Klimczyk, M. – Smolinski, Zb.: A demográfiai problémák a lengyel Statisztikai Főhivatal tevékenységében

STATISZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ

az anyagok helyettesítése okoz azonban prob- lémát, hanem a különböző termelési tényező—

ké is. Kenyában például vasbetonoszlopokat használnak acéloszlopok helyett. mivel utób—

biak beépítése finomabb és körültekintőbb

1 045

munkát követel, Kenyában pedig jó ácsok—

hoz és jó munkafelügyelőkhöz nehezebb hozzájutni. mint vasbetonhoz.

(ism.: Szilágyi Győ'GY)

DEMOGRÁFIA

KLIMCZYK. M. — SMOLINSKI. ZB.:

A DEMOGRÁFIAI PROBLÉMÁK A LENGYEL STATlSZTlKAl FÓHlVATAL TEVÉKENYSEGÉBEN

(Problematyka demográficzne w Glownego Urzedu Statystycznego.) —-

Statystyczne. 1973. 1. sz. 1—4. p.

dzialalnosci Wiadomoscí

A lengyel Statisztikai Főhivatal kutatásai- nak programjában az egyik legfontosabb helyet a népesedés kérdésköre foglalja el.

Ezen a szerzők az ún. tiszta demográfiát ér- tik, mely a népesség állapotával és szer- kezetével, illetve az ezt befolyásoló népmoz- galomm-al foglalkozik. Szerzők ebből a felfo- gásból kiindulva, hogy a demográfia szoro- san kötődik a statisztikai módszerekhez — is—

mertetik a hivatalban folyó ezzel kapcsola- tos legfontosabb statisztikai munkálatokat.

A hivatal célja nem pusztán a valóság megfigyelése. hanem a fejlődés irányítása, illetve befolyásolása a demográfiai valóság- ba történő beavatkozás útján, ami különösen aláhúzza a demográfiai kutatások fontossá—

gát. Éppen ezért a hivatal szerepe nem me—

rül ki az empirikus kutatások megszervezé—

sében, hanem kiterjedt, széles körű elemző munkásságot is folytat. Ezzel egyúttal jelen- tős mértékben segíti a más területeken folyó gazdasági, államigazgatási tevékenységet.

A demográfiai munkálatok irányítását a Népesedésstatisztikai és demográfiai kutatási főosztály végzi, mely felügyeletet gyakorol a hivatal más részlegeiben folyó ilyen jellegű tevékenység felett is. A főosztály legfonto-

sabb feladatai:

—irónyitjo a természetes népmozgalomra és a vóndorlásro vonatkozó adatgyűjtést, és együttműkö- dik o számítóközponttal az adatok feldolgozásában:

— elmélyültebb kutatásokat végez az egyes téma- körökben (házosság, válás, születés, halálozás, belső vándorlás) :

-— elvégzi :: népszámlálások közötti időszakokban az adatok folyamatos helyesbítéséhez szükséges becs-

léseket és számításokat:

—- perspektivikus előrebecsle'seket végez:

—a rendelkezésre álló forrósanyaaot mélyebben elemzi a demometriai tábla- és egyéb matematikai statisztikai módszerek segítségével.

A szerzők részletesebben is bemutatják az elmúlt két évben végrehajtott, illetve jelen—

leg is folyó legfontosabb demográfiai mun—

kálatokat.

A természetes népmozgalom és a vándor—

lás vizsgálata eddig lényegében az anya- könyvi népességnyilvántartási rendszer segít—

ségével nyert adatokra épült. Ez a nyilván—

tartási rendszer — mely egyéni kartonokból és összesítő kimutatásokból állt—megszabta a demográfiai kutatások lehetőségeit, egyben korlátait is. Ezért a lengyel Statisztikai Fő- hívatal jelenleg új népességnyilvántartási rendszer kiépítésén munkálkodik. Kísérletkép- pen 1971—ben a halálozások nyilvántartásá- nál olyan statisztikai kartonokat vezettek be, melyek már több, az orvosi és demográfiai kutatások számára szükséges információt is rögzítenek. Ennek alapján a hivatal 1972-ben konkrét javaslatot dolgozott ki a hagyomá- nyos anyakönyvi rendszer megszüntetésére és egy új információs rendszer megteremté- sére, mely egyidejűleg számos statisztikai szempontot venne figyelembe. Ennek eredmé—

nyeképpen 1972 decemberében néhány vaj—

dasági (városi) statisztikai és belügyi hiva- tallal együtt olyan új bejelentkezési és szü- letési lapot dolgoztak ki, mely alkalmas a számítógépes feldolgozásra. A számítógép és az új nyilvántartás segitségével lehetségessé válik majd olyan kérdések vizsgálata, mint a vándorlók és az újszülöttek szüleinek kép—

zettsége, a migrációt kiváltó legfontosabb okok. a szülési sorrend stb., 5 a kért infor- máció leakésőbb két hónapon belül rendel- kezésre fog állni. A rendszer bevezetése 1974 elejére befejeződik. Ugyancsak erre a határidőre vezetik be az új házassáai lapot is. A második szakaszban létrehozzák a hi- vatal demográfiai adatbankját. Perspektivvi- kusan olyan általános elektronikus népesség- nyílvántartási rendszer létrehozását tervezik, mint a szervezés alatt álló csehszlovák és magyar népességnyilvántar—tás.

Mivel a tízévenként végrehajtott népszám- lálások nem nyúlt—anak minden téren ele—

gendő információt a demográfiai elemzés számára. ezért a speciális kutatásokhoz szük- séaes részletesebb adatok megszerzése cél- jából reprezentatív kérdőíves vizsgálatokat végeznek. ilyen volt például az 1972. évi családvizsaálat, melyet a szakfolyóiratok már részletesen ismertettek. A közeljövőben több naay reprezentatív vizsaálatot tervez—

nek: 1973-ban a migráció okairól és az idős emberek helyzetéről. 1974—ben az új háza—

sokról. a válások okairól, a terhességmea—

szakításról. Ugyancsak megemlítendő az 1973 végére tervezett mikrocenzus is.

A Minisztertanács rendeletére 1971. janu- ár elsejével a főosztály keretein belül prog-

1 046

no—sztikai osztály létesült. Rövid fennállása óta az osztály az 1971—2000 közötti időszak- ra három változatban népességelőrebecslést végzett vajdasági, város—falu és kor—nem sze- rinti bontásban. Elvégezték továbbá (: járá—

sok szerinti előrebecslést 1990-ig és két vál- tozatban a migráció 1975-ig történő előre- számítását is. A prognosztikai munka továb- bi feladata a háztartáso'kkal, ezen belül a családokkal és házasságokkal kapcsolatos előrebecslése'k módszertani kidolgozása, va—

lamint a migráció három változatban történő előreszámitása 2000-ig. Folyamatosan dol—

goznak a népesség családi állapot szerinti, mezőgazdasági és nem mezőgazdasági fog- lalkozás szerinti előrejelzésén és célul tűz- ték ki a halandóság és a halálokok válto- zásának 2000—ig történő előreszámitását is.

Az empirikus munkálatok során nyert gaz-

dag adathalmaz lehetőséget nyújt elméleti modellek megalkotására is, melyeket demo- metriai táblázatokban fejeznek ki. így kidol- gozták a családi állapot. a női és házas termékenység alakulását 10 éves kohorszok szerint országosan és regionálisan, ugyanígy a nemek szerinti halandósági táblát 5 éves kohorszok szerint. Ugyanezeket a számításo- kat elvégezték közönséges (nem kohorsz) táb- lák formájában és dolgoznak különböző rö- vidített halandósági, termékenységi és mor- biditási táblákon is. A számításokat orszá—

gos és regionális méretekben egyaránt el—

végzik. 1973—ra tervezik egy szintetikus mu—

tatószám-rendszer kidolgozását. amely vi- szonylag kevés adat segítségével lehetővé te- szi a demográfiai régiók körülhatárolását és jellemzését.

Mivel a népesség struktúrájára vonatkozó hagyományos csoportosítások túl általánosak.

szükséges az adatok társadalmi—gazdasági csoportok szerinti csoportosítása. Az 1970—es népszámlálás eredményeinek ily módon tör- ténő feldolgozása mellett részben ezt a célt fogja szolgálni az 1973 végén végrehajtásra kerülő mikrocenzus is. Eddig a legeredmé—

nyesebb munkát a struktúraelemzések terü—

letén a háztartás- és családod—atok előreszá- mításával egvütt folyó családi állapot sze- rinti összetétellel kapcsolatban végezték.

(lsrn.: Faragó Tamás)

McKEOWN. T. — BROWN. R. (3. — RECORD, R. F.:

A MODERN KORI EURÓPAI NÉPESSEGNÖVEKEDÉS ÉRTELMEZÉSE

(An interpretation of the modern rise of popula—

tion in Europe.) - Population Studies. 1972. 3. sz.

345—382, p.

Szerzők arra keresnek magyarázatot, hogy mi okozta az európai népességek növeke—

dési ütemének meggyorsulását a XVlll—XlX.

században. Kifejtett álláspontjuk szerint vi-

tatják azokat az értelmezéseket, amelyek sze- rint a népességnövekedés meggyorsuláSának oka az orvostudomány fejlődése—és az ebből származó halandóságcsökkenés lett volna.

Tételüket először Anglia és Wales népesség- történetével bizonyítják. majd megpróbálják—

azt Svédország, Franciaország. lrország és Magyarország népességtörténetével igazolni.

Abból indulnak ki, hogy a tárgyalt európai népességnövekedés egészen kivételes jelen—

ség, és nemcsak egy olyan kisebb méretű népességnövekedésről van szó, mint amilyen Nyugat-Európában a XI. század közepétől a XIII. század végéig, majd a XV. század közepétől a XVI. század végéig zajlott le.

Ezért helytelen az a felfogás, amelyet pél- * dául Tucker és Habbakuk képviselnek, hogy a XVI". századi népességnövekedést az el" - biek analógiájára lehet értelmezni.

Szerzők kutatásukban csak hivatalos sta- tisztikai, adatokat használnak. utalásaikból arra lehet következtetni, hogy a különböző természetű demográfiai és más történeti ku- tatások eredményeivel szemben kétségeik vannak. 1838—tól állnak rendelkezésre angol hivatalos népmozgalmi adatok. A természe- tes szaporodás már ekkor nagy volt, mert az élveszületési arányszám 30 ezrelék fölött volt (néhány évtizedig kissé emelkedett is), a ha—

lálozási arányszám pedig a 22—23 ezrelék körüli értékről fokozatosan csökkent. Ezért szerintük a népességnövekedlés magyarázatát úgy kell megkeresni, hogy a halandóság ja—

vulásának okait kutatják, figyelembe véve a haláloki statisztikát. A vizsgálat alapján meg—

állapították, hogy az 1901—1910 és 1947 kö—

zötti halandóság javulásának egyharmada a hagyományosan ,,fertőző betegségeknek" ne- vezett betegségek (vörheny. kanyaró, fekete—

himlő, diftéria, szamárköhögés, tbc. tífusz.

paratifusz, vérhas, influenza, szifilisz) okozta halandóság csökkenésének következménye, a javulás további egyharmada más fertőző- nek tekinthető betegségek okozta halandó—

sáa (bélgyulladás, fertőzés okozta csecse- mőkori görcsök. a légzőrendszer betegségei, _ bronchitis, tüdőgyulladás) csökkenésének tud—

ható be. A szerzők feltételezik, hogy a fenn- maradó egyharmad részt is részben a fertőző betegségek visszaszorítása okozta. Tehát a XX. században a halandóság csökkenésének oka a fertőző betegségek visszaszorítása volt.

Ebből azt a következtetést vonják le, hogy a hivatalos statisztika kezdete óta. tehát a XIX. században bekövetkezett halandóságja—

vulásnak és ezzel a modern kori nagy né- pességnövekedésnek is ez volt a fő oka.

Ezután felteszik a kérdést: milyen okra ve—

zethető vissza a fertőző betegségek vissza- szorítása a modern kor n'épesséatört'éneté-

ben? Háromféle lehetőséget vetnek fel.

1. A megelőző és gyógyító orvostudomány fejlődése. A szerzők szerint ez nem lehetett