Ebben e r o v a t b a n folyamatosan közöljük a külföldi szaklapok műszaki könyvtárakat ír- aeklő folyóiratcikkeit, továbbá a könyvtártu
dományi ós dokumentációval foglalkozó szak
könyvek Ismertetését.
+
K O l l T S i l I l l
002;5/.6
DH.POLZOVIUS Ivánt Bevezetés a s z a k i r o d a l m i dokumentációba a műszaki és természettudományok' területén. Bp. 1962. OKE. 450 P.
& magyar tudományos tájékoztatás jelentós eseménye POLZOVICS Iván munkájának megjelenése. A mU átfogja B s z a k i r o d a l m i dokumentá
ció egész területét. Több m i n t 10 esztendős g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t r a és óriási i r o d a l m i anyaggyűjtésre támaszkodik, ugy hogy s z i n t e azt mondhatnók a műről: "témadokumentáciő a dokumentációról".
Szerző az 5. f e j e z e t b e n részletesen k i f e j t i : a dokumentáció a néhány évtized előtti adatszolgáltatásból e l i s m e r t tudományos tevé
kenységgé vált. A hagyományos könyvtári munkából néhány évtized a¬
l a t t már b o n y o l u l t , sokrétű, különösen az i p a r éB a mezőgazdaság t e rületén Önálló funkciókat ellátó célkutatássá vált. A n n y i r a , hogy - a 6. f e j e s e t részletes taglalása e z e r l n t - ma már külön k e l l gondos
kodni az i l y e n tevékenységet ellátó kutatók szakképzéséről. I g e n he
l y e s e n állapítja meg a szerző, hogy a dokumentaliaták képzésének k i egészítő jellegűnek k e l l l e n n i e , v a g y i s a tárgy s z e r i n t i szakképzés
re k e l l ráépülnie.
A munka kiválóan m e g f e l e l annak a célkitűzésnek, a m i t előszavá
ban a következőképpen f o g l a l Ö B S Z B: önálló u j iBmeretág a l a k u l t k i , és a mű sme u j isneretág kézikönyve kiván l e n n i .
A recenzió k e r e t e i t meghaladja, hogy a munka nlnden részletét külön t a g l a l j a m , illetőleg méltassam, néhány szempont kiemelése azon
ban a következőkben BZükaégea.
8^
ü g y e l o s z o l gélat
I g e n sikerültnek tekinthető a munka I I I . része, amely a dokumen
táció' szervezetét széleskörűen f o g l a l j a össze, különösen külföldi vo
natkozásokban. Ez a& összefoglalás v i s z o n y l a g - a munka többi részé
hez képest - e z l n t e még t o l ezéleakörünek l e h a t .
Rendkívül tanulságosnak tünlk a 14. f e j e s e t , amely a dokumentá
ció forrásait tárgyalja. I l y értelmű szintézissel dokumentációs i r o dalmunkban e d d i g még nem találkoztunk. Nagyon jól elkerült a 15. f e j e z e t i s , amely a dokumentációs forrásanyag feldolgozásával f o g l a l k o z i k . Ez a rész azért l a rendkívül értékes, mert t a n f o l y a m i anyag
ként - tankönyvként - I g e n kiválóan használható.
i
A k r i t i k a i recenziónak rá k e l l m u t a t n i a egy-két o l y szempontra i s , amely dokumentációs tudományos i r o d a l m u n k továbbfejiódése szem
pontjából lényeges l e h e t .
A munka - oimében - a természettudományok dokumentációját i s felöleli, noha arról abban i g e n kevés szó a e i k . Ez különben érthető, mert hazánkban - s a j n o s - a természettudományok r e n d s z e r e s , illető
l e g átfogó dokumentációja még hiányzik. Kérdés természetesen, hogy o l y k i s ország, m i n t a mienk, egyáltalában vállalkozhatlk-e rá?
Helyes l e t t v o l n a a vállalati /üzemi/ dokumentáció részletesebb feltárása. Részben már a meglévő vállalati dokumentáció ismertetésé
v e l , illetőleg anyagának részletesebb feldolgozásával sok érdekes és újszerű t a p a s z t a l a t o t l e h e t n e feltárni, másrészt a vállalati tájékoz
tatási irodák munkakörének meghatározásával a jövő fejlődés útját l e hetne előmozdítani.
A dokumentáció e g y i k legnagyobb problémája a r e n d s z e r e z e t t táro
lás ée a visszakeresés megkönnyítése, A hagyományos könyvtári módsze
rekhez képest i t t következett be s z i n t e a legnagyobb fejlődés. Ezért cálszsrU l e t t v o l n a a 16. f e j e z e t b e n és a Függelék első részében f o g l a l t a k o n túlmenőieg l e f o g l a l k o z n i a kérdéssel.
Vééül: az e d d i g i h a z a i dokumentációs elméleti törekvések és e¬
redmények részleteeebb taglalása talán több t e r e t érdemelt v o l n a i l y összefoglaló munkában, m i n t POLZOVICS Iváné. A külföldi munkák m e l l e t t a h a z a i i l y irányú törekvéseknek i s megfelelő, arányos h e l y e t k e l l e t t v o l n a biztosítani. Ezek a vizsgálódások u g y a n i s nem o s a i a szerző által i s használt terminológiát s e g i t e t t e k megalapozni / p l . szátaugárzáa, visszakeresés, témadokumentáciő e t b . /( hanem sok t e k i n t e t b e n elméletileg tisztázták a fejlődés Irányát. Gondolunk i t t p l . a r r a , hogy az OHgE i l y Irányú tudományos munkássága i g y e k s z i k t i s z tázni a dokumentáció szerepét a tudományos és g y a k o r l a t i vívmányok tolmácsolásában - amiről a munka 4. f e j e z e t e csak röviden azől. A do
kumentáció eredményességs, hatékonysága terén u g y a n o t t f o l y t a t o t t vizsgálódások hasznosítása i s termékenyítőleg h a t o t t v o l n a a mü egyes részelnek a felépítésére.
K.A.
K K T 196?.ápr. Il.óvf. 2.ezám
025.17 CZILLIHGER József: A vállalati i r o d a l o m szolgáltatásának meg
szervezése. Bp. 1961. OM. 49 P¬
/Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ Módszertani Kiadványsorozata 1961. 4.sz./
A munka - m i n t a szerző előszavában célul tűzte k i - országos e z l n t e n f o g l a l k o z i k a vállalati i r o d a l o m gyűjtésével és feldolgozá
sával, v a l a m i n t a műszaki fejleeztésben történő felhasználásával.
Első része az állománygyarapítás, az osztályozási r s n d e z e r , a katalogizálás, a címleírás, a raktározás, a leltározás, a tájékozta
tás és az olvasószolgálat elméletét t a g l a l j a .
Az á l l o m á n y g y a r a p i t á a kérdéeslvel f o g l a l k o z va i s m e r t e t i a magyar i p a r , a b e l - és külkereskedelem s z e r v e z e t i f e l - épitéeét ée a termékek elosztásának rendezerét. Ez a felsorolás azon
ban nem eléggé világos szerkezetű, mert a magyar k u l k e r e e k e d s l e m szervezeténél tárgyalja az összes, a külkereskedelemhez nem tartozó külföldi k a p c s o l a t o k formált i s .
Az o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r f e j e z e t az "Egy
séges termék és árjegyzék" alkalmazását t a r t j a h e l y e s n e k , a e z t i s m e r t e t i részletesen. A g o n d o l a t , hogy országosan egységéé szakrend- e z e r t vezessenek be, kitünö, de kérdéses, hogy a "Termákjegyzék" m i n t osztályozási a l a p felhasználható-e.
Elsősorban vitatható, v a j o n szükségeB-e o l y a n mélységben szakoz
n i az anyagot, hogy osztályozása még a gyártási technológiáről, minő
ségről és méretekről i s felvilágosítást a d j o n . A Termékjegyzék a b e l földi előállítású termékeken kívül, a külföldről csak nagy mennyiség
ben b e h o z o t t , alapvető jelentőségű termékek nomenklatúráját t a r t a l mazza. A kevés felhasználót érintő vagy csekély mennyiségű áru t e r mékjegyzékeit az illető szakminisztériumtól külön k e l l b e s z e r e z n i . Miután az e r e d e t i jegyzék már úgyis n y o l c v a n h a t kötet terjedelmű, használata a kiegészítésekkel együtt elég nehézkessé válhat. Ezenkí
vül a prospektus sokszor az u j gyártmány megjelenése, de majdnem min
den esetben ezek beszerzése előtt kerül a z állományba. Ha ez a t e r mék még nem található a "Termékjegyzékében, nehézségek merülhetnek f e l a z osztályozásnál.
A k a t a l o g i z á l á s és o i m l e l r á s problémái
ról szóló f e j e z e t a több irányú igény g y o r s kielégítését t a r t j a szem előtt.
A r a k t á r o z á s i r e n d s z e r kialakításánál a szakszerinél tárolást ajánlja m i n t l e g j o b b módszert, de ugyanakkor a különböző v a riációs lehetőségeket i s f i g y e l e m b e v e s z i .
Eébány g o n d o l a t o t v e t f e l a t á j é k o z t a t á s és o l v a s ó s z o l g á l a t i sonka tárgyalásánál. Ez a téma fontossá
gánál f o g v a bővebb kidolgozást i s megérdemelne.
90
FIgyeidszolgálat
A tanulmány második része összefoglalásként munkaprogramot ad a vállalati i r o d a l o m szolgáltatásának megszervezéséhez, főleg az OMK Módszertani Osztálya m i n t központi irányító szerv és a hálózati a l központok részére.
A mii módszertani kiadvány, ezért hiányolható nemcsak a f e l h a s z nált, hanem a j a v a s o l t i r o d a l o m jegyzéke, amely az e témával f o g l a l kozó szakembereket bizonyára érdekelné. V
Az előbbiekben i s m e r t e t e t t munka azért jelentős, m e r t magyar v i s z o n y l a t b a n ez az első összefoglaló mü. De m i n t minden úttörő munká
nak, ennek i s megvannak a maga f e n t i e k b e n i s m e r t e t e t t k i s e b b hiányos
ságai. Reméljük, hogy ezek ellenére használható segédkönyv l e s z mind
azok számára, a k i k felismerték a vállalati i r o d a l o m gyűjtésének és feldolgozásának szükségességét a műszaki fejlesztésben.
P.Gy.
027.6/083.6/
Tájékoztató nagyobb i p a r i szakkönyvtárakról. Szerk.: JÁMSZEY L a j o s . Bp. 1961. oBE 227 a.
/Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ Módszertani Kiadványsorozata 1961, 5.sz./
A kiadvány oélja nyilvánvalóan többsiku: Elsősorban tájékozta- tátt k i v a n a d n i a műszaki könyvtárügy helyzetéről a magyar i p a r terü
letén. Ez a tájékoztatás természetesen s o k k a l élőbb és színesebb,mint a B t a t i s z t i k a sokatmondó, de az egyen köny. tárakat a nagy átlagban felolvasztó adataié. A kiadványt átlapozva meglepő - ha nem i s f e l tétlenül örvendetes - az a sokrétűség, sőt sokféleség, ami i p a r i szakkönyvtáraink munkamódszerét, nyilvántartási rendszerét, dofcumen- táoiós munkáját J e l l e m z i ,
A kiadvány további - ás g y a k o r l a t i szemponttól talán l e g f o n t o sabb - célja a könyvtárközi kölcsönzés előmozdítása. A műszaki könyv
tárosok általában i g e n Jól i s m e r i k a " h o l keressem?" problémáját, a- m l t elsősorban az idéz elő, hogy az egyes szakkönyvtárak csat: hézago
san i s m e r i k a társkönyvtárak gyűjtőkörét és állományát. Ez a r r a v e z e t , hogy sok a " r e j t e t t k i n c s " , a Jelenleginél s o k k a l jobban 3'—hasz
nálható könyv és egyéb könyvtári anyag. Talán f o k o z o t t a n v o n a t k o z i k ez az egyes szakkönyvtárak dokumentációé munkájára, amely az e s e t e k túlnyomó részében ugyan házi használatra s z o l g a i , de gyakran hozzá
segíthetne más könyvtárak problémáinak megoldásához i s . Természetesen az állomány vonatkozásában ez a gyüjtőkorőket jellemfő kiadvány nem szolgáltathat o l y a n segítséget a könyvtárközi kölcsönzésben, m i n t a- a i l y e t egy központi katalógus nyújthatna. K i v e l azonban ez az utóbbi g y a k o r l a t i l a g megvalósíthatatlan, a kiadvány a lehető leghasznosabb segitséget a d j a a könyvtárközi kölcsönzés céljaira.
Végül, de nem utolsó sorban, a kiadvány módot nyújt a t a p a s z t a latcserére, h i s z e n éppen az e m i i t e t t sokrétűség m i a t t valamennyi mű
MEZ 1962.épr. IX.évi. 2.szám
s z a k i könyvtáros találhat a többi könyvtárak munkamódalőrében, s z e r vezetében o l y a s m i t , a a l általa l e követhető és követendő példa.
A tájékoztató összeeen 186 műszaki könyvtár a d a t a l t ée működését i e m e r t e t i , ezen belül 8 alközponti könyvtárét és 178 vállalat, Intéz
mény s t b . könyvtáráét. Az egyes könyvtárak a l f a b e t i k u s sorrendben találhatók, áe róluk a következő a d a t o k a t lemérhetjük meg:
1 . A könyvtár neve 2. A könyvtár elme 3. Főhatósága
4. KÖnyvtáros/ok/' neve
5. A könyvtár rövid története 6. oyttJtőköM
7. Állománya 8. Katalógusok
9. Saját kiadványok /dokumentáció/
10. A könyvtár Igénybevételének mód^a 1 1 . Egyéb tudnivalók .
A kiadványt még kiegészíti a f e l s o r o l t könyvtárak a l f a b e t i k u s , v a l a m i n t gyűjtőkör s z e r i n t i mutatója. Az utóbbi különösen hasznos a könyvtárközi kölcsönzés szempontjából.
A kiadványt f i g y e l m e s e n olvasó műszaki könyvtárosnak feltétlenül feltűnik, hogy - m i n t már röviden céloztunk rá - a katalógusok,továb
bá a dokumentációs tevékenység területén némi túlzással megállapítha
tó, hogy "ahány ház, a n n y i szokás". Anélkül, hogy valamifélj túlzott uniformizálás után áhítoznánk - h i s z e n ez egyrészt a f e l a d a t o k sokfé
lesége m i a t t sem lenne h e l y e s , másrészt megnehezítené a könyvtárosok egyéni kezdeményezéseinek kibontakozását -, meg k e l l állapítanunk, hogy a J e l e n l s g l h e l y z e t , különösen a belső dokumentáció terül stén nem kielégítő. Sok könyvtár úgyszólván erejét és lehetőségeit megha
ladó munkát i s végez, másutt v i s z o n t a munka, enyhén szólva, elmarad a korszerű követelményektől, Véleményünk s z e r i n t ez a h e l y z e t nem ad
minisztratív intézkedéseket követel, de parancsolóan előirja a tapasz
t a l a t c s e r e kiszélesitéeét, legalább az egyes alközpontok területén belül.
Ba a tájékoztatónak nem l e n n e aáa erénys, csupán az, hogy e r r e a tényre ráirányítja a f i g y e l m e t , megjelentetése a k k o r i s i n d o k o l t . Az előbbiekből azonban kiderül, hogy e megállapítások leszürésB csak mintegy "mellékterméke* a tájékoztató áttanulmányozásának. A k i a d vány ebben a formájában elsősorban kézikönyvként használható, és i ¬ gen hasznos segítséget j e l e n t a műszaki könyvtárhálózat valamennyi dolgozójának.
V.B.
92
Figyelőszolgálat
62.007.2 331.71 331.8/.9
DB. HARS ÁH f i latrán: A mérnökö^techniknsok munkájáról, társadal
mi-anyagi helyzetéről. Bp. 1961. Közgazdasági és J o g i K. 228 n.
A könyv a r r a az Időszerű kérdésre I g y e k e z i k tudományosan mega
l a p o z o t t választ a d n i : mi a műszaki értelmiség szerepe s z o c i a l i s t a tárB adalmunkban.
A szerző az első f e j e z e t b e n a műszaki értelmiségi munka és a mű
s z a k i értelmiség m i n t társadalmi réteg történelmi alakulását vázolja f e l . A B első bevezető réBZ után, amelyben meghatározza a mérnökök és t e c h n i k u s o k társadalmi helyzetét, behatóan f o g l a l k o z i k a tudományos dolgozók, a mérnökök és t e c h n i k n s o k számarányával, a mérnök-technikus szükséglet alakulásával. Többek között számításokat végez az elmúlt 30 évben a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban a műszaki értel
miségi munkát reprezentáló mérnökképzés emelkedésének mértékére v o natkozóan. A növekedés a Szovjetunióban az s i m u l t évtizedekben átla
gosan 9 százalék, az Egyosült Államokban a l i g 5 százalék v o l t . A két ország a d a t a i n a k elemzése után a z t a következtetést v o n j a l e : a mü- e z a k i szakemberek számának állandó emelkedése a s z o c i a l i s t a és a tő
kés országokban egyaránt fennáll, de az emelkedés üteme, j e l l e g e a- lapvstően más.
Külön f e j e z e t b e n tárgyalja a magyar műszaki érteimleég k i a l a k u lását, számarányát. Érdekesek azok a megállapítások, amelyek a máso
d i k Ötéves t e r v időszakában mutikozó mérnök-technikus szükségletre i ¬ rányulnak. Részletesen kitér a z o k r a a számításokra, a m e l y e k k e l kimu
tatható, hogy h o l , m i l y e n mértékűén szükséges műszaki Bzakember. En
nek kapcsán ráiuitat a magyar mérnökök munkájának hatékonyságára.
A könyv n e g y e d i k f e j e z e t e a l e g t e r j e d e l m e s e b b , és ebben f o g l a l k o z i k a magyar mérnökök és t e c h n i k u s o k a n y a g i helyzetének alakulásá
v a l . A felszabadulás előtti k e r e s e t i v i s z o n y o k ismertetése után a mű
s z a k i a k jövedelmi v i s z o n y a i v a l f o g l a l k o z i k . Különösen érdekesek azok a réazsk, amelyek a fizetéseknek az életkorral, a szakképzettséggel való Összefüggését mutatják meg, A K e r e s e t i v i s z o n y o k részletes tár
gyalása után az 5000 mérnökről és technikusról f e l v e t t szociográfiai a d a t a i t l e m e r t e t i , e l e m z i . Egy-egy v i s z o n y l a g önálló részben tárgyal
j a a munkások lakáshelyzetét, kulturális v i s z o n y a i t , családi körülmé
n y e i t . Az egyes s t a t i s z t i k a i adatok sokoldalú elemzésével a szerző eléri, hogy az olvasó valóban tisztán lássa a mérnökök és t e c h n i k u s o k a n y a g i helyzetét.
A könyv érdeklődésre t a r t h a t számot a műszakiak körében, m e r t átfogóan sok u j összefüggés kidolgozásával i s m e r t e t i meg az olTaaőt.
