KAI SOS ASTfeC M,v 4 /A

• - ... ...

. . . . . . • . ■

.

•

'

i * > » < • 7 t * l ' f S • > ' A U T Ó B A í ! * A

KAI SOS ASTfeC M,v 4 /A

: ■ .í • : '

A K O R S Z E R Ű V á S 0 T I

A U T O M A T I K A

K A P C S O L Á S T I C H J I I I Á J A

I I .

SZÉKELI - DOBI SÁNDOR

•kl.fill.aénik

kandidátusi dlaatcrtásiója

MACTaI IDDOiiJ. fUíStm

liíüíUil

7* fc,)-zet.

A KORSZERŰ VASÚTI AUTOMATIKA ALAPELVEI.

7.1 Biztonsági szempontok a klasszikus berendezések ezereivónyelnek kiülakitásánál*

A klasszikus vasutbiztoei tóberendez étek felada­

ta kizárólag a forgalmi balesetek megakadályozása* Ezt,

m in t a berendezéssel szemben támasztott egyetlen igényt,

a tervezők már a kezdetben i s igyekeztek minél messzebb—

menően k ie lé g íte n i. A biztonságra való törekvés nem csu­

pán az egyes szerkezeti elemek megfelelő méretezésében nyilvánult meg* hanem abban i s , hogy a tervezők számolva

egyes szerelvények gyakoribb meghibásodásával, olyan be­

rendeléseket alakítottak k i, amelyek még az em lített h i­

bák bekövetkezése ecetén is biztonságosak maradnak* Ez a vasutbiztocitdberendezések tervezésének legfontosabb irány­

elv e, m elyet a továbbiakban az aggályocság elvének fogunk nevezni* Tömören Így fogalmazhatjuk meg*

A vasutbizt08it<5berend ezéseket úgy k e ll kiala­

k íta n i, hogy ha azok bármelyik szerkezeti ele­

me helyes működésében val m ilyen zavar miatt akadályoztatva van, minden esetben csak a for­

galomra nézve aggályosabb helyzet állhaeson elő*

Az & pályoeuág elvón de gyakorlati alkalmazá­

sára Igen szép példákat találunk a klasszikus jelzők szerkezeti megoldásainál* Az 1*31* ábrán bemutatott v i l ­ lamos védtfjelzőről már említettük, hogy -ulyraotor mozgat­

ja a jelzőtá rcsá t) ha a szerkezet le já r t , vagyis a súly a legalsó helyzetet fo g la lja e l, ujabb je lz ő á llit á s már nem történhetik* A sulymotor úgy van k ialakítva, hogy csak a je lz ő "megállj" állása esetén járhat le* Ilyen megoldás m ellett nem fordulhat elő, hogy a szolgálattevő a védő­

je lz ő t ne tudná a sulymotor lejárása miatt "megállj" á l­

lásba hozni*

A vonóvezetékes karos-, e lő - és tolatás jelzők legkönnyebben meghibásodó szerkezeti aleme éppen a vonó- vezeték* Feltétlenül gondoekodni k e ll a rró l, hogy ha a

jelzők a vonóvezeték szakadása következtében á lllth a ta t- lanokká válnak, önműködően az aggályosabb helyzetbe ke­

rüljenek* Az 1*32-1*36 ábrákon beju tatott karosjelzők úgynevezett szétcsappanó szerkezettel varnak ellá tv a , ez a vonóvezeték szétszakadása vagy egyéb ok következ­

tében létrejöv ő meglazulása esetén megszünteti a vonó­

vezeték és a jelzőszerkezet k özötti mechanikus kapcso­

la to t és a jelzőkarokat felszabadítva, egy súly segít­

ségével gondoskodik a "m egállj" illá s /l*32* és 1*36*

ábra/ lé tr e jö tté rő l* Teljesen hasonló szét csappanó szer- kezetet alkalmaznak az e lő - és tolató jelzőknél is*

7* fejezet* • 2 -

7. fejezet 3 -

A karos—, e l5- éa tolatás;) el.:ők je lle g z e te s alakjelzők*

í j szakára vagy fényszórókkal v ilá g ítjá k meg őket, ragy az a lak jelzővel mechanikus kapcsolatban á llő láraparendezer segítségével adnak je lz é s t . Ezeknél a j e l ­ zőknél éjszaka kizárólag a nagyüzembiztonságu kőolaj lám­

pák alkalmazása garantálja a jelzők rendelt été sezerü mű­

ködését, a fényforrás esetleges meghibásodásáról sem a mozdonyvezető, sem az állomás forgalmi személyzete nem kap je lz é s t . Bár a?, összes forgalmi utasítás leszög ezi, hogy a sötét je lz ő t minden esetben "m egállj" AanwmV k e ll tekinteni, a sötét je lz ő éjszaka könnyen elkerü li

#

a mozdonyvezető figyelmét és balesetet okozhat. A karos je lz ő ezek szerint csak nappal f e le l meg az aggályoeság elvének, éjszaka a fényforrás meghibásodása esetén nem á ll e lő az aggályosabb helyzet. Kézenfekvőnek tűnik az a megoldás, hogy a karosjelzők "megállj* állásának vörös jelzőfényét megkettőzzük, Így az egyik fényforrás meghi­

básodása esetén még mindig marad t i l t ó vörös fény. Est a két vörös fénnyel való je lz é s t azért nem vezették be, mert a mozdonyvezetőn de a mozdonyt fe lté tle n ü l a "meg­

á l l j " állású je lz ő e lő tt k e ll még m egállítania, eszerint nem a tényleges megállást parancsoló je l z ő t , hanem a fé ­ kezés megkezdésére utaló e lő je lz ő t k e ll nagybiztonságu^

nak kiképezni. Az előjelzők két egy mástól független fény­

forrása valóban minimálisra csökkenti a sötét e lő je lz ő

*

*

7* f e j ecet 4 ^-

valószínűéégét, az egyik fényforrás meghibásodása kö­

vetkeztében e lő á lló egy sárga fény nem csupán a sebes­

ségkorlátozásra és a következő je lz ő "megállj" állá sá ­ ra u ta l, hanem egyszersmind a jelzősavart is je lz i* Az előjelzők és karosjelzők k ö zö tti távolságok általában azonosak, Így a mozdonyvezető az e lő je lz ő meghaladása után már j ő l k ife jlő d ö t t id ő - 111. távolságérzékkel ke­

r e s i a következő fő je lz ő t és ha ez a kívánt időben ram tűnik f e l , rögtön arra következtethet, hogy a fén yfor­

rás meghibásodása miatt a szőbanforgő fő je lz ő sötét*

A villamos függőségi elemeket tartalmazd b iz - toBitőberendezések fényjelzőinek áramkörét az 5*3 pont­

ban már ismertettük, ezek is igen szép példák az aggá- ly osság elvének gyakorlati alkalmazására*

A korszerű vasúti automatikai berendezések legnagyobb tömegben alkalmazott szerelvényei a jelfogók és a mágneskapcsolők* Ezeket a kapcsolóelemeket a kon­

strukciós kialakítás és az elérhető biztonság alapján három osztályba szokás sorolnii

I* osztályú relék a legnagyobb biztonsággal dolgoznak* B lőirt gerjesztés hatására meghúznak, a ger­

jesztésnek megadott határ alá való lecsökkenése esetén fe lt é t le n biztonsággal elengednek* J ől kitü n tetett alap­

állásuk a horgony le e s e tt helyzete, ezt a horgony kizáró­

lag a nehézségi erő hatása a la tt é r i. Ezeknél a relék -

nél v is s z a té rítő rugót nem alkalmaznak, mert egy esetle­

ges rugót’irés a berendezés biztonságát veezélyeztetné. Az I . osztályú reléket elsősorban a térközszakaszok Indiká­

toraiként alkalmazzák, ahol a relé helyes működésének e l­

lenőrzésére külön mükapcsolás általában nem készíthető és a berendezés egész biztonsága az indikátor helyes mű­

ködésére van alapozva. Az 1. osztályú relék meglehetősen drágák, ahol a nagy biztonság mükapcsolás segítségével b izto síth a tó , inkább I I . vagy III* osztályú reléket a l­

kalmaznak*

A I I . osztályú relék kevésbé robusztus k iv ite ­ lűek, ezeknél esetleg számolni k e ll a horgony betapadáeá-

a

val vagy beszorulásával* J ól kitüntetett alapállásuk szin­

tén a horgony le e se tt helyzete, ezt azonban nem f e l t é t l e ­ nül a nehézségi erő hatására érik el a gerjesztés meg­

szűnésekor. Visszatérítőrugó alkalmazása megengedett. B relék biztonságára jellem ző, hogy az érintkezők egy kö­

zös, merev érintkezőlécre vannak fe ls z e r e lv e , ennek kö­

vetkeztében az egyes érintkezők egymástői független moz­

gást nem végezhetnek* A kétszeres szdcitáa alkalmazása következtében az áramkörök megszakadása fe lt é t le n biz­

tonsággal következik be* A vasúti automatikai berendezé­

sek biztonságát nem szabad a I I . osztályú relék helyes meghúzására és leesésére alapozni, viszont megfelelő mü-

é

kapcsolások segítségével igen nagy biztonság érhető el.

7. fejedet. - 5 -

A mükapcsolások minden esetben azt a körülményt használ­

ják k i, hO£ 7 - eltekintve az áthidalóm, ■beszabályozott érintkezőktől - minden I I . osztályú relé egyetlen é - rmtkezójének a zárásából fe lté tle n biztonsággal követ­

kezte thetUnl: az összes ellen tétes Jellegű érintkező sza-

é

k it de ira. Az Integra-t iptimi mágneekapcsolóknál az a szer­

k ezeti megkötöttség, hogy bármely márjieskap csőién leg­

alább egy huzva záré és legalább egy ejtve záré érin t­

kezőn de k e ll lennie igen szerencsés ösezhangban á l l a mükapcsolások igényeivel, hiszen mindkét érintkezőtipus- b é l legalább egyet f e l k e ll használni arra a cé lra , hogy a aácneekaposolé pillanatnyi helyzetét ellenőrizzük#

A I I I , osztályba soroljuk az összes olyan re­

l é t , amelyeknél az érintkezők nem merev érintkezőlécre vanniik szerelve és esetenként egymástól független mozgá­

suk is előfordulhat. Az egyszerű - lapos vagy szög- emeltyüs - telefon jelfogók n ál könnyen megesik, hogy egy érintkezőpárjuk Összeheged| az ilyen módon lé tr e ­ jövő zárásból nem következtethetünk az ellen tétes J e l-

fa 4

legü érintkezők szakítására. A I I I . osztálya Jelfogó­

kat a vaeati automatikai berendezésekben függőségi e- lemként használni éppen ezért nem szabad; vissza jelen ­ tések, nyomógomb-máíTiesek és e^vób alárendeltebb f e l ­ adatok c é lja ir a azonban igen előnyösen felhasználhatók.

Ssetericént nagyobb biztonságot igénylő területeken is 7« fe je z e t. - 6 •

szóba jöhet az alkalmazásuk, de csak akkor, ha működé­

süket többszörösen 03 érintkezőként ellenőrizzük*

7. fe je z e t - 7 -

7*2 ▲ rendelkezőasstalokkal kapcsolatos kéz elé al irányelvek,

A régi rmd83ertl biztosítóberendezések elv i f e lé p itdsüket tekintve a váltők és jelAők á llítá sá ra szolgáié berendezések, k iegészítve olyan szerkezeti e- lsmekkel, amelyek megakadályozzék az egymást veszélyez*

tété menetek beállítását* A régi rendszerű berendezésék­

nél tehát a forgalmi személyzet közvetlen kapcsolatban á l l t a k ü lsőtéri szerelvényekkel. A korszerű berendezé­

sek jellem zője a nagymértékű automatizálás; ennek ered- ményeképen a forgalmi személyzetnek a k ü lsőtéri szerel­

vényekkel való kö '-vetlen kapcsolata mind a n y íltv o n a li9 mind az állomási berendezéseknél t e lje s mértékben meg­

szűnik* A korszerű teljesen automatikus térközberende- zéseknél az Üzemszerű működés te lje se n emberi beavatko­

zás nélkül történ ik, az állomási berendezéseknél pedig a forgalmi dol/roséknak a váltókkal és jelzők k el való közvetlen kapcsolata helyébe az automatikai berendezés­

s e l való szoros együttműködés lép* Ennek az együttműkö­

désnek a biztosítására k e lle t t kidolgozni a korszerű rendelkezőasztalokat, amelyeknél a kezelés egyszerűsé­

ge és a visszajelentések áttekinthetősége igen fontos tényezője az optimális forgalmi viszonyok megteremtésé- nék*

7* fedezet# - 8 -

.

7, fejezet# 9

1 vonóvezetékes teremi ezéséknél a váltók ós jelzők á llítá s a jelen tős izommunkát igényel, ennek meg- f el-lően akaratlan mozdulatok semmikópen sem veaethet—

nek nem kívánt v á ltó - vagy je lz ő á llitá s r a . A későbbi d i­

namikus berendezéséknél a v á ltó - és je lz ő á llit á e c é ljá ­ ra elforgatható kállantyukat alkalmaztak, ezek mozgatá­

sa már korántsem kívánt akkora izonmunkát, mint a vonó*

vezetékes bz ereivé nyéké, ezért az á l lít á s i szándék k l - han^sulyozása végett a kallantyukat úgy képezték k i, hogy a r-ndelkezés-adás csak összetett mozgással legyen megoldható / kihúzás, elforgatás, helyretolás / . A szó- banforgó kallsntyukat egyébként erős rugókkal látták el annak érdékében, hogy az azokat éró esetleges lökések, rázkódások, ruhadarabok beakanása, stb# ne ad janak t é - vés rendelkezést#

A korszerű r e n delkecőasztalok konstrukciós k i­

a la k ítá s ia k két legfontosabb irányelve a miniaturizá-

9

lás és a mozaikszert felépítés# Kind'<cett'5 üi^iaban íog—

l a l ja az elemi szerelvények egyszerűsítésére Irányuló törekvést# Egészen természetes, hogy a fe jlő d é s során sa összetett mozgást végző rendelkezőszerelvények egyre inkább háttérbe szorultak# Teljesség kedvéért rövid ösa-

fog la lá st adunk az elképzelhető rendelkezŐszerelvé-

9

nyékről*

Az egymozgású rendelkezőszoelvényéknél a kö­

vetkező változatok kerülhetnek szóba*

1 . / Az asztallapra merőleges nyomás /nyomógomb/

2 #/ Az as tallapra merőleges huzáa

7. fe je z e t . • 10 3 . / Forgatás /forgók apcsoló/

4 . / B ilién tés /t e le fo n -k u lc s /

5 . / Tolás &s asztallap síkja ment ón 6 . / Marfcolds /Ö sszetett k u lcs/

7 . / S zétfeszítés /ö s s z e te tt kulea/

8 . / Tépés T^sr törés /ólon zá rra l e llá t o t t szerel­

vények/

Mind konrtrukciós, mind kezelési szempontból lege/^ysz erübbek a nyomógombok és a telefon-kulcsok; v i­

szont az epyszerü mozgatás következtében a szándékosság kihangsulyozásira a lig van nód. A nyomógombok esetében

támaszkodás, a kulcsoknál bármilyen az asztallapon lévő tárgy fé lre to lá sa nem kivont rendelkezést eredményezhet.

A húzás és a forgatás lényegesen bonyolultabb mozgatás, mivel mindkettőt a rendelkezésadó szerv megmarkolásának k e ll megelőznie. A maricolás és s z é tfe s z íté s , mint rendel­

kezésadó mozgáe, meglehetősen bonyolult szerkezeti ele­

mekre vezet, ezért ilyen mozgatáson alapuló rendelkező- szerveket általában nem készítenek. A* asztallap síkja mentén történő eltolá s a mechanikus biztositóberendezé-

* #

sek egy régebbi változatánál, az u#n* láncbehuzós beren­

dezéseknél került alkalmazásra, ma már seholsem használ*

ják. Az ólomeárak letépése i l l . üvegburával le fe d e tt sze­

relvények burájának betörése a nem üzemszerű kezelések végrehajtásánál alkalmazható.

Kétmozgású rendelkezőszerelvény éltnél például

• követksző kombinációk kerülhetnek szóba*

7* fejezet* - 11 -

1 */—5 / ffyomáo-forpatda /e lfo rg a tv a rögzíthető nyomógombok/

2 * /-4 / Fyomás-billentéB

2 * /-3 / Huzás-forgatás /arretálŐ B -forgókapcsoló/

6 * / - l / Markolás-nyomás 6 . / - V M.arkoláo-huzás 6* / - 3 / Markolée-forgatáe 6 * /- 8 / Tépés-nyomás

a

stb.

figyelmet érdemel az a körülaéry, hofflr * k ét- mozgásu rendelkezés-adáshoz nem k e ll fe lté tle n ü l kétmoz- gáeu szerelvényt alkalmazni) igen é lt erjedt de a húzással működtethető readelkezőgombok és a forgók apcsolók, chol a szerelvény ugyan egymozgásu, de a kezelés kétmozgása /mericoláö-huzáe i l l . markol ás-forgatáe/*

1 nyomógombok egyszerűsége már kezdettói fogra magára vont* a figyelm et, ezért a legrégibb blokk-beren-

r

dezéaéknél is e lő sze re te tte l alkalmazták*

Az o tt használatos blokkoló-gombokat á lta lá ­ ban a blokk-elemek tetején helyezték e l, tebát nehezen

7* fe je z e t. 12

hozzáférhető helyen, működtetésűk alkalmával pedig egy meglehetősen erős rugót k e ll összenyomni* minden erősen kihang súlyozott működ te té si szándékot igényel* fczsel

szemben a korszerű, rendelkezőasztalok nyomógombjai csu­

pán néhány grammos rugóval vannak ellá tv a , t e lje s elmoz­

dulásuk mindössze egy-két m illim éter, Így működtetési szándék nélkül is könnyen adhatóak jelzést* 3nnek elke­

rülésére egyes cégek a nyomógombok körül védőperemet a l­

kalmasnak, mások a nyomógombokat annyira besüllyesztik az a s z t a llá b a , hogy csak valamely hegyes tárggyal működ- tethetők* Sz utóbbi megoldás azért non szerencsés, mert s működtetéshez szükséges segédeszköz keresgélése bosszú­

ságra és késlekedésre ad okot*

A nem kivánt kezelések kiküszöbölésére egysze­

rű nyomógombok esetén j ó l bevált és igen e lte r je d t a k ét- gombos kezelés alkalmazása* Egyes cégek / pl* Integra / a rendelkezóasztallal kapcsolatos áramköröket úgy dolgoz­

zák k i , hogy érdemleges rendelkezést csak k ét, meghatá­

rozott kombinációban egyidejűleg működtetett nyomógomb segítségével lehet adni* A kétgombos kezelés kézenfekvő a vágányutbeállitásra vonatkozó rendelkezés kiadásánál, ahol a kiindulási és végpontot egy-egy nyomógomb s e g it-

#

Bégével je lö lik ki* Példaként a 7*1 ábrán bemutatjuk egy rendezőpályaudvar részletének rendelkezőasztalát, ahol a

"K" je lű kihuzóvágányhos tartozó nyomógomb és a kiválasz­

t o t t irányvágány sorszámával e llá t o t t nyomógomb egyidejű

működtetésével a vágányutb» fskvő váltók a megfelelő

♦

Irányba önműködőleg kivezérlődnek* Teljesen hasonló aó-

0

dón történik a vágányutbeállítás a 7*3* ábrán feltűnte—

0

t e t t rendelkezőasztalon i s , d io l pl* az "A" o ld a li "BE"

Jelű és a H l . je lű nyomógombok egyidejű működtetésével az •A" irányból III* vágányra való bejárat á llíth a tó be*

Igen ook esetben egyetlen nyomógomb k ezelésé- v ei megoldható volna a rendelkezés-adás, pl* a 7*3* áb­

rán fe ltü n te te tt állomás esetében a 3* sz* váltó á t á l l í ­ tására elegendő volna a "3" je lű váltó á ll itógomb egyedli-

4

l i működtetése* A nem szándékolt rendelkezós-adás meg- akadályozáea végett, egy közös "IC gombot is szerelünk a rendelkezőasztalra, amely as egyéni v á ltó á llító nyomó­

gombokkal egyidejűleg működtetve te s z i lehetővé a seóban- forgó váltó á llítá sá t*

A kétgombos kezelés - figyelembevéve mindkét nyomógomb működtetését és felengedését - összesen négy mozzanatot igényel* Ha a pontosan egyidejű működtetések­

t ő l eltekintünk, a következő lehetséges idődiagrammokkal számolhatunk /"A " és “B" jelek k el a két nyomógombot je ­ lö ltü k , a folytonos vonal a működtetett állapotot Jelen- t i/1

7^« fejezet* - 13 -

7* fejezet. 14

lm/ "A"

■B"

2 . / MA«

"B"

3 . / "A"

4 . / "A"

"B"

5 . / "A"

«B"

6 . / "A"

"B"

Az 5#/ és 6 . /

02

* változatok érdektelenek, mivel a kát nyomógomb egyidejű a üköd tét ó ae nem létre* Az id őb eli átfedés * többi négy kombinációnál b iz to sítv a ^*n# tehát

0

szándékolt rendelkezéo-adáuMk tekinthető. Egyes gyártó eégek a k ezelési sorrendiséget is kihaaználják infonaá—

oló-k özlés végett, például olyan módon, hogy valm ely vá- gányut b eá llítá sá t a menetiránytól függetlenül két nyomó-

gomb segiteégével á llít ju k be, a menetirányt azáltal tüntetik k i, hogy a kiindulási pontot jelképező nyo->

mőgombot előbb működtetik, mint a végpontét. Ilyen á-

• •

rsmköri megoldás alkalmazása esetén a 7*3* ábrán be- mutatott rendelkezőasztal annyiban nídoeul, hogy az állomás végein található "KI" és "BE" jelzésű nyomd- gombok öaazevonhat<5k| k i - és bejárat között a kezelé­

s i sorrenddel teszünk különbséget*

A k e llő időben fe lfe d e z e tt téves rendelkezé­

sek törlésére igen gyakran háromgombos kezelést im ák elő* A háromgombos kezelést oen etbeállitás törléa e k a ­ csán ismertetjük*

A kezelő működteti a kezdSpont és a célpont megjelölésére szolgáld nyomógombokat és a visszajelen ­ tő féryek alapján e lle n ő r z i, vájjon az á lta la elkép­

zelt vonatnenet v«n—e fe lé p íté s alatt* Qa most a keze­

lő a megkezdett rendelkezés-adást helytelennek t a lá lja , egyik nyo né gombot tartva, a másikat elengedi, majd *z tg y czdbuddá válő kezével a rendelkezőasztalon szerelt törlőgombot működteti* Ezzel a törlés ille t v e menetvisz- ezavonás megtörtént, a v issza jelen tő fények kialvása után, a nyomógombok felengedhetek*

Egyes berendezéseknél nen kívánatos a vágány-

é

ut tulEá«:08an hamar történő felépülése* Széknél a beren­

dezést u^y képezik k i , hogy a rendelkezés végrehajtása 7* fe je z e t . - 15 -

■ '

El

7. fejezet. 16

nem Indul meg közvetlenül a nyomógombok elengedése ti­

tán, hanem csak külön kezelésre* J ellegzetes négygom- boe kezelést alkalmaz e o«lra a liJ^SCXO-cágx a vágíny- u tb eá llltá s a szokásos kétgoabos kezeléssel történ ik , a rendelkezőgorabok elengedése után, a menet b e l l i , de a vá^ányut nem záródik le* A vúgányut lesá risa és a je lz ő á llit á s végett az em lített kezelést r.eg k e ll is a é - telni*

Igen sokszor különbséget szokás tenni egy- és kétütemű kezelés között. Előbbi azt je le n t i, hogy

& jcivánt működések már a nyomógomb v*gy nyomógombok megnyomása következtében megindulnak; utóbbi esetben

ccak azok felengedése után. E<;yütemü kezelést á lt e lá - bán t i l t ó rendelkezések esetén kívánatos alkalmazni,

r

/ pl* je lz ő "m egállj"-ba á l l i t á a / időxyérés végett;

általában inkább a kétüteaü kezelést használjuk, mi­

vel i t t a tö rlé s a már ism ertetett háromgombos keze-

4

lé s segítségével könnyen lebonyolítható.

A továbbiakban még egy-két szempontra kíván­

juk fe lh iv n i a figyelm et, «mcly a k ezelési i r Íny elvek leczögezésé*él fe lté tle n ü l mérlegelendő}

A nyomógombok száma ne legyen feleslegesen

# nagy*

Az összetartozó rendelkező— és viu szajelen - tőszervek lehetőleg egymás közeléb®. helyezkedjenek el*

7* fe je z e t. 17

A nyomógombok in üköd tetősének időtartama lehe­

tő le g ne b efoly á solja a berendelés működését; ba ez nem kerülhető e l / p l. az áramköri adottságok következtében a nyomógombokat hosszá;b id őig k e ll nyomva ta r ta n i/, — külön je lz é s adódjék akkor, ha a nyomógombokat el k e ll vagy e l le h -t engedni#

Kótnyomógonbos kezelés esetén a nyomógombok működtetésének és elengedésnek sorrendje könöntöe le ­ gyen a berendezés működése szempontjából, hacsak nem szolgá l a működési sorrend szándékosan információ köz—

le sé re .

Kétgotabos kezelés esetén az egyidejűleg mű­

ködtetendő nyomógombok ne legyenek közvetlenül egyniás m ellett, nehogy a rátámaozkodáe rendelke^és-adásra ve-

zesr.au, de egymástól le g fe lje b b olyan távolságra legye­

nek, hogy egyetlen ember egyidejűleg elérhesse azokat.

A nyomó comboknak nem értelmezett kombináció­

ban történő működtetése ne vezessen hibás működésre.

Az egyidejűleg működtetendő nyomógombok lo g i­

kusan legyenek párosítva, a reaielkezés-adáshoz szüksé- ges teendők könnyen legyenek memorizálhatók#

A nyomógombok betűjeleinek és színjelölésének megválasztására k e llő gondot k e ll fo rd íta n i az áttekint­

hetőség javítása és ezáltal a szolgálattevő munkájának lehető megkönnyítése végett.

lm

fej ez et» • 18 -

7.5. Mágneskapcsolók alkalmazására vonatkozó általános irányelvek*

A korszerű vaeuti automatikainál mágneskapcso—

lók végeik a váltók ée jelzők v ezérlését, az ellenséges ée veszélyestető menetek k ijá rá sá t, továbbá a vágány- ntak kiváluoztieával ée biztosításá val kapcsolatos kom- binativ munkát. nágneskapceiolókat alkalmazunk a szige­

t e lt cin szakaszok indikátoraiként, azok segítségével dol­

gozzuk f e l a szolgálattevő rendelkezéseit és azok vezér­

lik a visszajelen téseket. Az állomási berendezéseknek a környező állomáeokkal ée n y iltv o n e li szakaszokkal való kapcsolatát is mágneskapcaolók segittégével va lósítju k meg. A 'lá.gaeskapccolóknak ez a nagy tömegben, különböző

célra történő alkalmazása szükségessé t e s z i, hogy leszö­

gezzük azokat az irányelveket, amelyek a nagybiztoneágu üzem alapvető f e l t é t e l e i t képezik. Ezeknek az irány elvek­

nek a megfogalmazásánál mind a mágneskap csolők szerkeze­

t i adottságait, mind az alkulmazáei hely je lle g z e te ssé ­ geit k i ’.:e ll el ~ici:niink.

Az egyszerű mágaeskapcBOlők j ó l ismert felada­

tai a tekercsén átbocsátott meghatározott áram hatására a horgonyához kapcoolódó érintkezőknek m egfelelő kombi­

nációban ée torrendben különböző áramköröket k e ll zárni-

a

ok és szakitaniok, majd a gerjesztés megszűnése után az éristkezőreniszem ek az eredeti áramköri helyzetet k e ll

9

visszaállíta n ia * Az alábbiakban ö ssze fo g la ljuk az ideá^

11x3 má^neskapcsolőval ozembm támasztott követelménye—

kett

a * / A aát^ncükapcsoló nyuralui állapotában jjü üsz- Bzes nyugalmi érintkezők fe lt é t le n ttstd B láf*

gal zárj mák, az össz-s nmnkaérlntVeEŐk f e l ­ té tle n biztonsággal szakítsanak*

b . / A nágnesk^ciiolő meghúzása a meghatározott á - ram nem megfelelő áramerősségénél következzék be leh etőleg pontosan ismert működési idő'

0 latt*

o . / A mágneskapceolő meghúzása alkalmával - ha az érintkezők működési sorrendjére külön ki­

kötés nincsen - először az Összes nyugalmi érintkezők lehetőleg egyszerre s z í t s a n a k ,

"oajd az ös«ae8 "luúcaórlntkezők leh etőleg egy­

szerre zá rjá n **

d */ A ai,«5ie8k«pC90ló meghúzott állapotában az ősz—

azes nyugalmi érintkezők fe lt é t le n biztonsággá!

szakítsanak, az összes munkaérintkezők f e l t é t ­ len biztonsággal zárjanak.

7« fe je z e t . - 19 -

7. fejezet* 20

e * / A mágneskepceoló elengedése a meghatá­

rozott ársmnem megfeleld áramerősségnél következzék be leh etőleg pontosan i s -

4

mert működési idő alatt*

f * / A mágneekjf) csoló elengedése alkalmával - ha az érintkezők mUködési sorrendjére külön kikötés nincsen - először az ösz-

szes munkáérintkezők lehetőleg egyszerre szakítsanak, majd az összes nyugalmi érintkezik lehetőleg egyszerre zárján **

Ezeknek a feladatoknak az elvégzésére leginkább az érint kéz őrugós szögemeltyüs jelfogók at /3 *22 ábra/

és az érintkez£léces mágneskap cső lókat /3* 27* ábra/ al­

kalmazzák* Az előzőkben jellem ezett id e á lis működés­

módot az iemert elektromechanikus kqp csolószerkezetek csak többé-kevésbé v a lósítjá k meg, az o tt fe ls o r o lt kö­

veteiméig eket csak részben, i l le t ő le g e lté rő biztonság- gal e lé g ítik ki* A 4*3* pontbai ism ertetett két tipus közíll az érintkezőlécee mágneskxpcső ié t lényegesen na­

gyobb biztonságúnak tekintjük, ezért a vasútbiztosító berendezések függőségi áramköreiben kizárólag ezt hasz­

náljuk, az érintkezőrugós jelfogók at általában csak olja n helyeken, ahol azok bármilyen meghibásodása vagy

7. fejezet* 21

működési zavara közvetlen üzemveszélyt nem okozhat. E- lőször tehát vizsgáljuk meg, hogy a kiterjedtebben al­

kalmazott árintkezőléces mágneskapcsolők milyen mérték- ben tesznek eleget az Id eális mágneskapcsőiéval szemben támasztott követelményeknek!

ad a . / A mágne skap csőié nyugalmi /l e e s e t t / állapotára jellem ző, hogy a horgony az alsé végheljrze- tében egy külön erre a óéira ren deltetett ütközőfélű­

ié t en hézagmentesen fe lfe k s z ik . Tekintettel arra, hogy ezt a fe lfe k v é st különböző tényezők megakadályozhatják, a mágneekapcsőié a nyugalmi á lla p o tta l szemben támasz­

t o tt követelményeknek hiány tá l t*nul eleget tenni nem tud. A gátié tényezők /idegen testnek vagy szennyező- désnek az ütközőfelületek közé jutása, a horgony vagy érintkezőléc szorulása, s t b . / hatására különböző mér­

tékű zavarok állhatnak e lő . Ha az akadályoztatás olyan nagymértékű, hogy a tek eres gerjesztetlen állapotában a horgony a horgonyut közepén á l l meg, a mágneskapcso- lőnsk egyetlen érintkezője sem zár, viszont egyetlen érintkező szakítására sincsen meggyőző bizonyíték. Ha az akadályoztatás kisebb mértékű és lehetővé t e s z i, hogy a horgony egy alaőbb helyzetet fo g la ljo n el az ejtve záré érintkezők mindannyian vagy - a gyártási ille t v e b e á llítá s i szórás következtében - részben zár-

• i

nak* Ha a horgony mozgását oemmi sem kaáályozza ée az a mágneBkapcsold gerjesztet len állapotában e l tudja fo g la ln i legalsó h elyzetét, az érintkezők szennyező­

dése vagy idegen anyagok közbeszorulása következtében

> •

még mindig előfordulhat, hogy au e^tve záró érintke­

zők közül egyesek nem zárnák. Mindezeket a szemponto­

kat figyelembevéve a következő megállapitást tehetjük*

A mágneakapcsolő le e o e tt helyzetére jellem ­ zőnek fogjuk tekinteni azt a körülményt, ha egy va^y több, előre k iválasztott ejtve zárő érintkezője zár, ebből fe lt é t le n biztonsággal következtethetünk az ösz- szeB huzva záró érintkező szak ított állapotára és lé ­ nyegesen csekélyebb biztonsággal az összes többi ejtve zárő érintkező zárására* Az em lített fe lté te le k bonyo­

ló d n i , ha e^yes érintkezők működési sorrendjére kü­

lön kikötéseket teszünk*

»d b # / Az egyenáramú gerf-sztéaü mágneskap- csolők meghúzást «apermenetszáma a mágneses kör kiala­

kítás .'itől, a lég rések től, az érintkezők elrendezésétől ée a mozgő tömegek p oten ciá lis és kinetikus energiájá-

9

n*k alakulásitól függ* A mágneses kör kiképzése és a légrések mérete a konstrukcióé méretekből közvetlenül adődlk, a mágneskap csőiéként változő tényezők - cyár- t i s i és b e á llítá s i szórástól eltekin tve, - az érin t­

kezőelrendez ée és az érintkezőléc súlya* Az érintkező- 7« fe je z e t , - 22 -

lé c súlyát minden, esetben úgy k e ll megválaszt ami, hogy az az ejtv e zárd érintkezők zárásához szükséges é r in t- kezőnyoraást biztosítsa* Egyszerű má^ieskapcsőid horgo­

nyára hatd ereket az elmozdulás függvényében a 7*4* áb­

ra tünteti fe l* Az ábrázolásnál - egyszerűség kedvé­

ért - nem vettük figyelembe az önindukciós hatásokat, a mozgó alkatrészek tömegének kinetikus energiáját és a surlddd erőket* A diagrammban f e l ü l húzódó görbe vo­

nal jelképezi a légrée csökkend tévéi egyidejűleg növek­

vő húzóerőt, az a la tta fe ltü n te te tt töröttvonal pedig az érintkezőrugók nyomásából és az érin tk ezőléc, vala—

0

mint a horgony együttes súlyúból adódó ellenállást* A tö ifjtt vonal - eltekintve az érintkezik b e á llítá sá ­ nak szórásából eredő átmeneti s/.akaszoktől - három j ó l elkülönítheti szakaszból á llt a horgonymozgás kez­

detén az ejtve záró érintkezőrugók nyomása e lő s e g íti a horgony mozgást, Így a szükséges húzóerő kisebb, mint a­

mekkora az érintkezőléc sú lyán * emeléséhez szükséges;

a szakitás bekövetkezésének p illa n a tá tó l kezdve a hor­

gony és az érin tk ezőléc emeléséhez szükséges erőt k e ll b i z t o s i t n l ; majd a harmadik szakaszbal ehhez még hozzá­

járu l a huzva záró érintkezők zárásához szükséges erő*

A három szakasz között függőleges vonaldarabok az é tln t- kezőrendszer gyakorlati kialakításából adódnak, ameny- oyiben az érintkezők a szakított helyzetben egy ütköző

7« fejezet* - 23 -

7# fe je z e t. 24

felü leten fekszenek f e l , Így az érintkezés pillanatá­

ban a rúgderő nem zérus*

A 7*4. ábrán vonalká^ott terület a meghúzás- hoz szükséges mechanikai munkával arányos, a görbe és a tö rö tt vonal k ö zö tti függőleges metszókek pedig az érintkezőlée gyorsítására szolgáld erőt mutatják. Ha a horgonyutaknak megfelelő szakaszon akárhol a tö rö tt vonal a húzóerőt ábrázoló görbe fö lé kerül, a mágnes- kapcsoló nem tud meghúzni.

A 7 .6 . ábrán fe ltü n te te tt esetben a gerjesztés oly csekély, hogy a mágneskaposoló horgonya meg Ben in­

dul*

a 7 .7 . ábrán fe ltü n te te tt esetben a horgony megindul, de a szakításokat nem tudja létreh ozn i; ha a gerjesztés ennél kissé nagyobb, esetleg egyes érintke­

zők szakítanak}

* 7.8. ábrán fe ltü n te te tt esetben a horgony nár annyira elmozdul, hogy a sz A l t ások fe lté tle n ü l bekövet­

keznek, a huzva záró érintkezők azonban csak részben záraik. A horgony és az érintkezőlée kinetikus energiá­

ja ugyan oeglt valamelyest az ilyen eset de ben, ez azon­

ban semmiképen sem lehet a méretezés alapja. Amennyiben tehát a méretezés során a mégne&kapcsoló g e rje sz té si v i­

szonyait úgy á lla p ítjá k meg, hogy a húzóerő görbéje lé ­ nyegessen a tö rö tt vonal f ö l ö t t já rjo n , a pontosan gyár-

7. fejezet. ?5

t o t t és Jól b e á llít o t t mágneskapcsoló me^huzáei érté­

kei viszonylag csekély szóráfit mutatnak, A mágneakap- ceoló meghúzását a következő körülmények gátolhatják*

a gerjesztő tekercs szakadása, kezdetének én végének zárlata, mm-t zárlat a vagy te st zárlata;

a horgony vagr érintkez ^ lé c mechanikus aka- dályoz tatása,

ad c , / Az érintkezőiéces mignesk»pcsóidnál az egyes érintkezők egymással merev kapcsol atbm állnak, az érintkezők együttes mozgása nagyidrtékben b iz to sítv a van* A mechanikus kény szerte após óla t és a kétszeres sza- kitásu érintkezők alkalmazása igen nagy biztonsággal gondoskodik a r r ó l, hogy a huzva zártf és az ejtve záró érintkezők egyidejűleg zárva ne legyenek. Egyes esetek­

ben szükségessé vá lik olyan érintkezőrendszer alkalma­

zása, ahol az érintkezők zárása ille t v e szakítása szán­

dékosan eltérő időpontban következik be. Az ily en , úgy­

nevezett áthidaló érintkezők beá llítá sá ra Jellemző,hogy az áthidaló hufcva záró érintkezők meghúzás alkalmával már akkor zárnak, amikor a horgony a horgonyut fe lé t még nem fu totta be, az ejtv e záró áthidaló érintkezők pedig csak akkor szakítanak meghúzáskor, amikor a hor­

gony a horgonyut felén már tú l Jutott# Ez de az érintke­

zők elsősorban akkor k ér sínek alkalmazásra, ha egyes

7. fejezet* ²⁶

áramköröket megsxakitáe nélkül k e ll átváltani.

ad d */ A máyneekapcsoló meghúzott állapo­

tára 2 ellen ző, hogy a horgony éa a vasmag k özötti tá­

volság a minimáli s , csupár. a betapadús ellen a horgony­

ra ezereit nem ferromágneses lemez képez vékony ló g - róot a mágneses körten* A mágneskapcsoló t e lje s meg­

húzását nagymértékből akadályozhatják a horgony és a vasmag közé kerülő idegm aiyagok, a horgony vagy é - rin tkezőléc szorulása, stb* Ezek teljesen hasonló za­

varokat okozhatnak, mint azt az a * / ponttal k ^ josola- tos fejtegetésben már kielemeztük* Ahhoz hasonlóan, most akövetkező megáilapitást tehetjük!

A mágneskapcsoló meghúzott állapotára j e l - laazőnek fórjuk tekinteni azt a körülményt, ha egy va^y tö'oh előre k iv á la sztott huzva záró érintkezője zár, ebből fe lt é t le n biztonsággal következtethetünk az összes ejtve záró érintkező szakítására és lénye­

gesen csekélyebb biztonsággal a többi huzva záró é - rintkező zárására* Az em lített fe lté te le k természete­

sen bonyolódnak, ha e^yes érintkezők működési sorrend­

jé re külön kikötéseket teszünk*

ad e * / A mágneekapcsoló elengedését külön­

böző tényezők gátolhatják, ezek hatása te lje s e n hason—

1(5 zavarokat okozhatnak, mint azt a b . / ponttal kapcso­

latos fe jte g e té s során már kielemeztük* A mágneskapcso—

1(5 elengedését gátló té n y e z ő közül különösen k i k e ll emelnünk a meghúzott mágneskapcsoló letapadását a tú l­

ságosan nagy r&manencia mechanikus szorulás követ­

keztében* A tek rcsboi fe llé p ő menetzárlat a má^^neskap—

osoló elengedési id e jé t veit: élvezte t i ; ez azért já r i - g«n kellemetlen következményekkel, mert nehezen behatá­

rolható alkalomszerűen jelentkező időzavar alakjábm nu- tatkozhat*

ad f * / Az érintkezők egymás k özötti működési sorrendjére vonatkozó kikötisék a mágnesküjeeoló elen­

gedése alkalmával egyértelműen adódnak a meghuzáekor e—

l ő i r t hasonló követelményekből*

Mindezeket a szempontokat egybevetve megálla­

píthatjuk, hogy a mágneskapcsolók érintkezőinek üzembiz­

tos zárására te lje se n meggyőző biztosítékunk nincsen;

ezzel sze *t>en az érintkezők szakítására igen nagy biz­

tonsággal következtethetünk egyetlen ellen tétes j e l l e ­ gű érintkező zárásából* Ebből következik a mágneokapcso- lők alkalmazására vonatkozó első alapvető szabályt

Az aggályosabb fe lté te le k e t minden esetben szak ított érintkezők segítségével k e ll meg*

valósítani*

7* fejezet* - 27 -

7* fejezet. 28 —

A vasú tbiztosító berendezések áraoköri hálóza­

tában e"yes mágne ;;kapCBolók áraTaköréb-sa általában más má^neskapcsolók érintkezői szerepelnek. Minthogy az elő­

zök szerin t az áramköröknek a záródása sokkal kisebb mér­

tékben van b izto sítv a , mint az ár«nkörök szakítása, a mágneskapceolók horgonyának a helyzetével kapcsolatos hibák közül elsősorban a jogtalan rueg nem húzásokkal k e ll számolni, a jogtalan meghúzások sokkal ritkábban

*

fordulnak elő* Ezt az irány elvet még nyomatékosabbá t e -

b z í az a körülmény, hogy a aátfneskapcsolók meghúzott á l -

1 pótban villamosenergiát fogyasztanak, Így árarakimara-

9

dác eBetén azok horgonya le e se tt helyzetbe kerül. Követ- kezésképen a mágneskapcsolók aggályo abb helyzetének a le e s e tt állapotot k e ll tekinteni, ebből adődik a mágnes*

kapcsolók alkalmazására vonatkozó második alapvető sza­

bály*

Az aggályosabb fe lté te le k e t minden esetben a mágneskapceclók le e se tt horgonyának k e ll ae~-

9

valósítania#

Az i t t e n lite tt két alapvető szabály e-ycs algn^skapcsolókra vonatkozik* A korszerű automatikai berendezések azonbm a má^n skapcoolők nagy tömegeit alkalmazzák, ezek egymással szövevényes függésben van­

nak* A má^neskapcsolók alkalmazásira vonatkozó többi

irányelvek már cpak az -gyef árankSrök e^éczének v iz s­

gálata alapján szögezhetflk le ; ezeket a következő pont

*

bán ismertetjük.

7# f e j s e t . 30

7.4.. Biztonsági irányelvek vaeuti automatikai d ere ni ez és ele áramköreinek

tervezésénél.

Az icgályoEság elve már a klasszikus b iz to ­ sítóberendezések tervezésén de is alapjául szo lg á lt. A korszerű vacuti automatikai berendezéséknél ezt az el­

vet métí szi^orubbam alkalmaznunk k e ll, hiszen ezek sze­

relvényeinek a száma nagyságrend ékkel felülm úlja » k lasz- szikus berenle-.ósekét, ezzel egyidejűleg a hibalehető­

ségek száma ia megnő.

JÍltalános irányelvként leszögezhetjük, hogy célszerű a külsőt ári szer-lvónyek aggályos helyzetéhez az automatikai elcnek aggályos helyzetét hozzárendelni.

Má<;n«8kap0B0l<5knak a le e se tt helyzete az aggályosabb, hiszen fesz ü lt sé ^elmaradás vxify érintkező hiba miatt, ez könnyen előállh at; ezért a sz ig e te lt sin szakaszok foglaltságának, fényjelzők izzőkiégésének, váltók f e l­

vágásán* va&y félállásának leh etőleg le e s e tt horgonyu aá^neykFpcsolót k e ll m egfeleltetni. Szék az irányelvek hozták lé tr e a nyugalmi áramú szigeteltsin ek et /3#14*

és 3,15* ábra/, állandó fény ellenőrző áramköröket /5#36.

ábra/ és a folyw m tos váltó ellenőrzést /5#33»-5*34# áb-

tb/í ennek következménye, hogy a vasúti automatikai á- r«nkörökben alkalmazott má^neskapcsolók tekintélyes r é - sze a berendezés nyugalmi állapotába húz.

.

*

.

7« fe je z e t.

31

Biztonsági szempontból lányegec eltérést ta­

lálunk a záró és a szakító érintkezők között. Valamely zárt áramkört érintkező segítségével megszakítani lénye­

gesen nagyobb biztonsággal leh et, mint egy szakadt á- rankört zárni. Az érintkezők üzm biztos zárását a ha­

s ít o t t érintkezórugóju dupláé rlntk ezés jelfogókonstruk- ciók scn tudják b iz to s íta n i; az I . osztályú mágneskap- csolők srsakitábi biztonsága ie lényegesen felülm úlja a zárási biztonságot. Ezeknek a figyelem bevételével küny- nyen leszögezhetjük az áramkört ;rvez és legfontosabb sza­

bályát*

Rendelkezés-adásnak minden esetben áramkör zárá&át, kizárásnak áramkör szakítását k e ll

0

megfeleltetni# Előbbieket rendelkezés-adás alkalmával meghúzd, utóbbiakat kizárás eee- tén elengedő / l e e s ő / mágneskapceolók segít­

ségével k e ll re a liz á ln i,

As ára kárt érv ez ác né 1 igen sokszor adódnak olyan ellentmondások, amelyek megoldása komoly megfon­

tolásokat igényelnek. Az Ilyen ellentmondó feltételren d ­ szerre je lle g z e te s példa a s z ig e te lt cin szakaszok e lle n - őrzé re. A sziget éltein áramkörök feladata kettőst

fo g la lts ^ v iz s g á la t és a felold ások vezérlése.

Ab előbbi szempontból nyilván a fo g la lt vágány-

7. fejezet. ?2 -

szakaszt k e ll aggályt) eaüLnuk tekint e&ttafc, utóbbi f e l - adat ellá tá sin á l viszont a vágány fo g la lt t á v ílis a hoz lé tr e egy kevébbé a^^ályoo helyzetet# Qa tehát a o s i- g e te lts in je lfo g d g e rje rzte tt állapotát tekintjük alap- helye étnek /nyugalmi árama sináramkőr/, fo g la lt vágány- szakaszról szabad vágány je lz é c c t sem vezetéknzakadás, sem fe szü l teé^k injara ááa esetén nen kaphatjuk; ugyanak­

kor érintkezőhiba, vezetékozakadaa vagy f e s z ülte órkima- radáfi esetleg jortulan fe lo ld á st eredmény ezhet. Ha a se ige t e l te in jelfog d gerjeszt etlen állapotát tekintjük alaph lyzetnek /munkaáramu sziget é lt s in /, vezet éksza- kadás, érintkezőhiba vagy feszülteégkiaaradás eretén lé tr e jö h e t fo g la lt vágány szabidnak je lz é s e ; e-izel szem- bm a feloldások fe lté tle n ü l Uzmbiztotak* Legbiztonsá­

gosabb volna a kombinált munka- és nyugalmi áraau s z i­

get éltsineSc alkalmazása, ebek azonban culcágosan bonyo- lu ltak ás köl*ségeeek volnának. Ehelyett inkább a fog­

la lts á g i elaée szempontjából biztonságos nyugalmi áramú s z ig e te lts náramköröket alkalmaznák olyan müáraakörök- kel k iegészítve, amelyek az érintkezőhiba vagy fe s z ü lt-

ségkimaradáa á lt a l létrehozható feloldásokat megakadá- lyozzák*

Mint az előzőkben már említettük, villanób függőségi elemeknek csaknem kizárólag a II.osztá ly ú má,73xeskapcsolókat szokás. alkalmazni. izeknél f e l k e ll

.

készülni olyan hibaleh -tőségekre, hogy egy állandóan g e rje s z te tt m.<Lne& valameljr oknál fogva nem rendelte­

tésszerűen elenged, továbbá. arra, ho y egy alaphely- zetban esett aigneslcapceolő a gerjesztés rákapoeolá- sakor nera húz neg. Lényegesen kisebb valószinüeággel fordulnak elő olyan hibák, amelyeknek során egy meghú­

zott mágnes, amelynek gerjesztését megszüntetik tovább­

ra is húzva marid /remisiencia, horgonyszorulás/, i l l e ­ tő le g egy esett helyzetben lévő tnájneskapCBolé teker­

csének üzerrsserü gerjesztése nélkül mecJiuz /id e ^ m t * - szü ltsóg, átütés/* üzért a lényeges függőségeket reá—

liz á lő érintkezők csaknem k ivétel nélkül a huzva zlrék /esv e szakitők /, az esve zárő ér ntkezők rendszerint

csak a mágneckapcaolő esett helyzetének ellenőrzésére V4,ry al áré ni eltebb célokra /v ia s z a je le n té s d c/ hae ná- latoeák*

Ezen a helyen k e ll magyarázatát adnunk annak a jeloaséi'nek, hogy egyes vaoutbiztositő berendezése­

ket gyártd cC'gék hoeezu időn kereczttfl idegenkedtek raindea irar-ikbri megoldástól, amely a távbeszélőközpon­

tokban v*g7 egyéb híradástechnikai sz ck te r’leten ke- r l t alkaltsazásra* 'jjnek alapvető oka az, az e lté ré s , amely a varutbistositőberendeséseket a biztonság szem­

pont J 'b ő l lényegeeen megkülönbözteti az egyéb h ira á s - teohnikai berendezés éktől* Lzt helytelen úgy fogalmaz-

7# fe je z e t . - 33 -

7 . f e j e z e t . 34

n i, hogy a távbeszélőközpont áraniköreivíl szebben nem támasztunk olyan szigorú biztonsági követelményeket, aint fc. t*.sutbiztotíitóberen; esésekkel szebben, hiszen a távbeszélőközpontok kiértékeIdeának lo egyetlen mér­

téke annak Üsenbiztos működése* Az e lté rőb nem a biz­

tonság mértekében, hanem a biz tömi ág fogalmában vun*

A távbeszélőközpontok áramakor! tervrséfcánél alapvető szempont a fordulombiztonság. Eszerint a táv­

beszélőközpontokat úgy k e ll megterv csnit hogy egyes az ér­

k ezeti elemek met'hibásodáBa minél kisebb területen za­

varja a berendezés helyes működését, inkább megenged- hetők egyes téves kapcsolások, mint a forgalom lénye­

ges csökkenték-e* íz z e l samben a vasutbiztositóberen- dezéeek árariköri té vézésénél alapvető szempont az LW zemblztonsági egyetlen szerkezeti elem aefliibáBOdása

esetén ha'cározottaa meg k e ll akadályozni minden olyan mUködéet, amelyben a meghibásodott alkatrésznek vala- milyen szerve is volna* Inkább megengedhető az egész berendezés megbénulása, mint egyetlen téves válté vagy je lz ő á llitá s *

Az em lített biztonsági fe lté te le k már a lé g - egyszerűbb áraakörl megoldásokra is rányomták bélyegü- két* Példaként bérautójuk egy egyszerű mágneekapcaoló ille t v e je lfo g ó teKercsének áramkörét, amelynek akkor k e ll záródnia, ha az áramkörben lévő két érintkező

egyidejűleg Kár* A 7.9* ábrán a voeutbistorjitd áram­

körök szokásos kilrdpzés'ít, a 7.1 0# ábrán a tiv b eszéld - központok draaskíri megoidísdt tüntettük fe l* Áss árao- Yör minikát esetben kát hasra sérd /aunka-/ érintke­

zőt, e y márzneakapcsold- / j e l f o g d - / tekercset ás - a b iz to s íté k tó l az áramfo rás fö ld e lt sarkáig - négy vezetéket tartalmaz. Könnyen beláthatd, hogy ha az á- ra ikcír -n szereplő árint^<*'i'5k bávmelyike, vi gy a k ir- aelyik azokhoz csatlakozd vezeték fö llzá rla to e sá vá­

l i k , az a 7*9* ábra esetében legkésőbb aa érintkezők záródásakor a b isto sité k kiégésére vezetj ugyanakkor a 7#1 0« ábrán fe ltü n te te tt áramköri negoldásnál az eiu- l i t e t t fö ld - ille t v e testsár la t fe llé p é se az áramkör b izto sité k já t semmiképen sem veszély e s te ti, l e g f e l -

#

jébb a jelfogd jo talan mefiiudsára vezet* A vasút - biztositdberendeséseknek a 7*9* ábrán fe ltü n te te tt szokásos kábelezése tsh.lt a te stz á rla t fe llé p é sé t követőaa legkésőbben az érin tett szakasz legközelebbi üzeme alkuImával, b iztosíték -k iég ést okoz és eszel az összes csatlakozd áramkörök működését ie me: b é n it- ja* Szén az alap elven épül f e l a vaautblztositdberen- dezécek egyes szerelvényeinek testzárlata ellen vé­

delmet b iz to titd árairköri elrendezés*

7. fe je z w . - 35 -

A vw jutbiztositdberen’ ezérék áramköreit

7 . fejezet#

36

u,y k e ll kiképezni, hoc/ u a<T^ak*poeo- lók teknőseinek ejyik *éjpontja lehető­

leg min■'>!*, bZ áraaf orrya f'J Id eit oaricá- hos aiutlako:i&ukt • atúoneekapcuoló meg- huuatáfiábm résztvevő 6vintk h*<3hálózat pedig a aáoiieuk*pcool<5 tekére* dnek nccik vérpontja át az ir^aforrás biztosíték k al

e llá t o t t carka kJ2,0 ker.ljuiU

K ivételt képesnek ez a ló l u t -abály a ló l ternészet-sen árok a mltaieekap cu clik , *::<*lyek éppen, m sárletviSdelem á l j á r a k ia la k íto tt aükapeiiolásban e^jraáccal Boi'ba vu.-nak kapotolva /v.Ü* ⁵*^{4 6}. ábr^/#

1 legutóbb megadott biztonsági alv l f í « védelmet nyújt általában mindennemű f ^'J Ide Arlat i l l e t ­ ve teettá rla t ellen* ÍCUlÜnbbző vezetékek egyradokdeíSt-

t i zárlata azonban még emellett is sulyoe savwrcfcm vezethet* Még egy te lje se n id e a liz á lt kábelen óéi reniazer aJLk»laaaáea ecetén i s üss egyes köaelhal&'ió kábelnek ktfsött olyan elképzelhetetlenül sokfele változatban Jöhetnek lé tr e ne mk Ív int z Ír latok , hogy mindazokra felkészü ln i t e lje s l'hetelenség* A zűriét

e lle n i védelmi e*jy bi.-.uayoe ha tárca túl nem foirosha- t ó , ezért a kívánt biztonság elérésére máé utakat k e ll keresni*

7. fe j eset* 37

A jelentősebb függőségi áramkörüket úgy szokás Ifik é- pesni, hogy bizonyos működtető áramkörök csak két egy­

mástól független mágneskapcsoló meghúzása alkalmával jöhetnek lé tr a és ha a két mágneskapcsoló közül az e- gyik tapadva is marad, a két mágneskapcsoló áramköré­

nek egyidejű megszácltása következtében, a ozőbanforgő

é

működtető áramkör mégis megszakaá* Ám ez a megoldás csak akkor nyújt elegendő biztonságot, ha a mágneekap- csolők tényleges leeséséről le£»lább időnként meggyő­

ződünk* Ha ugyanis a táp alva maradt mágn?skapceoló f e l ­ fedésére nincs mód, a mágneskapcsoló biztonsági szem- pontból teljesen értéktelen* Ugyanis két hiba egyide­

jű megjelenésének a valószínűsége rendkívül csekély, egy fennálló hibához egy másiknak a társulása azonban nagy bágrend ékkel nagyobb valószínűségű* Ennék alapján

leszögezhetjük a nagybiztonságu működtető áramkörök tervezési irányelvét*

Minden olyan működésnél, amely a forgalmi biztonság szempontjából Jelentős szereivé- nyékét é rin t, a müköltetés megindít árához legalább két olyan mágneskapcsoló egyidejű meghúzását k e ll e lő ír n i, amelyek alapállá­

sa minden működés során legalább egyszer ellen őrizve mn*

7* fe je z e t . 38

ihhes nagyon hasonló a nagybi^tonságu kizárd áramkörök tervezésére vonatkozó irányelv is*

A mácnesk*) ceolók kizáró fe lté te le k e t r e a li­

záló, aggályos helyzetből szakitó érintkező­

i t lehetőleg két példányban k e ll beiktatni a- zokba a kapcsolásokba, amelyek forgalmi b iz ­ tonság szempontjából jelen tős szerelvényeket érintenek, de leh tő le g nem egymással sorba- kapcsolva, hanem különböző időpontokban l é t e -

a

sülő, egymástól független áramkörökbe iktatva*

Az előzőkben fe ls o r o lt irányelveket az é r in t- kezőléces mágneskapcsolók szerkezeti adottságainak a

szem e lő tt tartásával á llíto ttu k össze* Az alárendel—

tebb helyeken alkalmazott szögemeltyüfl jelfog ók műkö­

dési biztonsága lényegesen kisebb* Az egyszeres szakí­

tás és aa ivhuzás következtéből e lő á lló összehegedési veszély következtében a szakítások nem megbízhatóak, a horgony akad Uyoztatúsának veszélye nagyobb, ugyanakkor a meghúzás! ée elengedési áramerősségek értékét a mág­

neses kör jellemzőim kivül kizárólag az érlntketőrugók b e á llítá s a határozza meg, ez könnyen e lá llitó d lk ée ez­

z e l a je lfo g ó működési adatul lényegesen változhatnak*

Ezeken a hiányosságokon ugyan Ügyes je lfo g ó konstrukció

7« fej****. 39

révén lehet eeg itm i* a bistoaeáe azonban alapelvi o-.enpontok Blatt Bohaaen árheti el be érin tk ezőié- ece oá'n'ekapeeolákét.

A timurz- ée f é l t jmaBBaágneeek elk& látód éi­

ra von átkösd irány elvek teljeoen haeoaldak az e gy­

es erű aá^nedmpoeólakra nonlottakhoz, oeupán azokat a működői sorrendeket k e ll aéc flgyelombevennl, a*

melyek a kát o ld a l érintkezői köpött fennállanak*

Bármelyik f <5laá#n*b aegtimaoztáoinfc a f e lt é t e lé t a tulcd oldal leeréeével e llen őrizn i k e ll. A füg­

g e tle n íte tt érintkezők általában Önként kínálják az ellenőrzés lehetőeégét, de a konstrukcióban köny- nyen előforduld mechanikus hibák a la tt ujábban a fü g g etlen ített érintkezőket nea szivesan alkalmaz­

zák*

A fe ls o r o lt Irányelvekkel kapcsolatban kiilön példákat felh zni ne® kiv áriunk, csupán aa

e

5.52* ábrán beju tatott Integra-rendazerli v ál t<5kap­

ót olásra utalunk, aaely te lje se n az előzőkbe* f e l ­ so ro lt alap elvek azea e lő tt tartásával kése Ült.

7* fe j ezet* 40

7*5» Visszajelentések célszerű megvált sztása*

A korszerű vasúti sutomatikával fe le s e - r e lt állomásokon a forgalmi ezolgálattévő alapvető feladata areari eUcézésítíás. A ren1elkezóa-adásra a forgalmi személyzetaek több indoka leh et, ez de kö­

zül a legjelentősebbek*

Az állomáson tartózkodó vonat menetrend s z e r in ti indítása*

Az állomáson tartózkodó vonat indítása., ha az utasok átszállása, i l le t ő le g az árurakodás befe­

je z é st nyert*

Az állomás előkészítése vonat fogadására*

VÍ7dnyutde b e á llítá s* tolatómenetek leb o- nyolitáea végett*

Xé és vagy hozzájárulás adása a szomszéd

állomá* felé* A

Különleges kezelés zavar-elhárítással kap­

csolatosan*

7* fe j ez et.

41

A fe lso ro lá sb ó l kitűnik, hogy a rendelke­

zések egy része olyan események következtében adó­

dik, amelyről a berendezés közvetlenül nem szerez-

0

hét tudomást / pl* a rakodás befejeződése, a vonat- indítás p illá n irtának bekövetkezése/, más részét v i­

szont épen a berendezésbe jutó információk t-o z ik ak- tu álissá / pl* az állomás egy vágány utjának szabaddá válása, hozzájárulás kérés a szomszéd állomásról*

9

stb*/* Az utóbbi csoportba tartozó rendelkezések k i­

adásához fe lté tle n ü l szükség van olyan szerkezeti e- lemekre, amelyek a rendelkezés-adáshoz szükséges f e l ­ tételek Jelen létéről Jól áttekinthető tájékoztatást adnak* A korszerű vissza jelen tő berendezésnek a kö­

vetkezőkről k e ll tájékoztatnia a szolgálattevőti

Az állomás váltóinak és jelzőin ek p illa n a t- nyl állása*

Az állomáshoz tartozó és az amák környezeté­

ben lévő vágányok foglaltsága*

A vonatmenet céljá ra b e á llít o t t várázyutak*

A kiadott, de végre még nem h a jto tt rendel- késés ek*

Külöaböző zavarj eléntés ék*

Előre b etá rolt rendelkezések*

Egyéb sz o lg á la ti helyekről érkező kérések*

A h elyi idényeknek megfelelő egyéb külön- f é l e jelzéeek#

Az optimális forgalmi viszonyok elérése vé­

gett rendkívül fon tos, hogy a visszajelentő-rendszer j ó l áttekinthető legyen és szoros kapcsolatban á lljo n a kezelésnél le fe k te te tt alapelvekkel. A visszajelen ­ tés rendszerének helyes megválasztásához - a h ír­

adástechnikában általánosun alkalmazott alapelvéket i s figyelembevéve - a következő irányelveket tűzhet­

jük k it

A berendezés nyugalmi állapotában csak az e l­

engedhetetlenül szükséges visszajelen tések legyenek meg.

Folytonos fényű v issza jelen tés szolgá ljon olyan állapotok je lö lé s é r e , m elyeket a szolgálattevőnek tu­

domásul k e ll vennie, de amelyek rendelkezés-adást vagy egyéb tézykedést a forgalmi személyzet részéről nem kivárnak.

V illogó fényű v issza jelen tés szolgáljon olyan események bekövetkezésének je lö lé s é r e , amelyeket a szolgálattevőnek figyelemmel k e ll k is é m ie , i l le t ő le g amelyek a forgalmi személyzet részéről rendelkezés-

é

adást va&r egyéb ténykedést nem kívánnak meg. Ha a

7 . fe je z e t. - 4-2 -