számára nehéz útnak bizonyult a programozói tanfolyam az adatfeldolgozói ismeretek megszerzésére. Ők - l ö b b o k i a i ó v a l együtt - a má­

sodik évtől egy olyan második választható kurzus bevezetését szorgalmazzák, amely az általános, i l l . speciálisan könyviári programcsomagok használa­

tára helyezné a hangsúlyt. A jelenlegi lehetőségek ezt egyelőre nem engedik, de ezen a téren javulásra lehel számiiani. Ettől függetlenül az adatfeldolgo-

T M T 34. é v i . 1987. 6. sz.

zási oktalók körében az az uralkodó nézel, hogy a

" n e h é z ú t " - a programozás megianulása - a helyes út.

Online keresés

A számitógépeknek és termináloknak a tulajdon­

képpeni adatfeldolgozás oktatásán kivül a referensz- munka oktatásában is szerepük van. A második évben egy alapozó jellegű információkeresési képzés folyik, főleg hazai adatbázisokra épilve. Az online adatbázis-használat oktatásának súlypontja azonban a harmadik é v , amikor is a hallgatók a természet-, társadalom-, illetőleg h u m á n tudományi referenszmunkára szakosodhatnak. Az online ke­

resés a különböző szakterületi referensz kurzusokba épül bele. A hallgatók Silenl 745 típusú terminá­

lokkal dolgoznak. A következő évben remélhetőleg bővül az online keresési oktató tanfolyamokon fel­

használható terminálok száma a 14 új Olivetti sze­

mélyi számitógép terminálként való felhasználásá­

val, a NOR 530-as miniszámitógéppel konfigurá­

cióban.

Jelenleg a hallgatók az amerikai Dialóg és BRS, valamint a francia Questel rendszerrel léphetnek kapcsolatba. Bár a főiskola k e d v e z m é n y e s dijat fizet é r t e , ez az " é l e s " online gyakorlat igy is m e g l e h e t ő ­ sen sokba kerül. A C D ROM egyelőre még nem létező alternatíva. Nagyon várjuk azt a napot, amikor a szokványos keresési programokat tartal­

m a z ó lemezek és a hozzájuk szükséges berendezé­

sek olcsón beszerezhelök lesznek.

Tájékoztatástudományi és adatfeldolgozási posztgraduális képzés

Általános tudnivalók

Ezt a programot — mint emiitettük — 1984-ben vezették be, azoknak a már szakképzett könyvtáro­

soknak, akik érdeklődtek a tájékoztatástudomány és az adatfeldolgozás iránt. Ez a kétéves program léhát azt jelenti, hogy Norvégiában létrejön egy olyan, ötéves könyvtár- és tájékoztatástudományi képzés, amely nagy hangsúlyt helyez az adatfeldol­

gozásra. Mivel ez a képzési forma ismereteink sze­

rint meglehetősen egyedülálló, kicsit részletesebben kell szólni róla.

A posztgraduális programban az vehet részt, akinek m á r megvan a könyvtáros szakképzettsége, s a h á r o m é v e s alapképzésen belül a következők voltak a fö tárgyai: adatfeldolgozás, információke­

resés és matematika/statisztika.

A tanév 38 hétig tart (januártól júniusig, illetve augusztus közepétől december közepéig). A hallga­

tóknak kb. heti 40 óra elfoglaltságuk van.

Az első évben a kb. heti 8 - 1 0 óra hallgató/ok­

tató kapcsolat keretébe hagyományos előadások, s z e m i n á r i u m o k , előre kiadott k é r d é s e , az évfo­

lyamdolgozatok megvitatása és egy sor olyan össze­

jövetel tartozik, amelyeket a hallgatók maguk ren­

deznek. Ezenkívül gyakoriak a tanterven kívüli egyéni konzultációk. A második évben a szeminári­

um az uralkodó oktatási m ó d ; a hallgatók idejének többi részét pedig az önálló munka és a szakdolgo- zatirás tölti kí (erről később lesz szó).

A program tartalma

A posztgraduális program az alábbi tárgyakat és oktatási módszereket foglalja magában (lásd még a

2. táblázatot):

2. táblázat A k c i é v e s posztgraduális program szerkezete

i . i é i é v M ó d s z e r t a n 2. félév Adatbázis­

kezelés

Információ­

k e r e s é s

Progra­

m o z á s

Információ és társa­

dalom 3. félév E l m é l e t Haladó sze­

m i n á r i u m (választha­

tó t é m a )

Diploma­

munka

K u t a t ó ­ munka

4. félév Diplomamunka

Módszertan, bevezető kurzusok (a tanévben végzett tanulmányi munka 1/8 része)

Ezek a kurzusok bevezetnek egy sor különféle m u n k a m ó d s z e r b e és témakörbe (nyelvészet, mate­

matika, kutatásmódszertan stb.).

Programozás (a munka 1 /4 része)

Bevezet a magas szintű PASCAL program­

nyelvbe, a programok strukturálásának és doku­

mentálásának módszereibe. Foglalkozik az adatszer­

kezetekkel, valamint a szövegfeldolgozás, a bibliog­

ráfiai és információkereső rendszerek szempontjá­

ból központi jelentőségű algoritmusokkal.

Az adatbázis-kezelés elmélete (a munka 1/4 része) Célja, hogy szilárd alapot adjon a hallgatóknak a különféle adatbázis-kezelő rendszerek értékelésé­

hez, tegye képessé őket a referensz és a teljes szöve-

Alnaes, T . : K ö n y v t á r - és lájékoztalásludumáriYi k é p z é s . .

gel tartalmazó adatbázisok megtervezésére és létre­

hozására. A feldolgozott témák felölelik az adatszer­

kezetekkei, adatállományokkal, azok rendszereivel, továbbá az adatbázis-kezelő rendszerekkel kapcso­

latos munkál.

Információkeresés (a munka 1/4 része)

Elméleti alapot ad a tárgyi feltárás (osztályozási és indexelési elméletek) különféle módszereihez, az adatfeldolgozási m ó d s z e r e k n e k ezen a területen kiaknázható lehetőségeit állítva a középpontba. A hallgatók ezután megvizsgálják e módszerek alkal­

mazásait a különböző szakterületeken, majd külön­

böző speciális információkereső rendszereket érté­

kelnek ki.

Információ és társadalom (a munka I /4 része) Áttekintést ad az egész tájékoztatásügyröl. Az alábbi témaköröket vizsgálja meg: információelmé­

let, tájékoztatás-gazdaságtan, információtechnoló­

gia, tájékoztatási politika, valamint a tájékoztatás szervezete. A tárgyalást megelőzi a tájékoztatásügyi fogalmak fejlődésének alapos feldolgozása.

Hatadó szeminárium (a munka 1/8 része)

Két-három hallgató az oktató irányításával az i n ­ formációkeresés, az információ és társadalom vagy az adatbázis-kezelés elmélete tárgykörének egy szűkebb aspektusát tanulmányozza. A szeminári­

umi munka keretében a hallgatók széleskörűen fel­

dolgozzák a tárgykör szakirodalmát. A szeminárium egyik célja, hogy segítséget nyújtson a hallgatóknak a szakdolgozatukban feldolgozandó problémák kivá­

lasztásához.

Szakdolgozat (a munka fele)

A szakdolgozat általában azt a tárgykört dolgozza fel, amellyel a hallgató a haladóknak tartott szemi­

náriumon foglalkozott. A szakdolgozat az oktatósze­

mélyzet egyik tagjának irányításával készül, terje­

delme kb. 50—100 gépelt oldal. Témája a hallgató által végzett kutatásból is eredhet.

Kutatómunka (a munka 1/4 része)

Minden hallgatónak részt kell vennie konyvtár- gépesítési k u t a t ó m u n k á b a n . A második évben a hallgatók a BRODD-ban dolgoznak asszisztensként különböző kutatási-fejlesztési témákon.

Elhelyezkedési kilátások

A hallgatók száma a posztgraduális programokon még mindig meglehetősen kicsi; jelenleg — a terve­

zett 25-tel szemben - mindössze 13. A főiskola szemszögéből természetesnek, s egyben kedvező­

nek ítélhetjük meg, hogy ebben a kezdeti szakasz­

ban a beiratkozási arány ilyen alacsony. A kétéves programnak bizonyitania kell a lehetséges jelentke­

zők előtt, hogy érdekes és kívánatos képzési forma, amelybe é r d e m e s időt és pénzt fektetni. Meg kell, hogy bizonyosodjanak róla: a kétévnyi további ta­

nulás költségei (maga az oktatás ingyenes, de a hall­

gatóknak maguknak kell gondoskodniuk megélhe­

tésükről) v o n z ó b b munkalehetőségekben és a jobban fizetett állásokban térülnek meg, s jobban járnak, mintha csak a hároméves alapképzésben

vesznek részt. A posztgraduális program tervezése­

kor a főiskola arra számitott, hogy sok olyan, 5 - 1 5 éves könyvtári gyakorlattal rendelkező szakképzett könyvtáros lesz, akit érdekelni fog a posztgraduális képzés. Ez valószínűleg így is van, de jelenleg úgy tűnik, nehezen oldhatók meg azok az anyagi és sze­

mélyes problémák, amelyek abból adódnak, hogy a tanulmányok miatt fel kell adni az állást, sőt Oslóba kell költözni.

Ennek tudható be, hogy ebből a rétegből a vártnál kevesebben jelentkeznek. T ö b b hallgató folytatja viszont a tanulmányait posztgraduális formában a h á r o m é v e s alapképzés után. Várható, hogy a hallga­

tók száma fokozatosan nő, ahogy nő a posztgradu­

ális programot elvégzettek száma, s ha megmutatták a norvég könyvtáros társadalomnak, hogy az adat­

feldolgozási és tájékoztatástudományi területen szerzett diplomával igen jó állásokat lehet szerezni.

Az első - és ez ideig az egyetlen - olyan évfolyam, amely m á r "okleveles k ö n y v t á r o s k é n t " végzett, a következő m u n k a t e r ü l e t e k e n helyezkedett el: az adatfeldolgozásban (információkereső szoftverek fejlesztése a NORSK D A T A rendszerben), a könyv- lárgépesítésben (a norvég egyetemi könyvtárak gépi rendszere, illetőleg a könyvtárellátó központ bibliográfiai szolgáltatása a közművelődési könyvtá­

rak s z á m á r a ) , továbbá tájékoztató központokban (a petróleumiparban, műszaki intézetekben, kormány­

hivatalokban), valamint a főiskola saját kutató- fejlesztő részlegében, a BRODD-ban.

A B R O D D

A háttér

A kutatási-fejlesztési csoport a főiskolán belül külön szervezeti egység, s megfelel más norvég fel-

T M T 3 4 . é i f . I M T . 6 . U .

sőoktaiási intézmények hasonló kutatási és tanács­

adó csoportjainak. A kormány jelenleg maximum 8 tó felvételét engedélyezte, négyéves időtartamra, s azzal a leltétellel, hogy ezek a kutatók és segéderőik elég bevételt termelnek meg saját fizetésük és rezsi­

jük fedezéséhez.

A BRODD létrehozása a hetvenes évek elejére nyúlik vissza, amikor a kutalásirányitási és könyvtá­

ri hatóságok szükségéi érezték egy olyan program­

nak, amely biztosilaná az adatfeldolgozással kapcso­

latos ismeretek gyors fejlődését a norvég könyvtá­

rakban. A "Norsk dokumentdala*' - ahogy ezt a programot nevezték — hármas feladatol kapott:

képzés, kutatás és tanácsadás. Fennállásának tíz éve alatt 3 0 - 4 0 adatfeldolgozó könyvtárost képzett ki

(kéiéves tanfolyamokon), 12 kutatási folytatott, és különböző magán- és állami szervezetek részére

151 alkalommal nyújtóit konzultációt, 8.3 millió korona Összértékben. Csúcspontján a K + Fcsoport- ban 8 ösztöndíjas hallgató, 6 — 8 kutató és másfél főnyi kisegítő személyzet dolgozott.

A jelenlegi helyzet

A csoport munkájának értékelése ulán 1982-ben úgy d ö n t ö t t e k , hogy a program kapjon egy állandóbb keretet, s e célból összevonták a főiskolával. A kuta­

tási bázisú képzési program a fentebb bemulatott posztgraduális programba nőtt bele, s eröfesziiése- ket tettek arra, hogy a korábbi program kulalási ori­

entációját ebben a hagyományosabb jellegű prog­

ramban is megőrizze. A BRODD elsősorban kutatási-fejlesztési csoporttá alakult át. de az új posztgraduális programhoz is köze van: a z ö felelős­

sége lett a hallgatók kutatómunkájának megszerve­

zése a 3. és 4. félévben. A BRODD munkatársai részt vesznek az olyan lárgyak oklatásában, m i n i az adatbázis-kezelő rendszerek elmélete vagy a mate­

matika síb. Ezt az integrációi mindkél fél fontosnak érzi.

Amikor a BRODD 1983-ban létrejött, három kulató és egy-két kisegítő alkotta. Ebben a kisebb csoportban a kutatási összetevőnek egy kissé hát­

iérbe kellett szorulnia, 1983 óta mégis igen fonlos munkálatokai végzeit cl, mind országos, mind nem­

zetközi szinten (az északi országok vonatkozásában) a BIBNETT keretében. Az ISO-TC 46 számára al­

kalmazási protokollokat fejlesztettek k i . E kutatás folytatása érdekében 1987-ben a Norvég Statisztikai Hivatallal, mint lehetséges új partnerrel együtt fo­

lyamodtak anyagi támogatásért.

A BRODD igen aktív szerepet jálszik a nyugat- európai könyvtárgépesítés! szervezetek (European

Library Automation Group = ELACi) belül. Az

HLAG é v e n t e ülésezik, s igen fontos ""láthatatlan k o l l é g i u m k é n t " tevékenykedik az információk, a kutalási e r e d m é n y e k és egyéb tapasztalatok cseréje érdekében. Részi vesz egy Dániából irányított kuta­

tásban, amelyei az északi országok t u d o m á n y o s in­

tézeteinek és tudományos könyvtárainak tanácsa (Nordic Council fór Scienlific Information and Research Libraries = NORDINFO) finanszíroz, l i kutatásnak az a témája, hogyan lehel mikroszámító­

gépes intelligens interfészeket kifejles/ieni a könyv­

tári katalógusokhoz és információkereső rendsze­

rekhez.

1983 óla a BRODD éves bevételei meghaladják az I millió koronái. A legtöbb munka a rendszer­

e l e m z é s és rendszerfejlesztés területén folyt.

Néhány esetben már m ű k ö d ő rendszerekéi is meg­

vizsgállak. Kutatásokai folytatlak mind a k ö z m ű v e ­ lődési, mind a tudományos könyviárak körében (többségük ez uióbbi területre irányult). M i n d magán-, mind közintézmények igénybe veszik a BRODD szolgáltatásait. A rendszerelemzés gyak­

ran túlterjed a tulajdonképpeni könyvtári funk­

ciókon. A BRODD-ot arra is felkérhetik, hogy vizs­

gálja meg egy adott szervezeten belül az információ­

kezelő rendszer minden aspektusát.

A BRODD jelenleg a legnagyobb norvég adatfel­

dolgozó cég. a NORSK D A T A megbízásából egy in­

tegrált könyvtárgépesítés! rendszer kifejlesztésén dolgozik, elsősorban a közepes méretű felsőoktatási intézmények, valamint szakkönyviárak számára. A rendszer kifejlesztéséhez a főiskola könyvtára szol­

gál prototípusként, sa NORSK D A T A svédországi és NSZK-beli fiókjai is érdekeltek a projektben.

Kii vetkeztelések

A főiskolának mint okiatási i n t é z m é n y n e k arra kell t ö r e k e d n i e , hogy a hallgatókat a 3 0 - 4 0 év múlva várható feladatok ellátására is felkészítse. Az általános képzésnek kell dominálnia, amely sokolda­

lúságra, számos különböző munkahelyzetre készili fel a hallgatót. Az e l e m z é s és az elvek fomosabbak a

" h o g y a n o k " - n á l . Amikor a hallgatókat egy örökö­

sen változó inform.ii.ios I írsadalomra készítjük fel az információkezelés elveivel kell foglalkoznunk, amelyek éppúgy alkalmazhatók a cédulakatalógus állal, m i n i a mikroszámítógépek vagy a lézertechni­

ka által meghatározott környezetben.

A posztgraduális programmal a főiskola arra tö­

rekszik, hogy az információtároló cs -kereső rend­

szerek kifejlesztése ne legyen kizárólag a számító­

gépes szakérlök dolga. A posztgraduális programban részi vevő hallgatóknak — alapos ismeretekkel fel­

vértezve mind a tájékoztatástudomány. mind az

Alnaes, T . : K ö n y v t á r - é s t á j é k m t a t á s t u d o m á n y i k é p z é s . . .

adatfeldolgozás terén — képesnek kell lenniük arra, hogy lényeges szerepet játsszanak a j ö v ő hatékony információs rendszereinek kifejlesztésében.

A főiskola azt reméli, hogy a n ö v e k v ő emberi és technikai erőforrások, továbbá az oktatási és a kutatási-fejlesztési egységek szorosabb integráló­

dása segítségével képes lesz arra, hogy az elkövet­

kező évek szempontjából valóban kívánatos ered­

ményt érjen el.

Függelék

d é p jiLirk

I. Miniszámi tógépes konfiguráció

1 N D 530/CX s z á m í t ó g é p (12-es modell); 32 bites szó- szen'fczessel kb. 4 Mbajtos tarral. :00 Mbajtos rögzített k e m é n y l e m e z c s tárral, 70 Mbájtos c s e r é l h e t ő lemezzel, 21 t e r m i n á l (ebből 15 Olivetti m i k r o s z á m i t ó g é p l ; 2 N L Q típusú n y o m t a t ó .

I I . M i k r o s z á m í t ó g é p e k

a) I Altos 8000 típusú többfelhasználós m i k r o s z á m í t ó g é p 24 Mbájtos k e m é n y l e m e z z e l :

3 t e r m i n á l ;

t b e t ü t á r c s á s n y o m t a t ó ,

bl 1 M v t r o n 2000 típusú lÉbbfelhaszriilce mikroszamitc gép. 24 Mbájtos k e m é n y l e m e z z e l , 640 kbájlos tárral;

4 t e r m i n á l ; 1 m á t r i x n y o m t a t ó . I I I . Személyi számitógépek

2 Commodore P C - 2 0 - a s . e g y e n k é n t - 1 0 Mbájtos ke­

m é n y l e m e z z e l é s 256 kbájtos operatív tárral;

2 Brothcr g y á r t m á n y ú n y o m t a t ó .

2 M y t r o n —20-as személyi s z á m í t ó g é p , e g y e n k é n t I I Mbájtos k e m é n y l e m e z z e l és 4X0 kbájtos tárral;

I m á t r i x n y o m t a t ó .

I V . A hálózathoz való kapcsolódáshoz 3 k é p e r n y ő s t e r m i n á l .

1 KSR típusú m á t r i x n y o m t a t ó .

( A z oslói egyetem s z á m í t ó k ö z p o n t j á b a n m ü k ö d ö cso­

magkapcsolt rendszerhez — P A D — való csatlakozás ccljara t%\ -(800 haud átviteli kapacitású vonal.) a)

b)

V. Különálló terminálok

I Visual 300 típusú k é p e r n y ő s kijelző.

3 Tandberg lerminál (egyikük papírmásolatot is k é s z i i ) . .'; Silent 74'Í o:: t e r m i n á l (papírmásolat k é s z í t e d l e h t l c s é g g e P .

1 Whispcr n y o m t a t ó .

S z o f t v e r k é s z í t ő

I M i n i s z á m í t ó g é p r e NOT1S-WP szövegfeldolgozó.

NOTIS-ID elektronikus ü z e n e t k ö z v e t í t ő . N O T I S - R G j e l e n t é s k é s z i t ö .

NOriS-calc elektronikus táblázatos kalkulátor, NOTIS-IR i n f o r m á c i ó k éw programcsomag, SIBAS I I adatbazis-kezelö rendszer.

FOCUS k é p e r n y ő s s z e r k e s z t ő , PASCAL fordítóprogram, Fortran f o r d í t ó p r o g r a m . PED programfejlesztő.

A B M karbantartási program.

ACCESS a d a t b á z i s - l e k é r d e z ő program I I . M i k r o s z á m í t ó g é p r e

s z ö v e g s z e r k e s z t ő k : adatbázis-kezelők:

információkereső:

f o r d í t ó p r o g r a m o k

s e g é d p r o g r a m o k : táblázatos kalkulátor, saját fejlesztések:

Wordslar, Word Perfect, Aeto-WP

dBase I I I . dBase I I I Plus.

dBase I I , Vista 16, Knowlcdge Man.

Info2000 M ikropolydoc

f u r h o Pascal. Pascal M T + . Fortran 77. C.

Clipper la dBase II és 111 kódjaival) S í d e K i c k . P C Tools.

SSI Word Períeei Library Malhplan ';

m i k r o s z á m í t ó g é p e s MARC-I'or- m a t u m ú katalogizáló program ( M I K K O M A R C ) . PRFC1S i n - de ne lö program

Fordította: Mándy Gábor

ALNAES, T.: Könyvtár- és tájékoztalás- tudományl képzés Norvégiában

A Norvégiában folyó könyvtár- és tájékoztatástu­

dományi képzésről számol be, különös tekintettel az adatfeldolgozásra. A Norvég Könyvtár- és Tájé- koztatásludományi Főiskolán folyó h á r o m é v e s ok­

tatási programot egy kétéves posztgraduális program követi a h á r o m é v e s főiskolát végzettek számára. Az utóbbin, az 1984-ben indított kiegészítő szakon a tá- jékoztalásiudományi és adatfeldolgozást oktatják az

előzőleg szakkönyvtáros képesítést szerzettek részé-

ALNAES, T.: Library an informaiion science educaiion in Norway

The author presents library and informaiion sci­

ence educaiion in Norway, with particular reference 10 the data processing component, The 3 year un- dergraduate programme at The Norwegian School of Library and Information Science (NSLJS) is de- seribred, but particular emphasis is given to a pre- sentation of the 2 year poslgraduate programme in informaiion science and dala processing, established in 1984 and open to specially qualified librarians. A

T M T 3 4 . é v f . 1987. 6. sz.

re. Az ö n f e n n t a r t ó kutatási-fejlesztési csoport ( B R O D D ) tevékenységét is ismerteti, amelyet bizo­

nyos mértékig egyesítettek a posztgraduális képzés­

sel. A szerző hangsúlyozza, hogy a kétféle oktatási program célja az, hogy felkészítse a hallgatókat az információ kezelésére a könyvtárakban és m á s i n ­ formációs környezetben, továbbá az, hogy a poszt­

graduális képzés keretében nyújtott kiterjedt adat­

feldolgozási ismeretek révén olyan számítástechni­

kához értő könyvtárosokat képezzen, akik az adat­

feldolgozás, ügyvitelszervezés és információkeresés terén alapos szaktudással rendelkeznek.

self-financed research and development group ( B R O D D ) , alsó lo a certain exient integrated into the postgraduate programme, is presented. The author underlines that the programmes aim at preparing the students for informaiion handling in library as well as non-library environmenls, and that the extensive data processing component in the postgraduate programme should produce edp- librarians with a thorough knowledge of the admin- istration, organization and retrieval o f documents and data.

A J I H E C , T . : OöyMeHHe 6ii6;iHOTeⁱiHOMy nejty a

H H cp o p Ma mi H H HopBernn

A B T O P 3H3K0MHT c oŐyieHHe.H 6 n 6 . r a 0 T e K a p e i í ii HHcbopMauHOHHbix p a ó o T H H K O B B HopseniH, 0 6 - paman o c o ö o e BHHMaHHe H a o6pa6oTKy a a H H b i x .

OnncbiBaeT nporpawMy T p e x - i e T H e r o K y p c a o6y-

>ieHHfl B HOpBOKCKOM H H C T H T y T e ÖHÖJIltOTCKOBe-

;a-HHH i i HHcbopMamm (NSLIS). flocjie OKOHnaHHH 3 T O r o H H c n i T y T a cjryiiiareJiH eme nsa r o ü a o6y-

y a i o T C H H a j s y x J i e T H H x a o n o T O H T e ^ b H b i x K y p c a x .

Ha K y p c a x , H a i a n i x B 1984 roay, o ö y q a^ H C b c n e - lilia.lHCTbl-ÖHÖ^HOTeKapH HHt])OpMaUHH H oöpaöoT-

K e a a H H b i x . CraTbH 3H3KOMHT H c a e H T e ^ b H o c T b i o xospac^eTHoS rpynnbi no H c c ^ e ^ O B a H H i o H p a 3 B H - THKJ (BRODD), KOTOpan B K a K o ö - T o i n e p e HHTer- p H p o s a H H O BBeaeHa B n p o r p a H . M y /rono^HHie^bHbix x y p c O B . A B T O P n o ü i e p K H B a e T , HTO nejib T a n o n nporpa.MMbi o ó y t j e H H f i COCTOHT B TOM, T r o ő b i c-iy- u i a T e^H norim no.iyiHTb n o j r o T O B K y B ö i i o ^ H O T e - K a x ii a flpyroM iiHcjjop.MamioHHOM o K p y i K e H m i , a SHBHm, n p H o ö p e T e H H b i e Ha ^ o n o ^ H H T e ^ b H w x K y p ­ cax, n o M o r a i o T cjiyujaTe;iHM B P.Mno/JHCHMII a a«H- HHCTpaTHBHOM OŐpaÖOTKH JiaHHblX, KÍU\ B O p r a H H -

3aUMH MHfpOpMaUHH H j i e ^ 0 n p 0 H 3 B O i l C T B a , T3K H B coBpeMeHHOM n o H C K e a o K y M e H T O B H J W H H M X .

ALNAES, T.: Bibliofheks- und

informationswissenschafdicher Unterrichl in Norwegen

Der Verfasser berichtet über die Bibliothekar- und Informationsfachleutenbildung in Norwegen, mit besonderer Rücksicht auf die Datenverarbei- tung. Er beschreibt das dreijáhrige Unterrichtsprog- ramm an der Norwegischen Hochschule fúr Bibliotheks- und Informationswissenschaften;

danach k ö n n e n diejenige, die die dreijáhrige Hoch­

schule beendel habén, an einem zweijáhrigen Kurs teilnehmen. A n dem Letzteren im Jahre 1984 ein- geführten Ergánzungsfach werden die Informa­

tionswissenschaften und die Datenverarbeitung den vorher qualifizierten Fachbibliothekaren unter- richtet. Der Verfasser slellt auch die Tátigkeit der selbstverrechnenden G r u p p é fúr Forschung und Entwicklung (BRODD) dar, die gewissermassen im Matériái des Ergánzungskurs integriert ist. Der Ver­

fasser betont, dass das Ziel des zweierleien Unter- richtsprogramms die Studenten auf die Behandlung der Informationen in den Bibliotheken und in an- deren Informationsbereichen vorzubereitensei; wei- terhin können die an dem e r g á n z e n d e n zweijáhrigen Kurs erlernte Datenverarbeitungskentnisse, den Studenten in der administrativen Datenverarbei­

tung, sowohl in der Informationsorganisation und Geschaftsbesorgung, als auch in der R ü c k s u c h u n g von Dokumenten und Daten helfen.