Wladimir Woytinsky: Tatsachen und Zahlen Europas

8. szám.

lakos jutott, Hajdu megyeben pedigr 2092, addig ———

a Trianon előtti egesz területre vonatkoztatva —— ez a szám Sopron megyeben csupán 928 és Mosonban is csak kevessel haladja meg az ezret (1.016).

A többi államokra vonatkozó fejezete]; átolvr—

sásánál a külföldi nyelvű i'nagyar kisebbségi statisz—

tikai irodalom gyakori idezesere, sőt itt-ott legfőbb

eredményeinek és megállapításainak felhasználá—

sára bukkanunk. Említest erdemel meg, hogy külö—

nösen alapos kritikában részesítette Winkler a

cseh—szlovák népszámlálás eredmenyeit s ezt a kri—

titkát ll'lagt'ar szemszögből is aláírhatjuk. Hogy ez a

fejezet jóval teljesebb. mint a Magyaror 'zágrol szóló nehány oldal. ez nemcsak annak következménye, hogy ll'inkler már előzőleg is alaposan átdolgozta a eseh-szlovz'ikiai nemzetisegi statisztika egesz rend- szeret. A magyarországi resz viszonylag kisebb teri jedelmót tulajdonképen egymagában az a körülmény is kellőképen indokolja, hogy a nemzetiségi kerdes

nálunk manapság másodrendű jelentőségű problema,

hiszen a megcsonkított orszz'igteriileten élő népesség nemzetisegileg szinte homogénnek mondható. 'l'erme—

szeles tehát, hogy a rendkívül részletes magyar nem-

zetisegi statisztikának lll'inlcler tsak a torzoját áb—

rázolhatta. —_ A ()seh-Szlo'ákiáról szóló fejezetnél Örömmel regisztrálhatjuk, hogy Winkler az egesz vonalon különválasztja a cseheket a totoktól, ami- ben a magyar statisztika állásfoglalásának tudoma- nyos alátz'nnasztása'it láthatjuk igaz, hogy l'i'ílikler számítása annyiban nyers

felvideki egyszerűen

totoknak minositi. Ez azonban, mint számszerűleg

igazolni is tudja. csak elég jelentektelen hibaforrás.

amennyiben a reszletada- ..eseh-szlo rákokat"

tokban a

A jugoszláv fejezetben a .,llai'ldbnch" előzetes adatokkal ope'al. minthogy a vegleges eredme—

nyek megjelenése a könyv sajtó alá reii(lez('-seuek idejére esett. ltt megemlíti egyebkent ll'inkler, hogy a jugoszláv statisztika a magyar es oszt 'ák népszám—

látással szemben mutatkozó nagy eltéréseket e, nép- számlálások termeszetes .ilielyesbítesenek" tudja be.

Ezen az alaptalan magyarázaton a Kovárs Alajos nyujtotta kritika után már legfeljebb mosolyogha- tunk. .X román félhivatalos beeslesek erteket pedig a konyvben közölt kulonfele. becslesek között mu—

tatkozó rendkívül nagy eltérések helyezik a meg—

felelő megvilágításba. Kár, hogy az Erdélyi Magyar Évkönyv becslések mely szerint egyedül Erdélyben

a felekezeti adatok alapján a magyarság létszáma

1927—ben 1.724.309 főre tehető, Winkler már nem idézhette, Érdemes azt is megemlíteni, hogy eppen a romániai fejezet nyugszik a legingatagabb adatokon,

miután tudvalevőleg a statisztika

ezideig meg nem mutathat fel olyan népszámlálást,

mely az oláh statisztikusoknak a szükséges tudo—

mányos és etikai alapot megadhatná hogy

más államok jól kiépített nemzetisegi statisztikáját

kritizálbassák. Román forrás alapján sajnálatosan

román hivatalos

arra,

—802—— 1931

hiányos a ,,llandbueh" elemi es népiskolai statisz-

tikai adatso'a, amennyiben csak az állami iskolákat

öleli fel, holott a magyarságnak (és a németségnek is) iskolaköteleskorú évjáratai jó részben a magán—

iskoláknak minositett felekezeti iskolakat láto—

gatják. A könyv olvasása során szembeszökitk meg", hogy lt'inlrt'er olyan államoknál, amelyek

a zsidóságot külön nemzetiségképen kezelik, a hiva—

talos adatokra támaszkod 'a a zsidó nemzetiséget is a kisebbségek közé sorozta. Nem ártott volna vi—

szont, ha e számok csekélyebb értékére nyomatéko—

san felhívta volna a figyelmet, hiszen tudjuk, hogy a zsidóság pli Cseh—Szlow'ikia egyes részeiben nem vallotta magát azonos százalékban zsidó nemzeti—

seggűnek s ingadozó adat 'allomása eppen a többségi elemnek kedvezett es a nemzetiségeknek volt ká-

"á'a. Persze mindezek a megjegyzések egy jottányit

sem vonnak le a Winkler-féle mű értékéből.

Mindent egybevetve kétségtelen, hogy a ,,Hand-

bitch" most közreadott kötete a statisztikai iroda- lomnak igen nagy nyeresege. Éspedig elsősorban

gyakorlati szempontokbl'it jelenti az eleddig eléggé

gyer irodalmi t'orrásmíívek rendkívül értékes kibő-

vüleset. mert összefoglaló belyzetképei segítségével a nem egyszer csak tapogatózo kisebbségi politikát

hatín'ozottabb es helyesebb irányt követő ösvényekre

terelheti. Th. L. (Ir.

Wladimir Woytinsky: Tatsachen und Zahlen Europas.

PanenropaVerlag, lk'ien"LeipzigAParís. ltlítthBttl ]. — 17.

ll'oylinsky új könyve, bár tartalmát és mód—

szerét illetve statisztikai mil, szellemét és célzatát tartozik. Mint

Staaten

Europa", mely 1926—ban jelent meg, igy ez is, az tekintve a politikai munkák korebe

megelőző munkája. a "Vereinigte von

europai ("kaszt-,togz'isx a kontinens vezető szellemének megtartása problémáját tárgyalja. Elsl'isorban szema beállítja saját (*lkópZClÓSÓt az ismert Condenhove—

lx'alergi—tl'xle elképzeléssel. Lényeges eltérés a ketto

között az, hogy a lYoytinsky—l'ele tervben Orosz—

orszag es Anglia is tagjai lennenek az államszövet—

segitek a gyarmatokkal együtt. Hogy melyik a he—

lyesebb, annak sem eldöntése sem vitatása nem tartozik feladataink közé. A tema tárgyalását azzal kezdi, hogy százalékosan bemutatja mennyit vesz—

tett Európa a háború következtében a világ élelmif

szer— es nyersanyagtermeléséből való részesedéséből._

Ugyanígy a világ külkereskedelmi forgalmában valóv

res

lesedese is megcsappant s ha figyelembe vesz—

szük, hogy az újonnan keletkezett államok közötti

forgalom ma külkereskedelemnek számít, jóllehet

a háború előtt belkereskedelem volt (pl. Osztrák-

Magyar Monarchia) a csökkenés még nagyobb, mint

amennyi számszerint kimutatható. Hasonló tünetet

látunk az aranyállománynál. 1913—ban az amerikai aranykeszletek mélyen az europai alatt állottak,_

8. szám.

nlajd a háború után úgyszólván minden a 'any az óceánon túlra Ömlött s ugyanakkor, 1924-ben, mikor Amerikában a kulminálo pontot elerte, Európában

a mélypontra jutott. Egyúttal fordulat állott be,

mert azóta az europai aranyá'illomány ismét nőtt s

már 1927 közepén elhagyta az amerikai arany-állo-

mány szinvonalát.

A. továbbakban Európa gazdasági egységével foglalkozik. 'I'áblázatban es grafikonon mutatja be, mily mertekben összpontosul az egyes országok for—

galina a kontinensre s mennyi jut a forgalomból

a tengerentúl 'a. összúllítás

alapján a szemlélő természetesen azt a benyomást Pusztán százalékos

nyeri, hogy Európa összes forgalmának túlnyomó

része a kontinensen beliil bonyolódik le, de a kép

alapján figyelmen kívül marad az a körülmény, hogy pl. a vezetr'lhelyen levő Jugoszlávia forgalmá—

nak liunöpá'a eső 95 százaléka kisebb, mint pl.

Nagy—Britannia forgalnn'iból az Európára eső 28 szá—

zalék. Ugyanígy a postaforgalomnál is megállapítja

annak teljesen a kontinei'isre 'aló alapozottságát.

Ezután a nemzetközi kartellek kérdését vizsgálja s

megállapítja, hogy az europai államoknak ezen meg- álliwodások által való szoros összekapcsolódása ma—

gíhan véve bizonyítja azt, hogy az együttműködés elengedi)eletleniil szükseges követelménye a jelen-

legi helyzetnek

'llortónelmi visszapillanti'issnl tekint bele a nó- pesedesi kérdésbe. liurr'ypt'mak 1700—ban 110 millió lakosa volt s azót: a szaporodás 50 évenkint: 27, :;t, 43, majd 52 százalék volt s így érte el 1900-ban

a 406 milliót. Mint kedvezőtlen szempontokat

számbaveszi a ki 'ándorlást es a születések csökke-

nésének hatását. A részletek vizsgálatából megálla—

pítja, hogy Európa to 'ábbi szaporodásra nem szá—

—— sea — ¹⁹⁸¹

mithat. mert, a születési á'ányszám gyorsabban fog,

esni, mint a halálozási hányad s a végén az_ alá fog.

kerülni. Több spekulatív számítás után megállapítja,

hogy a születések csökkenésének előnyös következ- ménye lesz az, hogy ezáltal az európai munkapiac megszabadul a ránehezedő kieresetkepes korban levő, de munkanelkiiliséguek kitett tömegek nyo—

más; alól.

.t népsűrűség és ezzel kapcsolatban a közellátás

reszletkerdeseinek vizsgálata után a nyersanyag-

termeles problémáit vizsgálja. Ezzel kapcsolatban termelvenyek elhelyezésének és a piac megszervezé—

sének feladatait boncolgatja. Legnehezebben tart—

hato pozicio itt az európai textiliparó, amely úgy gyapjúban, mint pamutban tengerentúli nyersanyag—

lgehozatalra van utalva. Már pedig tudjuk, hogy a t'eldolgozótelep rendesen a termelőhelyet követi s így valószínű, hogy az ipar rövidesen a termelő- helyre fog 'ándorolni.

A gyarmatosítási kérdést a szerző szerint nem lehet pusztán a népesség nyomását levezető meg- oldás-komplexumnak felfogni. Csak 4 olyan domi—

niurn van, amelyben az európai kivándorlottak utó- dai jelentős százalékban találhatók meg. Éghajlati

es egyeb nehézségek állanak útjában annak, hogy európaiak a szubtropikus es tropikus területen tar-

tósan tetelepedjenek. Ezzel szemben áll a gyarma—

tok fokozódó önállóságra hajló törekvése, aminek

gazdasági következménye a felvevőkópesseghen

beálló visszaesés lesz.

Végül a szociális kérdés keretein belül vizs- gálja az egyes osztályok felvevőkepességót, az azok-

ban Várható 'áltozásokat és befolyását a gazdasági

életre.

S.-P. A. dr.

A M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvrages arrlvés 61 to bibliothégue de l'Office central royal hongrois de statistlgue.

Nemzetközi. vonatkozású művek. és elméleti munkák. (Publications (l'intérút' international et (le théorie générale). _ Annuuire xtatistigue de In Soriéte' des Nations, 1930/1. Société des Nations.

Geneve.

Annuaire mililaire. Renseignements gónéranx et statistigues sur les armen'ients terrestres, navals et ilÓl'lUDS. 1930/1. Soeiótó des Nations. Geneve.

Memorandum sur le commerce international et sur les balances des paiements, 1927/1929. Ill. Sta- tistigue du commerce extérieur de soirante—(Iuatre

pays (y eomprís les ehíffres sommaires provisoires

pour 1930.) Société, des Nations, Geneve.

La rrise agricolc. Soeiete des Nations. ]. Volume.

Geneve. 1931,

Problémes' (In ehómuge, 1931. Bureau inter—

national du travail. Geneve (l'itudes et documents,

enm

L'unnée sociale, 1930. Bureau international du travail. Geneve.

Die Hevöllverung der Erde. Gebietsveránderun-

["lf'ichcnberechnunyen, Volkszálilungen. XIV.

Band; Europa ohne Russland. Bearl)eitet von Dr.

lfriedrieh Tamss. Gotha. 1931. tlirgenzungsheft Nr.

212 zu l'*etermanns Mitteilungen.) '

gen,

Protection des gens (le mer en cas de maladíe,

;; compris le traitement des hlesse's á hord. ]. Les

obligations individuelles de l'armateur a l'égard

(les gens de mer malades ou hlessés. — ll. L'assu- ranee—maladie des gens de mer. Conference inter—

nationale dn travail. Bureau international du travail.

Geneve.

L'áge (t'udmission des en/unts au travail dans les professions non industrielles. Conférence inter- nationale du travail. Seizieme session. 1932. Bureau international du travail. Geneve.

54