Somogyi Csaba <csabaso@microsoft.com>
Microsoft Magyarország Kft.
A Microsoft Windows Server 2008 egyik technológiai újítása a Microsoft Hyper-V elnevezésű mikrokemeles hipervisor-ra épülő virtualizációs megoldása. Az előadásban bemutatjuk a technológia architekturális hátterét és lehetséges alkalmazási területeit és előnyeit a szerver konszolidáció, a magas rendelkezésre állású rendszerek és a „zöld” IT rendszerek vonatkozásában. Külön kitérünk a fizikai és virtuális rendszerek egységes felügyeletének és kezelésének kérdéseire, illetve a Microsoft dinamikus IT rendszerek koncepciójának gyakorlati megvalósítására.
A hardveres virtualizáció támogatás megjelenésével (Intel-VT és AMD-V) megnyílt a technológiai lehetőség nagy teljesítmény igényű szolgáltatások konszolidálására, virtuális környezetekbe történő átmozgatására is. A Windows Server 2008-ban megjelenő új szolgáltatás már néhány kiszolgáló esetén is lehetővé teszi a hardveres erőforrások jobb kihasználását és elősegíti az informatikai szolgáltatások dinamikus megvalósítását. Az előadás kitér a Hyper-V technológia belső struktúráira, a virtuális hardverkomponensek kapcsolataira és a virtualizált rendszerek erőforrás-kezelésének és felügyeletének részleteire.
Bemutatjuk azokat a technológiai megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a 64 bites, több processzorra épülő virtuális rendszerek felépítését és kis számú fizikai kiszolgálóra történő sűrítését. Kitérünk azokra az üzleti és környezetvédelmi szempontokra, amelyek a virtualizáció mozgató rugói lehetnek, valamint arra a koncepcióra (Microsoft Dynamic Systems Initiative), amely a Microsoft 5-10 évre előretekintő elképzelése az informatikai rendszerek dinamizálására és az üzleti igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szolgáltatások megvalósítására.
Hyper-V demo
Somogyi Csaba <csabaso@microsoft.com>
Korábban a „kockás füzet” volt egy jól használható eszköze a döntéstámogatásnak, a statisztikai méréseknek. Az adatbázis-kezelők alkalmazásának idejével gyorsan elkészíthető célszkripteket írtunk a felmerülő kérdések megválaszolására - a rendszeres futtatásukra, vagy újrafelhasználásukra csak ritkán volt példa. Alkalmas keretbe, például a Lila Cinege rendszerbe illesztett szkriptek rendszeres futtatása, az eredmények rendezett, áttekinthető struktúrába rendezése könnyedén megoldható.
Az előadás bemutat egy kimutatáskészletet, melyet a BME OMIKK-ban feladataink ellátása és újabb céljaink támogatására, valamint a felettes szervek által kért statisztikai adatok (pl.
OKM statisztika) integrált könyvtári és más informatikai rendszerek által mért adatkörének előállítására terveztünk.
A W3C szabványosítási törekvései
Richter Viktor <richter.viktor@w3c.hu>W3C Magyar Iroda
Az 1994-ben alapított World Wide Web Consortium (W3C) egy olyan szabványosítási testület, melynek ajánlásai meghatározzák a webtechnológiák fejlődési irányvonalait.
Az előadás ismerteti a W3C küldetését, működési alapelveit, fő tevékenységi körét. Röviden bemutatja a W3C-technológiákat és egymásra épülésüket, és egy munkacsoport működési sémájával, valamint az ajánlás-kidolgozás folyamatával szemlélteti a W3C tipikus munkamenetét.
Áttekintést ad továbbá a 2002-ben a kelet-közép-európai térségben elsőként megnyitott W3C Magyar Iroda célkitűzéseiről, a W3C-technológiák és alapelvek megismertetése és népszerűsítése érdekében kifejtett tevékenységéről.
Hatékony következtetés ontológiákon
Zombori Zsolt <zombori@cs.bme.hu>BME, Számítástudományi és Információelméleti Tsz.
Lukácsy Gergely <lukacsy@cs.bme.hu>
BME, Számítástudományi és Információelméleti Tsz.
Szeredi Péter Dr <szeredi@cs.bme.hu>
BME, Számítástudományi és Információelméleti Tsz.
A szemantikus világháló (Semantic Web) egy számítástechnikai irányzat, mely azon módszereket vizsgálja, melyek segítségével a világhálón elérhető információ gépi feldolgozásra alkalmassá tehető. Ahhoz, hogy egy számítógép ne csak olvasni, hanem értelmezni is tudja a webtartalmakat, azokhoz meta-információt rendelünk, azaz leírjuk, hogy
milyen jellegű információt hordoz a forrás. A meta-információ valamint néhány - a tárgyterületet jellemző - szabályszerűség megadásával a Webes információt ontológiákba szervezhetjük.
Ontológiák alatt különböző világleíró formalizmusokat értünk, melyek segítségével megadhatjuk, hogy egy tárgyterületen belül milyen egyedek léteznek, ezek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, illetve milyen viszonyok állnak fenn köztük. Webes környezetben egyre szélesebben használnak leíró logikai (Description Logic) alapú ontológia
nyelveket. Ilyen például az OWL (Web Ontology Language), mely mára már W3C szabvány.
Egy OWL-ben leírt ontológia megfelel egy leíró logikai axiómahalmaznak.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy egyre nagyobb az érdeklődés automatizált leíró logikai következtetés iránt. A legtöbb következtető rendszer az ún. tabló algoritmuson alapul, mely érzékeny az ontológiák méretének növekedésére és bizonyos alkalmazásoknál elég lassúvá válik. A saját fejlesztésű DLog rendszer egy alternatív leíró logikai következtetési módszert valósít meg, mely hatékonyan tud működni nagy mennyiségű - esetlegesen külső adatbázisban tárolt - adat jelenlétében is.
Nagyméretű webszerver naplók elemzése: kihívások és lehetőségek
Sidló Csaba <sidlo@sztaki.hu>MTA SZTAKI
Nagy látogatottságú portálok, weboldalak forgalmának elemzése kézzelfogható hasznot hozhat az oldalak üzemeltetőinek, azonban egyben nagy kihívást is jelent. Megcélzott eredmények lehetnek ajánlórendszerek, felhasználóbarát felületek, megfelelően elhelyezett reklámok, amik mind a felhasználók megtartását, új látogatók szerzését, azok elégedettségének, aktivitásának növelését célozzák meg. Ahhoz azonban, hogy ezeket a célokat elérjük, számos problémát le kell küzdenünk, az adatgyűjtés megszervezésétől kezdve az adattisztításon át hatalmas mennyiségű adat hatékony tárolására és feldolgozására képes rendszerek kialakításával bonyolult, adatbányászati jellegű elemzési igények kielégítéséig. Az előadásban gyakorlati példák mellett sorra vesszük a látogatottság-elemzés feladatait, a felmerülő problémákat, a bevett megoldásokat, valamint kitekintünk új, hasznosnak ígérkező módszerekre.
SOA mintarendszer kialakításának tapasztalatai
A Szolgáltatás Orientált Architektúra (SOA - Service Oriented Architecture) az a paradigma, amelynek alapján elosztott, heterogén rendszerek együttműködése viszonylag egyszerűen létrehozható. A BME-en három különböző a SOA-t implementáló termék (Oracle, OpenESB, .NET) interoperabilitását igazoló mintarendszert állítottak fel, amelyen (BPEL-ben leírt) összetett üzleti folyamatok is megvalósíthatók. Az előadás ismerteti a mintarendszert, kitérve a felépítés technikai, gyakorlati vonatkozásaira, tapasztalataira.
SOA alapú integráció lehetőségei az e-közigazgatásban
Kondorost Károly Dr. <kondor@iit.bme.hu>B M E IIT
Fekete János <fekete@sbgk.hu>
BME (IT)2
Az Új Magyarország Fejlesztési terv egyik prioritása az államreform. A megvalósításával kapcsolatos műszaki fejlesztések az Elektronikus Kormányzat Operatív Program keretében folynak. Független tanulmányokkal és elemzésekkel is alátámasztva szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy a hazai e-közigazgatási fejlesztések legsürgetőbb feladata az integrált backoffíce rendszer és a hivatalokon átívelő folyamatok kialakítása. A jelenlegi helyzet elemzése és a nemzetközi szakmai trendek alapján felvázolható a SOA alapú integráció megoldása és forgatókönyve. Erre vállalkozik az előadás, és emellett bemutatja a BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont kutatási és kísérleti programját a SOA alapú integráció területén.
A webes akadálymentesítés helyzete Magyarországon
Pataki Máté <Pataki.Mate@,w3c.hu>W3C Magyar Iroda
Napjainkban egyre többet hallani a honlapok akadálymentesítéséről, mint igény egyre gyakrabban merül fel az állam, illetve a különböző rászorulókat tömörítő szervezetek részéről.
Ennek ellenére nagyon kevés az akadálymentes honlap, az oktatási intézményekből továbbra is úgy kerülnek ki az informatikusok, hogy még csak lehetőségük se volt megtanulni, mit is jelent egy akadálymentes honlap kialakítása.
A hazai helyzet áttekintése egy jó kiindulópont ahhoz, hogy hogyan érdemes, illetve hogyan nem érdemes akadálymentes honlapot készíteni. Az előadásban a konkrét példákon keresztül mutatjuk be az akadálymentes honlapokkal szemben támasztott alapvető követelményeket.
Ontológia és az e-learning
Bodon Géza <bodon@exos.sk>EXOS
A cikk az ontológia és az e-leaming kapcsolatával foglalkozik. Leírja az ontológia és az e- leaming jelenlegi helyzetét. Jelenleg az ontológia és az e-leaming még külön utakon jár. A legtöbb keretrendszer, fejlesztési környezet nem ontológia alapú. Az ontológia az értelmezés, szemantika területén mozog.
Milyen típusú ontológiák lehetnek hasznosak az e-learning tananyag fejlesztése és használata során.
Elsősorban a téma központú /domain based/ ontológia jön szóba. Ez a típusú ontológia leírja az adott témakor fogalmait, fogalom közötti kapcsolatokat. Az egyes fogalmakhoz konkrét előfordulásokat /individuals/ társít. Aki ezeket a fogalmakat ismeri, könnyebben tájékozódik az adott témában. Példának felhozhatjuk a genetika területét, ahol több mint 20 000 kifejezés van eddig összegyűjtve.
A felhasználóra szabott ontológia /learner profile/. Az ilyen típusú ontológia használata nélkül nem lehet dinamikus, testre szabható tananyagokat készíteni. Egy ilyen ontológia segítségével a felhasználó leírja a saját elképzeléseit, arról mit és hogyan szeretne tanulni. Mit tud eddig a témáról, mit szeretne elsajátítani, milyen típusú tanulási módszert részesít előnyben.
A harmadik típusú ontológia ez egy általános, lehetőleg többnyelvű, ontológia. Ez a tanulási környezeten kívül levő információkhoz való hozzáférést segíti és teszi lehetővé. A digitális könyvtáraknak saját leíró rendszerük van. Némelyik egyszerűbb, mint például a Dublin Core.
Az újabbak összetettebbek, mint például a DELOS projekt keretében kifejlesztett referencia model.