A demográfiai kutatásokról készített helyzetelemzés és az azzal kapcsolatos állasfoglalás vitája

SZEMLE

A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOKRÓL KÉSZlTETT HELYZETELEMZÉS ES AZ AZZAL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁS VITÁJA

A Magyar Tudományos Akadémia lX. Gaz—

daság— és Jogtudományok Osztálya első íz- ben tűzte napirendre a demográfia, a de—

mográfiai kutatások magyarországi helyzeté- nek áttekintését. Az áttekintés időszerűségét fokozta a magyar népesedési helyzet alaku—

lása, a népesedés objektiv megítélésének szükségessége.

A demográfia tudománya, a demográfiai kutatások áttekintésének alapjául az MTA Demográfiai Bizottsága által az Osztály fél- kérésére összeállított ,.Helyzetelemzés a de- mográfia tudománya területén Magyarorszá- gon folyó kutatásokról" c. anyag és a Bizott- ság ezzel kapcsolatos ,,Állásfoglalása" szol—

gólt.

A helyzetelemzés átfogó tájékoztatást adott az 1976—1980. években Magyarországon foly- tatott, szélesebb értelemben vett demográfiai kutatásokról. Az elemzés készítői, a statisz—

tikusok—demográfusok interdiszciplináris szemléletének megfelelően. ugyanis nemcsak az alapkutatásokról számoltak be (a demog—

ráfiai kutatások bázisintézménye Magyaror- szágon a Központi Statisztikai Hivatal, illetve Népességtudományi Kutató lntézete), hanem vizsgálódásukat kiterjesztették az alkalmazott, a más tudományágak (társadalom- és termé—

szettudományok) területén folyó demográfiai kutatásokra is.

Az elemzésnek ezen kiterjesztésére oz em—

lített szemléleti okokon túl azért is szükség volt.

mert a helyzetelemzés azt tűzte célul. hogy felmérve a demográfiai kutatásokat, útmuta—

tóként szolgáljon az állami, párt- és tudo—

mányos szervek számára a népesedéspolitika kialakításában. továbbá, hogy erőteljesen elő—

segítse a kutatási eredmények felhasználá- sát o tervező és más intézmények munkájá-

ban.

A Demográfiai Bizottság a kutatások átte—

kintése érdekében mintegy 80 kutatóhelytől érdeklődött -- körlevél formájában —- a de- mográfiai kutatásaikról. A felkérésre kapott mintegy 50 válasz, illetve beszámoló feldol- gozása a Magyarországon folyó demográfiai kutatások egységes tematikája alapján tör-

tént.1 A helyzetelemzés a kutatóhelyektől be—

érkezett válaszok alapján egyrészt átfogó át—

tekintést adott a demográfiai kutatásokról az

említett tematika és a kutatóhelyek szerint,.

másrészt összefoglalta a kutatási eredménye- ket és problémákat, valamint a jövőbeli de- mográfiai kutatások főbb feladatait, különös tekintettel a prioritásokra. Számot adott a demográfia nemzetközi kapcsolatairól és a demográfia területén folyó publikációs tevé—

kenységről is. Függelékként táblázatos formá—

ban bemutatta a felkért és válaszadó kutató- helyek demográfiai kutatásait, tartalmazta a demográfiai kutatások tematikáját és váloga—

tást közölt a beszámolási időszak magyar de- mográfiai irodalmából.

A Demográfiai Bizottságnak a ,,Helyzet—

elemzés" alapján kialakított ,,Állásfoglalása'"

a következő pontok szerint összegezte az ered—

ményeket és mutatott rá a problémákra:

—a kutatások főbb eredményei;

—-a publikációs tevékenység;

—-a demográfiai kutatások. a demográfia oktatása és a tudományos minősítés főbb problémái;

—a nemzetközi kapcsolatok;

—a kutatási feladatok, irányelvek. kiemelt irányok.

A Demográfiai Bizottság megállapította, hogy a demográfiai kutatások különösen a népesedéspolitikai határozat alapján kiala- kult demográfiai helyzet figyelemmel kíséréser a termékenység—családtervezés témaköréhez tartozó vizsgálatok. a csecsemőhalandósóg, a perinatális halandóság és a koraszülöttség, a vele született rendellenességek, a fejlődés- biológiai és humángenetikai témák. a közép—

korú férfiak halandósága terén értek el jelen—

tős eredményeket (e kutatások között több interdiszciplináris vizsgálat is volt).

A kutatási eredmények publikációs lehető- ségei igen jók. Több folyóirat is. elsősorban

1 A tematika összefoglaló pontjai a következők: Al- talánas demográfiai kutatások. népesedéselméletek;

Területi demográfia: Népességnogysóg és változása;

Strukturális demográfia; Családdemográfia: Termé—

kenység; Halandóság; Vándorlások; Reprodukció;

Demográfiai és gazdasági-társadalmi kölcsönhatások;

Népesedéspolitika; Demográfiai kutatási és elemzési.—

módszerek.

538

az 1958—ban alapított Demográfia közöl né- pességtudományi tanulmányokat. A monog- ráfiákat a KSH Népességtudományi Kutató intézet Közleményei és a Központi Statiszti- kai Hivatal kiadványai tartalmazzák, a rész—

letes eredményeket, adatokat a Demográfiai évkönyv, a népszámlálási kötetek teszik közzé.

Emellett folyik könyvkiadási tevékenység is a demográfia témakörében.

A Demográfiai Bizottság ..Állásfoglalás"—

ában rámutatott arra. hogy jelentős probléma a tankönyvhiány. A ,,Bevezetés a demográ- fiába" c. mű közel két évtizeddel ezelőtt je- lent meg. Célszerűnek látszik új demográfiai kézikönyv megírása és kiadása, amely előse- gítené (: graduális és posztgraduális demog—

ráfuske'pzést.

A beérkezett beszámolóknak az említett te—

matika szerinti feldolgozása során kitűnt, hogy vannak olyan kérdéskörök, amelyeknek kuta- tása ez idő szerint nem folyik Magyarországon.

A Demográfiai Bizottság sorra véve ezeket az altémákat, megfelelő álláspontot alakított ki kezelésüket illetően. Rámutatott például arra.

hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a jövő- ben 0 házas termékenység, a befejezett ter—

mékenység, az öregkori halandóság kutatá- sának, kívánatosnak látszana a természeti erőforrások (a demográfiai és gazdasági——

-—társadalmi kölcsönhatások témakörén belül) témájának kutatása. Ugyanezen a témakörön belül bővíteni kell a népesség és a gazdasag közötti összefüggések kutatását, különös te—

kintettel a beruházások. a fogyasztás, az el—

tartottsági arányok kérdéseinek népességi vo—

natkozásaira,

A kutatások eredményességének fokozása érdekében tovább kell fejleszteni, szervezet-

tebbé kell tenni a koordinációt.

Kiemelten foglalkozik a Demográfiai Bizott- ság ,.Állásfoglalása" a demográfiai kutata- sok tudományos megalapozottságának kulcs—

kérdésével, a demográfia oktatásának prob- lémájával.

Demográfiai oktatás ez idő szerint csak szórványosan — főként a statisztikai tanszé—

kek keretében — folyik Magyarországon. a de- mográfiának önálló tanszéke nincs. Az önálló demográfusképzés graduális képzésként, il—

letve posztgraduális képzés kialakításával tör- ténő megvalósításának nélkülözhetetlen alap—

ja a demográfiai tanszék. Az egyetemi szintű demográfus szakképzés megoldása a minő- sített demográfus szakemberek utánpótlásá- nak is feltétele.

A demográfia nemzetközi tevékenységének fő területei a KGST—ben. az ENSZ-ben2 és

szakosított szerveiben a Nemzetközi Népes- ségtudományi Unióban (lUSSlP) végzett, vala-

2Említésre méltó, hogy a Központl Statisztikai Hi—

vatal — Magyarország képviseletében — második al- kalommal tagja az ENSZ Népesedési Bizottságának.

mint — bizonyos mértékben — a kétoldalú kapcsolatok keretében egyes nemzeti intéz- ményekkel, kutatóhelyekkel kialakított közös munka. A magyar demográfusok rendszeresen részt vesznek tudományos tanácskozásokon.

llíonferenciákon tanulmányokkal, előadások- al.

Ami a jövőbeli demográfiai kutatások fel—

adatait, irányelveit illeti, a Demográfiai Bi—

zottság leszögezte: ...a kutatásoknak a jö- vőben is az a rendeltetésük. hogy a magyar népesedési helyzet javítását szolgálják, előse- gítsék a népesedési folyamatok tendenciái- nak, trendjeinek felismerését. rámutassanok az erre ható tényezőkre."

A Demográfiai Bizottság ,,Állásfoglalás"- ában meghatározta a népesedési kutatások szervezésében a jövőben érvényesítendő irányelveket. Ezek röviden abban foglalhatók össze, hogy

—elsőbbséget kell biztosítani a politikai döntések- ben és a hosszú távú társadalmi—gazdasági tervezés- ben felhasználható kutatásoknak;

—biztosítani kell, hogy a demográfiai folyamatok jobb megismerésére irányuló alapkutatások mellett a kutatás tárgyát jelentő folyamatok előrejelzése is in—

tegrálódjék a kutatásokhoz

-a kutatásokban hatékonyabban kell érvényesíteni az interdiszciplináris megközelítés elvét.

A fő kutatási témák meghatározása során a népesedési helyzetből és a társadalmi—gaz- dasági tervezés igényeiből kiindulva, figye- lembe véve a kutatások gyakorlati orientált- ságát, a már említett irányelvek követése mel- lett az erőfeszítéseket koncentrálni kell:

——a népesedéssel, a népesedéspolitikával összefüg—

gő elvi—elméleti kérdések kutatásának bővítésére;

——a társadalmi—demográfiai hosszú távú prognó- zisok, esetleg ezek rendszerének létrehozására;

—a népesség és a gazdaság közötti összefüggések kutatására;

I—a termékenység mellett a halandóság kutatá—

sora:

——a családdal és a háztartással összefüggő kuta- tások bővítésére;

—a népesség öregedése'vel kapcsolatos kérdések kutatására ;

—a népesedési magatartást alakító kulturális—tu—

dati viszonyok, a népesedés és :: kulturális—tudati té- nyezők közötti összefüggések kutatására;

_a népesség egészségi-biológiai állapotával, a népesség minőségével összefüggő kutatásokra;

—a demográfia módszertani apparátusának fejlesz- tésére.

A fentieknek megfelelően a népesedéssel és a népesedéspolitikával foglalkozó, 1982 és 1985 közötti időszakra szóló középtávú tárca—

szintű kutatási főirány keretében a társadal- mi—demográfiai prognózisok, a halandóság és a népesedéspolitika irányokat kell kiemel-

m.

rk

A ,,Helyzetelemzés"-nek és az ,,Állásfog—

lalás"-nak a Magyar Tudományos Akadémia lX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya által történt megvitatására az Osztály 1982.

SZEM LE 539

január 18-i ülésén került sor. Az ülésen részt vettek az Osztály tagjai és tanácskozási jogú tagjai. köztük: dr. Hetényi István, Nyitrai Fe- rencné dr., dr. Román Zoltán, továbbá meg—

hivottként a Központi Statisztikai Hivatal ré—

széről Barta Barnabás, dr. Klinger András, dr. Monigl István, dr. Vukovich György.

A Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya a Demográfiai Bizottságnak a demográfiai kutatásokról készített mindkét összeállítását egyhangúlag elfogadta. Állásfoglalásában megállapította, hogy a kitűnő és értékes anyagok jól foglalták össze a demográfiai tu—

domány jelenlegi helyzetét, és megfelelő ja—

vaslatokat tartalmaznak a következő időszak tevékenységére. A demográfia önvizsgálatát napirenden kell tartani: a Demográfiai Bi—

zottság a megvitatott anyagokban, illetve a vitában felvetettek alapján vizsgálja meg a tennivalókat, határozza meg a prioritásokat.

Az Osztály egyetért a demográfia egyetemi oktatásának szükségességével és megfelelő mértékű fejlesztésével. Felkérte a Demográ—

fiai Bizottságot, hogy tárja fel az egyetemi és posztgraduális demográfiai oktatás szük—

ségleteit, és terjesszen elő javaslatot a meg- oldás módjaira vonatkozóan. Szükségesnek ítéli a tudományos fokozatokkal rendelkező demográfusok számának növelését.

Az Osztály elengedhetetlennek tartja egy új demográfiai kézikönyv kiadását.

Az Osztály állásfoglalásában hangsúlyozza.

hogy a demográfiai tudományos viták ered- ményeinek általánosításához, közvélemény- formáló szerepének fokozásához további vita- lehetőségeket kell teremteni a Demográfiai Bizottság, más akadémiai bizottságok, illetve az Osztály szervezésében.

Dr. Gy. F.

MAGYAR SZAKIRODALOM

M UNDRUCZÓ GYÖRGY :

ALKALMAZOTT REGRESSZIÓSZÁMITÁS

Akadémiai Kiadó. Budapest. 1981. 258 old.

A magyarországi könyvkiadással kapcso- latban gyakran idézzük az ókori bölcselők is- mert mondását: ,,Habent sua fata libelli", azaz a könyveknek is megvan a maguk sor- sa. Horatius még azon a véleményen volt, hogy legalább kilenc évet kell dolgozni egy könyvön. Az ókorban azonban több ezer év alatt sem történt annyi változás, mint száza—

dunkban. A közgazdaságtudományban, kü—

lönösen annak dinamikusan fejlődő ágában.

az ökonometriában a tudomány megkétsze- reződésének ideje tíz évre csökkent, vagyis jelenlegi ismereteink fele tíz év alatt elavul.

A hazai könyvkiadásnak ezért még inkább törekednie kellene arra, hogy a kiemelke—

dően fontos, hézagpótló szakkönyvek minél hamarabb az olvasók, kutatók kezébe ke- rüljenek.

Mundruczó György .,Alkalmazott regresz- sziószámítás" c. könyvének megjelenésére közel öt évet kellett várni. Az Akadémiai Ki—

adó gondozásában kiadott monográfia azonban ha késve is, de nem későn jelent

meg.

A mintegy 260 oldalas könyv nyoic feje- zetből áli. Az első fejezet a regresszió-szá—

mítással ismerteti meg az olvasót. A szerző részletesen tárgyalja a legkisebb négyzetek módszerét, mint a legegyszerűbb és legszéle- sebb körben alkalmazott paraméterbecslési eljárást. lsmerteti azokat a mutatókat (két—

változós, parciális korrelációs együtthatót, többszörös determinációs együtthatót stb.),

amelyeknek vizsgálata a modellezésben alapvető jelentőségű.

A második fejezet a standard lineáris reg- ressziós modellt és feltételrendszerét mutatja be. A legkisebb négyzetek módszerét a szer- ző itt mint az optimális tulajdonságokkal rendelkező becslőfüggvényt vizsgálja, E fe- jezetben kerülnek bemutatásra a regressziós modell fontosabb összefüggései is (a para—

méterek és a determációs együtthatók kö- zötti összefüggés stb.). A modellezésben kü- lönösen nagy jelentősége van a determiná—

ciós együtthatók közötti összefüggésnek. En- nek alapján olyan kérdésre kaphatunk vá- laszt. hogy ha egy új változót vonunk be a regressziós modellbe, az milyen mértékben növeli a többszörös determinációs együttha—

tót. Az optimális regresszió—egyenlet megha- tározására szolgáló módszerek tulajdonkép- pen erre a vizsgálatra épülnek, mivel arról tájékoztatnak, hogy egy új változó beépítése a modellbe szignifikánsan javítja-e a reg—

ressziós modell magyarázó erejét vagy sem.

A fejezet egyik fontos alpontja a multi—

kollinearitás problémájával foglalkozik. (A multikollinearitás mérését a magyar nyelvű szakirodalomban átfogóan tárgyalta Hulyók Katalin a Központi Statisztikai Hivatal Öko- nometriai Laboratóriumának 9. sz. munka- anyagában 1969—ben.) A multikollinearitás zavaró tényezője a modellezésnek. A legfon—

tosabb következménye, hogy csökkenti a pa- raméterbecslés pontosságát. A mintaelem- számnak már kismértékű változása is jelen—

tős változást eredményezhet a regressziós együtthatók számszerű értékében. Szignifi- káns multikollinearitás esetén nem elemez-