ÉSZREVÉTELEK A Z O R S Z Á G O S M Ű S Z A K I KÖNYVTÁR K A T A L O G I Z Á L Á S I S Z A B V Á N Y - A L K A L M Á Z Á S Á H O Z *
Bátki A nna — Kürtiné Kiss Éva
O r s z á g o s Széchényi K ö n y v t á r — Kön-, vek k ö z p o n t i k a t a l ó g u s a
Hozzászólásunkat abból kiindulva [esszük meg, hogy a Könyvek Központi Katalógusában (a továb
biakban: K K K ) napi m u n k á n k közben gyakran s z e m b e s ü l ü n k a könyviárak katalogizálási gyakorla
tának különbségeivel, helyenként hiányosságaival és pontatlanságaival. Az egyes bibliográfiai tételek ugyanarról a könyvről igencsak különböző képet mutatnak, és a K K K katalógusszerkesztőit időnként szinte megoldhatatlan feladatok elé állítják.
Az !SBD(MJ-et (Internationa! Standard Bibliog- raphic Descripiion for Monographs = Nemzetközi Bib
liográfiai Cimleirási Szabvány Monográfiákra) Ma
gyarországon először az Országos Széchényi Könyvtár Könyvek Központi Katalógusa osztályán a Külföldi
Társadalomtudományi Kézikönyvek ( K T K ) című le
lőhelyjegyzék szerkesztésénél alkalmaztuk.
1975-ben, a K T K indulásakor az MSZ 3424-78 m é g nem állt rendelkezésre, csupán az I S B D ( M ) ma
gyarra fordított változata. M u n k á n k során nagy ta
pasztalatokra tettünk szert mind a régi címleírási szabványon alapuló (a könyvtárak bejelentésein sze
replő) leírások é r t e l m e z é s é b e n , mind az új bibliog
ráfiai leírás alkalmazásában.
Fontosnak tartjuk v é l e m é n y ü n k elmondását az Országos Műszaki Könyvtár tekintélye, országos könyvtári súlya miatt is, hiszen gyakorlata meghatá
rozó saját intézményi határain túl is.
A z összes szabvány együttesen alkotja az új kata
logizálási szabványt. Az MSZ 3424/1-78 túlzott hangsúlyozásának k ö v e t k e z m é n y e a munkafolya-
' H o z z á s z ó l á s Demén Ilona és Sándor Maria T ú l n nagy feldol
gozási t r a u m á n c. c i k k é h e z ( T M T , 32. köt. 3. sz. 1985. p.
1 0 8 - 1 1 7 . )
mat merev szétválasztása leírásra, besorolási adatok meghatározására, katalógusszerkesztésre. M á r a le
írásnál figyelni kell arra, hogy miből lesz besorolási adat, s a leirt dokumentum előzményei is meghatá
rozzák a katalogizálás mikéntjét. A rosszul választott adatnak — akár dokumentumtipológiailag, akár bib- Hográfiailag - a besorolási tétel megszerkesztésé
nél, illetve a katalógusban való elhelyezésnél követ
kezményei vannak. Horváth Magda katalogizálási tankönyvének [1] megállapításai többségükben az új szabványok tükrében is helytállóak, ami többek közölt azt is bizonyítja, hogy az új szabványok beve
zetése igazi " t r a u m á t " csak ott jelenthet, ahol a régi szabványok alapján sem volt elég átgondolt és tu
datos a " c í m l e í r á s " . Ha a címleírást a bibliográfiai tétel elkészítésével, a rendszót pedig a besorolási adattal helyettesítjük, akkor az alábbi idézet máris á t k e r ü l h e t n e egy, az új szabványok alapján készült katalogizálási tankönyvbe.
" A katalógusszerkesztés tulajdonképpen m á r a címleírással kezdődik. Hogy miiven szoros kapcsolat áll fenn a címleírás és a katalógus
szerkesztés munkafolyamatai között, rögtön beláthatjuk, ha arra gondolunk, hogy a be
osztás a rendszók alapján történik, a rendszók megállapítása viszont a címleírás legfontosabb mozzanata. V é g e r e d m é n y b e n a katalóguscé
dulák olyan rendben fognak sorakozni a kata
lógusban, az azonos szerző minden m ü v e , egy mü összes kiadásai úgy kerülnek Össze a kata
lógusban, ahogyan erről a cimleírás folyamán gondoskodunk. Ezért csak az a jó címleírás, amelyik állandóan a katalógus egységének
B á r k i A . - K ü r t i n é Kiss £ . : É s z r e v é t e l e k az O V I K . .
szem elölt tartásával, a rendszök megállapítá- sában - a konkrét m i i adottságain túl - a ka- talógus sajátos rendszere, szempontjai, rend- szavai tekintetbevételével folyik. A címleírás alkalmával döntjük el, hová, milyen adatok alá akarunk mclléklapokat elhelyezni, milyen névváltozásokról akarunk utalókat készíteni.
Ezért egy mű címleírása nemcsak a főlap ön
magában, hanem a főlap, a melléklapok és a szükséges utalók összessége e g y ü t t . "
Nem arra szeretnénk vállalkozni, hogy " m e g v é d j ü k " az új szabványokat, de úgy véljük, hogy ezek
szelleme új és korszerű, s nem hisszük, hogy el lehet zárkózni alkalmazásuk elől pusztán azért, mert ragaszkodunk a jól bevált rutinhoz, legyen az megoldásaiban bármilyen többértelmü és félreve
zető.
Mielőtt rátérnénk konkrét mondanivalónkra, az új szabványcsalád jellemzői közül kiemeljük azokat, amelyekkel - véleményünk szerint - valóban újat adott.
• A személy- és testületi nevek egységesített alakja végre a nemzetközi mércéhez igazodik, a Names of persons és legfőképpen a testületi nevek új szabványok szerinti egységesítésének alkalmazá
sával az 196l-es párizsi konferencia óta először vállak kötelezővé az ott elfogadott elvek.
• Eddig nem létezeit fogalmakat — besorolási tétel, adatok sorrendje stb. - vezeteti be.
• A leírást nemzetközileg egységessé, i l l . nemzet
közileg é r t e l m e z h e t ő v é tette.
A régi és az új szabvány szembeállítása a leírás, ill. a besorolás szétválasztása kapcsán nem helyes, mert a címleíráson eddig is jelezni kellett a doku
mentumon lévő formát és a besorolási alakot.
Az a következtetés, hogy a bibliográfiai leírás munkája továbbra is nagy odafigyelést igényel, köz
hely, hiszen egyetlen szabvánnyal sem zárható ki a könyvtári {és semmilyen más m u n k á b ó l ) az emberi gondolkodás. A könyvön (dokumentumon) sze
replő adatokat értelmezni a katalogizáló könyvtáros
nak kell. Az új, fejezetekben megjelent katalogizá
lási szabvány pontosítja a leírt adatok körét, a leírás módját, a besorolási adatok formáját, definiálja a használt fogalmakat, de minden katalogizálásnál szükség van arra a logikai tevékenységre, amely a szabványok alapján készült bibliográfiai tételeket és az ezek nyomán épített katalógust alkalmassá teszi funkcióinak ellátására.
Többkötetes könyvek leírása
A többkötetes könyvek leírásával kapcsolatban felmerült probléma (a kötetadatokat minden eset
ben egyedenként, a közös adatok után közlik) való
jában nem a bibliográfiai leírás problémája. A közös nyilvántartás csak abban az esetben teszi lehetet
lenné a raktárból való kiemelést, ha az egyes köte
teknek nincs külön raktári jelzete.
A többkötetes könyvek kötetenkenti feldolgozása nem jelenthet osztályozási nehézségeket sem. Osz
tályozni lehet a teljes m ű v e t , de ki lehet fejezni az egyes kötelek, kisebb információs egységek tartal
mát is, csupán az osztályozás mélységében van kü
lönbség. ETO-jelzetck alkalmazásánál, amely — mint köztudott - azon információkereső nyelvek közé tartozik, amelyek mélységbeli rugalmassága rendkívül nagy, ez különösen nem okozhat gondol.
A szabványnak megfelelően a többkötetes köny
veket leírhatjuk monografikus, ill. összefoglaló szin
ten. A kiadványtól függően, a katalógussal össz
hangban, az egyes esetekben értelmesen és tudato
san kell dönteni. Ha többkötetes müvet teljes egé
szében leírunk, és az egyes köteteknek nincs disz- tinktív címük, ésszerűbb és gazdaságosabb az össze
foglaló s/intü leírást választani. Pl.
British books in print, 1984 : The reference catalogue of current literature : Aulhor, title and subjecl index : In four volumes. 1-4. - London : Whitaker. 1984. - 4 db (6689 p.) ; 30 cm
ISSNOO68-1350 ISBN0 85021 149 2
Ha az egyes kötelek megkülönböztető köteleim
mel, egyedi szerzőségi adatokkal rendelkeznek, úgy olyan leírási módot kell választani, amelyekben ezek tükröztethetők. Pl.
SCHUBERT, H
Aufbereitung fesier mineralischer Roh- stoffe / von Heinrich Schubert. - Leipzig : D t . Veri. f. Grundstoffindustric, 1968- . - 1- ; 24 cm
3. Bd. Löse- und Laugsverfahrensstufen ... - 2. völl. neu bcarb. u. erw. Aufl. - 468 p.
Biblíogr.:p. 426-456.
Főcím — sorozatcím
A főcím és a sorozatcím megkülönböztetését se
gítheti, ha a kiadók a v o n a t k o z ó szabványok [2]
alapján készítik a könyveket, a tipografizálás, a kö
tetszámozás, az ISBN-, i l l . az ISSN-szám segíti az időszaki kiadványok felismerését, de az adatok ér
telmezése a katalogizáló feladata. A kémia újabb eredményei c. sorozat félreértelmezett leírásánál a
TMT 33. erf. 1986/9.
könyv legfontosabb adatai (a főcím és a szerzők neve) megjegyzésbe kerülnek. A helyes leírás:
SZABÓ A .
Analitikai módszerek a klinikai kémiában / Szabó A . , Morvay J. - Bp. : Akad. K., 1984. - 257 p. - ( A kémia újabb e r e d m é n y e i / szerk.
Csákvári B.. ISSN 0075-359 ; 57.) Bibliogr. 245-258. p.
ISBN 963-05-3395-2
Kétségtelen, hogy a feldolgozó m u n k á h o z nélkü
lözhetetlen a megfelelő nagyságú és tartalmú kézi
könyvtár, amelyet egyaránt használnia kell a bibliog
ráfiai tétel elkészítőjének (a leírás elkészítéséhez csakúgy, m i n i a besorolási adatok meghatározásá
hoz) és a katalógusszerkesztönek. aki a könyv alap
ján elkészüli produktumot már könyv nélkül, utolsó revizorként szerkeszti be a katalógus " s z ö v e g k ö r n y e z e t é b e " . Fontosak a cikkben javasolt tes
tületi auihority file-ok. azonban mindig lesznek a jegyzékben még nem szereplő személynevek, testü
letek, melyek szabványos alakjának megszerkeszté
séhez szükségesek a megfelelő szaklexikonok, név
tárak, adaltárak, címtárak síb. A h o l a munkaszer
vezés úgy alakul, hogy szétválik a bibliográfiai tétel elkészítése és a katalógusszerkesztés, a kézikönyv
tár anyagát is a m u n k a m e g o s z t á s jellege szerint kell átcsoportosítani.
A K K K - b a n is komoly gondot jeleni a szükséges és új kiadású segédkönyvek hiánya. Elgondolkod
tató azonban a szerzőknek ezzel kapcsolatos utolsó mondata: "valamint hiányzott ezek ( t i . a segédköny
vek) használatának gyakorlata is".
Testületek
A közreadó testületekkel kapcsolatban a szerzők megjegyzik, néha szinte lehetetlen megállapítani, hogy egy testületnek mikor van é r d e m i szerepe egy kiadvány megjelentetésében. A szerzők által felso
rolt kritériumokat formálisnak érezzük, és ez azért is veszélyes, mert a k ö v e t k e z ő / h a s o n l ó kiadványok
nál ís félrevezető lehel. A testületnek a bibliográfiai léteiben való szerepeltetéséhez szükséges a teljes k i advány értékelése, az előzmények felderitése, vagyis a behasonlítás, no meg a "cotnmon sense".
A szabvány egyértelműen rendelkezik arról, hogy egy konferencia mikor minősül testületnek:
"Ha a bibliográfiai leírás olyan könyvről (a benne foglalt műről, rendezvény anyagáról) készült, amelynek összeállítója (kidolgozója, közreadója, rendezője slb.) testület, de nem tartozik a 3.2.1., 3.2.2. és a 3.2.3. szakaszban m e g h a t á r o z o l ! testületi
szerzös m ü v e k közé, főtételének első besorolási adata a mű főcíme. A bibliográfiai leírásban felsorolt egyént és testületi k ü z r e m ü k ö d ő k r ö l a 4.6 szakasz szerint közreműködői melléktételt kell készíteni.
R e n d e z v é n y e k esetében a bibliográfiai leírásban szereplő teslület(ek) nevéről k ö z r e m ű k ö d ő i mel
léktételt kell készíteni. Ha a rendezvény anyaga azért nem minősült testületi szerzös m ű n e k , meri m e g k ü l ö n b ö z t e t ő címmel jelentették meg, a rendez
vény nevéről mint testületi névről k ö z r e m ű k ö d ő i melléktételt kell k é s z í t e n i . " [3]
Cím Term banks for tomorrow's world:
Translating and the computer 4.
Testű- ASL1B. Conference (1982) (Lon- leti don)
név ASL1B. Technical Translation Group. Conference (1982) (Lon
don)
Inslitute of Linguists (London), Translator's G u i l d . Conference (1982) (London)
A szerzők kifogásolják, hogy az MSZ 3440/83 szabvány említ egyesülethez hasonló típusú intéz
m é n y e k e t , pl. társaság, szövetség stb. A 2.4.4.1.
pontban felsorolt példák:
Arany János Társaság
Illuminating EngineeringSociety [4]
Általában nem hisszük, hogy bármilyen szabvány vagy példatár a gyakorlatban előforduló összes típusú testületet tartalmazhatja. A szabványok és a példatárak mellett szükséges az elmélyült kataló
gusszerkesztői munka, a katalógusfokfban való ál
landó ellenőrzés, a segédkönyvek használata, az ál
landó javítás. A testületi konferenciák és ugyanazon testületek mint közreadók besorolásából adódó problémák között a szerzők megemlítik, hogy a szabvány nem hoz példát arra, ha olyan testület tart konferenciát, amelynek kötelező kiegészítő adata a székhely neve. Ezzel kapcsolatban utalunk az MSZ 3440/3-83 szabvány 5.6. pontjára, amelynek utolsó példája ide illik:
Magyar T u d o m á n y o s Akadémia (Budapest).
Joint M T A / I I A S A Task Force Meeting on Laké Balaton (2.) (1979) (Veszprém)
International Inslitute for Applied System Analysis (Laxenburg). Joint M T A / I I A S A Task Force Meeting on Laké Balaton (2.)
(1979) (Veszprém) [5]
Ebből következik, hogy a cikkben említett két megoldás közül az a) — a könyvtár állal nem alkal
mazott — a helyes, annál is inkább, mert az esetek
B á r k i A . - K ü r t i n é Kiss E . : É s z r e v é t e l e k az O M K . .
nagy többségében az első székhely — a testület székhelye — és a második — az a hely, ahol a konfe
renciát tartották — nem azonos. Az egyes elemek sorrendje azonos helynév eselén is választ ad arra, melyik a testület székhelye, és melyik a konferencia helye.
Fraunhofer-lnstitut Tűr Produktionstechnik und Automatisierung (Stuttgart). Konferenz (16.) (1983) (Stuttgart)
Azonban a házi szabályzatban úgy is d ö n t h e t ü n k , hogy ha a testület székhelye és a konferencia helye megegyezik, a konferencia helye elhagyható. Ez ugyanis a besorolásnál nem okoz zavart.
Papers on automata and languages / ed. by 1.
Peák. - Bp. : M K K E , 1980. - 94 p. - (Papers on automata theory / Department of Mathematics Kari Marx Universitv of Economics, ISSN 0134-1596; 6.)
Bibliogr. passim.
Hatályos jogszabályok gyűjteménye, 1945¬
1982 / [szerk. Lévai T . , Petrik F.. M ó n u s L J . • Bp. : Közgazd. és Jogi K v k . , I984-. - 1 - ; 28 cm
ISBN 963 221 350 5
3. köt., A Minisztertanács tagjainak rende
letei : Miniszterelnök-helyettesi rendeletek ._.
/ [öss/cáll, HajagosÉ., Tamás A j . - 1079 p.
ISBN 963 221 381 5
Gyűjtemények
A leíró katalógus egyik alapfunkciója, hogy vá
laszt adjon arra, egy adott mü megtalálható-e egy könyvtárban, d o k u m e n t u m g y ű j t e m é n y b e n . Ennek az identifikáló funkciónak csak akkor tud megbízha
tóan megfelelni, ha a katalogizáló helyesen hatá
rozza meg az egyes adatcsoportok adattartalmát, el
sősorban a főcímet, a p á r h u z a m o s cimei, az egyéb címadatokat, a sorozatot, ha helyesen írja le a szer
zőségi közlést, hiszen ezeknek az adatoknak az alap
ján kell a fö-, i l l . a melléktételek besorolási adatát (adatait) kiválasztani, amely(ek) a bibliográfiai téte
lek katalógusbeli helyét meghatározzák. Különös je
lentőségű ez a kérdés gyűjtemények leírásánál. Bár besorolási adatként más formában, egységesített alakban szerepelhetnek az egyes adatelemek, a focim és a sorozatcím megkülönböztetése az eddig érvényben levő szabványok alapján is a leírást végző szakember dolga volt. A leíró katalogizálás nem mechanikus tevékenység, hanem szellemi munka, akár a korábbi MSZ 3424-60 szabvány, akár az ISBD-ket adaptáló szabványcsalád alapján végez
zük. Bármilyen munkaszervezés mellett, függetle
nül attól, hogy elkülönül-e a leírás a katalógusszer- kesztök tevékenységétől, vagy összefonódik a két
féle, bár egy funkciójú tevékenység, m i n d e n k é p p e n a leíró feladata, hogy eldöntse, gyűjteményként irja-e le az adotl m ü v e t vagy egy sorozat részeként.
Ahogy a tételt készíti az adott műről, aszerint szer
kesztődik a katalógus (eltekintve az olyan triviális esetektől, amikor a katalógusszerkesztö "újra íratja" a téléit).
A sorozat és a gyűjtemény helyes értelmezésére a következő két példát írjuk le:
Időszaki kiadvány vagy monográfia
A következő kérdéskörrel kapcsolatban — perio- dikum vagy monográfia — idézzük a szabványt.
Időszaki kiadvány: "olyan előre meg nem határo
zóit időtartamra tervezett kiadvány, amely egymás!
követő részegységekből (számokból, fűzetekből, évfolyamokból stb.) áll; ezeket, rendszerint számo
zásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megje
lölésük különbözteti meg egymástól" [6).
Ha a leírók ezeket a kritériumokat helyesen isme
rik fel, s már az első periodikumszámot megfelelően irják le. a gyakorlati m u n k á b a n sokkal kevesebbszer kell átdolgozni egy m ü leirását a monográfia- periodikum kérdés tisztázatlansága miatt. Azzal azonban s e m m i k é p p sem é r t h e t ü n k egyet, hogy a hozzáférhetőség milyensége határozza meg egy mű időszaki vagy monografikus jellegét. A kölcsönöz
hetőség nem objektív kritériuma a könyvek, ill. pe
riodikus kiadványok közötti különbségtételnek, hanem a szubjektivitás megengedhetetlen m é r t é k e egy szabványok által meghatározott szakmai mun
kánál.
Címek
A címek közlésével és besorolásával kapcsolatos kérdésekről összevontan írunk. Az egységesített cím leírandó, ha az adott információs rendszer saját sza
bályzata kötelezően előírja használatát.
Itt hangsúlyozzuk a katalógusszerkesztési sza
bályzat jelentőségét, amelynek feladata, hogy a feje
zetekből álló szabványokat munkaeszközzé össze
dolgozza, és ne csak a leírással foglalkozzék. Ez a szabályzat az összes lényeges kérdésről rendelkez-
T M T 3 3 . éri. 1986/9.
zék, az alternatív lehetőségek közül az adott rend
szerhez legjobban illőt válassza k i , megoldásaiban i l leszkedő, következetes legyen. A szabályzatot pedig elvszerüen és é r t e l e m s z e r ű e n kell alkalmazni.
A sorozatcím besorolása szorosan összefügg a so
rozatcím leírásával. S e m m i k é p p e n sem m o s h a t ó össze a különbség a sorozatcím és a periodikum címe között.
Sorozatcím a szabvány szerint:
"a sorozat keretében megjelent könyv címolda
lán, vagy valamely más előzékén a sorozat egészére vonatkozóan közölt... c í m " [7],
A periodikum címe pedig:
" A z időszaki kiadvány címei közül a címoldalon ... tipográfiailag kiemelt vagy ilyen megkülönböz
tetés hiányában az elsőként közölt c í m " [8].
A leírási munkafolyamat előtt el kell dönteni, hogy az adott dokumentum időszaki kiadvány-e, vagy sorozat keretében megjelent monográfia, s a bibliográfiai tétel elkészítéséről e szerint kell dön
teni. Ha a közölt adat sorozatcím, s ha ezenfelül a helyi szabályzat is előírja, hogy a sorozatcímről mel¬
léktételt kell készíteni, a szerkesztőnek ki kell jelöl
nie a sorozatcimet besorolási adatként.
A többnyelvű sorozatcimek leírásáról megenge- döleg rendelkezik a szabvány, a p á r h u z a m o s soro
zatcímek leírását tehát a házi leírási szabályzatban kell rögzíteni. Ha ez a szabályzat előírja közlésüket, a katalógusszerkcsztésben is kötelező ezek tükrözte- tése.
A földrajzi nevek leírásával kapcsolatos gondok a szabályzatok alkalmazásának és a katalogizálási gya
korlatnak teljesen eklektikus voltát tükrözik. A föld
rajzi név más leírási adatként, más besorolási adat
ként és más tárgyszóként. Ezek keverése a katalógus dezinformáló szerepét növeli. A cím szerinti mel
léktétel készítése nem függhet attól, hogy a cím tartalmaz-e földrajzi nevet, azt milyen alakban tar
talmazza, és önállóan áll-e vagy szövegkörnyezet
ben. Ha a házi szabályzat azt írja elő, hogy cim sze
rinti melléktételt minden esetben kell készíteni, akkor a nem magyar nyelvű névalakban álló, i l l . nemcsak földrajzi névből álló címeket is be kell so
rolni a katalógusba. A leírónak el kell d ö n t e n i e , hogy s z ű k e b b szakmájába tartozik-e a földrajzi név közlése, vagy tárgyi (tárgyszó) vonatkozású az adott földrajzi n é v , s az osztályozási jelzetben kell kife
jezni. Pl. a Le Sápon et son systdme educatifc. kiad
vány cim szerinti mclléktétele a teljes cim. A könyv tárgyszava lehet Japán mint földrajzi n é v , azonban ezt az alakot egységesített címként alkalmazni hely
telen, csakúgy, mint a Görögország formát.
Besorolási, szerkesztési szabályok
Ha a betűrendezési és besorolási szabványok azért jók, mert a kötött szabályok miatt kevés lehe
tőséget hagynak a katalógusszerkesztőnek az egyéni megoldásokra, akkor ezek a szabványok — hosz- szabb távon — az olvasónak is jók. Ha ugyanis a ka
talógus " k e z d ő " használójáról van szó, akkor nyit
ván kéri és meg is kapja a könyvtáros segítségét a ka
talógusban való tájékozódáshoz. Az egyértelmű szabályok szerint épített katalógusban az értelmes olvasó jobban el tud igazodni, mint az olyanban, amely ugyanarra a típusú kérdésre több megoldást is tartalmaz.
Az, hogy az olvasók emlékezetből közölt, pontat
lan adatok alapján keresnek, s z á m u n k r a is i s m e r ő s , naponta előforduló jelenség. Ezen azonban semmi
féle szabvánnyal vagy katalógusszerkesztési szabály
zattal sem lehet segíteni.
Az azonos főcimü, k ü l ö n b ö z ő alcímet tartalmazó címek besorolásánál az okoz gondot (a cikk RSX-11M/M-PLUS című példájára gondolunk), hogy a második besorolási adat a szabvány szerint nem az alcím, hanem a megjelenés éve. Ennek azaz oka, hogy az alcím és az egyéb címadat az egyszerű
sített leírásban nem kötelező adatelem. Ha azonban a könyvtár úgy d ö n t , hogy ezek az adatelemek köte
lezően leírandók, akkor ezek t e r m é s z e t e s e n besoro
lási adatok is lesznek. A konkrét esetben azonban a megoldás v é l e m é n y ü n k szerint m é g egyszerűbb. A könyvek megtekintése után az a m e g g y ő z ő d é s ü n k , hogy a főcím a cikkben főcímként és alcímként meg
különböztetett címek együttese, tehát a következő:
RSX-11M/M-PLUS Crash dump analyzer R S X - 1 1 / M / M - P L U S Error logging manuál etc.
A fő- és altestületből álló testületi n e v e k n é l a teljes testületi n é v besorolási adat, tehát célszerű lenne az egészet aláhúzni. így egyúttal megelőzhe
tők l e n n é n e k a szerzők által idézett félreértések is, hogy t i . a testület altestületével vagy egy másik tes
tülettel állunk-e szemben. Pl.
Építészhallgatók nemzetközi alkotótábora ... / rend. a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Építőművészek S z ö v e t s é g e . . .
B Á N D Y I .
Építéstechnológia / Bándy I . ; közr. a Buda
pesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki K a r . . . A tételszerkesztést szabvány m i n d ö s s z e azt írja elő, hogy a besorolási tétel első besorolási adatát
B á t k i A. - K ü r t i n é Kiss É . : É s z r e v é t e l e k az O M K . .
meg kell, a többit meg lehet különböztetni, vagyis minden könyvtárnak lehetőséget ad régi hagyomá
nyainak megőrzésére.
A fejelés, talpalás, aláhúzás alternatíváknál a könyvtárra bízza mind a választást, mind a kivite
lezést.
Mindebből a következő lehetőségek adódnak.
Ha a besorolási adat formája megegyezik a leírási részben közölt névformával, alkalmazhatjuk az alá
húzást, de mivel a használó valóban nem tudhatja, hogy két testületi név között a vessző egyértelművé teszi, hogy az két testület, kívánatos a teljes besoro
lási adat aláhúzása.
Az alárendelt testületek megkülönböztetését se
gítheti a könyvtáros osztólapok beiktatásával. Ezt ja
vasolnánk a BME tanszékeinek egyértelmű szétvá
lasztására. Az osztólapra kívánatos a megfelelő szö
veget felírni.
Az utalók a hozzáférhetőség biztosításának fon
tos elemei. Ezért pontosan ismerni kell a készítésük
re v o n a t k o z ó szabályokat, mert csak az ezek ismere
tében készített utalók töltik be informatív fel
adatukat. Utalókról általában csak mint absztrakt fo
galomról szólhatunk, alkalmazni viszont csak álta
lános, magyarázatos, egységesítő utalót lehet.
Jól szerkesztett katalógusban tehát egy olyan utaló, hogy
U.S. -
Egyesült Államok nem fordulhat elő, csak az
U . S. testületként — Egyesült Államok
vagy ha a könyvtár úgy döntött, hogy az eredeti nyelvű névformát alkalmazza, akkor az
U . S. testületként — United States
utaló jelenik meg, amelyet egy U . S. címfeliratú osz
tólap mögött az U . S. címkezdetü katalóguscédulák követnek.
" P u s z t á n szabványokkal a minden könyvtárban egységes katalogizálást nem lehet megoldani" — írják a cikkírók, de ez megfogalmazódott az új szab
ványokkal, a bibliográfiai tételek egységesítésével, a katalógusok átszerkesztésével, az új katalógusok építésének tapasztalataival foglalkozó más cikkek
ben is.
A szabványos besorolási gyűjtemények, példatá
rak, kézikönyvek a leírás és a katalógusszerkesztés nélkülözhetetlen segédeszközei. Szükséges lenne a cikkben említett egységesített névjegyzékre a testü
leti nevek esetében is. A KKK-ból kigyűjthetök a testületi nevek, egységesített névalakjuk megszer
kesztésére azonban autopszia hiányában nem tudunk teljes felelősséggel vállalkozni.
Végezetül megemlítjük azt a néhány segédesz
közt, amely m á r rendelkezésre áll. A Names of per- sons fordítása [9] — ahogy azt m á r a szerkesztői megjegyzés is tudatta — időközben megjelent.
Rácz Á. tankönyve [10), amely a leíró katalogi
zálás legfontosabb tudnivalóit és szabályait tekinti át, hasznos ú t m u t a t ó — különösen kisebb könyvtá
rak részére — a szabványok megértéséhez és hasz
nálatához. Az Orbán É. és Varga I. által Összeállí
tott példatár [111 szintén felhasználható nemcsak az oktatásban, hanem a katalógusszerkesztésben is. A K T K füzetei és két ötéves összesített mutatója [12]
nagy tárháza mind a személy-, mind a testületi ne
veknek, legalábbis a társadalom- és a h u m á n tudo
mányok területén. A kiadványon belül a mindenko
ri szabványoknak megfelelően egységesítettük a névformákat, egyre inkább közelítve az MSZ 3440/1-5 szabványokhoz. Az 1985-től induló har
madik ötéves ciklus füzetei már e szabványok sze
rint készültek.
Irodalom
111 Könyvtári feldolgozó munka a t a n í t ó k é p z ő intézel I évfo
lyama számára : ( N é p m ű v e l ő - k ö n y v t á r o s szak) - Bp : T a n k ö n y v k
ISBN 963-17-5908-3
i . r.. A katalogizálás alapjai / [Horváth M . munkája 1.- 8.
k i a d . - 1 9 8 1 . - p . 285.
ISBN 963-17-5909-1
[2] MSZ 3402-80 K ö n y v e k bibliográfiai adatközlése és belső elre ndezése
ISO 1086-1975/E/ Documenlation. Title Icaves ofa book.
[31 MSZ 3423/1-83 Leíró katalógusok bibliográfiai léteiéinek s z e r k e s z t é s e . K ö n y v e k , p. 17. 4.7.
[41 MSZ 3440/3-83 A bibliográfiai leírás besorolási adalai.
T e s t ü l e t e k neve. p. 9. 2.4.4,1.
[51 MSZ 3440/3-83. p. 20. 4.6.
[6] MSZ 3424/2-82 Bibliográfiai leírás, időszaki k i a d v á n y o k . p.4. 1.29.
171 MSZ 3424/1-78 Bibliográfiai leírás. K ö n y v e k , p. 3 1.24.
[8] MSZ 3424/2-82 Bibliográfiai leírás. Időszaki k i a d v á n y o k . p.4. 1.27.
191 A s z e m é l y e k neve m i n i a katalógusok besorolási adata az egyes nemzetek gyakorlatában / la magyar kiadás beveze
tését írta Fügedi P.l ; Iközrea. azl O r s z á g o s Széchényi K ö n y v t á r K ö n y v t á r t u d o m á n y i és M ó d s z e r t a n i K ö z p o n t . - B p . : O S Z K - K M K , 1 9 8 4 . - 2 l 9 p .
ISBN 963 201 191-0
[10] R Á C Z Á g n e s : D o k u m e n t u m l e i r á s és katalógusépilés / Rácz Á. ; [közrea. al SZOT K ö z p o n t i Iskola. - Bp. : SZOT Közp. Isk., 1983. - 247 p. Bibliogr. 243-247. p.
[ I I ] O R B Á N Éva: Példatár a k ö n y v e k katalogizálásához / [összeáll. Orbán É. és Varga i . l ; [közrea. az] Országos Széchényi K ö n y v t á r K ö n y v t á r t u d o m á n y i és M ó d s z e r t a n i K ö z p o n t . - B p . : O S Z K - K M K . 1984. - 107 p.
ISBN 963-201-171-6
T M T 33. évf. 1986/9.
[12] Külföldi t á r s a d a l o m t u d o m á n y i k é z i k ö n y v e k : O r s z á g o s gyarapodási jegyzék / összeáll, az Országos Széchényi K ö n y v t á r K ö z p o n t i Katalógusa Osztályán m ü k ö d ö Kűl földi T á r s a d a l o m t u d o m á n y i K é z i k ö n y v e k S z e r k e s z t ő sége ; fel. szerk. Kondor I . - 1975-1984. - Bp. : OSZK,
1 9 7 6 - 1 9 8 5 . - É v e n t e kétszer.
ISSN 0133-5839
Összesített b e t ű r e n d e s m u l a t ó . - 1975-1979. - 1981. - 477 p.
Összesített m u t a t ó k : B e t ű r e n d e s m u t a t ó : B e t ű r e n d e s l á r g y m u t a t ó . - 1980-1984. - 1985. - 2 sz. (492, 243 p.)
BÁTKl Anna-KÜR TINÉ KISS Éva:
Észrevérelek az Országos Műszaki Könyvtár kata logizáíásiszabvány-alkalmazásához
A cikk reflexió D e m é n Ilona és Sándor Mária egy korábbi ( T M T , 32. köt. 3. sz. 1983. p. 1 0 8 - 1 1 7 . ) cikkére. Ez az Országos Műszaki Könyvtárnak az új bibliográfiai szabványok (az MSZ 3424-78 szab
ványcsalád) használatára való áttérését, illetve az ezzel kapcsolatos — belső, a könyvtár gyakorlatára v o n a t k o z ó — döntéseit mutatta be. A szerzők e dön
tések n é m e l y i k é n e k elhibázottságára mutatnak rá, mégpedig a többkötetes könyvek leírásának, a föcím-sorozatcím e l d ö n t é s é n e k , a testületek és a gyűjtemények é r t e l m e z é s é n e k , az időszaki kiadvány vagy monográfia m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k , a címek közlésének és a besorolási-szerkesztési szabályok kezelésének egyik-másik vonatkozásában.
* * •
BÁTKI, A.-KÜRTI-K1SS, É: Remarks on the use of cataloguing siandards
in the National TechnicalLibrary
An earlier paper by I . D e m é n in T M T , V o l . 32, Nr 3 (1983), p. 1 0 8 - 1 1 7 , published on the intro- duction of new bibliographic standards (MSZ 3424-78) by the National Technical Library, Hun
gary, is criticized here. The paper quoted discussed the decisions adopted by the Library for internál l i brary practices. The present authors show s o m é er- roneous decisions, specifically, those for the de- scription of multivolume books, for the distinction between main titles and serial titles, for the interpre- tation of corporates and collections, for the distinc
tion between monographs and serial publications, for title description and for the categorization and editíon rules.
B A T K H , A , - K K J P r a - K H T I T T H , E . ; 3aMeiaHnsi K npHMeHeHHio CTarraapTa no KaTajiorii3aii.HH B r o c y a a p c T B e H H o i í TexHircecKOH ÖHOJiHOTexe
CTaTbH HB-naeTCH OT3WBOM Ha CTaTblO JJeMeH H H . L L W > p M . ( « . T M T , NÉ3, x. 32, 1983 r.), B KOTopoö ö b i ^ o aajio c o o ö m e H H e o nepexojje Tocy- aapCTBeHHoő TexHEraecKofi 6H 6 JIHOTCKH HA npHMe- aemie H O B H X 6ii6flHorpadpHiiecKHx cTanaapTOB (MC 3424), a x a i í a t e o BHyTpermiix pacnopHHce- HHHX, KaCaiOIUHXCfl npaKTHKH paÖOTbl ÖHÖjIHOTeKH.
ABTOpbl yKa3bIBaiOT Ha HeKOTOpbie HCttOCTaTKH 3 T H X pacnopaateHHÖ, a HMeHHO onncaHH« MHoro- T O M H M X H3flaHHH KHHr, npeflcraB^eHHH 3aronOB- K O B , H a HMSHOBSHHH OpraHH3aB.HÍÍ H pa30BblX CÖOp- H H K O B TpyflOB, pa3JIHieHHH CepHaJIbHblX H MOHO- rpadpmiecKHx H3.naHHÍí, s^eMeHTOB 3arojiOBKOB H cocrasjieHHÜ ŐHÖJiHorpatpHtecKHx 3anHceií ajitpa- BHTHblX KaTa^orOB.
BÁTKI, A.-KÜRTI-KISS, É.: Bemerkungen zur Verwendung der Katalogisierungsnormen in der Technischen Landesbibíioihek
Der Artikel ist eine Reflexion auf einen früheren Ariikéi von I . D e m é n und M . Sándor ( T M T , 32. B.
3. N . 1983, p. 1 0 8 - 1 1 7 . ) . Der Artikel legt den Übertritt der Technischen Landesbibliothek zur Anwendung neuer bibliographischen Normen (Normenreihe MSZ 3424-78) sowie die damit ver- bundenen, inneren, die Praxis der Bibliothek be- treffenden Entscheidungen dar. Die Verfasser weisen auf die Verfehltheit tnancher Entscheidun
gen hin, und zwar in Bezúg auf die Beschreibung mehrbandiger Bücher, die Entscheidung des Haupt- titels und Reihentítels, die Auslegung von Korpora- tíonen und Sammlungen, die Unterscheidung der periodischen Publikation und der Monographie, die Mitteilung der Titel un die Behandlung der Regei der Einordnung-Verfassung.
