ORSZÁGOS KONFERENCIA DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

ORSZÁGOS KONFERENCIA DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

MC

167.017

2 0 0 8 . MÁRCIUS 17-19.

TUTORIÁLOK 2 0 0 8 . MÁRCIUS 16.

ELŐADÁS KIVONATOK

ABSTRACTS

•

111

111

C I S C O .

Du n a ú j v á r o s i Fő i s k o l a

i n v e n t

■ ■ T- ■ -Systems*

S Y N ER G O N

A NETWORKSHOP 2008 KONFERENCIA

KIEMELT TÁMOGATÓJA:

Cisco Magyarország

EZÜSTFOKOZATÚ TÁMOGATÓK

Dunaújvárosi Főiskola

Hewlett-Packard Magyarország Kft.

Magyar Telekom Nyrt.

Synergon Informatika Nyrt.

ELSEVIER

M icrosoft

- * - v

nexhraO ne

The Communications Experts

SIEMENS

Enterprise Communications

# Sun

BRONZFOKOZATÚ TÁMOGATÓK

Elsevier B.V.

Microsoft Magyarország Kft.

NextiraOne Magyarország Kft.

Siemens Enterprise Magyarország Kft.

SUN Microsystems Kft.

KIVONATOK

ADATHÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK ÉS FEJLESZTÉSEK

Routing update: IPv6 multicast

BME TIO

Ebben az előadásban az IPv6 muticast működését mutatom be. Mivel a multicast továbbítás több tekintetben is azonos, vagy hasonló működésű IPv4 és IPv6 felett, az IPv4 multicast ismeretére építve, elsősorban a különbségekre és újdonságokra helyezem a hangsúlyt.

Új szélessávú kommunikációs közeg: az erősáramú tápvezeték

KFKI Részecske és magfizikai Kutató Intézet

Szélessávú Internet hozzáférésre a Távközlési hálózatok és a TV kábelhálózatok már régen használatosak, tekintettel arra, hogy ezen szolgáltatóknak a hálózatai elég nagy területi lefedettséget adnak. De mindezeknél átfogóbb területi lefedést nyújtanak az elektromos energia szolgáltatók, amelyek hálózatai valóban mindenütt jelen vannak a közepesen fejlett régiókban is, ott is, ahol más lehetőség nincs a szélessávú csatlakozásra. Az optikai és a drótnélküli (Wi-Fi, WLAN) kommunikáció mellett az elektromos táphálózaton való kommunikáció (Power Line Communication: PLC) átviteli technológiaként is új. Bár az ötlet már régen fölmerült, hogy az erősáramú tápvezetékeket is fel lehetne használni internet kommunikációra, azonban szélesebb körben csak az utóbbi években terjed. Az előadás röviden ismerteti a technológiát, valamint jelenlegi elterjedtségét és a szabványosításának az állapotát.

Az Internet újragondolása: a GÉNI projekt

KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet

célkitűzéseit, valamint azokat az alapelveket, amelyeket a projekt lényegesnek tart egy új Internet architektúrában.

Új fejlesztések a BGP-ben

Synergon Informatika Nyrt.

A NIIF tagintézmények általában Border Gateway Protokollal (BGP) kommunikálnak a NIIF gerinchálózattal. Az előadás ismerteti a legújabb fejlesztéseket valamint iránymutatást ad a fejlesztőknek és az operátoroknak a BGP konfigurálásában.

A HBONE 2007. évi fejlesztési eredményei

NIIF Intézet

A F1BONE hálózatában 2007-ben is egy-két jelentősebb fejlesztéseket hajtott végre az NIIF Program. Az előadás összefoglalja a legfontosabb műszaki eredményeket, bemutatja a felhordó hálózati technológiák jelenlegi helyzetét, koncentrálva a budapesti és vidéki fejlesztésekre. Az előadás áttekinti a csatlakozott intézmények jelenlegi státuszát és kitér az egyes forgalmi trendek változására. Az előadás rövid kitekintést ad az elkövetkezendő HBONE fejlesztési tervekről és elképzelésekről.

Kutatói hálózatok trendjei: EARNEST és FEDERICA

NIIF Intézet

A z előadás rövid áttekintést nyújt a kutatói hálózatok utóbbi években tapasztalt trendjeiről, jövőjéről, a nemzeti kutatói és oktatási hálózatok (NREN) várható szerepéről a globális hálózati kutatásokban betöltött szerepéről és ezen kutatások alkalmazásáról.

Az EARNEST tanulmány néhány fontos eleme valamint a FEDERICA EU 1ST FP7 projekt által adott válaszok kerülnek bemutatásra.

VoIP Peering Technológiák

NIIF Intézet

Előadásomban a VoIP hálózatok összekapcsolásának(Peering) módjait veszem górcső alá, a hálózatok összekapcsolásának lehetőségeit főképp a SÍP protokoll mentén vizsgálom. A végpontok azonosításának ma használt lehetőségeit felsorolva, ebből kiindulva, mutatom be hogy milyen címtár-szolgáltatási megoldások léteznek, amiket a távoli fél megkeresésére használhatunk. Ezután megnézzük hogyan található meg egy azonosítóból a cél IP cím, és így a távoli partner. Példákon keresztül mutatom be milyen módokon épülhetnek fel hívások, amelyek egyik VoIP hálózatból a másikba tartanak. Keresem a választ arra kérdésre is, hogy a peering partnerek közötti szabályozás milyen technológiákkal oldható meg. Végezetül összehasonlítom a VoIP hálózatok összekapcsolásának lehetőségeit, a zárt két oldalú peering- től, a föderatív módon működőkön át, a teljesen szabad rendszerekig, megvizsgálva ezen megoldások erősségeit és gyengeségeit.

Vezeték nélküli hálózati technológiák alkalmazása felsőoktatási környezetben

Túri János <jturi@cisco.com>

Cisco Magyarország

A z előadáson szó lesz a Cisco legújabb fejlesztéseiről, eszközeiről, ajánlott tervezési és megvalósítási folyamatokról a vezeték nélküli hálózatok terén. Meg fogjuk nézni, az oktatás mely területein van (lesz) lehetőség a technológia használatára.

IJj eszköz architektúrák a Cisco palettáján

Cisco Magyarország

Az adatközponti hálózatokban és az IP gerinchálózatokban megjelent új nagyteljesítményű eszközök hardware és software architektúráját ismerteti az előadás. Rövid áttekintést adok a meglévő berendezésekhez képesti architektúrális fejlődésről és az új architektúrákból eredő

NG-DWDM bevezetése a Magyar Telekom transzporthálózatába

Magyar Telekom PK1 Távközlési Intézet

Számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy egy jól szervezett átfogó oktatási reform az ország gazdasági fellendülésének alapja lehet. A reformokban az egyes országok az oktatás más-más területére helyezhetik a hangsúlyt, de közös jellemzőjük, hogy mindegyikben fontos szerepet játszik az informatikai eszközök használata, valamint az informatikai képességek fejlesztése.

Az információs és kommunikációs technológiák iskolai elterjesztése érdekében a magyar oktatási rendszerben is több változás történt az elmúlt években. Fokozatosan fejlesztik a közoktatás technikai feltételeit, nemzetközileg is elismert digitális tananyagbázis áll a diákok és a pedagógusok rendelkezésére, több ezer pedagógust képeztek ki az informatikai eszközök használatára. Az eszközök birtokában és a szoftverhasználat ismeretét követően a közeljövőben a módszertan fejlesztésére kerül a hangsúly. A felsőoktatás átalakítása és jó néhány európai uniós pályázat jelzi, hogy a pedagógusképzésben is megindult az átalakulás.

„A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése” (HEFOP 3.3.1) és „Kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben” (F1EFOP 3.3.2) elnevezésű programok a módszertani megújítás fontos lépcsői.

Előadásunkban a kérdőív statisztikai elemzését ismertetjük. Az adatok alapján feltárhatók az egyes informatikai tevékenységek gyakorisága és magabiztossága közötti összefüggések, megállapítható, hogy mely tevékenységek végzésében a legmagabiztosabbak a hallgatók. Az eredmények alapján képet alkothatunk a tanulók jövőbeli tanulási eredményességéről, és azokról a tevékenységekről, amelyeket a felsőoktatási intézményekben folyó oktatás során fejleszteni szükséges.

KÖZOKTATÁS, FELSŐOKTATÁS, E-LEARNING

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Szász Antónia <szasza@gdfhu>

Gábor Dénes Főiskola

Az előadáson az e-leaming és a blended learning (vegyes rendszerű) képzésben rejlő lehetőségekről, s ezek kiaknázásának előfeltételeiről lesz szó, illetve az új képzési rendszerre való átállás folyamán adódó buktatókról és problémákról, s ezek kiküszöbölésének módjairól.

Mindez felöleli a személyi, intézményi, információtechnológiai, didaktikai, attitűdbeli aspektusokat is. A szakirodalmi forrásokban található elméletek és tapasztalatok egyszerű áttekintése helyett gyakorlat- és problémacentrikusan vizsgáljuk meg egy konkrét e-learning keretrendszer, az ILIAS szolgáltatásait és az új tanulási környezet kihívásait - felhasználói és szolgáltatói oldalról egyaránt. Az új módszertanra való áttérés és a rendszer működésének intézményi összehangolása kapcsán kitérek a mentorok és tutorok újszerű feladataira, a mentor/tutor képzés szükségességére, alapul véve a mentorálás és tutorálás immár több éves tapasztalatait a Gábor Dénes Főiskolán.

Teleházak egy Kárpát-medencei távoktatási hálózatban

Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad

A javasolt előadás kiinduló pontját egy, a szerző által kezdeményezett, kutatás eredményei képezik, melynek célja a romániai teleházak és azok hálózatainak feltérképezése,

kapcsolódási módozataik és fokuk becslése, jellemzőik felmérése, stratégiájuk és lehetőségeik leírása. Alapvető kutatási cél ezek vidékfejlesztésre gyakorolt hatásának a becslése, különös tekintettel a folyamatos (táv)oktatásra. Az előadás ezen hálózatoknak a Kárpát-medence más hasonló jellegű szerveződéseivel való kapcsolataira fókuszálna, illetve azokra a lehetőségekre, amelyeket ezek a laza hálók az élethosszig tartó tanulás szempontjából magukban rejtenek.

Ezáltal igyekszik azt a kérdést is megválaszolni, hogy fenn tudnak-e maradni a teleházak - új szerepeket is felvállalva - a megváltozott technikai, társadalmi és gazdasági körülmények

Képek használata az oktatás hétköznapjaiban

SZTE, AOK Orvosi Informatikai Intézet Szanyi Agnes <szanyiagi@gmail.com>

PTE Kommunikáció Doktori Iskola

Az utóbbi években a képi adatbázisok száma ugyan látványosan megnőtt, de ez a mennyiségi növekedés nem vonta maga után képanyagaink kezelhetőségére módot adó, általánosan is elfogadott konvenció, vagy szoftver eszközök létrejöttét ill. elterjedését. A digitalizált képek kezelhetőségének problémáját, jelen eszközök mellett, elsősorban a verbális fogalmi síkra történő vetítéssel tudjuk megoldani. Bár, ezzel a dimenzió csökkenéssel éppen a képek legjellemzőbb sajátosságát, a képiségüket veszítjük el, mégis, a képekhez rendelt szöveges információ ad némi esélyt a tartalomalapú tárolásra, karbantartásra és ezáltal a visszakeresésre.

Ennek érdekében elvi kritériumokat és gyakorlati szabványokat kell megfogalmazni a vizuális információ és adatkinyerés módszerére, a különböző szinteken keletkező adatok és információk egységes ontológiába rendezésére, a kinyert információk és adatok térbeli és időbeli rendszerbefoglalására, keresésre alkalmas metaadatok képzésére. Általános szoftver megoldások fejlesztése adhat a jövőben egyszerű eszközt technikai problémáink megoldására, a vizuális elemek egyszerű használatára, és publikus könyvtárak létrehozására az oktatók és a hallgatók számára egyaránt.

A második Net Nemzedék informatikai kompetenciája - 14 és 18 éves tanulók képességvizsgálati eredményei alapján

Kárpáti Andrea Dr. <karpatian(a t-online.hu>

ELTE

Dancsó Tünde <dtunde@bp.kodolanyi.hu>

Kodolányi János Főiskola

Ami a nyolcvanas években, az első Net Nemzedék megjelenésekor még új tudományos felismerés volt, - hogy a fiatalok informatikai képességei a felnőttekétől különböző módon fejlődnek - mára pedagógiai közhely. Az elmúlt két évtizedben informatizálódott a mindennapi élet és részben az oktatás is, tehát indokolt újra vizsgálni, hogyan alakul az információs forradalom után születettek digitális írástudása, milyen képességekre számíthatunk a munka világában, mennyire életközeli és releváns az iskolában szerzett ismeretanyag.

A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja 2007-ben ,,/f közoktatás szerepe az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésben" című longitudinális kutatási programjában a 14 és 18 éves tanulók informatika tudását vizsgálta saját fejlesztésű mérőlapok alkalmazásával. A regionális eloszlás és a szociokulturális háttér szempontjából reprezentatív minta eredményeinek elemzése lehetővé teszi az egyes évfolyamokra jellemző technikai, kommunikációs és alkalmazói képességek szintjének azonosítását. Összehasonlító adatsorokkal mutatjuk be, hogyan változik, mennyire tudatos a tanulók szoftver-használata.

Az évfolyamokra, nemekre, régiókra, iskolákra, osztályokra, valamint a szülők iskolázottsága alapján képezhető csoportokra jellemző teljesítmények ismeretében arról is beszámolhatunk, mennyire függ a társadalmi helyzettől, az iskola jellemzőitől az informatikai kompetencia, s vannak-e teljesítmény-különbségek a fiúk és lányok között.

Az informatika iskolai oktatása szempontjából Európa országaiban a szaktárgyi oktatás és az egyéb tantárgyakban megjelenő informatikai alkalmazások hívei a kezdetektől két pedagógiai szemléletet képviselnek. A tanulók teljesítményének értékelése és az OECD háromévenként végzett felmérése azt a társadalmi igényt is kifejezésre juttatja, hogy e két területnek hatékonyan kell támogatnia egymást annak érdekében, hogy a tanulók a mindennapi életben is magabiztosan használják az információs és kommunikációs eszközöket.

e-Learnig hálózatok megvalósítása ePortfolio támogatással

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Vágvölgyi Csaba <vagvolgyi.csaba@gmail.com>

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Az Európai Unió szándékai szerint az oktatási intézmények közötti együttműködés egyik kulcsfontosságú eleme az e-Leaming. De milyen támogatást biztosítanak ennek megvalósításához az e-Leaming rendszerek. A nemzetközi gyakorlatban számos példát láthatunk az intézmények közötti, vagy akár a nemzeti összefogásra. A Moodle Network potenciális megoldási lehetőséget kinál mind a nagy intézmények egységes e-Leaming rendszerének kialakítására, mind az intézmények közötti átjárhatóság megteremtésére.

Előadásunk első felében ezeket az együttműködési lehetőségeket szeretnénk bemutatni a technikai megoldások fényében.

Nem csak az e-Leaming térnyerésének köszönhető, hogy Magyarországon is fokozódik az ePortfolio iránti érdeklődés. Előadásunk második felében azt szeretnénk bemutatni, hogy Moodle keretdszer milyen megoldásokat kínál az ePortolió megvalósítására. Beszámolónkban mind az integrációs lehetőségekre, mind a beépülő modullal megvalósítható megoldásokra kitérünk.

Felsőoktatási-kutatási kollaborációs szolgáltatások: jelen és jövő

NIIF Intézet

Mészáros Mihály <misi@niifhu>

NIIF Intézet

Mohácsi János <mohacsi@niif.hu>

NIIF Intézet

Máray Tamás Dr. <maray@jniif.hu>

NIIF Intézet

A z előadás első részében a szerzők egy rövid áttekintést szándékoznak adni az NIIF Program által nyújtott felsőoktatási és kutatási kollaborációs szolgáltatások (videókonferencia szolgáltatás és Video on Demand portál) állapotáról, az elmúlt egy évben végrehajtott fejlesztésekről, jelentősebb eseményekről.

Az előadás részletesen beszámol továbbá a következő néhány év várható fejlesztéseiről is, amelyek az Új Magyarország Fejlesztési Terv megfelelő Operatív Programjainak támogatásával fognak megvalósulni. A videókonferencia szolgáltatás és hálózat fejlesztése a TIOP 1.3.2 program segítségével, míg egy modem, a felsőoktatási-kutatási közösség igényeit kiszolgáló kollaborációs videóportál kialakítása a TAMOP 4.1.5 program támogatásával valósul meg. Az előadás részletesen beszámol a végrehajtandó fejlesztések műszaki hátteréről, valamint a megvalósítás módjáról, idejéről.

Az e-learning mint tananyag a mester-tanárképzésben

Eszterházy Károly Főiskola

A bologna folyamat bevezetésének következménye, hogy a tanárképzés tartalma megváltozott. Jelentős változást jelent a hatékony tanári munkához szükséges kompetenciák elsajátítása. Ezek között fontos szerepet tölt be a modem információs és kommunikációs eszközök használata.

Előadásomban bemutatom a kompetencia elsajátításához szükséges tartalmakat. Ezek olyan tartalmak, amelyek képessé teszik a hallgatót az IKT hozzáértő használatára saját életvezetésük és szakmai célfeladataik ellátása során.

Előadásunkban három képzési területet érintünk:

1. A tanári mesterség IKT alapelemei 2. Elektronikus tanulási környezet

3. Tudásbázisok használata a pedagógiai gyakorlatban

Egy e-learning didaktika oktatáselméleti alapjai

Eszterházy Károly Főiskola

A z e-learning fogalom sokféleképpen értelmezhető. Hasznosnak ígérkezik egy olyan értelmezés kialakítása, amely az e-leaminget a számítógéppel segített tanulás, az online tanulás és a távoktatás lehetőségrendszeréből építkező alternatív oktatási-tanulási formának tekinti. Az egyes alrendszerek speciális karakterisztikáiból kiindulva kialakíthatunk egy design- és értékelés-orientált definíciót. A meghatározó új dimenziók a potenciálisan végtelen információkészlet, a számítógépes telekommunikáció és a tanulási folyamat teljeskörü számítógépes integrációja. Az e-leaming fő karakterisztikái a tanulási folyamat szervezésében megnyilvánuló rendszerszemlélet, a didaktikai design és a tananyag szerkezetének moduláris kialakítása.

LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés

Eszterházy Károly Főiskola

Az Eszterházy Károly Főiskola, hagyományait tekintve tanárképző főiskola, így mindig fogékony volt az új oktatási módszerek kipróbálására és bevezetésére. A Főiskola Médiainformatika Intézete, 2001-ben akkreditáltatta Informatikus-könyvtáros képzését, amelyet távoktatási módszerek használatával tervezett megvalósítani. Az e-leaming nem számított még elterjedt oktatási módszernek, így az új képzési forma elindítása közben jelentkező számos probléma megoldásban elsősorban saját erőnkre voltunk utalva.

A tananyagfejlesztés kezdettől fogva központi problémát jelentett, hiszen az esetek többségében nagy mennyiségű ismeretanyagot, kellett rövid idő alatt alkalmassá tenni arra, hogy az LCMS (Learning Content Management System) rendszerben tárolható, és LMS rendszer segítségével publikálható legyen. A probléma megoldásában nehezítette, hogy a tananyagok írói általában nem rendelkeztek kellő informatikai kompetenciával, így kész e- leaming anyagokat készítését nem várhattuk tőlük.

Olyan szoftveres eszköz kialakítására volt tehát szükség, amely viszonylag csekély, az átlagost alig meghaladó informatikai tudás mellett is lehetővé teszi a tananyagszerzők

Az elektronikus aláírás oktatásának fő kérdései a köz-, felső- és posztgraduális oktatásban

Erdösi Péter Máté <perdosi@chello.hu>

Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség

Az előadásban ismertetjük a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség által 2007. év második felében elvégzett kérdőíves kutatás eredményeit az elektronikus aláírás oktatásának hazai helyzetéről, és beszámolunk az ennek kapcsán elindult munka (oktatási anyag, tananyag kidolgozása) részleteiről. Továbbá gondolatokat fogalmazunk meg az elektronikus aláírás ismeretének helyzetéről és ismertetésének feladatairól.

A felmérés a 2006/2007. tanév májusában indult, az eredmények feldolgozása októberben fejeződött be. A felmérésben intézményfenntartói és szaktanári vonalon is elindultunk. Az első esetben a salgótarjáni és a budaörsi önkormányzat, a második esetben az Informatika és Számítástechnika-tanárok Egyesülete (ISZE) nyújtott segítséget a felmérésben. A kérdőívek számosságából adódó hibaszázalékot (kb. 18%) figyelembe véve is a megállapítások helyesnek tűnnek, amit szakértői interjúk is alátámasztanak.

A kérdőívben arra kerestük a választ, hogy:

i) oktatják-e az információ biztonságot, illetve ezen belül az elektronikus hitelességet, ii) ismertetik-e a digitális aláírást,

iii) ha ismertetik, akkor elméletben, vagy gyakorlatban, iv) van-e módszertani segédlet az oktatáshoz,

v) szaktanárok kaptak-e továbbképzést az elmúlt két évben a tárgyban, vi) rendelkezik-e az iskola az aláírás oktatásához szükséges tárgyi eszközökkel, vii) ismerik-e a digitális aláírás használatát a diákok?

A felmérés során megpróbáltunk adatokat összegyűjteni az elektronikus aláírás oktatásának felsőoktatásbeli és posztgraduális helyzetéről is. Az összegyűjtött adatokat megosztjuk a konferencia résztvevőivel.

A kérdőívre adott válaszok ismertetése után kitérünk a felmérés következményeként a MELASZ-ISZE között elindult együttműködés részleteire és részeredményeire is.

Multimédia és e-Learning

Dunaújvárosi Főiskola

Az információs technológiák robbanásszerű fejlődése intenzív hatást gyakorol az egész társadalomra. Átalakul az oktatás, megváltoznak a pedagógusi és a hallgatói szerepek. Az oktatás világának minden színterén a multimédia letűnésének és a virtuális tanulási környezet megjelenésének és térhódításának lehetünk szemtanúi.

A meglévő technikai lehetőségek csak akkor válnak az oktatás előnyére, ha megfelelő oktatási anyagokkal vannak feltöltve. Az elektronikus tananyagok előállítása - a tanulási folyamat eltérő voltából eredően - másfajta módszertani, pedagógiai előkészítő munkát igényel, mint a

hagyományos oktatási anyagoké. Ez a megállapítás is érvényes a multimédiára és az e- Leamingre is.

Előadásomban ezekre az összefüggésekre szeretnék rávilágítani és bemutatni a tananyagot felépítő médiumok változását és használatuk lehetséges módszereit bemutatni.

A Neptun.Net hallgatói felületeinek megújítása, a felhasználók visszajelzései alapján

Vidos Péter <vidos.peter(a>sdakft.hu>

SDA Stúdió Kft.

Az előadás keretében bemutatjuk a Neptun.Net-et használó intézmények hallgatói között lefolytatott kérdőíves felmérés eredményeit, és az ennek hatására a program felületén végrehajtott változtatásokat.

2007 júniusában cégünk készített egy felmérést internetes kérdőív segítségével, mellyel azt szerettük volna megtudni, hogy mit gondolnak a Neptun.Net-et már legalább fél éve használó hallgatók az általunk gyártott rendszerről. A kérdőívet összesen mintegy 12.000 hallgató töltötte ki, így a kapott eredmények maximálisan alkalmasak voltak arra, hogy átfogó képet kapjunk a rendszert használó diákok véleményéről. Az értékelésen túl a kérdőívben lehetőséget adtunk a diákoknak arra is, hogy javaslatokat tegyenek a Neptunban általuk kívánatosnak tartott változtatásokról.

A felmérés kiértékelése után cégünk munkatársai megkezdték a hallgatói web felületeinek átalakítását, és az utóbbi fél év megfeszített fejlesztői munkája után 2008 tavaszán, a Networkshop 2008 konferenciával egy időben megkezdődik az újítások bevezetése a Neptun.Net-et használó felsőoktatási intézményekben.

A hallgatói visszajelzések alapján alapvető változtatásokat hajtottunk végre a hallgatói felületeken. Megváltozott, megújult a felületek kinézete, átalakítottuk a menüpontok struktúráját, modem vezérlőelemek alkalmazásával átláthatóbbá tettük az egyes felületeket, és emellett számos olyan funkciót építettünk a rendszerbe, amely a hallgatók könnyebb és gyorsabb tájékozódását segíti elő, mint például a felület-érzékeny súgó, amelynek segítségével a Neptunnal ismerkedő hallgatók sokkal könnyebben elsajátíthatják a rendszer használatát. Ezzel, és még számos „hallgató-barát” újdonsággal szeretnénk megismertetni a Networkshop 2008 konferencia résztvevőit rövid előadásunk során.

Poszeidon Ügyviteli és Iktatási Rendszer

SDA Stúdió Kft.

Az előadás keretében bemutatjuk az általunk fejlesztett Poszeidon Ügyviteli és Iktatási Rendszert, mely egy külön is futtatható, de a Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszerrel integrált teljes körű iratkezelési rendszer, mely nagyságrendekkel képes növelni egy felsőoktatási intézményben az összes, iratokkal kapcsolatos munka hatékonyságát, átláthatóságát és dokumentálhatóságát. Mivel a rendszer a Neptun.Net infrastruktúráját használja, ezért bevezetése minimális extra beruházást igényel.

Az előadás során a résztvevők a Poszeidon következő funkcióiba kaphatnak betekintést:

• Iratkezelési funkciók o Érkeztetés o Iktatás o Postázás

• Ügyviteli funkciók o Ügyiratok

o Munkafolyamat-kezelés o Feladatkezelés

• Dokumentum-digitalizálás támogatása

• Biztonság és Üzemeltetés o Rendszer-architektúra o Jogosultsági rendszer o Biztonság

Az előadás célja emellett, hogy felhívjuk a résztvevő intézmények figyelmét arra, hogy a 1995. évi LXV1. Törvényt módosító 2007. évi XCVII. Törvény 5.§ (2) b) pontja szerint a közfeladatot ellátó szerveknek — így a felsőoktatási intézményeknek is — legkésőbb 2009.

január 1-jéig rendelkezniük kell egy teljes körűen tanúsított iratkezelési szoftverrel, mint amilyen a Poszeidon Ügyviteli és Iktatási Rendszer.

Digitális szakadék

Szakács István <isz.akacs(a jreemail. hu>

Dunaújvárosi Főiskola

A digitális javak elterjedésének gátja egyre kevésbé technológiai, sokkal inkább társadalmi jellegű. A javakból részesedők és a nem részesedők között szakadék húzódik, ami alapvetően nem földrajzi jellegű, nem országhatárokat jelent, hanem a társadalmak közötti vagy az adott társadalmon belüli törésvonalakat. Digitális szakadék húzódik a különböző gazdasági fejlettségű és kultúrájú térségek és ugyanakkor az egyazon társadalomban élő (tudás)elit és a digitális kultúráról leszakadtak között. Ezek a törésvonalak - sok munkával és elszántsággal - átjárhatók ugyan, de a lemaradók egyre messzebb kerülnek a haladóktól, mivel a technológiai ugrás már csak egy (fontos) részlet, ami viszonylag gyorsan ledolgozható, de a kulturális váltás már hosszabb, akár generációkra is kiterjedő folyamat. Ebben az esetben már nem a technológiai hozzáférés anyagi kérdése, hanem az oktatásügyi vonzata válik elsődlegessé.

Az elektronikus könyvek hozzáadott értéke

Elsevier B. V.

Sok évszázad tapasztalatának köszönhetően az Elsevier kiadó mélyrehatóan megismerte az STM (tudományos, műszaki és orvosi) kutatói közösségeket és nagy tapasztalattal rendelkezik a kutatók igényeinek kiszolgálásában. Az Elsevier sikeres szerzők és Nobel díjas kutatók munkáit adja ki. A kiadónak globális elérése van így a világ bármely pontján a legjobb kutató intézetekkel együtt működni abban, hogy olyan tartalmat fejlesszen, amire tényleg szükség van. Az Elsevier komoly befektetéseket eszközöl, hogy a könyvtárakat hatékonnyá tegye és sikeressé tegye a kutató intézeteket. Nem véletlen, hogy az Elsevier cikkek a legjobban olvasottak és idézettek az egész világon.

A könyvek világában az Elsevier a legmagasabb színvonalú könyveket publikálja rengeteg témában. Ennek köszönhetően a kutatók, az oktatók és a diákság egyaránt megtalálja a számára legfontosabb tudományos könyvet mostantól elektronikus formátumban. A ScienceDirect platform ajánlja a legegyszerűbb valamint a legösszetettebb keresési lehetőségeket és ez a garancia arra, hogy a felhasználó mindent gyorsan megtalálhat. A ScienceDirect összekapcsolja a folyóiratokat, a könyveket és a citációs adatbázisokat azért, hogy a keresés eredménye még pontosabb legyen és átláthatóbb képet adjon a keresett témáról. A ScienceDirect intelligens platform természetesen külső rendszerekkel is

legnagyobb eredményt. Éppen ezért, ezek a könyvtárak segítik legjobban elő az oktatási és kutatási intézmények eredményességét és sikerét.

Adatbányászati módszerek alkalmazása a tanulási tevékenység vizsgálatában

Tóth Péter Dr. <toth.peter@tmpk.bmfhu>

Budapesti Műszaki Főiskola

Az elmúlt 10-15 évben igen jelentős ráfordítások révén sok elektronikus alapú tananyag került kidolgozásra hazánkban. Kevesebbet lehet azonban hallani ezek beválásának tapasztalatairól, ill. tudományosan megalapozott vizsgálatuk eredményeiről. E tanulmány először áttekintést ad azokról a projektekről, melyek alapul szolgáltak egy saját integrált elektronikus tanulási környezet kiépítésének. A Moodle keretrendszerbe integrált oktatástechnológia tananyag feldolgozására az elmúlt tanévben került sor. A tanulási környezet minőségvizsgálatára a tanulók és az elektronikus tananyag interakciója során a szerveren keletkező naplófájl szolgál alapul. Az Izsó Lajos professzor által vezetett kutatócsoport munkájába való bekapcsolódás révén lehetőség nyílt a tanulási környezet minőségbiztosítási kritériumainak kidolgozására web-bányászati technikák alkalmazása által. A tanulmány második része az e területen szerzett első eredményeinket mutatja be. A kapott eredmények értékelését követően az alábbi megállapítások fogalmazhatók meg:

- Egy adott modulon belül a hallgatók kevésbé preferálják a teljes tanulási ciklust, vagyis a tananyag-egységek egymást követő feldolgozását, majd az önellenőrző teszt megoldását. Egy látogatás (visit) során egy, ritkábban két tananyag feldolgozása volt a domináns.

- N e m volt jellemző az ún. fordított tanulási ciklus, vagyis az önellenőrző tesztek előtérbe állítása az ismeretközlő résszel szemben.

- Egy adott tananyag-egységen belül, főként az első 1-2 oldal vonatkozásában jelentős mértékű hallgatói „lemorzsolódás” volt megfigyelhető, ami a hallgatók tanulást megelőző tájékozódásaként értelmezhető.

- Az elemzés arra is rámutatott, hogy az időfüggő médiumok (narratív audio, animáció, videó) meghatározó szerepet játszanak a tananyag feldolgozásában. Jelentős mértékben segítik a tananyag megértését.

A felsőoktatási hallgatók mobil számítógépekkel való ellátásának szükségessége

Kis-Tóth Lajos Dr. <ktoth@ektf.hu>

Eszterházy Károly Főiskola

A minőségi felsőoktatás megteremtése az intézmények számára létkérdés lett. Fontos szerepet játszik ebben az informatikai infrastruktúra kiépítettsége, de talán még fontosabb feltétel a hallgatók és tanárok részéről a hatékony „befogadás” megléte.

2007 tavaszán az Eszterházy Károly Főiskola vezetése intézkedést hozott arról, hogy kísérleti jelleggel a 2007 őszén belépő természettudomány szakos hallgatókat ellátja laptop számítógépekkel.

Előadásomban erről a kísérletről számolok be. Bemutatom a kiválasztott laptop konfigurációját és beszámolok a rövid, féléves tapasztalatról.

Felvázolom annak lehetőségét, hogy 2008-tól, valamennyi hallgató így kezdje tanulmányait Egerben.

Ismeret térképek alkalmazása a (digitális) pedagógiában

BME, Műszaki Pedagógia Tanszék Jókai Erika <jokaie@erg.bme.hu>

BME, Ergonómi és Pszichológia Tanszék

A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet (APPI) tanszékein ( a Műszaki Pedagógia Tanszéken és az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken) 2007 elejétől üzemeltetjük oktatás- és tanulástámogatás céllal az EPPI elnevezésű Moodle rendszerünket. Jelenleg több, mint 1000 felhasználó tevékenysége zajlik mintegy 70 tantárgyi (kurzus) lapon. A hétköznapok oktatási folyamatainak szerves részévé vált az EPPI rendszerbe felvitt elektronikus tananyagtartalmak használata, így egyenes következmény, hogy a tanárok igénylik a digitális tananyagtérben végzett munkájuk eredményességének mérését, kíváncsiak arra is, hogy a tanulók félév közben mennyire mélyednek el a felkínált tananyag tanulmányozásában.

A szerzők ezért az úgynevezett ismeret térképek használatával a tartalmi felbontás még magasabb szintjét végzik el. A tervezett térkép azokat az ismeretelemeket és azok összefüggési rendszerét rögzíti, amelyet minden tanuló a saját értelmezése szerint előállítana.

Lényeges továbblépés az eddigi elektronikus tananyagokhoz képest, hogy az ismeret térképek alkalmazásával a tananyag szerzője egyértelműen megjelöli a tartalom szerkezetét, amire a hagyományos fejezetekre tagolás csak elnagyoltan képes.

A szerzők egy, az EPPI tanulmányi keretrendszerben futó tantárgyuk ismeret térképekkel történő kiegészítésével mutatják be a modell hatékonyságát, valamint rámutatnak a módszer alkalmazhatóságára a hagyományos képzési formák esetében.

Elektronikus oktatástámogató rendszer bevezetésének tapasztalatai

BM EAPPIEPT

Víg Zoltán <vig.zoltan@gmail.com>

BM EAPPIEPT

A BME Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézetében 2007 tavaszán kezdődött meg egy új, elsősorban a felnőtt- és felsőoktatási igényeket fókuszba helyező elektronikus oktatástámogató rendszer tervezése, fejlesztése, majd bevezetése. Tanulmányunkban e rendszer tapasztalatait, esettanulmányként mutatjuk be. Kitérünk az intézetben korábban folyó, a projektet érintő kutatások eredményeire, hangsúlyosan a 2002-2007 között folyó, a felsőoktatásban tanulók internetattitűd vizsgálatainak eredményeire. Napjainkban a számítógépes technológia -szinte életkortól függetlenül- a hallgatók életének szerves részét képezi, a tanulás során, igen változatos formában használják fel az ICT-t, mind a munkaerő­

piaci elvárásokhoz való felkészülés szempontjából alapvető készségnek tekinthető az "ICT literacy". Ezen kompetencia vizsgálata, fejlesztése és az oktatási folyamat során alkalmazása, egyaránt aktuális kutatásaink szegmenseit alkotják.

Kitérünk a bevezetett elektronikus oktatástámogató rendszer hardver és szoftver architektúrájának tervezésére, megvalósításának lépéseire. Áttekintjük a képzéseinkhez kialakított tananyagfejlesztési modellt. Ez a megoldás az oktatás hatékonyságát úgy növeli hogy a hagyományos frontális képzés és az elektronikus oktatástámogatás előnyeit ötvözi (pl.

hibrid, blended, mixed-role, dual-mode, distributed) tanulási környezet kialakítva. Néhány kurzus bemutatásán keresztül áttekintjük a bevezetett rendszer lehetőségeit és tapasztalatait.

A 2007. év végéig létrehozott kurzusokban közel 1000 hallgató vett részt és 6 oktató. A tanlapjaink között szerepelt nappali és levelező képzést támogató, valamint vizsgakurzus és projekteket támogató kurzus is. A kurzusok felhasználóinak viselkedését próbáljuk megfigyelni és értelmezni a Moodle beépített statisztikai rendszerének és adatbányászati eszközök használatának segítségével. Az így összegyűjtött eredmények felhasználásával törekszünk minél jobban használható, a tanulási és a tanítási folyamatot egyre jobban kiszolgáló elektronikus tartalmi és formai hátteret adni oktatási tevékenységünknek.

Az APPIban bevezetett oktatástámogató rendszer tapasztalatai kiegészültek a rendszer- és hallgatói adminisztrációs feladatok tervezésével és menedzselésével, valamint a a folyamatos oktatói továbbképzés és az új felhasználóként belépő hallgatók oktatásának információs szolgáltatásként fellépő feladataival. Mind a jelen állapot, mind a jövő lehetőségeit elemző SWOT elmezés egészíti ki a tanulmányt.

Informatikai kompetenciamérés a pedagógusképzésben

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Dancsó Tünde <dtunde@bp.kodolanyi.hu>

Kodolányi János Főiskola

Számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy egy jól szervezett átfogó oktatási reform az ország gazdasági fellendülésének alapja lehet. A reformokban az egyes országok az oktatás más-más területére helyezhetik a hangsúlyt, de közös jellemzőjük, hogy mindegyikben fontos szerepet játszik az informatikai eszközök használata, valamint az informatikai képességek fejlesztése.

Az Educational Testing Service (ETS) az IKT műveltséget a digitális technológia használatára alkalmas képességként definiálta, amelynek során az egyének képesek az informatikai problémák megoldására, a kommunikációs eszközök és a hálózat használatára. A szervezet szakértői az IKT műveltséget a kognitív és a technikai készségek komplex ötvözeteként tekintik, komponensei az információ értelmezése, az információhoz való hozzáférés, az információ szervezése, integrálása, értékelése, alkotása és kommunikálása. Az IKT műveltség definíciója alapján, az egyes komponensek mérésére olyan tesztet fejlesztettek, amely alkalmas a felsőoktatási hallgatók informatikai műveltségének egyéni és intézményes szintjének a meghatározására. A több éves kutatás eredményei jól alkalmazhatóak más nemzetek számára is.

Az információs és kommunikációs technológiák iskolai elterjesztése érdekében a magyar oktatási rendszerben is több változás történt az elmúlt években. Fokozatosan fejlesztik a közoktatás technikai feltételeit, nemzetközileg is elismert digitális tananyagbázis áll a diákok és a pedagógusok rendelkezésére, több ezer pedagógust képeztek ki az informatikai eszközök használatára. Az eszközök birtokában és a szoftverhasználat ismeretét követően a közeljövőben a módszertan fejlesztésére kerül a hangsúly. A felsőoktatás átalakítása és jó néhány európai uniós pályázat jelzi, hogy a pedagógusképzésben is megindult az átalakulás.

„A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése” (HEFOP 3.3.1) és „Kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben” (HEFOP 3.3.2) elnevezésű programok a módszertani megújítás fontos lépcsői.

A felsőoktatási tanulmányok elvégzése érdekében a hallgatóknak rendelkezniük kell az információs társadalom elméleti és gyakorlati tudásával, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac kihívásának. Ugyanakkor ma még nem állnak rendelkezésünkre olyan indikátorok, amelyek alkalmasak lennének a hallgatók IKT kompetenciáinak a mérésére. Ezért a hallgatók számára egy önértékelésen alapuló elektronikus kérdőívet készítettünk, amely alkalmas az eddigi informatikai tanulmányaik feltérképezésére, az otthonukban használt technikai eszközök felmérésére, valamint a tanulással, az adminisztratív ügyek intézésével, a web 2.0 alkalmazások használatával és a szórakozással kapcsolatos tevékenységek gyakoriságának és az elvégzett műveletek magabiztosságának a feltárására.

Előadásunkban a kérdőív statisztikai elemzését ismertetjük. Az adatok alapján feltárhatók az egyes informatikai tevékenységek gyakorisága és magabiztossága közötti összefüggések, megállapítható, hogy mely tevékenységek végzésében a legmagabiztosabbak a hallgatók. Az

eredmények alapján képet alkothatunk a tanulók jövőbeli tanulási eredményességéről, és azokról a tevékenységekről, amelyeket a felsőoktatási intézményekben folyó oktatás során fejleszteni szükséges.

A tanulási környezet átalakulása a tudás alapú társadalomban

Dunaújvárosi Főiskola

A tanulási környezet megváltozása számos új folyamatot indított el az oktatásban, így a felsőoktatásban is valamint a korábbi elemek újragondolását teszi szükségessé.

Az elkövetkező években számos módosulás várható - és kívánatos is - általában a tanulási környezet egészét és speciálisan az informatikai eszközök iskolai használatát illetően.

A tanulási környezetre vonatkozóan az alábbi elmozdulások, hangsúlyeltolódások várhatóak az ipari társadalom normái és gyakorlata felől a tudás alapú /információs társadalom (feltételezett) igényeinek irányában a következő ellentétpárokkal érzékeltethetjük:

• Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása - Készségek, kompetenciák, attitűdök, értékek kialakítása;

• Zárt, kész tudás átadása - Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása;

• A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag - A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja;

• A tanári instrukció dominanciája, közvetlen tanulásirányítás - Komplex, inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását;

• Tanári értékelés - „ Eredményértékelő központ ”

• Kötött tanterv, merev órabeosztás - Kooperatív ill. projekt alapú tanulás, rugalmas időkeretben;

• A tanulás bérmunka - A tanulás vállalkozás;

• Tantárgyi rendszer - Modul-, ( és kredit) rendszer;

• Osztályteremben történő tanítás - Könyvtárban és változó, különböző helyen történő tanulás;

• Osztálykeretben történő tanítás - Változó és kisebb csoportokban és egyénileg történő tanulás;

• Homogén korcsoportban történő tanítás - Heterogén korcsoportban történő tanulás;

• Iskolán belüli tanulócsoportok - Iskolák közti tanulócsoportok EU és globális szinten is;

• Alkalmazkodás és konformizmus - Kreativitás, kritika és innováció;

foglaltak eddigi túlsúlyát a második oszlopban leírtak kizárólagossága váltaná fel. A jövő tanulási környezetét illetően koncepcionálisan is meg kell őrizni a hagyományos módszereknek egy egészséges arányát. A folyamatban lévő trendeket szerettük volna érzékeltetni, amelyek elmozdulásokat jelentenek oktatás és tanulás, instrukció és konstrukció, ismeret és képesség, alkalmazkodás és kreativitás stb. viszonyrendszerében

TARTALOMSZOLGÁLTATÓK: KÖNYVTÁRAK, LEVÉLTÁRAK, MÚZEUMOK

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz

MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintéz Erdödi Péter <don@konkoly.hu>

MTA KTM CsKI / EL TE

Az Information Bulletin on Variable Stars egy kis, elektronikus formában is megjelenő csillagászati szakfolyóirat (lásd Holl, Networkshop 2001). A folyóiratban publikált cikkekben, ábrák között, valamint a cikkekhez mellékelt adatállományokban való keresés céljából új eszközt fejlesztettünk. A kereső jellemző tulajdonsága, hogy a megszokott, keresőktől elvárható funkciókon túl (keresés a meta-adatokban és a teljes szövegben) keresni tud ábrákat és adatállományokat is. Továbbá lehetőség van csillagászati objektumok keresésére, objektumnevek helyett: ugyanazon objektum szerepelhet különböző neveken, és bármelyik névvel megtalálható minden előfordulása. Hasonló a szerzők nevére való keresés is: a többféle változatban használt nevek bármelyik írásmódja használható a keresésnél.

Ezeket a tulajdonságokat nem csupán lokális szótárakkal, de GRID- avagy Virtuális Obszervatórium-jellegű funkcionalitással: a hálózaton elérhető szolgáltatások segítségül hívásával érjük el. A fenti rendszerre alapozva olyan lekérdezési lehetőséget is készítünk, melynek segítségével objektumnevek és keresett cikkelemek (pl. adott típusú ábrák) megadásával lehet majd külső adatbázisokból linkeket generálni az IBVS-ben közölt információkra.

Statisztikai és döntéstámogató könyvtári riportok Lila Cinege alapon

BME OMIKK

Ezsiás Anikó <aezsias@omikk.bme.hu>

BME OMIKK

Nagy Elemér Károly <eknagy(a)omikk.bme.hu>

BME OMIKK

rendszerbe illesztett szkriptek rendszeres futtatása, az eredmények rendezett, áttekinthető struktúrába rendezése könnyedén megoldható.

Az előadás bemutat egy kimutatáskészletet, melyet a BME OMIKK-ban feladataink ellátása és újabb céljaink támogatására, valamint a felettes szervek által kért statisztikai adatok (pl.

OKM statisztika) integrált könyvtári és más informatikai rendszerek által mért adatkörének előállítására terveztünk.

Problémaidentifikáció a nagyvállalati adatarchiválási stratégiákban

Audi Hungária Motor Kft.

Az információtechnológia mai fejlettségi szintje lehetőséget biztosít arra, hogy a dokumentumokkal kapcsolatos szinte valamennyi feladatot meg tudjunk oldani elektronikus módon. Tudjuk archiválni őket, rendszerezni, keresni bennük, felhasználni őket, mégsem lehet kijelenteni, ez már a végleges és biztos megoldás a kezünkben.

Jelenleg sajnos az a nézet terjedt el a szoftvergyártók között, hogy a minél nagyobb piaci részesedés érdekében mindenki a saját termékét állítja a középpontba, és senki nem hajlandó feladni a saját fejlesztésű technológiáját, így viszont nem lehet egyetemes formátumot létrehozni. A jelenlegi szabványok azonban töredékesek, gyorsan változnak, és a szoftvergyártók sem ismerik el ezeket kellőképpen. Gyakran jelennek meg újabb, fejlettebb szoftververziók, amelyekkel szemben elvárható lenne, hogy legalább hátrafelé kompatibilisek legyenek egymással, ez azonban sok esetben nincs így. Ezáltal a technológia rákényszeríti a felhasználókat arra, hogy folyamatosan a legfrissebb, ám lehet, hogy a korábbi formátumot értelmezni képtelen verzióra mentsék át az adataikat. Ennek következtében adatvesztéssel és anyagi veszteséggel is számolni kell, valamint az évek során növekvő adatmennyiség miatt folyamatosan növekvő állományt kell átkonvertálni. A digitális megőrzéssel komolyan foglalkozókat két csoportra oszthatjuk: az egyikbe azon gazdálkodó szervezetek és nagyvállalatok tartoznak, amelyeket valamilyen törvény vagy gazdasági, társadalmi érdek kötelez arra, hogy a náluk keletkező információkat meghatározott ideig megőrizzék, a másikba pedig a világon fellelhető kulturális örökség megőrzéséért tevékenykedő könyvtárak, levéltárak, archívumok

Napjainkban a nagy multinacionális vállalatok rendelkeznek azon anyagi forrásokkal, amelyek szükségesek a nagy digitális archívumok létrehozásához és ezáltal úttörő szerepet játszhatnak, hogy a legjobb stratégiák a kisebb anyagi forrással rendelkező vállalatok és

közintézmények számára is elérhetőek legyenek.

Barna Cinege - Modern Könyvtárközi Kölcsönzés

BME OMIKK

Marton József Ernő <jmarton@omikk.bme.hu>

BME OMIKK

A könyvtárközi kölcsönzés egyike azoknak a területeknek, ahol a modem informatikai megoldások, különösen az Internet, minőségi változásokat hozhat a szolgáltatás színvonalában, amely a könyvtár mai, változó szerepében kritikus lehet.

A "kockás füzet" után jobb-rosszabb informatikai rendszerek jelentek meg - ma már alapkövetelmény a szkennelt dokumentumok küldésének támogatása, a naplózás, a teljesítési adatok mérése, az olvasó automatikus kiértesítése.

Egy ilyen modem rendszer a Barna Cinege, amely nemcsak szabad, ingyenes, többnyelvű és jól testreszabható, de támogatja több (al)könyvtár egy központi rendszeren keresztüli kommunikációját is.

Az előadás a Barna Cinege érdekesebb részeit mutatja be (webes kérésfeladás, kérés adminisztrálása, szállítólevél/számla nyomtatása, olvasó automatikus értesítése, konfigurálás).

RFID alkalmazása a Richter Gedeon Nyrt. Műszaki könyvtárában

Richter Gedeon Nyrt.

Az RFID - rádiófrekvenciás azonosítás - a könyvtárakban az egyik legújabb technológia a dokumentumok nyomon követésére, kezelésére és leltározására. Az RFID a rádiófrekvenciás- és a mikrochip technológián alapul. Fő jellemzője, hogy az információ tárolása, a könyvtári dokumentumba beragasztott, mikrochipet tartalmazó címkén történik, olvashatóvá pedig a rádiófrekvenciás technológia által válik

A technológia előnye, hogy jelentősen csökkenti a kölcsönzésre, és leltározásra fordítandó időt. Az RFID címkéről pontosan és gyorsan leolvasható az információ, sőt egy pillanat alatt, akár egyszerre többről is. Az RFID rendszer további előnye, hogy a kötetek megmozdítása,

Hibatűrő keresés digitalizált magyar nyelvű szövegekben

MTA SZTAKI

Füzessy Tamás <tfuzessy@freesoft.hu>

FreeSoft Nyrt.

Kovács László <laszlo.kovacs(a)sztaki.hu>

MTA SZTAKI

Tóth Zoltán <zoltan.toth@sztaki.hu>

MTA SZTAKI

Az írásos emlékek megőrzése a jövő számára egy fontos feladata korunknak. A ma készülő müvek jelentős része már digitális formában is tárolásra kerül, ugyanakkor fontos, hogy a régebben, csak nyomtatásban megjelent könyvekhez, írott anyagokhoz is hozzáférést biztosítsunk korunk digitális nemzedékének. Az így előállt adatbázis azonban használhatatlan a tárolt anyagokban történő kereshetőség megteremtése nélkül.

Az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya egy GVOP pályázat keretében azt vizsgálta, hogy magyar nyelvű szkennelt szövegekben milyen hibák keletkeznek az eredeti dokumentumhoz képest. Ezeket az eredményeket felhasználva egy olyan kereső prototípusát építettük meg, amely egy digitalizálásból eredő hibákat tartalmazó adatbázisban is megbízhatóan tud keresni.

Előadásunkban a kutatás eredményein kívül ismertetjük a keresés menetét valamint a felhasználható algoritmusokat.

Elektronikus tézis és disszertáció gyűjtemény a CEU-n

Közép Európai Egyetem

Az egyetem könyvtárának feladata az elektronikus gyűjtemények kezelése - beleértve az egyetemi szakdolgozatok és disszertációk gyűjtését, tárolását és bemutatását. A CEU-n az intézeti ETD beindításával kapcsolatban több szervezési és jogi probléma merült fel. Ezekről, illetve arról lesz szó, hogy milyen megoldásokat választottunk, illetve mit csinálnánk ma másképp.

Szervezés:

Az elektronikus diszertációk érkeztetése: a diák feladata a dokumentum és néhány bibliográfiai adat felvitele. Csak PDF formátumot fogadunk el, "bookmark" kötelező. Az adatok javíthatóak a tézis leadásának határidejéig. Minőségi ellenőrzés: a tanszéki adminisztrátorok ellenőrzik hogy a felöltés megtörtént-e és hogy formailag megfelelő-e.

Katalogizálás: a könyvtár dolgozói a feltöltött anyag alapján katalogizálják és a könyvtár OPAC-ján keresztül elérhetővé teszik a disszertációt.

Jogi problémák:

Az ETD-vel kapcsolatban jogi szempontból a könyvtár két különböző oldalról is érintve van.

Egyrészt a disszertációk gyűjtésével és tárolásával elektronikus adatkezelést végez. Másrészt, mint szolgáltató felelőséggel tartozik az általa szolgáltatott adatokért. A jogi problémák tisztázása, a félelmek eloszlatása, illetve a megfelelő jogi szövegek megfogalmazása és elfogadtatása volt az egyik legnehezebb feladat. A diákok egy elektronikus "licensz megállapodás"-t fogadnak el. Ebben egyrészt megadják a könyvtárnak a dokumentum tárolására és szolgáltatására a jogokat, másrészt kijelentik, hogy a műnek ők a szerzői, és garantálják, hogy a dokumentum nem sért szerzői jogokat. Ugyanakkor az egyetem vállalja, hogy az átadott dokumentumot kizárólag az ETD-ben használja, továbbá biztosítja a szerzőt az összes kapcsolódó szerzői jogainak fennmaradásáról.

A licensz megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy a diákok a disszertáció elektronikus változatának elérhetővé tételét meghatározott időre (egy, két illetve öt év) felfüggesszék.

Tanulságok:

Az elmúlt évben az ETD kitűnően vizsgázott, lényegében probléma mentesen sikerült az összes tézis felvenni. Jogi problémák egyelőre nem akadtak. A diákok kevesebb mint 1%-a kívánta valamilyen módon korlátozni a tézis elektronikus elérhetőségét. Végül de nem utolsó sorban: kivételek mindig mindenütt akadnak. A rendszer lehetővé teszi az ilyen kivételes esetek kezelését is.

A rendszer egy házi fejlesztésű, web alapú rendszer. Ez szerencsétlen (de elkerülhetetlen) választás volt. Mind a DSpace, mind az Eprints szabad forrású rendszer képes a fent vázolt feladatokat elvégezni megfelelő konfigurálás után. A rendszer folyamatos karbantartása, és a mintegy öt évenkénti teljes felújítása így nagyon problematikus.

UTCA: egy közösségi / közös katalógus fejlesztése

Régijó / Könyvtári Intézet Gömöry Judit <judit.gomory@kohJiu>

KÖH

Füzessi Károly <karex@mosfet.hu>

A Könyvtári Intézet e célok elérését segítő eszközökön dolgozik egy külső fejlesztőcsapattal közösen jó egy éve. Az UTCA (vagyis Univerzális Tartalomfeltáró és Csoportosító Alkalmazás) projekt célja nagy pontosságú és „igazságos" duplum kezelési algoritmusok kifejlesztése, illetve a bibliográfiai adatok mű alapú ábrázolási formára (FRBR) való konvertálásának megalapozása. A központi szolgáltatások alkalmazási területeinek - szakmai ill. olvasói közös katalógus, könyvtárközi kölcsönzést szolgáló lelőhely jegyzék, fölös példány jegyzék, stb. - néhol ellentmondó elvárásait egy adatbázisra alapozva, képlékeny megjelenítési felület kialakításával kívánja lefedni.

Az UTCA gyakorlati eredményei többféle módon is alkalmazhatóak lesznek, pld. meglévő közös katalógusok és integrált könyvtári szoftverek kiegészítőjévé is válhatnak. A lényeg: a kidolgozandó technológia elősegítheti, hogy a könyvtárakban végzett katalogizáló munka eddigi eredményei a kor elvárásainak és lehetőségeinek megfelelő új formákban továbbra is az olvasók és a könyvtárosok érdekeit szolgálhassa.

A Petőfi Irodalmi Múzeum személynév állományának egységesítése és szűrése (hozzájárulás az NDA névtér projektjéhez)

Kómár Éva <evakomar@pim.hu>

Petőfi Irodalmi Múzeum Lengyel Mónika <lmoni(dsztaki. hu>

MTA SZTAKI

Simon András <andras.simon3@uni-corvinus.hu>

BCEEKK

Az NDA 2004-ben meghirdetett névtér projektje a hitelesnek elfogadott adatbázisok közt első helyen említi a Petőfi Irodalmi Múzeum besorolási adatbázisait (a magyar életrajzi indexet, a magyar emigráns írókat és műveiket, az 1945 utáni díjazottakat, és a magyar főnemesség genealógiáját).

A Múzeum - kutatóműhelyként - kiemelkedik a többi közgyűjtemény közül, hiszen a gyűjtemények katalógusain túl számos az irodalmi alapkutatás céljait szolgáló adatbázist hozott létre. Az adatbázisok, amelyek lexikográfiai igénnyel jöttek létre évtizedes, sokoldalú, háttérkutatás eredményeit tükrözik.

Az adatbázisok eredetileg Access-programban épültek. A HunTéka integrált könyvtári rendszerre való átállás során ezeket, a Múzeum további besorolási adatbázisaival kiegészítve egybetöltöttük. A különféle céllal létrehozott, más-más forrásokkal dolgozó adatbázisok konverziója számos elméleti és gyakorlati problémát vetett fel. Ezek közül az egyik legfontosabb a személynév állomány egységesítése, hiszen a konverzió során csaknem 600 ezres, egymást átfedő („kvázi duplum”), eltérő kitöltöttséggel és tartalommal bíró, személynév besorolási állomány keletkezett a Huntékában.

Ilyen nagyságú adatállomány ellenőrzése és karbantartása elképzelhetetlen gépi eszközök nélkül, a megfelelő minőségű besorolási adatbázis kiépítéséhez a korábban megszokottnál hatékonyabb és sokoldalúbb szoftveres támogatásra van szükség. A besorolási állományok egységesítésének korábbi, mechanikus szövegegyezésen alapuló gyakorlata a megszokottnál részletesebb, háttérben lévő adattartalmak miatt, itt elégtelennek bizonyult. A pontos szövegegyezés elvét kitágítva, az adott adatbázis mezőkben lévő tartalmakat elemzés és

ellenőrzés után hasonlósági vizsgálatnak kell alávetni, ahol a különféle adatminőség és adattartalom összevetése együttesen minősíti az adatot, és állapítja meg annak egyedi voltát.

Az ellenőrzés során először formailag és tartalmilag ellenőrizzük az egyes adatmezőket, majd a tartalmi ellenőrzés és a kitöltöttség szintjének ismeretében rangsoroljuk azokat. Az egyes mezők hasonlóságának vizsgálata során kerülnek kiszűrésre az azonosnak tekinthető rekordok. Ezeken belül a betöltött adatbázisok ismeretében meghatározott adatbázis preferencia szerint kerülnek kiemelésre a kitüntetett rekordok, melyhez a másodlagos személyi rekordok valamennyi adatát átkötjük.

Minthogy az egyes adattartalmak azonossága hasonlóságuk mértéke alapján, többé-kevésbé önkényesen kerül megállapításra, és az egyes adattartalmak az illető besorolási rekord eszmei identitásának megállapítása szempontjából nem egyforma súllyal esnek latba, az egyes adatminőségeket egymáshoz képest is súlyozni, illetve rangsorolni kell, elméleti megfontolások alapján állapítjuk meg a helyes értékeket. A minősítő, értékelő és azonosságot megállapító algoritmust többször lefuttatva, az eredményhalmazt újra meg újra ellenőrizve a program visszacsatolást kap, és mintegy öntanuló rendszerként működik. így nem túlzás a módszert a mesterséges intelligencia körébe tartozó megoldásokhoz hasonlítani.

A múzeum és az új médiumok

Petőfi Irodalmi Múzeum

Ha abból indulunk ki, hogy a múzeum a kultúra megőrzésének és újratermelésének szentelt társadalmi intézmény, könnyen belátható, hogy nem pusztán rá van utalva a mediális kultúrtechnikák egy az adott kulturális szituációban elérhető repertoárjára, de egyben ki is van azoknak szolgáltatva. Mint ahogyan - egyes elméletek szerint - a modernség irodalma azok felől a technikai médiumok felől kondicionált, amelyek növekvő mértékben hatják át a XX.

század kulturális termelését - és a mindennapi életet. Mindezektől bizonyosan nem független az a sajátos, a kultúra minden szféráját átható „állapot” vagy „projektum”, amelyet tétován posztmodemnek szokás nevezni. De miben is áll e szituáció hatása a múzeumi munkára? És:

az absztrakció ezen a szintjén álló elméleti belátások figyelembe vehetők, figyelembe veendők-e egy olyan tevékenység folyamatában, amely az irodalom, az irodalmi szövegek sajátos megközelítését, közzétételét, közvetítését kell, hogy nyújtsa? Konkrét példaként a Petőfi Irodalmi Múzeum portálrendszere és virtuális kiállításai kínálkoznak.

könyvtárak felépítéséről, létrehozásáról a segítségükkel megvalósítható, és az általuk támogatott szolgáltatások elemzésére, fejlesztésére. Legkézenfekvőbb példája ennek a könyvtári portálok kérdésének előtérbe kerülése. A könyvtári portálok alapja azonban a jól strukturált, minőségi tartalommal feltöltött digitális tárház, amely megfelelő hátteret biztosít az e-leaming képzésmenedzsment rendszerek támogatásához. A virtuális tanulási környezetben történő oktatás hatékonyságának feltétele, hogy ezek az elemek a megfelelő interfészeken keresztül, testre szabható adekvát szolgáltatásokat nyújtsanak.

Az elektronikus tananyag szolgáltatás a felsőoktatási intézményeknek és könyvtáraiknak komoly kihívást jelent, hiszen számos problémát vet fel a tartalom-előállítás, az archiválás és a digitális jogkezelés oldaláról egyaránt. Kutatásaink egyik fontos célja a tudásportál és a tananyag szolgáltatás kapcsolatának, elvi és gyakorlati modelljének kialakítása.

Projektvezetői döntések támogatása webbányászattal

Eszterházy Károly Főiskola

Egy webes felületre épülő szolgáltatás vezetői számára a felhasználók szokásainak, magatartásának minél alaposabb megismerése komoly kihívás. Az online kommunikációs csatornákat igénybe vevő felhasználók magatartását a hagyományos eszközökkel nem, vagy nagyon nehezen lehet megismerni. Azonban ez a felhasználói réteg nagyon sok nyomot hagy maga után, a kiszolgáló számítógépeken rögzített adatok kincset érnek, melyek adatbányászati eszközökkel a „felszínre hozhatók”.

Az adatbányászat (data mining) egyik részterülete a webbányászat (web mining). Az adatbányászat a tudás adatbázisokban, adattárházakban vagy egyéb információtározókban tárolt, nagy mennyiségű adatból történő kiválasztása, kibányászása. Ennek megfelelően egy új tudáshoz juthatunk az alkalmazásával, ami az eddigi adatbázis-technológián alapuló eszközökkel felfedezhetetlen. Az adatbányászat minden olyan területen alkalmazható, ahol nagy mennyiségű, digitális adat keletkezik, például az üzleti, oktatási területeken.

A HCI (BME) kutatócsoport a felhasználó központú, de nélkülözhetetlen Clementine adatbányász programot - a WebMining CAT modullal - az SPSS Hungary engedélyével használhatja, kizárólag non-profit célra. A webes felhasználók igényének megismerésében nyújt hathatós segítséget a CAT modul. A program lehetővé teszi a weboldalakon található linkeken át bejárt útvonalak alapján a felhasználók szokásainak, magatartásnak elemzését. A fő cél a felhasználók individualizált kiszolgálása. Számottevő azonban a minőségbiztosítás részeként a weboldalak folyamatos korrigálása az ergonómiai szempontoknak megfelelően.