Újabb adatok Nagy Lajos tüzérségéhez.
Magyarország a XIV. század f o l y a m á n K e l e t - E u r ó p a leg- j e l e n t é k e n y e b b k a t o n a i h a t a l m á v á lett. N a g y Lajos nemcsak a Balkán-félszigeti hűbéres t a r t o m á n y o k a t szerzi vissza a m a - gyar i m p e r i u m n a k , h a n e m N á p o l y és Velence elleni h a d j á r a - taival az olasz félszigeten is n a g y b e f o l y á s r a és t e k i n t é l y r e tesz szert. Lengyelország k o r o n á j á n a k elnyerésével pedig Kelet-Európa sorsának kizárólagos i r á n y í t ó j a lesz.
Nem tehető fel, hogy e k k o r a birodalom megteremtése és megtartása közben ne rendelkezett volna a n a g y k i r á l y min- den olyan harceszközzel, melyet k o r á n a k h a d ü g y i színvonala a biztos siker eléréséhez megkívánt. Már pedig a XIV. század közepétől kezdve E r u ó p a minden t á j á n t ű z i f e g y v e r e k alkal- mazásáról h a l l u n k s így v á j j o n nem f a j t á n k lebecsülését je- lentené-e, ha m e g t a g a d n ó k N a g y Lajostól a n n a k meglátását, hogy a h a d ü g y i téren való fejlődés az eddig t ú l n y o m ó a n sze- mélyi jellegű mérkőzések (pár-harcok) mellett a h a r c g é p e k (tűzifegyverek) mind g y a k o r i b b , sőt elengedhetetlenné váló alkalmazását teszi szükségessé.
Hogy a kérdésbe kellőleg belemélyedhessünk, v i z s g á l j u k meg, v á j j o n a N a g y Lajos-féle birodalom közvetlen szomszéd- ságában levő területen mikor t a l á l k o z u n k először á g y ú k al- k a l m a z á s á v a l ?
Ismeretes, hogy a Lengyelországgal szomszédos Litvánia fejedelme: Gedimin ágyúgolyótól találva esik el a német lo- vagrend által védett F r i d b u r g v á r a alatt S t r y i k o w s z k i szerint 1328-ban, Dlugoss szerint 1538-ban, az orosz k r ó n i k á k szerint 1341-ben.1 Bármelyik időmeghatározás legyen is helyes, a n y - nyi bizonyos tehát, hogy a XIV. század első felében, azaz m á r N a g y L a j o s u r a l k o d á s a előtt ismeretes volt a magyar-lengyel állammal északon szomszédos területen a tűzifegyver. Á g y ú k szerepelnek k ü l ö n b e n a litván területen f e k v ő Kovno 1362-i ostrománál is.2 De nemcsak a német lovagrend ismeri és al-
1 Schlőzer és Gebhardi: Geschichte von Littauen, Kurland und Lief- land. — Halle, 1785. 65. old. — Engel: Geschichte der Ukraine und der ukrainischen Cosaken, wie auch der Königreiche Halitsch und Wladimir.
— Halle, 1796. 22. old.
2 G. Köhler: Die Entwickelung des Kriegswesens. II. k. 552. old.
H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — II. 1
k a l m a z z a ez időben az á g y ú k a t , hanem a németországi u. n.
s z a b a d városok is;3 1501 az az időpont, mikor Arnberg váro- sával k a p c s o l a t b a n először hallunk német területen tűzi- íegyverről.
Az osztrákok az 1576-,-i Velence elleni h á b o r ú j u k alkal- m á v a l h a s z n á l n a k először á g y ú k a t ; 1580-ban m á r á g y ú t ű z kényszeríti m e g a d á s r a a Steierország területén fekvő Leon- stein várát.4
Csehországban a t ű z i f e g y v e r e k megjelenésének eddig is- mert legrégibb i d ő p o n t j a 1575.5
Olaszország történetében az 1311. évvel kapcsolatban tör- t é n i k először említés ágyúkról.6 A bresciaiak ezekkel okoz- t a k n a g y k á r o k a t H e n r i k ostromló seregének. Ettől kezdődő- leg a z t á n m i n d s ű r ű b b e n emlékeznek meg tűzifegyverekről a z olasz krónikások. Az olaszok t ű z é r t u d o m á n y a is tehát m á r
Nagy L a j o s elődjének, Károly Róbertnek uralkodási időpont- j á v a l egykorú. Eszerint még a b b a n sincs semmi lehetetlenség, hogy nemcsak N a g y Lajos, h a n e m m á r Károly Róbert is is- m e r t e a tűzi fegyvereket. Ez a K á r o l y Róbert trónraléptével
bekövetkezett olasz-magyar kapcsolatok révén k ö n n y e n fel- tehető.
De nemcsak olasz területen, hanem D a l m á c i á b a n , sőt a Balkán-félszigeten is f e l b u k k a n n a k az á g y ú k N a g y L a j o s k o r á b a n . A m a g y a r t e n g e r p a r t i városok közül pl. Zára 1346.-Í ostromával kapcsolatban olvasunk először á g y ú k alkalmazá- sáról.7 Állítólag olyan n a g y volt az á g y ú k z a j a , hogy senki sem értette a másika szavát.8 R a g u z a (1558 óta m a g y a r impé- r i u m alatt) is m á r 1578-ban á g y ú t öntet és lőport tart r a k t á - ron: 1579-ben pedig a b o s n y á k k i r á l y n a k a j á n d é k o z lőport.0 Ez az utóbbi a d a t azért fontos, mert a l ő p o r a j á n d é k o z á s fel- tételezi. hogy T v a r t k o b o s n y á k k i r á l y n a k is voltak m á r eb-
3 A. Demmin: Die K r i e g s w a f f e n . 109. old. „Um diese Zeit fingen a u c h die f r e i e n Städte in D e u t s c h l a n d an sicli mit Geschützen zu ver- sehen."
4 A. Dolleczek: Geschichte der österreichischen Artillerie. 19. old.
5 U. a. u. o.
6 Venturi Giambatista: Del origine e dei primi progressi delle odierne artiglierie. — N é m e t r e f o r d í t o t t a II. F. Ködlich porosz tábornok, Berlin
1822.
7 A L. Baitara: Memorie per la storia della D a l m a z i a , Zara 1809. — II. k. 155. old. ,,I d a n n i poi erano infiniti e eontinui. Nuove macchine, bombarde addrizzate dai z a r a t i n i verso la bastia g e t t a v a n o di giorno e di notte sassi in ogni p a r t e di essa."
8 U. a. 158. old. „ T a n t o era lo strepito delli colpi. delle bombarde.
delle balestre e delle altre a r m e che eertamente nessuna voce si sarebba intesa. Cosi Ii Yeneziani c o m b a t t e n d o come leoni rispinsero gli Ungari ed i n o s t r i . . . "
9 Dr. Miklóssy Zoltán: N a g v L a j o s tüzérsége. (Hadtört. Közi.
XXVIII. évf. (1927.) IV. füzet. 520—522. old.)
ben az időben ágyúi. Á g y ú p a r k j á n a k kiegészítését célozhatta a m a ágyúvétel is, melyet Velencével bonyolít le közvetlenül N a g y Lajos halála u t á n i évben (1385.)10 Kétségbe lehet-e vonni ezekután, hogy lia m á r a m a g y a r k i r á l y h ű b é r e s é n e k is van- n a k 1380 t á j á n ágyúi, a k k o r maga a h ű b é r ú r , a 3 tenger mosta h a t á r o k k a l dicsekedni t u d ó N a g y Lajos nélkülözte volna a tüzérséget?
Hogy N a g y L a j o s maga önttette-e ágyúit, s á g y ú i n a k ki- szolgáló személyzete m a g y a r volt-e, erre még eddigelé pozitív értesüléseink nincsenek. De hogy N a g y Lajos seregében az á g y ú ismeretes volt, sőt serege á g y ú k h a r c a közben vitte d i a d a l r a a m a g y a r zászlót, arról az 1378—1381-i felsőolasz- országi h a d j á r a t t a l kapcsolatban szavahihető értesüléseink vannak.1 1 Venturi idézett m ű v é n e k egyik helyén, ahol a
XIV. századi olasz tüzérség történeti fejlődését a d j a elő, az 1378.-i évvel kapcsolatban a következő szenzációs megállapí- tást teszi:12 „Im J a h r e 1378 belagerten die U n g a r n eine Bastei u n d g r i f f e n sie mit F e u e r w u r f - G e s c h ü t z e n (Bombarde) u n d Spiess-Wurfzeugen (Mangani) an. a u c h stellten sie einige F e u e r w u r f - G e s c h ü t z e auf das T h ü r m l e i n von San Lorenzo, mit welchem sie im Inneren der Gegend grossen Schaden ver- ursachten." A Napoleon k o r á b a n élő lovag Venturi, aki a ber- lini „kais. königl. Institut der K ü n s t e und W i s s e n s ç h a f t " - n a k a veronai és több más A k a d é m i á n a k t a g j a volt és a berlini l n s t i t u t b a n olvasta fel ezen emlékiratát 1815 j u n . 8-án, mind- j á r t a forrást is felemlíti, a h o n n a n a d a t á t meríti. Venturi a Muratori Ser. Rer. Ital. Tom. XV. Col. 714-re hivatkozik, a m e l y hely Daniello Chinazzo-nak „ C r o n a c a della g u e r r a di Chiozza t r a Ii Veneziani e genovesi" című k r ó n i k á j á t t a r t a l m a z z a . (A krónika eredetije az estei k ö n y v t á r kéziratai között talál- ható.) A N a g y L a j o s korabeli tüzérség történetére a n n y i r a nagyjelentőségű sorok a következőkép h a n g z a n a k :
Olasz szöoeg.
„Lodovico Re d ' U n g h e r i a per a j u t a r e il Signore di P a d o v a suo confoderato, m a n d o in Italia il gran Vaivoda, il quale passata la
Magyar fordítás.
„Lajos, M a g y a r o r s z á g k i r á l y a , szövetségesének, P a d u a u r á n a k megsegítésére I t á l i á b a k ü l d t e a n a g y v a j d á t , aki 5000 m a g y a r r a l
10 Acta Archioi J'eneti. Ed S a f a r i k I. 211. Ljubic: Monuinenta IV.
195. — V. ö. Jirecek: A bolgárok története. F o r d . Mayer R. 396. old.
11 Ezzel a megállapítással kiegészíteni ó h a j t o m a Dr. Miklóssy Zol- tán előbb említett t a n u l m á n y á t , ahol szerző odanyilatkozik, hogy „ebben a h á b o r ú b a n (t. i. az 1378—1381 köztiben) nem találom n y o m á t a n n a k , hogy Nagy Lajos felsőolaszországi serege á g y ú k a t használt volna . . . "
12 Az idézetet a k ö n n y e b b megérthetés céljából a Rődlich-féle né- met f o r d í t á s b a n közlöm. (/. m. 19. old.)
Piave eon cinque mila Ungheri, giunse a P a d o v a alli 26. Giugno
1378. Et u n giorno dopo t u t t e le genti C a r r a r e s i cavalcarono nel Trivigiano, f a c e n d o molto d a n n o ; et il Yaivoda mise c a m p o a Mestre e c o m b a t t è la Bastia, et il Borgo di S. Lorenzo con g r a n geilte di Pado- vani, Ungheri, F u r l a n i et altre genti, che f r a Cavalli e Pedoni erano d'intorno a 16. mila persone.
e la circondô da t u t t i i lati, acclii- oclie Yeneziani non potessero soe- correrla, batteneola con bombarde, e m a n g a n i , e gettó u n ponte sul canale, che va da Mestre a Mer- gara, con grossi bastioni accliioclie Yeneziani per quella via non gli dessero soccorso. E dopo l u n g a bat- taglia presero il Borgo predetto con niolti h u o m i n i d ' a r m e ; e messero alcune bombarde sul Campanil di S. Lorenzo colle quali f a c e v a n o d e n t r o délia T e r r a grandissimo danno."
átkelve a Piave folyón, 1378 j u n i u s 26-án P á d u á b a érkezett. Egy nap- pal később az összes carraresiek T r i v i g i a n ó b a lovagolnak, hol sok k á r t okoznak. A v a j d a C a s t e l f r a n - cóban ütött tábort. Julius 5-én P á - d u a u r á n a k k a p i t á n y a Mestrében táborozott és p á d u a i a k b ó l , magya- rokból, f u r l á n i a i a k b ó l és m á s nem- zetiségűekből álló c s a p a t o k k a l a b á s t y á t és szt. Lorenzo községet ostromolta; a lovasok és gyalogo- sok száma k ö r ü l b e l ü l 16.000 fő le- hetett és a községet k ö r ü l f o g t á k minden oldalról, olyképen, h o g y azt a velenceiek nem segíthették és ostromolták ágyúkkal és hadigé- pekkel és h i d a t vertek a Mestréből M e r g a r á b a vezető kanálison, mely számos b á s t y á v a l lett ellátva, hogy ily módon is m e g g á t o l j á k a velen- ceiek s e g é l y n y ú j t á s á t . Hosszas h a r c u t á n elfoglalták a községet sok fegyveres foglyot ejtve; és a szt.
Lorenzói templom tornyán egy pár ilyen bombardât helyezlek el, me- lyek segítségével messze területen igen n a g y k á r t okoztak."
\ enturi Daniello C h i n a z z o n a k eme soraiból azt olvassa ki, hogy a p á d u a i a k megsegítésére k ü l d ö t t m a g y a r segédcsa- patok állították fel az o s t r o m á g y ú k a t s m a g y a r o k vitték szt.
Lorenzo t o r n y á r a is azokat a tűzifegyvereket. mellyel a kör- nyéken a n n y i k á r t okoztak ellenfeleiknek. Én nem m e r e k ilyen messzire következtetni. A m a g y a r o k csak részt vettek St. Lorenzo ostromában, ahol a t ű z i f e g y v e r e k n e k j e l e n t é k e n y szerep jutott, amiből azonban még nem következik az, hogy ők is hozták m a g u k k a l az á g y ú k a t s hogy ők voltak az ágyú- kezelők, b á r D. C h i n a z z o n a k nem eléggé szabatos szövege a l a p j á n az ellenkező sem lehetetlen, amint azt A enturi gon- dolta.
Hogy m a g y a r csapatok eme harcokban, ahol á g y ú t ű z tette rohaméretté a b á s t y a f a l a k a t , tényleg részt vettek, azt egy m á s egykorú forrás: az „Istoria P a d o v a n a " is megerő- síti; szerinte is „ m a g y a r o k és más bátor k ü l f ö l d i csapatok"
vettek részt S. Lorenzo elfoglalásában, ahol valósággal „bőg- tek az á g y ú k és a hadigépek."1 3
T é n y k é n t f o g a d h a t j u k el t e h á t a m a megállapítást, hogy N a g y L a j o s 1378—1381.-i h a d j á r a t á v a l k a p c s o l a t b a n m a g y a r c s a p a t o k olyan h a r c o k b a n vettek részt, hol r o h a m u k a t á g y ú - t ű z előzte meg.14
Dr. Erdélyi Gyula.
13 Muratori Ser. Rer. Ital. XVII. col. 250. Chronicon P a t a v i n u m Galeatii et A n d r e a e G a t a r o r u m : „II C a p i t a n o de Signore a n d o a metter c a m p o a Mestre e c o m b a t t è la Bastia et il Borgo di S. Lorenzo con g r a n q u a n t i t à di geilte, Terrieri, Ongheri et a l t r a forte di forestieri, che f u r o n o in circa 16. inila da piè e da cavallo; e messe c a m p o a t t o r n o acchioche Veneziani da b a n d a v e r u n a non potessero dargli soccorso, e piantôoi le bombarde e m a n g a n i . . . "
14 V. ö. L. A. Casati: La g u e r r a di Chioggia e la pace di Torino Saggio storico con documenti inediti. — Firenze 1866. — 40. old., a m e l y mű m e g á l l a p í t á s u n k a t m i n d e n b e n a l á t á m a s z t j a .