>ZPSZICHOLÓGIA tr* б

PÁ LH EG Y I F E R E N C

G Y E R M E K E K F R U S Z T R Á C I Ő S P R Ó B Á J A

(P sz ic h o ló g ia a g y a k o r la tb a n 3 0 .)

A szerző S . R osenzw eig a m e r i k a i p sz ic h o ló g u s á l t a l k id o lg o z o tt f r u s z t- rá c ió s p r ó b a g y e r m e k v á l t o z a t á t , il­

le tv e a n n a k a k ö z e lm ú ltb a n e lk é s z ü lt m a g y a r m e g f e le lő jé t teszi k ö z z é . E p ró b a , a P F T — P icture F r u s tr a tio n S tu d y —- 24 k é p b ő l áll. A z e g y e s k é p e k e n k é t ( o l y k o r tö b b ) s z e m é ly lá t h a tó , s a b a l o ld a lo n á lló a jo b b o ld a lo n á lló n a k o ly a n k ije le n t é s t te s z , a m e ly a z t k ín o s a n é rin ti. A h e ly z e t t e h á t d rá m a i, sz o c iá lisa n te r h e lé s e s , s e z é rt a v iz s g á l t szem ély v á la s z a jellem ző lesz v is e lk e d é s é n e k i r á n y á r a , je lle g é re . A z e g y e s k é p e k re a d o t t v á la s z o k fe ld o lg o z á s á v a l f o n t o s t á j é ­ k o z t a t á s t k a p u n k a sz e m é ly isé g t í p u ­ s á r a , p il l a n a t n y i á lla p o tá r a , e s e tle g e s e lv á lto z á s a ira v o n a tk o z ó a n — e z é r t p sz ic h o ló g u so k , o rv o so k , p e d a g ó g u ­ s o k , a p á ly a v á la s z t á s i ta n á c s a d ó k s z a k ­ e m b e re i h a s z o n n a l a lk a l m a z h a t já k m u n k á ju k b a n e n e m z e tk ö z ile g e l t e r ­ j e d t p r ó b á t.

i б

tr*

> b d

Z PSZICHOLÓGIA

P Á L H E G Y I F E R E N C

GYERMEKEK

FRUSZTRÁCIŐS PRÓBÁJA

■g - ---- 7---

■ --- --- — ______ ._____________

P S Z I C H O L Ó G I A A G Y A K O R L A T B A N

H A R M I N C A D I K K Ö T E T

S z e r k e s z t ő b i z o t t s á g K A R D O S L A J O S (elnök Ák o s k a r o l y G R A S T Y Á N E N D R E H O R V A T H L . G Á B O R M O U S S O N G - K . E R Z S É B E T

P Á L H E G Y I F E R E iN C

GYERMEKEK

FRUSZTRÁCIÓS PRÓBÁJA

A K A D É M I A I K I A D Ó , B U D A P E S T 1 9 7 6

ISBN 963 05 0931 8

<g) A k ad ém iai Kiadó, B u d ap est 1976 • Pálhegyi Ferenc

P r i n t e d in H ungary

--- --- -

♦

T A R T A L O M J E G Y Z É K

I. B evezetés 7

1. A frusztráció jelenségköre 8

2. Az agresszív viselkedés Rosenzweig-féle

osztályozása 10

3. A teszt felvétele 11

4. A teszteléskor fellépő feltételezett pszichés

m echanizm us 13

II. A jelölés 15

1. Az egyes jelek m eg h atáro zása 16

2. G yakoribb jelölési nehézségek 17

O-D, E-D v ag y N -P ? 17

M ’ vagy E ? 18

E ’ vagy Г ? 18

I v ag y i? 18

Az N -P oszlop 19

A „ m ié rt? ” 20

N éhány jelölési p ro b lé m á t okozó szituáció 21 3. Jelölési m in ták az egyes szituációkhoz 23

II I. Az értékelés 56

1. Az összesítőlap kitöltése. A profil • 56

2. A G. C. R. 59

3. A felettes-én m u ta tó k 60

4. A to tális m u ta tó 61

5. A tendenciák 62

6. Az értékelés n é h á n y ú ja b b lehetősége 65

U tó te sz t 65

Különleges reakciók 66

A beleélés fokozatai 66

V álasztípusok egym áshoz való viszonyítása 67

IV. A te s z t m agyar norm ái 70

V. F ü g g elék 79

1. A p o ntszám ok százalékértékei 79

2. A G. C. R.-jelek jegyzéke 81

3. A G. C. R .-pontok sta n d a rd é rté k e i százalékban 81 4. A fa k to ro k stan d ard értékei a b sz o lú t szám okban 82 5. A k ateg ó riák stan d ard érték ei százalék b an 83 6. A felettes-én m u tató k s ta n d a rd é rté k e i százalékban 84 7. A fak to ro k százalékos m egoszlása az egyes

szitu áció k b an 85

8. K iértékelési lap m inta 86

V I. Iro d a lo m 88

Содержание 91

C o n te n ts 93

I . B E V E Z E T É S

A P F T (eredeti nevén: P ic tu re F ru stra tio n S tudy) segítségével a szociálisan terheléses helyzetekben fellépő viselkedéstendenciákat tá r h a tju k fel. E bből érthető a te s z t irá n ti széles kö rű érdeklődés, hiszen a szociális k ö r­

nyezethez való alkalm azkodás az em beri élet döntő m ozza­

n a ta . Az egyes em berről pedig sokatm ondó ad a t, hogy a társa d alm i alk alm azkodásban m en n y ire sikeres, hogy feszült helyzetben m ilyen v iselkedéssém ákat mozgósít, a sértővel szemben tám ad ó -e v a g y felm entő, hogy kiben keresi a h ib át: m ásban-e v a g y ö n m ag áb an , hogy mi fon­

to sab b szám ára a b a jb a n : a p an asz vagy a kiú t m eg­

találása. G yerekekkel k a p c so la tb a n pedig mindezek a k é r­

dések sajátos szem pontot k a p n a k : hol ta r t és m errefelé t a r t a fejlődés a társa d alm ia so d ás, a sikeresebb szociális alkalm azkodás te ré n ? A deviáns m a g a ta rtá s a családnak, az iskolának, az ifjúsági m ozgalom nak, a különféle alkalm i közösségeknek sok gondot okoz, és a segítő beav atk o zást sikeresebbé teh eti a v iselkedéstendenciák erővonalainak feltárása.

N éhány év ó ta a te sz t g y e rm e k v á lto z a ta (a felnőtthöz hasonlóan) ism ert és h a sz n á lt eljárás a hazai klinikai pszichológiai g y a k o rla tb a n , a nevelési tanácsadók m u n k á­

já b a n , fokozódó m érték b en felh aszn álják az iskolapszicho­

lógiai m u n kában és a gyógypedagógia különböző terü le­

tein. Célunk az volt, hogy segítséget n y ú jtsu n k az eljárás megism eréséhez, felhasználási te rü le té n e k (lehetőségeinek és korlátainak) helyes m egítéléséhez, a jelölési m in tak én t közölt példaanyaggal pedig a jelölés m egtanulásához.

7

A fru sz trác ió s próbát S

a u l

R

o se n z w e ig

am erikai pszichológus alk o tta. A fe ln ő ttv á lto z a t megjelenése (1945) u tá n h a m a ro sa n (1948) k ét m u n k a tá r s á v a l e g y ü tt (E. E.

F

l e m in g

és L. R

osenzw eig

) k ia d ta a teszt gyerm ekek sz á m á ra m ó d o síto tt v á lto z a tá t. H a z á n k b a n a gyerm ek­

v á lto z a t a n ém et átdolgozás (D

u h m

— H

a n sen

, 1957) a la p já n v á lt ism ertté. A te s z t le g tö b b hazai alkalm azója a m ai n a p ig az 1957 előtt k é sz ü lt n é m e t stan d ard -táb lá­

z a to k a t h asz n álja.

K ö n y v e csk én k

Függeléké b en a k ö zelm ú ltb an készült

m a g y a r s ta n d a rd o t közöljük. M ivel a szociális szituációk­

b an a k tu a liz á lh a tó viselkedéssém ák jelentős m értékben m ag u k o n viselik annak a szo c io k u ltu rális közegnek a n y o m a it, am elyben k ialak u ltak , a te s z t ad e k v át haszná­

la tá h o z a m a g y a r norm ák m e g á lla p ítá sa m ú lh atatlan u l szükséges v o lt. Nem várh ató , h o g y a csaknem húszéves, g ö ttin g e n i, ham eln i és kölni g y erek ek e n n y e rt standarddal m in t értelm ezési tá m p o n tta l, m a M agyarországon adekvát v iz sg á la ti eredm ényhez jussunk.

Az e ljá rá s ism ertetésekor n a g y m é rté k b e n tám aszko­

d u n k az e re d e ti am erikai leírásra, ill. a n ém et átdolgozás in stru k c ió s füzetére. A frusztráció jelenségkörét azonban

— lén y eg re tö rő szűkszavúsággal — a mezőelmélet fogalom rendszerében igyekszünk m egvilágítani. A teszte­

léskor fellépő pszichés m echanizm ust is korszerűbben t á r ­ g y a lju k . A z értelm ezési lehetőségeket k ib ő v ítjü k néhány h a z a i e re d m é n y (N

em es

, 1968; M

é r e i

—S

zakács

, 1974) és a R

a u c h f l e is c h

(1971) á lta l n em rég kidolgozott m u ta tó k ism ertetésével.

1. A F R U S Z T R Á C IÓ JE L E N S É G K Ö R E

F ru s z trá c ió n a k nevezzük a cél elérésén ek m eghiúsulásá­

ból szá rm azó feszültséget.

A fru sz trá c ió s helyzetnek te h á t h á ro m lényeges össze­

te v ő je v a n : m aga a személy (sz), a cél (c), am it szeretett

volna elérni és a cél elérését m eghiúsító akadály (a) — (1. ábra).

A szem ély viselkedése a feszültség (feltorlódott energia) követk eztéb en többféle leh et. M aga az ábra ezt sug al­

m azza: tá m a d á s az a k a d á ly ellen. A m indennapos ta p a s z ­

ta la t is a z t m u ta tja , hogy a legkézenfekvőbb reakció a frusztráció okozója elleni agresszív tám ad ás. A viselkedés m egértéséhez fontos azo n b an tu d n i, hogy a frusztráció nem inger, am i reak ció k én t v alam ilyen viselkedést, spe­

ciálisan: agressziót v á lt ki, h anem egy sajátos topográfiájú m ezőben (lásd az á b rá t) k ia la k u lt feszültség, am elynek sorsa (fennm aradása v ag y levezetődése) az ak tu álisan fennálló tényezők k o n stelláció ján a k megfelelően k ü lö n ­ böző lehet. M inthogy fe lto rló d o tt energiáról v an szó, legfőbb jellegzetessége az, hogy a szem élyt pszichésen fokozott m érték b en m egterheli. A m egterhelés k ö v etk ez­

téb en a szem ély viselkedése tö b b n y ire regressziót (fejlő­

dési visszacsúszást) m u ta t. Az agresszivitás is regresszió:

az alkalm azkodó viselkedés szétesése.

A „fru sztráció ” fogalm ának e vázlatszerű bem utatása a jelenség mezőelm életi m egközelítésének felel meg (Ba r k e r— De m b o— Le v i n, 1941; Le w i n, 1944). N em célunk a problém akör bővebb kifejtése, ezért csak jelezzük, hogy a szakirodalom ban jelentős sú ly t kap a frusztráció tanuláselm éíeti (Do l l a r d— Do o b— Mi l l e r— Mo w r e r— Se a r s, 1939; Ma i e r, 1949) és pszichoanalitikus (A.

1. ábra. A frusztrációs helyzet sém ája

9

Fr e u d, 1968) é r te lm e z é s e is. Á t t e k i n t é s t n y ú j t ó m u n k á k : La w s o n, 1965; Ya t e s, 1962, 1965.

H a so n ló k é p p e n gazdag az „agresszió” iro d alm a is. E jelenség m egközelítésm ódja és értelm ezése a n n y ira sokféle és egym ásnak ellen tm o n d ó , h o g y a tájékozódni kív án ó k u ta tó b a n gyanú ébred:

az egységesnek látszó fogalmi kategória v o lta k é p p e n különféle jelen­

ségeket re jte g e t. (N éhány á tte k in té st n y ú jtó fo ntosabb tan u lm án y : B u ss, 1961; Be r k o v i t z, 1962; Me r z, 1965; Da n n, 1966; We r b i k, 1971; Ra t t n e r, 1972; Li s c h k e, 1972.) K é t alig összehasonlítható g o n d o latren d sz er: a pszichoanalízis és az etológia m egegyezik abban, hogy a tá m a d ó m a g a ta rtá s ösztön eredetű (S . Fr e u d, 1963, ill. Lo­ r e n z, 1963). E zzel szemben a tan u láselm életi iskola szerzett, tanult jellegét han g sú ly o zza (Sc o t t, 1958; Be r k o v i t z, 1962; Ba n d u r a, 1969). T ö b b e n kiem elik, hogy az agresszivitás bizonyos helyzetekben a d e k v á t alk alm azk o d ás (Lo r e n z, 1963; Ba n d u r a, 1969), vagy leg­

alábbis h aszn o s k a ta rtik u s h atásán ál fogva ( Wo r c h e l, 1965) — a k ö z tu d a tb a n élő egyértelm űen „ n e g a tív ” jellegével szemben.

A jelenség „reg resszió k én t” való értelm ezéséhez az a ta p a s z ta la t vezet el, h o g y tö b b n y ire olyan szitu áció k b an lép fel, am elyek a sze­

m ély t pszich ésen megterhelik, így szorongás ( Su l l i v a n, 1953), fá j­

dalom (Mi l l e r, 1948; Ul r i c h, 1965; Az r i n, 1967) v ag y frusztráció ( Do l l a r d— Do o b— Mi l l e r— Mo w r e r— Se a r s, 1939) hatására.

M egerősítik e z t a felfogást az agresszív viselkedés jó l m egfigyelhető jellegzetességei: hogy kevésbé célirányos és kevésbé ellenőrzött ( Ra t t n e r, 1972). Kissé tú láltalán o sítv a íg y fogalm azhatunk: ha az em b er m á r n em bírja ki a feszültséget, am ik o r m ár nem tu d

„szo cializáltan ” viselkedni, akkor „k ib o ru l” és agresszív lesz. Term é­

szetesen n em á llítju k , hogy az agressziónak m ás értelm ezései nem jo g osultak. D e a frusztrációs (és á lta lá b a n a terheléses) helyzetekben fellépő agresszió m agyarázatához ezt az elk ép zelést ta r tju k a leg­

kézen fek v ő b b n ek . (A m a még le nem z á rh a tó v itáh o z érdekes szem­

p o n to t a d a köv etk ező — a m ienkével éppen ellen tétes — értelm ezés:

a fru sztráció k iv á lto tta regresszió leplezett ag resszív ak tu s. Ra n s c h- b u r g, 1973.)

2. AZ A G R E S S Z ÍV V IS E L K E D É S R O S E N Z W E IG -F É L E OSZTÁLYOZÁSA

A fe n tie k e t szükséges volt elő re b o c sá ta n u n k , hogy a P F T e lm életi h á tte r é t korszerűen v ilá g ítsu k meg. A to ­ v á b b ia k b a n azonban m eg tartju k a fru sz trá c ió —agresszió összefüggést posztuláló rosenzweigi elnevezéseket. A fru sztráció jelenségét m indam ellett d in a m ik u s pszicholó­

giai szem léletü n k n ek megfelelően é rte lm e z h e tjü k .

R

osenzweig

szerint a frusztrációs h elyzetben való viselkedésnek három féle típ u s a külö n b ö zteth ető meg.

Ezekben — az 1. á b rá n m e g a d o tt sém ának m egfelelően — a frusztrációs helyzet h áro m lényeges összetevője ism er­

hető fel.

1. H angsúlyt k a p h a t a viselkedésben az akadály.

R

osenzw eig

ezt a típ u s t O -D -vel jelöli (obstacle d o m i­

nance).

2. H angsúlyt k a p h a t m aga a

személy. Ilyenkor én ­

védelm i (ego-defense) v álaszról beszélünk. Jele: E-D . 3. A

cél h an g sú ly o zo ttság a úgy érvényesülhet, hogy a

személy a helyzet m egoldására törekszik (ha nem is fel­

tétlenül az eredeti célt igyekszik elérni). Az ilyen visel­

kedést szükséglet h a n g sú ly ú n a k (need-persistence) nevez­

zük. Jele: N-P.

Az agresszió irán y a szerin t is három féle v álaszt k ü lö n ­ b ö zteth etü n k meg.

1. A nyílt (a k ö rn y e zet felé irányuló) agressziót kife­

jező választ extrapunitívn ak (kifelé büntetőnek) nevezzük, jele: E.

2. Az in tro p u n itív (befelé b ü n tető ) válaszok esetében a személy agressziója önm aga ellen irányul. Ezek jele: I.

3. Az im punitív (b ü n te tle n , nem b üntető) válasz azt jelenti, hogy a szem ély igyekszik az agressziót elkerülni, a frusztrációt nem létezőnek nyilv án ítan i, bagatellizálni.

Jele: M.

3. A TESZT F E L V É T E L E

A teszt 24 képből áll. M indegyik képen k ét (vagy több) személy láth ató . A k ép b a l oldalán levő szem ély m ond valam it, am ivel a jo b b oldali szem élyt fru sz trálja. A teszt alkotójának eredeti elképzelése szerint a kép jobb felső sarkában ta lá lh a tó ü resen h a g y o tt ab lak b a kell a vizsgált személynek (v. sz.-nek) beírnia a jobb oldali szem ély feltételezett válaszát. Ilyen m ódon a vizsgálat csopor­

t i

to san is végezhető, term észetesen m egfelelő szám ú te s z t­

láp kell hozzá.

T a p a s z ta la ta in k szerint a te sz t fe lv é telét célszerűbb eg y é n en k én t végezni. íg y k ifejezetteb b a v izsg álat ,^ a p ­ p o r t- je lle g e , tö b b esély v an arra, ho g y a v. sz.-nek v aló ­ b an első re a k c ió já t k a p ju k meg. írá sb e li v álasz n ál m eg­

fogalm azás k özben a válasz k ö n n y eb b en á ta la k u lh a t.

A v. sz.-nek a következő

instrukciót a d ju k :

R ajzokat fogok m utatni. M indegyik rajz egy kis jelenetet ábrázol, ahol ketten beszélnek. A z eg yik m ond valamit, ez oda van írva. A m ásik válaszol. E n n e k a helyébe képzeld bele magad, és válaszold helyette azt, a m i először eszedbe ju t.

E z u tá n a k é p e k e t egyenként m e g m u ta tju k . A képek so rre n d jé t t a r ts u k be, m e rt ez a

tendenciák

(lásd később) elem zése sze m p o n tjáb ó l fontos.

H a a v. sz. v alam elyik szituációnál nem válaszol, vagy válaszáb ó l a rra leh et k ö v etk ez tetn i, hogy nem érti, illetve félreérti a h e ly z e te t, ak k o r ezekre a jelen e te k re később ú jra rá k é rd e z h e tü n k . S zintén a te n d e n c iá k elem zése szem ­ p o n tjá b ó l k ív á n a to s, hogy ez a rák érdezés n e csak a vizs­

g á la t végén, h an e m az első tiz e n k é t je le n e tte l k ap c so la t­

b an a 12. k ép exponálása u tá n tö rté n jé k . Term észetesen az így n y e r t v ála sz o k a t ó v ato sab b a n , tö b b fe n n ta rtá ssa l kell k ezelnünk.

A P F T g y erm e k v álto zatán a k h a sz n á la ta 6— 14 éves k o rb a n a d e k v á t. R

o sen zw eig

u g y an m á r négyéves kortó l a já n lja , s így az am erikai norm ák a 4 —5 éves k o rcso p o rtra is k ite rje d n e k . Á ltalános európai ta p a s z ta la t szerin t azon­

b an (a fran cia és a n ém et átdolgozok, v a la m in t a m agunk

ta p a s z ta la ta i szerint) az óvodás k o rú a k vizsg álatáró l

k észült jegy ző k ö n y v ek kevéssé h a sz n á lh a tó k fel. Á lta lá ­

nos azo n b an az a g y ak o rla t, hogy serdülőknél m ind a

gyerm ek-, m ind a fe ln ő tt-v á lto z a to t h aszn álják .

4. A T E S Z T E L É S K O R F E L L É P Ő F E L T É T E L E Z E T T P S Z IC H É S M ECH AN IZM U S

A te s z te t a pszichológusok egy része a vizsgált szemé­

lyiség m egism erésének g y a k o rla ti m u n k á já b a n tö b b ­ kevesebb sikerrel és elvi fe n n ta rtá s o k n élkül alkalm azza (D

u h m

, 1959; K

l ie g e l

, 1970; K

u n é r t

—S

chmidt

, 1971;

L

ew ttt

— L

y l e

, 1955; N

e m e s

, 1968; R

auchfleisch

, 1971; R

o se n z w e ig

—R

o sen zw eig

, 1952; S

zakács

, 1968;

S

z u d r a

, 1966). Mások azonban a te s z t diagnosztikus é rté k é t re n d k ív ü l szkeptikusan íté lik meg (R

row n

— L

a c e y

, 1954; L

in d z e y

—G

o l d w in

, 1953; L

isc h k e

, 1972;

M

e g a r g e e

, 1970; M

ehlm ann

—W

h it e m a n

, 1955; S

i

­

m ons

, 1967; T

aylor

—T

a y lo r

, 1951). Ennek okát R

a u c h f l e is c h

(1971) az in te rp re tá c ió nem szerencsés m ódszerében lá tja : szerinte az egyes jelek elkülönített értelm ezésénél reálisabb inform ációt n y ú jt a v. sz. agresz- szív ten d en c iáiró l bizonyos fa k to ro k egymáshoz való viszo n y ítása.

S z e rin tü n k a pszichológusok szkepticizm usához a m ód­

szerrel szem beni téves elvárás is h o zzájáru l.

A v izsg álat során tu la jd o n k é p p e n kvázi-frusztrációs sz itu á c ió k a t hozunk létre azzal az im p lik á lt előfeltevéssel, hogy a v. sz. a k v ázi-szituációkban is azokat a m aga­

ta rtá ss é m á it alkalm azza m ajd, a m e ly e k e t valóságos hely­

z e te k b en szokott.

A teszt tehát a frusztrációs helyzetekben való szociális alkalmazkodás m ódjáról ad tájékoztatást.

N em a belső, frusztrációs feszültségről, hanem a külső, a m an ife sz t viselkedésről. A lap ja n em a n n y ira a projekció m echanizm usa, hanem inkább az a z zal reciprok identifi­

kációé. E k ét m echanizm us a n n y ib a n reciproka egym ás­

n ak , h o g y míg a projekcióban s a já t m a g u n k a t v etítjü k ki a k ü lv ilá g ra, s így a ta g o la tla n te sz ta n y a g b a n „ sa já t élm ényanyagom jelenik meg, m in t a külvilág tárg y i tu la jd o n s á g a ” (M

é r e i

—S

zakács

, 1974), az identifikáció során s a já t m agunkat szab ju k a külső adottsághoz.

A P F T -szitu áció k átélésekor h aso n ló történik, m int

re g é n y o lv a sá s közben, a m ik o r a főhőssel azonosulva é ljü k á t a n n a k ö rö m ét-b á n atát, e g y ü tt izgulunk, esetleg e g y ü tt d ü h ö n g ü n k vele. N em a m i d ü h ü n k e t v etítjü k ki a h ő sre (ez lenne a projekció), h a n e m az ő dühét tesszük a m a g u n k é v á . A PFT-ben a k é p e n k ijelö lt személy fru sz t­

r á c ió já t vesszük át és v iselk ed ü n k h e ly e tte — most m ár a s a já t viselkedési sém áink sz e rin t — agresszíven vag y n em agresszíven. Term észetesen m in d ez kis feszültségre re d u k á lv a zajlik le. A P F T viselkedésm egragadó jellegét a z é rt szükséges hangsúlyozni, m e rt sokan, akik nem t a r t ­ já k elég „ jó ” vizsgáló m ó d szern ek , a „m élységek” fel­

t á r á s á t v á r já k tőle, m int á lta lá b a n a p ro jek tív tesztektől.

E rre a P F T valóban nem a lk alm as.

I I . A J E L Ö L É S

Mivel mind a három választípus (akadály-, én- és szükséglet-hangsúlyú) esetében háromféle agresszióirány (extrapunitív, intropunitív és impunitív) lehetséges, az agresszivitás RosENZWEiG-féle rendszerében a viselkedés­

nek kilencféle variációja képzelhető el. Ezenkívül az énvédelmi extrapunitív, illetve intropunitív válaszokon belül még két változatot szokás megkülönböztetni, így a lehetséges válaszfajták száma tizenegy.

E tizenegy válaszvariánsnak megfelelő jeleket — a vi­

selkedés fenti osztályozásának megfelelő rendszerben — a 2. ábra mutatja be.

Á ltalában a r r a kell törekedni, hogy m inden v álasznál csak egy jelet h aszn álju n k . K ét állítá st, k é t m o tív u m o t m agukban foglaló válaszoknál az egyik g y a k ra n csak sztereotip b ev ezetése a tényleges verbális viselkedésnek (sokszor előfo rd u l például, hogy a v izsgált szem ély egy­

m ás u tán tö b b v á la sz t is így kezd: „N em b a j. . . ” , vagy

„ M i é r t ? . . . ” , és e z u tá n a legkülönbözőbb re a k c ió k a t ki-

0 - D E - D N - P

E E' E ; E e

I I ' 1 : 1 i

M M' M m

2. ábra. A z agresszivitás válaszvariánsai (és jelölésük) Rosenzweig rendszerében

15

fejező m o n d ato k következnek), így m a g a ta rtá s t jelző érték e nincs. H a m in d k é t állítá st reálisnak íté ljü k , te rm é ­ szetesen k é t jelet h asz n álh atu n k .

1. AZ EG Y E S J E L E K M EG H A TÁ R O ZÁ SA

R

o se n z w e ig

az egyes jelek je le n té s ta rta lm á t a k ö v e t­

kezőképpen defin iálja:

0 -D |E -D |N -P

E ’

I I A v: sz. az a k a d á ly t, a frusztráló k ö rü lm én y t, a h a jt hangsúlyozza.

I ’ I I A v. sz. a fru sz trác ió t okozó a k a d á ly t á t ­ színezi. Ü gy állítja be, m in th a nem is jelen ­ te n e v aló d i ak a d ály t, sőt egyenesen kedvező v o ln a szám ára. N éha szab ad k o zá sát, s a jn á ­ la tá t fejezi ki, hogy része v an a m ásik sze­

m ély fru sz trálásá b an .

M A v. sz. az a k a d á ly t elbagatellizálja, szinte n em létezőnek n y ilv án ítja .

I

E

I V ád, szem rehányás, ellenséges m a g a ta rtá s egy m ásik személlyel v ag y tá rg g y a l szem ben.

I E I A v. sz. h a tá ro z o tta n ta g a d ja , hogy felelősség te rh e ln é az é rt, am it fe lró tta k neki.

[ I I A v. sz. ö n m ag át v ád o lja a tö rté n te k é rt, a v á d a t fe n n ta rtá s nélkül elism eri.

I I I A v. sz. elism eri u gyan, hogy része v a n a tö rté n te k b e n , de e lh á ríth a ta tla n k ö rü lm é­

n y ek re h iv atk o zik , s így érdem ben nem v á lla lja a felelősséget.

| M

I A v. sz. k ik erü li a felelősség kérd ését, a h ely ­ zet elk erü lh etetlen ség ét hangsúlyozza, s fő­

k é n t teljes egészében felm enti a felelősség alól a m ásik szem élyt, a frusztráció o kozóját.

I

e

A h ely ze t m egoldását m ástól v árja .

I

i

M aga tö rek sz ik a helyzet m egoldására, re n d ­

szerint b ű n tu d a to s h á tté rre l.

I

m

A

V .

sz. kifejezi azt a re m é n y ét, hogy az idő v a g y a m egszokott k ö rü lm én y ek m ajdcsak m eghozzák a megoldást. Id e ta rto z n a k a b elen y u g v á st kifejező válaszok is.

N éha e definíciók nem n y ú jta n a k elegendő tá m p o n to t a jelöléshez. E z é rt külön is k itérü n k n é h á n y gyakoribb jelölési pro b lém ára.

2. G Y A K O R IB B J E L Ö L É S I N E H É Z S É G E K

O-D. E -D vagy N -P .3

N éha nehéz eldönteni, hogy a válasz m elyik reakció­

típushoz ta rto z ik , m elyik oszlopba sorolható.

H a a frusztráció s helyzet kétféle tén y ez ő jén ek (pl. az ak a d ály n ak és az énnek) a hangsúlyozása közvetlenül egym ás

után szerepel a v. sz. v á la sz m o n d a tá b a n (nem

olvad össze), ak k o r — R

osenzw eig

sze rin t — a

későbbit

kell figyelem be v enni a jelölésnél, m ert a v. sz. a ko ráb b an k im o n d o tt viselkedéstendenciát m á r „feld o lg o zta” , a megelőző reak ció a következőbe „ a b sz o rb e á ló d o tt” . Pl.

a 10. szitu áció n ál (egy nő sa jn á la tta l közli egy kislánnyal, hogy b ü n te té sb ő l k ellett lefektetnie) a g y erek így felel:

„P edig o lyan jó film van, igazán a d h a ttá l v olna m ás b ü n ­ te té s t is.” — I t t az ak ad ály d o m in an ciát, a b aj hang- súlyozását („pedig olyan jó film v a n ” ) „ fe lsz ip p a n tja ” az agresszív énvédelem , a szem rehányás („igazán ad­

h a ttá l v olna m ás b ü n te té st is” ). E b b e n a v álasz b an vi­

szont: „D e ig azán még nincs késő” — eg y b eo lv ad a k é t­

féle ten d en c ia, a személy egyidejűleg p anaszkodó (baj, hogy ilyen k o rá n le k ellett feküdnie) és ellenséges („de i g a z á n . . . ” ). E z é rt a jelölés: E ’E. (S e jth e tő e válaszban helyzetet m egoldó tendencia is, külső segítség kérése

— ,,e” -vel jelölhető reakció — , hiszen a m ondathoz szinte k ín álk o zik a kiegészítés: , , . . . h a d d m ara d jak fenn !” K érdés azonban, hogy ez a „ s e jté s ” nem a vizs­

gálatv ezető projekciója-e.)

17

A k k o r is k étféle jelölést alkalm azunk, h a a v á lasz b an a k étfé le m o tív u m élesen elkülönül, s m in d k e ttő t reálisan létezőnek ítéljü k (egyik sem sztereotip).

M’ vagy E ?

A k á r b ag atellizálása (pl. a „n em b a j” válasz) á lta lá b a n M ’ je le t k ap . O lyan h ely ze tb en azonban, am elyben a szem ély t felelősségre v o n já k , ugyanez szem telenség, agresszív színezetű viselkedés, ez ért E-vel kell jelö ln ü n k (így a 7., a 8., a 13., a 19. és a 22. szituációknál).

Ü gy eljü n k a rra is, hogy u g y an a z a „nem b a j ” egyes ese te k b en nem a fru sztráció bagatellizálását, h a n e m a fru sz trác ió okozójának felm en tését jelentheti, pl. a 3. és a 20. szituációnál. Ily e n k o r jele: M.

E ’ vagy Y ?

A k á r, a baj hang sú ly o zása (E’) önvádlásos szín ez etet k a p h a t egyes szitu áció k b an . Pl. a 8. képen egy k islán y szem ére v e ti tá rs á n a k , hogy a legszebbik b a b á já t e ltö rte , m ire az ezt feleli: „ E z b a j.” A k á r, a baj h an g súlyozása m eg m arad , de a szem ély s a já t cselekedetén h áb o ro d ik fel.

E ze k et a v álasz o k at ez ért I ’-vel jelöljük.

Az I ’ jelet á lta lá b a n o ly an k o r ad ju k , am ikor a szem ély a m ásik e lő tt úgy igyekszik leplezni sa já t kínos, k e lle m e t­

len h e ly z e té t, hogy ta g a d ja a frusztrációt. Pl. „N em is á ru ltá l b e ” (3. szituáció). „K öszönöm szépen” (5. s z itu á ­ ció). „O ly an szépek !” (7. szituáció) „M áskor is g y e rte k !”

(17. szituáció).

I vagy i ?

N é h án y szituációnál (különösen a 7., 8., 19. és 23.-nál)

elő fo rd u lh at, hogy úgy érezzük: u g y an a zt az

i

jelet v o lta ­

képpen különböző re ak ció k ra ad ju k . Amikor a k islán y ,

a k it a b ab a eltörése m ia tt felelősségre vonnak (8. s z itu ­ áció), ezt válaszolja: „M ajd m egfizetem .” „M ajd össze­

ra g a sz to m .” — ú g y érezzük, minőségileg m ásk ép p e n reagál, m int am ikor a z t m on d ja: „M áskor m ajd v ig y á z n i fogok.” — E jel k rité riu m a , hogy a v. sz.

maga törekszik a helyzet megoldására, az első esetben fokozottabb m é rté k ­

ben, m agasabb szin ten érvényesül, m int a m áso d ik b an . A m ásodik esetben pedig nyilvánvalóbb a m inden

i

v á ­ laszt többé-kevésbé átszínező b ű n tu d a t (I). E z é rt fel­

m erü lh et az a lehetőség, hogy ez utóbbi v á la s z fa jtá t i h e ly e tt I-vel lehetne jelölni. Szem elő tt kell ta r ta n i a z o n ­ ban, hogy a b ű n tu d a t v alam ilyen fokozata (a felelősség- vállalástó l az önvádig) többé-kevésbé az egész I k a te g ó ­ riá ra (nemcsak az I fa k to rra ) jellemző. A m eg k ü lö n b ö z­

tetés k edvéért te h á t m inden öntevékeny m eg o ld ásk ere­

sést az

N-P

oszlopba kell sorolnunk

(i).

K étségtelen t e r ­ m észetesen, hogy az öntevékenység fokában különbségek lehetnek.

A z N-P oszlop

Nehéz feladat n é h a az

N-P

típ u sú válaszok re a k c ió ­ irányok szerinti differenciálása. A jelek m eghatáro zásáh o z a d o tt kritérium ok jól elig az íth atn a k , de sokszor n ag y o n figyelmesen kell m érlegelnünk, hogy milyen je le t a d ju n k .

A 4. szituációnál péld áu l a gyerek a „S ajn álo m , nem tu d o m m eg jav ítan i az a u tó d a t” frusztrációra — sok m ás lehetőség m e lle tt — a következő válaszokat a d h a tja :

„A kkor apu ja v íts a m eg .” „M ajd apukám m e g c sin á lja .”

„A kkor m ajd édesapám hoz fordulok.” — F elületes m eg ­ ítélésben ezek a v álaszok lényegükben azonosaknak t ű n ­ h etn ek : m indhárom segítséget k ér vagy rem él, m égpedig u g y a n a ttó l a szem élytől: az apától. A m egoldást m á stó l váró m ag ata rtás

(e)

az onban „ tis z tá n ” csak az első id é z e tt válaszban ju t kifejezésre. A m ásodikban a gyerek nem kéri a segítséget, h an em a m egszokott k ö rü lm én y e k b en

2* 19

re m é n y k ed ik

(m).

A h arm a d ik b an pedig a segítségigény­

hez jól k ife je z e tt öntevékenység tá rs u l (e;

i).

Az m -n él g o n d o t okozhat, hogy az idő m ú lá sá tó l rem élt m egoldás, a „ m a jd elm úlnak a b a jo k ” P a tó Pál-reakció (pl. az 5. szitu ác ió n á l: „A nnak is eljön az id e je ” ) és a b e le n y u g v á st, engedelm ességet kifejező v álasz o k („Igen, a b b a h a g y o m , csöndben leszek” válasz a 11. szituációnál, am i a „ F a lu végén k u rta kocsm á” -t idézi: „h azam en n ek a leg én y e k ” reakció) — tu lajd o n k ép p en k étfé le reakció­

m ódot k ép v iseln ek . Mégis m in d k e ttő szükséglet-hang- súlyú és im p u n itív , jelük te h á t e g y a rá n t:

m .

A „ m iért? ”

A „n e m b a j ” válasz em lítésekor szó ltu n k m á r arról, hogy szó sz e rin t u g y an a zt a választ a szitu ác ió tó l függően különböző re a k c ió n a k kell tek in ten i, és e n n e k megfelelően külön b ö ző k ép p en kell jelölni. Ez fo k o z o tta n érvényes a vizsgálati jegy ző k ö n y v ek b en g y ak ran előforduló „ m ié rt”

válaszokra.

E z a v á la sz igen sokszor egyszerűen ab b ó l ad ó d ik , hogy

a V.

sz. n em é r te tte m eg a feladatot. N y ilv án v aló e reakció in a d e k v á t v o lta , h a a 3., 7., 8., 14., 15., 19., 20., 22., 23., 24. sz itu á c ió k n á l k ap ju k . E zekben az esetek b en a

„ m ié rt” term é sz etese n értékelh etetlen válasz.

A 4., 5. és 17. szituációkban a gyerek a b a j t h angsúlyoz­

h a tja a „ m i é r t” kérdéssel. („M iért nem tu d o d m eg jav í­

ta n i? ” „M ié rt nincs p én z ed ?” „M iért m en tek e l? ” ) Ilyen­

kor E ’-vel jelö ljü k .

L ehet a „ m ié r t” szem rehányás (E) is, pl. az 1. szituáció­

n ál („M iért a d ta d oda n e k i? ” ) vagy e lu ta sító , ellenséges m a g a ta rtá s (9. szituáció).

F elelősségre v o n ásk o r a „ m ié rt” a v á d e lu tasítása (E, 13. szituáció).

A 6. szitu á c ió b a n („K icsi vagy te még, v eled nem j á t ­

szu n k .” ) ez a válasz egyértelm ű lehet a segítségkéréssel.

(„D e m ié rt n e m ? ” „E ngedjetek j á t s z a n i !” ) Je le te h á t:

e.

I ’ jelet a d u n k a „ m ié rt” -re, ha a g y erek ta g a d n i, lep­

lezni igyekszik vele fru sztrációját (10. és 16. szituáció).

E hhez a leplezési szándékhoz az onban egyes szituációk­

ban m ás je le n té sta rta lo m is társu l. A 2. szituációban („A dd v issza a ro lle ro m a t!”) agresszív v isszautasítás

(F; E).

De leg g y ak rab b an a „ m ié rt” a legalkalm asabb kifejezés a r r a , hogy a kínos h ely ze tet r e jtv e a gyerek eg y ú ttal segítség et is kérjen

(F; e).

íg y fo g h a tju k fel a 10., 11., 12., 18. és 21. szituációban.

Néhány jelölési problémát okozó szituáció

S ajáto s jelölési gondjaink tá m a d h a tn a k a teszt egyes jeleneteinél.

A 14. sz itu ác ió n á l ta lá n maga a k é p sem m ondható a leg sik erü lteb b n ek . Sok gyerek nem é rti, h o g y m iért van leb o n tv a a fal. De hazai viszonylatban a leg h átrán y o sab b körülm ény az, hogy az ábrázolt szituáció a v. sz.-t tú lsá­

gosan egy irá n y b a tereli, szinte vonzza az M’ választ.

A m egvizsgált gyerekek 83,2% -ánál k e lle tt a választ ennél a je le n e tn é l M’-vel jelölnünk. E z a te n d e n c ia am eri­

kai és n é m e t gyerekeknél nem érv én y esü lt en n y ire szélső­

séges m é rté k b e n . De a válaszfajták elk ü lö n íté se ennél a képnél R

o s e n z w e ig

szám ára is p ro b le m a tik u sn a k tű n t.

E zért itt a jelöléshez külön tan á c so k a t is a d o tt:

I

E

I h a kifejezésre ju t a szem ély k iszo lg áltato tt h elyzete, büntetendő dolo g ra való utalás nélkül;

E

I a bűnösség kifejezett ta g a d á s a ;

I I h a a válaszból az derül ki, h o g y a személy ro ssza t te tt, am iért m e g b ü n te tté k ;

M’ | I a válaszban sem a bűnösségről nincs szó, sem a bűnösség tagadásáról, c su p á n a kérdésre

21

a d o tt feleletet ta rta lm a z z a , pl. „ o lv a so k ” vagy „ülök egy szé k en ” ;

M’

I

E

I a személy m eg a k a r ja n y u g tatn i a k é rd e z ő t a helyzet b ag ate llizá lásáv a l, de e g y ú tta l vitatk o zik is vele.

H aso n ló k ép p en külön u ta s ítá s a i v an n ak a teszt a lk o tó ­ já n a k a 15. szituáció a k a d á ly h a n g sú ly ú

(0-D)

v á la sz a i­

hoz:

E ’

j I A válasz a b a j hangsúlyozására v a g y fel­

n ag y ítására, s ez en keresztül arra tö rek sz ik , hogy a m ásik szem élyben aggodalm at k e l t ­ sen, a k á r ilyen m egfogalm azásban is: „ N em is tu d o m .”

I ’ I I H a tá ro z o tt ta g a d á s a annak, hogy b aj t ö r ­ té n t, s ezzel a z t fejezi ki a személy, h o g y m ennyire k elle m e tle n neki, hogy g o n d o t okozott a m á s ik n a k : „D ehogy ü tö tte m m eg m agam , m in d en re n d b e n van, a n y u .”

M’

I I C sökkenteni, b ag a te lliz á ln i igyekszik az esé st, a kellem etlenséget, hogy elűzze a m ásik gondját. „Á , sem m iség !”

G y a k ra n a hangsúlytól, a h anghordozástól függ, h o g y I ’- t v a g y M’-t kell-e je lö ln ü n k . (E zért is célszerűbb a v iz s g á la to t szóban végezni.)

A 16. szituáció azáltal okoz nehézségeket a jelölésben,

h o g y kétféleképpen is é rte lm e z h e tő . A v. sz. fe lfo g h atja

ú g y , h o g y a nagylány s z á m á ra a frusztrációt a kicsi

o k o z ta , m e rt elvette tőle a la b d á t: „E z a szem telen m in ­

d e n t m egenged m ag án a k .”

(E)

„A k k o r tessék visszakérni

tő le !” (e) „M ajd én is veszek m ag am n a k .”

(i)

„L e g y en

az ö v é .”

(M’)

„M egengedtem n e k i.”

(M)

„M ajd v issz a ­

a d j a .”

(m)

— De a jelen et ú g y is értelm ezhető, ho g y a

fru sz trá c ió a felnőtt részéről m egnyilvánuló felelősségre

v o n ásb a n van (hogy en g e d h ette meg a n ag y o b b ik , hogy a kicsi elvegye a la b d á t): „Bocsáss meg !”

(I)

„D e an n y ira k é r te .”

(I)

„M áskor nem adom oda.”

(i)

T erm észetesen a jelenet m indkét felfogása eg y arán t érvényes re ak ció k at a d h a t.

3. J E L Ö L É S I M IN TÁ K AZ EG Y E S SZ ITU Á C IÓ K H O Z

A következőkben m inden szituációhoz — s a já t g y ű j­

tésü n k b ő l — bőséges példaanyagot adunk. A te s z t hasz­

n á la tá b a n kevés g y a k o rla tta l rendelkező pszichológusok­

n ak szeretnénk ezzel segítséget n y ú jtan i.*

H ogy a teszte t v a k gyerekek vizsgálatához is felhasznál­

h assu k , kidolgoztuk a jelenetsor szóbeli (kép nélküli) v á lto z a tá t.

( Pá l h e g y i— Be n y ó n é Sm a r o g l a y— Ho d á s z,

1973.) Az alább k ö v etk ező péld aan y ag b an m in d en sz itu á ­ ciót ennek szövegével íru n k le.

A jelenetek szóbeli m egfogalm azásakor k ezdetben k e rü ltü k a szülőkre utaló m egjelöléseket. P l. az 5. szituáció közlését íg y k ezd tü k :

„ E g y bácsi és egy k is lá n y a k ira k a t elő tt á lln ak . . . ” s tb . U gyanis a képek sem közíik a gyerekkel, hogy a bal oldali szem ély szülő-e v a g y idegen. íg y a vizsgált szem ély a szituáció értelm ezésében tá g a b b lehetőségeket k ap . H am arosan rá jö ttü n k azo n b an , hogy a szituációk jelentős részénél a gyerekek túlnyom ó tö bbsége szám ára term észetes, hogy a szüleivel áll szemben. A „b ácsi” v a g y „néni”

megjelölés azonban k ifejezetten eltereli a jelen etn ek e ttő l az értel­

m ezésétől. A lehetőségek te h á t ezáltal nem k itág u ln ak , h an em be­

szűkülnek. E zért m in d e n szituációnál külön m e g fo n to ltu k , hogy

* A jelölésben való já rta s s á g m egszerzéséért k ö szö n ettel tarto zo m D r. Ne m e s Lív ia pszichológusnak, aki vo lt szíves á tn é z n i a lejelölt jegyzőkönyvek egy részét, és a jelölési elvek k ia la k ítá sá b a n ta n á c sa i­

v a l segített. A jelöléssel kapcsolatos k o n zu ltáció k ért köszönetét m ondok még Ac z é l An n a pszichológusnak, Be n y ó n é Sm a k o g l a y Pik o s k a és Ho d á s z n é Sa b k a d i Ka m il l a gyógypedagógus pszicho­

lógusoknak.

„sem leges” vagy pedig szülőre u ta ló szót használjunk-e. T erm észe­

tesen m indez csak a v a k o k P F T -v izsg álatán ak a p roblém ája. A lá tó k ­ n á l a lk a lm a z o tt kép^_valóban semleges.

1. szituáció

E g y kislány v a la m it keres a k o n y haszekrényben.

A n y u k á ja m ellette áll és a z t m ondja neki: „N incs tö b b . Az u to lsó t a d ta m oda a testv ére d n ek .-’

E ’ I I K ár, hogy n in cs tö b b . Az baj.

N agyon sajnálom . Éhes vagyok.

Ü gy szerettem volna. De jó lenne, ha lenne.

És nekem ? H á t akkor m it eszünk?

I E I M iért a d ta d o d a neki? N ekem is h a g y h a ttá l volna.

S zó lh attál v o ln a, hogy hagyjon nekem is belőle.

Csak a felét k e lle tt volna odaadni.

De én a z t n em hiszem . Nem igaz, egyet e lre jte tté l.

De v an benne.

I e Vegyél m é g! Vegyél ú ja t (m á sik a t)! N ekem is a d j á l!

É n is k érek b e lő le ! V an m ég egy?

A kkor k érek m ást.

A kkor k é rd d v is s z a !

I ’ I I M ikor te ts z e tt o d aad n i neki? Mit a d tá l o d a?

J a j de jó, h o g y nincs tö b b mu n k a !

II I. ~ .

_{I i} M ajd veszek m ag am n ak . A kkor lem egyek és hozok még. A k k o r elm egyek holnap dolgozni, h o g y tö b b jusson.

M ’ I I N em baj.

A kkor nem k érek . A kkor nem keresem . M ajd m á s t eszem .

É n m á r úgyis e tte m . L egalább nem hízom m eg.

I M I Jó . J ó l v an . J ó l te tte d . Egészségére. Az övé lehet.

M egértem , a n y u ci. É n is ezt te tte m volna.

Nem b a j, m e r t én szeretem a testv ére m és o d a­

ad n ám neki. H a a testvérem nek ad ta d , nincs sem m i baj. R em élem , íz le tt neki. Örülök, hogy n ek i ju to tt.

Tőle nem irigylem .

I m Majd lesz m ásik . M ajd m áskor (holnap, legközelebb) kapok én is. M ajd holnap tö b b lesz. M ajd veszünk m ásikat. A k k o r m a jd eszem később. M ajd olvasok m áskor.

E ’ I E I Pedig m ég reggel sok volt.

E ’ I I e N incs több?

I E j e M iért nincs, vegyünk m á s ik a t ! j E ; M | N eki m ennyit adtál belőle?

I e ;i Tessék adni pénzt, hogy v eh essek ! L em ehetek venni?

A zért én megnézem, jó?

M ajd kérek tőle.

I e ;m A kkor én kérek m ást.

É s m ikor veszünk ú ja t? U g y e , veszel máskor is?

A kkor m ajd megvárom, a m íg veszel. Másnap nekem ad já l !

M ikor hozza vissza a te s tv é re m ? Még a szekrényben lehet, h o g y v a n . P ;M’ É n m ég találtam . Még v a n e g y .

2. szituáció

K é t g y erek játszik az utcán. A ro lle r a kislányé, de a fiú já ts z ik vele. A kislány azt k iá ltja : „A dd vissza a r o lle r o m a t!”

E ’ ] I - . ...

I E I N em adom ! H ogyisne! E sz e m ág á b a n sincs. Majd bolond leszek ! Majd ha fag y , h ó lesz nagy.

K ell nekem is.

M ajd hogyha m egunom . M a jd h a kirolleroztam m agam . Majd később.

N em csak te játszhatsz vele. T e m á r eleget roliztál.

E z az e n y é m ! Nem a tie d !

M ajd ha te is visszaadod a c e ru z á m a t.

De irigy vagy!

I e Még egy kicsit hadd ro llero z zak ! Még hadd menjek egy k ö r t ! Add még egy k ic s it k ö lc s ö n !

É n is szeretnék vele já tsz a n i.

Г I I -

I I I N e haragudj, hogy k ö lc sö n v e tte m kérés nélkül.

| i -

M’ I I -

I м I -

I m J ó , visszaadom. M indjárt. A z o n n a l. Rögtön. Szíve­

sen. I t t van, tessék. P a ra n c s o lj.

Kombinációk

25

I E I e Ne légy ir ig y !

I E I m H a m ajd adsz é rte v a la m it.

Gyere é r t e ! Kell neked?

Visszaadom, ne félj !

I e ;m J ó l van (rögtön, m in d já r t) , csak még egy kicsit megyek (csak m e g y e k e g y k ö rt, csak kipróbálom ).

Várjál, m in d já rt. E g y p illa n a t m úlva megkapod.

Majd ha já ts z o tta m .

Visszaadom, de m a jd k éső b b add még i d e ! I ’ I E I M iért? Minek?

I I I m Ne haragudj, h o g y e lv e tte m , m indjárt visszaadom .

3. szituáció

E g y fiú és egy lány eg y e d ü l ü ln e k a helyükön az ü res o s z tá ly b a n . A fiú azt m o n d ja a k islán y n ak : „Igazán n em a k a r ta la k b a jb a ju tta tn i.”

E ’ I I K ár, hogy nem m e h e te k haza.

De m ár b ajb an v a g y o k . I n t ő t kapok érte.

Mi lesz m ost?

I E I De mégis b e le ju tta ttá l (b eáru ltál). De m egcsináltad.

A kartad, nem a k a r t a d , m eg tö rtén t. Most m ár késő megbánni.

Mégse kellett v o ln a e z t c s in á ln i! Jobb (okosabb) is lehettél v o ln a ! M ié rt k e lle tt engem is helesodorni ? Nem volt szép tő le d . N e sú g tál v o ln a !

Akkor ne ju tta s s b a jb a ! A kkor m iért te tte d ? M iért m ondtál m eg? A k k o r m ié rt nem súgtál? A kkor m iért súgtál ro s sz a t ? A k k o r m iért árultál be ? A kkor nem árultál v o ln a el.

Nem is vagy az ig a z i b a rá to m ! Hagyj békén ! Ez nem ig a z ! H a z u d s z ! N e hazudj ! D ehogynem ! Nem igaz, te m in d ig b ecsapsz ! Na ne m o n d d ! N em hiszem el.

E z t nem v á rta m tő le d . M ost hízelegsz, mi?

De szemét v o l t á l ! Á ru lk o d ó ! Szégyellő m a g a d ! Nem érdekel, a k k o r is h ü ly e vagy. E zt nem v á rta m tőled.

Kombinációk

Ú gyis m eg m o n d lak ! M ajd jó l m e g v e rle k ! A kkor m ajd én is m egbántalak !

Ism erlek, be voltál ijedve, a z é rt á ru ltá l be.

H aragszom .

i I е - . . .

I* I I N em is ju t ta t tá l bajba.

I I I É n se téged. Segíteni a k artam . B ocsánat. Bocsáss m e g !

N em tan u ltam . M egérdemeltem. É n v o ltam a hibás.

I i M áskor jo b b an m egtanulom a leckét. M áskor tö b b et segítek. Legközelebb nem csinálom . M ajd m egjavu­

lok. Majd jó ra fordítom a rosszat.

M’ 1 I N em baj. N em tö rté n t sem m i. N em tesz sem m it.

N incs semmi vész. Semmiség. Szóra sem érdemes.

N em is h arag u d tam igazán. M ajd kiheverem . I M I Elhiszem . Tudom . Jó l van. N em bánom . Nem h arag ­

szom. M egbocsátok. J ó l v an , kössünk b a rá ts á g o t!

Ig azán rendes vagy. Ne búslakodj ! F elejtsü k e l ! Te se voltál könnyű helyzetben. N em is te h e tté l volna m ást. Űgyis m e g tu d tá k volna. Te sem tehetsz róla.

I m N em baj, m ajd lesz valahogy. M ajd m ásk o r jobban sikerül. Nem b aj, m áskor nem leszünk rosszak.

K om binációk

E’ I E I K á r volt elkezdeni.

E’ I I I K ár, hogy rosszak voltunk.

I E ;E I A kkor is te v o ltál a hibás.

I E ;I I M indketten bűnösök vagyunk.

I E;M | N a m ost m it fogunk csinálni?

I E I e M ost m ár m ents k i! M iért n em segítesz?

M’ I E I M áskor ne csináld ! Máskor ne árulkodj (ne ju tta s s b ajb a) ! M áskor az ig azat m o n d d m e g ! Máskor vigyázz ! Legközelebb jo b b a n vigyázz !

A zért nem k ellett volna, ho g y m egm ondjál.

Késő. Késő b án at. Most m á r úgyis m indegy. Most m á r tú l v agyunk ra jta .

M ost az egyszer m egbocsátok.

M’ I I e N em b aj, m ajd kijavítod. N em b a j, csak ne m ondd el!

M’ I I i M ajd m áskor én is vigyázok.

I e;m M ajd m áskor jobban ta n íts m e g ! I i;m M ajd kijavítom . Majd m egvigasztallak.

27

4. szituáció

E gy kisfiú té rd e l az a u tó ja m ellett. A közelében álló néni a z t m o n d ja : „S ajn álo m , nem tu d o m m eg jav ítan i az a u tó d a t.”

E ’ I I K ár. J a j de kár. De k á r, ho g y nincs m ásik.

J a j de sajnálom . N agy baj.

A kkor nem tu d o k au tó zn i (játszani). A kkor m ivel játsszam ? A kkor hogy já tssz a m vele?

P ed ig nagyon szeretnék vele játszani.

M iért nem tu d o d ? N incs időd rá ? É n sem.

I E I N em értesz hozzá ! Ü gyetlen v a g y !

A kkor m ié rt k ezd tél hozzá? M iért nem a d ta d oda m ásn ak , aki m eg tu d ja ja v íta n i?

P edig te ro n to tta d el. A kkor m iért ro n to tta d el?

De tu d o d , csak nem akarod.

I e P ró b á ld m e g ! L égy szíves csináld m e g ! A kkor vegyél ú ja t (m ásikat) !

V idd el a ja v ító h o z ! H ív j egy sz e re lő t! A kkor ja v ítta s d m eg!

É s az ap u ? Szólj a p u n a k (testvérednek) ! T alán m a jd ap u m eg jav ítja. M ajd segít a testvérem . A kkor ap u ja v íts a meg.

I’ I I M iért is ro n to tta m el?

I I I É n ro n to tta m el. M áskor nem fogom elrontani.

I I I É n nem a k a rta m elrontani.

I i M ajd én m egpróbálom . M ajd m egjavítom én.

M ajd veszek ú ja t (m ásikat).

M ajd segítek.

M’ I I N em baj. Já tsz o m így vele. Íg y is lehet vele játszan i.

J ó lesz így is. N em b a j, v a n m ásik. Nincs r á szük­

ségem.

I M I K öszönöm az eddigi segítséget.

N em b a j, ez nem neked v aló m unka.

I m M ajd m ásk o r m eg jav ítju k .

M ajd v alak i m ás (a b a rá to m , apukám ) m egcsinálja.

A k k o r játszo m m ással.

A k k o r íg y m arad.

A kkor ezt m ár k id o b h a tju k . A kkor nem játszom vele.

N em b a j, m ajd ú ja t veszünk.

E ’ I E I K ár, hogy elro n to ttad . M iért, nem értesz hozzá?

E ’ I I e M iért, pedig nem nehéz. M iért, hisz te feln ő tt vagy?

És m ik o r kapok ú jat?

I E ;E I Nem én ro n to tta m el.

I E I e Te r o n to tta d el, javítsd is m e g ! De én azzal akarok já ts z a n i!

De m eg tu d o d ja v í ta n i! De a z t m o n d ta d , hogy m eg­

lesz !

I E I i É n m eg tu d n á m javítani.

I e;m M ajd veszünk m ásikat.

I e ;i E lviszem akkor apuhoz. A kkor m ajd édesapához fordulok. A kkor elviszem m áshová. M ajd elviszem a szerelőhöz.

•5.

szituáció

Egy kislány és a p u k á ja a k ira k a t e lő tt álln ak és néznek egy b a b á t. Az a p u k á ja így szól: „ H a tö b b pénzem lenne, m egvenném neked e z t a b a b á t.”

E* I J a j de k ár. K ár, hogy nincs pénzed. K ár, hogy nem veszed meg.

De jó lenne ! B árcsak lenne ! É n a z t szerettem volna, ha m egvennéd.

M iért nincs pénzed? M iért nincs n álad pénz?

De m o s t sajnos nincs. N incsen?

I

E I Nem igaz, neked m indig van pénzed. Nem is akarod.

És a z t a sok ennivalót m iből veszitek?

M iért nem hoztál? Miért nem g y ű jtö tté l? A kkor g y ű jtsél rá ! S pórolhattál volna.

Pedig m egígérted.

I e A zért m égis m egvehetnéd ! Most vedd m e g ! De én m ost ak aro m ! De nekem kell ez a b ab a ! Vedd meg m ár ! M enjünk haza és hozzunk p é n z t !

A kkor k érjél kölcsön ! K érjü n k a n y á tó l p é n z t ! De hiszen annyi pénzed biztosan v an !

í ’

I I Ig azán m egvennéd? Kedves tőled. Köszönöm szé­

pen. A jószándék is elég.

i i

i -

Kombinációk

29

I i M ajd én megveszem. N ekem v a n sok pénzem . M ajd én gyűjtök (szerzek) hozzá pénzt.

M ajd csinálok o tth o n egyet.

M’ I I Köszönöm , v an elég (m ásik) babám . R áér, m o st úgyis van m ásik. N em b a j, kibírom b ab a nélkül.

Köszönöm, a szüleim m egveszik nekem.

I M I Jó . Tudom.

Á, ne költsed a p é n z t !

] m M ajd megvesszük, h a lesz pénzed. Majd később (leg­

közelebb, m áskor, fizetéskor) megveszed. A n n ak is eljön az ideje. J ó lesz m a jd később is.

M ajd az apukám (an y u k ám ) megveszi.

A kkor m ajd a rég i (az o tth o n i) babával fogok j á t ­ szani.

K om binációk

E’

I i

e Szeretnék egyszer a zzal a b ab áv al játszan i. S zeret­

ném , ha m egvennéd.

I E I e M iért nem dolgozol jo b b a n ? Dolgozzál érte ! D olgozz tö b b e t, hogy m e g v e h e sse d ! G yújts p é n z t és vedd m e g !

] e;i É s ha hozzáadom az én pénzem et is?

I e ;m É s m ikor lesz pén zed ? H á t ak k o r m ikor veszed m eg?

U gye, m ajd fizetéskor m egkapom ? A kkor m a jd m ásk o r (fizetéskor, születésnapom ra, k arácso n y ra) vedd m eg! Vegyél o lc s ó b b a t! V álasztok egy olcsóbb já té k o t.

N agyon boldog len n ék .

T akarékoskodjunk ! G y ű jts ü n k r á ! M’ I E I De nekem nem te ts z ik . M inek az nekem ? 6. szituáció

K é t jó b a r á t így szól egy kisfiúhoz, aki szeretne velük já ts z a n i: „ K ic si vagy te m ég, veled nem já ts z u n k .”

E’ I I D e k ár, hogy nem já ts z h a to k veletek. D e jó lenne já ts z a n i!

B árcsak nagyobb le h e t n é k ! K ivel (hol) játsszam ?

I E 1 M ajd én is ilyen leszek hozzátok. A kkor én sem adom oda a rollerom at. N em b a j, m ajd ti is k értek tőlem v a la m it!

P u k k a d ja to k m e g ! N em érdekeltek ! N e v á g ja to k f e l ! A zt hiszitek, h o g y a tié te k a világ? Ti is v o lta-

tok k ic s ik ! A zért, m e rt ti nagyok vagytok, m in d en t jo b b an tu d to k (a kicsit nem fogadjátok be)? Á llan­

dóan k ik ö zö sítetek !

De u n d o k o k (csúnyák, ro h a d ta k , hiúk, hülyék, nagy- szájúak) v a g y t o k ! B eképzelt m a jm o k ! N agy sza­

m arak !

M egm ondom a p a p á n a k (m am ának).

Nem fog to k tu d n i engem elkergetni.

I E I N em v a g y o k kicsi. É n nagy vagyok.

I e A zért ( a ttó l még) já tsz h a tn á to k . N a, vegyetek be m á r ! D e já t s s z a t o k ! E ngedjetek já ts z a n i! É n is szeretnék j á ts z a n i!

K i a k ic sit nem becsüli, az a n ag y o t nem érdem li.

De m ié rt n em ?

Г I I -

I I I Igen, kicsi vagyok.

B ocsánat, ho g y z a v a rta la k tite k e t a játék b an . I I I Nem te h e te k róla, hogy kicsi vagyok.

Г |i -

M’ I I Nem b a j. T ud o k egyedül is játszani.

A kkor hazam egyek. A kkor szerbusztok. V an m ás já té k is. V an játszó társam .

I M I Jó l v an . J á ts s z a to k m agatokban. A kkor ne já ts s z a ­ tok. N em haragszom .

I m M ajd m egnövök én is. H a m egnövök, játszotok.

M ajd já tsz o m m ással (a kicsikkel; a m agam k o ra­

beliekkel; a barátaim m al).

A kkor elm egyek babázni. M ajd játszom egyedül (az au tó m m al).

Kombinációk

I E ;I I De len éz tek !

A zt h isz ite k , hogy ti m ár nagy fiúk vagytok? Ti sem v a g y to k m ég fe ln ő tte k !

j E I e M iért? M iért nem já tszo to k velem ? M iért zárto k ki?

Ne leg y etek olyan beképzeltek !

I E I e M iért, velem nem leh et játszan i? De m ié rt nem , én is o ly an jól tu d o k játszan i, m in t ti. A ttó l m ég tu d o k jó l játszan i. M iért, én is tu d o k úgy focizni, m in t ti. É n is ugyanúgy jogosult vagyok a já té k ra . I E j m M ajd já ts z ik m ás. M ajd jo b b gyerek játszik velem .

A zt hiszed, nem tu d o k m ással játszan i?

M ajd já ts z o to k m é g !

I e;i M ajd igyekszem v eletek lé p é st ta rta n i.

I e;m És h a megnövök? H a m egn ö v ö k , já tsz to k velem ? I’ I I e Nem kell a m ásik at a z é rt lenézni.

I I I e N em tu d to k olyan já t é k o t, am ihez én is értek?

De azért p ró b áljato k k i en g em ! D e nekem is m eg kell tanulnom já ts z a n i! A k ise b b n e k is kell já ts z a n i!

De nem tu d já to k , h o g y m ily e n okos vagyok. Kicsi, de ügyes.

M’ I E I N em is kell. N em is a k a ro k v eletek játszani. Jo b b is.

7. szituáció

E g y n é n i a ház a jta ja elő tt áll, és íg y szól a kislányhoz, aki v irá g c so k o rra l a kezében feléje t a r t : „R ossz gyerek v a g y ! L e té p te d a v irá g a im a t!”

E’ I I -

] E I N em baj. Majd nő helyébe m ásik . V an m ég i t t sok.

Ü gyis elvirágzik n em sokára.

O lyan kár, hogy le té p te m ? M inek neked a virág?

H iszen ezek nem is szép v irág o k . M ert kellett.

I E I N em vagyok rossz. E z e k e t én is so k a t öntöztem . N em tép tem le, k a p ta m . A v irág b o ltb an v ettem . N em a néniét té p te m le.

I e K ellene nekem nagyon.

Г I I O lyan sz é p e k! Szép lesz a v á z á b a!

I I I N e haragudj ! (Ne tessék h a r a g u d n i!) B ocsánatot kérek.

S ajnálom . Igaz. B elátom , rossz gyerek voltam . I I I C sak jó t (csak kedveskedni) a k a rta m . N eked szed­

te m . Csak neked (a n y u k á m n a k , apunak) a k a rta m örö m ö t szerezni (szedtem n é v n a p já ra ; születésnap­

já r a ; an y ák napjára).

N em a k a ra tta l tö rté n t. N em tu d ta m , hogy nem sz a b a d (hogy a nénié). C sak já té k b ó l csináltam , n e m rosszaságból.

Csak a vázába a k a rta m te n n i. S zobám at a k artam szépíteni. A zért szedtem , m e r t a n y á k n a p ja van.

C sak csokrot g y ű jtö tte m . N ő k n a p ja van.

I i M ajd v etek (ültetek) m á s ik a t. M ajd visszaültetem . H ozok h elyette ú ja t. Veszek h e ly e tte m ásikat.

M áskor nem teszek ily e n t (nem fogom letépni).

M áskor jobban vigyázok.

ВТ I I -

! M I - I I m —

Kombinációk

I E ;E \ M iért, n em jó, ha a szobában v a n ? I E ;I i A néni is vo lt gyerek.

I E ;I_ I N em szab ad letépni? ;

I E , I I V irágot lopni nem bűn. A ki a v irá g o t szereti, rossz em ber n em lehet.

I E I m M ajd a p u vesz m ásikat.

I’ I I I N em a k a rta m , de nagyon szépek v o ltak . N agyon szeretem a virágot és nincs pénzem rá.

I’ I I e O lyan szépek ezek a virágok, lég y szíves nekem a d n i !

I i;m H a nag y o b b leszek, nem tép em le a virágokat.

8. szituáció

Egy k islán y ö sszetörte a másik b a b á já t. Akié a baba volt, azt m o n d ja: ,,A legszebbik b a b á m a t tö rte d el.”

E’ I I -

I E I N em b a j, N a és aztán?

Ü gy kell neked. Nem szeretlek, a z é rt tö rtem el.

N eked úgyis sok vaii.

N em ez v o lt a legszebb. M ár rég i v o lt. Nincs másik?

M it ak arsz, ócska baba volt. N em k á r érte. Ez neked szép ?

T e p ed ig széttörted az a u tó m . T e is ro n to ttá l el nekem m á r mindenfélét. M ert n e m a k a rta d ideadni.

M ert m egharagudtam rád. '

M egm ondták anyunak, ha b á n ta s z .

M áskor jobban vigyázz r á ! M iért e z t a d ta d ide?

J E I É n csak já tsz o tta m vele. N em is én tö rtem el.

| e T edd össze! Ja v ítsd m eg!

I’ E z b aj.

I I I N e h arag u d j ! Bocsáss m e g ! Ig a z á n sajnálom . Ü g y etlen vagyok.

j I I N em a k a ra tta l (nem szándékosan) tö rté n t. Véletlen v o lt. K icsúszott a kezem ből. V életlenül ráléptem (e jte tte m el).