Ö Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupƒda mÉvei:

Ö Isteni Kegyelme

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupƒda mÉvei:

Bhagavad-gŒtƒ As It Is

÷rŒmad-Bhƒgavatam(12 k¢tet)

÷rŒ Caitanya-caritƒm‚ta(9 k¢tet) K‚‰†a, the Supreme Personality of Godhead(2 k¢tet)

Teachings of Lord Caitanya The Nectar of Devotion The Nectar of Instruction

÷rŒ œ€opani‰ad Easy Journey to Other Planets The Journey of Self-Discovery The Science of Self-Realization Perfect Questions, Perfect Answers

Life Comes from Life The Path of Perfection Beyond Birth and Death

K‚‰†a Consciousness: The Topmost Yoga System K‚‰†a Consciousness: The Matchless Gift

The Perfection of Yoga K‚‰†a, the Reservoir of Pleasure

On the Way to K‚‰†a Rƒja-vidyƒ: The King of Knowledge

Magyarul:

A Bhagavad-gŒtƒ Így, ahogy van

÷rŒmad-Bhƒgavatam(12 k¢tet)

÷rŒ Caitanya-caritƒm‚ta Az odaad§s nekt§rja

÷rŒ Caitanya tan¨t§sa K‚‰†a, az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge

A t¢k¦letes j©ga

÷rŒ œ€opani‰ad

T¢k¦letes k¦rd¦sek, t¢k¦letes v§laszok Az ¢nmegval©s¨t§s tudom§nya

A tan¨t§sok nekt§rja K¢nnyÉ utaz§s m§s bolyg©kra

Sz¤let¦sen ¦s hal§lon tÍl Ýton K‚‰†a fel¦

Rƒja-vidyƒ: a b¢lcsess¦g kir§lya A t¢k¦letess¦g Ítja

K‚‰†a-tudat: A szeretet ¦s odaad§s yog§ja Ýton ¢nmagunk fel¦

Vissza Istenhez magazin

A k¢nyv t¦m§ja ir§nt ¦rdeklÆdÆk az al§bbi c¨mekre ¨rhatnak:

Magyarorsz§gi Krisna-tudatÍ H¨vÆk K¢z¢ss¦ge K¢zponti IrodaÃ1301 BudapestÃPostafi©k 46.

tel.: 06 (1) 212-6270Ãinfo@krisna.hu Bhaktivedanta Hittudom§nyi FÆiskola

1039 BudapestÃAttila u. 8.

tel.: 06 (1) 321-7787Ãinfo@bhf.hu Budapesti Hare Krisna Oktat§si ¦s Kultur§lis K¢zpont

1039 Budapest (Csillaghegy)ÃLehel u. 15Ä17.

tel.: 06 (1) 391-0435Ãlelekpalotaja@1108.cc Krisna-v¢lgy Indiai Kultur§lis K¢zpont ¦s Biofarm

8699 Somogyv§mosÃFÆ u. 38.

tel.: 06 (85) 540-002Ã06 (30) 641-2309 info@krisnavolgy.hu

www.krisna.hu

Copyright Ç 1993 The Bhaktivedanta Book Trust International, Inc.

www.krishna.com ISBN 978-91-7149-790-1 Harmadik kiad§s 2016

A k¢nyvbÆl k¦sz¨tett e-book ingyen hozz§f¦rhetÆ a www.bbtmedia.com/hu oldalon.

K©d:EB16HU88354P

ŽrŒla Baladeva Vidyƒbhł‰a†§nak, aki olyan sz¦pen elmagyar§zta a vedƒntafiloz©fi§tGovinda-bhƒ‰ya

c¨mÉ mÉv¦ben

Tartalom

Prol©gus 11 ElÆsz© 15

Bevezet¦s 19

ELSÖ FEJEZET

Hadiszemle a kuruk‰etrai csatamezÆn 47

Az ellens¦ges seregek felsorakoztak. Arjuna, a hÆs vit¦z ked- ves rokonait, tan¨t©it, bar§tait pillantja meg mindk¦t oldalon, harci v§gyban ¦gve, k¦szen arra, hogy ¦let¤ket §ldozz§k a csa- t§ban. Egy¤tt¦rz¦s ¦s b§nat ¢nti el, ereje elhagyja, elm¦j¦n zavar lesz Írr§, s nem akar t¢bb¦ harcolni.

M·SODIK FEJEZET

A Bhagavad-gŒtƒ tartalm§nak

¢sszefoglal§sa 79

Arjuna megh©dol az Ýr K‚‰†a elÆtt, ¦s a tan¨tv§nya lesz. K‚‰†a az §tmeneti anyagi test ¦s az ¢r¢k l¦lek k¢z¢tti alapvetÆ k¤- l¢nbs¦grÆl tan¨tja Æt. Besz¦l a l¦lekv§ndorl§sr©l, a LegfelsÆbb

¢nzetlen szolg§lat§nak term¦szet¦rÆl ¦s az ¢nmegval©s¨t§st el¦rt ember jellemzÆirÆl.

HARMADIK FEJEZET

Karma-yoga 157

Ebben az anyagi vil§gban mindenkinek cselekednie kell. A tet- tek vagy az anyagi vil§ghoz k¢tik az embert, vagy kiszabad¨t- j§k onnan. A LegfelsÆbb ¢r¢m¦re, ¢nzetlen¤l cselekedve b§rki felszabadulhat akarma(a tett ¦s visszahat§s) t¢rv¦nye al©l, ¦s

t§lis tud§st.

NEGYEDIK FEJEZET

Transzcendent§lis tud§s 201

A transzcendent§lis tud§s Ä a l¦lekre, Istenre ¦s kettÆj¤k kap- csolat§ra vonatkoz© lelki tud§s Ä megtiszt¨t ¦s felszabad¨t. Ez a tud§s az ¢nzetlen odaad© cselekedetek (karma-yoga) gy¤m¢l- cse. Az Ýr felt§rja aGŒtƒÆsidÆkbe visszanyÍl© t¢rt¦net¦t, be- sz¦l annak c¦lj§r©l ¦s jelentÆs¦g¦rÆl, elmondja, hogy idÆrÆl idÆre al§sz§ll az anyagi vil§gba, valamint azt, hogy milyen fontos, hogy egyguruhoz,egy lelki megval©s¨t§st el¦rt tan¨t©hoz forduljunk.

²T²DIK FEJEZET

Karma-yoga Ä cselekv¦s K‚‰†a-tudatban 249

Minden tett¦t v¦grehajtva, §m bensÆj¦ben azok gy¤m¢lcs¦rÆl lemondva a transzcendent§lis tud§s t¤z¦ben megtisztult b¢lcs el¦ri a b¦k¦t, megszabadul a ragaszkod§st©l, lelki l§t§sm©dra tesz szert ¦s boldog lesz.

HATODIK FEJEZET

Dhyƒna-yoga 279

Az a‰‡ƒ…ga-yoga mechanikus medit§ci©j§nak gyakorl§s§val az ember k¦pes uralkodni elm¦je ¦s ¦rz¦kei f¢l¢tt, figyelm¦t pe- dig a Paramƒtmƒra (a FelsÆl¦lekre, az Ýr sz¨vben lakoz© for- m§j§ra) ¢sszpontos¨thatja. Ez a yoga-folyamat a samƒdhiban tetÆzik, amikor az ember tudata teljesen a LegfelsÆbbe mer¤l.

HETEDIK FEJEZET

Az AbszolÍtr©l sz©l© tud§s 327

Az Ýr K‚‰†a a LegfelsÆbb Igazs§g, a legfelsÆbb ok, vala- mint minden anyagi ¦s lelki dolog fenntart© ereje. Az emelke- dett lelkek odaad©an megh©dolnak Neki, m¨g az istentagad©k elm¦j¦t m§sf¦le im§dat k¢ti le.

A LegfelsÆbb el¦r¦se 369

Ha valaki ¦lete sor§n, k¤l¢n¢sen pedig a hal§l pillanat§ban nagy odaad§ssal az Ýr K‚‰†§ra eml¦kezik, eljuthat az Ö leg- felsÆbb hajl¦k§ra, mely tÍl van az anyagi vil§gon.

KILENCEDIK FEJEZET

A legbizalmasabb tud§s 399

Az Ýr K‚‰†a a LegfelsÆbb Isten, az im§dat legfelsÆbb k¢- z¦ppontja. A l¦lek a transzcendent§lis odaad© szolg§laton (a bhaktin) kereszt¤l ¢r¢k kapcsolatban §ll Vele. Tiszta odaad§- s§t fel¦bresztve visszat¦rhet Hozz§ a lelki vil§gba.

TIZEDIK FEJEZET

Az AbszolÍt fens¦ge 445

Az anyagi ¦s a lelki vil§gban minden csod§latos megnyilv§- nul§s, erÆ, sz¦ps¦g, nagys§g ¦s fens¦g csup§n K‚‰†a isteni energi§inak ¦s fens¦g¦nek a t¢red¦ke. Mint minden ok legfel- sÆbb oka, minden l¦tezÆ fenntart©ja ¦s l¦nyege, K‚‰†a minden teremtett l¦ny sz§m§ra a legfelsÆbb im§dand© szem¦ly.

TIZENEGYEDIK FEJEZET

A kozmikus forma 487

Az Ýr K‚‰†a isteni szemekkel aj§nd¦kozza meg Arjun§t, s meg- mutatja neki lenyÉg¢zÆ, v¦gtelen form§j§t, a kozmikus univerzu- mot. Ezzel v¦gleg bizonys§got tesz isteni mivolt§r©l. Elmondja, hogy sz¦ps¦ges emberi form§ja az Istens¦g eredeti form§- ja, melyet csakis az odaad© szolg§lat §ltal lehet megpillantani.

TIZENKET TEDIK FEJEZET

Az odaad© szolg§lat 537

Abhakti-yoga,az Ýr K‚‰†a tiszta odaad© szolg§lata a legma- gasabb rendÉ ¦s legmegfelelÆbb eszk¢z a K‚‰†a ir§nti tiszta

magasztos utat j§rj§k, isteni term¦szetre tesznek szert.

TIZENHARMADIK FEJEZET

A term¦szet, az ¦lvezÆ ¦s a tudat 559

Aki meg¦rti a test, a l¦lek ¦s a f¢l¢tt¤k §ll© FelsÆl¦lek k¢z¢tti k¤l¢nbs¦get, kiszabadul ebbÆl az anyagi vil§gb©l.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET

Az anyagi term¦szet h§rom k¢tÆereje 597

Minden testet ¢lt¢tt l¦lek az anyagi term¦szet h§rom k¢tÆ- erej¦nek, a j©s§g, a szenved¦ly ¦s a tudatlans§g k¢tÆerej¦- nek az ir§ny¨t§sa alatt §ll. Az Ýr K‚‰†a elmagyar§zza, mik ezek a k¢tÆerÆk, hogyan hatnak r§nk, hogyan lehet legyÆzni Æket, valamint elmondja, mi jellemzi azt az embert, aki el¦rte a transzcendent§lis §llapotot.

TIZEN²T²DIK FEJEZET

A LegfelsÆbb Szem¦ly el¦r¦s¦nek yog§ja 623

A v¦dikus tud§s v¦gsÆ c¦lja, hogy megszabaduljunk a k¢tel¦- kektÆl, melyek az anyagi vil§ghoz fÉznek benn¤nket, s meg-

¦rts¤k, hogy az Ýr K‚‰†a az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyi- s¦ge. Aki meg¦rti, kicsoda Ö, az megh©dol ElÆtte, s odaad©

szolg§lat§hoz l§t.

TIZENHATODIK FEJEZET

Az isteni ¦s a d¦moni term¦szet 647

Akik d¦monikus tulajdons§gokkal rendelkeznek, ¦s a szent-

¨r§sok parancsait figyelmen k¨v¤l hagyva, saj§t szesz¦lyeiket k¢vetve ¦lnek, alacsonyabb rendÉ fajokban sz¤letnek Íjj§, ¦s l¦t¤k az anyag b¢rt¢n¦ben tov§bb folytat©dik. Akik azonban isteni tulajdons§gok birtok§ban vannak, ¦s a szent¨r§sok sza- b§lyainak engedelmeskedve ¦lnek, lassank¦nt lelki t¢k¦letes- s¦gre tesznek szert.

A hit fajt§i 673

Az anyagi term¦szet h§rom k¢tÆerej¦nek megfelelÆen h§rom- f¦le hit van, amely e k¢tÆerÆkbÆl sz§rmazik. Azoknak a tet- tei, akiknek hit¦t a szenved¦ly ¦s a tudatlans§g jellemzi, csu- p§n §tmeneti, anyagi eredm¦nyekkel j§rnak, m¨g a j©s§gban, a szent¨r§sok parancsolatait k¢vetve v¦grehajtott tettek meg- tiszt¨tj§k a sz¨vet, ¦s az Ýr K‚‰†§ba vetett tiszta hithez, vala- mint az Ir§nta ¦rzett odaad§shoz vezetnek.

TIZENNYOLCADIK FEJEZET

V¦gk¢vetkeztet¦s Ä a t¢k¦letes lemond§s 697

K‚‰†a elmagyar§zza a lemond§s jelent¦s¦t, ¦s arr©l besz¦l, milyen hat§ssal vannak a term¦szet k¢tÆerÆi az ember tuda- t§ra ¦s tetteire. Elmondja, mi a Brahman-tudatoss§g, besz¦l aBhagavad-gŒtƒ dicsÆs¦g¦rÆl ¦s v¦gk¢vetkeztet¦s¦rÆl: a vall§s legmagasabb rendÉ form§ja az Ýr K‚‰†a elÆtti abszolÍt, felt¦t- len, szeretetteljes megh©dol§s, ami megszabad¨tja az embert minden bÉntÆl, teljes megvil§gosod§ssal §ldja meg, ¦s k¦pes- s¦ teszi arra, hogy visszat¦rjen K‚‰†a ¢r¢k lelki hajl¦k§ra.

F¤ggel¦k

Megjegyz¦s a m§sodik angol kiad§shoz 758 Az ¨r©r©l 759

Az id¦zett irodalom jegyz¦ke 761 Sz©jegyz¦k 762

Szanszkrit kiejt¦si Ítmutat© 769 A szanszkrit versek jegyz¦ke 772 A magyar§zatok versmutat©ja 786 T§rgy- ¦s n¦vmutat© 792

Prol©gus

Noha aBhagavad-gŒtƒsz§mtalan kiad§st meg¦rt m§r, ¦s rendk¨v¤l sz¦- les k¢rben olvass§k ¢n§ll© k¢nyvk¦nt, eredetileg aMahƒbhƒrata,az Æsi szanszkrit t¢rt¦nelmi eposz egyik fejezete. AMahƒbhƒrata eg¦szen a jelenlegi Kali-korszakig fel¢leli az esem¦nyeket. E kor kezdet¦n, mintegy

¢t ¦vezreddel ezelÆtt t¢rt¦nt, hogy az Ýr K‚‰†a elbesz¦lte aBhagavad- gŒtƒtbar§tj§nak ¦s h¨v¦nek, Arjun§nak.

P§rbesz¦d¤k Ä minden idÆk legnagyszerÉbb filoz©fiai ¦s vall§si dial©- gusa Ä egy csata, egy hatalmas testv¦rh§borÍ kezdete elÆtt hangzott el.

Az ¤tk¢zetben Dh‚tarƒ‰‡ra sz§z fia ¦s ellenfeleik, unokatestv¦reik, a Pƒ†ˆav§k, azaz Pƒ†ˆu fiai §lltak szemben egym§ssal.

Dh‚tarƒ‰‡ra ¦s Pƒ†ˆu fiv¦rek voltak, a Kuru-dinasztia sarjai. A dinasz- tia Bharata kir§lyt©l sz§llt al§, a F¢ld hajdani uralkod©j§t©l, akinek nev¦- bÆl aMahƒbhƒrataelnevez¦s is sz§rmazik. Dh‚tarƒ‰‡ra, az idÆsebb testv¦r vakon sz¤letett, ez¦rt a tr©n, mely egy¦bk¦nt Æt illette volna, ¢ccs¦re, Pƒ†ˆura sz§llt.

Pƒ†ˆu fiatalon meghalt, s ¢t gyermek¦t Ä Yudhi‰‡hir§t, BhŒm§t, Arjun§t, Nakul§t ¦s Sahadev§t Ä Dh‚tarƒ‰‡ra vette gondjaiba, akit ideiglenesen a tr©nra ¤ltettek. ¸gy azt§n Dh‚tarƒ‰‡ra ¦s Pƒ†ˆu fiai egy¤tt nÆttek fel a kir§lyi palot§ban. Mindannyiukat a kiv§l© Dro†a tan¨totta a had§szat tudom§ny§ra, s a dinasztia rendk¨v¤li tiszteletnek ¢rvendÆ Ànagyatyja", BhŒ‰ma l§tta el Æket tan§csokkal.

Dh‚tarƒ‰‡ra fiai azonban (k¤l¢n¢sen a legidÆsebb, Duryodhana) gyÉ- l¢lt¦k a Pƒ†ˆav§kat, ¦s irigykedtek r§juk, s a vak ¦s befoly§solhat© Dh‚ta- rƒ‰‡ra azt akarta, hogy ne Pƒ†ˆu gyermekei, hanem saj§t fiai ¢r¢k¢lj¦k a kir§lys§got.

Duryodhana Dh‚tarƒ‰‡ra j©v§hagy§s§val kitervelte, hogy meg¢li Pƒ†ˆu ifjÍ fiait, akik csakis nagyb§tyjuk, Vidura ¦s unokatestv¦r¤k, az Ýr K‚‰†a k¢r¤ltekintÆ gondoskod§s§nak k¢sz¢nhetÆen ¦lt¦k tÍl az Æket ¦rt megannyi t§mad§st.

Az Ýr K‚‰†a nem k¢z¢ns¦ges ember volt, hanem maga a LegfelsÆbb Istens¦g, aki al§sz§llt a F¢ldre, s egy vir§gz© dinasztia herceg¦nek sze- rep¦t j§tszotta. Ebben a szerepben Pƒ†ˆu feles¦g¦nek, KuntŒnak, vagyis P‚thƒnak, a Pƒ†ˆav§k anyj§nak unoka¢ccse is volt. Rokonukk¦nt ¦s a val-

l§s ¢r¢k fenntart©jak¦nt kegy¦ben r¦szes¨tette ¦s megv¦delmezte Pƒ†ˆu j§mbor fiait.

A ravasz Duryodhana azonban v¦g¤l szerencsej§t¦kra h¨vta ki a Pƒ†- ˆav§kat. A v¦gzetes viadal sor§n Duryodhana ¦s fiv¦rei megkaparintot- t§k DraupadŒt, a Pƒ†ˆav§k er¦nyes ¦s odaad© feles¦g¦t, ¦s aljas m©don megpr©b§lt§k levetkÆztetni Æt a hercegek ¦s kir§lyok gy¤lekezet¦nek szeme l§tt§ra. K‚‰†a isteni beavatkoz§sa megmentette DraupadŒt, de a szerencsej§t¦k sor§n, amely elÆre kitervelt gonosztett volt, a Pƒ†ˆav§kat megfosztott§k kir§lys§gukt©l, ¦s tizenh§rom ¦vre sz§mÉzt¦k Æket.

Sz§mÉzet¦s¤kbÆl visszat¦rve a Pƒ†ˆav§k az Æket jogosan megilletÆ kir§lys§got k¢vetelt¦k Duryodhan§t©l, aki ny¨ltan visszautas¨totta a k¦- r¦st. Mivel hercegek l¦v¦n k¢teless¦g¤k volt a n¦p vezet¦se, az ¢t Pƒ†- ˆava ekkor csup§n ¢t falut k¦rt. Az ¢ntelt Duryodhana azonban kijelen- tette: m¦g annyi f¢ldet sem ad nekik, amennyi egy tÉ hegye alatt elf¦r.

A Pƒ†ˆav§k mindv¦gig t¤relmesek ¦s b¦ketÉrÆek voltak; most azonban Így tÉnt, a h§borÍ elker¤lhetetlen.

A vil§g kir§lyai k¦t csoportra oszlottak: voltak, akik Dh‚tarƒ‰‡ra fiainak oldal§ra §lltak, m¨g m§sok a Pƒ†ˆav§kat t§mogatt§k. K‚‰†a Pƒ†ˆu fiai h¨rn¢k¦nek szerep¦ben m¦g elment Dh‚tarƒ‰‡ra udvar§ba, hogy megpr©- b§ljon b¦k¦t k¢tni. K¦r¦s¦t megtagadt§k, s ¨gy a h§borÍ bizonyoss§ v§lt.

A j§mbor Pƒ†ˆav§k az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦nek fogadt§k el K‚‰†§t, §m Dh‚tarƒ‰‡ra istentelen fiai nem ¨gy tekintettek R§. K‚‰†a m¦gis felaj§nlotta, hogy a szemben§ll© felek k¨v§ns§ga szerint vesz r¦szt a harcban. Mint Isten, szem¦lyesen nem akart harcolni, de az egyik f¦l Ä k¨v§ns§g§nak megfelelÆen Ä megkaphatta K‚‰†a hadsereg¦t, a m§sik pedig mag§t K‚‰†§t mint tan§csad©t ¦s seg¨tÆt. Duryodhana, aki kiv§l©

politikus volt, azon nyomban lecsapott K‚‰†a hadsereg¦re, m¨g a Pƒ†ˆa- v§k ugyanennyire v§gytak arra, hogy maga K‚‰†a §lljon az oldalukon.

K‚‰†§b©l ¨gy Arjuna kocsihajt©ja lett, v§llalva, hogy vezeti a h¨res ¨j§sz harci szeker¦t. El¦rkezt¤nk h§t ahhoz a pillanathoz, ahol aBhagavad- gŒtƒelkezdÆdik: a k¦t sereg harcra k¦szen felsorakozott, s Dh‚tarƒ‰‡ra t¤relmetlen¤l k¦rdezi tan§csos§t©l, SaŠjay§t©l: ÀMi t¢rt¦nik?"

Minden d¨szlet a hely¦n Ä most m§r csak a ford¨t§shoz ¦s a magyar§- zathoz szeretn¦nk n¦h§ny sz©t fÉzni.

ABhagavad-gŒtƒkor§bbi ford¨t©i §ltal§ban arra haszn§lt§k a mÉvet, hogy K‚‰†a szem¦ly¦t f¦lretolva saj§t elk¦pzel¦seiket ¦s filoz©fi§jukat mutass§k be. AMahƒbhƒratat¢rt¦net¦t k¤l¢n¢s m¨tosznak tekintett¦k, K‚‰†§t pedig puszta k¢ltÆi eszk¢znek, egy n¦vtelen g¦niusz sz©cs¢v¦nek, vagy a legjobb esetben is egy nem tÍls§gosan figyelemre m¦lt© t¢rt¦nelmi szem¦lyis¦gnek.

ABhagavad-gŒtƒc¦lja ¦s l¦nyege azonban K‚‰†a szem¦lye, ahogyan azt aGŒtƒmaga is sz§mos ¨zben kijelenti.

Ennek a ford¨t§snak ¦s a hozz§ fÉz¢tt magyar§zatnak az a c¦lja, hogy az olvas©t K‚‰†afel¦vezesse, nem pedig az, hogy elt§vol¨tsa TÆle, s ez§ltal a mÉ ellentmond§sokt©l mentess¦ ¦s ¦rthetÆv¦ v§lik. AGŒtƒelbesz¦lÆje

¦s v¦gsÆ c¦lja K‚‰†a, ez¦rtA Bhagavad-gŒtƒ Így, ahogy vane csod§latos szent¨r§s val©di mondanival©j§t t§rja fel.

A Kiad©k

ElÆsz©

A Bhagavad-gŒtƒ Így, ahogy van-t eredetileg olyan form§ban ¨rtam meg, ahogyan azt most l§tj§k. Sajnos azonban az elsÆ kiad§s alkalm§val az eredeti k¦ziratot kevesebb mint n¦gysz§z oldalasra kellett r¢vid¨ten¤nk.

Nem voltak illusztr§ci©k hozz§, ¦s a legt¢bb eredeti verset nem k¢vet- t¦k magyar§zatok. Valamennyi k¢nyvem Ä a÷rŒmad-Bhƒgavatam,a÷rŒ œ€opani‰ad stb. Ä hasonl© rendszer szerint ¦p¤l fel: elÆsz¢r az eredeti verset olvashatj§k, azut§n annak latin betÉs §t¨r§s§t, szavank¦nti ford¨- t§s§t, majd a vers teljes ford¨t§s§t ¦s a magyar§zatokat. Mindez rendk¨- v¤l hiteless¦ ¦s tudom§nyoss§ teszi a k¢nyvet ¦s mag§t©l ¦rtetÆdÆv¦ a jelent¦st, ez¦rt nem ¢r¤ltem neki, amikor le kellett r¢vid¨tenem az ere- deti k¦ziratot. K¦sÆbb azonban, amikor aBhagavad-gŒtƒir§nti ¦rdeklÆ- d¦s jelentÆsen megn¢vekedett, sz§mos tud©s ¦s gyakorl© h¨vÆ arra k¦rt, hogy eredeti form§j§ban tegyem k¢zz¦ ford¨t§somat. Jelenlegi pr©b§lko- z§sunk c¦lja az, hogy a tud§s e nagy k¢nyv¦nek eredeti k¦zirat§t a teljes paramparƒ-magyar§zattal adjuk k¢zz¦, hogy a K‚‰†a-tudat mozgalm§t m¦g szil§rdabb alapokra helyezz¤k, s elÆseg¨ts¤k fejlÆd¦s¦t.

Mozgalmunk, a K‚‰†a-tudat mozgalma val©di, t¢rt¦nelmileg hiteles, term¦szetes ¦s transzcendent§lis, mert az igaziBhagavad-gŒtƒnalapszik.

Lassank¦nt a legn¦pszerÉbb mozgalomm§ v§lik a vil§gon, k¤l¢n¢sen a fiatalok k¢r¦ben, de az idÆsebb gener§ci© is egyre nagyobb ¦rdeklÆd¦ssel fordul fel¦. Koros Íriemberek kezdenek el ¦rdeklÆdni ir§nta, olyannyira, hogy tan¨tv§nyaim ap§i ¦s nagyap§i nagyszerÉ k¢z¢ss¦g¤nk, a Krisna- tudatÍ H¨vÆk Nemzetk¢zi K¢z¢ss¦ge t§mogat© tagjai lesznek, ¨gy lelke- s¨tve benn¤nket. Los Angelesben sz§mtalan sz¤lÆ felkeresett m§r, hogy kifejezze h§l§j§t amiatt, hogy szerte a vil§gon ir§ny¨tom a K‚‰†a-tudat mozgalm§t. Voltak, akik azt mondt§k, hogy az amerikaiak nagyon sze- rencs¦sek, ami¦rt haz§jukban kezdtem el a pr¦dik§l§st. A mozgalom ala- p¨t© atyja azonban val©j§ban az Ýr K‚‰†a, hiszen a K‚‰†a-tudat eredete igen Æsi idÆkre nyÍlik vissza, s az emberi t§rsadalomba a tan¨tv§nyi l§n- colaton kereszt¤l sz§ll al§. Mindez¦rt az elismer¦s azonban nem az ¦n szem¦lyemnek, hanem ¢r¢k lelki tan¨t©mesteremnek, Ö Isteni Kegyel- m¦nek, O„ Vi‰†upƒda Paramaha„sa Parivrƒjakƒcƒrya 108 ŽrŒ ŽrŒmad Bhaktisiddhƒnta SarasvatŒ GosvƒmŒ Mahƒrƒja Prabhupƒd§nak j§r.

Az ¦n ¦rdemem mindebben csup§n annyi, hogy eredetiben, torz¨t§s n¦l- k¤l igyekeztem bemutatni aBhagavad-gŒtƒt. A Bhagavad-gŒtƒ Így, ahogy

vanmegjelen¦se elÆtt szinte minden angol kiad§s valakinek a szem¦lyes

¦rdekeit szolg§lta. A mi c¦lunkA Bhagavad-gŒtƒ Így, ahogy vanbemuta- t§sa sor§n az, hogy K‚‰†a, az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge misszi©j§t ismertess¤k. Feladatunk teh§t K‚‰†a akarat§nak, s nem valamif¦le vil§gi spekul§l© Ä politikus, filoz©fus vagy tud©s Ä v¦lem¦ny¦nek az ismerte- t¦se, akik nagy tud§suk ellen¦re oly keveset tudnak K‚‰†§r©l. Amikor K‚‰†a kijelenti, hogyman-manƒ bhava mad-bhakto mad-yƒjŒ mƒ„ na- maskuru,mi Ä ezekkel az §ll¨t©lagos tud©sokkal ellent¦tben Ä nem azt mondjuk, hogy K‚‰†a k¤l¢nb¢zik a Benne l¦vÆ l¦lektÆl. K‚‰†a abszolÍt, ez¦rt neve, form§ja, tulajdons§gai, kedvtel¦sei stb. k¢z¢tt nincs k¤l¢nb- s¦g. AbszolÍt helyzet¦t azok, akik nem K‚‰†abhakt§i,s nem tartoznak a paramparƒhoz(a tan¨tv§nyi l§ncolathoz), nehezen ¦rthetik meg. Az Így- nevezett tud©sok, politikusok, filoz©fusok ¦ssvƒmŒknem rendelkeznek t¢k¦letes tud§ssal K‚‰†§r©l, s megpr©b§lj§k sz§mÉzni vagy meg¢lni Öt, amikor magyar§zatot ¨rnak aBhagavad-gŒtƒhoz.ABhagavad-gŒtƒeff¦le nem hiteles magyar§zataitmƒyƒvƒda-bhƒ‰y§naknevezik. Az Ýr Caitanya

©vott benn¤nket az ilyen emberektÆl, akik nem k¢vetik a hiteles forr§so- kat. F¦lre¦rthetetlen¤l kijelentette: legyen az b§rki, ha amƒyƒvƒdŒfilo- z©fia alapj§n pr©b§lja meg¦rteni aBhagavad-gŒtƒt,nagy hib§t k¢vet el.

ABhagavad-gŒtƒf¦lrevezetett tanulm§nyoz©ja minden bizonnyal elt¦ved a lelki parancsok ¢sv¦ny¦n, s ¨gy nem fog tudni hazat¦rni, vissza Istenhez.

Az egyetlen sz§nd¦kunkA Bhagavad-gŒtƒ Így, ahogy vankiad§s§val az, hogy a felt¦telekhez k¢t¢tt, tanulni v§gy© embert ugyanazon c¦l fel¦ terel- j¤k, mint ami¦rt K‚‰†a sz§ll al§ e bolyg©ra Brahmƒ minden napj§ban, azaz minden 8 600 000 000 ¦vben egyszer. ErrÆl a c¦lr©l maga aBhagavad-gŒtƒ besz¦l, amit Így kell elfogadnunk, ahogyan van, m§sk¦pp semmi ¦rtelme azzal pr©b§lkoznunk, hogy meg¦rts¤k aBhagavad-gŒtƒt¦s elbesz¦lÆj¦t, az Ýr K‚‰†§t. Az Ýr K‚‰†a aBhagavad-gŒtƒtelÆsz¢r a napistennek mondta el sok milli© ¦vvel ezelÆtt. K‚‰†§ban, a hiteles forr§sban b¨zva kell elfo- gadnunk ezt a t¦nyt, s ¨gy kell meg¦rten¤nk aBhagavad-gŒtƒt¢rt¦nelmi jelentÆs¦g¦t, an¦lk¤l hogy f¦lremagyar§zn§nk azt. Ha valaki K‚‰†a akara- t§t figyelmen k¨v¤l hagyva ¦rtelmezi aBhagavad-gŒtƒt,a legnagyobb s¦r- t¦st k¢veti el. Hogy ezt elker¤lj¤k, az Urat az Istens¦g LegfelsÆbb Sze- m¦lyis¦g¦nek kell elfogadnunk, ahogyan azt Arjuna, az Ýr K‚‰†a elsÆ tan¨tv§nya tette. ABhagavad-gŒtƒtilyen szellemben val© olvas§sa val©ban hiteles, ¦s seg¨t az emberi t§rsadalomnak abban, hogy beteljes¨tse emberi k¤ldet¦s¦t.

A K‚‰†a-tudat mozgalma n¦lk¤l¢zhetetlen az emberi t§rsadalomban, mert az ¦let legteljesebb t¢k¦letess¦g¦t teszi el¦rhetÆv¦. Hogy ez mik¦nt t¢rt¦nik, arr©l aBhagavad-gŒtƒr¦szletes magyar§zattal szolg§l. Az ¢r¢k- k¦ vit§z© materialist§k sajnos saj§t d¦monikus c¦ljaikra haszn§lt§k fel a Bhagavad-gŒtƒt,hogy f¦lrevezess¦k az embereket az ¦let legegyszerÉbb el-

veit illetÆen. Mindenkinek tudnia kell, hogy Isten, K‚‰†a milyen hatalmas,

¦s ismernie kell az ¦lÆl¦nyek val©di helyzet¦t. Mindenkinek tiszt§ban kell lennie azzal, hogy az ¦lÆl¦ny ¢r¢kk¦ szolga, s ha nem K‚‰†§t, akkor az illÍzi©t szolg§lja az anyagi term¦szet h§rom k¢tÆerej¦nek k¤l¢nb¢zÆ meg- nyilv§nul§saiban, §lland© v§ndorl§sra ¨t¦ltetve a sz¤let¦s ¦s hal§l k¢rfor- g§s§ban. M¦g a magukat felszabadultnak tekintÆmƒyƒvƒdŒspekul§l©kra is ez a sors v§r. Hatalmas tudom§ny ez, melyrÆl minden ¦lÆl¦nynek saj§t

¦rdek¦ben hallania kell.

Az embereket Ä k¤l¢n¢sen ebben a Kali-korban Ä K‚‰†a k¤lsÆ ener- gi§ja bÉv¢li el, s azt gondolj§k, hogy az anyagi k¦nyelem fokoz§s§val min- denki boldog lehet. Nem tudj§k, hogy a k¤lsÆ, anyagi term¦szet rendk¨v¤l erÆs, hiszen szigorÍ t¢rv¦nyei mindenkit erÆsen megk¢t¢znek. Az ¦lÆ- l¦ny az Ýr boldog szerves r¦sze, ¨gy term¦szetes feladata az, hogy k¢z- vetlen szolg§latot v¦gezzen Neki. Az illÍzi© hat§s§ra az ember Így akar boldog lenni, hogy a legk¤l¢nf¦l¦bb m©dokon saj§t ¦rz¦kkiel¦g¨t¦s¦re t¢rekszik. Ez azonban sohasem teheti boldogg§. Saj§t anyagi ¦rz¦keinek kiel¦g¨t¦se helyett az Ýr ¦rz¦keit kell el¦gedett¦ tennie. Ez az ¦let leg- magasabb rendÉ t¢k¦letess¦ge. Az Ýr erre v§gyik, s ezt k¦ri tÆl¤nk. Meg kell ¦rten¤nk, hogy ez aBhagavad-gŒtƒk¢zponti gondolata. Ezt a legfÆbb mondanival©t tan¨tja a K‚‰†a-tudat mozgalma is az eg¦sz vil§gnak. Aki val©ban lelki §ld§shoz szeretne jutni e k¢nyv tanulm§nyoz§s§val, annak ahhoz, hogy az Ýr k¢zvetlen ir§ny¨t§s§val a gyakorlatban is meg¦rtse a Bhagavad-gŒtƒt,a K‚‰†a-tudat mozgalm§t©l kell seg¨ts¦get k¦rnie, mert mi nem szennyezz¤k be aBhagavad-gŒtƒt¦m§j§t. Rem¦lj¤k, mindenkinek nagy haszn§ra v§lik majd az §ltalunk k¢zreadottA Bhagavad-gŒtƒ Így, ahogy vantanulm§nyoz§sa, s ha csak egyvalaki is az Ýr tisztabhakt§j§v§

v§lik, pr©b§lkoz§sunkat m§r sikeresnek k¢nyvelhetj¤k el.

A. C. Bhaktivedanta Swami Sydney, Ausztr§lia 1971. m§jus 12.

Bevezet¦s

o„ ajŠƒna-timirƒndhasya jŠƒnƒŠjana-€alƒkayƒ cak‰ur unmŒlita„ yena tasmai €rŒ-gurave nama‹

€rŒ-caitanya-mano 'bhŒ‰‡am sthƒpita„ yena bh-tale svaya„ rpa‹ kadƒ mahya„ dadƒti sva-padƒntikam A legs¢t¦tebb tudatlans§gban sz¤lettem, §m lelki tan¨t©mesterem a tud§s f§klyal§ngj§val felnyitotta szememet. Tiszteletteljes h©dolatomat aj§nlom neki!

Vajon mikor fog ŽrŒla Rłpa GosvƒmŒ Prabhupƒda Ä az Ýr Caitanya k¨v§n- s§g§t ebben az anyagi vil§gban val©ra v§lt© misszi© alap¨t©ja Ä mened¦- ket nyÍjtani l©tuszl§b§n§l?

vande 'ha„ €rŒ-guro‹ €rŒ-yuta-pada-kamala„ €rŒ-gurn vai‰†avƒ„€ ca

€rŒ-rpa„ sƒgrajƒta„ saha-ga†a-raghunƒthƒnvita„ ta„ sa-jŒvam sƒdvaita„ sƒvadhta„ parijana-sahita„ k‚‰†a-caitanya-deva„

€rŒ-rƒdhƒ-k‚‰†a-pƒdƒn saha-ga†a-lalitƒ-€rŒ-vi€ƒkhƒnvitƒ„€ ca Tisztelettel borulok le tan¨t©mesterem l©tuszl§b§n§l s mindenvai‰†ava l§b§n§l! Tisztelettel borulok le ŽrŒla Rłpa GosvƒmŒ ¦s idÆsebb fiv¦- re, Sanƒtana GosvƒmŒ, valamint Raghunƒtha Dƒsa, Raghunƒtha Bha‡‡a, Gopƒla Bha‡‡a ¦s ŽrŒla JŒva GosvƒmŒ l©tuszl§b§n§l! Tisztelettel borulok le az Ýr K‚‰†a Caitanya ¦s az Ýr Nityƒnanda, valamint Advaita “cƒrya, Gadƒdhara, ŽrŒvƒsa ¦s t¢bbi t§rsuk elÆtt! Tisztelettel borulok le ŽrŒmatŒ Rƒdhƒrƒ†Œ, ŽrŒ K‚‰†a ¦s t§rsaik, ŽrŒ LalŒtƒ ¦s ViŁƒkhƒ elÆtt is!

he k‚‰†a karu†ƒ-sindho dŒna-bandho jagat-pate gope€a gopikƒ-kƒnta rƒdhƒ-kƒnta namo 'stu te

¹, dr§ga K‚‰†§m! Te vagy a boldogtalanok bar§tja s a teremt¦s eredete!

Te vagy agopŒkUra ¦s Rƒdhƒrƒ†Œ kedvese! Tisztelettel leborulok ElÆtted!

tapta-kƒŠcana-gaurƒ…gi rƒdhe v‚ndƒvane€vari v‚‰abhƒnu-sute devi pra†amƒmi hari-priye

H©dolattal borulok le Rƒdhƒrƒ†Œ, V‚ndƒvana kir§lynÆje elÆtt, akinek test- sz¨ne olyan, ak§r az olvadt arany! Te vagy V‚‰abhƒnu kir§ly le§nya, aki oly kedves az Ýr K‚‰†§nak.

vƒŠchƒ-kalpatarubhya€ ca k‚pƒ-sindhubhya eva ca patitƒnƒ„ pƒvanebhyo vai‰†avebhyo namo nama‹

Tisztelettel borulok le az Ýr ¢sszesvai‰†avah¨ve elÆtt, akik mindenki

©haj§t teljes¨teni tudj§k, ak§r a k¨v§ns§gteljes¨tÆ f§k, s v¦gtelen¤l k¢ny¢- r¤letesek a bÉn¢s lelkekhez.

€rŒ-k‚‰†a-caitanya prabhu-nityƒnanda

€rŒ-advaita gadƒdhara €rŒvƒsƒdi-gaura-bhakta-v‚nda H©dolattal borulok le ŽrŒ K‚‰†a Caitanya, Nityƒnanda Prabhu, ŽrŒ Advaita, Gadƒdhara, ŽrŒvƒsa ¦s mindenki m§s elÆtt, aki az odaad§s Ít- j§n halad!

hare k‚‰†a hare k‚‰†a k‚‰†a k‚‰†a hare hare hare rƒma hare rƒma rƒma rƒma hare hare

ABhagavad-gŒtƒt GŒtopani‰adnakis nevezik. AGŒtƒa v¦dikus tud§s l¦- nyege, s a v¦dikus irodalomupani‰adjaik¢z¤l az egyik legfontosabb, ¨gy term¦szetes, hogy sz§mos angol nyelvÉ magyar§zata l¦tezik. Joggal k¦r- dezhetn¦nk teh§t, hogy mi¦rt van sz¤ks¦g egy Íjabbra. A jelenlegi kiad§s magyar§zata a k¢vetkezÆ: Nemr¦giben egy amerikai h¢lgy arra k¦rt, aj§nljak sz§m§ra egy angol nyelvÉGŒtƒ-ford¨t§st. Amerik§ban nagyon sok angol nyelvÉ Bhagavad-gŒtƒ-kiad§s jelent meg, de meg¨t¦l¦sem szerint nemcsak ott, de m¦g Indi§ban sincs egyetlen olyan ford¨t§sa sem, melyet szigorÍ ¦rtelemben hitelesnek nevezhetn¦nk, mert a magyar§z©k szinte mindegyikben a saj§t v¦lem¦ny¤ket igyekeznek kifejteni, an¦lk¤l hogy tiszteletben tartan§k aBhagavad-gŒtƒval©di szellem¦t.

ABhagavad-gŒtƒszellem¦t maga aBhagavad-gŒtƒhat§rozza meg. Olyan ez, mint amikor egy orvoss§got akarunk bevenni: k¢vetn¤nk kell a dobo- z§n felt¤ntetett utas¨t§sokat. Nem szabad saj§t szesz¦lyeink vagy egy bar§tunk tan§csai alapj§n szedni; vagy a dobozon felt¤ntetett elƨr§st, vagy az orvos utas¨t§sait kell k¢vetn¤nk. ¸gy van ez aBhagavad-gŒtƒese- t¦ben is: Így kell elfogadnunk, ahogyan azt maga az elbesz¦lÆ tan§csolja.

ABhagavad-gŒtƒtaz Ýr ŽrŒ K‚‰†a mondta el, akit a k¢nyv minden olda- lon az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦nek, Bhagavƒnnak nevez. Ter- m¦szetesen abhagavƒnsz© olykor b§rmilyen kiv§l© szem¦lyis¦gre vagy f¦listenre is vonatkozhat, ¦s itt is k¦ts¦gk¨v¤l az Ýr ŽrŒ K‚‰†a szem¦- lyis¦g¦nek kiv§l©s§g§ra utal, ugyanakkor azonban tudnunk kell, hogy az Ýr ŽrŒ K‚‰†a az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge, ahogyan azt vala- mennyi kiv§l©ƒcƒrya(lelki tan¨t©mester), k¢zt¤k Ža…karƒcƒrya, Rƒmƒ- nujƒcƒrya, Madhvƒcƒrya, Nimbƒrka SvƒmŒ, ŽrŒ Caitanya Mahƒprabhu ¦s

India sok m§s hiteles, a v¦dikus tud§sban j§rtas tekint¦lye is al§t§masztja.

ABhagavad-gŒtƒbanmaga az Ýr is megerÆs¨ti, hogy Ö az Istens¦g Leg- felsÆbb Szem¦lyis¦ge. A Brahma-sa„hitƒ¦s apurƒ†§k mindegyike is

¨gy tekint R§, k¤l¢n¢sen a÷rŒmad-Bhƒgavatam(k‚‰†as tu bhagavƒn sva- yam), melyetBhƒgavata-purƒ†§nakis neveznek. ABhagavad-gŒtƒt¦ppen ez¦rt Így kell elfogadnunk, ahogyan azt maga az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge megparancsolja nek¤nk.

AGŒtƒnegyedik fejezet¦ben (4.1Ä3) az Ýr ¨gy sz©l:

ima„ vivasvate yoga„ proktavƒn aham avyayam vivasvƒn manave prƒha manur ik‰vƒkave 'bravŒt eva„ paramparƒ-prƒptam ima„ rƒjar‰ayo vidu‹

sa kƒleneha mahatƒ yogo na‰‡a‹ parantapa sa evƒya„ mayƒ te 'dya yoga‹ prokta‹ purƒtana‹

bhakto 'si me sakhƒ ceti rahasya„ hy etad uttamam Az Ýr ezekben a versekben elmondja Arjun§nak, hogy ezt a yoga- rendszert, aBhagavad-gŒtƒtelÆsz¢r a napistennek magyar§zta el, a nap- isten §tadta azt Manunak, Manu pedig Ik‰vƒkunak. Ily m©don, a tan¨t- v§nyi l§ncon kereszt¤l, az egyik elbesz¦lÆtÆl a m§sikig sz§llt al§ ez a yoga-rendszer. IdÆvel azonban a tan¨t§s feled¦sbe mer¤lt, ez¦rt az Ýrnak Íjra el kellett mondania Ä ez alkalommal Arjun§nak, a kuruk‰etrai csatamezÆn.

ŽrŒ K‚‰†a elmondja neki, hogy e legmagasztosabb titkot az¦rt t§rja fel elÆtte, mert Arjuna abhakt§ja ¦s a bar§tja. Ez azt jelenti, hogy a Bhagavad-gŒtƒolyan mÉ, ami legfÆk¦ppen az Ýr h¨veinek sz©l. A transz- cendentalist§kat h§rom csoportba sorolhatjuk: ajŠƒnŒk,ayogŒk¦s abhak- t§k,vagyis az imperszonalist§k, a medit§l©k ¦s az Ýr h¨vei. Az Ýr itt vil§- gosan ¦rt¦s¦re adja Arjun§nak, hogy Æt teszi az Íjparamparƒ(tan¨tv§nyi l§nc) elsÆ tagj§v§, mivel a kor§bbi l§ncolat megszakadt. Az Ýr k¨v§ns§ga volt teh§t, hogy egy Íjabbparamparƒj¢jj¢n l¦tre, amely mag§¦nak vallja a hajdan§n a napistentÆl al§sz§ll© tan¨tv§nyi l§nc eszm¦it, s az Ö v§gya volt az is, hogy Arjuna terjessze el Íjra ezeket a tan¨t§sokat. Azt akarta, hogy Arjuna v§lj¦k szaktekint¦lly¦ aBhagavad-gŒtƒ¦rtÆ ismerete ter¦n.

L§thatjuk teh§t, hogy aBhagavad-gŒtƒtaz Ýr legink§bb az¦rt tan¨totta Arjun§nak, mert Arjuna az Ýr h¨ve, k¢zvetlen tan¨tv§nya ¦s bensÆs¦ges bar§tja volt. ABhagavad-gŒtƒtaz ¦rti meg a legjobban, akinek jelleme Arjun§¦hoz hasonl©. Ýgy is mondhatn§nk, hogy az Ýr h¨v¦nek kell len- nie, aki k¢zvetlen kapcsolatban §ll az Ýrral. Amint valaki az Ýrbhakt§ja lesz, azonnal k¢zvetlen kapcsolatba ker¤l Vele. Ez egy rendk¨v¤l ¢sszetett t¦ma, r¢viden azonban annyit elmondhatunk, hogy abhaktaa k¢vetkezÆ

¢t viszony egyik¦ben §llhat kapcsolatban az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦- lyis¦g¦vel: 1. passz¨v, 2. akt¨v, 3. bar§ti, 4. sz¤lÆi ¦s 5. szerelmi kapcsolat.

Arjun§t bar§ti viszony fÉzte az Ýrhoz. Term¦szetesen e bar§ts§g ¦s az anyagi vil§gban tapasztalt bar§ts§g k¢z¢tt nagy k¤l¢nbs¦g van. Ez a bar§ts§g transzcendent§lis, melyre nem tehet szert b§rki. Mindenki saj§- tos kapcsolatban §ll az Ýrral, melyet Íjra vissza§ll¨that a t¢k¦letes odaad©

szolg§lat r¦v¦n. Jelenlegi helyzet¤nkben azonban nemcsak a LegfelsÆbb Ýrr©l feledkezt¤nk meg, de arr©l az ¢r¢k kapcsolatr©l is, ami Hozz§ fÉz benn¤nket. Sok-sok milli§rdnyi ¦s billi©nyi ¦lÆl¦ny l¦tezik, s mindegyi- k¤knek saj§tos, ¢r¢k kapcsolata van az Ýrral. Ezt neveziksvarp§nak.

Az odaad© szolg§lat seg¨ts¦g¦vel esvarp§tÍjra ¦letre lehet kelteni. Ezt a szintetsvarpa-siddhinek,eredeti helyzet¤nk t¢k¦letess¦g¦nek h¨vj§k.

Arjuna teh§tbhaktavolt, s bar§ti kapcsolatban §llt a LegfelsÆbb Ýrral.

¶rdemes megjegyezn¤nk, hogyan fogadta el Arjuna aBhagavad-gŒtƒt.

ErrÆl a tizedik fejezetben (10.12Ä14) olvashatunk:

arjuna uvƒca

para„ brahma para„ dhƒma pavitra„ parama„ bhavƒn puru‰a„ €ƒ€vata„ divyam ƒdi-devam aja„ vibhum ƒhus tvƒm ‚‰aya‹ sarve devar‰ir nƒradas tathƒ asito devalo vyƒsa‹ svaya„ caiva bravŒ‰i me sarvam etad ‚ta„ manye yan mƒ„ vadasi ke€ava na hi te bhagavan vyakti„ vidur devƒ na dƒnavƒ‹

ÀArjuna ¨gy sz©lt: Te vagy az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge, a legv¦g- sÆ hajl¦k, a legtiszt§bb, az AbszolÍt Igazs§g! Te vagy az ¢r¢k, transzcen- dent§lis ¦s eredeti szem¦ly, a megsz¤letetlen, a leghatalmasabb! Nƒrada, Asita, Devala, Vyƒsa ¦s minden m§s nagy b¢lcs megerÆs¨ti ezt R©lad, ¦s most Te magad is ezt mondod nekem. ¹, K‚‰†a, teljes igazs§gk¦nt foga- dom el mindazt, amit elmondt§l! Sem a f¦listenek, sem a d¦monok nem

¦rthetik meg szem¦lyis¦gedet, ©, Uram!"

Miut§n Arjuna v¦gighallgatta aBhagavad-gŒtƒtK‚‰†§t©l, az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦tÆl, bel§tta, hogy K‚‰†apara„ brahma,a Legfel- sÆbb Brahman. Minden ¦lÆl¦ny Brahman, de a legfelsÆbb ¦lÆl¦ny, az Isten- s¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge a LegfelsÆbb Brahman. Apara„ dhƒma kifejez¦s azt jelenti, hogy Ö a legfelsÆbb mened¦ke vagy hajl¦ka minden- nek, apavitrampedig azt, hogy tiszta, mentes az anyagi szennyezetts¦g- tÆl. Apuru‰am sz© arra utal, hogy Ö a legfelsÆbb ¦lvezÆ. րƒ€vatam, az eredeti;divyam,transzcendent§lis;ƒdi-devam,az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge;ajam,megsz¤letetlen; valamintvibhum,a leghatalmasabb.

Azt hihetn¦nk ezek ut§n, hogy Arjuna csup§n h¨zelg¦sbÆl mondta mindezt K‚‰†§nak, mert a bar§tja volt. ·m hogy eloszlassa az eff¦le k¦te-

lyeket aBhagavad-gŒtƒolvas©inak elm¦j¦ben, Arjuna megerÆs¨ti magasz- tal§s§t a k¢vetkezÆ versben, amikor azt mondja: K‚‰†§t nemcsak Æ tekinti az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦nek, hanem minden hiteles szakte- kint¦ly, ¨gy Nƒrada, Asita, Devala ¦s Vyƒsadeva is. Mindannyian kiv§l©

szem¦lyis¦gek, akik a v¦dikus tud§st olyan m©don terjesztik, ahogyan azt valamennyiƒcƒryaelfogadja. Arjuna ¦ppen ez¦rt azt mondja K‚‰†§nak, hogy teljesen t¢k¦letesnek tekinti mindazt, amit K‚‰†a mond.Sarvam etad ‚ta„ manye:ÀIgaznak fogadom el minden szavad." Arjuna elmondja azt is, hogy az Ýr szem¦lyis¦g¦t meg¦rteni rendk¨v¤l neh¦z, s hogy m¦g a hatalmas f¦listenek sem ismerhetik meg Öt. Ez annyit jelent, hogy az Urat m¦g azok sem ¦rthetik meg, akik az emberekn¦l magasabb szinten

§llnak. Hogyan ¦rthetn¦ meg akkor egy emberi l¦ny az Ýr ŽrŒ K‚‰†§t an¦lk¤l, hogy az Ö h¨ve lenne?

ABhagavad-gŒtƒtaz odaad§s szellem¦ben kell tanulm§nyoznunk. Az ember ne higgye, hogy egyenlÆ K‚‰†§val, s azt se gondolja, hogy K‚‰†a egy k¢z¢ns¦ges ember. NagyhatalmÍ szem¦lyis¦gnek sem szabad tekin- tenie Öt. Az Ýr ŽrŒ K‚‰†a nem m§s, mint az Istens¦g LegfelsÆbb Sze- m¦lyis¦ge. ABhagavad-gŒtƒ,illetve aBhagavad-gŒtƒtmeg¦rteni pr©b§l©

Arjuna kijelent¦sei alapj§n ŽrŒ K‚‰†§t legal§bb elm¦letben az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦nek kell tekinten¤nk. Ebben az al§zatos szel- lemben meg¦rthetj¤k majd aBhagavad-gŒtƒt.Ez a mÉ nagy rejt¦ly, ez¦rt mindaddig, am¨g nem al§zatos szellemben olvassuk, rendk¨v¤l neh¦z lesz meg¦rteni.

Mi is val©j§ban aBhagavad-gŒtƒ?AGŒtƒc¦lja az, hogy kiszabad¨tsa az emberis¦get az anyagi l¦t tudatlans§g§b©l. Az embereknek sz§mta- lan megpr©b§ltat§ssal kell szemben¦zni¤k, ¦ppen Így, ahogy Arjuna is neh¦z helyzetbe ker¤lt, amikor meg kellett v¨vnia a kuruk‰etrai csat§t. ·m megh©dolt ŽrŒ K‚‰†a elÆtt, az Ýr pedig elmondta neki aBhagavad-gŒtƒt.

Nemcsak Arjun§t gy¢t¢rte aggodalom az anyagi l¦t miatt Ä mi is mind- annyian hasonl© helyzetben vagyunk. Eg¦sz l¦t¤nket a neml¦t hangulata hatja §t, mi azonban nem arra teremtÆdt¤nk, hogy sz¤ntelen¤l a neml¦t gondolata tartson minket retteg¦sben. L¦t¤nk ¢r¢k, §m valamik¦ppen az asatbaker¤lt¤nk.Asataz, ami nem l¦tezik.

A sz§mtalan szenvedÆ ember k¢z¤l csup§n n¦h§nyat ¦rdekli val©di helyzete, az, hogy ki Æ, mi¦rt k¦nyszer¤lt ilyen kellemetlen felt¦telek k¢- z¦ stb. Senki sem nevezhetÆ t¢k¦letes embernek addig, am¨g el nem jut od§ig, hogy megk¦rdezze, mi¦rt szenved, s am¨g r§ nem ¦bred, hogy nem akar szenvedni, hanem v¦get akar vetni minden szenved¦snek. Csak akkort©l besz¦lhet¤nk emberi l¦trÆl, amikor elm¦nkben fel¦bred ez az

¦rdeklÆd¦s. ABrahma-straezt az ¦rdeklÆd¦stbrahma-jijŠƒsƒnakneve- zi.Athƒto brahma-jijŠƒsƒ. Mindaddig, am¨g az ember nem tesz fel k¦r- d¦seket az AbszolÍt term¦szet¦rÆl, valamennyi tette kudarcnak sz§m¨t.

ABhagavad-gŒtƒtteh§t azok ¦rthetik meg, akik megk¦rdezik, hogy mi¦rt szenvednek, honnan j¢ttek, s hogy hov§ kell menni¤k a hal§l ut§n. Az Æszinte tan¨tv§nynak ezenk¨v¤l rend¨thetetlen tisztelettel kell tekintenie az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦re. Ilyen tan¨tv§ny volt Arjuna.

Az Ýr K‚‰†a legfÆk¦ppen az¦rt sz§ll al§, hogy az embereket figyel- meztesse az ¦let val©di c¦lj§ra, amikor azok megfeledkeznek r©la. A sok- sok feleszm¦lt ember k¢z¤l j©, ha egy akad, aki val©ban elsaj§t¨tja azt a szellemet, amelyben meg¦rtheti helyzet¦t. Neki sz©l aBhagavad-gŒtƒ.

A val©s§g az, hogy mindannyiunkat lenyelt a tudatlans§g nÆst¦nytigrise,

§m az Ýr v¦gtelen¤l kegyes az ¦lÆl¦nyekhez, k¤l¢n¢sen pedig az embe- rekhez. Emiatt besz¦lte el aBhagavad-gŒtƒt,bar§tj§t, Arjun§t t¦ve meg tan¨tv§ny§nak.

Arjuna az Ýr t§rsa volt, ez¦rt nem lehetett tudatlan, §m a kuruk‰etrai csatamezÆn m¦gis hatalm§ba ker¨tette a tudatlans§g, de csak az¦rt, hogy az Ýr K‚‰†§t az ¦let probl¦m§ir©l k¦rdezhesse, s hogy az Ýr az emberi- s¦g elj¢vendÆ nemzed¦kei ¦rdek¦ben v§laszt adhasson e k¦rd¦sekre, ¦s kijel¢lhesse az ¦let c¦lj§t. Az emberek ¨gy ennek megfelelÆen cseleked- hetnek, ¦s t¢k¦letesen beteljes¨thetik az emberi l¦t k¤ldet¦s¦t.

ABhagavad-gŒtƒtolvasva az ember meg¦rtheti az ¢t alapigazs§got.

A k¢nyv elÆsz¢r az IstenrÆl sz©l© tudom§nyt magyar§zza el, majd az ¦lÆ- l¦nyek, ajŒv§k¢r¢k helyzet¦t. L¦tezik egyŒ€vara,egy ir§ny¨t©, s vannak a jŒv§k,az ¦lÆl¦nyek, akiket ir§ny¨t. Ha egy ¦lÆl¦ny azt §ll¨tja mag§r©l, hogy Æt nem ir§ny¨tja senki, s hogy szabad, akkor Ær¤lt. Az ¦lÆl¦ny minden tekintetben ir§ny¨t§s alatt §ll, legal§bbis felt¦telekhez k¢t¢tt ¦lete sor§n.

ABhagavad-gŒtƒt¦m§ja teh§t azŒ€vara,a legfelsÆbb ir§ny¨t©, valamint ajŒv§k,az ir§ny¨tott ¦lÆl¦nyek. Aprak‚tirÆl(az anyagi term¦szetrÆl), az idÆrÆl (az eg¦sz univerzum l¦tez¦s¦nek, vagyis az anyagi term¦szet meg- nyilv§nult §llapot§nak idÆtartam§r©l) ¦s akarm§r©l(a tettekrÆl) szin- t¦n besz¦l. A kozmikus megnyilv§nul§sban sz§mtalan tev¦kenys¦g zajlik.

Minden ¦lÆl¦ny m§s-m§s tett v¦gz¦s¦be mer¤l. ABhagavad-gŒtƒb©lmeg kell tanulnunk, hogy ki Isten, kik az ¦lÆl¦nyek, mi aprak‚ti,mi a koz- mikus megnyilv§nul§s, mik¦ppen ir§ny¨tja azt az idÆ, ¦s milyen tetteket v¦geznek az ¦lÆl¦nyek.

ABhagavad-gŒtƒkijelenti, hogy az ¢t alapigazs§g k¢z¤l, amelyek fÆ t¦m§it alkotj§k, a LegfelsÆbb Istens¦g, azaz K‚‰†a, a Brahman, a legfel- sÆbb ir§ny¨t© vagy a Paramƒtmƒ Ä ki-ki sz©l¨tsa Így, ahogy neki tetszik Ä a leghatalmasabb. Az ¦lÆl¦nyek l¦nyegi minÆs¦g¤ket tekintve ¦ppen olya- nok, mint a legfelsÆbb ir§ny¨t©. Az Ýr ir§ny¨t mindent az anyagi term¦- szet univerzumaiban, ahogyan azt majd aBhagavad-gŒtƒk¦sÆbbi fejezetei elmondj§k. Az anyagi term¦szet nem f¤ggetlen; a LegfelsÆbb Ýr fel¤gye- let¦vel mÉk¢dik.Mayƒdhyak‰e†a prak‚ti‹ syate sa-carƒcaram,mondja az Ýr K‚‰†a. ÀEz az anyagi term¦szet az ¶n ir§ny¨t§som alatt mÉk¢dik."

Ha csod§latos jelens¦gek tanÍi vagyunk a kozmikus term¦szetben, min- dig jusson esz¤nkbe, hogy a kozmikus megnyilv§nul§s m¢g¢tt egy ir§- ny¨t© §ll. Semmi sem nyilv§nulhat meg ir§ny¨t§s n¦lk¤l. Gyerekes dolog, ha nem vesz¤nk tudom§st az ir§ny¨t©r©l. Csak egy gyermek gondolkozhat Így, hogy milyen csod§latos dolog is az aut©, hiszen megy an¦lk¤l is, hogy l© vagy m§s §llat hÍzn§. A j©zan ember tudja, hogyan mÉk¢dik az aut©

motorja, s azzal is tiszt§ban van, hogy a g¦pezet m¢g¢tt egy ember §ll, a vezetÆ. Ehhez hasonl©an a LegfelsÆbb Ýr az a vezetÆ, akinek ir§ny¨t§sa alatt minden mÉk¢dik. Ahogyan azt a k¦sÆbbi fejezetekben olvashatjuk, az Ýr saj§t szerves r¦szeinek tekinti ajŒv§kat,az ¦lÆl¦nyeket. A kis arany- r¢g szint¦n arany, ¦s az ©ce§n egy cs¢ppje is s©s. Ugyan¨gy amiatt, hogy a legfelsÆbb ir§ny¨t©, azŒ€vara,vagyis Bhagavƒn, az Ýr ŽrŒ K‚‰†a szerves r¦szei vagyunk, par§nyi mennyis¦gben benn¤nk, ¦lÆl¦nyekben is megtal§l- hat© a LegfelsÆbb Ýr valamennyi tulajdons§ga, mert par§nyi, al§rendelt Œ€var§kvagyunk. Megpr©b§ljuk uralmunk al§ hajtani a term¦szetet, aho- gyan manaps§g a vil§gÉrt vagy a bolyg©kat akarjuk megh©d¨tani. Ez az uralkod§sra val© hajlam az¦rt van meg benn¤nk, mert K‚‰†§ban is jelen van. Annak ellen¦re azonban, hogy megvan benn¤nk a v§gy, hogy ural- kodjunk az anyagi term¦szet f¢l¢tt, tudnunk kell, hogy nem mi vagyunk a legfelsÆbb ir§ny¨t©. ErrÆl besz¦l aBhagavad-gŒtƒ.

Mi az anyagi term¦szet? A GŒtƒezt is elmagyar§zza, s als©bbrendÉ prak‚tinek,als©bbrendÉ term¦szetnek nevezi, m¨g az ¦lÆl¦nyt felsÆbb- rendÉ prak‚tik¦nt hat§rozza meg. Aprak‚timindig ir§ny¨t§s alatt §ll, legyen ak§r als©bb-, ak§r felsÆbbrendÉ. Aprak‚tinÆnemÉ, s az Ýr ir§- ny¨t§sa alatt §ll, ahogyan a feles¦g tetteit is a f¦rj ir§ny¨tja. Aprak‚timin- dig al§rendelt, s az Ýr uralkodik felette, aki az uralkod©. Az ¦lÆl¦nyeken

¦s az anyagi term¦szeten egyar§nt a LegfelsÆbb Ýr uralkodik, Ö ir§ny¨tja Æket. AGŒtƒszerint az ¦lÆl¦nyeket, annak ellen¦re, hogy a LegfelsÆbb Ýr szerves r¦szei,prak‚tinekkell tekinteni. Ezt aBhagavad-gŒtƒhetedik feje- zete egy¦rtelmÉen kijelenti.Apareyam itas tv anyƒ„ prak‚ti„ viddhi me parƒm / jŒva-bhtƒm:ÀEz az anyagi term¦szet az ¶n alacsonyabb rendÉ prak‚tim,§m ezen f¢l¤l van egy m§sikprak‚tiis: ajŒva-bhtƒm,az ¦lÆl¦ny."

Mag§t az anyagi term¦szetet h§rom k¢tÆerÆ alkotja: a j©s§g, a szenve- d¦ly ¦s a tudatlans§g. F¢l¢tt¤k az ¢r¢k idÆ §ll, s a term¦szet e k¢tÆerÆi- nek kombin§ci©ja r¦v¦n, valamint az ¢r¢k idÆ ir§ny¨t§sa alatt ¦s hat§sk¢- r¦n bel¤l l¦trej¢nnek a tettek, amiketkarm§naknevez¤nk. IdÆtlen idÆk

©ta tartanak ezek a tettek, mi pedig vagy ¦lvezz¤k tetteink gy¤m¢lcseit, vagy szenved¤nk tÆl¤k. Tegy¤k fel, hogy valaki ¤zletember, s f§rads§gos munk§val nagyon okosan tekint¦lyes bankbet¦tre tett szert. Ekkor ¦lvezÆ.

De ha k¦sÆbb a v§llalkoz§saiban minden p¦nz¦t elvesz¨ti, akkor szenved.

¸gy ¦lvezz¤k mi is tetteink eredm¦nyeit az ¦let minden ter¤let¦n, vagy ¨gy szenved¤nk azok k¢vetkezm¦nyeitÆl. Ezt nevezikkarm§nak.

ABhagavad-gŒtƒazŒ€var§r©l(a LegfelsÆbb Ýrr©l), ajŒv§r©l(az ¦lÆ- l¦nyrÆl), aprak‚tirÆl(a term¦szetrÆl), akƒl§r©l(az ¢r¢k idÆrÆl) ¦s akar- m§r©l(a tettekrÆl) egyar§nt besz¦l. Az ¢t k¢z¤l az Ýr, az ¦lÆl¦nyek, az anyagi term¦szet ¦s az idÆ ¢r¢kek. Aprak‚timegnyilv§nul§sa ideiglenes,

§m att©l m¦g l¦tezÆ val©s§g. Egyes filoz©fusok azt §ll¨tj§k, hogy az anyagi term¦szet megnyilv§nul§sa nem val©s§gos, §m aBhagavad-gŒtƒ¦s avai‰-

†av§kfiloz©fi§ja szerint ez nem ¨gy van. A vil§g megnyilv§nul§s§t Æk nem tekintik hamisnak, hanem val©s§gosnak, j©llehet ideiglenesnek. Az ¦gen vonul© felhÆh¢z vagy a gabon§t t§pl§l© esÆs ¦vszak bek¢sz¢nt¦hez hason- l¨tj§k. Amint v¦get ¦r az esÆs ¦vszak, s amint eltÉnnek a felhÆk, a term¦s, melyet az esÆ t§pl§lt, elsz§rad. Ez az anyagi megnyilv§nul§s szint¦n l¦t- rej¢n bizonyos idÆk¢z¢nk¦nt, egy darabig fennmarad, majd eltÉnik. ¸gy mÉk¢dik aprak‚ti. Ez a k¢rforg§s azonban ¢r¢kk¦ tart, ez¦rt aprak‚ti

¢r¢k, s nem hamis. Az Ýr Így besz¦l r©la, hogy Àaz ¶nprak‚tim". Ez az anyagi term¦szet a LegfelsÆbb Ýr k¤l¢n§ll© energi§ja, s az ¦lÆl¦nyek szint¦n a LegfelsÆbb Ýr energi§j§t alkotj§k, de nem k¤l¢n§ll©ak, hanem

¢r¢k kapcsolatban §llnak Vele. Az Ýr, az ¦lÆl¦ny, az anyagi term¦szet ¦s az idÆ teh§t mind kapcsolatban §llnak egym§ssal, s mindegyik¤k ¢r¢k.

Az ¢t¢dik t¦nyezÆ, akarmaazonban nem ¢r¢k. Akarmavisszahat§sai val©j§ban nagyon r¦g©ta ¦rv¦nyes¤lnek. IdÆtlen idÆk ©ta ¦lvezz¤k tet- teink eredm¦nyeit vagy szenved¤nk azokt©l, de tetteink, azazkarm§nk k¢vetkezm¦nyein v§ltoztathatunk, s ez mind¢ssze tud§sunk t¢k¦letess¦- g¦n mÍlik. Sz§mtalanf¦le cselekedetet v¦grehajtunk, de azt sajnos nem tudjuk, mit kell tenn¤nk ahhoz, hogy megszabaduljunk e tettek okait©l

¦s k¢vetkezm¦nyeitÆl. ABhagavad-gŒtƒezt is elmagyar§zza.

AzŒ€vara, a LegfelsÆbb Ýr helyzet¦t a legfelsÆbb tudat jellemzi. AjŒv§k, vagyis az ¦lÆl¦nyek a LegfelsÆbb Ýr szerves r¦szei, ez¦rt szint¦n ren- delkeznek tudattal. Az ¦lÆl¦nyrÆl ¦s az anyagi term¦szetrÆl egyar§nt azt tartj§k, hogyprak‚ti,vagyis a LegfelsÆbb Ýr energi§ja, §m a kettÆ k¢z¤l az egyiknek, ajŒv§nakvan tudata, m¨g a m§siknak nincs. Ez a k¤l¢nbs¦g k¢z¢tt¤k. AjŒva-prak‚tit¦ppen ez¦rt felsÆbbrendÉnek nevezik, mert ajŒva az Ýr¦hoz hasonl© tudattal rendelkezik. Az Ýr tudata azonban a legfel- sÆbb rendÉ tudat, ¦s senkinek sem szabad azt §ll¨tania, hogy ajŒva,az ¦lÆ- l¦ny szint¦n ilyen legfelsÆbb rendÉ tudatot mondhat a mag§¦nak. T¢k¦- letess¦ge egyetlen szintj¦n sem rendelkezhet e legfelsÆbb rendÉ tudattal, s az az elm¦let, mely szerint rendelkezhet vele, nagyon f¦lrevezetÆ. Van tudata, de az nem t¢k¦letes ¦s nem a legfelsÆbb rendÉ.

AjŒva¦s azŒ€varak¢z¢tti k¤l¢nbs¦get aBhagavad-gŒtƒtizenharmadik fejezete t§rgyalja. Az Ýrk‰etra-jŠa,azaz van tudata, ak§rcsak az ¦lÆl¦ny- nek, de m¨g az ¦lÆl¦ny tudata csak a saj§t test¦n bel¤l mÉk¢dik, addig az Ýr tudata valamennyi testre kiterjed. Mivel minden ¦lÆl¦ny sz¨v¦ben jelen van, ismeri minden egyes ¦lÆl¦ny pszichikai §llapot§t. Ezt sohase felejts¤k

el. ABhagavad-gŒtƒazt is kifejti, hogy a Paramƒtmƒ, az Istens¦g Legfel- sÆbb Szem¦lyis¦geŒ€varak¦nt,vagyis ir§ny¨t©k¦nt ott van minden ¦lÆl¦ny sz¨v¦ben, s v§gyainak megfelelÆen ir§ny¨tja Æt tetteiben. Az ¦lÆl¦ny elfe- lejti, mit kell tennie. ElÆsz¢r eld¢nti, hogyan akar cselekedni, majd bele- bonyol©dik saj§tkarm§j§nakokaiba ¦s k¢vetkezm¦nyeibe. Miut§n egyik test¦t elhagyja, egy m§sikba ker¤l, ¦ppÍgy, ahogyan ruh§nkat vessz¤k le ¦s fel. Mik¢zben a l¦lek ekk¦ppen v§ndorol, kor§bbi cselekedeteinek hat§- sait©l ¦s visszahat§sait©l szenved. E tetteken akkor lehet v§ltoztatni, ami- kor az ¦lÆl¦ny a j©s§g k¢tÆerej¦nek hat§sa alatt §ll, amikor j©zan, s meg-

¦rti, hogyan kell cselekednie. Ha ¨gy tesz, megv§ltoztathatja valamennyi elÆzÆ tett¦nek hat§s§t ¦s visszahat§s§t. Akarmateh§t nem ¢r¢k. Ez¦rt mondtuk, hogy az ¢t t¦nyezÆ (azŒ€vara,ajŒva,aprak‚ti,az idÆ ¦s akarma) k¢z¤l a n¦gy elsÆ ¢r¢k, m¨g akarmanem az.

A legfelsÆbb rendÉ tudattal rendelkezÆŒ€varahasonl© az ¦lÆl¦nyhez abban az ¦rtelemben, hogy Neki ¦s az ¦lÆl¦nynek egyar§nt transzcenden- t§lis tudata van. A tudat nem az anyagi elemek kombin§ci©j§nak k¢vet- kezt¦ben j¢n l¦tre. Ez egy t¦ves elk¦pzel¦s. Azt az elm¦letet, miszerint a tudatot az anyagi elemek bizonyosfajta vegy¤l¦se §ltal teremtett felt¦- telek hozz§k l¦tre, aBhagavad-gŒtƒelveti. Az anyagi burkolat tal§n tor- z¨tva t¤kr¢zi a tudatot, mint ahogyan a sz¨nes ¤vegen §t ¦rkezett f¦ny t¤k¢rk¦pe is sz¨nesnek l§tszik, az Ýr tudat§ra azonban nincs hat§ssal az anyag. Az Ýr K‚‰†a azt mondja:mayƒdhyak‰e†a prak‚ti‹.Amikor al§sz§ll az anyagi vil§gba, tudat§t az anyag nem befoly§solja. Ha az anyag hat§s- sal lenne R§, nem lenne alkalmas arra, hogy transzcendent§lis t¦m§kr©l besz¦ljen, ahogyan azt aBhagavad-gŒtƒbanteszi. Akinek tudat§t az anyag beszennyezi, az nem k¦pes a transzcendent§lis vil§gr©l besz¦lni. Egysz©- val az Urat nem szennyezi be az anyag. A mi tudatunk azonban jelen pilla- natban val©ban anyaggal fertÆz¢tt. ABhagavad-gŒtƒarra tan¨t, hogy meg kell tiszt¨tanunk anyaggal fertÆz¢tt tudatunkat. Tiszta tudatban azŒ€vara v§gy§val ¢sszhangban fogunk cselekedni, s ez boldogg§ tesz majd ben- n¤nket. Nem arr©l van sz©, hogy abba kell hagynunk minden cselekv¦st, hanem arr©l, hogy meg kell tiszt¨tanunk tetteinket. A megtiszt¨tott csele- kedeteketbhaktinaknevezik, s b§r egyszerÉ, h¦tk¢znapi tetteknek tÉn- nek, m¦gis mentesek a szennyezÆd¦stÆl. A tudatlan tal§n Így l§tja, hogy abhaktaugyanÍgy cselekszik, mint b§rmelyik k¢z¢ns¦ges haland©, §m az ilyen csek¦ly ¦rtelmÉ ember nem tudja, hogy az Æ tetteit Ä ¦s az Ýr¦it Ä nem szennyezi be a tiszt§talan tudat vagy az anyag. Mindketten transz- cendent§lisan a term¦szet h§rom k¢tÆereje f¢l¢tt §llnak. Tiszt§ban kell azonban lenn¤nk azzal, hogy a mi tudatunk jelenleg szennyezett tudat.

Amikor az anyag beszennyez benn¤nket, l¦t¤nk felt¦telekhez van k¢tve. A hamis tudat akkor nyilv§nul meg, amikor azt hissz¤k, hogy az anyagi term¦szettÆl sz§rmazunk. Ezt nevezik hamis ¦n-tudatnak. Aki a

testi felfog§sban mer¤l el, nem ¦rtheti val©di helyzet¦t. ABhagavad-gŒtƒt az Ýr az¦rt besz¦lte el, hogy megszabad¨tsa az embereket a testi ¦letfelfo- g§st©l. Arjuna belehelyezkedett ebbe az §llapotba, hogy meghallgathassa az Ýr tan¨t§s§t. Meg kell v§lnunk a testi ¦letfelfog§st©l Ä ez a transz- cendentalist§k elsÆ feladata. Aki szabad akar lenni, aki fel akar szaba- dulni, annak legelÆsz¢r azt kell megtanulnia, hogy nem azonos az anyagi test¦vel. Amukti,a felszabadul§s azt jelenti, hogy megv§lunk az anyagi tudatt©l. A÷rŒmad-Bhƒgavatamszint¦n meghat§rozza, mi a felszabadu- l§s:muktir hitvƒnyathƒ-rpa„ svarpe†a vyavasthiti‹.Amuktinem m§s, mint megtisztulni ennek az anyagi vil§gnak a szennyes tudat§t©l ¦s szert tenni a tiszta tudatra. ABhagavad-gŒtƒminden utas¨t§s§nak az a c¦lja, hogy fel¦bressze ezt a tiszta tudatot. ¶ppen ez¦rt aGŒtƒtan¨t§s§nak v¦g¦n azt olvashatjuk, hogy K‚‰†a arr©l k¦rdezi Arjun§t, tiszta-e m§r a tudata.

A megtisztult tudat azt jelenti, hogy az ember az Ýr utas¨t§sai alapj§n cselekszik. Ez a tiszta tudat l¦nyege. Mint az Ýr szerves r¦szei, tudattal mindig rendelkez¤nk, §m nagyon k¢nnyen az alacsonyabb rendÉ k¢tÆ- erÆk befoly§sa al§ ker¤l¤nk. Ez azonban az Ýrral, aki a LegfelsÆbb, soha- sem t¢rt¦nhet meg. Ez a k¤l¢nbs¦g a LegfelsÆbb Ýr ¦s a par§nyi egy¦ni lelkek k¢z¢tt.

Mi is ez a tudat? Annak a tudata, hogy Àvagyok". S ki vagyok? A fer- tÆz¢tt tudat §llapot§ban a Àvagyok" azt jelenti: À¶n vagyok az ura mind- annak, amit l§tok. ¶n vagyok az ¦lvezÆ." Ezt a vil§got az tartja mozg§s- ban, hogy minden ¦lÆl¦ny azt hiszi, Æ az anyagi vil§g ura ¦s teremtÆje.

Az anyagi tudat l¦lektanilag k¦t r¦szbÆl §ll. Az egyik az À¦n vagyok a teremtÆ", a m§sik az À¦n vagyok az ¦lvezÆ" gondolkod§s. A val©s§g- ban azonban a LegfelsÆbb Ýr a teremtÆ ¦s az ¦lvezÆ, s az ¦lÆl¦ny, mivel a LegfelsÆbb Ýr szerves r¦sze, nem a teremtÆ ¦s nem az ¦lvezÆ, csup§n egy¤ttmÉk¢dik az Ýrral; Æ a teremtett ¦s Æ az ¦lvezet t§rgya. A g¦palkat- r¦szek p¦ld§ul egy¤ttmÉk¢dnek a g¦ppel, a testr¦szek pedig a testtel. A kar, a l§b, a szem mind r¦szei a testnek, de val©j§ban nem Æk az ¦lvezÆk.

Az ¦lvezÆ a gyomor. A l§b viszi a testet, a k¦z beszerzi az ¦telt, a fogak megr§gj§k, s ily m©don minden testr¦sz a gyomor kiel¦g¨t¦s¦n f§radozik, mert az l§tja el legfÆk¦ppen energi§val az eg¦sz szervezetet. Mindent a gyomor kap teh§t. A f§t a gy¢k¦r ¢nt¢z¦s¦vel t§pl§ljuk, a testet pedig azzal, hogy enni adunk a gyomornak, mert ha meg akarjuk Ærizni a test eg¦szs¦g¦t, a testr¦szeknek egy¤tt kell mÉk¢dni¤k a gyomor t§pl§l§s§- ban. Ehhez hasonl©an a LegfelsÆbb Ýr a teremtÆ ¦s az ¦lvezÆ, s nek¤nk, al§rendelt ¦lÆl¦nyeknek az a feladatunk, hogy k¢z¢s erÆvel ¢r¢met sze- rezz¤nk Neki. Ez az egy¤ttmÉk¢d¦s val©j§ban seg¨teni fog rajtunk, mint ahogyan a gyomorba juttatott ¦tel is seg¨ti a t¢bbi testr¦szt. Ha az ujjak elhat§rozn§k, hogy t¢bb¦ nem adj§k az ¦telt a gyomornak, hanem meg- tartj§k maguknak, v¦g¤l nagyon csal©dn§nak. A teremt¦s ¦s az ¦lvezet

k¢z¦ppontj§ban a LegfelsÆbb Ýr §ll, az ¦lÆl¦nyek pedig egy¤ttmÉk¢d- nek Vele, s ez okoz nekik ¦lvezetet. Kapcsolatuk az Ír ¦s szolg§ja viszo- ny§hoz is hasonl¨t: ha az Ír teljesen el¦gedett, szolg§ja is ¢r¤l. A hajlam, hogy teremtÆv¦ v§ljon ¦s ¦lvezze az anyagi vil§got, jelen van az ¦lÆl¦ny- ben, mert jelen van a LegfelsÆbb Ýrban, a megnyilv§nult kozmikus vil§g teremtÆj¦ben is, de akkor is a LegfelsÆbb Ýr az, akinek ¢r¢met kell szerezn¤nk.

ABhagavad-gŒtƒbanazt olvashatjuk, hogy a teljes eg¦sz a legfelsÆbb ir§ny¨t©b©l, az ·ltala ir§ny¨tott ¦lÆl¦nyekbÆl, a kozmikus megnyilv§nul§s- b©l, az ¢r¢k idÆbÆl ¦s akarm§b©l,a cselekedetekbÆl §ll. AGŒtƒmindezt sorra elmagyar§zza majd. E t¦nyezÆk ¢sszess¦ge alkotja a teljes eg¦szet, melyet a LegfelsÆbb AbszolÍt Igazs§gnak neveznek. A teljes eg¦sz ¦s a teljes AbszolÍt Igazs§g nem m§s, mint Isten Szem¦ly¦nek a teljess¦ge, ŽrŒ K‚‰†a. Minden megnyilv§nul§s az Ö k¤l¢nf¦le energi§inak k¢sz¢nhetÆ.

Ö val©ban a teljes eg¦sz.

AGŒtƒazt is elmondja, hogy a szem¦lytelen Brahman szint¦n al§ren- delt helyzetben van a teljes LegfelsÆbb Szem¦llyel szemben (brahma†o hi prati‰‡hƒham). ABrahma-straa Brahmant ¦rz¦kletesen a nap sugarai- hoz hasonl¨tja. A szem¦lytelen Brahman nem m§s, mint az Istens¦g Leg- felsÆbb Szem¦lyis¦g¦nek ragyog© sug§rz§sa. A szem¦lytelen Brahmanban nem lehet teljes tudatoss§got nyerni az abszolÍt eg¦szrÆl, s ugyanez mond- hat© el a Paramƒtmƒ felismer¦s¦rÆl is. A tizen¢t¢dik fejezetben l§that- juk majd, hogy az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge, Puru‰ottama felette

§ll mind a szem¦lytelen Brahmanr©l, mind a Paramƒtmƒr©l val© r¦szle- ges tudatoss§gnak. Az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦tsac-cid-ƒnanda- vigrah§naknevezik. ABrahma-sa„hitƒa k¢vetkezÆ szavakkal kezdÆdik:

Œ€vara‹ parama‹ k‚‰†a‹ sac-cid-ƒnanda-vigraha‹ / anƒdir ƒdir govinda‹

sarva-kƒra†a-kƒra†am.ÀGovinda, K‚‰†a minden ok oka. Ö az elsÆdleges ok, ¦s teste maga az ¢r¢kl¦t, a tud§s ¦s a gy¢ny¢r." A szem¦lytelen Brah- manr©l val© tudatoss§ggal az Ösat(¢r¢kl¦t), a Paramƒtmƒr©l val© tuda- toss§ggal pedigsat-cit(¢r¢k tud§s) arculat§r©l v§lunk tudatoss§. Ami- kor azonban K‚‰†§r©l, az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦rÆl vagyunk tudatoss§, akkor valamennyi transzcendent§lis aspektusa Ä sat, cit¦s ƒnanda(¢r¢kl¦t, tud§s ¦s gy¢ny¢r) Ä tudatosul benn¤nk egyetlen teljes vigrah§ban(form§ban).

A csek¦ly ¦rtelmÉ emberek szem¦lytelennek v¦lik a LegfelsÆbb Igaz- s§got, holott Ö egy transzcendent§lis szem¦ly. Ezt minden v¦dikus ¨r§s megerÆs¨ti.Nityo nityƒnƒ„ cetana€ cetanƒnƒm(Ka‡ha-upani‰ad2.2.13).

Ahogyan mi mindannyian k¤l¢n§ll© ¦lÆl¦nyek vagyunk, s rendelkez¤nk egy¦nis¦ggel, Így v¦gsÆ soron a LegfelsÆbb AbszolÍt Igazs§g is egy sze- m¦ly. Az Istens¦g Szem¦lyis¦g¦rÆl val© teljes tudatoss§g valamennyi transzcendent§lis arculat§nak megismer¦s¦t jelenti az Ö teljes form§j§-

ban. A teljes eg¦sz nem forma n¦lk¤li. Ha az lenne, vagyis ha kevesebb lenne, mint b§rmi m§s, akkor nem lehetne a teljes eg¦sz. A teljes eg¦sz- nek rendelkeznie kell mindazzal, ami tapasztalatainkon bel¤l ¦s azokon tÍl l¦tezik, m§sk¦pp nem lehet teljes.

A teljes eg¦sznek, az Istens¦g Szem¦lyis¦g¦nek sz§mtalan energi§ja van (parƒsya €aktir vividhaiva €ryate). ABhagavad-gŒtƒazt is elmagyar§zza, hogyan cselekszik K‚‰†a k¤l¢nf¦le energi§in kereszt¤l. Ez a jelens¦gvi- l§g, vagy m§s n¦ven anyagi vil§g, amelyben ¦l¤nk, szint¦n ¢nmag§ban teljes, mert a huszonn¦gy elem Ä amelynek ideiglenes megnyilv§nul§sa a sƒ…khyafiloz©fia szerint nem m§s, mint ez az anyagi univerzum Ä t¢k¦le- tesen biztos¨tani tudja mindazt, amire az univerzum fennmarad§s§hoz ¦s l¦tez¦s¦hez sz¤ks¦g van. Semmi sem f¢l¢sleges, ¦s semmiben sincs hi§ny.

E megnyilv§nul§s csup§n adott ideig l¦tezik, amit a legfelsÆbb eg¦sz ener- gi§ja hat§roz meg, s amikor ez az idÆ lej§r, a teljes eg¦sz t¢k¦letes elren- dez¦s¦bÆl ezek az ideiglenes megnyilv§nul§sok mind megsemmis¤lnek.

A par§nyi teljes egys¦geknek, az ¦lÆl¦nyeknek megadatott a teljes lehe- tÆs¦g, hogy meg¦rts¦k ¦s megtapasztalj§k a teljess¦get, s csup§n amiatt tapasztalnak mindenf¦le nem-teljess¦get, mert nem rendelkeznek t¢k¦- letes tud§ssal a teljess¦grÆl. ABhagavad-gŒtƒa v¦dikus b¢lcselet teljes ismeretanyag§t tartalmazza.

A v¦dikus tud§s teljes m¦rt¦kben t¦vedhetetlen, s a hinduk t¢k¦letes- nek ¦s k¦ts¦gbevonhatatlannak tekintik. A teh¦ntr§gya p¦ld§ul egy §llat

¤r¤l¦ke, ¦s asm‚ti,azaz a v¦dikus parancsolatok szerint ha valaki §llati

¤r¤l¦khez ¦r, meg kell f¤r¢dnie, hogy megtisztuljon. ·m a v¦dikus ¨r§sok a teh¦ntr§gy§r©l azt tartj§k, hogy tiszt¨t© hat§sa van. Ez ellentmond§sos- nak tÉnhet, m¦gis elfogadjuk, mert v¦dikus parancsolat, melyet k¢vetve nem hib§zhatunk. A modern tudom§ny az©ta bebizony¨totta, hogy a teh¦ntr§gya sz§mos fertÆtlen¨tÆ tulajdons§ggal rendelkezik. A v¦dikus tudom§ny teh§t teljes, mert minden k¦ts¦g ¦s hiba f¢l¢tt §ll, aBhagavad- gŒtƒpedig nem m§s, mint a teljes v¦dikus tudom§ny l¦nyege.

A v¦dikus tud§s nem kutat©munka eredm¦nye. Kutat§sunk t¢k¦let- len, hiszen t¢k¦letlen ¦rz¦kekkel vizsg§ljuk a dolgokat. Azt a t¢k¦letes tud§st kell elfogadnunk, amely Ä ahogyan azt aBhagavad-gŒtƒelmondja Ä aparamparƒn(a tan¨tv§nyi l§ncon) kereszt¤l sz§ll al§. Tud§sra a megfe- lelÆ forr§sb©l, a tan¨tv§nyi l§ncolatt©l kell szert tenn¤nk, amely a legfÆbb lelki tan¨t©mesterrel, mag§val az Ýrral kezdÆdik, s lelki tan¨t©mesterek sor§n §t jut el hozz§nk. Arjuna, az Ýr ŽrŒ K‚‰†a tan¨tv§nya az Ýr min- den szav§t ellentmond§s n¦lk¤l elfogadja. Nem szabad, hogy az ember a Bhagavad-gŒtƒnakcsup§n egyes r¦szeit fogadja el, a t¢bbit meg elutas¨tsa.

Ez nem helyes. ABhagavad-gŒtƒtminden belemagyar§z§s ¦s kihagy§s n¦l- k¤l, saj§t ¢nk¦nyes v¦lem¦ny¤nket mellÆzve kell elfogadnunk, a v¦dikus tudom§ny legt¢k¦letesebb le¨r§sak¦nt. A v¦dikus tud§s transzcendent§lis

forr§sb©l ¦rkezik hozz§nk, s az elsÆ szavakat maga az Ýr ejtette ki. Az Ýr szavaitapauru‰ey§naknevezik, ami azt jelenti, hogy nem a n¦gy t¢k¦- letlens¦g megfertÆzte e vil§gi emberektÆl sz§rmaznak. Egy materialista ember 1. biztos, hogy hib§kat k¢vet el, 2. sz§mtalan illuz©rikus elk¦pzel¦s hat§sa alatt §ll, 3. hajlamos arra, hogy m§sokat becsapjon, ¦s 4. t¢k¦let- len ¦rz¦kei korl§tokhoz k¢tik. Akire e n¦gy hi§nyoss§g jellemzÆ, az nem adhat t¢k¦letes felvil§gos¨t§st a mindent §tfog© tud§sr©l.

A v¦dikus tud§s nem ilyen t¢k¦letlen ¦lÆl¦nyektÆl sz§rmazik. Ezt a tudom§nyt az Ýr az elsÆ teremtett ¦lÆl¦ny, Brahmƒ sz¨v¦be juttatta, aki Így adta azt tov§bb fiainak ¦s tan¨tv§nyainak, amikor r§ ker¤lt a sor, ahogyan eredetileg az Ýr §tadta neki. Az Ýrpr†am,teljesen t¢k¦letes, s lehetetlen, hogy az anyagi vil§g t¢rv¦nyeinek hat§sa al§ ker¤lj¢n. Az embernek kellÆk¦ppen okosnak kell lennie ahhoz, hogy meg¦rtse: a vil§g- egyetemben az Ýr a kiz§r©lagos tulajdonosa mindennek, s Ö az eredeti teremtÆ, aki Brahmƒt megteremtette. A tizenegyedik fejezetben Arjuna prapitƒmah§naksz©l¨tja az Urat, mert Brahmƒtpitƒmah§nak,nagyaty§- nak szokt§k nevezni, s az Ýr a nagyatya teremtÆje. Senki se §ll¨tsa teh§t, hogy b§rminek is a tulajdonosa. Csak azokat a dolgokat szabad elfogad- nunk, melyeket az Ýr a l¦tfenntart§sunk ¦rdek¦ben biztos¨t sz§munkra.

Sz§mtalan p¦lda van arra, hogyan haszn§lhatjuk fel mindazt, amit az Ýr nek¤nk sz§nt. ABhagavad-gŒtƒerrÆl is besz¦l. Arjuna kezdetben Így hat§rozott, hogy nem fog harcolni a kuruk‰etrai csat§ban Ä ez saj§t d¢n- t¦se volt. Elmondta az Ýrnak, hogy nem tudn§ ¦lvezni a kir§lys§got roko- nai meg¢l¦se ut§n. Arjuna a testi ¦n-tudat alapj§n d¢nt¢tt ¨gy, mert azt hitte, azonos a test¦vel, s hogy a testi rokonai val©ban a testv¦rei, unoka- testv¦rei, s©gorai, nagyaty§i ¦s ¨gy tov§bb; egysz©val teste k¢vetel¦seinek akart eleget tenni. Az Ýr az¦rt mondta el neki aBhagavad-gŒtƒt,hogy megv§ltoztassa a szeml¦let¦t, s v¦g¤l Arjuna val©ban elsz§nta mag§t arra, hogy utas¨t§sait k¢vetve fegyvert fogjon.Kari‰ye vacana„ tava:ÀSzavaid szerint fogok cselekedni" Ä mondta.

Ebben a vil§gban az embereknek nem az a feladatuk, hogy marakod- janak, mint a kuty§k ¦s a macsk§k. Intelligenseknek kell lenni¤k, hogy felfogj§k az emberi ¦let jelentÆs¦g¦t, s hogy elutas¨ts§k a k¢z¢ns¦ges §lla- tokra jellemzÆ viselked¦st. Az emberi l¦nynek el kell ¦rnie ¦lete c¦lj§t.

Ehhez ad Ítmutat§st minden v¦dikus ¨r§s, a l¦nyeget pedig aBhagavad- gŒtƒbantal§ljuk meg. A v¦dikus irodalom az embereknek sz©l, s nem az §llatoknak. Ha egy §llat meg¢l egy m§sikat, nem terheli ¦rte bÉn,

§m ha egy ember puszt¨t el egy §llatot puszt§n az¦rt, hogy f¦ktelen nyelv¦nek kiel¦g¤l¦st szerezzen, akkor felelnie kell a term¦szet t¢rv¦- nyeinek megszeg¦s¦¦rt. ABhagavad-gŒtƒvil§gosan elmagyar§zza, hogy a term¦szet k¤l¢nf¦le k¢tÆerÆinek megfelelÆen a tetteket h§rom csoportba sorolhatjuk: 1. a j©s§g, 2. a szenved¦ly ¦s 3. a tudatlans§g k¢tÆereje alatt

§ll© cselekedetek. Ehhez hasonl©an a t§pl§l¦k is h§romf¦le lehet: §ll- hat a j©s§g, a szenved¦ly vagy a tudatlans§g k¢tÆerej¦nek hat§sa alatt.

MinderrÆl aBhagavad-gŒtƒr¦szletes le¨r§st ad, s ha helyesen alkalmaz- zuk tan¨t§s§t, l¦t¤nk teljesen megtisztul, ¦s v¦g¤l eljutunk a v¦gsÆ c¦lhoz, amely tÍl van ezen az anyagi vil§gon (yad gatvƒ na nivartante tad dhƒma parama„ mama).

Ezt a v¦gsÆ c¦ltsanƒtana¦gnek, ¢r¢k lelki ¦gnek nevezik. Azt l§tjuk, hogy ebben az anyagi vil§gban minden ideiglenes. Minden l¦trej¢n, fenn- marad egy ideig, mell¦kterm¦keket hoz l¦tre, sorvadni kezd, majd meg- semmis¤l. Ez az anyagi vil§g t¢rv¦nye, ak§r a testet, ak§r egy gy¤m¢lcs¢t, ak§r b§rmi m§st vizsg§lunk meg. Ezen az ideiglenes vil§gon tÍl azon- ban egy m§sik vil§g l¦tez¦s¦rÆl is tudunk, amelyre egy m§sik, ¢r¢k, azaz sanƒtanaterm¦szet jellemzÆ. AjŒvaszint¦nsanƒtana,vagyis ¢r¢kk¦val©, s a tizenegyedik fejezet az Urat issanƒtan§naknevezi. BensÆs¦ges kap- csolatunk van az Ýrral, s mivel minÆs¦g tekintet¦ben mindannyian Ä a sanƒtana-dhƒma,vagyis az ¢r¢k ¦g, asanƒtanaLegfelsÆbb Szem¦lyis¦g

¦s asanƒtana¦lÆl¦nyek Ä egyek vagyunk, aBhagavad-gŒtƒc¦lja az, hogy felÍj¨tsasanƒtanak¢teless¦g¤nket, asanƒtana-dharm§t,amely az ¦lÆl¦ny

¢r¢k hivat§sa. Ideiglenesen oly sok tev¦kenys¦get v¦gz¤nk, §m ha ezek- kel felhagyunk, s a LegfelsÆbb Ýr §ltal elƨrt m©don cseleksz¤nk, minden tett¤nk megtisztul. Ezt nevezik tiszta ¦letnek.

A LegfelsÆbb Ýr ¦s transzcendent§lis hajl¦ka egyar§ntsanƒtana,ak§r- csak az ¦lÆl¦nyek, s a LegfelsÆbb Ýr ¦s az ¦lÆl¦nyek k¢lcs¢n¢s kapcso- lata asanƒtanabirodalomban az emberi ¦let t¢k¦letess¦g¦t jelenti. Az Ýr nagyon kegyes az ¦lÆl¦nyekhez, hiszen a fiai Æk. ABhagavad-gŒtƒban kijelenti: sarva-yoni‰uï aha„ bŒja-prada‹ pitƒ. À¶n vagyok mindenki Atyja." Elt¦rÆkarm§juknakk¢sz¢nhetÆen term¦szetesen az ¦lÆl¦nyek mind m§sok ¦s m§sok, az Ýr azonban kijelenti, hogy Ö valamennyi¤k atyja. Al§sz§ll teh§t, hogy hazah¨vjon minden bÉn¢s, felt¦telekhez k¢t¢tt lelket, haza asanƒtana,¢r¢k vil§gba, ahol asanƒtana¦lÆl¦nyek az Ýr

¢r¢k t§rsaik¦nt visszaker¤lhetnek ¢r¢k, sanƒtanahelyzet¤kbe. Az Ýr vagy maga j¢n el k¤l¢nb¢zÆ inkarn§ci©iban, vagy bizalmas szolg§it k¤ldi el fiaik¦nt, t§rsaik¦nt vagyƒcƒry§kk¦nt,hogy hazah¨vj§k a felt¦telekhez k¢t¢tt lelkeket.

Asanƒtana-dharmateh§t nem valamif¦le elvakult vall§si folyamatot je- lent, hanem az ¢r¢k ¦lÆl¦ny ¢r¢k feladat§ra utal az ¢r¢k LegfelsÆbb Ýr- ral val© kapcsolat§ban. Asanƒtana-dharmakifejez¦s, ahogy azt kor§bban eml¨tett¤k, az ¦lÆl¦ny ¢r¢k k¢teless¦g¦t jelenti. ŽrŒpƒda Rƒmƒnujƒcƒrya a k¢vetkezÆk¦ppen hat§rozta meg asanƒtanasz© jelent¦s¦t: ÀAz, ami- nek nincs kezdete ¦s nincs v¦ge." Amikor teh§t sanƒtana-dharm§r©l besz¦l¤nk, ŽrŒpƒda Rƒmƒnujƒcƒrya hiteles v¦lem¦nye alapj§n biztosra vehetj¤k, hogy ennek adharm§naknincs sem kezdete, sem v¦ge.

A magyarvall§ssz© kicsit m§st jelent, mint asanƒtana-dharma. Aval- l§ssz©n §ltal§ban hitet ¦rt¤nk, a hit azonban v§ltozhat. Az ember hisz egy bizonyos Ítban, §m hit¦t megv§ltoztathatja, s egy m§sik Ítra l¦phet.

Asanƒtana-dharmaazonban arra a tev¦kenys¦gre utal, amit nem lehet megv§ltoztatni. Ahogyan a foly¦kony halmaz§llapot nem v§laszthat© el a v¨ztÆl, sem a hÆ a tÉztÆl, Így az ¢r¢k ¦lÆl¦ny is elv§laszthatatlan ¢r¢k elfoglalts§g§t©l. Asanƒtana-dharmamind¢r¢kre szervesen hozz§tartozik az ¦lÆl¦nyhez. Amikor teh§t asanƒtana-dharm§r©lbesz¦l¤nk, ŽrŒpƒda Rƒmƒnujƒcƒrya hiteles v¦lem¦ny¦re t§maszkodva biztosra kell venn¤nk, hogy ez egy olyan valami, aminek nincs sem kezdete, sem pedig v¦ge.

Aminek nincs kezdete ¦s nincs v¦ge, az nem lehet elvakult dolog, hiszen semmilyen hat§r nem korl§tozhatja. Azok, akik valamif¦le elvakult hit h¨vei, helytelen¤l asanƒtana-dharm§tis elvakultnak tekintik. Ha azonban alaposan elm¦lyed¤nk e t¦ma tanulm§nyoz§s§ban, s a modern tudom§ny f¦ny¦ben vizsg§ljuk meg, akkor r§ fogunk j¢nni, hogy asanƒtana-dharma a vil§g valamennyi ember¦nek, sÆt az univerzum minden ¦lÆl¦ny¦nek tev¦kenys¦g¦t jelenti.

Annak a vall§sos hitnek a kialakul§s§r©l, amely nem sanƒtana val- l§s, az emberis¦g t¢rt¦nelm¦nek kr©nik§iban olvashatunk, asanƒtana- dharm§nakazonban nincsen kezdete, mert ¢r¢kre elv§laszthatatlan az

¦lÆl¦nyektÆl. Ami az ¦lÆl¦nyeket illeti, a hiteles€ƒstr§kszerint sz§mukra nincs sz¤let¦s ¦s nincs hal§l. AGŒtƒ kijelenti, hogy az ¦lÆl¦ny soha nem sz¤letik meg ¦s soha nem hal meg; ¢r¢k, elpuszt¨thatatlan, s ideig- lenes anyagi test¦nek megsemmis¤l¦se ut§n is folytatja l¦t¦t. Asanƒtana- dharmafogalm§val kapcsolatban pr©b§ljuk meg most meg¦rteni a vall§s tartalm§t a sz© eredeti szanszkrit jelent¦s¦nek vizsg§lat§val.Dharmaaz, ami elv§laszthatatlan egy bizonyos dologt©l. A hÆ ¦s a f¦ny egy¤tt j§r a tÉzzel; ezek n¦lk¤l nincs ¦rtelme a tÉz sz©nak. ¶ppen ¨gy r§ kell j¢nn¤nk, mi az a legl¦nyegesebb dolog, ami ¢r¢kk¦ egy¤tt j§r az ¦lÆl¦nnyel. Ez az ¢r¢k t§rs az ¦lÆl¦ny ¢r¢k jellemzÆje, ez az ¢r¢k jellemzÆ pedig ¢r¢k vall§sa.

Amikor Sanƒtana GosvƒmŒ az ¦lÆl¦nyek svarp§j§r©l k¦rdezte ŽrŒ Caitanya Mahƒprabhut, az Ýr azt v§laszolta, hogy az ¦lÆl¦nyeksvarp§ja, azaz eredeti helyzete nem m§s, mint az, hogy az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦t szolg§lj§k. Ha elemezz¤k az Ýr Caitany§nak ezt a kije- lent¦s¦t, k¢nnyen bel§thatjuk, hogy az ¦lÆl¦nyek valamennyien sz¤nte- len¤l m§sokat szolg§lnak, k¤l¢nf¦le k¦pess¦geiknek megfelelÆen, s ¨gy pr©b§lj§k ¦lvezni az ¦letet. Az alacsonyabb rendÉ §llatok Így szolg§l- j§k az embereket, mint szolga az ur§t. A szolg§lja B-t, B szolg§lja C-t, C szolg§lja D-t ¦s ¨gy tov§bb. A bar§t a bar§tot szolg§lja, az anya a fi§t, a feles¦g a f¦rj¦t, a f¦rj a feles¦g¦t stb. Ha ilyen szellemben folytatjuk a kutat§st, ¦szrevehetj¤k, hogy az ¦lÆl¦nyek t§rsadalm§ban kiv¦tel n¦l-

k¤l mindenki szolg§latot v¦gez. A politikus a programj§val arr©l pr©b§l- ja meggyÆzni az embereket, hogy alkalmas a szolg§latra, s a v§laszt©k ez¦rt ¦rt¦kes szavazatukat r§ adj§k, abban a rem¦nyben, hogy nagy szol- g§latot tesz majd a t§rsadalomnak. A bolttulajdonos a vevÆket, az iparos a tÆk¦st, a tÆk¦s a csal§dot, a csal§d pedig az §llamot szolg§lja az ¢r¢k

¦lÆl¦ny ¢r¢k term¦szete miatt. L§thatjuk teh§t, hogy nincs egyetlen olyan

¦lÆl¦ny sem, aki ne szolg§ln§ a t¢bbieket, ez¦rt nyugodtan levonhatjuk a k¢vetkeztet¦st, hogy a szolg§lat ¢r¢kk¦ elk¨s¦ri az ¦lÆl¦nyt, a szolg§lat- v¦gz¦s teh§t az ¦lÆl¦ny ¢r¢k vall§sa.

Az emberek ennek ellen¦re azt vallj§k magukr©l, hogy az idÆ ¦s a k¢r¤lm¦nyek §ltal meghat§rozott bizonyos hithez tartoznak, s ¨gy hin- dunak, mohamed§nnak, kereszt¦nynek, buddhist§nak vagy valami m§s felekezet h¨v¦nek vallj§k magukat. Az eff¦le elnevez¦sek nem jellemzÆk asanƒtana-dharm§ra. A hindu v§ltoztathat a hit¦n, ¦s mohamed§nn§

v§lhat, a mohamed§n §tt¦rhet a hindu hitre, a kereszt¦ny is megv§ltoztat- hatja a hit¦t stb. A vall§sos hit megv§ltoztat§sa azonban semmilyen k¢r¤l- m¦nyek k¢z¢tt nem befoly§solja az ember ¢r¢k feladat§t, hogy m§sokat szolg§ljon. A hindu, a mohamed§n ¦s a kereszt¦ny mindig, minden k¢r¤l- m¦nyek k¢z¢tt valakinek a szolg§ja. Az teh§t, hogy az ember egy bizo- nyos hitet vall, nemsanƒtana-dharm§j§nakvall§s§t jelenti. Asanƒtana- dharmaa szolg§latv¦gz¦s.

Val©j§ban a szolg§laton kereszt¤l §llunk kapcsolatban a LegfelsÆbb Ýrral. Ö a legfelsÆbb ¦lvezÆ, mi pedig, ¦lÆl¦nyek, a szolg§i vagyunk. Az

¦lvezet¦re teremtett benn¤nket, s ha r¦szt vesz¤nk az Istens¦g Legfel- sÆbb Szem¦lyis¦g¦vel egy¤tt ebben az ¢r¢k ¦lvezetben, akkor boldogok lesz¤nk. M§sk¦nt ez nem lehets¦ges. F¤ggetlen¤l lehetetlen el¦rni a bol- dogs§got, ahogyan egyetlen testr¦sz sem v§lhat el¦gedett¦, ha nem mÉk¢- dik egy¤tt a gyomorral. Az ¦lÆl¦ny teh§t nem lehet boldog, ha nem a LegfelsÆbb Szem¦ly transzcendent§lis szeretÆ szolg§lat§t v¦gzi.

ABhagavad-gŒtƒnem helyesli a k¤l¢nf¦le f¦listenek im§dat§t vagy szol- g§lat§t. A hetedik fejezet huszadik verse kijelenti:

kƒmais tais tair h‚ta-jŠƒnƒ‹ prapadyante 'nya-devatƒ‹

ta„ ta„ niyamam ƒsthƒya prak‚tyƒ niyatƒ‹ svayƒ

ÀAkiket az anyagi v§gyak megfosztottak ¦rtelm¤ktÆl, megh©dolnak a f¦l- istenek elÆtt, ¦s k¢vetik a saj§t term¦szet¤k szerint kiszabott im§datsza- b§lyokat." Ez a vers egy¦rtelmÉen kimondja, hogy akik az anyagi v§gyak ir§ny¨t§sa alatt §llnak, azok nem a LegfelsÆbb Urat, K‚‰†§t, hanem a f¦l- isteneket im§dj§k. Amikor a ÀK‚‰†a" n¦vrÆl besz¦l¤nk, nem egy adott vall§s szÉk keretein bel¤l haszn§lt n¦vre utalunk. Ak‚‰†asz© a legmaga- sabb rendÉ gy¢ny¢rt jelenti, s bizony¨tott t¦ny, hogy a LegfelsÆbb Ýr a for- r§sa ¦s a t§rh§za minden gy¢ny¢rnek. Mindannyian boldogs§gra v§gyunk.