MINERVA
S Z E R K E S Z T I
T H I E N E M A N N T I V A D A R
H U S Z A D IK ÉV FO LY A M 1 9 4 1
B U D A P E S T
D A N U B I A K Ö N Y V K I A D Ó
DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT.
A nyom dáért felelős: Mészáros József.
XX. MINERVA
i .GÁLDI LÁSZLÓ
ERDÉLY HIVATÁSA
D É L K E L E T E U R Ó P A M Ű V ELŐ D ÉSÉB EN .
B U D A P E S T , 1 9 4 1 . D A N U B I A K Ö N Y V K I A D Ó .
259273
MINERVA-KÖNYVTÁR
M. TUD. AÄAiJtAViiÄ KÖN YVTARA
Kfayvlelt. 96
ERD ÉLY M Ű V ELŐ D ÉSTÖ R TÉN ETI JE L E N T Ő SÉ G É N EK m eg v ilág ítását m in d azo n n épek m egkísérelték, am ely ek E rdélyt századok ó ta la k já k s így az erdélyi p ro b lé m á k b a n közvetlenül é rd e k e lte k n e k érzik m ag u k at. E n ag y érdeklődés első lá tá s ra igen ö rv endetesnek látszik, hiszen E rd é ly oly sokszínű és sokágú p ro b lé m á k a t vet fel, bogy ezeknek m in den irá n y b a n e g y a rá n t elm ély ü lt m egoldása — ideális síkon
— v aló b an csak az erd ély i m ikrokozm oszban összeolvadó n é
p ek tudo m án y o s eg y ü ttm ű k ö d ésétő l rem élhető. Az itt felm e
rülő kérd ések et táv o lab b ró l szemlélő joggal az t v á rh a tn á , hogy épp e nem zetközi összefogás ré v én m a g u k az elért ere d m én y ek is egym ást tá m o g a tjá k m a jd s a p ro b lé m á k n a k m eg
felelően sokszínűek,1 gazdagon á rn y a lta k s ép p en ezért m a ra d an d ó b b a k lesznek. M indez a m ai p o litik ai k ö rü lm é n y e k k ö zt sem elérh etetlen vágyálom , hiszen N y u g a te u ró p á ra vonatkozó
lag nem eg y o ly an k u ta tá s te rü le tre tu d u n k rá m u ta tn i, ahol a különböző n ép e k tu d ó sa in a k h arm o n ik u s és m egértő e g y ü tt
m űködése m a is épp oly b íz ta tó ered m én y ek et ígér, m in t a leg n y u g o d tab b békeévekben. Ily en péld áu l, — hogy csak egyet em lítsü n k — a telep ü léstö rtén eti p ro b lé m á k k a l át- m eg átsz ő tt fran ciao rszág i h ely n é v k u ta tá s, ahol fran cia, olasz és ném et tudó so k eredm ényei egym ást tám o g atják , előbbreviszik és sziikségszerűleg kiegészítik. A fra n c ia D a u z a t p é ld á u l a legnagyobb m éltán y lással szól az olasz B é r t o l d in a k a p raein d o g erm án hely n év réteg re vonatkozó m eg állap ítása iró l1 s épp d y en kölcsönös m éltán y lás áll fe n n m ás részről G a- m i l l s c h e g , W a r t b u r g s a fra n c ia h e ly n é v k u ta tó k k ö zött*. Ez az a tárgyilagos, h ig g ad t és kom oly tu d o m án y o s
ság. am elynek szellem ét D é lk e le teu ró p a és E rd é ly kérdései- 1 Vö. A D a u z a t: La T oponym ie frangaise, P aris, 1935. 71. kk. 1.
* A h ely n év k u tató k harm onikus nem zetközi együttm űködésére ú ja b b an E. G am illscheg is rám u tato tt, vo. Zschr. f. fran z Sprache u. Lit.
LXIII. (1940), 369. 1.
vei k ap c so la tb a n is felfedezni szeretn ék . Sajnos a h ely ze t itt m ásk én t áll. Nem tek in tv e am a sajn ála to s és szerencsére m a m á r m ind ritk á b b tévedéseket, am ik o r m ag y ar, v ag y rom án k u ta tó k — re n d szerin t a fennforgó nyelvi nehézségek m iatt
— m ég egym ás ered m én y eit sem ism erik, vag y , h a ism erik, c á fo lat h e ly e tt egyszerűen elh allg atják , be kell v a lla n u n k , hogy teljesen autonóm m ódon lé tre jö tt a m a g y a r E rd é ly -k u ta tá s, a ro m án E rd é ly -k u ta tá s és leg ú ja b b a n k ez d en ek k irajzo ló d n i, a ném et S üdost-F orschung tu d o m á n y á g a iv a l k a p c so la tb a n , a ném et E rd é ly -k u ta tá s k ö rv o n a la i is. Az első k e ttő rő l m eg álla
p íth a tju k , hogy eredm ényei sokszor a n n y ira összeegyezhetet- lenek, hogy h a á tla p o z u n k egy E rd é ly rő l szóló m a g y a r a l
b u m o t3 s u tá n a egy u g y a n c sa k E rd é ly n e k szentelt n a g y ro m án összefoglaló k ia d v á n y t, p éld áu l a „L a T ra n sy lv a n ie " c.
k ö te te t,4 szinte egyetlen érintkezési p o n to t sem ta lá lu n k a k ét szintézis között, sőt nem egyszer az a b en y o m ásu n k , m in th a nem is u g y a n a rró l a tájeg y ség rő l lenne szó. A ro m án o k eg y szerűen elsüllyesztik E rd é ly m a g y a r m ú ltjá t, a m a g y a r szer
zők pedig a rom án fejlődést, sajnos elég g y a k ra n , nem a n n a k belső törvényszerűsége szerin t íté lik m eg.5 Ily en k ö rü l
m én y ek k ö zö tt term észetes, hogy E rd é ly m ű v elő d éstö rtén eti h iv a tá s á ra vonatkozólag sem a la k u lh a to tt m ég k i egységes állásfoglalás. F e la d a tu n k ez ú tta l, épp e h iá n y p ó tlása. K ét kérd ésre k eresü n k te h á t feleletet: egyrészt az t k érd ezz ü k , m ilyen jellegű volt az a sajáto s m űvelődés, am ely et E rd é ly a történelem folyam án k ia la k íto tt s m ásrészt az t v izsg álju k , h o g y a n a d ta á t E rd é ly sajátos k u ltú rsz in té z isé t a szom széd *
* Erdély. Bp., M agyar Tört. Társ. 1940. (van ném et, olasz k iad ása is). Jelentőségéről G áldi L.: A z erdélyi album . M agvar Szemle, 1940,
354—361.. 1.
4 Erről a kollektív m űről, m elyet a kolozsvári rom án egyetem tu dósai szerkesztettek vö. Une nouoelle synthése de l'historie de la T ran- sylvanie. N ouvelle Revue de H ongrie. 1939. 511—321. 1.
5 Yö. Bíró Sándor: A z erdélyi történetírás feladatai. E rd ély i F ia talok, Y. (1934.), 24—7. 1. E rdély történetének rom án szem léletére nézve fontos még a „G änd Rom änesc“ v. kolozsvári fo ly ó irat 1939. szeptem beré
ben m egjelent szam a (ld. különösen V. B ancilá: S em n ifica tia A r d e a lu lu i_
Erdély jelentősége i. h. 154-174. 1. és A. D erei: lsto rio g ra fia rom ána transilvaná in cei douázeci de ani dela unire. — Az erd ély i rom án tö rté netírás az egyesülés u tán i húsz év alatt, u. o. 191—208. 1.).
z
te rü le te k n e k . A fejlődés n ag y h u llá m a in a k m egfelelően k ü lö nösen n ég y k o rt ó h a jtu n k felvázolni: előbb E rd é ly közép k o ri h iv a tá sá ró l szólunk, m a jd a reform áció k o rá n a k önálló erd é
ly i m űvelődését vizsg álju k , a z u tá n tisztázz u k a X V III. szá
z a d n eo h u m an ista szellem ű m egújulás a la p té n y e it s végül k ite k in tü n k a XIX. század i eredm ényekre.
I.
A k ö zép k o ri fejlő d ést k é t k ö rü lm én y d e te rm in á lja : az egyik E rd é ly etn ik a i a lk a ta , a m ásik ped ig a tu d a to s a n szer
vező és fokozatosan terjeszk ed ő m a g y a r állam h atalo m erd ély i ak ció ja. E k é t h ató tén y e ző telep ü léstö rtén e ti ered m én y eit a m a g y a r k u ta tá s m á r teljesen m eg n y u g tató k ép b e foglalta.
L egutóbb K niezsa is elism erte, hogy E rd é ly b e n a m a g y a r te r jeszkedés bizonyos o tt élő szláv lakosságot ta lá lt, m elynek főbb csoportjai az E rd é ly É rchegység M aros-m elléki déli le j
tőjén, v a la m in t a N agy-Szam os b esztercek ö rn v ék i v id ék én és H árom székben h ely ez k ed tek el, de egyszersm ind h a n g s ú ly o zta a z t is, hogy a m ag y arság E rd é ly t igen régen, m á r a X—XI. sz á zad b a n m egszállotta, egyrészt ész ak n y u g at, vagyis a Szam os vidék felől h ato lv a be, m ásrészt d éln y u g atró l, a Maros m en tén h ú z ó d v a felfelé. E k é t település találk o zá sa m eglehetősen h am ar, m á r a X I—X II. század fo rd u ló ja k ö rü l b ekövetkezett, m ivel a Kis- és N a g y k ü k ü llő vidékén, te h á t E rd é ly közepe tá já n a X II. század d erek átó l kezd v e k i
a la k u ló szász hely n ev ek igen tek in tély es része a m ag y arb ó l szárm azik. A X III. szá z a d ra teszi K niezsa a székelyek el
helyezkedését, a k ik re kezd ettő l fogva a keleti h a tá rv id é k őrizetének fontos kötelessége hárult.®
A m a g y a r felfogásból a rom án tu d o m á n y egyetlen pon to t ism er el: a h onfoglalást megelőző erd ély i szláv lakosság léte
zését, de ezt is szláv-rom án eg y ü ttélésk én t igyekszik fe ltü n tetni. E szim biózis vág y álm a persze in k á b b a k o n tin u itá s im m ár szinte k iirth a ta tla n m ítoszán ala p u l, m intsem a té n y e k és érvek kom oly szám bavételén. A rom án tu d o m á n y legm o
d ern eb b képviselői, így az egyébként igen józan, h ig g ad t A. 8 8 K niezsa Istv án : M agyarország népei a X I. században. B udapest, 1938. 389. kk. 1., 418. kk. 1. (kny. a Szt. István-E m lékkönyvből),
R o s e t t i is leg ú jab b m unkájában, teljesen m ag áé v á teszi az erdélyi rom án-szláv eg y ü ttélést s a belőle folyó tan u lság o k a t.
E rd ély b en képzeli el a ro m án egyházi szervezet elszlávosodá- sá t s m ivel „ahol volt egyház, o tt volt állam is a h o n fo g la
lást megelőző k o rra vonatkozólag k iseb b -n ag y o b b szláv-ro- m án p o litik ai szervezeteket, kenézségeket és v a jd a s á g o k a t is tételez fel, ily en n ek véve pl. a G y elu ét.7 H ogy a z tá n em ellett h o g y an m ag y a rá z a n d ó az a k ö rü lm én y , hogy a ro m án o k eg y házi szervezet d o lgában igen sokáig az o ch rid ai, te h á t egy k ifeje zetten b a lk á n i m etropolitához ta rto z ta k , errő l R osetti m itsem szól és nézete n y elv i nehézségeivel sem vet k o m o ly an szám ot. Ő ug y an is a z t b iz o n y ítja , hogy a ro m án n y elv b en lévő szláv elem ek túlnyom ó részben bolgáros sajáto sság o k k a l b írn a k .8 Ezzel szem ben bizonyos-e, hogy E rd é ly h a jd a n i szláv lakossága is bo lg ár jellegű volt? A k érdés e g y á lta lá b a n nem tek in th ető tisz tá z o ttn a k . K niezsa sze rin t „az erd ély i szlávok közelebbi m eg h atáro zása n ag y o n nehéz p ro b lém a . . . neveink k ö zö tt egyetlen kétség telen ü l bo lg ár jellegű név nem találh ató . Sőt ellenkezőleg, v a n k ét n ev ü n k (Szelicse és Lin- dzsina), am elyek a b o lg ár jelleg ellen lá ts z a n a k ta n ú s k o d n i“.*
Nem tek in tv e te h á t semmi m ás k ö rü lm én y t, p u s z tá n n y e l
vészeti okokból sem látszik v aló szín ű n e k e régi erd ély i szláv- rom án szim biózis. É rv ein k et p ersze a ro m ánok s n é h á n y k ü l földi tudós is az adm igrációs-elm élettel p ró b á ljá k kivédeni, am ely szerint E rd é ly b e n m a ra d t u g y a n valam ely es rom an i- zált lakosság, de ehhez a B alk án ró l tek in tély es töm egek v án d o ro lta k hozzá.
E rre az adm igrációs elm életre a n n á l is in k á b b k i kell té rn ü n k , m ert le g ú ja b b a n egy m a g y a r k ia d á sú k ü lfö ld i fo
ly ó ira tb a n is fe lb u k k a n t. G ü n te r R e i c h e n k r o n b erlin i m a g á n ta n á r az U ngarische Ja h rb ü c h e r m ú lt évi k ö te té b e n jegyzeteket közölt a R om án N y elv atlasz I. részérő l10 s am a vé-
7 A. Rosetti: lstoria lim bii románé. III. L im bile slaoe m eridionale.
(A rom án nyelv története. III. A délszláv nyelvek.). B ucuresti, 1940.. 25. 1.
8 Vö. pl. R osetti: i. m. 65. 1.
9 K niezsa: i. m. 422. 1.
10 G. R eichenkron: D ie B edeutung des rum änischen Sprachatlas fü r die ungarische u n d tü rkisch e Philologie. Ung. Ja h rb . XX. (1940.) 7—34.
1. Hasonló elveket vall R eichenkron a Zschr. f. slav. Phil. 1940. évi k ö teté
ben m egjelent tan u lm án y áb an , ahol a Rom án N yelvatlasz szlavisztikai je lentőségét vizsgálja.
9 lem ényének a d o tt k ifejezést, hogy a rom ánság háro m „K ern- g eb iet“-ből te rje d t el D é lk e le teu ró p á b an . Az első te h á t leg ré
gib b n ek vélt „K em g eb iet“-et a b erlin i szerző a B ih ari-h e g y ségbe helyezi, a m áso d ik at az A ld u n a északi p a r tjá ra , a h a r m a d ik a t pedig a D u n á tó l délre fekvő b a lk á n i tá jra . E rd é ly ro m án lakosságát az I. és III. „K erngebiet“-tel hozza k ap c so la tb a , még pedig úgy, hog y a B ihari-h eg y ek b en (vagy ahog y an ő kissé á lta lá n o sa b b a n m on d ja: N y u g aterd ély b en ) la tin -ro m án k o n tin u itá st tételez fel,11 a B án ság b an viszont oly an ro
m ánokat vél találn i, a k ik oda a B alk án ró l v á n d o ro lta k u g y a n be, de m á r A jto n y k o rá b a n szláv -m ag y ar-ro m án szim biózist a l
k o ttak a M aros és a D u n a k ö z t lévő te rü le te n .12 13 M egjegy
zendő még az is, hogy a le g ú ja b b a n v isszak e rü lt K elet- és É sza k erd é ly t R eiclienkron is a rom ánság k ésőbbi exp an zió s terü le té n ek gondolja, ahol a m ag y arság a ro m á n o k a t v aló b a n id ő ren d b e n is m egelőzte. M ár e rövid összefoglalásból n y ilv án v aló azonban, hogy m indez p u szta elképzelés, am elyet nem leh et és — am i ennél tö b b — nem is sza b a d m inden további tö rtén e ti dok u m en táció n élk ü l egyszerűen egy fris
sen k észü lt és igen p o litik ai ízű n y elv atlaszb ó l követk eztetn i.
Ma v a la k i telep ü léstö rtén eti ered m én y ek re a k a r ju tn i, a k kor a n n a k term észetszerűleg településtö rtén eti m ódszerekkel kell dolgoznia s a h ely h ez rög zíth ető tö rtén e ti a d a to k t a n ú ság át kell elsősorban m eghallgatnia.
M indenesetre R eiclienkron m entségére szolgál, hogy még nem ism erhette a L u k i n i c h Im re szerkesztésében m ost m eg
jelenő erd ély i Rom án O k le v é ltá r13 eredm ényeit, m ely ek ről l e k e t e-N a g y A n tal a T örténeti T á rsu la tb a n m ár beszám olt. A m agyarországi rom ánság életének k ét első év
szá z a d á ra , az 1222-től 1400-ig terje d ő időközre vet fé n y t az ebben összegyűjtött h atalm as okleveles anyag. E bből kétség 11 E ponton Reichenkron eredm ényei pontosan egybeesnek G am ill- seheg ú ja b b nézetével, vö. Zur H erku n ftsfra g e der Rum änen. Südost-For- schungen. Y. (1940), t — 21. 1. (ehhez L. T am ás: R andbem erkungen 7M einer Rezension o. E. G amillscheg. A rchivum E uropae C entro-O rientalis VI—1940., 1.) és Über die H e rk u n ft der Rum änen. Berlin, 1940.
12 R eichenkron: i. m. 16. 1.
13 Teljes cím én: D ocum enta H istoriam Valachorum in H ungária Illustrantia. B udapest. 1941. Az Etudes su r l’E urope C en tre-O ricntale (O stm ittelcuropäische Bibliothek), 29. kötete.
telen ü l k itű n ik , hogy E rd é ly b e a ro m án népelem m in d e n ü tt bev án d o rlás ú tjá n ju to tt s az is m e g á lla p íth a tó belőle, hog y ez a fokozatos b evándorlás több, egym ástól irá n y b a n és id ő ben eltérő h u llá m b a n za jlo tt le. A legrégibb h u llá m délrő l jö tt s tö rö k fa jú népekkel, különösen b esen y ő k k el e g y ü tt so
d o rta a félnom ád rom ánságot a h av asi legelők felé. Ezzel á lln a k k ap c so la tb an a „silva B laccorum ac B issenorum ' tí
p u sú ad ato k . E ponton kell felhívnom a figyelm et a r r a az eddig nem m éltán y o lt tén y re, hogy legrégibb k ró n ik á in k b a n s okleveleinkben 1222-től a ta tá rjá rá s ig — de to v áb b nem ! — a rom ánok hivatalos elnevezése Blacci s m ég nem az 1247- ben m egjelenő Ó la d,14 am i az t b izo n y ítja , hogy a X III. szá
zad elején a rom ánok m ég a n n y ira ú j jö v ev én y e k v oltak, hogy n e v ü k m agyaros h a n g a la k ja s ennek la tin á tírá s a sem a la k u lh a to tt ki. E ttő l a déli h u llám tó l eltérő n ek látszik v i
szont a m árm arosi ro m án település, am ely kb. fé lsz áza d d al később h ú zó d o tt be M oldva felől É szak erd ély b e, elterje d v én csa k h a m a r a S zilágyságon á t a B ih ari-h eg y ek b en is.15 E z » bony o lu lt telep ü léstö rtén eti fo ly am a t áll te h á t a R o m án N yelv atlasz m inden E rd é ly re vonatkozó té rk é p e m ögött, de persze a XV. század óta tö rté n t változások ennek v o n a la it is elho
m ály o sítjá k . M indennek ellenére m eg állap íth ató , hogy E r
délyben alighanem v aló b an k é t n a g y ro m án n y e lv te rü le t v an az egyik, a régebbi te rü le t az a D éli K á rp á to k ra tá m a sz kodó három szög, m elynek csúcsa k ö rü lb e lü l a Mezőség tá já r a esik, a m ásik pedig É szak- és N v u g a te rd é ly h a tá ro z o tta n összefüggő sáv ja, m ely keleten teljesen egybeolvad a m oldvai n y elv terü le tte l.16 M indez persze fejlődés- és telepiiléstörténe-
14 Doc. Hist. Val. 21. 1.
16 E rre a Moldva felőli b eszivárgásra m u ta tn a k az o ly an nevek is.
m int pl. M oldam y (1426.) S zatm ár megyében (vő. M aksay F.: A középkori Szatm ár-m egye. Bp.( 1940., 186. 1. (Hasonló, eredetet jelölő szem élynév a B ánságban Petrus de Macedonia, 1371—2., Id. Doc. Valachica, 243. 1.). K é
sőbb is előfordultak E rdélyben efféle szem élynevek: B áthory Zsigmond u d v aráb an pl. egy fő u ra t Haoaseli B alázsnak h ív tak , vö. H a ra sz ti E m il:
Les rapports italo-transyloains de 11 T ransyloano de G irolamo D iruta.
Arch. Eur. Centro-O r. "VI. (1940.), 319. 1. A m a is g yakori M oldooán név term észetesen eredetileg szintén ilyen típ u sú volt és m oldvai b e v án d o r
lókra utalt.
E kerdesre ham arosan külön tan u lm án y b an is visszatérünk. Az
l í
tileg m a g y a rá z a n d ó s nem sza b ad a m ai hely zetb ő l k é te z e r éves „K erngebiet“-ekre és k ö n n y elm ű en feltételezett k o n ti
n u itá s-é rv e k re k ö v etk ez tetn ü n k .
M indenesetre bizonyos, hogy a XIII. szá zad fo ly am á n E rd é ly b e n m á r csak háro m dom ináló népelem volt: a m a
gyarság, a vele n y elv b en m á r ekkor egyező székelység és a szászság. H a E rd é ly b e n k ö zép k o ri k u ltú ré le t k eletk e zett s p éld áu l egy o ly an ro m án m űvészet s a rja d t ki, m ely m ás m ag y ar tá ja k m űvészetének édestestvére,’7 ez kizáró lag o san az állam alk o tó m a g y a rsá g n a k s a m a g y a r állam re n d b e b e
illeszkedő, ennek k eretéb en elhelyezkedő, ném et telep esek n ek tu la jd o n íth a tó . Ahol sze p ara tisztik u s törek v ések b u k k a n ta k fel, — m in t p éld áu l a ném et lovagrend esetében — ott a k ö zp o n ti hatalom id ejek o rán erélyes eszközökkel sietett a re n d és az összetartás védelm ére. Az irá n y ítá s és a kezdem é
nyezés fe ltétlen ü l a m ag y arság kezében m a ra d t: ez h ozta létre befelé E rd ély a rc h a ik u s színezetű rendiségét és ez te re m te tte m eg kifelé a z t az e x p a n z ív erőt, m ely csa k h a m a r a K á rp á to k v o n alán tú l k eletre és délre is k isu g árzo tt.
M ár Szent László k o rá b a n E rd é ly b á s ty a le tt a k eletről folyton m eg-m egújúló h u llá m o k b a n előretörő b a r b á r n é p e k kel szem ben s am in t a m a g y a r k irá ly o k céltu d ato s in tézk e
déseikkel m eg szilárd íto tták E rd é ly belső szervezetét s le tö r
té k az egyéni v elleitásokat, azo n n al a r r a tö rek e d tek , hogy a m űvelt E u ró p á n a k ezt az utolsó keleti v ég v árát, — m ely m á r egykor a róm ai b iro d alo m b an is hasonló b á sty a sz e re p e t v á lla lt — a további ex p an zió szem pontjából hasznosítsák.
Ez az ex p an zió lényegében véve az o n b an nem im perialisz- tik u s jellegű, hanem in k á b b a m ag y ar k irá ly o k apostoli m issziójának eredm énye volt s egyszersm ind a r r a is szolgált, hogy M agyarország békés belső re n d jé t bizto sítsa a pogány betörésekkel szem ben. E fejlődés során E rd é ly n e k igen fontos szerep ju to tt: E rd é ly lett a m ag y arság k ira jz á s á n a k a la p ja lía v a sc lv e és M oldva felé. s E rd é ly re tám asz k o d v a in d u lt meg a k é t jövendő k á r p á ta lja i rom án v a jd a sá g te rü le té n az erdélyi rom án betelepülés kezdeteire nézve vő. még: G áldi L. — M akkal L .: A rom ánok története. B udapest, é. n. (1941), II. fejezet.
17 Ld. G erevich T ibor kiváló ta n u lm á n y á t E rdély m űvészetéről az
„Erdély" c. album ban, a hozzá tartozó képanyaggal.
a folyam at, m ely a közép k o ri m ag y ar k u ltú r a su g árzó ere jé
nek legszebb b izo n y íték a.
A rá n y lag legvilágosabban a m oldvai m a g y a r telepek álln a k előttü n k . E zeknek g y ö k ereit egyesek a X II. szá zad vé
géig p ró b á ljá k visszavezetni, s m in teg y az erd ély i b ó d ítás v é g a k k o rd já n a k tek in tik . A n n y i bizonyos, hogy e te rje sz kedés a m oldvai fejedelem ség m eg a la k u lá sá t jó v a l m egelőzte, végliezvitte a k ú n o k p a c ifik á lá s á t és m egtérítését s egészen a Szeret vonaláig m a g y a r telep e k k el szórta tele M oldva ösz- szes folyóvölgyeit. A m ag y a ro k k a l e g y ü tt n ém etek is k ö ltö z tek ki, de ezek — m int A. V a 1 j a v e c is elism eri, — sok esetben nem elrom ánosodtak, hanem elm ag y a ro so d tak ,18 am i szintén a K á rp áto k o n tú lra ju to tt m ag y arság je le n té k e n y szá
m ára u tal. H om ályosabban lá tju k m ég a déli m a g y a r e x p a n ziót, de E l e k e s Lajos szellemes követk eztetései ez irá n y b a n is becses ú tm u ta tá s u l szolgálnak.19 Ő az itt k eletkező m a g y a r telepeket a k á rp á ti h atárv éd elm i övben m eginduló k ira jz á s sal m a g y a rá z ta s rá m u ta to tt a rra a k ö rü lm én y re , hogy n em csak az O ltvidéken, m ely a Szörényi b án ság szerves része volt, ta lá lu n k kétségtelen m a g y a r telep ü lések et — a m a g y a r k i
rá ly i h a ta lo m ra utal K rajo v a neve is — han em a tö rcsv á ri szorossal szem közt is, a Sácuieni n ev ű tájo n , m elyet m á r Iorga is a székely h a tá rő rv id é k m eg h o ssza b b ítá sán ak te k in te tt.20 Elekes csábító feltevése az is, hogy e k á r p á ti h a tá r zóna külső és belső old alán e g y a rá n t m a g y a r h a tá s ra indult meg a szervezkedés: a vöröstoronyi és tö rcsv á ri szorostól délre m a g y a r m ódra m egszervezett co m itatu s-o k at s ezek élén álló, névszerint ism ert com es-eket ta lá lu n k s viszont nem lehet véletlen, hogy e h a tá rö v belső, erd ély i részén b u k k a n n a k fel az első állan d ó jellegű rom án k e rü le te k úgy, hogy a krassói districtus-ok S zörény, H átszeg a L itva-föld, S zelistye-O m lás-F ogaras az arg e s-c á m p u lu n g i h a tá rz ó n a s fent északon M áram aros a m a g y a r elnevezésű M o ld v ab án y a átellenese. Elekes ig;en helyesen ú g y képzeli ezt el, hogy
38 „An m anchen Fällen scheint sich das m oldauische D eutschtum au ch m ad jarisiert zu haben . F r. V aljavec: D er deutsche K u ltu rein flu ss im nahen Südosten. I. München, 1940., 127. 1.
19 Elekes L ajos: A rom án fejlődés alapoetése. Századok LXXIY
<11940.),
Ld. Elekes: i. m. 293—4. 1.
a h a tá r a i enti k irá ly i b irto k o k rom án településeit is a K á rp á to k v o n alán tú lra k e rü lt m ag y aro k szerv ezték meg.*1
Még a XVII. szá zad b a n is élt egy n ép h a g y o m á n y , am ely szerin t a rom ánság, a B alk án ró l m enekülvén, m enedéket k e
re sett M agyarországon.21 22 23 E z t a m enedéket v a ló b a n m eg találta, sőt ennél tö b b et is: az ak k o ri, sem m iféle nem zetiségi elvvel m ég meg nem m érgezett légk ö rb en a k ülönböző népi elem eket egyform a ro k o n sz e n w e l kezelő állam szervezet m ind en k ép elő
segítette a rom ánság letelepedését, m eg in d íto tta p o litik ai egy ségeinek k ik ristá ly o so d á sá t is. E b b en a fo ly am a tb a n , m in t tu d ju k , m ás vezető szerephez ju to tt népelem ek, íg v a tü r k fa jú réteg fontossága is kidom borodott, mégis kétségtelen azonban, hog y M oldva a la p ítá s a eredetileg teljesen m a g y a r kezdem ényből, egy n y u g a ti szellem ben elképzelt h a tá rg ró f
ságból s a rja d t25 s az is bizonyos, hogy a tü r k fa jú B asarab a is az o k ra az eu ró p ai k u ltú r á jú a la k u la to k ra tám aszk o d o tt U ngrovlachia m egszervezésében, am ely ek et a k á r p á ti h a tá r zóna déli, h avaselvi sza k a sz á b a n ta lá lt. E rre u ta ln a k a h a v a s
elvi v a jd á k első székhelyei is, a ta lá n ném et a la p ítá sú C ám - p u lu n g és Arges, ahol m ég az egykori m a g y a r szervezés h a tá sa érvényesült.
A XIV. szá zad b a n E rd é ly k u ltú r á t árasztó h a tá s a k é t irá n y b a n is érződött: egyrészt m ag áb a n E rd é ly b e n m ind több és több le tt az o ly an ro m án o k at vezető, de szem élyileg szláv v ag y tü r k fa jú kenéz, a k i h a d i érdem ei fo ly tá n m a g y a r n e
mességet szerzett s íg y az állam alkotó nem esség rétegébe em elkedett, g y a k ra n m agas k ö z fu n k c ió k a t tö ltv én be,24 m ás
részt pedig a m a g y a r fe n n h ató ság a la tt m a ra d t, de fokozato- 21 U. o. 309. 1.
22 Ld. D. O nciul: O riginile principatelor rom áné (A rom án fejede
lemségek eredete). B ucuresti, 1899. 5—6. Ez a legenda in d íto tta meg F r.
j . Sulzer képzeletét is, am ikor 1781-ben h atáro zo ttan k ifejtette a b ev án dorlás elm életét G eschichte des transalpinischen D aciens c. m űvében (a legendát ném et fo rd ításb an közli: II. 28—9.) Sulzer tu d o m án y tö rté
neti jelentőségéről ld. G áldi L.: Röm er u. R um änen in Siebenbürgen. Das-
^Schaffende U ngarn. I. 4. 24—6. 1.
23 Tam ás L.: M agyar kö zép ko r a D unam edencében. M agyar Szemle, 1939., 289. 1
24 Vö. a Doc. Valachica bevezetésével.
gan önállósuló k á r p á ta lji v ajd asá g o k egész belső szervezetét az állam alk o tó m ag y ar k isu g árz ás te rm é k e n y íte tte meg. Elég röviden u ta ln i a rra , m it köszönhet M ircea H a v a sa lfö ld je az A njou-kor fran ciás és olaszos, de mégis m a g y a r szellem ű k u l
tú rá já n a k s később m it a d o tt a m a g y a r u d v a ri és városi élet M oldvának.25 M agyar ered etű a legfőbb m oldvai tisztség, a vornic m éltósága, m ely a m agy aro rszág i p a la tín u sn a k felel m eg s az apród-ok és v ite z-ek, k ik rő l M oldvában oly sokszor h allu n k , szintén m a g y a r ered etű u d v a ri szervezetek ta g ja it jelölik. M indez nem tisztán ném et k u ltú ra , ah o g y a n egyesek elképzelik, hanem az eu ró p ai k u ltú ra am a szintézisének, te h á t ném et, fra n c ia és olasz k u ltú re le m e k n e k term észetes to v áb b a d ása, am ely előbb itt M agyarországon honosodott meg.
M agyarország és közelebbről E rd é ly k ö zv e títi M oldva felé pl.
a fla n d ria i p o sztó k at is, k ö z tü k az ipril, m ely a m a g y a r k e resk edelem történetből is jó ism erősünk.26 S m ég a K á rp áto k o n tú li v á ro s k u ltú ra sem kizáró lag o san ném et jellegű, h acsak ném et lenne, nem értenők, m iért m a g y a r a város fogalom el
nevezése a nem csak rom án b an , de a legtöbb b a lk á n i n y e lv b en.27 M indent összevéve a k ö zép k o r te h á t g azdag ered m é
n y ek k e l zá ru l: az erdélyi h a tá rő rv id é k a leg term ék en y eb b ek egyikének b izo n y u lt v alam e n n y i k ö zö tt s am i a legfontosabb, az egész középkoron á t nyom a sincs a n n a k , hogy E rd é ly b e n a nem zetiségi kérdés s az ezzel kapcsolatos sú rló d áso k v a la m ilyen a la k b a n is fe lb u k k a n ta k volna. Még az 1437-i p a ra s z t
lázad ás u tá n hozott intézkedések sem a rom ánok, h an em á l
ta lá b a n a jobb ág y ság ellen irá n y u lta k , s a közös sorsban m inden népelem jo b b ág y ság a e g y a rá n t szén v ed e lt.28
26 Ezekre a m űvelődéstörténeti k ap cso lato k ra nézve a legjobb tá jé k o ztatást Tam ás J. alapos tan u lm án y a n y ú jtja : D ie ungarischen L eh n w örter R um änischen. Ung. Jahrb. VT II.—IX.
26 Tam ás: i. m. Ung. ja h rb . IX. 299. 1. E szövetnév m ag y ar m űvelődés
tö rtén eti fontosságáról ld. M agyar Nyelv, XXVI. (1939.), 28—9. 1.
27 Város szavunk b alk án i elterjedéséről vö. N. Juki.: Die m agyari
schen Bestandteile des alb. W ortschatzes. Ung. Jah rb . VII. 54—6. 1.
28 íg y értelm ezte ezeket az esem ényeket m ár S inkai is, vö. H ronica Románilor. Ia ü , 1853. I. 396. 1. Itt jegyezzük meg, hogy Sinkai m a g y a r nem es létére nevét m indig ebben a m agyaros a lak b a n használta.
15
M int lá tju k , a k ö zép k o ri erd ély i viszonyok értelm ezésé
ben igen n ag y az eltérés a m a g y a r s a k ü lfö ld i eredm ények k özött. A XYI. század m egítélésében az o n b an szerencsére n a gyobb az egység s íg y e tére n k ö n n y eb b e n tá jé k o z ó d h a tu n k . A XYI. század tó l kezdve E rd ély , h a tö rö k segítséggel is, de az önálló m a g y a r állam eszm éjének letétem ényese le tt s k u ltú rá ja és ren d ezetteb b viszonyai által a k ét, m ind zilál
ta b b viszonyok közé süllyedő ro m án v a jd a sá g tám asz a m a
ra d t. A g y a k ra n elű zö tt ro m án fejedelm ek, az erd ély i h a tá r- városokban, különösen B rassóban k erestek m en ed ék et s h a egy-egy k ö zü lü k , m in t a h a v a salfö ld i M ihály v a jd a , fe g y v ert m ert fogni a tö rö k ellen, ezt is csak az erdélyiek h a th a tó s t á m ogatásáv al tehette. S m ost, az önállóság k o rá b a n n y ila tk o zott m eg legjobban az a bő k ezű önzetlenség, m ellyel E rd é ly a m ag a n y u g a ti ösztönzésre k is a rja d t k u ltu rá lis v ív m á n y a it m indig D élkelet felé to v áb b ad n i igyekezett. E rd é ly ren d jei, m ély vallási és k u ltú rp o litik a i céloktól á th a tv a , de m inden soviniszta elgondolás n élk ü l fo rd u lta k az o rth o d o x rom ánság felé, m ert M elanchton szellem ében29 az t ta rto ttá k , hogy az ú j h it m indenki szá m á ra h ird e te tt v ilágosságának a p rim itív b a lk á n i b ab o n á k közé sű ly e d t rom ánsághoz is el kell ju tn ia . 1556-tól kezdő d n ek az erd ély i iskolareform ok s h árom évvel később, János Zsigmond tró n ra lé p ésén e k esztendejében, m ár m egjelenik B rassóban Coresi, a h av a salfö ld i k ö n y v n y o m ta tó szerzetes s az ad d ig csak szláv egyházi k ö n y v ek n y o m ására h a sz n á lt cirill b etű k et, — m elyek Velencéből M ontenegrón á t k e rü lte k H a v a sa lfö ld re 30 — m ost m ár előbb szász, m a jd csa k h a m a r m a g y a r tám ogatással rom án egyházi m u n k á k , biblia- fo rd ításo k és sze rta rtá sk ö n y v e k k ia d á s á ra h a sz n á lja fel. Még teljesen egyházi jellegű, te h á t tökéletesen kö zép k o rias ez az irodalm iság, m ely ezzel a rom ánok k ö zö tt g y ö k eret ver, de mégis írásbeliség s a jövő fejlődés a la p já t re jti m agában.
SB Vö. Révész I.: La réform e et les R oum ains de Transyloanie. Arch.
E urope C entro-O r. III. (1937.), 287. 1.
40 A hav asalfö ld i k ö n y v n y o m tatás kezdeteire nézve az eredm ényeket jól foglalja össze: P. P. P anaitescu: Der O kto ich des M akarij 1510. und der U rsprung der B uchdruckerei in der W alachei. Südost-Forschungen, V.
<1940.), 46. kk. 1.
II.
Pedig nem szab ad a z t gondolnunk, m in th a ek k o r m á r E rd é ly a n n y ira el lett volna rom ánosodva, m in t a X V III. s a XIX. században. M ikor idegen u ta z ó k já r n a k errefelé, m ég m in d e n ü tt elsősorban a m a g y a r E rd é ly t lá tjá k meg. íg y az olasz D on Ascanio C e n t u r i o , C astald o tö rté n e tíró ja é p p e n ezekről az ötvenes évekről egy szellem ében tökéletesen m a g y a r erd ély i k ép e t ő rzött m eg szá m u n k ra. Még nem lá t sem m iféle fenyegető veszélyt a ro m án terjeszk ed ésb en s p ersze az ellenünk oly sokszor felhozott „ m a g y a r eln y o m ást“ sincs a l
k alm a feljegyeznie.31 R eicherstorfer, a császári k ö v et sem t u lajd o n ít különös fontosságot 1550-ben a ro m án ság n ak , ennek a „genus hom inum d u rissim u m 1 -nak, m elyek ta g ja iró l a z t ta rtja , hogy „p lerum que etiam fu rtiu o pecorum et eq u o ru m ab ig ea tu se alen tes“. C sak az t teszi m ég hozzá, hogy „V alachi h an c te rra m sparsim , sed sine ce rta fide in c o lu n t“,32 arai a z t b izo n y ítja , hogy a hagyom ányos b a lk á n i nom ad izm us m ég ek k o r is el volt terjedve. Itt e m lítjü k m eg az t az érdekes k ö rü lm é n y t is, hogy R eich ersto rfer volt az, a k i a ro m á n o k a t m á r több, m int kétszáz évvel S ulzer előtt M o e s i á b ó l , t e h á t a B a l k á n - f é l s z i g e t r ő l s z á r m a z t a t t a : „P o rro Moesos olim fuisse, qui n u n c Y alachi sunt, re cep tu m est hodie“.33
S m égis az erdélyi k o rm á n y z a t s a m a g y a r főnem esek bőkezűsége a legnagyobb figyelem m el s v alam i o ly an h u m a n itá riu s érzéssel, m ely a h íres erd ély i to le ra n c iá v a l rokon, fo r
d u lt e szétszórt p ász to rn ép felé. K ísérlet tö rté n t a r r a nézve is, hogy m eg szab ad ítsák a rom án n y elv et a cirill b e tű k b é k lyóitól: m á r 1570-ben latin -b etű s, m a g y a r h e ly esírá ssal í r t rom án énekeskönyv jelen t meg, ta lá n N a g y v árad o n . E z u tá n a fejlődés ném i h ézagokkal u g y an , de to v áb b fo ly ta tó d ik a
31 Legfeljebb az em líti meg, hogy a szászok nem engedik meg a ro m ánoknak k őházak építését („le sue m ontagne“ — t. i. E rdélynek — „sono tu tte h ab itate da Valacchi, a ’ q u ai questi Sassoni, p er essere la maggiore- e prin cip ale potenza di quel Regno, non lasciano m ai edificare casa di p ie tra “. C om m entarii della G uerra di Transiloania. Venezia, 1566. U j, fényképm ásolat alap ján készült k iad ása: B udapest, 1940., 69—70. 1.).
32 G. R eicherstorfer:: C horographia T ransyloaniae, V iennae, 1550., 3—4. levél.
33 U. o. 5 levél recto. R eicherstorfer kontinuitás-ellenes állásp o n t
já t m ár K. K. Klein k id o m b o ríto tta (vő. R um änisch-deutsche L itera tu r- beziehungen. H eidelberg, 1929., 73. 1.).
17 g y ö n y ö rű e n k iá llíto tt g y u la fe h é rv á ri bibliáig s a X V II. szá
zad szám os p rotestáns ihletésű rom án énekeskönyvéig. 1640-ig m in d en rom án n y o m ta tv á n y E rd ély b ő l szárm azik .34 A rész
letek elem zését e z ú tta l feleslegesnek tarto m , hiszen m indezzel ú ja b b a n k é t k iváló ta n u lm á n y is foglalkozott: a R évész Im ré é s a Ju h ász Istváné. N é h án y oly an szem pontot kell in k á b b kiem elnem , m elyre a k u ta tá s eddig nem igen m u ta to tt re á.
M indenekelőtt az jegyzendő meg, hogy az a p ro testán s ösztönzésre m eghonosodott erdélyi rom án k ö n y v k u ltú ra , m ely tu la jd o n k é p e n az egész ro m án n y elv ű írásbeliség kezd etét jelzi, sohasem jele n te tt g yö keres sza k ítá st a rom ánság orto
d o x m ú ltjá va l. E ltek in tv e egy-két sze rtartásk ö n y v tő l s a nem zsoltárszövegből fo rd íto tt egyházi énekektől, az erdélyi k ia d v án y o k szövege nyelvben és szellem ben igen csekély eltávo
lodást m uta+ött a délszláv jellegű ortodox előzm ényektől. E r
d ély b en a m a g y a r hivatalos k ö rö k n y ilv án az t h itté k , hogy az ő költségükön k ia d o tt rom án k ö n y v ek teljesen a m a g y a r szellem iséget tü k rö zik , azo n b an ez távolról sem volt így. M int később is m inden téren, a rom ánság a k ív ü lrő l jö tt segítséget a r r a h a sz n á lta fel, hogy az így m egadott kultú rleh ető ség e- k en belül a m aga szá m á ra külön, sajátos nép i célokat szolgáló erő d ítm én y e k et ép ítsen ki. L apozzuk csak a szászvárosi Ó szövetség (1582) N em zeti M úzeum i szép p é ld á n y á n a k el
sá rg u lt la p ja it: a m inta, a közvetlen fo rrás n y ilv á n v a ló a n H eltai b ib lia fo rd ítá sa , m elyből később K ároli is a n n y it m e
ríte tt, de h a elolvassuk p éld áu l M ózesnek a tem plom építésre vonatkozó p a ra n c sa it, ak k o r ebben az a rá n y la g bony o lu lt ter- m inológiájú részben teljesen az ortodoxizm us szláv-görög egyházi nyelvezete lép elénk, sok százados ra g y o g ásán a k tel
jes fényében. P edig nem h av a salfö ld i, görög, v ag y szláv isko- lázottságú rom án p ap o k írtá k ezt a k ö n y v et, hanem déler
délyi rom án p rotestáns lelkészek és ta n ító k tollából szá rm á
zik. A rom ánság teh á t k e zd ettő l fogva, a protestáns térítések keretében is, a maga kü lö n népi érd ekeit tartotta szem előtt s nem véletlen, hogy épp a II. R ákóczi G yörgy tám o g atásá
val m egjelent g y u la fe h é rv á ri b ib lia fo rd ítá s előszavában b u k 34 Ld. a Bianu-H odos-féle Bibliográfia Romhneascá Veche I. kötetét s kiilöuösen a hozzácsatolt kronológiai táblát.
k a n fel először a z összes rom ánok n y e lv i egységének világos tudata. A fo rd ító k sa já t b ev a llá su k szerint, oly n y elv et ig y e
k ez te k használni, am elyet eg y a rá n t m egértenek nem csak E r
délyben, de m inden ro m á n la k ta v id é k e n .35 S h a figyelem be vesszük a z t a k ö rü lm é n y t is, hogy lényegében véve az orto
doxizm ust ez az erdélyi rom án k ö n y v k u ltú ra rá z ta lel k ö zönyéből, ak k o r n y ilv án v aló , hogy m ár ek ko r, a XI I. és X V II. században m e g k e zd ő d ö tt a rom ánság népi cé lja in a k kibontakozása, egyenesen m a g y a r hivatalos tám ogatással.
Ezzel az ideológiával függ össze egy m ásodik, n é z e tü n k szerin t igen fontos k ö rü lm én y is. A m a g y a r p ro testan tizm u s sohasem v etette el m agától egészen a m agy aro rszág i la tin k u l
tú r a h ag y o m án y a it, te h á t tévedés volna a z t h in n ü n k , hogy az an y a n y e lv k u ltu sz a teljes kizárólagosságot, teljes m egm agya- rosodást eredm ényezett. E rd ély protestáns isko lá in a k latin ku ltú rá ja révén ju to tt a rom ánság először m é ly eb b kapcsolatba a latin n ye lv v e l, vagyis azzal a róm ai őssel, m elytől m ásfélezer éve végzetesen e lsz a k a d t.36 A X V II. szá z a d b a n G y u la fe h é r
v árt, N agyenyeden és a szászok iskoláiban igen sok p ro te s
tá n s ifjú végezte ta n u lm á n y a it, s nem véletlen, hogy e k o r
ból m a ra d t re á n k az első ro m án -la tin szó tár is. hol a rom án ny elv először k e rü lt őse, a la tin mellé. E k o r jellegzetes a la k ja H alics M ihály, a szászvárosi iskola re k to ra, a k i N a g y en y ed en P á riz -P á p a i F erenc isk o latársa volt. H alics e g y a rá n t verselt m ag y aru l, rom ánul és latin u l: ő első ú ttö rő je a ro m án irodal- m iság elvilágiasodásának s az a b b a átk e rü lő h u m an isztik u s szellem nek. É lénk k ap c so la tai v o ltak a szászokkal is: je l
lem ző, hogy egyik, m ár rom án n y elv ű distichonos versében P á riz -P á p a it köszöntötte fel, bázeli d o k to rá tu sa alkalm áb ó l, de egy m ásik la tin ó d áb a n m á r V alentinus F ra n c k von F ra n - ckenstein-t üdvözölte, ak i egyébként a rró l is nevezetes, hogy ,.H ecatom be S en ten tiaru m O v id ia n a ru m “ cím ű m u n k á já b a n
35 Az 1648-ban m egjelent g y u lafeh érv ári b ib lia előszavát ld. B ianu- Hodos: i. m. I. 170. 1.
36 M ár a protestáns énekszövegek között is sok volt olyan, am ely la tin him nuszok átdolgozása. Ism erünk olyan esetet, am ikor a rom án fordítók nem csak a m ag y ar szöveget h aszn álták fel, hanem m ellette fi
gyelem bevették a latin eredetit is, (mely pl. Gönczi G yörgy énekes
könyvének 1642-iki k iad ásáb an olvasható is volt). Yö. G áldi L.: L in flu s s o dell'um anesim o ungherese sül pensiero rum eno. B udapest, 1°40. 59. 1.
19 az első ro m án ep ig ra m m á k at ír ta s így ő — szász em ber létére
— a romár« világi költészetnek, H aliccsal e g y ü tt legelső m ű velője.ST E rd é ly nem zeteinek m agyaros színezetű la tin k u l
tú r a jegyében álló „sodalitas“-a k ezd te h á t k ife jlő d n i a p ro testán s isko láztatás nyom án, s ez m ár 1640 k ö rü l vonzólag h a th a to tt H av asalfö ld ifjú sá g á ra is: 1647-ben a szófiai k a
tolikus p üspök, D eodato, azon p an a szk o d ik , hogy a havas- alföldi nem es ifja k , h a la tin u l a k a rn a k ta n u ln i, az „erdélyi ere tn e k e k “ iskoláiba m ennek s ezzel m egren d ü ln ek igaz h i
tükben. A derék p ü sp ö k m élyen fá jla lja , hogy íiav ase lv é n nincsenek olyan k iváló la tin iskolák, m in t E rd é ly fö ld jén 37 38 S ügy látszik, az erd ély i k u ltú ra vonzása érv én y esü lt M oldva felé is: a legnagyobb m oldvai k ró n ik ás, M iron C ostin, Top- p eltin n y o m án írt rövid m u n k á t a m a g y a r történelem ről, a rom ánok la tin eredetének m eg v ilág ításáb an elsősorban B onfi- n ire tám aszkodott, s ism erte Szam osközy, K ovacsóczy latin n y elv ű m u n k á it is. Egy K ovacsóczy-idézet, am ely szerin t a ro m án nyelv az olaszhoz igen közel áll, M iron C ostinon á t k e rü lt nem csak a h íres L exico n B udense előszavába (67. L), d e egy m odern rom án nyelvészeti m u n k á b a is (G. D. S crab a:
Filosofia lim bii rom íné. C raiova, é. n. 96. I.).39
M indehhez még egv fontos té n y já ru l: E rd é ly tere m tette meg az első k ap c so la to k a t N y u g a te u ró p a tudós világa s K elet ro m an iz m u sá n ak képviselői, a rom ánság között. Is
m eretes. m ilyen lelkesedéssel k eresett O p i t z M árton rövid erdélyi tartó z k o d ása a la tt a n tik nyo m o k at G y u la fe h é rv á r, az ókori A pulum és Z alatn a k ö rn y ék én . Igen valószínű, hogy E rd é ly róm ai régiségeinek s a szá m á ra eleven nyelvem léket
37 H aliéi és Y. F'ranck von F ran k en stein jelentőségéie nézve alapvető Y D rág an u tan u lm án y a H aliéiról (D acorom ania, IY. 1.). L. még G áldi:
L'influsso d ell’um anesim o, 59. kk. 1.
3S Ld E. Ferm edzin: A cta Bulgáriáé ecclesiastica. Mon. Slav. Me- rid. XVIII. 141. 1.
‘ Miron Costin m ag y ar kapcsolatairól jó összefoglalás a Józsa J á nosé: Miron Costin m oldvai kancellár m agyar történeti szereplése a X V III.
században \ asárn ap (Arad), 1940., 18—21. 1. Teljesen indokolatlan az a megjegyzés, am ellyel V alja\ec a m oldvai krónikások m ag y ar fo rrásait h áttérb e a k a rja szorítani: „W eniger fällt die B ezugnahm e rum änischer C hronisten au f ungarische G eschichtsw erke und der ungarische E in fluss au f geistliche S ch rifttu m der siebenbürger R um änen im 17. Jh.
ins G ew icht“ (i. m. °47—8. 1.).
jelentő ro m án ság n ak ta n u lm á n y o z á sá ra ő t elsősorban azr u g y an c sak g y u la fe h é rv á ri n a g y tudós, az olasz m űvelődésű S z a m o s k ö z i p é ld á ja ösztönözte. Szam osközi épp oly lel
kesedéssel írt a latin -ro m án k o n tin u itásró l, m in t később O p itz s a d a to k k a l is b izo n y íth ató , hogy O p itz D a c ia A n tiq u a-Ja szám ra sokat m e ríte tt a Szam osközi g y ű jtö tte értékes a n y a g ból.40 —A m ásik, M agyarországon k evésbbé ism ert p é ld á t a XVII. század végi fe lsz ab ad ító h a d já r a tb a n n a g y szerepet játszó M a r s i g l i táb o rn o k s a görög szárm azású , de elro- m ánosodott C o n sta n tin C a n t a c u z i n o viszonya szolgál
ta tja . C an tacu zin o egyrészt m a g y a r és szász k ö rö k k e l állo tt érintkezésben, m ásrészt pedig M arsigli szá m á ra szo lg áltato tt értékes a d a to k a t a rom ánok tö rtén e té re v onatkozólag.41 — E k u ltú rtö rté n e ti tén y ek e t szervesen egészítik k i azok az iro dalm i vonatkozások, am ikor v alam ely n y u g a te u ró p a i h a tá s először m agyar szűrőn á t k e rü l el D é lk e le teu ró p á b a. Joggal á llíth a tó , hogy m a g ya r k ö zv etíté ssel jö tt létre a legrégibb francia-rom án és angol-rom án irodalm i kapcsolat is. A leg
régibb fra n c ia g y ö k erű k isu g á rz á st S z e n c i - M o l n á r zsoltárai képezik, m elyek E rd é ly p ro testán s ro m án sá g án ak közel egy évtizedig állan d ó lelki gazd ag o d ásu l szolg áltak ,42 a legrégibb angol h a tá s t pedig K é z d i v á s á r h e l y i M a t k ó Istv á n evangélikus p ré d ik á to r és h itv itáz ó k ö zv e títette, a k i
n ek angolból fo rd íto tt „K egyes cselekedetek rö v id ösv én y 40 O pitz k ap cso lataira nézve alapvető K. K. K lein: Beziehungen M.
O pitzens zu m R u m änenium , H erm annstadt, 1927. L. még u. az.: R um .- deutsche L iteraturbeziehungen, 74. 1. H ogy O pitz m erített Szam osköziből, az kiviláglik O pitz egyik leveléből, m elyet 1626. novem ber 20-án intézett J. G r literhez: „Schedae Sigleri, Z a m o s i aliorum que, qui D aciam p e r
lu straru n t, an in tuis a d h u rc m anibus sint, nescio“ (kiadta R. G ragger:
Ung. Jah rb . YI. 316. 1.). A Mommsenig menő filiációt jól illu sz trá lja a C orpus Inscr. Lat. III. 862. feliratához írt m egjegyzés: “E x Joh. I. Zam osü (Szamosközi) adversariis historicis O pitius in schedis G ru terian is f. 126; ex O pitianibus R upertus ad Reinesius“. Yö. még u. o. a 869. fe lira t (Napoca) m agyarázatával.
41 C antacuzinoról ld. G áldi L .: C onstantin C antacuzino és a m a
nem zeti hagyom ány. M agyar Nyelv, XXXI. (1935.), 238. kk. 1. és az ott idézett bibliográfiát.
42 Szenei M olnár A lbert zso ltárai legteljesebben V iski János bo l
dogfalvi lelkész 1697-ben készült énekeskönyvében v a n n a k meg ro m ánul (kiadta S ztripszky H. — Alexics G y .: Szegedi G. én ekeskö n yo e X VI. századi rom án fordításában. Bp., 1911., 187. kk. 1.).
21 k éje" cím ű m u n k á já t Y i n c z i János ü lte tte á t ro m án ra,4*
fo rm alisztik u s rom án h ité le t m á r ak k o r is k ép tele n volt a m aga erejéből kom oly elm élyülésre; m a is E rd é ly ortodox fo ly ó ira ta i tele v a n n a k T ó t h T ih am ér m űveiből m e ríte tt szem elvényekkel.
A p ro testan tizm u s erd ély i k isu g á rz á sá t a legtöbb k u ta tó m éla ak k o rd d a l szokta bezárn i és rá m u ta t a rra . hogy b izo n y vallási tére n e m ásfélszázados p ro p a g a n d á n a k semmi nyom a nem m ara d t. E nnél az eg y h á ztö rtén e ti n eg atív u m n ál fo n to sab b n ak tarto m a pozitív eredm ényeket: E rd ély n em zeti n y e lv ű k u ltú rá ja eszm éltette rá a rom ánságot saját n ye lv e kim ű velésére s E rd ély latinos m űveltsége ve te tte m eg a rom á
n ok a n tik érdeklődésének ala p ja it is.
III.
E rre a p ro testán sk o ri fejlődésre kell rá é p íte n ü n k a döntő h a tá sú X V III. századi esem ényeket. A H absburg-ellenes E r
délyben, m ely svéd, fra n c ia és olasz k ap c so la taiv al ígér tá- g abb szellem i horizontot jelen tett, a n ag y fe lszab ad ító h á b o rú k ülönös követk ezm én y ek k el já rt: E rd é ly ah e ly e tt, hogy fel
sz a b a d u lt volna, épp m ost sű ly ed t o sztrá k p rovinciává. M a
g y ar vezetőrétegének ellenállóképessége a század fo ly am á n feltétlenül gyengül, a szászság ú ja b b népelem ekkel g y a ra p o d o tt s a görög-török condom inium a la tt vergődő k á r p á ta lja i p ro v in ciák b ó l egyre nagyobb töm egek m en ek ü ltek a hegyek biztos v é d ő b á sty á ja mögé. A sz á m a rá n y tehát m ind in k áb b a m ag y arság h á trá n y á ra tolódott el s lényegében véve m ár ekkor, a XYT1Í. szá zad b an érlelődni kezd ett, — am in t az t R ettegi G yörgy, Szolnok-D oboka a lisp á n ja 1760 k ö rü l észre
is vette — E rd ély trag é d iája.
S m égis E rdély, am elyet n a g y k u ltú rh a g y o m á n y a i tá p lálok. valam i egészen ideális légkörben élve, még ekkor is ' K ézdivásárhelyi M atkó István és lo an popa din Y int viszo
nyáról Id. Bitay Á..: Érd. írod. Szemle, 1924., 61—2. 1., Juhász I.: A re
form áció az erdélyi rom ánok között. Kolozsvár, 1940., 213. 1. M atkó István fejedelm i m egbízást k a p o tt a teljes b ib lián ak ro m án ra való for
d ítá sá ra is, vő. A. Veress: Bibliográfia Románo-Uugara, I, 227. 1. S aj
nos az „ ö sv é n y k e “ angol eredetije ezidőszerint még nem ism eretes, sőt Ju h ász által feltételezett pietista jellege sincsen bebizonyítva.
önzetlenül, sőt életérdekei ellenére to v áb b su g áro zta m aga- sa b b ren d ű k u ltú r á já t D é lk e le teu ró p a táv o lab b i tá ja i felé. E r
d ély az O laszországban já r t s egyénileg g y a k ra n igen m ű- velt h av a salfö ld i és m oldvai hoszpodárok sz á m á ra valósággal a la tin -k u ltú ra íg éretfö ld je m a ra d t: nem egy fa n a rió ta fe
jedelem innen v e tt serkentést, b u z d ítá st, hogy az a lá ja re n delt rom án nép et ne csak m erev bizánci form alizm u ssal és keleti k én y u raság g a l, de a nép nyelvi gyökereihez jo b b an illő la tin m űveltséggel aján d é k o zza meg. M aga M a v r o k o r- d a t M iklós, a n ag y A lexandros M avrokordatos dnoggrjraiv fia, erdélyi szám űzetése a la tt dolgozta á t C icero „D e o ffi
ciis“ cím ű m űvét ógörögre s m u n k á já t n y á ja s la tin sorok
k a l ifj. K ö l e s é r i S ám uelnek, a k o r tu d ó s p o lih isz to rán ak a já n lo tta .44 K ésőbb M av ro k o rd at K o n stan tin m a g y a r jezsu i
tá k k a l a k a rta m eg íra tn i a rom ánság első h u m a n ista szellem ű tö rté n e té t s egy fia ta l m ag y ar jezsu ita, gró f P é t e r f f y K á roly e m ű n ek a b u d a p e sti E gyetem i K ö n y v tá rb a n ő rz ö tt te r vezetét el is készítette.45 U g y an csak ez a fejedelem lép ett érintkezésbe a brassói szász h u m a n istá k k a l, a k ik szintén szí
vesen fo g lalkoztak a rom ánok történetével. S em lítsük-e, hogy a század végén S i ó n , a k it C á r r á , egy fra n c ia u tazó M oldva legm űveltebb u d v a ri em berének nevez, finom fra n c ia leveleket v álto tt C ornidesszel, F elm errel és egész sereg m ás m agyarországi és erdélyi tu d ó ssa l? 46 47
Mi vonzotta en n y ire E rd é ly felé azo k at, ak ik b e n a K á r
pátokon tú l érdeklődés volt a rom ánság m ú ltja irá n t? Az, hogy az erdélyi hum an izm u s tökéletesen m eg m arad t B o n f i n i, O l á h M iklós és S z a m o s k ö z i h ag y o m á n y a ib a n s m inden p o litik ai tek in tet, ső t — v a llju k be — m in d en jó zan sá g n é l
k ü l ra jo n g o tt m in d azért, am i róm ai em lék a tö rté n e ti M agyar- ország terü le té n a k a d t, am i h id a t je le n te tt az a n tik m ú lt s a m a g y a r föld között. Ily en becses re lik v ia volt szá m á ra ebben az „illu stratio T ra n s y lv a n ia e ‘ -n ak nevezhető tö rek v é sb en 41 44 Yö. H orv áth E.: M agyar-görög bibliográfia. Budapest, 1940., 62. 1.
45 P éterffy tervezetét k ia d ta Veress E.: Marele serdar Saul. A cad.
Rom. Mem Sect. Lit. Ser. III. V (1930—1.), 95. kk. 1.
46 M indezekről ugyancsak Veress E. ír t: Vechi istorici unguri si sasi despre istoria Románilor. B ucuresti, 1929.
47 G. F ilstich: Schedm sm a historicum de W alachorum historia.
Jena, 1743., 13. 1.
23 m aga a rom ánság is. A brassói F ilsticli n y ílta n h ird ette, hogy
„h isto ria V alachorum h istoriam H u n g á riáé o rn a t et illu s tra t“.
Ez volt te h á t az a kapocs, m ely a rom án é rd ek ek e t a X V III.
szá zad b a n oly d ú sa n k ivirágzó késő deákossághoz csatolta, s ez a kapocs a n n á l szorosabbá vált, m ivel ek k o r — az unió rév én — m ár az erdélyi rom ánok egyrésze is a róm ai egy
házhoz tarto z o tt s az u n itá riu s p ap o k N agyszom batban, Bécs- ben, R óm ában nem a n n y ira k ato lik u s elm élyüléssel g a z d a godtak, m in t in k áb b a la tin m ú lt büszkeségével d ag a sz to ttá k fokozódó nem zeti önérzelm üket. Az unió id ején te h á t ú jr a m eg játszo tta a rom ánság az t a k é tsz ín ű já té k o t, m elyet m ár előbb a p ro testan tizm u ssal k ap c so la tb a n ta p a s z ta ltu n k : a z adóit lehetőségeket nem a k itű z ö tt célnak m egfelelően, ha
nem sa ját érdekei szerin t hasznosította.
U gyanezt a k étszín ű já té k o t fig y e lh e tjü k m eg az erdélyi rom án tu d o m án y kezdeteiben is. H a k e re sz tü lv á g ju k m a
g u n k a t az előítéletek töm kelegén — rom án részről a m a g y a r ösztönzéseket m indm áig elh allg atják , m a g y a r részről pedig az egész erdélyi iskolát ren d szerin t n é h á n y hangzatos p o litik ai frázissal intézik el — a k k o r azt lá tju k , hogy a m ag asab b k u l- tú rig én y e k et felkeltő, isk o laalap ító és nem zeti tu d o m án y o k k al foglalkozó erdélyi u n itu s p a p o k m űködése kezd ettő l fogva k ettő s volt. A k ü lszín re egy S i n k a i k ró n ik á ja 48 épp a n n y ira elsősorban m a g y a r forrásokon alap u ló n ag y kom piláció, m int a 18. század b árm e ly m ás elab o rátu m a. Az ösztönzések, m elyek létrehozták, jórészt nem R óm ából, h an em E rd ély b ő l és M agyarországból sz á rm a z n a k ; S i n k a i an y a g áv al, d o k u m en táció jáv al éppen úg y a m agyar m ú ltb a n él, m in t C o r n i d e s D ániel, ak i rengeteg k ia d a tla n oklevelet bocsátott rendelkezésére s m int a tudós B e n k ő József, a k i az erdélyi emlék irat író k ra h ív ta fel figyelm ét.49 S inkai te h á t külsőleg, a n y a g á t illetőleg ép p en ú g y m agyar tu d ó sn a k szám ít, m int b árk i m ás a X V III. századi M agyarországon, s m ikor József n á d o r n é v n a p já ra S c h e d i u s s z a l és m ásokkal e g y ü tt p ásztori jelenetet ír,50 a k k o r is tökéletesen beillik az ő írá s
48 S inkaival részletesen foglalkoztam ú jab b an L'influsso dell'um a- nesimo ungherese c. tanulm ányom ban (III. fejezet).
40 U. o. 36—7, 1.
1,0 K iadta B itay Á .: O poezie románeasch a lui Gh. Sincai. Daco- rom ania. III. (1922—3.), 784—6. 1.
m űve a XVIII. század világába. D e m égis ez a hungaro- ce n trik u s dokum entáció, m elyből azó ta is az egész rom án tö r
té n e tírá s szám talan szo r m e ríte tt, a m a g y a r tudóso k étó l el
térő speciális célt szolgál: itt m indazon kézirato s és nyom
ta to tt anyag, m elynek nag y részét S inkai, a b u d a i k o rrek to r, E gyetem i K ö n y v tá ru n k b a n s az ak k o r még egészen ú j Szé- ck en y i-K ö n y v tárb a n g y ű jtö tte össze, m á r nem m a g y a r szel- n ag y követeléshez, m elyet S u p p le x L ibellusban u g y an c sak S inkai fogalm azott meg. íg y v an ez az erdélyi iskola m ásik tag ján á l, P e tru M ' a i o r n á l is. Az erdélyi rom án tudósok tö r
tén eti k o n stru k c ió já t nem csak A nonym us ro m án v o n atkozású a d a ta in a k felfedezése a la p o z ta meg, hanem az egész régebbi m a g ya r történetírás, hol a rom án író k a d á k o ro m á n m itoszt, m int a k k o r ig azn a k h itt tu d o m á n yo s tételt készen ta lá ltá k . Az ő to ld alék u k a koreszm ék h a tá sa a la tt csu p á n a n n y i volt, hogy ebből az á rta lm a tla n n a k h itt h u m a n ista rajo n g ásb ó l po
litik a i program m ot, sőt forradalm i jelszó t kovácsoltak, am in t az t a H óra-m ozgalom és 1848 eléggé b eb izo n y í
to ttá k .
A népi tu datosodás egyik fontos eszköze a rom án nyelv oisszalatinosítása v o lt.51 Nem véletlen, hogy ez a m ozgalom is éppen a la tin k u ltú rá v a l a n n y ira te líte tt E rd é ly b ő l in d u lt ki, ahol a X A III. század Buccow re fo rm já v a l k a p c so la tb a n a la tin nyelv h a sz n á la ta még in k á b b m egerősödött. A nyelv latinost fásán ak gondolata vélem ényem szerin t a XVIII. szá
zadi erdélyi n y elv állap o t egyenes folyom ánya. Ism eretes ugyanis, hogy a XVIII. század fo ly am án — a p o litik ai esem é
n y ek követk eztéb en — a K á rp áto k o n tú l elsősorban görög és török, E rd ély b en pedig főleg m a g y a r és m a g y a r k ö zv e títés
sel á tv e tt latin szav ak honosodtak meg, m int corespondälui, 51 A délkeleteurópai nem zeti nyelvek áp o lásán ak kérdésével V alja- vec is foglalkozik (i. m. 430. kk. 1.), de ő csak a különbségeket lá tja meg s eg y általáb an nem u tal a m ag y ar-ro m án -íatin v o natkozásokra (vö.
„W ährend das M adjarentum die Fesseln der lateinischen S prache atv zostreifen hatte, galt es bei Serben und R um änen, die nicht m inder hem m ende V orherrschaft des K irchenslavischen zu beseitigen“, i. m.
434. 1.). V aljavec csak a rom án és újgörög törekvések rokonságára utal (m indkét vonatkozásban az an tik ős volt a m inta), de nem em eli ki, hogy ezt a gondolatot — közelebbi b izo n y ítás nélkül — m ár C. T agliavínl is felvetette (ld. Uti fram m ento di storia della lingua rum ena nel secolo XIX. Róma. 1926.).
25
aristom , curzus, notaräs és a n n y i más.®1 Az erd ély i rom ánok, a k ik m a g y a ru l term észetesen m ind tu d ta k , ezeket a m a g y a r színezetű latinos elem eket szükségszerűen v e tté k át, hiszen ily en ek k el az ak k o ri m a g y a r közn y elv is tele volt. M ikor a z tá n jö tt a m agyarellenes jellegű, de k ezd etb en csak óvatosan m eginduló latinos irá n y z a t, a k k o r a legegyszerűbb e ljá rá sn a k az b izonyult, h a a m ár m eghonosodott la tin sza v a
k a t to v áb b ra is m e g ta rtjá k , de m egfo sztják m agyaros s a já t
ságaiktól s jo b b an a ro m án n y elv alk atá h o z id o m ítják . íg y jö tt létre az a latin h atá so k k a l te líte tt s a m ag y ar nyo m o k at egyre jo b b an kiküszöbölő n y elv állap o t, m ely az egészsége
sebb n y elv érzék ű és kevésbbé ra cio n alisztik u s H avasai földön soha m eghonosodni nem tudott.®*
M ini lá tju k , a rom án n y e lv ú jító törek v ések b en is felfe
dezhető te h á t a m agyarországi és erdélyi n y elv i té n y e k ösz
tönző h atása. Még erősebben n y ilatk o zik ez meg a m ost m ár egyre jo b b an elvilágiasodó rom án irodalom m eg in d u lásáb an : nem lehet elégszer h an g sú ly o zn u n k azt a tén y t, hogy a X V II I.
és XI X. szá za d fo rd u ló já n a m agyar hatás, az addig, szinte kizárólagosan eg yh á zi jellegű rom án irodalm at a világi m ű fa jo k egész sorával a já n d éko zta meg: az erd ély i k éziratos énekeskönyvek, m elyekben m ár a X V II. század óta m a g y a r dalok rom án szövegekkel v áltak o z ta k , a h u m an isztik u s m otí
vu m o k k al átsző tt rom án m űköltészet k ez d eteit jelzik, a b ra s- sai B arac Á rgiru s-fo rd ítása, D ugonics és F aze k as átdolgozása, v alam in t B udai-D eleanu vígeposza az ep ik a m eg in d u lását m u ta tja , s a b alásfalv i rom án iskola k eretéb en m eghonoso
d ik m ár a m agyarországi k ato lik u s intézetek b en oly e lter
je d t isk o lad rám a is, m elynek legkiválóbb term éke az 1778.
k ö rü l k eletk ezett: „O ccisio G regorii V oade“ s a hozzá fűződő, részben m ag y ar nyelven írt v id ám farsan g i já té k . H a m eg
gondoljuk, hogy a h av a salfö ld i szín játszá s kezdetei közel ö t
ven évvel későbbiek, a k k o r ezeket a szerény erdélyi kezd e
m ényezéseket m éginkább m egbecsüljük, a n n á l is in k áb b , m ert 62 62 Mindezen latin szav ak ra nézve ld. G áldi L.: Problem i di geo
gráfia linguistics nel Jum eno del Settecento. Róma, 1938.
81 A rom án n y elv ú jítás m odern története sajnos m egíratlan; elég jól használható, de m ódszerében elavult P. H anes: D ezooltarea lim bii Ute- rare, B ucuresti, 1926.
