M O L N Á R A N D R Á S
S z e m p o nt o k a bír ói „ a kti vi z m us ” d efi ni ál ás á h o z : a „ m e g v ét ó z ás ”, v al a mi nt a „ pr e c e d e nst ől v al ó elt ér és ”
krit é ri u m ai
Be vezetés
A j o gi n or má k jelle m zése s orá n visszatér ő m otí v u m a sza bály o k és az el ve k me g k ül ö n b öztet é- se: a sza bály o k visz o nyla g p o nt osa n k ör ülírt, k o n krét értele m mel bír ó re n del kezése k, az el ve k el v o nt, irá ny m utat ó jelle g ű el őírás o k.1 Szá m os al k ot má ny os re n del kezés az ut ó b bi kate g óriá ba s or ol hat ó, a mi ne k k ö vet kezté be n a re n des j o g nál szélese b b értel mezési le het ősé ge ket bi zt osít a- na k az az o kat értel mez ő szer ve k szá mára.2 A ma gyar Al k ot má ny bír ósá g i m már o n b ő két é vti- ze de na p mi nt na p sze m bes ül eze n értel mezési s o kszí n űsé g k ül ö nféle ne hézsé gei vel; a „ k ü l- f öl d ” ta pasztalatai pe di g mé g e n nél is ré ge b bie k: a né met Sz ö vetsé gi Al k ot má ny bír ósá g (Bundesverfassungsgericht ) pél dá ul 1 95 1 - be n kez dte me g m ű k ö dését, az a meri kai Le gfels ő b b Bíró- ság ( S upre me Court ) pe di g 1 8 0 3- ba n testálta ma gára az al k ot má ny os n or ma k o ntr oll hatás k örét. A ne hézsé ge k e gy része k öz vetle n ül a fela dat jelle gé b ől fa k a d, els ős or ba n azért, mert az el v o nt re n del kezése k határai na k kijel ölése, az o k t ö b bé- ke vés bé k ö vet kezetes re n dszer be f o glalása k o- m oly szelle mi ki hí vást jele nt. A ne hézsé ge k mási k része az értel mezési te vé ke nysé g „ kísér őj e- le nsé ge ké nt ” jele ni k me g. E k ör be n mi n de ne kel őtt az „a kti vi z m us ” vá dját kell me ge mlíte ni.
Mi utá n az al k ot má ny os n or ma k o ntr ollt vé gz ő test ülete k d ö ntései k öz vetle n bef olyással bí r- na k a tételes j o g a nya gára, í gy k öz vet ve a társa dal o m p oliti kai cél kit űzése kre, az o k me g val ósít á- sá na k le het ősé gére, e gyes ü gye k ere d mé nye ne m k öz ö m b ös az a ka dé miai szférá n t úl a szél e- se b b k öz ö nsé g szá mára se m. A z ilye n ü gye k ka pcsá n a d ö ntés kriti k usai ne m rit ká n a kti vi z m ust r ó na k fel a test ület ne k, a mely le gi n ká b b az ille giti m hatás k ört úllé péssel r o k o n értel m ű. A kif eje- zéssel mi n d a lai k us, mi n d a t u d o má ny os dis k ur z us s orá n talál k oz hat ni. Az els ő eset be n a kif e- jezés al kal ma zása cse kély rele va nciá val bír a j o gt u d o má ny ké p visel ői szá mára, a más o di k eset-
1 A kér dés he z lás d: pl. Cass R. SU N S T EI N: Pr o ble ms wit h R ules. California La w Revie w V ol. 8 3, 4 (1 9 9 5 ) 9 5 3- 1 0 2 6., Fr e- deric k SC H A U E R: R ules a n d t he R ule of La w. Harvard Journal of La w and Public Policy V ol. 1 4, 3 (1 9 9 1 ) 6 4 5-6 9 4.
2 Ez ne m azt jele nti, h o gy az al k ot má ny os ala pj o g o k f o gal mila g szélese b b értel mezési le het ősé ge ket rejte ne k ma g u k ba n, mi nt a re n des j o g sza bályai. A ma gá nj og ba n is me gfi gyel het ő k el vi jelle g ű re n del kezése k, a melye k szi nté n s o krét ű tart a- l o m mal bír hat na k, és ha ez az i d ő k s orá n me gszilár d ult, az els ős or ba n ne m a nyel vi k o n ve nci ó k na k, ha ne m a j o gt u do- má nyi k o nsze nz us na k, va gy a d ott eset be n a h ossz ú ha gy o má ny o kra visszate ki nt ő bír ói gya k orlat na k k ösz ö n het ő. Ezt pél dázza a né met j o g ba n a „j ó hisze m űsé g és tisztessé g ” el vé ne k me gfelel ő Treu und Glaube elve, mely ne k tartal ma a k e- res ke del mi f or gal o m ba n sz o kás os tisztessé gre sz ű k ült. V ö. PO K O L Béla: Autenti kus jogel mélet . Dial ó g Ca m p us Kia d ó, B u da pest, 2 0 1 0 . 5 1 -5 2.
be n az o n ba n ér de kes m ó d o n ke vés kísérlet fi gyel het ő me g az a kti viz m us mi nt jele nsé g va gy a t- tit ű d p o nt os me g határ ozására.
E hiá ny ossá g t ö b b sze m p o nt b ól is fáj ó. E gyrészt a z al k ot má ny bír ósá gi d ö ntése k érté kel é- sé nél me g bíz hatatla n mércét jele nt e gy olya n kifejezés, a mely mi n de n ele m z ő szá mára más ta r- tal o m mal bír. E s o krét űsé g k ül ö n öse n sze m besz ö k ő, ha te ki ntet be vessz ü k, h o gy az „a kti viz- m us ” kifejezés ne m cse kély p oliti kai fel ha n g gal bír, a mi k ö n nye n az ele mzés t or z ulásá h oz v e- zet. Másrészt a z e m piri k us vizs gál ó dás o k na k a j o gt u d o má ny ba n val ó szere p n ö ve ke désé vel e gy p ote nciális k utatási ter ületet jele nt het e gy al k ot má ny bír ósá g a kti viz m usá na k mérté ke. Ha e gy ilye n vizs gálat ala pf o gal mát ne m tisztázza a k utat ó, vállal k ozása sz ü ksé g ké p pe n k u darcra kár- h oztat ott.
A jele n ta n ul má ny célja, h o gy sze m p o nt o kat ny újts o n eze n űr bet öltésé re a f o nt osa b b defi- niálási le het ősé ge k is mertetésé vel. E n ne k s orá n els ős or ba n az a kti viz m us teré n szá m otte v ő
„ta pasztalattal ” re n del kez ő E gyes ült Álla m o k ir o dal mára tá masz k o d o m. Már e hely ütt ér de mes me ge mlíte ni, h o gy a ta n ul má ny tár gya ne m az a kti viz m us esz k özé ül sz ol gál ó n or ma k o ntr oll- hatás k ör le giti máci ója, sz ü ksé ges va gy sz ü ksé gtele n v olta. E kér dés v o nat k ozásá ba n j óf or má n átte ki nt hetetle n terje dele m be n áll re n del kezésre a sza kir o dal o m,3 e hely ütt az o n ba n kizár óla g arra a kér désre kí vá n o k sz orít k oz ni, h o gy a k ül ö n b öz ő me g k özelítése k szeri nt milye n kritéri u- m o k ala pjá n ne vez het ő a kti vistá na k a n or ma k o ntr oll- hatás k ör gya k orlása.
Bír ói és ala pj o gi a kti vi z m us
A ta n ul má ny cí mé be n a „ bír ói ” kifejezés szere pel az „a kti viz m us ” el őtt. Bár az e d di gie k b ől nyil vá n val ó, h o gy az „a kti vi z m us ” sz óra helyez ő di k a ha n gs úly, ne m le het sz ó nél k ül elsi kla ni az a kti vi z m usra le g gya kra b ba n a g gat ott jelz ő k tár gyalása mellett se m, u gya nis me glátás o m sz e- ri nt az eltér ő jelz ő k eltér ő jele ntéstart o má nyt ölel ne k fel.
A „ bír ói a kti vi z m us ” kifejezés k ül ö n öse n az E gyes ült Álla m o k ir o dal má ba n s űr ű n hasz nál a- t os; rele vá ns k ö ny ve k és ta n ul má ny os e gés z s ora e kifejezéssel jel öli me g vi zs gál ó dása tár gyát.4 A te n gere nt úl o n az o n ba n ez más fel ha n g o k kal bír, mi nt a k o nti ne ntális j o gi k ult úrá ba n. A z a k- ti viz m us f o gal ma a na pjai n k j o gt u d o má ny ba n ó hatatla n ul össze ka pcs ol ó d ott az al k ot má ny bí- rás k o dással. A z E gyes ült Álla m o k ba n ez a re n des bír ói szer vezet hatás k öré be tart ozi k, mí g E u- r ó pá ba n, í gy hazá n k ba n is, a bír ói szer vezett ől el k ül ö n ült, sui generiské nt felf o g ott5 test ületé be.
Az ut ó b bi eset be n a „ bír ói a kti viz m us ” kifejezés a re n des bír ósá g o k te vé ke nysé gé ne k mi n ősít é- sét is ma gá ba n f o glalja, f ü g getle n ül att ól, h o gy az o k a j o gi le het ősé g mellett té nyle gese n me ny- nyire veszi k fi gyele m be az al k ot má ny os re n del kezése ket értel mez ési te vé ke nysé gü k s orá n.6
3 E h hez lás d pl. Ja mes Bra dley TH A Y E R: T he Ori gi n a n d Sc o pe of t he A merica n D octri ne of C o nstit uti o nal La w. Ha r- vard La w Revie w V ol. 7, 3 ( 1 8 9 3) 1 2 9- 1 5 6., Le o nar d W. LE V Y: Judicial Revie w, History, and De mocracy: An Introduction. I n:
Le o nar d W. Le vy (e d.): J u dicial Re vie w a n d t he S u pre me C o urt. Har per T orc h b o o ks, Ne w Y or k, 1 9 6 7 . 1-4 2. , Jere my W A L D R O N: T he C ore of t he Case A gai nst J u dicial Re vie w. The Yale La w Journal V ol. 1 1 5, 6 (2 0 0 6 ) 1 3 4 6-1 4 0 6. , C hrist o p her WO L F E: Judicial Activis m. R o ma n & Littlefiel d P u blis hers, La n ha m, 1 9 9 7.
4 Lás d a ta n ul má ny ba n me g hi vat k oz ott sza kir o dal mi m ű ve k t ö b bsé gé ne k cí m ét.
5 V ö. 1 3 5 0 / B / 1 9 9 2. A B határ ozat, A B H 1 9 9 3, 6 1 9, 6 2 0.
6 A ma gyar bír ósá g o kra pél dá ul jelle mz ő, h o gy n o ha ni ncs kifejezett a ka dálya a n na k, h o gy az al k ot má ny os re n del kezé- se ket beé pítsé k j o gértel mez ő gya k orlat u k ba, azt mé gse m teszi k. V ö. PO K O L Béla: Jogel mélet. Száza d vé g Kia d ó, B u da- pest, 2 0 0 5 . 2 3 7-2 3 9 , BE N C Z E Mátyás: Díszít őele m, álcáz ó hál ó va gy tart ó oszl o p? – A b ü ntet ő bír ói gya k orlat és az Al- k ot má ny. Funda mentu m XI. é vf., 3 ( 2 0 0 7) 1 8-1 9. , TÓ T H J. Z oltá n: J o gértel mezési m ó dszere k a bír ói gya k orlat ba n. Jogel- méleti Sze mle 4 (2 0 0 9 ), htt p: / /jesz.aj k.elte. h u /t ot hj 4 0. m ht ( 2 0 1 2. 0 7 . 1 0.). Ezzel sze m be n is mert, h o gy a né met Sz ö vet- sé gi M u n ka ü gyi Bír ósá g 1 9 5 7- be n e gy ítéleté be n kifejezette n a Grundgesetz sza ba d házassá g h oz val ó j o g ot de klarál ó ren- del kezése ala pjá n se m misített me g e gy m u n kaszerz ő dést; va gyis itt olya n, „a kti viz m us ké nt ” jelle mez het ő lé péssel áll u n k sze m be n, mely ne m egy al k ot má ny bír ósá g h oz k öt het ő. Az eset hez lás d: PO K O L, 2 0 0 5. 8 3.
A fe ntie ke n t úl ér de mes utal ni arra, h o gy a me n nyi be n az „a kti viz m us ” f o gal má h oz a bír ó- sá g o k „ille giti m hatás k ört úllé pését ” társítj u k, a h ossza b b tá v ú hatással bír ó, kiterjeszt ő j o gé r- tel mezést tartal ma z ó ítélete k, melye k vala mely mási k hatal mi á g csele k vési sza ba dsá gát k orlá- t ozzá k, s zi nté n belees ne k az „a kti viz m us ” f o gal mi k öré be.
Az „ala pj o gi a kti viz m us ” sz ű ke b b f o gal o m, mely ne m az a kti viz m us ala nyá val, ha ne m a n- na k tár gyá val áll összef ü g gés be n. E gy álla m al k ot má nya „ kifejezi a társa dal mi bere n dez ke dés ala pjait, me g határ ozza a társa dal o m és az álla m visz o nyát, me gálla pítja és bi zt osítja a z ala pj o g o- kat, a j o ge gye nl ősé get, sza bály ozza az álla mszer vezet felé pítését és m ű k ö dését. ”7 A m o der n j o gre n dszere k be n eze k a j o g os ultsá g o k e gy úttal ala pj o gi i gé nyt is kelet keztet ne k a sértett fél ol- dalá n, a ki – az éri ntettsé g biz o ny os mérté k ű fe n nállása eseté n – k ö vetel heti al k ot má ny os j o gai sérel mé ne k or v oslását. Me glátás o m szeri nt két f ő o kra vezet het ő vissza, h o gy az ilye n tár gy ú bea d vá ny o k els ős or ba n ala pj o gi jelle g ű re n del kezése ke n ala p ul na k, s e k ör ül mé nye k e gy úttal a zt is me g ma gyará zzá k, miért kéze nfe k v ő az a kti vi z m ust „ala pj o gi ké nt ” jelle mez ni.
E gyrészt az ala pj o g o k értel mezése olya n ter ület, a h ol a j o gt u d o má ny és a „ k üls ő ” ( pél dá ul m orálfil o z ófiai va gy ga z dasá gta ni) me gf o nt olás o k lát vá ny osa n összef o n ó d na k; másfel ől pe di g az ala pj o g o k h oz ka pcs ol ó d ó pr o blé má k kal k ö n nye b b az o n os ul ni, mi nt a mi n de n na pi g o n d o l- k o dást ól tá v ola b b es ő álla mszer vezeti pr o blé má k kal. A z átla ge m ber na gy o b b eséllyel f or d ul a l- k ot má ny bírás k o dást vé gz ő f ór u m h oz azért, mert ú gy érzi, e gy k o n krét j o gsza bályi re n del kezés al k ot má nyelle nese n disz kri mi nálja őt más, has o nl ó hely zet ű sze mély he z ké pest, va gy al k o t- má nyelle nes mérté k be n k orlát ozza a vallássza ba dsá gát, mi nt azért, mert a kif o gás olt j o gsz a- bály hely me gsérti a hatal mi á ga k el választásá na k va gy az al k ot má ny os szer ve k e gy ütt m ű k ö dés é- ne k k ö vetel mé nyét.
Másrészt – á m a fe nte b b kifejtette kt ől ne m f ü g getle n ül – az ala pj o g o k kell őe n a bsztra kta k a h h oz, h o gy a le g k ül ö nfélé b b j o g vitá k kal összef ü g gés be h ozzá k ő ket a bea d vá ny oz ó k. Ne m i gé nyel k ül ö n öse b be n ki ma gasl ó j o gászi lele mé nyessé get a n na k le vezetése, h o gy e gy j o gsza bályi re n del kezés az e m beri mélt ósá g h oz val ó j o g ba, a disz kri mi náci ó tilal má ba, va gy é p pe n a tiszte s- sé ges eljárás h oz val ó j o g ba üt k özi k. Ha zá n k ba n a z Al k ot má ny bír ósá g h oz be ny újt ott bea d vá n y- o k ba n visszatér ő ele m az e m beri mélt ósá g h oz val ó j o gra, illet ve a disz kri mi náci ó tilal mára val ó hi vat k ozás,8 az E gyes ült Álla m o k ba n k ül ö n öse n a sz ólássza ba dsá g, az élet hez, sza b a dsá g h oz, t ulaj d o n h oz val ó j o g, vala mi nt a disz kri mi náci ó tilal ma ké pe zi szá m os, a Le gfels ő b b Bír óság- h oz be ny újt ott bea d vá ny ala pját.9 Az éri ntett i n dít vá ny oz ó k te hát na gy o b b eséllyel veszi k i gé ny be az ala pj o gi re n del kezése k ny újt otta le het ősé ge ket, mi nt p él dá ul a kifejezette n állam- szer vezeti kér dése ket sza bály oz ó el őírás o kat.
Az „a kti viz m us ” defi niálására tett jelle mz ő kísérlete k
Mi n d az a kti viz m us defi niálására, mi n d e kísérlete k átte ki ntésére visz o nyla g kés ő n ker ült s or.
Azt le het m o n da ni, h o gy az a meri kai sza kir o dal o m ba n ha mara b b ker ült s or a mi n de n k ori Le g- fels ő b b Bír ósá g a kti vi z m usá na k kriti kájára, mi nt az a kti viz m us f o gal má na k a me g határ ozás á- ra.1 0 K miec a z a kti vi z m us öt k urre ns me g határ ozását k ül ö nítette el: a más hatal mi á ga k i n do-
7 TA K Á C S I mre: Az al kot mány és az al kot mányosság fogal ma . I n: K u k orelli Ist vá n (szer k.): Al k ot má nyta n I. Osiris Kia d ó, B u da pest, 2 0 1 0 . 2 3.
8 Az e m beri mélt ósá g h oz val ó j o g ot a 2 0 1 1. dece m ber 3 1-i g az Al k ot má nyr ól sz ól ó 1 9 4 9. é vi X X. t ör vé ny ( Al k ot má ny) 5 4. § ( 1) be kez dése, 2 0 1 2. ja n uár 1-jét ől az Ala pt ör vé ny II. ci k ke bizt osítja; a disz kri mi náci ó tilal mát az Al k ot má ny 7 0 / A. § ( 1) be kez dése, illet ve az Ala pt ör vé ny X V. ci k ke, k ül ö n öse n a ( 2) be kez dés m o n dja ki.
9 A sz ólássza ba dsá gr ól az els ő, a t ö b bi fels or olt ala pj o gr ól a tize n ne gye di k al k ot má ny kie gészítés re n del kezi k.
1 0 V ö. pl. J. S kelly WRI G H T: T he J u dicial Ri g ht a n d t he R het oric of Restrai nt: A Defe nse of J u dicial Acti vis m i n a n A ge of C o nser vati ve J u d ges. Hastings Constitutional La w Quarterly V ol. 1 4, 3 ( 1 9 8 7) 4 8 7-5 2 3. , Willia m P. MA R S H A L L: C o nser vati ves a n d t he Se ve n Si ns of J u dicial Acti vis m. University of Colorado La w Revie w V ol. 7 3, 4 (2 0 0 2 ) 1 2 1 7-1 2 5 5.
k ol hat óa n al k ot má ny os d ö ntései ne k me g vét ózását, a prece de nst ől val ó eltérést, a „ bír ói j o ga l- k otást ”, a be vett értel mezési m ó dszere kt ől val ó eltérést, vala mi nt az ú n. „ere d mé ny orie ntált b í- rás k o dást ”.1 1 Az alá b bia k ba n e ta x o n ó miára tá masz k o d va az els ő két jele nt ős a kti vi z m us defi ní- ci ót, vala mi nt a h ozzáj u k ka pcs ol ó d ó ne hézsé ge ket m utat o m be.
A más hatal mi á ga k i n d o k ol hat óa n al k ot má ny os d ö ntései ne k me g vét ózása
Az a kti vi z m us pr o blé ma ere d ője a t ö b bsé gi de m o krácia el ve: a jele nsé g bírál ói a de m o krati k us fel hatal mazással re n del kez ő j o gal k ot ó d ö ntései ne k az ala p vet őe n ne m de m o krati k us út o n p ozí- ci ó h oz j ut ott – ne m t ö b bsé gi sza vazással választ ott, a né p felé k öz vetle n ül ne m elszá m oltat hat ó – bírá k, al k ot má ny bírá k általi fel ül bírálatát sérel mezi k. K miec a me g határ ozást kiterjesztette a har ma di k klasszi k us m o ntes q uie u- i hatal mi á gra, va gyis a vé gre hajt ó hatal o mra is,1 2 a jele n k on- te xt us ba n az o n ba n ele ge n d ő a t ör vé ny h oz ó val val ó k o nfli kt usra össz p o nt osíta ni.
E mlítést ér de mel, h o gy az „a kti viz m us ” ne m ke vere n d ő össze a nyil vá n val óa n al k ot má nye l- le nes d ö ntése k me g vét ózásá val. Fra n k Easter br o o k e gy visz o nyla g friss t a n ul má nyá ba n – talá n né mi ir ó niát se m mell őz ve – t ulaj d o n ké p pe n e gy kala p alá vette az a kti vi z m us és a bár mi ne m ű me g vét ózás f o gal mát, 1 3 és e gy öt ve n le gfels ő b b bír ósá gi d ö ntés b ől áll ó mi ntát ala p ul vé ve arra a k ö vet keztetésre j ut ott, h o gy a két na gy p oliti kai-i de ol ó giai ol dal bírái na gyjá b ól az o n os ará n y- ba n hajla na k az a kti vi z m usra.1 4 Me glátás o m szeri nt a z o n ba n – és ezt K miec is kie meli ta n ul- má nyá ba n 1 5 – az a kti viz m us ilyeté n f o gal mi me g k özelítése e gy ol dal ú és se m milye n sze m p o nt- b ól ne m célra vezet ő. E gyrészt ter mészetes d ol o g, h o gy e gy al k ot má ny bírás k o dást vé gz ő szer v biz o ny os esete k be n al k ot má nyelle nes ne k ítéli az i n dít vá ny oz ó által tá ma d ott j o gsza bályi re n de l- kezése ket, másrészt el őf or d ul na k olya n esete k, a mi k or a kér déses j o gsza bály hely nyil vá n val óa n elle ntétes a hi vat k oz ott al k ot má ny os re n del kezéssel. Í gy pél dá ul ha e gy k özi ga z gatási tár gy ú t ör vé ny vala melyi k re n del kezése kizárja a más o df o k ú k özi ga z gatási hat ósá g d ö ntésé vel szem- be ni t o vá b bi j o g or v oslat le het ősé gét, az nyil vá n val óa n elle ntétes a ré gi Al k ot má ny 5 0. § ( 2) b e- kez désé vel, illet ve az Ala pt ör vé ny 2 5. ci k k ( 2) be kez dés b) p o ntjá val.
Va gyis ha a más hatal mi á g d ö ntésé ne k me g vét ózását te ki ntj ü k a kti viz m us na k, te ki ntettel kell le n ni a „ k ö n ny ű ” és a „ ne héz ” esete k létére is. K miec nyil vá n ez a sze m p o nt ot is fi gyele m- be vé ve al kal mazta az „i n d o k ol hat óa n al k ot má ny os ” kifejezést eze n a kti viz m us defi níci ó jelle m- zése s orá n: a „ me g vét ózás ” a k k or a kti vista, ha az ü gy be n tá ma d ott j o gsza bály hely al k ot m á- ny ossá ga mellett is fel h oz hat ó k biz o ny os rele vá ns ér ve k. E felf o gás Oli ver We n dell H ol mesra vezet het ő vissza, a ki Le gfels ő b b Bír ósá g o n t ölt ött é vei s orá n t ö b b t ö b bsé gi i n d o k olásá ba n, i l- let ve k ül ö n véle mé nyé be n kifejtette a b béli véle ke dését, h o gy a test ület csa k a k k or nyil vá nít hat al k ot má nysért ő ne k e gy j o gsza bály helyet, ha az e gy raci o nálisa n g o n d ol k o d ó e m ber szeri nt is kétsé get kizár óa n üt k özi k az al k ot má ny vala mely re n del kezésé vel.1 6
U gya na k k or ez a me g határ ozás se m te ki nt het ő teljese n pr o blé ma me ntes ne k. A n e hézsé ge k sze mléltetésére e gy olya n ü gyet hí v o k se gítsé g ül, mely ne k el őa d ó bír ója az i mé nt hi vat k oz ott H ol mes v olt. Az 1 9 2 7-es Buc k v. Bell - ü gy tár gya e gy vir gi niai e u ge ni kai re n del kezés v olt, a mely
1 1 Kee na n D. KMI E C: T he Ori gi n a n d C urre nt Mea ni n gs of “J u dicial Acti vis m ” . California La w Revie w V ol. 9 2, 5 (2 0 0 4 ) 1 4 6 3 -1 4 7 6.
1 2 Biz o ny os esete k be n az al k ot má ny ossá gi fel ül vizs gálat élese n éri nt heti a vé gre hajt ó hatal o m hatás k örét is. Ilye n pr ob- lé mát éri ntett pél dá ul az 1 9 2 6- os Myers v. United States - ü gy ( 2 7 2 U. S. 5 2), a mely ne k f ő kér dése az v olt, j o g os ult-e az el- n ö k vala mely j o gal k ot ói test ület j ó vá ha gyása nél k ül fel me nte ni a vé gre hajt ó hatal o m tiszt visel őit.
1 3 Fra n k H. EA S T E R B R O O K: D o Li berals a n d C o nser vati ves Differ i n J u dicial Acti vis m? University of Colorado La w Revie w V ol. 7 3, 4 ( 2 0 0 2 ) 1 4 0 7.
1 4 U o. 1 4 0 9-1 4 1 0.
1 5 V ö. KMI E C, 2 0 0 4. 1 4 6 4.
1 6 Lás d: pl. az 1 9 0 5- ös Lochner v. Ne w Yor k - ü gy h öz f űz ött k ül ö n véle mé nyt: 1 9 8 U. S. 4 5, 7 5-7 6.
biz o ny os ör ö kletes ne k tart ott me ntális bete gsé g be n sze n ve d ő k ké nyszersterilizálását írta el ő. Az i n dít vá ny o z ó k a tize n ne gye di k al k ot má ny kie gészítésre hi vat k oz va tá ma dtá k e t ör vé nyt. A Leg- fels ő b b Bír ósá g 8: 1 ará ny ba n al k ot má ny os na k tart otta a sza bály ozást. H ol mes ú gy ér velt, h o gy ha a társa dal o m na k saját fe n n mara dása ér de ké be n j o gá ba n áll életer ős, fiatal férfia kat me gf os z- ta ni le gf o nt osa b b j o g u kt ól, a z élet hez val ó j o gt ól oly m ó d o n, h o gy há b or ú ba k ül di ő ket, a k k or a fortiori me gte heti, h o gy cse kélye b b ál d ozatra k ötelezi a z o kat a me ntális sér ülte ket, a ki e gyéb- ké nt is csa k „els zí vjá k az álla m erejét ”.1 7 Eze n i n d o k olás ba n ol vas hat ó H ol mes na k a mai k öz vé- le mé ny szá mára talá n le gs o k k ol ó b b m o n data: „[ h]ár o m ne m ze dé k nyi f o gyaté k os é p pe n elé g ”.1 8 A jele n o kfejtés sze m p o ntjá b ól ez azért rele vá ns, mert t ü kr özi, h o gy H ol mes ne m p usztá n a j o gsza bály lété ne k e gy raci o nális és al k ot má ny os i n d o kát is merteti, ha ne m t ulaj d o n ké p pe n nyíl- ta n kifejezi e gyetértését a sza bály ozással. H ol mes sz ociál dar wi niz m usa k özis mert az ő, vala mi nt k orá na k k utat ói el őtt. Az itt i dé zett i n d o k olás ba n a z lát hat ó, h o gy H ol mes olya n sza bály ozás e l- f o ga d hat ósá ga mellett ér vel, a mely ne k tartal ma e gy be vá g a saját vilá g nézeté vel. Va gyis az e he- ly ütt tár gyalt a kti viz m us kritéri u m mal é p pe n elle ntétes helyzet áll fe n n: az al k ot má ny bírás k o dást vé gz ő szer v al k ot má ny os na k tartja a tá ma d ott re n del kezést, á m fel mer ül a n na k gya n úja, h o gy a d ö ntés i de ol ó giai té nyez ő kre is vissza vezet het ő.
H ol mes esete széls ősé ges pél da, ter mészetese n ne m jelle m z ő, h o gy e n nyire nyílta n felszí nre ker ülj ö n az el őa d ó bír ó sze mélyes vilá g nézeti állás p o ntja e gy d ö ntés i n d o k olásá ba n. A láte n- se b b i de ol ó giai m oz gat ór u g ó k me gléte az o n ba n t o vá b bra is f o glal k o ztatja az a kti viz m us k utat ó- it. K ül ö n öse n a Warre n- bír ósá g elle n hatása ké nt me gjele n ő „ k o nzer vatí v a kti viz m us ” kritizál ói r ó na k fel e gyfajta szele ktí v attit ű d öt a Le gfels ő b b Bír ósá g na k. Me glátás u k szeri nt a test ület
„ me ge n ge d ő b b ” a k o nzer vatí v érté kre n d del e gyez ő sza bály o k kal, mi nt a z azzal elle ntét ese k kel sze m be n.
Mi n dez azért ér de mel e mlítést, mert rá m utat na k a z a kti vi z m us más hatal mi á ga k d ö ntése i- ne k me g vét ózásá val val ó a z o n osításá na k fél ol dalassá gára. Ha e gza kt defi níci ója vitás is, a n nyit na gy biz o ny ossá g gal lesz ö gez het ü n k, h o gy elle nz ői szeri nt a k k or beszél het ü n k a kti vi z m usr ól, ha a bír ósá g szere pté veszt ő m ó d o n v o n be eljárásá ba sz u bje ktí v érté ke ket.1 9 Mi vel e gy al k ot- má ny bírás k o dást vé gz ő szer v le glát vá ny osa b b i ntéz ke dése e gy j o gi re n del kezés al k ot má nyell e- nessé mi n ősítése – hisze n a re n del kezés í gy ki ker ül az „él ő ” j o g b ól –, kéze nfe k v ő az a kti viz m us f o gal mát e kritéri u mra ala p oz ni. Í gy az o n ba n el ker üli k az ele mz ő fi gyel mét az o k az esete k, a mi- k or a sz u bje ktí v me g gy őz ő dés a tá ma d ott j o gsza bály hatály ba n ha gyásá ba n realizál ó di k. I n d o- k olt na k t ű ni k te hát az al k ot má nyelle nessé get me g ne m álla pít ó d ö ntése ket is be v o n ni a té m á val f o glal k oz ó ele m zése k be.
A prece de nst ől val ó eltérés
Az al k ot má ny os re n del kezése k értel mezési le het ősé gei ne k s o kfélesé ge a p uszta n or masz ö ve ge n t úli zsi n ór mérté k i gé ny be vételét k ö veteli me g az al k ot má ny bírás k o dást vé g z ő test ülett ől. Az e gyi k ilye n zsi n ór mérté k a prece de ns k ö vetés: ha a test ület vala milye n m ó d o n el d ö nt ött e gy v i- tás kér dést, el vár hat ó, h o gy a has o nl ó ü gye k be n k ö vet kezetese n tartsa ma gát d ö ntésé hez. Ez a
1 7 „We ha ve see n m ore t ha n o nce t hat t he p u blic welfare may call u p o n t he best citize ns f or t heir li ves. It w o ul d be stra n ge if it c o ul d n ot call u p o n t h ose w h o alrea dy sa p t he stre n gt h of t he State f or t hese lesser sacrifices, ofte n n ot felt t o be s uc h by t h ose c o ncer ne d, i n or der t o pre ve nt o ur bei n g s wa m pe d wit h i nc o m pete nce.” 2 7 4 U. S. 2 0 0, 2 0 7
1 8 “ T hree ge nerati o ns of i m beciles are e n o u g h. ” Lás d : u o.
1 9 Mi n dez ter mészetese n el őfeltételezi az o bje ktí v, se mle ges érté ke k, el ve k, zsi n ór mérté ke k létét. A se mle ges el ve k al- k ot má nyj o gi al kal mazását sz or gal mazza Her bert WE C H S L E R: T o war d Ne utral Pri nci ples of C o nstit uti o nal La w. Ha r- vard La w Revie w V ol. 7 3, 1 (1 9 5 9 ) 1 0 -2 0. Ter mészetese n t ö b b ta n ul má ny állítja, h o gy érté kítélete k nél k ül ké ptele nség fel ol da ni szá m os al k ot má nyj o gi dile m mát. Lás d: pl. WRI G H T, 1 9 8 7. 5 1 9 -5 2 1.
k ö vet kezetessé g t ö b b sze m p o nt b ól is el ő ny ös. A le g kéze nfe k v ő b b a j o g bi zt o nsá g k ö vetel m é- nye, mely mi n de n j o gálla m ala p vet ő ele me kell le gye n. A prece de nse k kel sze m be ni e ze n el várás már a Be nt ha m által fel váz olt „ vára k ozás o k tézisé be n ” is felszí nre ker ült. E tézis szeri nt a pr e- ce de nse k azért k öti k a bír ósá g o kat, mert az e m bere k el várjá k, h o gy a k orá b bi d ö ntés ala pjá ul sz ol gál ó té nyállás h oz has o nl ó té nyállás eseté n a bír ósá g o k has o nl ó d ö ntést h ozza na k.2 0 Sc ha uer a prece de ns hez k öt öttsé g eré nyeit vizs gál va lé nye gé be n u gya nezt b o ntja két té nyez őre, a tis z- tessé gessé g (fair ness) és a kiszá mít hat ósá g (predictability) k ö vetel mé nyeire,2 1 e mellett kie meli a ké- s ő b bi d ö ntés h oz ó k d ö ntései ne k haté k o nya b bá tételét azáltal, h o gy a z eset té nyei ne k me gálla p í- tását k ö vet őe n elé g a k orá b ba n sz ületett d ö ntésre ha gyat k oz nia, vala mi nt t o vá b bi el ő ny ké nt k ö ny veli el, h o gy a prece de ns k ö vetéssel olya n d ö ntési k o nziszte ncia val ósít hat ó me g, a mely er ősíti a d ö ntés h oz ó szer v te ki ntélyét.2 2
A me n nyi be n te hát e gy a d ott kér dés k ör be n re n del kezésre áll irá nya d ó prece de ns, az ett ől val ó eltérés j ó eséllyel éles vissz ha n g ot kelt az al k ot má ny bírás k o dással f o glal k oz ó szer v érté k e- l ői k öré be n. Ez az a kti vi z m us defi níci ó az o n ba n szi nté n ne m me ntes a pr o blé má kt ól.
Mi n de ne kel őtt a k k or mer ül het fel pr o blé ma, ha ma ga a prece de nsérté k ű ítélet is a kti vist á- na k szá mít u gya neze n kritéri u m ala pjá n. E pr o blé mát ki vál óa n ill usztrálja a faji sze gre gáci ó h oz ka pcs ol ó d ó két le gf o nt osa b b a meri kai prece de ns, a Plessy v. Ferguson -,2 3 vala mi nt a Bro wn v. Board of Ed ucation- ü gy2 4 visz o nya. A Bro wn - d ö ntés ra di kális sza kítást jele ntett a z „el k ül ö nít ve, de e gye nl őe n ” (separate but equal) el vé vel és az azt alátá maszt ó prece de nse k kel, mi n de ne kel őtt az el vet me g h o n osít ó Plessy v. Ferg uson nal.2 5 Az ítélet mára szer ves része az E gyes ült Álla m o k al- k ot má nyj o gá na k, és olya n ala p p o nt ot jele nt a t ör vé ny el őtti e gye nl ősé g kér désé be n, a melyt ől a jele n k ör ül mé nye k k öz ött ké ptele nsé g visszalé p ni, a ma ga k orá ba n a z o n ba n sz ü ksé g ké p pe n ak- ti vistá na k szá mít ott, hisze n e gy k özel hat é vtize des al k ot má nyértel mezési gya k orlattal f or d ult sze m be.2 6
Has o nl ó pr o blé ma mer ül het fel a k k or is, ha a prece de ns más defi níci ó ala pjá n te ki nt het ő a kti viz m us na k. E pr o blé mát talá n az a meri kai bír ósá gi fel ül vizs gálat ot me gala p oz ó Marb ury v.
Madison -ítélettel2 7 le het me gfelel őe n ill usztrál ni. Is mert, h o gy a L e gfels ő b b Bír ósá g e d ö ntésé vel t ulaj d o n ké p pe n új hatás k ört testált saját ma gára, a mely sz ó szeri nt ne m szere pel az al k ot má ny- ba n. Ha ezt a lé pést ú gy f o gj u k fel, mi nt „ bír ói j o gal k otást ”, a k k or azt le het m o n da ni, h o gy a z a meri kai al k ot má ny bírás k o dás a kti vista ala p o k o n ny u gszi k. E gy ilye n me gálla pítás i n gata g gá
2 0 Eze n el várás b ól e gy úttal k ö vet kezi k a bír ói j o gal k otás ille giti m v olta is, hisze n a már kiala k ult gya k orlat esetle ges me g vált oztatása t ulaj d o n ké p pe n vissza hat ó hatály ú j o gal k otás na k mi n ős ül ne. V ö. P L AJ O S Rita: A bírá k szere pe és a bí- r ói j o gal k otás Willia m Blac kst o ne és Jere my Be nt ha m el méleté be n. Jogel méleti Sze mle 3 (2 0 0 9 ) htt p: / /jesz . aj k.elte. h u / plaj os 3 9. m ht ( 2 0 1 2. 0 7. 1 0.)
2 1 Fre deric k SC H A U E R: Prece de nt. Stanford La w Revie w V ol. 3 9, 3 (1 9 8 7 ) 5 9 5-5 9 8.
2 2 U o. 5 9 9-6 0 1.
2 3 1 6 3 U. S. 5 3 7 ( 1 8 9 6).
2 4 3 4 7 U. S. 4 8 3 ( 1 9 5 4).
2 5 H ozzáte hetj ü k, h o gy a Le gfels ő b b Bír ósá g a Bro wn - d ö ntés be n ne m jele ntette ki e x plicite, h o gy fel ül bírálja a Plessy - d ö ntést, csa k ki m o n dta, h o gy az „el k ül ö nít ve, de e gye nl őe n”-el v ne k ni ncs helye a k öz o ktatás ba n. Té ny u gya na k k or, h o gy az ítélet az el v gy ors er o dálásá h oz vezetett a társa dal o m t ö b bi sze g me nsé be n is.
2 6 Ér de mes utal ni rá, h o gy X X. száza d más o di k felét ől kez d ő d őe n a szerz ő k i de ol ó giai irá ny ultsá g u kt ól f ü g getle n ül ne m te ki nti k a kti vistá na k a Bro wn - d ö ntést, illet ve ne m vitatjá k a re n del kez ő rész helyessé gét. A mi k or mé gis e k ké nt jelle mzi k a d ö ntést, azt méltat óla g teszi k. Ez fi gyel het ő me g pél dá ul S wy gert ta n ul má nyá ba n, a ki a bír ói a kti viz m ust a p ozití v tá r- sa dal mi fejle mé nye k kel tá masztja alá. V ö. L ut her M. SW Y G E R T : I n Defe nse of J u dicial Acti vis m. Valparaiso University La w Revie w V ol. 1 6, 3 (1 9 8 2 ) 4 5 6- 4 5 7. H ozzáte hetj ü k, h o gy a jele nsé g más irá ny ba n is m e gfi gyel het ő, í gy a ka d na k szer- z ő k a ki k a k o nzer vatí v a kti viz m us találjá k kifejezette n kí vá nat os na k biz o ny os sze m p o nt b ól. V ö. Har vie WI L KI N S O N: Is T here a Disti ncti ve C o nser vati ve J uris pr u de nce? University of Colorado La w Revie w V ol. 7 3, 4 (2 0 0 2 ) 1 3 8 3-1 4 0 0.
2 7 5 U. S. ( 1 Cra nc h) 1 3 7 ( 1 8 0 3).
tesz mi n de n a kti vi z m us kriti kát, hisze n eze k a kriti ká k az él ő al k ot má nyj o g gy ö keres átala kítását i m pli kál ná k.
A ma gyar Al k ot má ny bír ósá g gya k orlatá b ól a 8 / 1 9 9 0. (I V. 2 3.) A B határ ozat al kal mas a pr o blé ma sze mléltetésére. A határ ozat a z általá n os sze mélyisé gi j o g ot b o ntja ki a z Al k ot má ny 5 4. § ( 1) be kez désé b ől; a z Al k ot má ny bír ósá g állás p o ntja szeri nt az e m beri mélt ósá g h oz val ó j o g az ú n. általá n os sze mélyisé gi j o g e gyi k esete: „a nyaj o g, a zaz olya n sz u bszi diári us ala pj o g, a me- lyet mi n d az Al k ot má ny bír ósá g, mi n d a bír ósá g o k mi n de n eset be n fel hí v hat na k az e gyé n a uto- n ó miájá na k vé del mére, ha a z a d ott té nyállásra a k o n krét, ne vesített ala pj o g o k e gyi ke se m a l- kal maz hat ó. ”2 8 P o k ol Béla e határ ozat ot az Al k ot má ny bír ósá g k orai a kti vista me g nyil vá n ulása- ké nt érté keli.2 9 P o k ol általá n ossá g ba n a z ala pj o gi bírás k o dás hár o m k o nce pci óját k ül ö níti el: a parla me ntit ör vé ny- barát, az ala pj o gi d o g mati k us, vala mi nt az a kti vista ala pj o gás z k o nce pci ót;3 0 állás p o ntja szeri nt a sz ó ba n f or g ó határ ozat ez ut ó b bi k o nce pci ó na k felel me g. A határ ozat prece de nserejét e gy visz o nyla g friss al k ot má ny bír ósá gi határ ozat is me ger ősíti: a 9 9 8 / B / 2 0 0 9.
A B határ ozat ba n 3 1 az Al k ot má ny bír ósá g el utasít otta az e gyes cí me k és ra n g o k me gsz ü ntetésé- r ől s z ól ó 1 9 4 7. é vi I V. t ör vé ny 3. § ( 1) és ( 2) be kez dése al k ot má nyelle nessé gé ne k me gálla pítás á- ra és me gse m misítésére irá ny ul ó, e gye be k k öz ött a z Al k ot má ny 5 4. § ( 1) be kez dés é ne k, p o nto- sa b ba n az általá n os sze mélyisé gi j o g részét ké pez ő né vj o g na k a sérel mére ala pít ott i n dít vá nyt.
Bár a test ület el vetette az i n dít vá ny oz ó ér veit, az általá n os sze mélyisé gi j o g, vala mi nt a bel őle le vezetett né vj o g3 2 létj o g os ultsá gát ne m v o nta kétsé g be. P o k ol Béla pár h uza m os i n d o k olást fű- z ött a t ö b bsé gi határ ozat h oz, mely be n é p p ezt a hall gat óla g os le giti máci ót kritizálta. Ér velése szeri nt a z Al k ot má ny bír ósá g „e gy s or ma gá nj o gi j o g osít vá nyt mi nt al k ot má ny os ala pj o g ot ol v a- s ott bele az Al k ot má ny ba ”, ezáltal „az e gys zer ű t ör vé ny h ozással sza ba d o n al k ot hat ó és m ó d o- sít hat ó tár gy k ör ö ket az Al k ot má ny fel hatal mazása nél k ül az al k ot má ny bírá k elle n őrzése alá v o nta, és e zzel a de m o krati k us t ör vé ny h ozás sza ba dsá gát ö n ké nyese n k orlát ozta ”.3 3 E vitá b ól j ól lát hat ó, h o gy n o ha az Al k ot má ny bír ósá g tart otta ma gát ö n n ö n prece de nsé hez, e gy mási k felf o gás szeri nt az ér velése ala pjá ul sz ol gál ó prece de ns a kti vistá na k te ki nt het ő, ezért el vete n d ő.
A prece de nse k t ö b b sze m p o nt szeri nt osztály oz hat ó k. K miec ta n ul má nyá ba n kétféle fe l- osztással talál k oz hat u n k. A szerz ő k ül ö n bsé get tesz e gyrészt a „ verti kális ”, va gyis a felettes b í-
2 8 8 / 1 9 9 0. (I V. 2 3.) A B határ ozat, A B H 1 9 9 0, 4 2, 4 4-4 5.
2 9 PO K O L, 2 0 0 5. 1 0 2.
3 0 U o. 9 9 -1 0 0. P o k ol felf o gása szeri nt, a jele n ta n ul má ny által al kal maz ott f o gal mi keret be helyez ve, az a kti viz m us a más hatal mi á ga k, az o n bel ül a de m o krati k us le giti máci ó val re n del kez ő j o gal k ot ó i n d o k ol hat óa n al k ot má ny os d ö ntése i- ne k me g vét ózása. Eze n állás p o ntja j ól ki ol vas hat ó a halál b ü ntetés al k ot má nyelle nessé gét ki m o n d ó 2 3 / 1 9 9 0. ( X. 3 1.) A B határ ozat ot, vala mi nt a h ozzá csat olt pár h uza m os véle mé nye ket, illet ve k ül ö n véle mé nyt érté kel ő fejte getései b ől:
„[a] kti viz m ust jele nt k ül ö n öse n, h ogy az álla m hatal o m – ez eset be n a parla me nt – j o gát ta ga djá k arra, h o gy az al k ot m á- ny os ala pj o g o k f öl ött, a kár ra n gs or u kat te ki nt ve is, re n del kezzé k. ” U o. 1 0 3.
3 1 A B H 2 0 1 1, 2 0 3 7.
3 2 E j o g gal az Al k ot má ny bír ósá g el ősz ör a 9 9 5 / B / 1 9 9 0. A B határ ozat ba n f oglal k oz ott, me gálla pít va, h o gy „[a] né v me g választásá na k, viselésé ne k a j o ga ne m az Al k ot má ny ba n ne vesített f or má ba n sza bály oz ott ö náll ó ala pj o g, ha ne m az e m ber olya n j o ga, a mely biz o ny os ka pcs olat ba n áll az Al k ot má ny 5 4. § ( 1) be kez désé be n sza bály oz ott e m beri mélt ó- sá g gal, illet őle g az 5 9. § ( 1) be kez désé be n sza bály oz ott j ó hír né v hez val ó j o g gal. Ez a ka pcs olat az o n ba n ne m a n nyira sz or os, h o gy a né v viselési j o g ö náll ó ala pj o gi stát uszát me gala p oz ná. Ilye n értel mezés mellett me ge n ge dett, – h o gy ép- pe n más o k és a társa dal o m e gészé ne k ér de ké be n – a né v választásá val, viselésé vel és az a nya k ö ny vezett né v me g vált o z- tatásá val ka pcs olat osa n t ör vé ny k orlát ozás o kat álla píts o n me g. ” A B H 1 9 9 3, 5 1 5, 5 2 2. Az 5 8 / 2 0 0 1. ( XII. 7.) A B hatá- r ozat ba n az Al k ot má ny bír ósá g a né v hez val ó j o g e gyes összete v ői vel f o glal k o z ott. Me gálla pít otta, h o gy „ már ö n ma gá- ba n ( p usztá n) a saját né v hez val ó j o g: e m beri j o g ”, e mellett ne vesítette a né vj o g „t o vá b bi összete v ő ele meit ”, a né v v á- lasztás, né v vált oztatás, né v m ó d osítás j o gát; e gy úttal ki m o n dja, h o gy „[ m]i n d össze a né vj o g els ő tart o má nyá h oz tart oz ó saját né v hez val ó j o g él vez olya n a bsz ol út al k ot má ny ossá gi vé del met, a mely nél a k orlát oz hat ósá g kér dése fel se m m e- r ül het ”, a mási k hár o m ele m a sz ü ksé gessé g-ará ny ossá g teszt ala pjá n k orlát oz hat ó. A B H 2 0 0 1, 5 2 7, 5 4 1-5 4 2 .
3 3 A B H 2 0 1 1, 2 0 3 7, 2 0 4 5.
r ósá g o k által h oz ott, illet ve a „ h ori z o ntális ”, va gyis a bír ósá g által k orá b ba n h oz ott prece den- se k, másrészt az al k ot má nyj o gi, a j o gsza bályértel mezési, illet ve a co m mon la w prece de nse k kö- z ött.3 4 A jele n ta n ul má ny tár gyát te ki nt ve a h ori z o ntális al k ot má nyért el mezési prece de nse k a le gjele nt őse b be k, mi vel jelle m z őe n ilye n tí p us ú prece de nse k sz ület ne k az al k ot má ny bírás k o dást vé gz ő szer v al k ot má nyértel mezési te vé ke nysé ge s orá n. Az e ur ó pai j o gre n dszere k be n me gf i- gyel het ő, a bír ósá gi szer vezett ől el k ül ö n ült al k ot má n y bírás k o dásra szi nté n e prece de nstí p us o k jelle mz őe k, a mi azzal ma gyaráz hat ó, h o gy az al k ot má ny bír ósá g o k s o ksz or ne m a vat k oz na k bele a „re n des ” bír ósá g o k j o gértel mezésé be.3 5
Az Ala pt ör vé ny és az Al k ot má ny bír ósá gr ól sz ól ó 2 0 1 1. é vi C LI. t ör vé ny (a t o vá b bia k ba n:
A bt v.) által be vezetett vált ozás o k a z o n ba n a z al k ot má ny bírás k o dást vé gz ő szer ve k és a j o gsza bályértel mezési prece de nse k visz o nyá na k pr o blé máját is el őtér be helyezi k. Az A bt v. 2 7.
§-a szeri nti val ó di al k ot má nyj o gi pa nasz ré vé n az Al k ot má ny bír ósá g el őtt m e gtá ma d hat ó k a j o ger ős bír ósá gi d ö ntése k a k k or is, ha az Ala pt ör vé ny be n bi zt osít ott j o g sérel me ne m ala pt ör- vé ny-elle nes j o gsza bály al kal ma zása f olytá n k ö vet kezett be. E mellett az Ala pt ör vé ny 2 8. ci k ke ki m o n dja a z al k ot má ny k o nf or m bír ósá gi j o gértel mezés k ö v etel mé nyét.3 6 A re n des bír ósá g o k gya k orlata már ne m k ül ö nít het ő el olya n élese n az al k ot má ny bír ósá gi gya k orlatt ól, mi nt k orá b- ba n, és ez a k ör ül mé ny az a kti vi z m us pr o ble mati kája sze m p o ntjá b ól is rele vá ns, mi vel i n d o k ol t- tá teszi a z al k ot má ny bírás k o dást vé gz ő szer v j o gsza bályértel mezési prece de nse k hez val ó viszo- nyát is.3 7
Össze gzés
Az „a kti viz m us ” ré g óta visszatér ő jelz ő, ha az al k ot má ny bírás k o dást vé g z ő szer ve k te vé ke nys é- gé ne k érté kelésér ől va n sz ó. A kifejezés p o nt os értel me az o n ba n ali g ha tisztá z ott, i n ká b b i m pl i- cite ol vas hat ó ki a kriti k us o k o kfejtései b ől. Kétsé gtele n, h o gy t úl ny o m órészt e gyfajta ille giti m hatás k ört úllé pést érte ne k alatta, u gya na k k or ér de mes tisztáz ni, p o nt osa n mi be n áll e hatás k ö r- t úllé pés. A fe nte b b kifejtette k b ől lát hat ó, h o gy a p o nt os me g határ ozás o k t ö b bféle kritéri u m ala pjá n sz ület het ne k. A jele n érte kezés két kéze nfe k v ő defi níci ó ele mzésére sz orít k oz ott.
A mi a „ más hatal mi á ga k i n d o k ol hat óa n al k ot má ny os d ö ntései ne k me g vét ózása ” kritéri u- mát illeti, el ősz ör a zt kell el m o n da ni, h o gy i n d o k olt a b o ny ol ult el ne vezés, hisze n ezzel ér zé ke l- tet het ő, h o gy p usztá n a z al k ot má nyelle nes ne k nyil vá nítás kritéri u m ké nt val ó elf o ga dása zsá k ut- cá ba vezet, el vé gre a z al k ot má nyj o g ba n is talál hat ó k k ö n ny ű esete k, a mi k or az al k ot má ny os re n del kezéssel val ó elle ntét ne m le het kétsé ges. Más o dsz or arra ér de mes fel hí v ni a fi gyel met, h o gy p usztá n e kritéri u m al kal mazása mellett sze m el őtt té veszt het ő a z az eset, a mi k or az a l- k ot má ny bírás k o dást vé gz ő szer v i de ol ó giai o k o k b ól ne m ítéli al k ot má nyelle nes ne k a tá ma d ott sza bály ozást.
A „ prece de nst ől val ó eltérés ” kritéri u má nál az al k ot má ny bírás k o dást vé g z ő szer v ö n n ö n d ö ntései he z val ó h űsé gére sz orít k ozt u n k. A defi níci ó f ő pr o blé máját a z jele nti, h o gy ma ga a
3 4 KMI E C, 2 0 0 4. 1 4 6 6- 1 4 6 7.
3 5 A ma gyar Al k ot má ny bír ósá g az 5 7 / 1 9 9 1. ( XI. 8.) A B határ ozat ba n m o n dta ezt ki. V ö. A B H 1 9 9 1, 2 7 2, 2 7 7.
3 6 „ A bír ósá g o k a j o gal kal mazás s orá n a j o gsza bály o k sz ö ve gét els ős or ba n az o k céljá val és az Ala pt ör vé n nyel össz- ha n g ba n értel mezi k. ”
3 7 A ma gyar j o gélet be n még új d o nság ot jele nt ő pr o blé ma Né met orszá g ba n már é vtize de k óta a kt uális. U we Die deric hse n h ossz ú ta n ul má nyt sze ntelt a kér dés k ör ne k, melyet a ma gá nj o gi és az al k ot má nyj o gi d o g mati ka üt k özés é- ne k sze m p o ntjá b ól járt k ör be. V ö. U we DI E D E RI C H S E N: Das B u n des verfass u n gs geric ht als o berstes Zi vil geric ht – ei n Le hrst üc k der j uristisc he n Met h o de nle hre. Archiv für die civilistische Pra xis, B d. 1 9 8 ( 1 9 9 8) 1 7 1 – 2 6 0. Die deric hse n m un- kájá na k is mertetésé hez és a más ne mzete k has o nl ó pr o blé mái val f o glal k oz ó sza kir o dal o m átte ki ntésé hez lás d:
M O L N Á R A n drás – TÉ G L Á SI A n drás – TÓ T H J. Z oltá n: A ma gá nj o gi és az ala pj o gi ér velése k e gy üttélése – fesz ültsé ge k és dile m má k. Jogel méleti Sze mle 2 (2 0 1 2 ), htt p: / /jesz.aj k.elte. h u / m ol nar 5 0. p df ( 2 0 1 2. 0 7 . 1 4.)
prece de ns is mi n ősít het ő a kti vistá na k vala mely kritéri u m ala pjá n. E n ne k ill usztrálására a meri kai és ma gyar pél dá k e gyará nt re n del kezésre áll na k. E mellett r ö vi de n sz ó esett e gy olya n pr o blé m á- r ól, a mi csa k a k özel m últ ba n vált a kt uálissá a ma gyar j o gélet be n: az al k ot má ny bírás k o dást vé g- z ő szer v és a re n des bír ósá gi gya k orlat visz o nyár ól.
Az o kfejtés ne m vállal k oz ott a „ kizár óla g helyes ” defi níci ó me gal k otására, a cél i n ká b b a z v olt, h o gy sze mléltesse e gy s űr ű n al kal maz ott kifejezés s o kszí n űsé gét, e gy úttal rá m utass o n a n- na k sz ü ksé gessé gére, h o gy a f o gal o m j o gt u d o má ny ba n val ó al kal ma zása s orá n kifejtésre ker ü l- j ö n a n na k p o nt os értel me.
A N D R Á S M O L N Á R
C o nsi derati o ns C o ncer ni n g t he Defi niti o n of J u dicial „ Acti vis m ”: T he „J u dicial Vet o ” a n d t he „ Di gressi o n fr o m Prece de nt ”
(S u m mary)
My article deals wit h t he ter m „acti vis m ” a p plie d d uri n g t he e val uati o n of t he acti vity of a c o n- stit uti o nal c o urt. T he reas o n of writi n g it lies i n t he lar gely i n defi nite mea ni n g of t he e x pre s- si o n, a n d t he nee d t o ar o use t he clai m of a p plyi n g it wit h a clarifie d mea ni n g d uri n g a scie ntific s ur vey of t he j uris pr u de nce of a b o dy perf or mi n g c o nstit uti o nalé a dj u dicati o n.
I restrict my scr uti ny t o t he mea ni n g of t he ter m as a p plie d t o t he relati o n of a c o nstit u- ti o nal c o urt a n d t he le gislati ve p o wer. I rely pri marily o n t he literat ure of t he U nite d States ( w here t his pr o ble m was raise d earlier), partic ularly t he disti ncti o n of Kee na n M. K miec. I ex- a mi ne t he pr o ble ms a n d pitfalls of t w o p ossi ble d efi niti o ns of acti vis m, na mely „stri ki n g d o w n ar g ua bly c o nstit uti o nal acti o ns of ot her bra nc hes ”, a n d “i g n ori n g prece de nt ”. As t o t he first, I c o ncl u de t hat t his defi niti o n really ma kes a ny se nse o nly by referri n g t o „ar g ua bly c o nstit u- ti o nal ”, t hat is, reas o na bly de bata ble cases, a n d t hat it still i g n ores t he p ossi bility of acti vis m by u p h ol di n g certai n acti o ns of ot her bra nc hes. As t o t he sec o n d, I fi n d it pr o ble matic t hat e ve n a l o n g-f oll o we d prece de nt itself ca n be dee me d „acti vist ” eit her by t his very defi niti o n, or by ot her criteria. I ill ustrate my p oi nt wit h A merica n a n d H u n garia n c o nstit uti o nal decisi o ns.
