• Nem Talált Eredményt

Az olvasószolgálati munka kialakulása az Országos Műszaki Könyvtárban (Szemelvények a könyvtár történetéből I. rész) megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az olvasószolgálati munka kialakulása az Országos Műszaki Könyvtárban (Szemelvények a könyvtár történetéből I. rész) megtekintése"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

AZ OLVASÓSZOLGÁLATI MUNKA KIALAKULÁSA AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁRBAN.

/Szemelvények a könyvtár történetéből. I.rész./

1.

E rövid tanulmány úttörő jellégii: az Országos Műszaki Könyvtár s elődje, a Technológiai Könyvtár olvasószolgálati munkájának történéti kialakulását f o g l a l j a össze röviden, s e több m i n t hét évtizedes k e r e t b e n a könyvtári tájékoztatás kialakulását szándékozik f i g y e l e m m e l kisérni.

2.

Az Országos Iparégyesület IS?9•novemberében a vallás- és közoktatási m i n i s z t e r h e z benyújtott kérvényében Techno­

lógiai Iparmúzeum létesitését indítványozta könyvtárral, rajzgyüjteménnyel s a z z a l k a p c s o l a t o s olvasóhelyiségekkel.

Ez az intézmény többéves előkészitő munka*eredményeként 1883. június 24-én meg i s n y i l t . < A könyvtár az e s t i órákban állt az iparosközönség rendelkezésére. Az Országos Műszaki Könyvtár története i t t kezdődik. A könyvtárnak első telepü­

lési h e l y e az a k k o r i K e r e p e s i /ma Rákóczi/ u t 9 ,s z . a l a t t i un.- B e l e z n a y - k e r t b e n lévő épület v o l t . M o s t a n i helyére 1889.

áprilisában költözött.

Ennek a műszaki könyvtárnak a kézdeti időszakban az v o l t a f e l a d a t a , hogy "az i p a r o s o k s z a k i s m e r e t e i t és müiz- lését g y a r a p i t s a és részben, üzleti tájékozást i s nyújtson.M A könyvtár tehát lényegében intézeti könyvtári j e l l e g g e l k e z d i e l történetét. Állománya az alapítás időpontjában mindössze 32 f a i p a r i , 22 fémipari és 46 más technológiai és közgazdasági könyv összesen tehát k e r e k 100 kötet. E z e n k i - vül 31 szakfolyóirat állt az olvasók rendelkezésére.

Mai értelemben v e t t tájékoztató szolgálata a könyvtár­

nak ebben a korszakban még nincs.. Tény azonban, hogy a maga fejletlenségében i s aktivitásra törekedett. Á könyvtárban p l . rendszeres árjegyzékgyüjtemény létesitését tervezték o l y célból, hogy az i p a r o s o k a beszerzési forrásokról kellő tá­

jékoztatást szerezhessenek. Össze i s gyűjtöttek mintegy 300, nagyobbára t e c h n i k a i c i k k e k r e vonatkozó katalógust. Lényegé-

34

(2)

ben a r r a törekedtek, a m i t még ma sem sikerült megoldani:

műszaki prospektustárat kivántak létesiteni, amely az ára­

kon kivül a gépek, t e c h n i k a i c i k k e k " leírását i s t a r t a l m a z ­ t a v o l n a . '

A könyvtárra irányuló érdeklődés kezdetben i g e n gyér, már osak annak csekély állománya folytán,is. Az állomány a századforduló évében még csak 7823 kötet, 1910-ben 17 089 kötet könyve és 234 folyóiratfélesége,van a könyvtárnak.

Az első világháború küszöbén, 1913• végén az állomány 9198 mü 21 630 kötetben, 271 féle folyóirat.

Az olvasóforgalomra, annak nagyságára vonatkozó első adat 1889.évből áll rendelkezésünkre: 347 olvasó 289 köte­

t e t használt. Ez a f o r g a l o m 1910-re 25 642 olvasóra növek­

s z i k -24 063 kötet használattal, 1913-ban azonban az olVasók száma a l i g h a l a d j a meg a 13 000- e t , a kötetforgalom p e d i g 15 és félezer.

K i k e z e l t e elsőnek az állományt', k i a d t a az első tá­

jékoztatást - nem t u d j u k . Első könyvtárosa a könyvtárnak, a k i n e k nevét ismerjük Grünwald István középipariskolai t a ­ nár, a k i 1889-től 1907- l g k e z e l i a könyvtárt s látja e l a szolgálatot. Halála .után Ferenczy E m i l mérnök és felsőipar­

i s k o l a i tanár került a helyéré.

-Raktára s olvasóterme e l e i n t e a mostani épület föld­

szintjén, a főbejárattól j o b b r a eső helyiségben v o l t * EZt az olvasótermet bővitik k i 1902-ben 70 személyesre. A könyv­

tár ebben az időben n a p p a l van n y i t v a , délelőtt s hetenként három e s t e 6 órától 8 óráig. A helyiségek azonban hamarosan szűkeknek b i z o n y u l n a k . Megindul a könyvtár küzdelme olvasó­

helyekért, raktárakért. Küzdelem, mely 55 é w e l ezelőtt kez­

dődött e l és ma i s t a r t . . .

Közkönyvtári jelentőségét csak az 1910. évtől kezdve számithatjuk. Látogatóinak száma az első világháború kitö­

réséig évről-évre nő: 1911-ben 26 867, 1912-ben 26 9 6 7 . A világháború előszele felére a p a s z t j a az. olvasóforgalmat, a f e g y v e r e k z a j a p e d i g s z i n t e megdermeszti a könyvtár életét.

Ez a dermedés 1920-ban i s t a r t , midőn egyesül az Iparmúzeum az I p a r i Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézettel "M.kir.Tech­

nológiai és Anyagvizsgáló Intézet" cimmel.

- * 3 . ' <

Az első világháború után a könyvtár tehát szakkönyvtár, intézeti j e l l e g g e l ' . A könyv- és folyóiratállományon kivül rajzgyüjteménnyel, belföldi szabadalmi leirásókkal, e z e n k i - vül osztrák és más külföldi szabadalmi leirások k i v o n a t a i -

(3)

v a l , v a l a m i n t ár- és i p a r i címjegyzékekkel r e n d e l k e z i k . Az u j Intézet, a "Technológia" "különösen az iparosság önképzésének, műszaki és gazdasági értesültségének előmozdi- tására" t a r t j a f e n n a könyvtárat. / S z e r v e z e t i Szabályzat, p. 2 6 . / . Állomány ebben az időben a l i g g y a r a p s z i k s a könyv­

tárt a g y o r s elavulás veszélye k e z d i f e n y e g e t n i . Jellemző, hogy 1923-1925. évek közti időben a könyvtár állománya mind­

össze 339 müvei / 5 0 1 kötet/ g y a r a p o d o t t s ez a h e l y z e t 1925- i g a l i g változott. Állománya 1927-ben őri e l a 40 e z e r köte­

t e t .

Súlyos személyzethiánnyal küzd a könyvtár, a rendezési munkák m i a t t 1920-1923. között zárva van. Ez a kényszerű szünetelése a nyilvános szolgálatnak súlyos jelenség,hiszen az országnak évtizedek óta e g y e t l e n nyilvános i p a r i és mű­

s z a k i könyvtáráról van szó. "Kripta-csend?' h o n o l t a föld­

s z i n t i "szűk és sötét" termekben - j e g y z i meg a k o r a b e l i könyvtári krónikás-.

Végre 1921-ben történik v a l a m i a könyvtárral, olvasó­

termével együtt az I . e m e l e t i u t c a , k a p u f e l e t t i termekbe köl­

tözik. Ez a helyiségsor előnyösebb, világosabb, tágasabb, de mind az olvasóterem, mind p e d i g a raktár helyiségei "máris szűkeknek b i z o n y u l n a k , bővítésük hovatovább elkerülhetetlen.

A dermedtségnek ebben az időszakában könyvtári-tájékoztatás úgyszólván n i n c s , "a kezelés és a közönség kiszolgálása...

szükségből a l t i s z t r e v o l t b i z v a . "

Pontos esemény a könyvtár életében az 1923.év. Káplány Géza könyvtártisztet, az a k k o r megszüntetett Kereskedelmi Múzeum könyvtárától áthelyezik a Technológiához.

Káplány szélestudásu, modern könyvtáros. E l a v u l t n a k tálálja a könyvtár raktározási rendszerét, mely az állományt ABC rendszerű szakcsoportokban, tehát szakrendben tárolja.

E g y e t l e n katalógusa van a könyvtárnak /betűrendes/, m e l y e t pótkatalógusok egészítenek k i . Káplány nekilát a munkának.

Átdolgozza az egész állományt az " e g y e t l e n racionális és g y a k o r l a t i irányú r e n d s z e r r e " a DK /ET0/-ra. Káplány maga

j e g y z i meg élete fő müvében-/Könyvtárak korszerű berendezé­

se és fejlesztése I - I I . II.köt.

p.4 »A

hogy a DK.rendszer átvételekor "az e r e d e t i brüsszeli sémához következetesen r a g a s z k o d o t t " . Megszünteti tehát az ABC rendszerű szakcso­

p o r t o k a t . A decimális r e n d s z e r s z e r i n t osztályozza az egész állományt. Elkésziti u j betűrendes és DK /ETO/-szakkatalógu- sát. Tele van t e r v e k k e l . P e l a k a r j a d o l g o z n i a f o n t o s a b b szakfolyóiratok maradandó értékű c i k k e i t s be szeretné so­

r o l n i e z t a cimleirásanyagot a rendes szakkatalógusba. Az

(4)

állomány "ilyetén való részletes bibliográfiai feldolgozá­

sa folytán az olvasóközönség o l y becses r e f e r e n c e - a n y a g birtokába j u t , amely ugy a tudományos kutató, m i n t gyakor­

l a t i szempontból tájékozódást keresők részére nagy értőket f o g j e l e n t e n i . "

"Egy könyvtár csak a k k o r állhat hivatása magaslatán - o l v a s h a t j u k a Technológiai Anyagvizsgáló Intézet 1922-1926.

évi működéséről szóló jelentésben- ha olvasóközönsége l e g ­ különlegesebb igényeit i s lehetőleg azonnal kielégiteni ké­

pes, ha az olvasót fáradságos és időt rabló, sokszor téves irányú és b i z o n y t a l a n kimenetelű kutatásoktól megkimélve, bármely irányban kielégítően, gyorsan tájékoztatja." Ettől a szemponttól vezéreltetve, a könyvtár minden igyekezetét a r r a irányitja, hogy használható állapotba kerüljön, "mert enélkül a legdúsabb állomány sem egyéb, m i n t könyvraktár."

Kétségtelenül Káplány Géza irása a f e n t i idézet, noha a jelentős szerkesztőjeként Ordődy János neve s z e r e p e l , a k i a Technológia a k k o r i igazgatója v o l t . A reference-munkának ez a t u d a t o s , ma i s helytálló megfogalmazása c s a k i s Káp- lánytól e r e d h e t e t t , a k i a könyvtári tájékoztató munkának • jelentőségét tisztán látta és talán elsőként i s m e r t e f e l hazánkban a dokumentáció fontosságát.

A nagy és lázas átrendezés után 1924-tŐl kezdve a könyvtár olvasóterme, e l e i n t e erősen korlátozott n y i t v a t a r ­

tási r e n d d e l f o k o z a t o s a n újra a közönség szolgálatába áll­

h a t o t t . /Hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap d.e. 9 - 1 2 - i g , kedden és csütörtökön e s t e 5-8-ig./Ebben az évben ké- . szül e l a Technológiai Intézet rendtartása, melynek 20.§-a a:könyvtáros f o n t o s feladataként jelöli meg a r e f e r e n c e - munkát az alábbi meghatározással:"... felvilágosítás adása s z a k i r o d a l m i kérdésekben, v a l a m i n t a szabadalmi és védjegy ügyeket illető eljárásra nézve..."

Káplány t u d a t o s munkája nyomán magához tér dermedtsé­

géből a könyvtár. Hat év a l a t t , tehát 1925 és 1950 között az olvasóforgalom 3809 olvasóról 22 767 olvasóra növekedik.

Ez a 600 $-os növekedés az összes h a z a i közkönyvtárak kö­

zött annakidején a harmadik h e l y e n állt az olvasóforgalom nagyságát illetőleg. Ugyanakkor azonban a könyvtár gyarapo­

dása megdöbbentően szegényes, mindössze 3639 kötet! A Műe­

gyetem Könyvtára ebben az időszakban 20 405 kötettel, a Fő­

városi Könyvtáré p e d i g I 7 2 771 kötettel g y a r a p o d o t t .

Az államhatalom meg nem értése, szűk látókörű "kultúr­

politikája" a könyvtárt valósággal, e l s o r v a s z t o t t a . Ebben a kétségbeejtő h e l y z e t b e n a könyvtár olvasói s i e t n e k ' a könyv­

tár megmentésére: Az olvasók tábora 1 9 3 0 . tavaszán megala-

(5)

p i t j a a "Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesületé"~t. Ez a l e l k e s társaság, mely a könyvtár és az olvasók közt léte­

sült szorosabb k a p c s o l a t jegyében jött létre, Káplány sze­

mélyes kezdeményező munkájának az eredménye. Mai n y e l v e n o l y a n könyvtári "aktivá", amely a n y a g i áldozatot i s hoz a könyvtárért. Érdekes egyesülés, mely méltó a r r a , hogy neve a hazai'könyvtárügy történetében fennmaradjon. H i r d e s s e , hogy egy kulturtörténetileg nagyonis mostoha korszakban m i ­ r e képesek azok az olvasók, a k i k s z e r e t i k a könyvtárukat és a műszaki kultúra külföldi fejlődését látva, a műszaki szak­

i r o d a l o m beszerzésének előmozdításával kivánják.előrevinni hazájuk műszaki fejlődését.

Az Egyesület a k t i v propagandába kezd a könyvtár érde­

kében. Káplány a l e l k e az egész mozgalomnak. S z e r v e z i , moz­

gósítja az Egyesület t a g j a i t , de közben"maga sem tétlenke­

d i k . "Express-katalógust" készit / 1 9 3 0 / , az u j könyvbeszer­

zések "minden.haladék nélküli kézhez kaphatása céljából, Soenecken-rendszerü u n . gyürüskönyvek alkalmazásával".. Ösz- szevont decimális szakrendszerben f e l d o l g o z o t t i d e i g l e n e s katalógusok i s állnak az olvasók rendelkezésére s i g y "a különben jól.ismert könyvtári adminisztrációs lassúság k i - ^ kerülésével a leggyorsabban j u t az olvasó a " l e g f r i s s e b b - sütetü" műszaki vagy i p a r i szakkönyvekhez."

1931.januárja u j a b b f o n t o s esztendő a könyvtári tájé­

koztató munka történetében. A reference-szolgálat u j a b b ak­

tivitását j e l z i a ''Bibliográfiai Közlemények" /i.évf. l . s z . / megjelenése, mely. 1 9 3 1 . októberében már "Műszaki Bibliográ­

f i a i Közlemények" cimmel j e l e n i k meg /2.sz.-tól/. Ez a b i b ­ liográfia, mely s z a k r e n d i csoportosításban közli a könyvtár u j szerzeményeit, nagy és l e l k e s v i s s z h a n g r a talál az p l v a - -

sók egyre szélesedő táborában. A Közleményekből 27 füzet j e-í-.

l e n i k meg, az utolsó 1947-ben. • Káplány szoros k a p c s o l a t o t épit k i tehát az olvasókkal,

a k i k magukénak érzik a könyvtárat, áldoznak érte, használ­

ják az anyagát. Az olvasók 25 %-& mérnök, 16 %*•& "egyéb mű­

s z a k i " , 19 %~a szakmunkás, 10 főiskolai hallgató, 7 $~a tanuló. / 1 9 3 0 . /

Az olvasók tábora a könyvtári ujitásokat hamar megked­

v e l i , megszokja s u j a b b igényekkel lép f e l . Kérik az o l v a ­ sók / l 9 3. l / a nyilvános olvasási idő meghosszabbítását, a szombat e s t i nyitvatartást, a késő e s t i olvasást, a kölcsön­

zés egyszerűbbé tételét, vidéki fiókkönyvtárak alapitását, havonkénti, rendszeresen megjelenő bibliográfiai közlemények' kiadását, nemcsak könyvekről, hanem a f o n t o s a b b folyóiratcik- ' kékről i s . - , • , - ,

(6)

E követelésekből a könyvtár néhányát hé i s t u d váltani, nem egy követelés ma i s - csak program. A könyvtár 1931•ok-' tőherétől munkanapokon 9-től l - i g , d.u. 5-től 8 - i g t a r t j a n y i t v a olvasótermeit. Megvalósult tehát a szélesebbkörü n y i t - vatartás. Vasárnap 9-12 óra között van n y i t v a a könyvtár,

szombaton és ünnepnap azonban az olvasótermek zárva maradnak.

'Hogyan értékelik az olvasók Káplány sok-sok fáradozását?

E g y i k olvasó 1932.februárjában a következőket állapitja meg a könyvtár munkájáról:

"Külföldi tartózkodása során sok hasonló intézményt v o l t a l k a l m a megismerni s azok berendezése talán szebb és tökéle­

tesebb v o l t , de s e h o l o l y jó kartoték-katalógust s o l y kész­

séges felvilágosításokat és szolgálatkészséget nem talált, m i n t a Technológiai Könyvtárban." /"Műszaki Bibliográfiai z Közlemények", 1 9 3 2 . 3 . 8.p./

P e d i g a Könyvtár létszáma i g e n k i c s i . Káplányon kivül egy raktárkezelő, egy kisegitő d i j n o k áll csupán rendelkezés­

r e . Ez az a l a c s o n y létszám a z t j e l e n t i , hogy Káplány maga vé­

gez jóformán mindent.

A könyvtár látogatottsága 1 9 3 2 . februárjában már o l y a n nagy, hogy forgalmasabb napokon nem l e h e t helyhez j u t n i az olvasóteremben. Ez-a f o r g a l o m az a d o t t nehéz területi v i s z o ­ nyok közepette már a normális könyvtári üzemet bénitja. Az olvasóterem ez év nyarára "immár tűrhetetlenül szűkké vált".

Az olvasók kérésének e l e g e t téve 1933* nyárutóján megva­

lósítja a könyvtár az olvasóterem szombat e s t i 17 órától 20 óráig tartó nyitvatartását i s .

A tél-elmultával, 1934.nyarán a könyvtárban nagy festési, átalakitási munkák f o l y n a k . A nagy olvasóterem tágasabbá és tetszetősebbé válik. Az őszi f o r g a l o m jelentős megnövekedése következtében a k a d o z i k a tájékoztató munka. U j munkaerőre van szükség s a Technológiai Könyvtár Barátainak Köre memorandu­

mot intéz a keréskedelemügyi m i n i s z t e r h e z , amelyben a könyv­

tár f o k o z o t t a b b a n y a g i támogatását kérve, f e l v e t i a több mun­

kaerő kérdését i s /l934»dec.5•/• H i v a t k o z i k a r r a ez a bead­

vány, hogy "az olvasóközönség a könyvtárt állandóan fokozódó mérvben v e s z i igénybe s ennek folytán a közönség igényeinek kielégítése, az úgynevezett reference-szolgálat e g y e t l e n 'könyvtárosunknak úgyszólván t e l j e s idejét l e f o g l a l j a . " A memo­

randum azért h a r c o l , hogy a könyvtáros mellé segédkönyvtárost nevezzenek k i , hogy .a könyvtáros "a közérdeket mentől t e l j e ­

sebben szolgálhassa."

. 4 . A régi s t a t i s z t i k a i nyilvántartásokat f o r g a t v a , megálla­

píthatjuk, hogy az 1935»év jelentős a könyvtár életében, f e j -

(7)

lődésében. T i z év a l a t t , 1925 és 1935, között tizenötszörösé­

r e emelkedett a könyvtár látogatóinak száma. 1935-ben 57 014 látogatóról számol be a könyvtári^statisztika. A látogatók 28 %-a mérnök, 14 5&-a egyéb műszaki foglalkozású, 19 $-a pe­

d i g szakmunkás és k i s i p a r o s .

A II.világháború előszele már érezhető, gazdasági kon­

junktúra kezd k i b o n t a k o z n i . A gyárosok i s f e l f e d e z i k a könyv­

tárt, 1935-ben közülök 319-en v e s z i k igénybe szolgáltatásait A f o r g a l o m 1936-ban tovább növekedik: 6 1 132 olvasó igé­

nyét elégiti k i a könyvtár. Figyelemre méltó, hogy ebben az évben 23•8 %-ra. növekedik az i p a r i szakmunkások százalékos arányszáma a könyvtárban. A "Műszaki Bibliográfiai Közlemé- nyek"-ben m e g j e l e n t /l936. é v i 16.s z . / beszámoló büszkén ál­

l a p i t h a t j a meg, hogy "a könyvtárt ma már országszerte a l e g ­ előnyösebben i s m e r i k s szolgálatait i s mind tömegesebben v e ­ s z i k igénybe."

Káplány fáradhatatlan szervezőmunkája, az Egyesületet irányitó tevékenysége sorba hozza a s i k e r e k e t . Ujabb és u j a b b kérvényekkel f o g l a l k o z t a t j a az Egyesület a felügyeleti hatóságot. Rámutat a r r a , hogy minden könyvtár fejlesztése f o n t o s , "de mennyivel sürgősebb, i n d o k o l t a b b s h a l a s z t h a t a t ­ lanabb az o l y a n könyvtárak számára, melyek gazdasági érdek­

k e l , az ipartechnológia g y o r s előhaladásával, egyszóval ma­

gával az élettel állnak legszorosabb k a p c s o l a t b a n .1 1

Egyre nyilvánvalóbbá válik," hogy a könyvtár túlnő az intézeti k e r e t e k e n . J a v a s o l j a i s az Egyesület a m i n i s z t e r n e k hogy a könyvtár nevét "Országos I p a r i , Műszaki és Gazdasági Könyvtár" névre változtassák meg.

A m i n i s z t e r h e z intézett f e l i r a t 3»pontja /MBK.1936.

13.pp.7-8./ a tájékoztató munka "korszerű f e l a d a t a i n a k t u d a ­ t o s felismeréséről tanúskodik, s messzire előre mutat.Olyan időben jelöli meg a könyvtári tájékoztató munka f e l a d a t a i t , s rögziti l e ennek a munkának nagy jelentőségét, amikor a többi, s o k k a l régebbi alapitásu és nagyobb könyvtárainkban a tájékoztatás "német-utas", maradi módszerei a d i v a t o s a k . Érdemesnek t a r t j u k az egész 3»pont idézését:

" 3 . E nagyfontosságú közkönyvtárnak további közhasznú eredményes működéséhez e l e n g e d h e t e t l e n előfeltétel az, hogy ne csupán a könyvek egyszerű halmazává váljék, hanem, hogy a modern könyvtártani tudományok és a bibliográfiai követel­

mények minden apparátusával f e l s z e r e l t e n a manapság már rend kivül szétágazóan differenciálódott műszaki tudományok k u t a ­

tásainak, v a l a m i n t az ipartechnológiai előhaladás százezer­

n y i aprólékos n a p i eredményeit bibliográfiailag szakszerűen 40

(8)

f e l d o l g o z z a s azokat a kutatók, a t a n u l n i , vagy szakmájuk­

ban tökéletesedni vágyók számára mintegy készen eléjük tár­

j a . Ez-az információs, .útbaigazító, felvilágosító, úgyneve­

z e t t , r e f e r e n o e szolgálat képezi ma a modern szakkönyvtárak valódi értékét és i g a z i hasznát. E r r e törekszik u j a b b idők­

től f o g v a a Technológiai Könyvtár i s . Ennek elérése azonban elsősorban i s elegendő számú szakszemélyzeten múlik, szak­

személyzettél p e d i g eZ á könyvtár, s a j n o s , m i n d i g a legmos- tohábban v o l t ellátva. Az utóbbi idők azonban kétségtelenné tették, hogy a Technológiai Könyvtár sok irányú szükséges tevékenységét j e l e n l e g i e g y e t l e n b i b l i o g r a f i k u s főkönyvtá­

r o s a az elégtelen számú segédszemélyzet segítségével a 1ég- megfeszített ebb önfeláldozó túlmunka árán sem képes t e l j e -

s i t e n i .

Minden túlzás nélkül állithatjuk, hogy a Technológiai • Könyvtár gyorsütemű fejlődése folyamán s z a k i r o d a l m i kérdé­

sek tekintetében a hozzáfordulók e z r e i számára ma már -ugy a gyáripar, m i n t közép- és k i s i p a r , v a l a m i n t a mérnökök s szaktisztviselők tömegei,•de a műszaki irányban érdeklődő egyéb értelmi foglalkozású egyének számára i s o l y a n s z e l l e ­ mi központot a l k o t , ahová s z a k i r o d a l m i ügyben m i n d e n k i b i ­ zalommal f o r d u l , *s a h o l kiélégitő felvilágositást nyernek s nem csupán a főváros és környék mérnökei, t e c h n i k u s a i és i p a r o s a i s t b . , hanem mindinkább igénybe v e s z i a Könyvtár szolgáltatásait az e t e k i n t e t b e n m i n d e n k i t nélkülöző vidék i s . Ugy véljük, hogy e z t a könyvtárat, m i n t műszaki irányú s z a k i r o d a l m i tájékoztató és forráskutató központot, kiépi- t e n i i p a r i fejlődés érdekében immár h a l a s z t h a t a t l a n köte- . lesség. Ennek valóraváltása csupán elegendő számú b i b l i o -

„ gráfiai szakszemélyzet alkalmazásán múlik..."

Ez már lényegileg a központi, országos jellegű, doku­

mentációs és könyvtári tevékenységet egybekapcsoló műszaki alapkönyvtár p r o g r a m j a , melynek megvalósítására a k o r a b e l i p o l i t i k a i és társadalmi berendezkedés nem b i z o n y u l t a l k a l ­ masnak. A g o n d o l a t ihletője, Káplány azonban félre nem ért­

hető tisztasággal látja a fejlődés ütját. Sürgetőlég v e t i f e l a könyvtár végleges elhelyezésének kérdését i s o l y a n he­

l y e n , a h o l a könyvtárral egyesülhet a szabadalmi leirások országos gyűjteménye i s s a h o l a könyvtár'bizonyos értelem­

ben műszaki levéltári f e l a d a t o t i s elláthatna.

. 5 .

A könyvtár 1'937.januárjában u j olvasóteremmel gazdago­

d i k , melyet'"minden formalitás mellőzésével" adnak át á f o r ­ galomnak. Az olvasóforgalom újra rohamosan nőni kezd. A k t i v

(9)

propagandatevékenységet f o l y t a t , melynek eredménye u j a b b o l ­ vasótömeg. Az év elején létesített 70 személyes folyőiratol- va8Ótermet szeptemberre 100 személyessé k e l l kibővíteni. A MBK "magyar rekord"~ről i r az olvasóforgalom terén, ami "ha nem i s o l y lármás, mégis szép, értékes s biztató kulturális eredmény" a könyvtár életében. Méltán b o l d o g a közben fő­

könyvtárnokká előléptetett Káplány.

Mindent elkövet a könyvtár saját tevékenységének jóér- telmtt propagálására. így 1936-ban résztvesz a Budapesti Nem­

zetközi Vásáron i s . A z z a l a céllal létesít külön p a v i l o n t , hogy f e l h i v j a a gyáripari vállalatok figyelmét az. " i p a r i központi nagykönyvtárra" s h a n g o z t a t n i a vidék előtt i s "a Technológiai Könyvtár országos i p a r i szakkönyvtár jellegét."

"A k i á l l i t á B i p a v i l o n neve, vagy ha ugy t e t s z i k cime: "Tu­

domány a Magyar I p a r Szolgálatában".

Az olvasóforgalom nagy fejlődése már 1938-ban f e l v e t i a kérdést: a Technológiai Intézethez való hozzátartozás nem gátja-e a további fejlődésnek, h i s z e n "ugy látszik, mintha a könyvtár i t t egy független, maga utján járó külön egyed v o l n a , m i n t h a függvénye sem lenne az intézetnek." /MBK.1938.

20. s z . p . l 7 . /

Az olvasószolgálat fejlődésének további f o n t o s eseménye az olvasótermek u j a b b átépítése /1938.j u I i u s a-1939.f e b r u á r j a / . Azonban nemcsak a terület fejlődik, fejlődnek a munkaeszkö­

zök i s , melyek a tájékoztatás rendelkezésére állnak. A d e c i ­ mális "szakkartotékot" a már e m i i t e t t szerzői egészíti k i . M i n d e g y i k szekrényben útmutató igazítja e l az olvasót a hasz­

nálatot illetőleg. Az újonnan beérkezett könyvekről gépírásos pótkatalógus készül f o l y a m a t o s a n . A naponként beérkező köny­

v e k e t Káplány az olvasóterem üvegszekrényében állitja k i , , a

"azonnal igénybevehetők" h e l y b e l i olvasásra.."Kivánátkönyv"

i s áll az olvasók rendelkezésére. /MBK.I941.24.SZ. p. 3 4 . / Elkészül a könyvtári munka Írásbeli rendezését rögzítő szabályzat i s , melynek 9 . p o n t j a a következő megállapítást ós utasitást t a r t a l m a z z a :

"A könyvtár tisztviselői az olvasóközönség e s e t l e g e s kívánságait mindenkor készséggel v e s z i k f i g y e l e m b e , • s z a k i r o ­ d a l m i felvilágositásokkal s célszerű útmutatásokkal szolgál­

nak." Közzéteszi Káplány a könyvtár olvasótermeinek haszná­

latára vonatkozó szabályokat i s és nyomtatásban m e g j e l e n i k 1941-ben a korábban / l 9 4 0. a u g. 2 . / készült szabályzat i s , m e l y a "házonkivüli kölcsönhasználatra való kivételezésekre v o ­ natkozó általános igazgatósági rendelkezősek"-et t a r t a l m a z z a . 42

(10)

A második világháború v i h a r a 'megtöri a könyvtár o l v a - sóforgalraát. Káplány azonban e nehéz években i s t e r v e z . Az a törekvése, hogy a könyvtár a Technológia épületének Nép-

szinház-utcai és C s o k o n a i - u t c a i részében kaphasson u j he­

l y e t olymódon, hogy a központi nagy könyvraktár az épület sarokpontjára kerüljön.

Tisztában van f e l a d a t a i v a l , a tennivalókkal. Tanulmá­

n y a i b a n k i i s f e j t i nézeteit. Világosan látja a dokumentá­

ció fontosságát, a kérdés h a z a i úttörőjeként munkálkodik.

Részt vesz a l e g f o n t o s a b b nemzetközi kongresszusokon. T e r ­ v e i t , álmait a háborús események elfojtják.

A fáklyát azonban Káplány mégis előreviszi. Egész - egyéniségét áthatja a munka, munkája p e d i g a könyvtár egész életét, melynek ő a "legerősebb hajtóenergiája".

/A tanulmány második - befejező részét legközelebbi szá­

munkban közöljük.Szerk./ :.

Dr.Tombor T i b o r

- x — x - x - x — I r o d a l o m ;

A m . k i r . Technológiai Iparmúzeum alapításának, fejlődésé­

nek és működésének története, 1 8 8 3-1913. Szer.Gaul Károly, Bp. 1913. Pátria, 101 1 .

Jelentés a m . k i r . Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet 1922-1926.évi működéséről.Szerk. Ordódy János. Bp.1927".

Hornyánszky, 9 1 1 . + 5 t .

Műszaki Bibliográfiai Közlemények /röv.cim/ I 9 3 I- I 9 4 7 . 1 - 2 7 . füzet.

Káplány Géza tanulmányai;

T e c h n i k a i könyvtárak korszerű problémái különös t e k i n t e t ­ t e l a Technológiai Könyvtárra. M B K .I936.i4. p p .6-12.

I p a r i dokumentáció. Bp.1938.26 ll

A mérnökszellem modern korunk szolgálatában.Bp.1939.20 1 . A dokumentáció célja és f e l a d a t a i . B p.1942. 5 1 .

A dokumentáció problémái. B p.1940. 2 0 . 1 .

(11)

A dokumentáció az e l e k t r o t e c h n i k a szolgálatában. . E l e k t r o ­ t e c h n i k a . 1940. j u n . l .

Dokumentáció problémái, különös t e k i n t e t t e l a kémiai t u ­ dományok fejlődésére. Kémikusok L a p j a . 1941.3.ez.

Könyvtárak korszerű berendezése és fejlesztése. I . - I I . r . Bp. 1943. '

Az Országos Műszaki Könyvtár j u b i l e u m i évkönyve.

1958-ban ünnepli az Országos Műszaki Könyvtár fennállásának 75. évfordulóját. Ebből az a l k a ­ lomból a könyvtár j u b i l e u m i évkönyvet ad k i . Az évkönyv előkészitő munkálatai megkezdődtek.

_ © - -

a

Az OMK szabadalmi tárának h i r e i t

Az Országos Műszaki Könyvtár szabadalmi tára ez év során az alábbi szabadalmi leírásokkal gazda­

g o d o t t : 18 000 d b . a n g o l , 8000 d b . f r a n c i a , 3000 db.

csehszlovák, 2000 db.ausztráliai, 1500 db.svájci, 500 db.svéd, 12 000 db.nyugatnémet, 10 000 db.

o l a s z . Figyelemre méltó esemény, hogy a s z o v j e t és román szabadalmi leirások legújabb példányai i s megérkeztek a könyvtárba, és a kutatók r e n ­ delkezésére állanak.

1 - z - — 1 1

A szakkönyvtáros v i z s g a eredményei.

A ll-l-18/l954.Np.M.sz.ütasitás alapján a függet­

lenített műszaki könyvtárosok képesitő vizsgát kötelesek t e n n i . A júniusi v i z s g a megszervezésé­

v e l a r e n d e l e t az OMK-t b i z t a meg. A vizsgán 12 szakkönyvtáros közül*9 n y e r t képesitést. A l e g ­ közelebbi vizBgára ősszel kerül s o r .

44

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

lási szabvány pontosítja a leírt adatok körét, a leírás módját, a besorolási adatok formáját, definiálja a használt fogalmakat, de minden katalogizálásnál szükség

A főrész funkcióját a betűrendes rész látja el, amely a mikro filmezett időszaki kiadványok címeit betűrendben hozza.. A címváltozások során keletkezett új címekről, a

AZ OLVASÓSZOLGÁLATI MTJMA KIALAKULÁSA AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁRBAN... (fH) LENGYEL

tézeti műszaki könyvtárak különféle oeoportjai között a csepeli könyvtár az Ul-es osoportban van, tehát a legnagyobb Üzemek műszaki könyvtárainak sorában i n d u l

Ez az &#34;egyezményes&#34; osere azután, kölcsönös megegyezés alapján 1957-től a Német Demokratikus Köztársasággal, 1958-.. től pedig a Lengyel

aégletnek megfelelően 1957 -ben az OLlK-ban l s megalakult az önálló folyóirat osztály.. A könyvtári munkákon belüli differenciálódás

ÉVI KIADÓI PROGRAMTERVÉNEK VITÁJA AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁRBAN.. jövő évi

Széchenyi Könyvtárban lévő általános folyóirat KC-n kiyül- a budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában, az Országos Műszaki Könyvtárban és az