MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintéz Erdödi Péter <don@konkoly.hu>
MTA KTM CsKI / EL TE
Az Information Bulletin on Variable Stars egy kis, elektronikus formában is megjelenő csillagászati szakfolyóirat (lásd Holl, Networkshop 2001). A folyóiratban publikált cikkekben, ábrák között, valamint a cikkekhez mellékelt adatállományokban való keresés céljából új eszközt fejlesztettünk. A kereső jellemző tulajdonsága, hogy a megszokott, keresőktől elvárható funkciókon túl (keresés a meta-adatokban és a teljes szövegben) keresni tud ábrákat és adatállományokat is. Továbbá lehetőség van csillagászati objektumok keresésére, objektumnevek helyett: ugyanazon objektum szerepelhet különböző neveken, és bármelyik névvel megtalálható minden előfordulása. Hasonló a szerzők nevére való keresés is: a többféle változatban használt nevek bármelyik írásmódja használható a keresésnél.
Ezeket a tulajdonságokat nem csupán lokális szótárakkal, de GRID- avagy Virtuális Obszervatórium-jellegű funkcionalitással: a hálózaton elérhető szolgáltatások segítségül hívásával érjük el. A fenti rendszerre alapozva olyan lekérdezési lehetőséget is készítünk, melynek segítségével objektumnevek és keresett cikkelemek (pl. adott típusú ábrák) megadásával lehet majd külső adatbázisokból linkeket generálni az IBVS-ben közölt információkra.
Statisztikai és döntéstámogató könyvtári riportok Lila Cinege alapon
Marton József Ernő <jmarton@jomikk.bme.hu>BME OMIKK
Ezsiás Anikó <aezsias@omikk.bme.hu>
BME OMIKK
Nagy Elemér Károly <eknagy(a)omikk.bme.hu>
BME OMIKK
rendszerbe illesztett szkriptek rendszeres futtatása, az eredmények rendezett, áttekinthető struktúrába rendezése könnyedén megoldható.
Az előadás bemutat egy kimutatáskészletet, melyet a BME OMIKK-ban feladataink ellátása és újabb céljaink támogatására, valamint a felettes szervek által kért statisztikai adatok (pl.
OKM statisztika) integrált könyvtári és más informatikai rendszerek által mért adatkörének előállítására terveztünk.
Problémaidentifikáció a nagyvállalati adatarchiválási stratégiákban
Rónai Tamás <tamas. ronaifagmail. com>Audi Hungária Motor Kft.
Az információtechnológia mai fejlettségi szintje lehetőséget biztosít arra, hogy a dokumentumokkal kapcsolatos szinte valamennyi feladatot meg tudjunk oldani elektronikus módon. Tudjuk archiválni őket, rendszerezni, keresni bennük, felhasználni őket, mégsem lehet kijelenteni, ez már a végleges és biztos megoldás a kezünkben.
Jelenleg sajnos az a nézet terjedt el a szoftvergyártók között, hogy a minél nagyobb piaci részesedés érdekében mindenki a saját termékét állítja a középpontba, és senki nem hajlandó feladni a saját fejlesztésű technológiáját, így viszont nem lehet egyetemes formátumot létrehozni. A jelenlegi szabványok azonban töredékesek, gyorsan változnak, és a szoftvergyártók sem ismerik el ezeket kellőképpen. Gyakran jelennek meg újabb, fejlettebb szoftververziók, amelyekkel szemben elvárható lenne, hogy legalább hátrafelé kompatibilisek legyenek egymással, ez azonban sok esetben nincs így. Ezáltal a technológia rákényszeríti a felhasználókat arra, hogy folyamatosan a legfrissebb, ám lehet, hogy a korábbi formátumot értelmezni képtelen verzióra mentsék át az adataikat. Ennek következtében adatvesztéssel és anyagi veszteséggel is számolni kell, valamint az évek során növekvő adatmennyiség miatt folyamatosan növekvő állományt kell átkonvertálni. A digitális megőrzéssel komolyan foglalkozókat két csoportra oszthatjuk: az egyikbe azon gazdálkodó szervezetek és nagyvállalatok tartoznak, amelyeket valamilyen törvény vagy gazdasági, társadalmi érdek kötelez arra, hogy a náluk keletkező információkat meghatározott ideig megőrizzék, a másikba pedig a világon fellelhető kulturális örökség megőrzéséért tevékenykedő könyvtárak, levéltárak, archívumok
Napjainkban a nagy multinacionális vállalatok rendelkeznek azon anyagi forrásokkal, amelyek szükségesek a nagy digitális archívumok létrehozásához és ezáltal úttörő szerepet játszhatnak, hogy a legjobb stratégiák a kisebb anyagi forrással rendelkező vállalatok és
közintézmények számára is elérhetőek legyenek.
Barna Cinege - Modern Könyvtárközi Kölcsönzés
Nagy Elemér Károly <eknagy@omikk.bme.hu>BME OMIKK
Marton József Ernő <jmarton@omikk.bme.hu>
BME OMIKK
A könyvtárközi kölcsönzés egyike azoknak a területeknek, ahol a modem informatikai megoldások, különösen az Internet, minőségi változásokat hozhat a szolgáltatás színvonalában, amely a könyvtár mai, változó szerepében kritikus lehet.
A "kockás füzet" után jobb-rosszabb informatikai rendszerek jelentek meg - ma már alapkövetelmény a szkennelt dokumentumok küldésének támogatása, a naplózás, a teljesítési adatok mérése, az olvasó automatikus kiértesítése.
Egy ilyen modem rendszer a Barna Cinege, amely nemcsak szabad, ingyenes, többnyelvű és jól testreszabható, de támogatja több (al)könyvtár egy központi rendszeren keresztüli kommunikációját is.
Az előadás a Barna Cinege érdekesebb részeit mutatja be (webes kérésfeladás, kérés adminisztrálása, szállítólevél/számla nyomtatása, olvasó automatikus értesítése, konfigurálás).
RFID alkalmazása a Richter Gedeon Nyrt. Műszaki könyvtárában
Wittinghoff Judit <j.wittinghoJfidrichter.liu>Richter Gedeon Nyrt.
Az RFID - rádiófrekvenciás azonosítás - a könyvtárakban az egyik legújabb technológia a dokumentumok nyomon követésére, kezelésére és leltározására. Az RFID a rádiófrekvenciás- és a mikrochip technológián alapul. Fő jellemzője, hogy az információ tárolása, a könyvtári dokumentumba beragasztott, mikrochipet tartalmazó címkén történik, olvashatóvá pedig a rádiófrekvenciás technológia által válik
A technológia előnye, hogy jelentősen csökkenti a kölcsönzésre, és leltározásra fordítandó időt. Az RFID címkéről pontosan és gyorsan leolvasható az információ, sőt egy pillanat alatt, akár egyszerre többről is. Az RFID rendszer további előnye, hogy a kötetek megmozdítása,
Hibatűrő keresés digitalizált magyar nyelvű szövegekben
régebben, csak nyomtatásban megjelent könyvekhez, írott anyagokhoz is hozzáférést biztosítsunk korunk digitális nemzedékének. Az így előállt adatbázis azonban használhatatlan a tárolt anyagokban történő kereshetőség megteremtése nélkül.Az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya egy GVOP pályázat keretében azt vizsgálta, hogy magyar nyelvű szkennelt szövegekben milyen hibák keletkeznek az eredeti dokumentumhoz képest. Ezeket az eredményeket felhasználva egy olyan kereső prototípusát építettük meg, amely egy digitalizálásból eredő hibákat tartalmazó adatbázisban is megbízhatóan tud keresni.
Előadásunkban a kutatás eredményein kívül ismertetjük a keresés menetét valamint a felhasználható algoritmusokat.
Elektronikus tézis és disszertáció gyűjtemény a CEU-n
Csirmaz László <csirmaz@ceu.hu>Közép Európai Egyetem
Az egyetem könyvtárának feladata az elektronikus gyűjtemények kezelése - beleértve az egyetemi szakdolgozatok és disszertációk gyűjtését, tárolását és bemutatását. A CEU-n az intézeti ETD beindításával kapcsolatban több szervezési és jogi probléma merült fel. Ezekről, illetve arról lesz szó, hogy milyen megoldásokat választottunk, illetve mit csinálnánk ma másképp.
Szervezés:
Az elektronikus diszertációk érkeztetése: a diák feladata a dokumentum és néhány bibliográfiai adat felvitele. Csak PDF formátumot fogadunk el, "bookmark" kötelező. Az adatok javíthatóak a tézis leadásának határidejéig. Minőségi ellenőrzés: a tanszéki adminisztrátorok ellenőrzik hogy a felöltés megtörtént-e és hogy formailag megfelelő-e.
Katalogizálás: a könyvtár dolgozói a feltöltött anyag alapján katalogizálják és a könyvtár OPAC-ján keresztül elérhetővé teszik a disszertációt.
Jogi problémák:
Az ETD-vel kapcsolatban jogi szempontból a könyvtár két különböző oldalról is érintve van.
Egyrészt a disszertációk gyűjtésével és tárolásával elektronikus adatkezelést végez. Másrészt, mint szolgáltató felelőséggel tartozik az általa szolgáltatott adatokért. A jogi problémák tisztázása, a félelmek eloszlatása, illetve a megfelelő jogi szövegek megfogalmazása és elfogadtatása volt az egyik legnehezebb feladat. A diákok egy elektronikus "licensz megállapodás"-t fogadnak el. Ebben egyrészt megadják a könyvtárnak a dokumentum tárolására és szolgáltatására a jogokat, másrészt kijelentik, hogy a műnek ők a szerzői, és garantálják, hogy a dokumentum nem sért szerzői jogokat. Ugyanakkor az egyetem vállalja, hogy az átadott dokumentumot kizárólag az ETD-ben használja, továbbá biztosítja a szerzőt az összes kapcsolódó szerzői jogainak fennmaradásáról.
A licensz megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy a diákok a disszertáció elektronikus változatának elérhetővé tételét meghatározott időre (egy, két illetve öt év) felfüggesszék.
Tanulságok:
Az elmúlt évben az ETD kitűnően vizsgázott, lényegében probléma mentesen sikerült az összes tézis felvenni. Jogi problémák egyelőre nem akadtak. A diákok kevesebb mint 1%-a kívánta valamilyen módon korlátozni a tézis elektronikus elérhetőségét. Végül de nem utolsó sorban: kivételek mindig mindenütt akadnak. A rendszer lehetővé teszi az ilyen kivételes esetek kezelését is.
A rendszer egy házi fejlesztésű, web alapú rendszer. Ez szerencsétlen (de elkerülhetetlen) választás volt. Mind a DSpace, mind az Eprints szabad forrású rendszer képes a fent vázolt feladatokat elvégezni megfelelő konfigurálás után. A rendszer folyamatos karbantartása, és a mintegy öt évenkénti teljes felújítása így nagyon problematikus.
UTCA: egy közösségi / közös katalógus fejlesztése
Kardos András <kardos.andras@konyvtar.info>Régijó / Könyvtári Intézet Gömöry Judit <judit.gomory@kohJiu>
KÖH
Füzessi Károly <karex@mosfet.hu>
A Könyvtári Intézet e célok elérését segítő eszközökön dolgozik egy külső fejlesztőcsapattal közösen jó egy éve. Az UTCA (vagyis Univerzális Tartalomfeltáró és Csoportosító Alkalmazás) projekt célja nagy pontosságú és „igazságos" duplum kezelési algoritmusok kifejlesztése, illetve a bibliográfiai adatok mű alapú ábrázolási formára (FRBR) való konvertálásának megalapozása. A központi szolgáltatások alkalmazási területeinek - szakmai ill. olvasói közös katalógus, könyvtárközi kölcsönzést szolgáló lelőhely jegyzék, fölös példány jegyzék, stb. - néhol ellentmondó elvárásait egy adatbázisra alapozva, képlékeny megjelenítési felület kialakításával kívánja lefedni.
Az UTCA gyakorlati eredményei többféle módon is alkalmazhatóak lesznek, pld. meglévő közös katalógusok és integrált könyvtári szoftverek kiegészítőjévé is válhatnak. A lényeg: a kidolgozandó technológia elősegítheti, hogy a könyvtárakban végzett katalogizáló munka eddigi eredményei a kor elvárásainak és lehetőségeinek megfelelő új formákban továbbra is az olvasók és a könyvtárosok érdekeit szolgálhassa.