A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E A C A D E M I A E SCIENTIA R U M HUNGA R I C A E
45.
F R Á T E R J á n o s n ó
RÉSZLETEK AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR T Ö R T É N E T É B Ő L ( 1 8 6 5 - 1 8 7 5 )
B U D A P E S T , 1965
A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E ACADEMIAE S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
45.
F R Á T E R J á n o s n é
RÉSZLETEK AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉBŐL
(1865-1875)
F R Á T E R Jánosné
Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből (1865 — 1875).
Bp. 1965. 59. p. 13. t. 24 cm.
I A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közle- ményei. — Publicationes Bibliothecae Ácademiae Scientiarum Hungaricae. 45. [
Angol kiv. is.
ETÜ 027.2(439.151 )MTA"1865/1875"
A k i a d á s é r t felel: az A k a d é m i a i Könyvtár i g a z g a t ó j a
— Felelős vezető: B e r n á t György 65.60466 Akadémiai Nyomda, B u d a p e s t
I. A KÖNYVTÁR BEKÖLTÖZÉSE AZ AKADÉMIA Ű J PALOTÁJÁBA
1. A könyvtár átszervezése (új szakrendszer)
1865 március végén, április elején költözött át az Akadémiai K ö n y v t á r régi, bérelt szállásáról, a T r a t t n e r Károlyi házból (ma P e t ő f i Sándor u. 3.) ú j helyére, a palotába.1 Az átköltözést gondos előmunkálatok előzték meg.
Ezeknek az előmunkálatoknak egyik része a költözködést közvetlenül lebo- nyolító, gyakorlati jellegű intézkedés volt, másik része azonban a k ö n y v t á r egész jövőbeli fejlődésének szabott irányt.
Az Akadémia Könyvtára ugyanis nemcsak a megfelelő helység hiányában nem tudta teljesen ellátni feladatát, betölteni hivatását, hanem 1863-ban a palota építésének időszakában már a k ö n y v t á r addig kialakult raktározási rendszere és kezelése sem bizonyult kielégítőnek; ekkorra m á r közvetlen sürgős feladattá vált a könyvtár egyre gyarapodó állományát a fejlődő magyar tudo- mányos élet célkitűzéseinek alátámasztására, korszerű módon felállítani, elhe- lyezni és a nagyközönség számára is használhatóvá tenni.2 Szükség volt egy olyan egységes raktározási, állományfeltárási rendszer kidolgozására, amelynek alapján a keresett könyvet könnyen, gyorsan elő lehetett adni és amely által a szorosan v e t t könyvtári munkák is ésszerűbbé, szervezettebbé, hatéko- n y a b b á váltak.
Az Akadémia Igazgató Tanácsa 1862 végén, vagy 1863 elején bizottságot küldött ki, amelynek feladatul szabta egy ú j állományelhelyezési szakrendszer kidolgozását. A bizottság t a g j a i Hunfalvy P á l fő-, és Budenz József alkony v- tárnokon kívül Toldy Ferenc, Mátray Gábor és Nagy I v á n voltak.3
A kiküldött bizottság javaslatát 1863 ápr. 27-én t á r g y a l t a az Akadémia összes ülése. A javaslat első részében a bizottság vázolta küldetésének célját, az akadémiai könyvtár létrejöttének, m a j d gyarapodásának körülményeit és r á m u t a t o t t azokra az elvekre, amelyeknek alapján használható szakrendszert igyekezett kidolgozni. A jelentés végén közölte az új szakrendi javaslatát is.4
1 Tizenkettedik (philosophiai, törvény- ós t ö r t é n e t t u d o m á n y i s összes) ülés 1865.
m á r e . 20-án a 83. pontban „ E l n ö k úr őméltósága előadá, hogy az akadémiának jelen szállásáról, szerződése szerint, m é g e hét folytán végkép ki kell költöznie, a p a l o t á b a n pedig az ülésterem, nem kedvező időjárás m i a t t , nem készülhetett el, minek f o l y t á n a március 27-re, á p r . 3 ós 10-re k i t ű z ö t t üléseket n e m lehet m e g t a r t a n i , s miután április 17-én húsvét h é t f ő j e van, a legközelebbi ülés a p a l o t á n a k addig m i n d e n e s e t r e elkészülendő üléstermében, április 24-én fog t a r t a n i . " MTA jegyzőkönyvei 1863 — 66. I I I . kötet 69. p . (Az MTA K ö n y v t á r á n a k K é z i r a t t á r á b a n . )
2 1864-ben az Akadémia 15.000 forint országos segélyt k a p o t t , hogy k ö n y v t á r á t k ö z k ö n y v t á r r á fejlessze. A k a d é m i a i Kisgyűlési J e g y z ő k ö n y v 1864. m á r c . 14.
3 MTA Jegyzőkönyvei 1863 — 66. I . köt. 46 p .
4 U.o. 78 — 83 lap ós Régi Akadémiai L e v é l t á r , az MTAK K é z i r a t t á r á b a n (ezentúl röviden RAL) 1322/1869.
Az átköltözés előtt ugyanis az akadémiai könyvtár állománya két főrész- ből állott. Az egyik az alapító gróf Teleki-család 30.000 kötetet kitevő, és az alapítástól 1826. márc. 17-től állandóan gyarapodó adományából5 — amelyet külön állítottak fel és külön kezeltek (sajnos szakrendi felállítását, katalógusait ma még nem ismerjük). Ezekbe a könyvekbe a „Magyar Academia K ö n y v t á r a "
feliratú bélyegzőn kívül még egy külön bélyegzőt is ü t ö t t e k „Gróf Telekiek alapítványa" felirattal. A másik állományrész, az akadémia s a j á t szerzeményei- ből állt és ajándékozások, csere, kötelespéldány, kisrészben vásárlás ú t j á n gyarapodott. Ez a rész is az akkori gyakorlatnak megfelelően, valamilyen szakrendben szintén külön volt felállítva — ezt a szakrendet sem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy az állományt képviselő fő tudományszakok alapján állt. E z t a nehezen kezelhető és már-már áttekinthetetlen k é t különálló könyv- t á r a t kellett az ú j épületben, a kor követelményeinek megfelelően elhelyezni.
A bizottság javaslata szerint két probléma volt, amelyben az Akadémiának állást kellett foglalnia, illetőleg határozatot hoznia:
1. A Teleki-féle k ö n y v t á r t a jövőben is külön kell-e felállítani és kezelni az akadémiai könyvtárrésztől?
2. Külön kell-e felállítani és kezelni az úgynevezett hungaricumokat is? — vagyis az állományon belül legyen-e egy kiemelt hungaricum gyűjtemény?6
A bizottság úgy látta, hogy ha külön kell kezelni e z u t á n is a Teleki-féle, és külön a szorosan vett akadémiai könyvtárrészt, ezt csak ú g y lehet megvalósí- tani, ha egy-egy könyvtárrészben legalább 25 fő-, és 50 alszakot alkotnak, ami együttesen 50 fő- és 100 alszakot jelent. É s ha külön hungaricum k ö n y v t á r t is óhajt létesíteni az Akadémia, akkor a két könyvttárrészben meglevő 50 al- és 100 főszakból kell kiemelni a hungaricumokat, azokat ismét valamilyen szakrendbe felállítani, ami fokozná a szakok számát és egyben a k ö n y v t á r áttekinthetetlenségét és zűrzavarát is.
Ezért a bizottság elvetette a két külön könyvtárrész gondolatát, és azt javasolta, hogy a palotában a könyvtár felállítása egységes szakrendszer alap- ján történjék. De hogy az alapítók nemes ajándéka mindenkor k i m u t a t h a t ó legyen, és hogy az idetartozó állományt, ha szükséges, az utókor is mindig regisztrálhassa, el kell határozni, hogy azokba a könyvekbe, amelyek a jövőben a Teleki-család alapítványa kapcsán kerülnek a könyvtár állományába ezentúl is, mint eddig a már említett kettős bélyegzőt nyomják; és a lajstromokban (katalógusokban) is jelöljék meg, hogy ezek a könyvek a Teleki-osztályba valók; — a m a j d kinyomtatandó katalógusban a Teleki-könyvek címei külön
5 A Teleki-féle állományrész g y a r a p o d o t t egyrészt azáltal, h o g y Teleki József az a k a - démia a k k o r i elnöke segítségével t ö b b h a g y a t é k (Kresznerics, Yeszerle és Pécely stb.) került a k ö n y v t á r t u l a j d o n á b a ; másrészt azáltal, hogy Teleki József végrendeletében m a g á n k ö n y v t á r á t is az a k a d é m i á r a hagyta, v a l a m i n t az u g y a n c s a k Teleki József á l t a l t e t t 24.000 f r t - o s külön a l a p í t v á n y b ó l , amelynek a z volt a célja, h o g y az a l a p í t v á n y jöve- delmét a k ö n y v t á r g y a r a p í t á s á r a és a k ö n y v t á r n o k i fizetés növelésére h a s z n á l j á k fel.
R A L 1322/1869 és Gróf Teleki József a l a p í t v á n y á n a k vonatkozó része, R A L A l a p í t v á n y i í r a t o k .
6 A jelentés kifejti m i t é r t e t t e k akkor a Széchényi k ö n y v t á r b a n elfogadott elv szerint h u n g a r i c u m a l a t t : ,,e szerint nemcsak a magyar n y e l v e n , vagy magyarországi szerző által bármily nyelven í r t könyvek, h a n e m a k á r k i által s a k á r m e l y nyelven í r o t t a k is, h a egészben bármikép Magyarországot illetik a h u n g a r i c u m o k közé s z á m í t a n a k . "
A bizottság felveti a kérdést így kell-e elfogadni és felállítani ezt az akadémia k ö n y v t á r á - b a n is. Uo.
is, és együtt is szerepeljenek.7 Ami a hungaricumok külön felállítását illeti:
a vélemény az volt, hogy ne legyen külön hungaricum könyvtár, i n k á b b az egyes szakokon belül lehetne azokat kiemelni, (amint az az egyes javasolt főcso- portok elején látható is).
A bizottságtól indult ki az a javaslat is, hogy a k ö n y v t á r bejáratánál, illő helyen, egy felirattal ellátott márványtábla hirdesse az utókor számára a Teleki-család nagylelkű könyvtáralapítását.8
A javaslat második része ismerteti az ú j szakszerinti raktározás főszakjait, többhelyütt az alszakokat is. A szakrend szövege a következő:
,,I. Könyvészet és á l t a l á n o s irodalomtörténet.
II. Akadémiák és Tudományos Társulatok közleményei és folyóiratai.
III. Incunabulumok.
IV. Nyelvtudomány legtágabb értelemben:
a. Klasszika-filológia, a görög
jj római vagy l a t i n
y írók, görög és latin klasszikus írók b. Magyar nyelvtudomány
1. Magyar írók
c. N é m e t nyelvtudomány és írók d. Francia nyelvtudomány és í r ó k e. Angol nyelvtudomány és írók f. Olasz nyelvtudomány és írók
x. K e l e t i nyelvtudomány és irók y. Altáji nyelvtudomány és írók. stb.
V. Mithologia, mondák és mesék. E z az osztály érintkezik a IV. osztály alosztályaival, s a z é r t sok könyvnek címe a IV. és V. osztályban fog előfordulni.
VI. Magyar történelem.
VII. Történelem általában a magyart kivéve. Ez az osztály is annyi alszakra fog oszlani, ahányféle speciális történelem képviselve lesz a könyvtárban.
VIII. Történelmi segédtudományok.
a. oklevéltan b. pecséttan
c. időszámlálás t a n a
d. históriai hermeneutica stb.
I X . Biographiák, orationes funebres s t b . X. Föld- és népisme.
1. Földirat a. Magyar
7 Ez véleményünk szerint a z t jelentette, h o g y a k ö n y v t á r katalógusait n y o m t a t á s - ban kívánták k i a d n i . Ebben a Teleki-féle k ö n y v e k szerepeltek v o l n a egyszer a b e t ű r e n d i felsorolásban, és az egyes s z a k o k o n belül, e g y ü t t e s e n vagy t a l á n a végén f ü g g e l é k b e n ; megjelölve m i n d e n ü t t , hogy a Teleki-könyvtárból valók.
8 Miután a p a l o t a k ö n y v t á r i helyiségeit a z elmúlt évszázad a l a t t többször is átala- k í t o t t á k , a m á r v á n y t á b l á t á t h e l y e z t é k az olvasóterembe. A k ö n y v t á r b e j á r a t n á l levő jelenlegi kis előtérben most az alapító Teleki J ó z s e f ós Toldy F e r e n c a k ö n y v t á r első k ö n y v t á r n o k a m á r v á n y b ó l f a r a g o t t mellszobra áll.
b. Nem magyar
2. Népirat (Ethnographia) 3. Utazások
4. Statisztika
X I . Philosophia tágas értelembn 1. Magyar
2. Nem magyar
X I I . Jogi és állami tudományok.
1. Magyar jog- és állami tudományok.
2. Magyar országgyűlési irományok.
3. Nem magyar jog- és állami tudományok.
X I I I . Természeti tudományok.
1. Természetrajz a. m a g y a r b. nem magyar 2. Vegytan a. magyar b. nem magyar
3. Természettan (physica).
a. magyar b. nem magyar
XIV. Orvosi tudományok t á g a b b értelemben.
1. Magyar
2. Nem magyar, a szükséges alosztályokkal.
XV. Mathematika, és annak alkalmazása.
1. Mechanika 2. Architectura 3. Nautica 4. Astronomia
5. Haditudományok stb.
XVI. Gazdaság és ipar.
XVII. Művészetek a. magyar b. nem magyar.
XVHI. Theologia és egyház.
a. Bibliai t u d o m á n y o k stb.
b. Szorosan vett theologia stb.
X I X . Iskola és nevelés.
a. ifjúsági iratok
b. szorosan vett iskolai könyvek
c. tanítási eszközök, amennyiben más tudományos szakba nem v a l ó k . X X . Encyclopédiai könyvek.
X X I . Archaeologia, Numizmatika stb. amennyiben a történelmi segédtu- dományok közé nem tartoznak.
X X I I . Vegyes újságok és folyóiratok.
1. Magyarok 2. Németek 3. Franciák stb.
X X I H . Miscellaneák, Curiosumok.
XXIV. Kézirattár, melynek megint saját alosztályai lesznek."
Az Akadémia Igazgató Tanácsa helybenhagyta a szakrendi javaslatot, de mielőtt véglegesen határozatba foglalta volna szükségesnek látta, hogy a Teleki-család élő tagjainak véleményét és beleegyezését kérje a két állomány- rész egyesítése, illetőleg a Teleki-osztálynak a javasolt módon való kezelésére.
Az Akadémia megkeresésére Gróf Teleki Sándor, Teleki József akadémiai elnök unokaöccse, 1863. június 4.-én kelt válaszában a maga és öccse nevében úgy nyilatkozott, hogy „sokkal jobban ismeri az elhunyt alapítók, de különö- sen nagybátyja Gróf Teleki József érzelmeit az Akadémia irányában, hogysem legkisebb észrevételt tegyen azon javaslat ellen, melyet a Teleki-féle könyv- tárnak az épülő palotában levő szakrendes felállítása tárgyában az Akadémia kebeléből kinevezett bizottság előterjesztett". így t e h á t elfogadta az ú j szak- rendi felállítást, mert „tiszta meggyőződésem — írta, — hogy az alapítók a könyvtár minél nagyobb mértékben lehető haszonvehetőségét, még pedig az Akadémia minél kevesebb kiadása igénybevétele mellett, viselék főleg szemök előtt, midőn adományukat az Akadémiának törvényszerűleg felajánlották."9
Az Akadémia összes ülése örömmel vette tudomásul gr. Teleki Sándor válaszát és így a könyvtár ú j szakszerinti felállításának kidolgozására kineve- zett bizottság javaslata határozatba ment.1 0
*
A nemzetközi és a hazai könyvtári gyakorlatban a XIX. században a szakok szerinti raktározás volt az elfogadott. Hogy ismerték-e az Akadémia könyvtárnokai a korabeli külföldi raktározási rendszereket, az erre vonatkozó szakirodalmat, és figyelembe vették-e ezeket az akadémiai könyvtár ú j szak- rendjének megalkotásánál, erre adatok hiányában nehéz ma választ adni.
Hunfalvy P á l és Budenz József tudományos felkészültségét, a könyvtár köny- vészeti szakirodalmát és az elkészült ú j szakrend rugalmasságát tekintve, minden okunk megvan feltételezni, hogy ismerték. Felhasználásuknak azon- ban nem látszik nyoma. Az Akadémiai Könyvtár szakcsoportjainak rendszeré- ben nem lehet felfedezni semmiféle filozófiai tudományrendszernek a hatását, pedig a jelentősebb k ö n y v t á r i szakrendszereknek többnyire valamilyen filozó- fiai osztályozási rendszer volt az alapja. Még csak logikai összefüggést sem lehet látni az Akadémiai K ö n y v t á r szakrendjében az egyes főcsoportok között.
A bizottság javaslatában nem tér ki arra, milyen elvi szempontokat követett a szakok sorrendjének megállapításában. Némi, nem filozófiai kapcsolatot fel- fedezhetünk ugyan az első tíz főszak és az Akadémia célkitűzései között, azonban mivel az Akadémia feladata nemcsak a nyelv- és széptudományok, valamint a történeti tudományok művelése volt, még ez is kissé erőltetettnek látszik, és semmiképpen sem indokolja a további szakok egymásutáni rendsze- rét. Viszont pozitíven értékelhető, hogy bár az Akadémia célkitűzései között nem szerepelt fő súllyal a természettudományok művelése — következésképpen ezek a szakok a k ö n y v t á r b a n is kevésbé voltak képviselve — a szakrendszer ha nem is logikusan, de nagyjában már ekkor megállapítja a fő természettudo- mányi csoportokat. Helyes meggondolás volt az is, hogy a szakrend végére kerültek a viszonylag n e m jelentős szakok. A szakrend előnyéhez tartozik
9 Huszonnegyedik ( m a t h e m a t . és t e r m é s z e t t u d o m á n y i osztály és összes) ülés 1863.
június 22. MTA jegyzőkönyvei I I . köt. 101 p. A levél eredetije R A L 240/1863.
" U . o .
továbbá bizonyos mértékig bővíthető rugalmassága; pl. a nyelvek- és irodal- mak csoportjában, a történelemben, az orvostudományban stb., ígv a kelet- kezésnél még a könyvtárban nem levő szakirodalom utólag is beilleszthető, illetőleg további fő- és alcsoportok létesítését t e t t e lehetővé. Igaz, hogy ez már raktárátrendezéssel is járt. Szemmel látható tehát, hogy az Akadémiai Könyv- t á r ú j szakrendszerének megalkotásában pusztán a könyvállomány összetételét, mechanikus, gyakorlati célokat vettek figyelembe. Ennyiben az Akadémiai könyvtár szakrendszere primitívebb volt a Magyar Nemzeti Múzeum (OSZK) K ö n y v t á r a és az Egyetemi K ö n y v t á r nem sokkal utóbb — 1869-ben, illetve 1876-ban — létrehozott szakrendszerénél. Előnye volt viszont, hogy az egyes szakokat (fő- és alszakokat is), a szak megfelelő magyar nyelvű rövidítésével jelölték az Akadémia szellemének megfelelően, nem pedig latinul, mint ahogy a Nemzeti Múzeum K ö n y v t á r a hasonló szakjelzete esetében t ö r t é n t .
A kezelhetőség szempontjából szerencsés megoldás volt, hogy a müncheni mintát követett Nemzeti Múzeum (OSZK) könyvtári szakrendszer komplikált jelzeteivel ellentétben az egyes szakokban — három nagyságrenden belül — egyszerű folyószámmal (numerus currens) jelölte az egyes könyveket.
A palotába költözés után a fentebb ismertetett szakcsoportoknak meg- felelően állították fel az Akadémiai K ö n y v t á r állományát, de nem a javas- latban megadott sorrendben, hanem úgy, hogy ,,a szakok rendje a tudományok rokonságához inkább fog alkalmaztatni".1 1 Az 1876. évtől kezdve ezt a szak- rendszert fejlesztették tovább 54 szakcsoportig, és ezek a szakcsoportok marad- tak érvényben egészen az Akadémia, illetőleg a könyvtár 1949/50. évi átszer- vezéséig.12
2. A költözés lebonyolítása
1864. november 28.-án H u n f a l v y Pál főkönyvtárnok azzal a kéréssel for- dult az Akadémiához, hogy miután a következő év tavaszán a könyvtárnak át kell költöznie a palotába, a költözés közeli időpontja sürgeti a könyvtárt többféle előkészület megtételére. Az előterjesztésben a főkünyvtárnok kie- melte a könyvköttetési munkát, amelynek — mint írta — „nagy eréllyel kell folynia". Javasolta, hogy ezután a könyvtár ne kölcsönözzön könyveket és az eddig kiadott műveket úgy a Budapesten, mint vidéken lakó kölcsönző akadémikusok mielőbb küldjék vissza a könyvtárnak. Ezt a hírlapok ú t j á n kell a kölcsönzők tudomására hozni.1 3 A javaslatot az Akadémia jóváhagyta és így elkezdődhettek a költözést közvetlenül megelőző munkálatok. Valószínű- leg ekkor készültek azok a nem keltezett, könyveket visszakövetelő jegyzékek is, amelyekből világosan látszik, hogy a reklamált könyveket még 1846 — 1862 között a d t a kölcsön a könyvtár a jegyzékekben feltüntetett akadémiai tagok-
11 E z t a l á t á m a s z t j a H u n f a l v y P á l tervezete a szakoknak a r a k t á r termeiben való elhelyezésére. A kéziraton d á t u m nincs. Minden valószínűség szerint a z o n b a n 1865 f e b r u á r végén készülhetett. R A L 1380/1865.
12 1876-ban a k ö n y v t á r b a n még csak 25 t u d o m á n y s z a k b a n r e n d e z t é k a könyvállo- m á n y t , 1877-ben a k ö n y v t á r n o k i jelentés m á r 34 szakban rendezett á l l o m á n y r ó l szól, és 1889-ben pedig m á r a-rendezett szakok s z á m a : 51 volt. H u n f a l v y Pál jelentése az akadé- miai k ö n y v t á r jelen állásáról az A k a d é m i a i Értesítő 1877. 147 p. és az MTA K ö n y v t á r á r ó l szóló jelentés az Ak. É r t . 1890. 262 p .
13 R A L 560/1864.
nak.1 4 Ettől kezdve a könyvtár használata kb. 3 évig szünetelt. A visszahozott könyveket átvették, de ú j kölcsönzés csak kivételesen fordult elő,15 mert min- den erőt a könyvtárköltöztetés előkészítésére és lebonyolítására kellett fordí- tani.
Ezek a feladatok tengernyi munkával, évekre terjedő súlyos problémákkal j á r t a k . A csekély személyzeti létszám miatt nem volt lehetséges, hogy a könyv- t á r átrendezését, a két könyvtárrész egyesítését, a katalógusok elkészítését a könyvtár folyamatos használata alatt végezzék el. Ezért inkább vállalták a könyvtár huzamosabb ideig való z á r v a t a r t á s á t és ezalatt rendezték az ú j szakrend alapján a könyvállományt.
Ugyancsak Hunfalvy P á l terjesztett egy elaborátumot az Akadémia elé a könyvtár ú j katalógusaira, a katalógusok formáira vonatkozóan, (ezt a javaslatot csak utalásból ismerjük)1 6 m a j d egy másik tervezetet arra, hogy a könyvtár termeiben a szakok hogyan követik egymást.1 7 Végül gondoskodni kellett megfelelő csomagolási, szállítási eszközökről és emberekről. Érdemes idézni Dessewffy Emil elnök levelét Arany J á n o s titoknokhoz, amelyet ez ügyben 1865. febr. 17.-én írt:
„ T e k . Úr.
E g y félórai szabad üdömet használva feleségemnek írok és kegyednek. K é r e m t u d a t n i H u n f a l v y v a l , hogy a m i n t visszajövök Bécsből — circa 22.-én — m i n d j á r t elő fo- gom venni a k ö n y v t á r átszállításának ügyét a P a l o t á b a . Addig a h o r d á r o k [már m e g lesznek mozdítva, és folyamodni fognak hozzám, hogy a dolognál ők kereshessenek . . .
Addig megnézhetné H u n [ f a l v y azokat a] lezárható l á d á k a t , mellyeket Kubinyi a j á n - l o t t az átszállításra, és amellyek a m ú z e u m b a n v á g y n á k .
De ez nem elég. T a r t a n o m kell egy kis értekezletetet, hogy a k ö n y v e k a különféle termekben micsoda rendszer szerint fognak berendeztetni. É s így e t e k i n t e t b e n is tisz- t á z z a eszméit H u n f a l v y és vegye elő azon opussát is, m e l y e t a catalógisatio iránt be- n y ú j t o t t volt, hogy ez képezhesse az értekezlet tanácskozásainak a l a p i j á t ] . "1 8
Ekkor már az Akadémiának és a könyvtárnak is, a palotába való költözése sürgőssé vált, mert az előző bérelt szálláshelyen a bérleti szerződés 1865.
március 31-én lejárt, így vagy az a lehetőség nyílt az Akadémia számára, hogy egy évvel ismét meghosszabbítja a szerződést, — ami tetemes fölösleges kiadást jelentett volna számára,1 9 hiszen a palota a belső munkálatok kisebb részének kivételével már teljesen készen állott, — vagy a hiányok ellenére beköltözik a palotába. Az Akadémia az utóbbi megoldást választotta.
A könyvtár dunaparti helyiségei, a palota földszintjének délnyugati szár- nyában levő olvasóterem és a raktár, a beköltözésre még nem készült el, így
14 „Könyvkölcsönzés. (Följegyzések a régen 1846 —1862 közt k ü n n l e v ő könyvekről, sürgetések, c.)" K ö n y v t á r i iratok (a MTAK K é z i r a t t á r á b a n ) 3/ A 1. (a 13 — 31 számmal jelölt kéziratok között). A 29. s z á m ú jegyzék h á t l a p j á n Fogarasi J á n o s á l t a l 1839 j a n u á r 18-án kölcsönvett J o u r n a l Asiatique c. folyóirat egyik kötetének kék ceruzával í r o t t visszavételi d á t u m j a : 1878. I X . 27.
15 R A L K ö n y v t á r i iratok 3/A. 1. Salamon F e r e n c térítvénye 1865 febr. 20.-ról (23. számú irat.)
16 R A L 886/1865.
17 R A L 1380/1865.
18 A levél balsarka leszakadt így a zárójelbe t e t t rész a mi kiegészítésünk. A sérülés m i a t t az aláírás hiányzik, de az írás Dessewffy Emiltől ered. R A L 886/1865.
19 Évi 1300. — f r t . lakbért f i z e t e t t .
a könyveket az ideiglenes padlóval ellátott nagy olvasóterembe, az egyik udvari raktárrészbe és a leendő kézirattárba a nyers padlóra, nagy halmokba helyezték el. A nehézségeket fokozta, hogy a könyvtár költözésekor olvadt a hó, esett az eső, így óvni kellett a könyveket a víztől. Szerencsére a könyvtár- nokok gondos előrelátása következtében, a könyveket a Nemzeti Múzeum könyvtárától kölcsönkért 44 ládába r a k t á k — ezeket kibélelték — ami pedig nem fért el a ládákban azokat erős p a p í r b a csmagolták, összekötözték, hogy a szállításnál szét ne hulljanak.2 0 A csomagolást rendkívül nagy gonddal könyvkötők végezték. Az egy szakba tartozó könyveket lehetőleg együtt-tar- tották, a ládák, csomagok külsejére r á í r t á k a szakcsoportok nevét és viasszal
lepecsételték. A falak és a padló nyirkosságát látva, ezeknek a ládáknak és csomagoknak nagy részét nem b o n t o t t á k széjjel, (csak a nedveseket) így az eső és a még teljesen ki nem száradt helyiségek páratartalma nem okozott jelentős k á r t a könyvekben, kéziratokban.
Az elmondottak bizonyítják H u n f a l v y Pálnak a könyvtár állományáért érzett felelősségét, gondosságát és egyben könyvtári szakértelmét.
A legfontosabb előkészületek megtétele után a könyvtár átköltöztetését különösen gyorsan és ennek ellenére viszonylag rendben, mintegy 10 nap alatt sikerült lebonyolítani.21
3. A könyvtár felállítása, rendezése
A beköltözés u t á n elsősorban a ,,nagy könyves terem", a D u n á r a néző főraktár 41 X 10,5 X 6 m terjedelmű, két közfallal három részre osztható, fent boltozattal záruló, középen kettős oszlopsorral tagolt terem befejezése volt a legfontosabb feladat. A négyméter magas, és belméretüket tekintve mély (40 cm az alsó részben 60 cm) fülkeszerűen képzett n y i t o t t polcok elkészülésével megkezdődhetett a k ö n y v t á r felállítása.
1865. májusától kezdve,22 ekkorra készültek el a könyvállványok, a felállí- tási munka folyamata a következő volt: a rendelkezésre álló kb. 1820 méternyi polcférőhelyeken az előre elkészített t e r v alapján kijelölték az egyes szakok helyeit, 23 szakot, a 24. rész a Kézirattáré volt, amely számára — a 24. szakon belül — külön rendszert alkottak.2 3
A fő- és alszakok neveit, rövidített alakban vastag kartonpapírra írták, (pl. Klassz, fii., Jogtud. ált., M. tört., stb.) majd a kijelölt raktári részekben a vonatkozó polcokra erősítették.
Minden könyvet egyenként kézbevettek, az ú j szakrendszer a l a p j á n meg- határozták szakszerinti liovátartozását, és így helyezték a könyvállványokra, figyelembe véve a könyv formátumát is. (Három nagyságrendet különböztettek meg: 1. octavo, 2. quarto, 3. folio-t.)
20 R A L 1865. évi s z á m l á k a t és u.itt a h o r d á r o k segély i r á n t i kérelmét az A k a d é m i a elnökéhez; és R A L 886/1865. Dessewffy E . levelét Arany Jánoshoz.
21 Akadémiai Értesítő 1868. 34 p. H u n f a l v y Pál jelentése az Akadémiai K ö n y v t á r állapotáról.
22 A polcok pünkösdre készültek el. L d . H u n f a l v y P á l levelét Arany J . - h o z . R A L 973/1865.
23 A szakok elhelyezésének terve m e g t a l á l h a t ó a R A L 1380/1865 sz. kéziratban.
K é t t e r v készült a szétosztásra, némi eltérés v a n a kettő között, de lényegében m i n d k e t t ő azonos.
A szakok szerinti szétosztást és a felállítást egy év alatt, 1866 közepére befejezték. A következő munkafázist az jelentette, hogy a polcokon levő könyvekbe beírták a szakjelzetet, ugyanazokat a rövidített fő- és alszaki jelzeteket, amelyeket a polcokra is felerősítettek, a formátum jelét és a könyv szakbeli sorszámát, a sorszámozást minden nagyságrenden belül újrakezdték.
A jelzeteket kis, négyzetalakú vignettákra is ráírták és a könyvekre ragasztot- t á k .
A nyelvtudományi szakon belül egészen speciális, megkülönböztető módon raktározták és jelzeteitek a görög és római klasszikus írók műveit, ami e két szak raktározási rendszerében helykihagyásokat t e t t szükségessé az újabb beszerzések esetére. A f o r m á t u m o n belül ugyanis (de csak a nyolcadréten belül) minden klasszikus szerző kapott egy főszámot, pl. 1 = Homeros, 2 = Hesiodos, 3 = Anakreon, 4 = Pindaros, 5 = Aeschylos, 6 = Sophokles, 7 = Euripides, 8 = Aristophanes és így tovább, majd e főszámon belül az egyes műveket ismét számsorba r a k t á k . A jelzet tehát a következőképpen alakult:
Gör. irod.O.l : 1 Homeros: Odisszea
,, „ 0 . 1 : 2 Homeri opera, quae exstant omnia Graece et Latiné.
„ ,, 0 . 1 : 3 Homeros: Uias. Pars. I—II. 2. köt.
,, ,, 0 . 1 : 4 Carmina Homerica., stb.
E rendszert nemcsak szerzőkre, hanem tárgycsoportokra is alkalmazták- (Pl. Gör. írod.0.127 : 1 Anecdota Graeca e codd.) E z t a rendszert vezették a 200. íróig, ezután azonban, nyilván a raktári szűkös viszonyok miatt is, abbahagyták és a beérkezett ú j könyvek már mind csak a soronkövetkező főszámot k a p t á k .
Ezután a könyvek naplózása következett a felállítás rendjében. A könyvek sorszámát, szerzőjét, címét, valamint a megjelenés helyét, évét, a kiadás számát, az úgynevezett inventáriumokba (helyrajzi napló) bevezették. Az inventáriumokat a betűrendes katalógus elkészülte előtt az olvasók rendel- kezésre is bocsátották, de r o p p a n t nehézkes volt a használata, mert ebben egy- egy teljes szak szerepelt számrendben, kisebb szakcsoportokra nem voltak tagolva. Az inventáriumok készítésénél elkövették azt a hibát, hogy a Teleki- könyvtárba tartozó könyvek címei mellett nem jelölték meg, hogy azok a Teleki-osztályba valók, ez csak a katalóguscédula készítése kapcsán történt meg,24 az elkészült katalógusok kinyomtatása is elmaradt, és mivel a Teleki- könyvtár régi katalógusai elvesztek, így ma már csak roppant fáradsággal lehetne megállapítani ennek a történetileg becses könyvtárnak állományát.
Érdekesen tükrözik ezek az inventáriumok a könyvtár akkori állományát, az állomány gazdagságát. Csak példaként m u t a t j u k be a görög irodalom szakból Aristoteles műveit: Hunfalvy Pál kézírásával összesen kilenc mű van bejegyezve 1865 — 67 között, (a 10. mű már 1872-ben jelent meg, tehát később érkezett a könyvtárba).
24 A k ö n y v t á r a rekatalogizálás alkalmával m a is megjelöli, hogy a könyv a Teleki- osztályba való.
Gör. í r o d . 0.14 : 1 Aristotelis opera omnia Graece . . Vol. I—IV. Biponti 1791—93. Vol.
V. Argentorati, a n n o V I I I .
„ „ 0 . 1 4 : 2 Aristotelis de A n i m a t i b u s Históriáé libri X . T o m . I—IV. Lipsiae 1811.
,, ,, 0 . 1 4 : 3 Aristoteloos peri zoon História Biblia t h . E p i meleia N. Sz. Nikkoloy.
Tom. I . P á r i s 1863.
„ „ 0 . 1 4 : 4 Aristotelis Meteorologicorum. Libri IV. Vol I — I I . Lipsiae 1834, 1836.
„ ,, 0 . 1 4 : 5 Seholia Graeca in Aristotelis Metaphysica. Bferlini 1837.
,, ,, 0 . 1 4 : 6 Aristotelis Organon, Graece. P . I — I I . Lps. 1854—56.
„ ,, 0 . 1 4 : 7 Valentini Rose Aristoteles. Pars. I . Lipsiae, 1863.
„ ,, 0 . 1 4 : 8 Aristotelis Ars rhetorica. Vol. I — I I . Lipsiae 1867.
„ ,, 0 . 1 4 : 9 Aristotelis E t h i c o r u m Nicomacheorum libri decem. Vol. I — I I . Berlini 1829, 1848.
,, ,, 0 . 1 4 : 10 Aristotelis Politicorum . . . Lipsiae 1872.
1912-ben egyébként Aristotelestől már 51 mű volt a könyvtár állomá- nyában.2 5
A munkafolyamat utolsó állomásaként az alfabetikus cédulakatalógus készült, amikor ismét kézbevettek minden egyes könyvet.
A könyvtárnokok legelőször az olvasók részéről jobban keresett szakok rendezéséhez fogtak hozzá. Melyek voltak azok a szakok, amelyeket a könyv- tárnokok véleménye szerint legelőbb kellett rendezni, amelyek iránt az olvas- közönség leggyakrabban érdeklődött?2 6
Az 1867. év végéig három szak feldolgozása készült el teljesen:
1. Magyar Jog
2. Régi Magyar Irodalom
3. Akadémiák, Tudományos Társulatok kiadványai.
Ezeket a szakokat teljesen rendezték, elkészítették az inventáriumokat és a betűrendes katalógust, úgy, hogy ezeket az olvasók minden akadály nélkül használhatták. A Magyar Jogból 562 mű, a Régi Magyar Irodalomból 466 mű, Akadémiák, tudományos társulatok kiadványaiból 192 feldolgozott mű kép- viselte a fenti szakokat az Akadémiai K ö n y v t á r állományában 1868 elején.
Első pillanatra talán meglepő a magyar jogi irodalomnak ez az elsőbbsége, de teljesen érthető abban az a d o t t történelmi helyzetben, amelyben a magyar állam és társadalom volt az Akadémia fennállásának első félszakaszában.
1848 előtt a rendi országgyűlések, a megyei követválasztó gyűlések, az egész vármegyei közigazgatási rendszer, a törvényszéki bíráskodás, mind-mind első- sorban a nemesség számára teremtett jogilag örökletes, kiváltságos politikai helyzetet, az ő számukra biztosított funkciókat, amelyek megkövetelték a jogi ismereteket, a „populus Werbőcziarumtól", de ugyanígy azoktól is, akik az elavult alkotmány és társadalmi berendezés megváltoztatását követelték.
1849 u t á n , az abszolutizmus éveiben és a kiegyezés előkészítése idején az ország önállóságának léte, az ezért való aggódás gondolata egyaránt foglal- koztatta a tudóst és az egyszerű embert. Így természetes, hogy a tudományos kutatásban is a jogi problémák iránti érdeklődés került előtérbe.
25 Az inventáriumok m e g t a l á l h a t ó k a k ö n y v t á r beszerzési osztályán.
26 E g y 1867 végén, vagy 1868 legelején készült jelentésfogalmazvány m a r a d t fenn ebből az időből, aláírás nélkül ugyan, de a kézírás alapján m i n d e n kétséget kizáróan megállapítható, hogy az B u d e n z József a l k ö n y v t á r n o k m u n k á j a . E b b ő l felmérhetők a rendezés szempontjai és világosan leszögezhető, hogy ennek a f o g a l m a z v á n y n a k alap- ján készült el H u n f a l v y P á l jelentése a k ö n y v t á r állapotáról, m e l y e t az Ak. É r t . 1868.
évi s z á m á b a n m e g t a l á l h a t u n k . A fogalmazvány megvan a K é z i r a t t á r b a n R A L 1322/
1869.
Az utóbbi két szak iránti érdeklődést viszont megmagyarázzák az Aka- démiai célkitűzései és fő feladatai.
A fentieket látszik alátámasztani az a körülmény is, hogy a következő fontosnak t a r t o t t szak a Magyar történelem, Magyar irodalom és a Magyar Akadémia Kiadványai (MAK) volt, amelyből a már említett időszak alatt 1524, 802, illetőleg 108 m ű v e t rendeztek, inventáriumoztak, de idő és személy- zet hiányában betűrendes katalógussal még nem t u d t á k ellátni.
Az alább felsorolt szakok rendezése Rómer Flóris, akkori kézirattári- és éremtári őr munkásságához fűződik, aki a könyvtári állomány teljesen ú j rend- szer szerinti felállításának nagy m u n k á j á b a n a természettudományi és archaeo- lógiai' szakok rendezését vállalta.
Ezek a szakok a következők voltak: (A számok a feldolgozott műveket jelzik.)
Növénytan 178, Ásvány- és földtan 231, Állattan 176, Természetrajz 148, Órégiségtan 311, Középkori-régiségtan 127, Éremtan 130, Vegytan 251, művel szerepelt a könyvtár állományában. A fenti szakok ekkor már szintén rende- zettek, elkészültek róluk az inventáriumi jegyzékek is, csak betűrendes kata-
lógus nem.
Az alábbi szakokban a rendezési munka és részben az inventáriumok összeállítása folyt. Ezek: Történelem (nem magyar) 1117 mű, Magyar politika 195, Politika (általában) 1050, Jogtan (általános) 360 mű.27
A könyvtár rendezéséről, állapotáról Hunfalvy P á l készített jelentést 1868. jan. 2-án, amelyben r á m u t a t o t t a könyvtárrendezés nehézségeire, az addig szakokban rendezett könyvek számára, és egyetlen panaszként a köteles- példányok rendetlen, hiányos érkezését jelölte meg. A jelentést az Akadémia összes ülése tudomásul vette, a kötelespéldányokra vonatkozó teendőket pedig a Könyvtári Bizottság hatáskörébe u t a l t a át.28
A könyvtár állománya a költözéskor több mint 100.000 kötet könyv- és folyóiratból, valamint t ö b b mint 2000 kötet, illetőleg csomag, kéziratból állt.
Az ú j könyvtári helyiségekben a rendezés nyugodt m u n k á j á t zavarta a helyi- ségek építészeti befejezetiensége, berendezetlensége (festési, padlózási mun- kálatok végzése, könyvállványok utólagos felállítása stb.) és az is, hogy a palota elkészülését a hírlapok közölték a nyilvánossággal, aminek következtében a látogatók tömegei lepték el a palotát, közte a könyvtár helyiségeit is, megte- kintés céljából.29 Ez az állapot természetes volt, hiszen az Akadémia palotája a magyar nép áldozatos anyagi vállalása, széles körű gyűjtés eredményeként épült fel30 és így az adakozók igényt t a r t o t t a k annak megtekintésére.
H a a könyvtárrendezés állását — a palotába való beköltözéstől 1867 végéig — az elvégzett munka összességében tekintjük, azt lehet megállapítani, hogy a könyvtárnokok óriási munkát végeztek hihetetlenül rövid idő alatt.
E z t csak a munkafolyamatok gondos és precíz megszervezésével, magasfokú, elmélyült szakmai tudással lehetett megoldani.
" Uo.
28 Akadémiai Értesítő 1868. 35. p. H u n f a l v y Pál jelentése a k ö n y v t á r állapotáról.
29 Uo.
30 A palotaépítés t ö r t é n e t é r e nézve ld. szerző 1962-ben megjelent „Nemzeti részvét emelte" 100 évvel ezelőtt k e z d t é k építeni az Akadémia p a l o t á j á t c. cikkét a Magyar T u d o m á n y 1962/6 — 7. s z á m á b a n és kiilönlenyomatként a k ö n y v t á r kiadványai sorozat- .ban.
4. A könyvtár személyzete
A könyvtárfelállítás és rendezés összes teendőit két könyvtárnok Hunfalvy Pál fő- és Budenz József alkonyvtárnok végezte Rómer Flóris segítségével.
Nem rendelkeztek egyetlen írnokkal vagy segédírnokkal sem, aki akár a köny- vek felállításában, akár a gépies másolási munkákban a két év alatt segített volna.31 Mészáros János szolga kizárólag a hivatalsegédi feladatokat látta el, érdemi könyvtári munkát nem végzett.32 Nehézséget okozott az is, hogy 1865/66 telén a könyvtári termek többségében világítás és fűtés nélkül kellett dolgozni, így a rendezési munka a sötét és hideg téli hónapokban gyakorlatilag szünetelt.33
Közben a könyvtárba folyamatosan érkeztek továbbra is a csere, ajándék és kötelespéldány ú t j á n szaporodó könyvek és folyóiratok. Ezeknek elfogadását, rendezését, szintén végezni kellett, ideszámítva azt is, hogy az 1867. évben, dacára annak, hogy az olvasóterem hivatalosan még zárva volt, már nemcsak akadémikusokat, hanem más k u t a t ó k a t is befogadtak helybeli olvasásra, és a kiszolgálási munka is r á j u k hárult. A könyvek köttetésével kapcsolatos munkák, Hunfalvy P á l gyakori távolmaradása a könyvtárból3 4 mind, mind csökkentették a könyvtár rendezésére fordítható időt. Rómer Flóris, amint a kézirattári terem berendezése is elkészült, 1867-től kezdve a kézirattár felállí- tását, rendezését végezte, a k ö n y v t á r további rendezési munkálataiban nem t u d o t t részt venni. Mindhárom könyvtárnok egyben akadémikus is volt, akiknek az akadémiai szabályok értelmében saját szakterületükön is alkotni kellett.35
így a könyvtárban betöltött állásuk tulajdonképpen csak másodállás volt, évi 500, illetőleg a kézirattárőr évi 300 forint fizetéssel. Mindez természetesen
31 R A L 1322/1869.
32 E m ő d y Mihály 1854-től k ö n y v t á r szolga, a p a l o t á b a költözés u t á n megvált a k ö n y v t á r t ó l , (akadémiai szolga lett) Molla Izsákot csak 1866 j a n u á r 21-én nevezte k i az I g a z g a t ó Tanács a könyvtárhoz. Akadémiai A l m a n a c h , 1865—67.
33 A k ö n y v t á r n a g y r a k t á r a , k é z i r a t t á r a és u d v a r i részlege, hosszú ideig világítás nélkül m a r a d t , csak az olvasótermekbe vezették be az akkor használatos gáz világítást.
Heller Ágost 1891-től akadémiai f ő k ö n y v t á r n o k 1895-ben még azt í r j a : ,, . . .a k ö n y v t á r n a g y t e r m e világítás nélkül volt. E z e n állapot a k ö n y v t á r használhatóságát is lényegesen csorbította, minthogy téli időben m á r négy órakor az olvasóközönségtől k í v á n t m ű v e k e t a k ö n y v t á r i helyiségben kikeresni n e m lehetett. Kérésemre és nagy örömömre az a k a d é - mia I g a z g a t ó Tanácsa lehetségessé t e t t e , hogy az elektromos világítás bevezetése á l t a l a k ö n y v t á r és a kézirattár helyisége (az udvari k ö n y v t á r t e r e m kivételével) most m á r a legvégső szegletig kivilágítható. E z e n berendezés a k ö n y v t á r használhatóságát n a g y b a n növelte ós lehetségessé t e t t e , hogy a lajstromozó m u n k a bármely időben végezhető- legyen.,, Heller Ágost: A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r a , Magyar K ö n y v - szemle 1895. 356. p.
34 H u n f a l v y Pál 1865 — 1868 közötti időben m i n t Szepes megye képviselője, t a g j a volt a képviselő-háznak, és e m i a t t többször távol volt a k ö n y v t á r t ó l .
35 Az Alapszabályok 16. p a r a g r a f u s a megszabja az akadémiai rendes tagok köteles- ségeit, amelyeket az ügyrend negyedik p o n t j a közelebbről is megjelöl. E szerint: a rendes tagok kötelessége legalább minden második évben egy, az illető t u d o m á n y n a k h a z á n k b a n előbbvitelére szolgáló értekezést terjeszteni elő. E z alól csak azok kivételek, akiket az Akadémia a rendestagi elfoglaltságukon felül, még külön m u n k á k kidolgozásával is meg- bíz. F e l a d a t u k még kéziratok, p á l y a m u n k á k , t a l á l m á n y o k , felfedezések és javaslatok megbírálása írásban; egyéb m á s r á j u k bizott m u n k á k végzése; az általuk m ű v e l t t u d o m á n y á g b a n az ú j a b b eredmények figyelemmel kísérése és a m a g y a r t u d o m á n y fejlő- dósét előmozdító tényekről, adatokról az A k a d é m i á n a k jelentést adni, hogy ezek nyom- t a t á s b a n megjelenjenek. A k a d é m i á n kívül is igyekezni, hogy a t u d o m á n y o k m a g y a r nyelven is g y a r a p o d j a n a k . Lényegében hasonló f e l a d a t u k van a levelező t a g o k n a k is azzal a különbséggel, hogy nem szükséges minden második évben értekezést b e n y ú j t a n i . Alapszabály és ügyrend, Akadémiai Almanach 1867-re 191. p.
odavezetett, hogy a könyvtárnokok nem fordíthatták teljes napjaikat a könyv- tári munkákra (ez nem is állt arányban díjazásukkal), és így a könyvtár meg- nyitása a közönség számára egyre jobban halasztódott.3 6
A nagyfokú személyzethiány az anyagi lehetőségekkel függött össze.
Hunfalvy Pál főkönyvtárnok t ö b b esetben t e t t kísérletet a személyzet létszá- mának növelésére. Már a Nyelv- és Széptudományi osztály 1865. nov. 6-án tar- t o t t ülésében felvetette ezt, amikor a Nyelvtudományi Bizottság a magyar nyelvtörténeti szótár elkészítését tárgyalta. E munkálatok végzésére az osztály Mátyás Flóriánt t a r t o t t a jónak, ő azonban vidéken lakott. Ezért a bizottság úgy foglalt állást, hogy ha az Akadémia Mátyás Flóriánt a szótár munkálatai- val megbízza, ez szükségessé teszi Pestre való költöztetését. A főkönyvtárnok azt is szóvá tette, hogy egyre sürgősebb feladat az Akadémiai K ö n y v t á r olvasó- termét a nagyközönség számára megnyitni, ezt azonban a jelenlegi könyvtári személyzet nem teszi lehetővé. H a azonban az Akadémia Mátyás Flóriánt meghívná másodalkönyvtárnoknak 500.— frt. évi díjjal és szótári munkálatai 3 — 400.— frt-tal emelnék fizetését, valószínűleg szívesen jönne a könyvtárba, ahol az olvasótermi felügyeletet láthatná el és ez alatt, valamint a könyvtári n y i t v a t a r t á s utáni időben a szótárszerkesztés munkálatait a legkönnyebben és a legkevesebb időveszteséggel folytathatná. így össze lehetne egyeztetni a k ö n y v t á r és a nyelvtörténeti szótár érdekeit.37
A javaslatot az osztály és az összes ülés pártolólag terjesztette az Igazgató Tanács elé. Ez azonban nem fogadta el az indokolást és 1866. márc. 18-án
a következő határozatot hozta: ,, . . . az Akadémia fentebbi kívánata, egy ú j másodkönyvtárnok fizetését illetőleg, nem teljesíttethetik. Ami pedig ez ú j könyvtárnoki állomásnak, ha egykor az Akadémia pénzereje engedni fogja, rendszeresítését illeti: azon kérdés megfontolását ajánlja az Igazgató Tanács a Magyar Tudományos Akadémia figyelmébe, vajon a hazai történetírás érde- kében nem lenne-e célszerűbb, ez állomásra, miután már két nyelvtudós van a könyvtárnok urak közt, inkább egy történetnyomozót választani?"3 8
Az Igazgató Tanácsnak ez az igen helyes észrevétele azonban nem valósult meg. Az 1868 végén kinevezett Lindner Ernő, jogász, nyelvész, irodalomtudós, műfordító volt.
A könyvtár rendezésének m u n k á j a tehát egyelőre változatlanul csekély személyzettel folytatódott. Azonban az ú j szakrendszer szerinti felállítás és rendezés olyan nagy feladatot jelentett, hogy kétéves tapasztalat alapján — amikor a könyvállománynak alig egyhatod részét rendezték — a vázolt körül- mények között, a tűrhetetlenül csekély könyvtári személyzettel, a rendezés még legalább további tíz évet igényelt volna. Sürgős és hathatós intézkedésekre volt tehát szükség, hogy az Akadémia Könyvtára hivatásának, célkitűzéseinek megfeleljen és könyvtárát az olvasóközönség számára is megnyissa.39
A könyvtár tisztviselői nevében Budenz József alkönyvtárunk készített egy tervezetet az Igazgató Tanács elé, amelyben múlhatatlanul szükségesnek jelölte meg a könyvtári személyzet megerősítését, mert a fejlődő magyar tudományos élet követelményei, az olvasók táborának növekedése sürgős fela- d a t t á tették a könyvtár mielőbbi használatát.4 0
36 R A L 1322/1869.
37 R A L Akadémiai Kisgyűlési jegyzőkönyvek 1865. 145. p. versóján.
38 MTA jegyzőkönyvei 1863 — 66. I V . kötet 19. p .
39 R A L 1322/1869.
49 U.o.
A javaslatokat a következő pontokba foglalta össze:
1. ,,A könyv- és kézirattári akadémikus tisztviselők, azon mérték szerint díjaz - tassanak mely a többi akadémikus tisztviselők [részére] is alkalmaztatik.
2. Alapítassék egy könyvtárnoki-segéd állomás, rendes évi díjjal, 5 órai napi munkára. Ezen segéd a könyvtárnokok oldala mellett és vezetésök alatt főleg a katalógusok írásával foglalkoznék, később pedig az olvasóteremben felügyelői tisztet viselne.
3. Hasonlóképen láttassák el a könyvtári hivatal egy rendes írnokkal, ki a csak gépies másolásokat végezze, 5 órai munkaidő, díj . . .frt.
4. A kézirattár rendezése végett sok köttetésre lévén szükség, e célra most 500.—frt. utalványoztassék.
5. A könyvek vételére és köttetésére szánt könyvtári budget."4 1
A tervezet alapján 1868. március 10-én egy külön felterjesztés készült az Igazgató Tanács számára. Ebben a könyvtárnokok két főproblémát érintet- tek; — az egyik személyes ügyük; úgy találták, hogy az Akadémia más szervei- ben a tisztviselők, de még a szolgák is magasabb fizetést kapnak, a könyvtár- nokok fizetése, a palotában levő lakásjárandóság mellett is,42 a legkevesebb az összes akadémiai tisztviselők díja között: Rómer Flóris kézirattárőrnek évi 300, Budenz József alkönyvtárnoknak évi 500, H u n f a l v y Pál főkönyvtár- noknak évi 530 f r t . A könyvtárnokok itt valószínűleg Csengery Antal akadémiai jegyző és levéltárnok és Tóth Lőrinc akadémiai pénztárnok fizeté- seire gondoltak. Nem találtunk adatot arra, hogy mennyi volt Tóth Lőrinc fizetése ekkor, (csak 1857-ből való a d a t u n k van), de 1868-ból találtunk nyug- t á k a t Csengery Antaltól, évi 1000 f r t . fiztésről.42a A könyvtár tisztviselői szintén régi akadémiai tagok, idejükből ők áldoznak legtöbbet a könyvtári hivatalos munkálkodásra, mégis más akadémiai tagok, akik ugyancsak a palo- t á b a n laknak, kétszerannyi fizetést élveznek. Kívánságuk az volt, hogy az Akadémia a többi akadémiai tisztviselők fizetéséhez arányítsa a könyvtárnokok díjazását is.
A másik probléma a könyvtárral kapcsolatos: Ű j könyvek beszerzésére a k ö n y v t á r 1867-ben és az előző években is, összesen 1000 frt-ot k a p o t t a költ- ségvetésben. Amikor a tudományok fejlődése szinte kötelezően írja elő, hogy a könyvtár a modern tudományos irodalom legfontosabb kiadványait a tudósok számára beszerezze, valamint ha az Akadémia k ö n y v t á r á t a nagyközönség számára is megnyitja, az eddigi beszerzésre fordított összeg nem elegendő, — írták. Nem beszélve arról, hogy a könyvtárnak a folyóiratok beszerzését is szorgalmaznia kell mégpedig nemcsak az újakét, hanem a megkezdett folyóira- tok, a hiányok kiegészítését is el kell végeznie. Azonkívül a könyvek és külö- nösen a kéziratok köttetése is egyre sürgetőbb feladat. Mindezeket tekintetbe
41 E z a p o n t minden valószínűség szerint a r r a utal, liogy a könyv- és folyóiratállo- m á n y g y a r a p í t á s á r a szánt összeget az Akadémia Igazgató T a n á c s a m e g h a t á r z o t t összegre emelje fel. Uo.
42 Az Akadémia p a l o t á j á b a n a f ő k ö n y v t á r n o k számára, biztonsági okokból is, cél- szerűnek látszott lakást biztosítani, de az a l k ö n y v t á r n o k s z á m á r a ez nem volt szükség- szerűi A p a l o t a I I . emeletén az Akadémia u t c á r a néző két szobás lakást eredetileg bérbe a k a r t á k adni, de m i u t á n hosszas hirdetés u t á n sem a k a d t r á bérlő, az I g a z g a t ó Tanács 1866. jan. 21-i ülésén Budenz Józsefnek u t a l t a azt ki, azzal az indokkal, hogy „teendőihez aránylag csekély fizetésben részesül, s n a p o n k i n t távol fekvő külvárosi lakásából sok időveszteséggel jöhet be a k ö n y v t á r b a . " R A L MTA Igazgatósági Tanács üléseinek jegy- zőkönyve 1866. 18. p. versójába
42/a R A L számlák, n y u g t á k (betűrendben).
véve javasolták, hogy a könyvtári beszerzésre, köttetésre előirányzott össze- get 1000 frt-ról 3000 frt-ra emeljék fel. A kérés további része Mészáros J á n o s könyvtári szolgára vonatkozott, aki — véleményük szerint — a könyv- t á r b a n nem t u d j a ellátni feladatát, de a főtitkári hivatalban talán jobban lehetne használni. Helyette egy könyvtári segédőrre lenne szükség, aki másoló mu- k á t is végezne, és az olvasóteremben felügyelői tisztet is betölthetne.4 3
A felterjesztésben előadott problémákat az Akadémia méltányolta, ha nem is nagyon gyorsan, és nem teljesen kielégítően. A könyvtárnokok évi díjazá- sát megemelte (nem ismerjük a pontos összeget) azonban az emelés ellenére még mindig hátrányban maradtak, mert Hunfalvy Pál és Budenz József 1870.
január 18-án egy ú j a b b fizetésemelési kérvényt n y ú j t be az Igazgató Tanács- nak, amelyben arról olvashatunk, hogy tavaly, azaz 1869-ben emelte ugyan az Akadémia, fizetésüket, de még most is a legkisebb valamennyi akadémiai tisztviselő fizetése között.44
Az Igazgató Tanács a könyvtári beszerzésre és köttetésre szánt összeget — elfogadva a könyvtárnokok indokolását — tetemesen megemelte. Az 1869.
évi költségvetésben a könyvtár m á r 5000 frt-tal szerepel 45 Igaz ugyan, hogy ebben szerejjet játszik a Vallás- és Közoktatási Minisztériumnak 1869-től a könyvtárak állományának kiegészítésére az Akadémia számára biztosított országos segély.
Ebben az időben a könyvtári személyzet száma a következőképpen ala- kult: az olvasóterem megnyitásának idején 5 főből állott:. Hunfalvy Pál fő-, Budenz József alkönyvtárnokból, Mészáros J á n o s (1858-tól), Molla Izsák (1866-tól). Hellebrant Ágoston (1867-től) könyvtári szolgák, akik közül lénye- gében csak két szolga. dolgozott (Mészáros J á n o s öregsége m i a t t nem volt teljes értékű munkaerő). A könyvtári munkák tömege a két tudós könyvtár- nokra hárult (Rómer Flóris m i n t kézirat- és éremtárőr, csak a költözésnél segített egy ideig a többi könyvtári munkában) és csak 1868 decemberében nevezte ki az Akadémia Lindner E r n ő t könyvtári írnoknak (segédőrnek), aki azután a katalógusok készítésében lényeges segítséget jelentett.
5. A könyvtárhasználat szabályozása, a könyvtár megnyitása
A könyvtárnak az ú j épületben meginduló munkájához lényeges mozza- n a t volt az, hogy az Akadémia 1865. márc. 20-án t a r t o t t ülésében gr. Dessewffy Emil elnök javaslatot t e t t egy bizottság kinevezésére, amelynek feladata volt tervet kidolgozni az „akadémiai közkönyvtár s a különféle bizottsági termek használására, szóval a palotai házirendre nézve". A bizottság nagy látszámmal a következő tagokból alakult meg: A palota építésére kinevezett hármas bizottság tagjai: gr. Dessewffy Emil, b. Eötvös József, gr. Károlyi György, az Akadémia nemrég választott ú j főtitkára: Arany János, Deák Ferenc, b.
Kemény Zsigmond és Lónyay Menyhért tiszteleti tagok, Balogh Pál, Csengery Antal, Greguss Ágost, Hunfalvy Pál, Jedlik Ányos, Jókai Mór, Nendtvich Károly, Pauler Tivadar, Purgstaller József, Petzval Ottó, Sztoczek József, Toldy Ferenc, Tóth Lőrinc és Wenzel Gusztáv rendes tagok, valamint Rómer
43 R A L 214/1868.
44 R A L 1235/1870.
45 Akadémiai É r t e s í t ő 1869. 29. p .
Flóris, Szabó József és Than Károly levelező tagok.46 Ez a 24 tagból álló népes bizottság természetesen nem azt jelentette, hogy a problémák kidolgozásában, mindig minden bizottsági tag részt v e t t ; az egyes problémaköröket szétosztot- ták, illetőleg azok kidolgozását a bizottságból kivált albizottság végezte el.
így pl. külön csoport dolgozta ki a könyvtári köz- és akadémikusi olvasóterem, - a könyvkölcsönzés és a bizottsági termek használatát4 7 és külön csoport a palota
házirendj ét (szabályzatát).
A könyvtári szabályzat tervezetét Hunfalvy P á l főkönyvtárnok Budenz József alkonyvtárnokkal együtt dolgozta ki, és terjesztette az albizottság elé, amely a tervezetet megvitatta és t o v á b b í t o t t a az összes üléshez.48
A szabályzat első része kilenc paragrafusból áll. Kimondja, hogy a közol- vasóterem naponta délelőtt 10-től l-ig van nyitva a közönség számára.
Zárva van: vasárnap és hétfőn, az egyházi ünnepeken, dec. 24-én, 31-én, húshagyó kedden, a nagyhéten, (húsvét keddig bezárólag) az akadémiai nagygyűlés idején és a szünidőben. (Az akadémiai szünidő rendszerint két hónapig t a r t o t t , július 15-től — szeptember 15-ig. Később azonban ez is igazodott az iskolai, egyetemi szünnapokhoz és 1876-tól kezdve július 1-től augusztus 31-ig t a r t o t t zárva a könyvtár.4 9) Átlagosan tehát évente kb.
193—195 napon át volt nyitva. Könyveket, térképeket és kéziratokat csak addig szolgál ki a könyvtár, amíg férőhely van, mert az olvasók állva nem dol- gozhatnak. A könvvolvasóteremben használják a folyóiratokat és a kézirato- kat is, külön olvasóhelyiség ezek számára nincs. Az olvasók rendszerint csak egy kötetet kapnak kézhez, de ha a m u n k a segédkönyvek, pl. szótárak, térké- pek, nyelvtanok stb. használatát is megkívánja, ezeket is kézhez k a p h a t j á k . Ha az olvasó a kért könyvvel kapcsolatos munkát befejezi, a könyv visszaszol- gáltatása után, ugyanaznap többször is kaphat ú j a b b kötetet, de egyszerre mindig csak egyet. Bármilyen kézhezkapott műből jegyzeteket, kivonatokat, rajzokat lehet készíteni. Ehhez papirosról sajátmagának kell gondoskodni, vigyázva arra, hogy a könyvön, térképen, vagy kéziraton sérelem ne essék.
Átrajzolás, bejegyzés, aláhúzás szigorúan tilos. Ha valamely műben az olvasó kárt tesz, ezt köteles megtéríteni, de a könyvtárt a továbbiakban nem láto- gathatja. Az olvasóteremben kötelező a csend betartása, a tisztviselőknek udvariasan kell bánni az olvasóval, kívánságaikat a szabályzatban előírt határok között teljesíteni kell és viszont az olvasók részéről is ugyanez kívána- tos a könyvtárnokokkal szemben.
A szabályzat második részének h a t paragrafusa az akadémiai tagok számára nyitott külön olvasótermi utasításokat foglalja magában. E z a fent elmondottakon kívül, az alábbi különbségeket tartalmazza: akadémiai ülések napján a délelőtti 10—1-igi nyitvatartás helyett a külön olvasóterem délután 3 —5-ig áll az akadémikusok rendelkezésére és csak akadémiai tagok, egyetemi tanárok és a bel- és külföldi tekintélyesebb vendégek látogathatják.
A harmadik rész az akadémikusi dolgozószobára vonatkozó szabályokat tárgyalja, ami lényegében azonos a külön olvasóterem szabályaival.
46 MTA Jegyzőkönyvei I I I . köt. 1865. 69. p .
47 R A L 817 : 87/1865.
48 H u n f a l v y fogalmazványa R A L 1382/1865 sz. a l a t t ; — az összes ülés elé kerülő javaslatot a bizottság nevében Arany J á n o s titoknok és Toldy Ferenc bizottsági elnök írta alá 1865. j ú n . 1-ón. R A L 1338/1865.
49 Akadémiai É r t e s í t ő 1876. 154. p.
A negyedik rész foglalkozik a könyvek kölcsönzésének szabályaival, amelyet a tanulmány további részében tárgyalt szempontok miatt teljes egé- szében közlünk:
„Az a k a d é m i a i könyvek kikölcsönzését meghatározó szabályok.
1. § A k ö n y v t á r tisztviselősége a Pesten lakó akadémiai t a g o k n a k és e g y e t e m i t a n á r o k n a k n y o m t a t o t t t é r í t v é n y aláírása m e l l e t t egy h ó n a p r a a d h a t ki k ö n y v e k e t h a s z n á l a t végett, mely használat azonban a köz- olvasóterem számára m e g a l a p í t o t t , jelesen 6., 7. és 8. szabályok korlátai alá esik.
2. § A h ó n a p elteltével a kölcsönvevő m a g a t a r t o z i k visszaküldeni a kivett k ö n y v e t , szabadságában állván azt, h a időközben m á s t a g n e m jelentkezett reája, egy h ó n a p r a ismét magához venni.
3. § Vidéken lakó akadémiai tagok — az 1. §.-ban felhozott szabályok ő k e t is kötelezvén; í r o t t levél mellett k a p j á k a kért k ö n y v e k e t , mely levél ideiglenes t é r í t v é n y g y a n á n t a k ö n y v t á r n o k keze k ö z t m a r a d . A k ü l d ö t t könyvekkel egyszersmind f o r m a - szerinti t é r í t v é n y t kapnak, melyet aláírva a legközelebbi postán t a r t o z n a k visszaküldeni;
v a l a m i n t két h ó n a p i használat u t á n s a j á t költségeken a kivett k ö n y v e k e t is.
4. § N e m akadémiai tagok a k á r Pesten, a k á r vidéken l a k n a k , csupán a k ö n y v t á r i bizottság beleegyezésével s á l t a l a m e g h a t á r o z a n d ó biztosíték mellett k a p h a t n a k ki- akadémiai k ö n y v e k e t .
5. § F e l ü t ő m u n k á k , melyekre a helyben dolgozásra folytonos szükség v a n ; t o v á b b á r i t k a m u n k á k , melyeket elveszés esetén nehéz v o l n a visszapótolni, valamint s o k k ö t e t ű m u n k á k egyes kötetei s végre kéziratok szabály szerint nem a d a t h a t n a k ki a k ö n y v t á r b ó l . A lehető kivételeket, a k ö n y v t á r i bizottság véleménye határozza el esetről esetre.
6. § A kölcsönzésekről k é t kölcsönkönyv vitetik, amelyek egyikében a k i a d o t t könyveknek címe, a másikában pedig a kivevőnek neve íratik ki vezérszóul s m i n d k e t t ő - ben azonkívül a kölcsönadás n a p j a s a visszatérítés ideje szorgalmasan beírandó. A köl- csönvevő kötelezettségét előterjesztő n y o m t a t o t t térítvónyek s a j á t a r r a rendelt helyen gondosan őrzendők, s csak a k ö n y v e k visszaadásával s a netáni k á r o k megtérítése u t á n az illetőknek a d a n d ó k vissza.
7. § A könyvkölcsönzés a k ö n y v t á r i szünidők a l a t t csak a helybeli akadémiai t a g o k s z á m á r a foly, h e t e n k i n t szombaton délelőtti 11 — 12-ig".
A szabályzat ötödik része az akadémiai bizottságok termeinek használa- t á t lett volna hivatva tárgyalni, azonban ezekben a termekben még folytak az építkezési munkálatok, a kiküldött bizottság nem volt tisztában azzal, hogy az egyes helyiségeket milyen célra szánták, így helyesebbnek t a r t o t t a a szabályok kidolgozását az építkezés befejezése utánra halasztani.
A bizottság a szabályzat végén, egy öt-tagú Könyvtári Bizottság felállí- t á s á t javasolta, amelynek feladata:
1. Az évenként tartandó akadémiai nagygyűlés elé terjesztendő könyvtárnoki jelentés megbírálása;
2. Javaslattétel a könyv- és folyóiratvásárlásokra;
3. A szabályokban kiemelt esetekben határozatokat hozni.50
Az Akadémia összes ülése 1865. június 10-én jóváhagyta a könyvtárhasz- nálati szabályzatot, amely azután egy évtizeden keresztül érvényben m a r a d t , de nem öt, hanem kilenc tagból álló állandó könyvtári bizottságot nevezett ki.
Erről Arany J á n o s titoknok levélben értesítette Toldy Ferencet:
50 A könyvtárhasználati szabályzatot ld. R A L Kisgyűlések jegyzőkönyvei 1865.
86. p.-tól. A fogalmazvány kézirata R A L 1382/1865.
„Nagyságos királyi Tanácsos Ú r !
Az akadémia folyó hó 10-én t a r t o t t összes ülése h a t á r o z a t a folytán szerencsém van értesíteni, hogy — a k ö n y v t á r i szabályok értelmében — egy állandó k ö n y v t á r i bizottság á l l í t t a t o t t fel, mely Toldy Ferenc, H o r v á t h Cyrill, P a u l e r Tivadar, Wenzel Gusztáv, Jedlik Ányos és P e t z v a l O t t ó r. tag u r a k b ó l áll, a k ö n y v t á r n o k o k k a l ós t i t k á r r a l kiegészítve.
Miután az elnökség valószínűleg N a g y s á g o d n a k fog f e l a j á n l t a t n i : e névsort, t u d o - más végett közleni jónak l á t t a m .
Pest, j ú n . 16. 1865.
N a g y s á g o d n a k alázatos szolgája A r a n y J á n o s t i t o k n o k . "6 1
A palotára és a cselédség kötelességére vonatkozó albizottsági javaslatot az Igazgató Tanács 1866. jan. 21-én tárgyalta és fogadta el. Ennek a k ö n y v t á r t illető része a következő:
„ I I . A k ö n y v t á r h o z rendeltetnek Mészáros J á n o s és Molla Izsák, kiknek fizetése h a v o n k i n t 25, é v e n k é n t 300 f r t . o. ó. s két öl fa, (Mészáros J á n o s lakását gr. W a l d s t e i n J á n o s fizeti, ki a p a l o t á b a n levő cselédlakot szállásához foglalta) az utóbbinak lakás n e m adatik. Minden évben egy öltőző r u h a (kalap, a t t i l a , mellény, n a d r á g , csizma). Kötelessé- gök a k ö n y v t á r n o k úr rendelkezése szerént a k ö n y v t á r b a n s olvasótermekben foglalatos- kodni, s minden ide vonatkozó küldetésekben a könyvárusokhoz, postára, h a r m i n c a d r a stb. p o n t o s a n eljárni.
A k ö n y v t á r i olvasóközönség i r á n y á b a n a legelőzókenyebb udvariasság és szolgálat- készség szoros kötelességükké tétetik."5 2 „A k ö n y v t á r kulcsai a k ö n y v t á r n o k ú r n á l álla- nak, s az illető könyvtár-szolgák által onnét v i t e t n e k el, s ismét oda vitetnek vissza."5 3
A szabályzatok elkészülte után, még hosszú időre volt szükség ahhoz, hogy a k ö n y v t á r t meg lehessen nyitni a közönség számára. 1868 utolsó harma- dára a nehézségek ellenére mégis annyira haladt a könyvtári feldolgozó munka, a közönség számára szolgáló katalógusok készítése, hogy gondolni lehetett a megnyitásra. Elkészült a következő szakok katalógusa: Magyar jog, Régi és ú j a b b magyar irodalom, Akadémiák és tudományos társulatok kiadványai, Magyar és nem magyar történelem. Készen voltak az inventáriumok a (nem magyar) Jogtudomány, Magyar (és nem magyar) Politika, valamint Rómer Plóris által rendezett Növénytan, Ásvány- és földtan, Állattan, Természetrajz, Archeológia, É r e m t a n , Vegytan szakokban így katalógus helyett ezeket is használhatták az olvasók.
Ilyen feltételek mellett — miután az olvasóteremben már régebb idő óta amúgyis megengedték a helybeli használatot — 1868 szeptemberében hiva- talosan is megnyílt az olvasóterem.54
A közönség számára a nagyolvasóterem mai helyén állott rendelkezésre, négy hosszanti irányban elhelyezett asztal, asztalonként 17 ülőhellyel, két kisasztal a felügyelő, két üvegszekrény a kézikönyvtár számára, volt az egész
51 R A L 1338/1865. A levél másolat, csak A r a n y aláírása eredeti.
62 MTA Jegyzőkönyvei. IV. k ö t . 1866. 7. p.
53 MTA jegyzőkönyvei. IV. k ö t . 1866. 6. p.
54 N e m sikerült f e l k u t a t n i semmiféle írásos d o k u m e n t u m o t az olvasóterm h i v a t a - los megnyitásáról. Azonban az első használati jelentések csak az 1869. évből valók, amiből arra k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy 1868 végén a k ö n y v t á r h a s z n á l a t még n e m lehetett jelentős.
