Mátételki Péter <matetelki@sztaki.hu>
MTA SZTAKI
Kovács László <laszlo.kovacs@sztaki.hu>
MTA SZTAKI
Pataki Balázs <pataki@tlsd.sztaki.hu>
MTA SZTAKI
A keretrendszer mobil kommunikációs eszközön futtatható hely- és kontextusfüggő szolgáltatást használó alkalmazások fejlesztését támogatja és egyben megkönnyíti azok felhasználását. A keretrendszer a felhasználó többféle kontextusával (tulajdonságával, körülményével, állapotával) dolgozik, így képes ezen adatok kombinálásával magas
kinyert eredmények kombinálhatok, így növelhető a pozíció-információ pontossága valamint kiterjeszthető a helymeghatározási szolgáltatás lefedettsége.
A helyfüggő szolgáltatások úgy tudnak jól használható eredményt nyújtani, ha figyelembe veszik a valós környezet adottságait. A keretrendszer a környezet modelljén (pl. épületek és azok beosztása, berendezései) képes következtetéseket végezni. Ha például egy felhasználó a leggyorsabban elérhető kórházat keresi, akkor egy hagyományos rendszer egy légvonalban ugyan közeli, de elérhetetlen fekvésűt ajánlana (pl. a folyó túloldalán). Ezzel szemben a környezeti modellt (ebben az esetben az úthálózatot) ismerve az ilyen hibák elkerülhetők.
A „hely” jellemzőn kívül további kontextusok felhasználásával a szolgáltatások jelentősen gazdagabbá, életszerűbbé tehetők. Ilyen kontextusok lehetnek például a felhasználók preferenciái, akadályozottsága stb. A keretrendszert az teszi képessé valósághű szituációkból adódó, absztrakt, a mindennapi szituációkhoz közelebb álló, az igényeket pontosabban kielégítő kérdésekre választ adni, hogy ezen többletinformációkat (felhasználói kontextusokat) is képes figyelembe venni.
A keretrendszer a mobil szolgáltatások terén hasznosítható elsősorban. Megkönnyíti a hely- és kontextusfüggő szolgáltatások fejlesztését, illetve lehetővé teszi egészen újszerű, modem szolgáltatások megalkotását.
Félautomatikus adattisztítás kézzel rögzített adatokon
PalUnger Péter <pallinger@sztaki.hu>MTA SZTAKI
Kovács László <laszlo.kovacs@sztaki.hu>
MTA SZTAKI
A nagy mennyiségben, kézzel rögzített adatok megbízhatóságának ellenőrzése és javítása elsődleges fontosságú nagy méretű adatbázisok esetén, hiszen az adatokra épülő statisztikák megbízhatóságát alapvetően az adatok minősége határozza meg.
Előadásunkban összefoglaljuk az adatok ellenőrzésében és javításában szerzett tapasztalatokat, valamint ajánlásokat fogalmazunk meg a hibák lehetséges kiküszöbölésére.
A hibák különböző okokból fakadhatnak:
• figyelmetlenség
• hibás adatbázisokból való átvétel
• hozzá nem értés
• az adatbázis más célra (is) való használata (pl. adatmezők túlterhelése)
• szándékos torzítás
Ezen hibák nagy része automatikusan detektálható, valamint egy kis hányaduk automatikusan javítható is, a legtöbb esetben viszont szükség van emberi beavatkozásra.
Az automatikus javítás legfontosabb eleme a gyakran ismétlődő hibák kiszűrése, illetve a rögzítő felhasználó felé való visszajelzéssel a hiba megismétlésének elkerülése. A fejlesztés és az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok alapján mindig újabb és újabb hibákra derül fény, ezért érdemes egy rugalmas, tanítható algoritmust alkalmazni.
Komponens alapú portálépítés a gyakorlatban
Kelemen Balázs <Balazs.Kelemen@arvato-systems.ltu>arvato systems Hungary Kft Pataki Máté <Mate.Pataki@sztaki.hu>
MTA SZTAKI
A SOFIA alkalmazás- és portál-keretrendszer legfrissebb fejlesztésének keretében a három rétegű MVC modell komponens alapú struktúrára lett átépítve. A komponensek alapértelmezett megvalósítása template alapú leírókkal készült el. Ennek köszönhetően integráltan tartalmazza a legújabb WEB-es technológiákat, mint az AJAX és támogatja a napjainkban elterjedt módszertanokat, mint az esemény vezérelt működés. A keretrendszer moduláris felépítése továbbá is lehetővé teszi, hogy az alkalmazások igényeinek megfelelően lehessen a megkívánt modulokat használni és szükség esetén hatékonyan lehessen új modulokkal kiegészíteni a SOFIA-ra épülő alkalmazást.
A keretrendszer tartalmazza egy általános applikáció felépítéséhez szükséges legfontosabb funkcionális modulokat, mint például Objektum perzisztencia, Munkafolyamat-szervezés, Felhasználó-kezelés, Megszemélyesítés - Szabályrendszer kezelés, Időgép alapú történetiség.
Jelen prezentáció megmutatja a komponens modellben rejlő előnyöket: gyors és biztonságos fejlesztés, kód-újrafelhasználás, eseménykezelés, kevés forgalom a kiszolgáló és a böngésző között, tetszetős megjelenés.
Storage szolgáltatások - Tapasztalatok az NIIF-nél
Stefán Péter dr. <stefan(ániifhu>NIIF
Az NIIF 2006 óta nyújt elosztott adattárolási szolgáltatást mind külső, mind belső használatra.
Az előadásban bemutatjuk e két rendszer felépítését, a rajtuk futó szolgáltatásokat, a belső storage hálózatuk kialakítását, teljesítmény adatokat, valamint működtetési, üzemeltetési tapasztalatainkat.
Az előadás során kitérünk a főbb storage-fejlesztési irányvonalainkra is.
LAN/MAN sávszélesség menedzsment VoIP és IP telefon környezetben
Gál Zoltán <zgal@unideb.hu>A hagyományos LAN/MAN adatátviteli, valamint a modem infokommunikációs szolgáltatások konvergenciájából származó technológiai fejlesztések eredményeként számos valós idejű jellegű alkalmazás jelent meg a különböző operációs rendszerek platformjain.
Ezek közül néhány az L2/L3/L4 hálózati rétegekben speciális QoS paramétereket feltételez, mások továbbra is a klasszikus IP technológia ágára épülnek. Ilyen környezettben az optimális kodek modul kiválasztásával a bizonytalan datagram IP hálózati réteg is képes kielégítően működni. Az alkalmazások QoS igény szerinti két kategóriába való sorolása mélyebb elemzés nélkül kevésbé lehetséges, ugyanakkor bőséges sávszélesség rendelkezésre állása esetében nem is indokolt.
WAN környezetben a költségesebb fajlagos sávszélesség miatt az IP alapú valós idejű alkalmazások (telefónia, videokonferencia, stb.) a kielégítő minőség céljából az
útválasztókban QoS mechanizmusok működését feltételezik. Ezzel szemben LAN/MAN környezetben az olcsóbb és nagyobb sávszélességű (100/1000/10000 Mbps) kapcsolatok, valamint a felülről becsülhető kisebb továbbítási késleltetés miatt nagyobb eséllyel adnak kielégítő valósidejű érzetet a QoS-t nélkülöző alkalmazások (web kollaboráció, távoli asztal, stb.) is.
A valós idejű hálózati szolgáltatások 4-5 kilences szintű rendelkezésre állás biztosításához a szükséges hardver, szoftver és hálózati eszköz redundanciája mellett a különböző bitfolyamok minősített útvonalainak kialakítására is szükség van. Nem csak WAN, de LAN/MAN környezetben is szükséges szeparálni az egyes bitfolyamokat QoS
segítségével.
Az előadásban egy produkciós LAN/MAN VoIP és IP telefon rendszer működését vizsgáljuk meg. Az architektúra és a meghatározó valós idejű kommunikációs protokollok ismertetése után bemutatjuk a G.723, G728, GSM, illetve Wideband kodek modulok bitfolyamának jellemzőit. A QoS tartomány paramétereinek módosításával az egyes bitfolyamok statisztikai elemzésére is sor kerül. A szintézis alapján a LAN/MAN rendszerek sávszélességének méretezéséhez a gyakorlatban is használható ajánlásokat teszünk.
Elosztott rendszerekre implementált funkcionális nyelvek - PRML project
Király Roland <serial@aries.ektfhu>Eszterházy Károly Főiskola - M atlnf Intézet
Sok funkcionális nyelv rendelkezik telekommunikációs rendszerek fejlesztésére alkalmas nyelvi elemekkel, melyek támogatják a párhuzamos, több processzoros, vagy klaszterekre írt programok fejlesztését, mint az Erlang, és vannak, melyek inkább a gyors, nagy pontosságú számítások és adatkezelés területén nyújtanak több lehetőséget, de az elosztottságot és a konkurrens rendszerek készítését nem támogatják.
A PRML project keretében kísérletet teszünk arra, hogy bemutassunk egy általunk tervezett funkcionális nyelvet, és annak futtató rendszerét, mely támogatja a nagy pontosságú és sebesség igényű számítások programozását, valamint konkurrens rendszerek fejlesztésére alkalmas. A rendszer képes számítógépek halmazát egy egységként (klaszter) kezelni automatikusan, vagy programozói beavatkozással. Mindezt teszi úgy, hogy a lehető legoptimálisabban kezeli a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A PRML project keretében megalkottuk a nyelv szintaxisát, szintaktikai és szemantikai elemző programját. A futtató környezet implementációja folyamatos fejlesztés alatt áll.
Jelenleg választható, hogy .NET köztes kódra alakítva a Framework 3.5-öt, vagy Erlang futtatókömyezetet használjon az elosztottság megvalósítására.
Az előadás keretében az eddigi eredményeket és ötleteket próbáljuk meg bemutatni, és megismertetni ezt a nyílt forráskódú rendszert a jövőbeli, lehetséges fejlesztőivel.