Készítette:K®hegyiGergely,HornDánielésMajorKláraSzakmaifelel®s:K®hegyiGergely2010.június MIKROÖKONÓMIAI.B

(1)

MIKROÖKONÓMIA I.

B

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével

Készítette: K®hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely

2010. június

(2)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MIKROÖKONÓMIA I.

B

6. hét

A keresletelmélet alkalmazásai és kiterjesztései

K®hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára

Jövedelemrugalmasság

A kereslet jövedelemrugalmassága

Mennyire érzékenyen reagál a termékb®l keresett mennyiség a jövedelem változására?

• BármelyXjószág fogyasztásának a jövedelem∆Iváltozása miatt bekövetkez®∆xváltozását mérhetjük a ^∆x_∆I arányszámmal (Engel görbe meredeksége egy adott tartományban).

• Probléma: A ^∆x_∆I arányszám dimenziófügg®, azaz érzékeny a termék mértékegységének változtatására Pl.: A jövedelem 100 Ft-tal lenne több és ennek következtében 5 dkg=0,05 kg-mal több vajat fogyasztunk

akkor ^∆x_∆I = 0,05, hah_dkg

F t

i-tal számolunk és ^∆x_∆I = 0,0005, hah_kg

F t

i-tal számolunk

• Ez zavart okozhat, különösen akkor, ha különböz® termékek (pl. db dinnye és db alma, vagy dkg kávé és lter tea) keresletének jövedelemre való érzékenységét szeretnénk összehasonlítani.

1. Deníció

A kereslet jövedelemrugalmasságaεx a vásárolt mennyiség változási arányának és a jövedelem változási ará- nyának a hányadosa. Azaz megmutatja, hogy ha 1%-kal változik a jövedelem, akkor hány százalékkal változik a keresett mennyiség

ε_x=∆x/x

∆I/I ≡ ∆x

∆I I x 1. Megjegyzés

Az Engel-görbe egységnyi meredeksége NEM azonos az egységnyi jövedelemrugalmassággal.

1. Állítás

Egy pozitív meredekség¶ Engel-görbe jövedelemrugalmassága attól függ®en nagyobb 1-nél, egyenl® 1-gyel vagy kisebb 1-nél, hogy a görbe meredeksége nagyobb, egyenl® vagy kisebb a görbéhez húzható, origóból kiinduló egyenes meredekségénél.

2. Állítás

Ha egy jószág jövedelemrugalmassága pozitív, akkor a jószág normál jószág; ha negatív, akkor inferor jószág

• Normál jószág: ε >0

• Inferior (alacsonyabbrend¶) jószág: ε <0

(3)

2. Deníció

• Közszükségleti jószág: 1> ε >0

• Luxus jószág: ε >1 3. Állítás

Ha a súlyok a fogyasztónak az egyes jószágokra költött jövedelemhányadai, akkor a fogyasztó jövedelemrugal- masságainak súlyozott átlaga 1-gyel egyenl®. Azaz, hak₁≡^p¹_I^x¹, . . . , k_i ≡^pⁱ_I^xⁱ, . . . , k_n ≡^pⁿ_I^xⁿ, akkor

k1ε1+. . .+kiεi+. . .+knεn=

n

X

i=1

kiεi= 1

Jövedelemrugalmasság

Egységnyi jövedelemrugalamasság

AzADB szakasszal jellemzett Engel-görbe jövedelemrugalmassága 1, mivel meredeksége azonos az origóból akármelyik pontjához húzott egyenes meredekségével.

A jövedelem hatása a kiadásokra (jövedelemrugalmasságok)

A legalacsonyabb A legmagasabb

Kiadási jövedelm¶ jövedelm¶

kategória csoport csoport

Élelmiszer 0,63 0,84

Lakás 1,22 1,80

Háztartás-fenntartási kiadások 0,66 0,85

Ruházkodás 1,29 0,98

Közlekedés 1,50 0,90

Dohány és alkohol 2,00 0,85

Árrugalmasság

A kereslet árrugalmassága

Mennyire érzékenyen reagál a termékb®l keresett mennyiség a termék árának változására?

Analóg módon deniálhatjuk az árrugalmasság fogalmát.

3. Deníció

A kereslet árrugalmassága a vásárolt mennyiség változási arányának és a termék saját árváltozási arányának a hányadosa. Azaz megmutatja, hogy ha 1%-kal változik a termék ára, akkor hány százalékkal változik a keresett mennyiség.

ηx= ∆x/x

∆Px/Px

≡ ∆x

∆Px

Px

x

(4)

4. Állítás

Gien jószág esetén a kereslet árrugalmassága pozitív, közönséges jószág esetén negatív

• Közönséges jószág: ηx<0

• Gien jószág: η_x>0 Piaci keresletrugalmasság

A négy keresleti görbe a vásárolt mennyiségek különböz® változtatását tükrözi az árváltozások függvényében.

Mivel a keresleti görbéket a szokásnak megfelel®en függ®leges ártengellyel rajzoltuk fel, a vásárolt mennyiség árváltozásra adott nagyobb reakcióját a laposabb keresleti görbék tükrözik.

5. Állítás

Ha a fogyasztó X jószág iránti kereslete rugalmas, akkor aPx ár csökkenése az X-re költöttE≡Pxxkiadás növekedéséhez vezet. Ha a kereslet rugalmatlan, akkor az árcsökkenés csökkenti az Ex nagyságát. Ha a kereslet egységnyi rugalmasságú, akkorEx nagysága változatlan marad.

Keresztárrugalmasság

A kereslet keresztárrugalmassága

• fogyasztók vaj iránti kereslete nemcsak a vaj árától, hanem az olyan kapcsolódó termékek árától is függ, mint a kenyér és a sajt.

• Most is jól fog jönni, hogy a kereslet érzékenységét egy, a mértékegységekt®l független mutatószámmal jellemezzük.

4. Deníció

A kereslet keresztárrugalmassága a vásárolt mennyiség változási arányának és egy konkrét másik termék árváltozási arányának a hányadosa. Azaz megmutatja, hogy ha 1%-kal változik a másik termék ára, akkor hány százalékkal változik a keresett mennyiség

ηxy= ∆x/x

∆Py/Py

≡ ∆x

∆Py

Py

x

A kereslet keresztárrugalmassága

A keresztárrugalmasság segítségével megállapítható a vizsgált két termék viszonya, azaz, hogy

• egymást helyettesít® (vaj-margarin),

(5)

• vagy egymást kiegészít® (vaj-kenyér) termékekr®l van szó.

5. Deníció Az X és Y termékek

• helyettesít® termékek, ha ηxy >0

• kiegészít® (komplementer) termékek, haηxy<0 2. Megjegyzés

A keresztárrugalmasság segíthet a releváns piac körülhatárolásában.

Két gyógyszer keresletrugalmasságai

1. márka 1. generikus 3. márka 3. generikus

1. márka −0,38 1,01 −0,20 −0,21

1. generikus 0.79 −1,04 −0,09 −0,10

3. márka 0,52 0,53 −1,93 1,12

3. generikus 0,21 0,23 2,00 −2,87

Keresleti görbék illesztése

A rugalmasság grakus értelmezése A rugalmasság geometriája

A lineáris DD⁰ keresleti görbe rugalmassága a T pontban az origóból húzott OT sugár meredekségének és a keresleti görbe meredekségének a hányadosa. Egy olyan keresleti görbe esetében, mintF F⁰ a T pontban vett rugalmasság azonos a T-beli érint®nek megfelel®DD⁰ lineáris keresleti görbe rugalmasságával.

(6)

A rugalmasságot meghatározó tényez®k alkalmazások

Általános keresleti függvények

• X =A+BP_X, aholAésB konstans paraméterek (állandó meredekség¶).

1. Példa

X=A+BPX+CI+DPY +EPZ+. . .

• X =aP_X^b, vagylogX = loga+blogPX (állandó rugalmasságú).

2. Példa

X =aP_X^bI^cP_Y^dP_Z^e. . .

logX= loga+blogPX+clogI+dlogPY +elogPZ+. . . η_X =b;ε_X =c;η_XY =d;η_XZ=e;. . .

Pl.: Kávékereslet

logC= 0,16 logP_C+ 0,51 logI_b+ 0,15 logP_t−0,009 logT+konstans

A kereslet érzékenységét meghatározó tényez®k

• Helyettesít®k elérhet®sége. Egy áru kereslete annál rugalmasabb, minél több és minél közelibb helyet- tesít® áll rendelkezésre.

• Luxus- versus létszükségleti javak: a luxusjavak kereslete általában rugalmasabb, mint a létszükségleti javaké.

• Magasan versus alacsonyan árazott javak.

(7)

Adagolás jegyrendszerrel

(8)

• Pxx+Py≤I jövedelemkorlát

• pxx+pyy≤N pontkorlát

Kényszerít® erej¶ korlátok

A pontkorlát a GM szakaszon fogyasztást korlátozó (ez a GH szakasz folytonos vonallal rajzolt része), a jövedelemkorlát pedig az ML szakaszon (a KL szakasz folytonos vonallal rajzolt része).

(9)

Heti átlagos vásárlás a városi háztartás-fenntartó családonként (font)^∗ Jövedelem 1000 dollár 10002000 20003000 30004000 4000 dollár

vagy kevesebb dollár dollár dollár feletti

1942Sajt 0,26 0,57 0,64 0,81 1,03

Halkonzerv 0.21 0,36 0,56 0,44 0,37

1944 0,24 0,33 0,44 0,49 0,52

SajtHalkonzerv 0,06 0,12 0,17 0,22 0,28

∗1 font≈1 gramm

Jövedelmi korlát szerepében az id®:

Egyes változók átlagos értékei

Chevron Mobil vagy Union

Vásárolt gallonmennyiség 11,6 8,8

Hétvégi vásárlók százalékos aránya 31,2 26,2 Utasokkal tankolók százalékos aránya 7,3 18,0 Teljes állásban dolgozók százalékos aránya 67,9 83,6

Háziasszonyok százalékos aránya 5,5 3,3