SZÁLA ERZSÉBET'
A szem orvoslás m últjából
-a soproni Erzsébet K órház és a szem észet története
A szembetegségek gyógyítását a régi időkben javasasszonyok, táltosok, kuruzslók végezték, pl.
aludttejjel vagy vizelettel borogatták a piros, gyulladt szemet. A kuruzsló eljárások között a n ép gyógyászat értékes elem eit is m egtaláljuk, pl. a gyógyvizek alkalm azásait szem bajokra.
Szemészeti vonatkozású em lékeket Sopron város történetében - csakúgy, m in t országos vo
natkozásban - csak a 13. századtól találunk. A források általában olyan orvosokról szólnak, akik az orvoslás valam ennyi ágát művelték.
A herbárium okból tudjuk, hogy szem bajok esetén főleg növényi eredetű szereket h asznál
tak. így például Mel iu s Ju h á s z Pé t e r 1578-ban m egjelent H erbáriumát országszerte ism erték és használták. A füvesek közül Fr a n k o v i t h Gergely orvosdoktor 1588-ban m egjelent „Hasznos és fölötte szikseges K önyv...” cím ű m unkájában találunk ú tm utatást szem bajok orvoslására is, pl.
könyvének 35. oldalán olvashatunk a „szemfiasrul”. A test legtöbb betegségére a m aga által készí
tett „Serapium” kenetet ajánlja gyógyszerként.
A 16-17. században szem észeti gyakorlatot főleg vándorsebészek folytattak. Okulista, vagyis olyan orvos, aki elsősorban szemészettel foglalkozott, nagyon kevés volt abban az időben. A k o lozsvári borbélysebészek 1568-as céhlevelében találunk em lítést arról, hogy a vándorszem észek m űködését nem tiltják meg. G yakran jelentek meg az országban a külföldről, sokszor a Balkánról érkezett okulisták, akik vásárokon, piacokon hirdették m agukat. Sebészm esterséget tanultak, h ó lyagkövet törtek, sérvet m etszettek, de az öregkori szürkehályogban szenvedők látását is sokszor visszaadták. (A szürke lencsét a pupilla m ögül tűszerű eszközökkel elpiszkálták, letépték - ám a szem ben hagyták, am i gyakori későbbi szövődm ényekhez vezetett. A kkorra azonban az okulista m ár messze járt.) Az 1755-ös egészségügyi rendelet m egszabta a vásári szem észkedés díjazását, tehát a hatóságok eltűrték az okulisták m űködését. Ekkor m ár m agyar orvosok is foglalkoztak szembetegségekkel.
A soproni orvosok közül többen tudom ányos m űveikben is foglalkoznak szem észeti p ro b lémákkal. Gen s e l Já n o s Ád á m soproni orvos (1677-1720) az 1703-ban m egjelent „Theses philosophico-medicae” cím ű könyvében ephem er megfigyeléseket közöl. A 194. sz. észlelete pél
dául „De procidentia oculi dextri quoad to tu m ”.A soproni Loew családnak két tagja is orvos lett és szemészettel is foglalkoztak: Lo e w An d r á s és fia, Lo e w Károly Fr i g y e s. Lo e w An d r á s
„Observationes Medicinales” cím ű m űve 158. megfigyelése is szemészeti tárgyú („De Excrescentia carnosa in unó etpterigium in altero oculo ex erisipelate faciei ).
1791-ben jelent m eg a „Lex Patria” törvény, am elyben törvényesítik a szemészi (okulista) ál
lást. A 18. század végén m ég nagyon kevés képzett szemész volt az országban, s így a ren d elet
nek, am elynek értelm ében m egyénként kellett volna egy okulistát alkalm azni, nem lehetett eleget
szalaerzsebet@ m ail.datanet.hu
tenni. Sopron megyében sem került betöltésre az okulista állás, pedig nagy szükség lett volna szemészre.
A pesti szem észklinika felállításáig Sopronból és környékéről sok beteg kereste fel Bécset. Az Életképek 1847. jan u ár 30-diki szám ában olvashatjuk, hogy a H elytartótanács küldött a városba egy Ha r t m a n n nevű szem orvost, aki igen sikeresen m űködött.V ándorszem észként já rt S opron
ban a bécsi Fu k a l a is, aki Bécsben korának híres operatőre volt. Az Ödenburger Zeitung ad h írt arról, hogy Fu k a l a Sopronba fog látogatni, s a G oldner Schwan fogadóban száll meg.
A szemészet önálló szakmává fejlődése útján az első lépés a pesti szem klinika felállítása volt 1801-ben. Ekkor az oktatást és a gyakorlatot, a tanszékvezetését és az országos szem orvosi tisztsé
get még egy személy, Sta hly töltötte be. 1811-ben a főszemészi állást kettéválasztották: az egyete
m i ta n árn ak csak az oktatást és a szemészeti kórodát kellett ellátnia, míg az országos szem orvos ál
landóan utazott az országban. 1846-ban egy m ásodik országos szemészi állást is rendszeresítettek, m e rt egy szemész m ár nem tu d ta ellátni a megyéket. Elsősorban a m egyeszékhelyeken operáltak, főleg szürkehályogot, valam int sok gyulladásos esetet kezeltek.
Az országos szemészi állást töltötte be Sz a b ó Já n o s, akinek Sopron várm egyei m űködéséről (m osonm agyaróvári székhellyel) tu dunk, m ajd - Szabót követően - az országos szemészi tisztsé
get Lippay Gá s p á r (1809-1895) kapta meg. Lippay Sopronban volt diák, m ajd orvos-sebészm es- ter, Győr megye tisztiorvosa, s 1838-tól országos szemorvos. M űködött Sopronban is. Lippay a pesti egyetem en a szem észet helyettes tan ára (1847), m ajd rendes professzora lett (1850).
Fa b i n y Te o p h i l szem észprofesszor tanítványai közül, asszisztensei sorában m űk ö d ö tt (1846
1845) Ha r t m a n n Jó z se f, aki 1847-ben nevét Keményre változtatta. Később az ország m áso d szemészévé nevezték ki, s ilyen m inőségében járt Sopronban is, ahol igen sikeresen m űködött.
Fil ic z k y Tó d o r (1828-1882), a szentgyörgyi evangélikus lelkész fia Sopron város tisztiorvosa volt. A soproni szem betegek osztályáról írt a soproni „Zeitschrift fü r Natúr- und H eilkunde”-ba
1858-tól.
K orának képzett szemésze volt Gr o s s m a n n Lip ó t, aki 1847-ben Bécsben szerzett oklevelet.
Berlini és párizsi m űködését követően 1854-ben telepedett le Sopronban, s itt folytatott szemészeti gyakorlatot 1862-ig. Ezt követően Pestre m ent, ahol 1870-ben szem- és fülbetegek részére nyitott intézetet. Később a budai Szent János kórház szem- és fülészeti osztályának főorvosává nevez
ték ki. Szemészeti cikkei ugyancsak a soproni újságban, a Natúr- und H eilkundéban jelentek meg 1857-től. Egy optikusról, Wa g n e r J. CH.-ről is tu d u n k a városban, aki az Ödenburger Intelligenz- und Anzeigeblatt-ba.n hirdette m agát 1856-ban.
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1847. évi (aug. 11-17) Sopronban ta rto tt VIII. o r
szágos nagygyűlésén nagy jelentőségű volt Gr o s z Frigyes előadása „Terv a magyar és erdélyi földm ívelők közt oly gyakran előforduló szembetegek és gyógyítható vakok számára, több vidéken egyesületek által alakítandó ingyen gyógyító és ápolóintézetekről. A nagyváradi szegény vakok gyógy
intézeteinek rövid leírása” címmel.
Ebben az időben kórházi szem osztályok még csak igen kis szám ban voltak az országban. Ezek elődjeként szolgáltak a szembetegekkel m egtöltött alkalmi szobák az országos szem orvos kiszállá
sa előtt egy-egy adott megyébe, településre. Az országos szem orvosi intézm ény azonban nem fe
lelt meg a követelm ényeknek, m e rt az orvos a m űtétek elvégzését követően elutazott, s a betegeket nem kezelte.
Sopron város és környékének kórházi ellátása az 1200-as évekre nyúlik vissza. Az elm últ szá
zadok során több kórház létezéséről, m űködéséről vannak hiteles dokum entációk
A mai Erzsébet kórházról az első adatot egy 1890-ben írt polgárm esteri jelentésben találjuk.
1897-ben a város tanácsa határozatban m on dta ki a kórház építésének szükségességét. D öntés azonban csak 1909-ben született, m elynek értelm ében a régi Zita kórház helyett egy új, korszerű, 180 ágyas kórházat építenek, am ire a városatyák 910 ezer koronát szavaztak meg. (Ebben az id ő ben létezett m ár egy ún. városi közkórház amely 1900-ban m ár 513 beteget ápolt, a Zita kórház
pedig m agánkórház volt. A m ikor a kórház építésére sor került, a városnak 25 orvosa, 20 okleveles bábája és 6 gyógyszerésze volt.)
1910-ben kezdték m eg a kórház építését, ám az építkezés az I. világháború terhei m iatt n ehe
zen haladt.
A m egnyitást sok hivatalos, bürokratikus huza-vona előzte meg, míg 1919. június 23-án Dr. Szilvási Gy u l a kórházi főorvos, egészségügyi népbiztos m egnyitotta a soproni Erzsébet k ó rh á
zat. Ekkor négy osztálya (sebészeti, belgyógyászati, nőgyógyászati, valam int bőr- és nem ibeteg osztály) m űködött, szemészete, gyerm ekosztálya még nem volt. Az első kinevezett igazgatója a soproni kórháznak Dr. Király Je n ő sebész főorvos volt.
1926. szetem ber 29-én született m eg a határozat a szemészeti osztály létesítéséről. Erre a célra 300 millió koronát szavaztak meg.1931. július 27-én adták át a szemészet (és a bőrgyógyászat) részére az újo nn an épült keleti pavilont 33 ággyal. Vezető főorvosai a 20. század folyamán: Hu b e r
Re z s ő, Br a n d Im r e, Win k l e r Má r i a és Cseke Is t v á n.
Betegforgalmi adatok nem állnak rendelkezésre a II. világháborút megelőző időszakról. A vi
szonylag nagy (a jelenleginél nagyobb) ágylétszám ot az akkor még nagyon gyakori és fertőző szembetegség, a trachoma indokolhatta.
A II. világháború óriási károkat okozott a kórháznak. A szemészet épületét csak 1950-re tu d ták helyreállítani, addig a szemészet az O rsolya iskolában m űködött.
A szemészet soproni főorvosairól:
Hu b e r Rez ső (1889-1959) Sopronban született 1889. október 6-án Hu b e r Sa m u tem etőg on d
nok, kocsigyártó iparos fiaként. Középiskoláját a soproni evangélikus líceum ban végezte. Orvosi diplom áját 1914-ben a Pázm ány Péter Tudományegyetemen szerezte. Az I. világháború idején, 1915-18 között a soproni kórház Belosztályán dolgozott, m ajd 1919-től 1923-ig a z l. szem klinikán volt gyakornok, m ajd tanársegéd. 1923-tól 26-ig a Budapesti Állam i Szem kórházban elsőrendű szem specialistává képezte magát. Ő t választották az Erzsébet K órház első szemész főorvosává.
1923-tól 1954-ig látta el a város és környékének betegeit. Több szakelőadást is tartott. Elsősorban a trachomával foglalkozott. E téren szerzett tapasztalatait külföldi szaklapokban is ism ertette, ám tudom ányos m unkássága nem volt jelentős. Dr. Hu b e r Rezső 1954-ben nyugdíjba vonult. Ek
kor m ár csak csökkentett ágylétszám m al (18 ágy) m űködött a szemészet, m egosztva az O rr-Fül- Gégészettel az emeletet.
1954-től 1956. jan u ár 1-jéig az osztály kinevezett főorvos nélkül m űködött. M egbízott helyet
tesként a G yőrből Sopronba került fiatal szakorvos Dr. Hol l ó s in é d r. Frival sz ky Ko r n é l ia
dolgozott, biztosítva m in d az osztály m ind a járóbetegellátás folyamatos m űködését. (Az ezt kö
vető négy évtized alatt, 1991. májusáig ő m aradt a járóbetegellátás főorvosa.)\956. jan u ár elsejétől Br a n d Im r e, a Pécsi O rvostudományi Egyetem adjunktusa kapott kinevezést a szemészeti osztály élére.
Br a n d Imre 1910. jan u ár 21-én született Őrszálláson, tanító gyerm ekeként. A gim názium ot Baján végezte. O rvosi diplom áját 1934-ben kapta a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1934-től 1936-ig a POTE szem klinikáján volt gyakornok és tanársegéd Al b r ic h m ajd Bor o s mellett. 1941 és 44 között a zom bori kórház szemosztályát vezette, s onnan adjunktusként visszatért Pécsre. A Soproni K órház szem osztályának főorvosaként m űködött 1956. janu ár 1-től 1976. május 16-ig.
Az általános szem észeten kívül a trachom ával, a Filatov féle placenta extractum biológiai h atá
sával, valam int a Kayser-Fleischer gyűrű histochem iai vizsgálatával foglalkozott elsősorban. A Népegészségügy hasábjain a trachom a szociológiai problém áiról értekezett. Foglalkozott a bőr- és szem betegségek összefüggésével is. Üj m űszert is konstruált, amely „brandoló” néven vált ism ertté (irisrectractor). Ezt a m űszert a kerekpupillás tokos hályogm űtétek elvégzéséhez használták. Az ő idejében a soproni kórház szemészeti ellátása országos hírnévnek örvendett. Széleskörű tu d o m á
nyos m unkásságot is folytatott, m integy 75 publikációja jelent meg hazai és nem zetközi szakfo
lyóiratokban.
Szenvedélyes bélyeggyűjtő volt. „A szemészet a filatélia tükrében” cím m el cikket is jelentetett meg. A Soproni Szemlében több, a szemészet helyi történetével foglalkozó írást is m egjelentetett (SSZ 1965, 1966). M int oktató a szemészeti ápolónők nem zedékeit vezette be a szem orvoslás tu dom ányába. Évtizedeken át vezette az ápolónővérek képzését és továbbképzését is. Br a n d Imre
1973. május 16-án súlyos betegségben meghalt. A helyére 1973. október 1-től Dr. Win k l e r M á
riát nevezték ki, aki 1965-ben került segédorvosként a soproni szemosztályra.
Win k l e r Má r i a (1938 -) 1938. novem ber 8-án született G yőrben. O rvosi diplom áját a Deb
receni O rvostudom ányi Egyetemen szerezte meg 1964-ben. Budapesten, a II. szám ú szem klinikán szakvizsgázott szem észetből 1968-ban. Kinevezését követően a m egüresedett segédorvosi állásra Dr. Freyler Alice került, aki 1990-ig segédorvos, szakorvos, m ajd adjunktus volt az osztályon.
A nyolcvan-kilencvenes években az osztály nem csak a legm odernebb gyógyszeres ellátásban ré
szesítette betegeit, han em a m űtéti technikában is élen járt. N agy fordulatot jelentett a m ikroszkóp, a mikroműszerek bevezetése a bulbusm egnyitó m űtéteknél. A nyolcvanas évek végétől általánossá vált a hályogm űtéteknél a műlencse beültetés. Bevezették a lasertherápia-1 és üzem be helyeztek egy új operációs m ikroszkópot fotó és videó felszereléssel. A m o d ern Zeiss operációs m ikroszkóp beszerzésével biztonságossá vált a m odern, korszerű, tervezetten nyitott tokos szürkehályog m ű tétek végzése és a h átsócsarnok műlencse implantáció. A m ódszer soproni bevezetése és standard beavatkozássá tétele Wi n k l e r Má r i a érdem e.
1995-98 között a fekvőbetegek szám a 500-ról 750-re nőtt. A m űlencse beültetések száma 20%- kal növekedett, s ugyanakkor az ápolási idő jelentősen csökkent (10 napról 6 napra - m a m ár csak két nap). A járóbeteg ellátás forgalm a átlag évi 27 ezer fő körül mozgott.
Az osztály orvosainak kiem elkedő teljesítm ényét külön hangsúlyozza az a tény, hogy 1999 ele
jére - főleg az anyagi m egbecsülés hiánya m iatt - erősen m egcsappant az orvos-létszám . Ö t orvos távozott az osztályról, csak a főorvos asszony és Dr. Ba r a n y a i Il o n a m aradt. Dr. Win k l e r M á
ria főorvos 1998 őszén, 34 év kórházi m unka és 25 évi osztályvezetői beosztás után felm entését kérte vezetői beosztása alól.
Több pályázó közül a főorvosi állást a Pécsi Szemészeti Klinika adjunktusa, Dr. Cseke Is t v á n
nyerte el 1999. április 1-jétől.
U gyanebben az évben m egkezdődött a kórház rekonstrukciója, s a h áb orús károkat szenvedett épületből a szem észeti osztály is új helyre, a központi épületbe költözhetett.
Az átköltözést követően azonnal m egkezdődtek - a régióban elsőként - a legm odernebb szür- kehályog-sebészeti technikát jelentő phakoem ulzifikációs műtétek.
A szakrendelés vezetését és a járóbeteg rendelés feladatainak ellátását továbbra is Dr. Win k l e r
Má r i a, a korábbi főorvos asszony végezte, s végzi m a is.
Az új elhelyezés a szemészet szám ára m a ideálisnak m ondható. M egszűnt az osztályt korábban terhelő szétforgácsoltság, s a jobb m űszerkihasználtság jelentős m inőségi javulást hozott a beteg
ellátásban. M egnőtt a fekvőbeteg-forgalom , növekedett a m űtétek, s azon belül a szürkehályog operációk száma. N őtt a területen kívüli betegek szám aránya is.
Az épületi-infrastrukturális felújítást régóta várt műszerfejlesztes is kísérte, am ely teljessé te t
te a soproni szemészeti diagnosztikát és terápiás eszköztárat. Számos új készülékkel (fundus k a
m era, szemészeti ultrahang, stb.) kiem elkedő lehetőséget kaptak a korszerű gyógyításra. Számos nagylelkű adom ányozó is tám ogatta a soproni szemészet m űszerparkjának fejlesztését. így pl. a Lions Klub, a Soproni Egészségügy Alapítvány és Prof. Dr. Alpár Já n o s, aki optikai kiegészítők sorát küldte az operációs m ikroszkóphoz.(D R. Alpá r Já n o s soproni szárm azású, A m erikában élő szemészprofesszor, aki különösen a szem lencse beültetések vonatkozásában végzett nem zetközi szinten úttörő m unkásságot. A Semmelweis O rvostudom ányi Egyetemi is díszdoktorává avatta 2003-ban. Ő fordította angolra a m agyar szemészet jelentős alakjának, Li n k s z ARTÚRnak „ Vissza
nézek...” cím ű könyvét, önéletrajzi írását, amelv 1977-ben jelent meg New Yorkban.)
Az osztály m un katársainak 1994-2004 között 6m agyar és idegen nyelvű publikációja (Cs e k e) jelent meg, valam int 41 előadásuk hangzott el hazai és nem zetközi konferenciákon.
A m int azt Sz á l l á s i Ár p á d írásából tudhatjuk, az oftalmológiai történetírás nálunk, M agyar
országon elsősorban önéletrajzi, életrajzi jellegű. A szemészek naplószerű életrajzi sum m ázatának hagyom ánya a nagyváradi Gr ó sz dinasztiával kezdődik. A nagy pesti orvosi iskola fénykorá
ban (Ba l a s s a, Se m m e l w e i s, Ko r á n y i, Bókay, Lu m n i c z e r) a tanszékvezető Lippay helyett Hir s c h l e r Ig n á c főorvos képviselte a korszerű szemészetet.
Az első aktív oftalmológus és tudatos szakm atörténész Ba r t ó k Im r e, aki 1931-ben 55 oldalas tanulm ányt közölt a szem orvoslás m agyarországi történetéről.
Több hiánypótló m ű született Ma g y a r y-Ko s s a, Bíró Imr e és a Ra d n ó t Ma g d a-Ken y er es
Ág n es szerzőpáros tollából. A 20. századi m agyar szemészek életrajzi és m űködési összefoglalását Győrffy Is t v á n készítette el, cím szószerűen, száraz tényadatokra tám aszkodva.
A soproni szem orvoslás történetére vonatkozó források nem bőségesek. Az eddig megjelent kórházi évkönyveken és néhány cikken kívül időszerű lenne egy levéltári, adattári kutatásokon alapuló átfogó tanulm ány készítése is.
Felhasznált irodalom :
A sop ron i E rzsébet K órház 75 éves. Sopron, 1994.
B artók Imre: A m agyar szem észet története. Bp. 1954. A k ad ém iai Kiadó.
Brand Imre: S zem észeti adatok Sopron történ etéb en . Soproni Szem le, 1 9 6 5 /3 .sz.
Brand Imre: Soproni von atk ozású szem észeti adatok a XIX. századból. S oproni Szem le, 1 9 6 7 /1. sz.
Brand Imre: Soproni adatok az okulisták korából. Soproni Szem le, 1 9 6 6 /l.s z .
C seke István: K isgyerm ekek látásának szűrési leh etőségei és haszna a „Soproni m o d ellb en ”.
D ip lom ad olgozat. 2005.
Eper Tivadar: Brand Im re. (1 9 1 0 -1 9 7 3 ). Soproni Szem le, 1974/1. sz.
Linksz, Arthur: V issz a n é z e k ... N e w York, 1977.
Linksz, A rthur: F igh tin g the third death. Ford: John J. Alpar. N e w York, 1986.
M agyarországi sz e m o r v o so k életrajzi adattára. Ö sszeáll: G yőrffy István és Salacz György. 2004.
M agyary-K ossa Gyula: M agyar O rvosi E m lékek III. Budapest, 1931. Reprint.
Soproni és Sopron m eg y ei Címtár, 1948.
Sopron m eg y ei jo g ú város E rzsébet Kórház története 1994-2004. Sopron, 2004.
Sopron Városi Tanács V B K órházának I. évk ön yve 1960-1965. Sopron. 1966.
Sopron Városi Tanács V B K órházának II. évk ön yve 1966-1968. Sopron, 1969.
Sopron Városi Tanács V B K órházának III. évk ön yve 1969-1974. Sopron, 1974.
Sopron Thj. Város n épjóléti in tézm én y ein ek helyzetk ép e 4 6 /1 9 5 4 V III.j.3 .b .l4 /l Soproni Levéltár Szállási Árpád: A m agyar szem észet szem ész történészei.
h ttp ://se m m e lw e is.tr ip o d .c o m /e n g /sz e m e sz .h tm l
V álogatott d olg o za to k a Soproni Városi Kórház orvosain ak 10 éves m unkásságáról.
K ülön len yom atok . Klny. Gyűjtő. E rzsébet Kórház Könyvtára.
Varga Im réné: A d atok a 20. századi sop ron i tem etk ezései vállalk ozók történetéhez. Soproni Szem le, 2003. 3. sz.
