A M A G YA R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2015. október 21., szerda

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ ^{52. szám}

A M A G YA R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2015. október 21., szerda

Tartalomjegyzék

I. Utasítások

29/2015. (X. 21.) BM utasítás a Belügyminisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak rendjéről 6003 30/2015. (X. 21.) BM utasítás a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében részt vevő, a belügyminiszter

irányítása alatt álló szervek részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről 6012

50/2015. (X. 21.) EMMI utasítás miniszteri biztos kinevezéséről 6014

54/2015. (X. 21.) HM utasítás a Magyar Honvédség doktrinális, szabványosítási és terminológiai tevékenységéről 6015 55/2015. (X. 21.) HM utasítás a hazai képzésen történő részvételről és a tanulmányi támogatások megtérítési

kötelezettségéről 6016 56/2015. (X. 21.) HM utasítás a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő eszközök selejtezéséről

és a selejtezési jogkörök gyakorlásáról 6021

57/2015. (X. 21.) HM utasítás a Magyar Honvédség vezetését biztosító ügyeleti és készenléti szolgálatok működéséről

szóló 20/2007. (HK 4.) HM utasítás módosításáról 6026

58/2015. (X. 21.) HM utasítás az Európai Unió 2014–2020-as programozási időszak forrásainak tárca szintű tervezésével

és felhasználásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 24/2014. (III. 31.) HM utasítás módosításáról 6026 21/2015. (X. 21.) NGM utasítás a nagyvállalatok iparfejlesztési beruházásainak ösztönzésére meghirdetett támogatás

megítélése céljából döntés-előkészítő munkacsoport létrehozásáról 6030

3/2015. (X. 21.) EMMI KÁT utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2015.

(III. 4.) EMMI KÁT utasítás módosításáról 6032

3/2015. (X. 21.) IM KÁT utasítás az Igazságügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 20.)

IM KÁT utasítás módosításáról 6033

13/2015. (X. 21.) LÜ utasítás a nyomozó ügyészségek átszervezéséhez kapcsolódó egyes legfőbb ügyészi utasítások

módosításáról 6034 14/2015. (X. 21.) LÜ utasítás az ügyészségi fogalmazók joggyakorlatáról és szakmai képzéséről szóló 16/2014. (VIII. 29.)

LÜ utasítás módosításáról 6040

2/2015. (X. 21.) SZGYF utasítás a közérdekű adatok megismerésének és a kötelezően közzéteendő adatok

nyilvánosságra hozatalának rendjéről 6041

III. Személyügyi közlemények

Az igazságügyi miniszter közleménye Vladár Gábor-díj adományozásáról 6048

IV. Egyéb közlemények

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tájékoztatója elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértők

névjegyzékéről 6049

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye elveszett törzskönyvekről 6050

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye a hatósági nyilvántartásban szereplő

gazdálkodó szervezetekről 6052

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye a 2015. november 1-je és november 30-a között alkalmazható

üzemanyagárakról 6145 A Nemzeti Választási Bizottság közleménye országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív hitelesítésének

megtagadásáról 6145

VI. Hirdetmények

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hirdetménye elveszett felügyeleti igazolványok érvénytelenítéséről 6146

I. Utasítások

A belügyminiszter 29/2015. (X. 21.) BM utasítása

a Belügyminisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak rendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörömben eljárva, a Belügyminisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak egységes tervezésére, szervezésére és végrehajtására a következő utasítást adom ki:

1. Bevezető rendelkezések 1. § Ezen utasítás alkalmazásában:

a) belügyi szervek:

1. a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységei, 2. a rendészeti szervek,

3. a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH),

4. a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ (a továbbiakban: BM NOK), 5. a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF), valamint 6. az Országos Vízügyi Főigazgatóság és irányítása alá tartozó szervek;

b) rendészeti szervek:

1. az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH), 2. a büntetés-végrehajtási szervezet,

3. a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH), 4. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ),

5. a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ), 6. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

7. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

8. a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (a továbbiakban: SZBKK), valamint 9. a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK).

2. § A Belügyminisztériumnak az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben a  kormányzati álláspont kialakításával és az  ezen intézmények és ügynökségek munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásait önálló BM utasítás szabályozza.

2. A nemzetközi kapcsolatok szakmai irányítása

3. § (1) Ezen utasítás eltérő rendelkezésének hiányában a belügyi szervek nemzetközi kapcsolatai fő irányainak kialakítása – az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár szakmai javaslata alapján – a belügyminiszter (a továbbiakban:

miniszter) hatáskörébe tartozik.

(2) A rendészeti szervek nemzetközi kapcsolatai fő irányainak miniszteri kialakítására vonatkozó javaslatot az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár a rendészeti államtitkár javaslata alapján terjeszti fel a miniszternek.

4. § A belügyi szervek nemzetközi tevékenysége feletti szakmai felügyeletet – a  rendészeti szervek tekintetében a  rendészeti államtitkárral együttműködve – az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár gyakorolja, kialakítva

a) évente november hó 30. napjáig a  Belügyminisztérium következő évi nemzetközi együttműködésére

vonatkozó prioritásokat, valamint

b) az  európai együttműködési követelményeket a  Belügyminisztérium jogharmonizációs célú jogszabály- előkészítési és a szakmai szervek intézményfejlesztési feladatával kapcsolatban

figyelembe véve az EU döntéshozatali mechanizmusában kialakított követelményeket és magyar álláspontokat.

5. § A NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (CEPC) állandó és plenáris üléseire a  nemzeti álláspontot – az érintett minisztériumokkal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral és a  rendészeti államtitkárral való egyeztetést követően – a  BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) alakítja ki.

6. § A belügyi attasék, a  Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete belügyi szakdiplomatáinak, a Magyarország Állandó NATO Képviselete belügyi szakdiplomatájának, valamint az Európai Unió intézményeinél és a  nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő, a  belügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselők szakmai irányítását az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár végzi a  BM Nemzetközi Főosztály, a  BM Európai Együttműködési Főosztály, a szakmailag illetékes belügyi szervek – a rendészeti szervek esetében a BM Rendészeti Koordinációs Főosztály – és a kihelyező szerv közreműködésével.

7. § A rendészeti államtitkár a BM Rendészeti Információs Iroda útján a szakmai koordinációs feladatai körében felmerülő, rendészeti tárgyú tájékoztatást kérhet a  belügyi attasék, a  Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete belügyi szakdiplomatái, a  Magyarország Állandó NATO Képviselete belügyi szakdiplomatája, valamint az Európai Unió intézményeinél és a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő, a belügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselői felé. A kérés, valamint a kérésre adott tájékoztatás az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár útján történik.

8. § A belügyi attasék és a  belügyi szakdiplomaták váltására vonatkozó személyügyi javaslatokat az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár dolgozza ki a BM Nemzetközi Főosztály, a BM Európai Együttműködési Főosztály és a  szakmailag illetékes belügyi szervek – a  rendészeti szervek esetében a  BM Rendészeti Koordinációs Főosztály – közreműködésével. A  javaslatok – a  rendészeti szervek esetében a  rendészeti államtitkár egyetértésével – a közigazgatási államtitkár útján kerülnek felterjesztésre a miniszterhez.

3. A kiutazások és a fogadások tervezése

9. § A Belügyminisztérium önálló szervezeti egységei a nemzetközi együttműködési feladataik végrehajtására az 1. és a  2.  melléklet szerinti éves kiutazási és fogadási tervjavaslatokat készítenek, amelyek tartalmazzák a  tervezett események költségvonzatát is. A tervjavaslatokat a Belügyminisztérium összesített kiutazási és fogadási terveinek elkészítése céljából minden év december hó 10. napjáig megküldik a  BM Nemzetközi Főosztálynak.

A  Belügyminisztérium összesített éves kiutazási és fogadási terveit – az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár egyetértését követően – a miniszter hagyja jóvá.

10. § A Belügyminisztérium önálló szervezeti egységei jóváhagyott éves terveit a tárgyév július hó 15. napjáig felül kell vizsgálni, és az  indokolt módosítási javaslatokat a  közigazgatási államtitkár útján jóváhagyásra fel kell terjeszteni a miniszternek.

11. § (1) A Belügyminisztérium önálló szervezeti egységei a terven felüli igény esetén – amennyiben lehetséges, az esemény időpontját megelőzően legalább 10 munkanappal, kivételesen sürgős esetben legalább 3 nappal az  utazás vagy fogadás megkezdése előtt – részletes szakmai indokolást tartalmazó feljegyzést készítenek, amelyet a BM Nemzetközi Főosztály költségkalkulációval kiegészítve továbbít a  BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra előzetes ellenjegyzés céljából, majd megküldi az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak véleményezésre vagy – amennyiben az új igény a jóváhagyott tervben szereplő más esemény terhére megvalósítható – jóváhagyásra.

(2) A  jóváhagyott kiutazási és fogadási tervben szereplő más esemény terhére nem megvalósítható kiutazást vagy

fogadást az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár véleményezése után a  közigazgatási államtitkár

engedélyezi.

12. § (1) Ezen utasítás eltérő rendelkezésének hiányában a  belügyi szervek az  első számú vezetők vonatkozásában – a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységei vezetőinek kivételével – az 1. és a 2. melléklet szerinti éves kiutazási és fogadási tervjavaslataikat minden év december hó 31. napjáig az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár útján terjesztik fel a  miniszterhez. A  jóváhagyott terveket a  tárgyév július hó 15. napjáig felül kell vizsgálni, és módosulásuk esetén azokat írásban fel kell terjeszteni az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár útján a miniszterhez.

(2) Az  éves kiutazási és fogadási tervjavaslatokat, valamint módosulásuk esetén a  felülvizsgált terveket a  rendészeti szervek az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a BM Rendészeti Koordinációs Főosztályon keresztül a rendészeti államtitkár útján terjesztik fel a miniszterhez.

(3) Az  éves kiutazási és fogadási tervjavaslatokat, valamint módosulásuk esetén a  felülvizsgált terveket a  rendészeti szervek valamennyi szervezeti egységükre, valamint a teljes állományra vonatkozóan készítik el.

13. § (1) A 11. § hatálya alá nem tartozó belügyi szervek az első számú vezető vonatkozásában az éves kiutazási és fogadási tervben szereplő utazás vagy fogadás, illetve terven felüli igény esetén – az engedélyezés érdekében –, amennyiben lehetséges, az  esemény időpontját megelőzően legalább 10 munkanappal, kivételesen sürgős esetben legalább 3  nappal az  utazás vagy fogadás megkezdése előtt, a  szükségességet és terven felüliséget külön megindokolva felterjesztik a 3. mellékletben meghatározott kiküldetési rendelvényt a külföldi kiutazás engedélyezésére jogosult részére.

(2) A rendészeti szervek az (1) bekezdésben meghatározott felterjesztési kötelezettségüket a BM Rendészeti Koordinációs Főosztályon keresztül teljesítik.

14. § (1) A  parlamenti államtitkár, a  közigazgatási államtitkár, az  önkormányzati államtitkár, a  rendészeti államtitkár, illetve a miniszteri kabinetfőnök tervben szereplő és terven felüli kiutazását vagy fogadását a miniszter engedélyezi.

(2) A helyettes államtitkár tervben szereplő és terven felüli kiutazását a tevékenységét irányító államtitkár engedélyezi.

15. § A rendészeti államtitkár engedélyezi a) az AH főigazgatója,

b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, c) a KEKKH elnökének,

d) az NBSZ főigazgatója, e) az NVSZ főigazgatója, f) a BM OKF főigazgatója, g) az országos rendőrfőkapitány, h) az SZBKK főigazgatója, valamint i) a TEK főigazgatója

tervben szereplő és terven felüli kiutazását.

16. § A közigazgatási államtitkár engedélyezi a BÁH főigazgatójának tervben szereplő és terven felüli kiutazását.

17. § Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár engedélyezi a BM NOK főigazgatójának tervben szereplő és terven felüli kiutazását.

18. § A közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár engedélyezi az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatójának tervben szereplő és terven felüli kiutazását.

19. § A személyügyi helyettes államtitkár engedélyezi a KSZF főigazgatójának tervben szereplő és terven felüli kiutazását.

20. § A nemzetközi közjog alanyai és ezek szervei, valamint a  magyar költségvetési szerven kívül más szervezet, jogi személy, valamint természetes személy költségére külföldi utazást csak különösen indokolt esetben – az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár előzetes véleményét követően – a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.

21. § A belügyi szervek – az AH, a KEKKH és az NBSZ kivételével – a hivatalos külföldi kiküldetések elszámolásához és azok

költségeinek nyilvántartásához a Forrás KGR Külföldi kiküldetés modulját kötelesek használni.

4. Képviselet nemzetközi és kormányzati szervezetekben

22. § A közigazgatási államtitkár egyetértésével az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár javaslatot tesz a nemzetközi szervezetekben és azok bizottságaiban, illetve más nemzetközi szakosított szervezetekben, továbbá két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések alapján létrehozott testületekben a magyar felet képviselő személyekre.

Kijelölésükről a  miniszter dönt. E  rendelkezés nem vonatkozik azon belügyi szervekre, amelyek jogszabályban rögzített felhatalmazás alapján látják el a képviseletet.

23. § Európai uniós és nemzetközi támogatások esetén a  nemzetközi, európai uniós és kormányzati koordinációban az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár vagy az általa kijelölt személy képviseli a Belügyminisztériumot.

5. A belügyi szervek feladatai 24. § (1) A belügyi szervek

a) szakterületükön a Belügyminisztérium nemzetközi együttműködésre vonatkozó prioritásait figyelembe véve tartják fenn két- vagy többoldalú szakmai kapcsolataikat,

b) szakmai feladataik során teljesítik a nemzetközi szerződésből vagy nemzetközi szervezetben fennálló tagságból eredő kötelezettségeiket,

c) végzik a  nemzetközi szerződések által hatáskörükbe utalt feladatokat, részt vesznek a  vegyes bizottságok, az éves munkatalálkozók tevékenységében,

d) a  BM Európai Együttműködési Főosztály – valamint a  rendészeti szervek a  BM Rendészeti Koordinációs Főosztály – koordinációja mellett részt vesznek a hatáskörükbe tartozó nemzetközi szerződések előkészítésében, valamint a szerződés létrehozására irányuló szakértői egyeztetéseken,

e) nemzetközi tevékenységük kiemelt eseményeiről és eredményeiről, illetve a  nemzetközi együttműködési megállapodásokról – amennyiben közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik – folyamatosan tájékoztatják az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárt.

(2) A rendészeti szervek az e) pontban foglalt tájékoztatást a nemzetközi tevékenységük kiemelt eseményei és eredményei tekintetében a BM Rendészeti Információs Irodán keresztül a rendészeti államtitkár és az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár részére teljesítik, a külön utasításban foglaltaknak megfelelően.

25. § (1) Ha közjogi szervezetszabályozó eszköz előírásából más nem következik, a  belügyi szervek előző évi nemzetközi tevékenységének értékelése a szervek éves jelentésének részét képezi.

(2) A rendészeti szervek éves jelentésüket december hó 31. napjáig a BM Rendészeti Információs Iroda útján a rendészeti államtitkárhoz terjesztik fel.

26. § (1) A belügyi szervek a  megvalósult programokról a  4.  melléklet szerinti nyomtatványon, az  ott meghatározott tartalommal, a  hazaérkezéstől (fogadástól) számított 8 munkanapon belül, kivételes fontosságú esemény esetén soron kívül úti jelentést készítenek.

(2) A Belügyminisztérium önálló szervezeti egységei a  jelentéseket jóváhagyásuk után a  31.  §-ban meghatározottak szerint továbbítják a Nemzetközi Főosztálynak.

(3) Az 1.  § b)  pont 3–6.  alpontjában felsorolt belügyi szervek – a  (4)  bekezdésben meghatározott kivétellel – az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti nyomtatványon, tartalommal és határidőn belül kizárólag az első számú vezető megvalósult programjáról készített jelentést terjesztik fel a felügyelő államtitkárhoz (helyettes államtitkárhoz), valamint tájékoztatásul megküldik az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak.

(4) A rendészeti szervek az úti jelentéseket a BM Rendészeti Koordinációs Főosztály útján a rendészeti államtitkárhoz terjesztik fel. A jóváhagyott jelentéseket a BM Rendészeti Koordinációs Főosztály tájékoztatásul megküldi az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak.

(5) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet az úti jelentéseket a BM Rendészeti Információs Iroda részére küldi meg, amelyeket a  BM Rendészeti Információs Iroda haladéktalanul továbbít az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár részére is.

27. § A rendészeti szervek kivételével a belügyi szervek az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár engedélyének

kikérését követően, a  nemzetközi szerződések felhatalmazása alapján vagy saját hatáskörben nemzetközi

szerződésnek nem minősülő, képzésre, továbbképzésre és tapasztalatcserére irányuló együttműködési megállapodásokat köthetnek.

28. § (1) A belügyi szervek szakterületüknek megfelelően háttéranyagot készítenek a Belügyminisztérium felsővezetői, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére készülő tárgyalási tematikák összeállításához, amelyet nyílt információk esetén a BM Nemzetközi Főosztály részére küldenek meg.

(2) Minősített információk esetén a háttéranyagot a BM Rendészeti Információs Iroda útján a rendészeti államtitkárnak terjesztik fel, aki gondoskodik azok összesítéséről és továbbításáról.

29. § A Belügyminisztérium képviseletében kiutazó személy felelős a  jóváhagyott szakmai álláspont képviseletéért és a belügyminisztériumi álláspont érvényesítéséért.

6. Nemzetközi segítségnyújtási tevékenység

30. § (1) A  nemzetközi segítségnyújtási tevékenység koordinációját az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár, a BM Nemzetközi Főosztály és a BM OKF végzi az alábbi megosztás szerint:

a) a nemzetközi katasztrófaelhárítási, polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtás koordinálását az érintett tárcák között, valamint a segítségnyújtásban részt vevő szervek tevékenységének megszervezését és egyéb operatív feladatokat – a rendészeti államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett – a BM OKF végzi,

b) az egyéb rendkívüli helyzetben a nemzetközi segítségnyújtási tevékenységből eredő tárcaszintű koordinációs feladatokat a BM Nemzetközi Főosztály végzi.

(2) Az  Európai Unió tagállamai által, illetve a  harmadik országok szerveivel létesített kapcsolat keretében tett segélyfelajánlásokról a belügyi szervek az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárt kötelesek tájékoztatni.

A felajánlott támogatás elfogadásáról az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárt – amennyiben lehetséges – előzetesen tájékoztatni kell.

7. Szakanyagok és úti jelentések felvitele a BM Intranetre

31. § (1) A Belügyminisztérium érintett önálló szervezeti egységei gondoskodnak arról, hogy a Belügyminisztériumot érintő nem minősített nemzetközi információk, dokumentumok, úti jelentések, a  Magyarországon, valamint külföldön megvalósult nemzetközi eseményekről készült, 4. melléklet szerinti jelentések 15 munkanapon belül megküldésre kerüljenek a BM Nemzetközi Főosztálynak.

(2) A BM Nemzetközi Főosztály gondoskodik róla, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jelentések a beérkezéstől számított 10 napon belül felkerüljenek a BM Intranet portáljára.

32. § A Belügyminisztérium feladat- és hatáskörét érintő nemzetközi jogi tárgyú megállapodások idegen nyelvű változatát és – amennyiben rendelkezésre áll – annak magyar nyelvű fordítását a szakterületért felelős belügyi szerv vezetője a BM Intranetre történő felvitel érdekében a BM Nemzetközi Főosztály rendelkezésére bocsátja.

8. Záró rendelkezések

33. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

34. § Hatályát veszti

a) a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes önálló belügyi szervek jelentési rendjéről és egyes koordinációs feladatokról szóló 9/2011. (IV. 15.) BM utasítás 2.  pont b) és e)  alpontja, 3.  pont a)  alpontja, 7.  pontja és 11–14. pontja, valamint

b) a Belügyminisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak rendjéről szóló 26/2011. (IX. 9.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

HIV A T AL OS ÉR TESÍT Ő • 2015. évi 52. szám

KIUTAZÁSI TERV

Sor- szám

Az utazás

Dátum Napok száma

Részt- vevők létszáma

Cél- ország

Az igénybe venni kívánt közlekedési eszközök

Kormány- váró (egy főre)

Részvé- teli díj (ameny- nyiben fizetni kell,

forint/fő) Napidíj (forint/

fő)

Szállás (forint/

fő)

Bizto- sítás (forint/

fő)

Tolmá- csolás

Napi- díj össze-

sen

Dologi kiadások összesen

Mind- össze- sen

Visszatérülő összeg*

célja szakmai indoka

várható ered- ménye

repülő vonat busz szgk.

személyi juttatá-

sok (napidíj)

dologi kiadá-

sok

* Amennyiben a tervezés során ismert.

2. melléklet a 29/2015. (X. 21.) BM utasításhoz

FOGADÁSI TERV

Sor- szám

Ese- mény megne- vezése

Fogadó fél

Partner/

küldő szerv

Várható lét- szám**

(fő)

A fogadás Költségek részletezése Költség-

viselő (amennyi-

ben nem a BM)

Össze- sen (Ft)

Vissza- térülő kiadá-

sok*

(Ft)

kínálás ebéd vacsora tolmács szállás egyéb

dátuma idő- tartama

(nap)

szintje jelle-

ge alkalom költség

(Ft) alkalom költség

(Ft) alkalom költség (Ft)

napok száma

költség (Ft)

éjszakák száma

költség (Ft)

(pl. ajándék, kulturális program stb.)

* Amennyiben a tervezés során ismert.

** Azon résztvevők létszáma, akikre nézve az adott program tekintetében a költségek megjelölésre kerülnek.

3. melléklet a 29/2015. (X. 21.) BM utasításhoz

FELJEGYZÉS

……… államtitkár részére külföldi kiutazás engedélyezésére

Kérem, hogy az alábbi adatok alapján a kiutazást engedélyezni szíveskedjen.

Kiutazó neve:

Szervezeti egysége és beosztása:

Útlevelének száma: Születési ideje

:

Útlevéllejárat ideje: Útlevél kiállításának helye:

Célország: Város:

Az utazás az éves utazási tervben a „ ” cím alatt szerepel.

Amennyiben nem szerepel, a „ ” cím alatt szereplő út terhére megvalósítható.

Az utazás módja**: repülő

(repülőjegy ára: …………) vonat személygépkocsi

Az utazás szakmai indoka, tervezett célja, várt eredménye:

A hivatalos program kezdete (hónap, nap, óra):

A hivatalos program kezdete

(hónap, nap, óra):

A hivatalos program vége (hónap, nap, óra):

Igényelt napidíj**: ... napra 100%-os (nincs ellátás) ... napra 70%-os ellátás (vacsora)

... napra 40%-os ellátás (teljes ellátás felső vezetőknek)

Szállásfoglalás**: Nemzetközi Főosztály Utazó Meghívó fél

Szállásköltség**: ... éjszakára szükséges (... €/$/éj)

nem szükséges

Utasbiztosítás**: szükséges nem szükséges

1

A nyomtatványt a rendelkezésre álló adatok szerint kell kitölteni, illetve a megfelelő részt alá kell húzni.

2

A születési idő és útlevélszám/személyazonosító igazolvány számának megadása az utasbiztosítás megkötéséhez elengedhetetlenül szükséges.

3

A Belügyminisztérium igazgatásának terhére szervezett utak esetében, ha nincs olyan út, amelynek terhére írhatóak a költségek, az út terven felüli útnak minősül, és megszervezéséhez a PEF előzetes engedélye szükséges.

4

Amennyiben a repülőjegyet a meghívó fél biztosítja, az utazás időpontjait kell megjelölni.

5

Az utazás ennek figyelembevételével kerül megszervezésre.

6

Gépkocsival történő utazás esetén a határátlépés idejét és helyét meg kell jelölni.

7

Amennyiben a szállásfoglalást nem a BM Nemzetközi Főosztály végzi, kérjük a szállásköltség pontos megjelölését.

Dologi kiadásra igényelt előleg: (€/$)

Részvételi díj: Átutalási határidő:

Az útiköltséget fizeti**:

– Meghívó (EU Tanácsa, EU Bizottság, egyéb: ...), de a Belügyminisztérium megelőlegezi – Belügyminisztérium

– Önálló belügyi szerv – Meghívó

Budapest, 20...

... ...

kiutazó utazást elrendelő vezető

Pénzügyi ellenjegyzés:

...

20 év hó nap

* Első számú vezetők utazása, illetve terven felüli utazások esetén kell a feljegyzésen a megfelelő vezetőt megjeleníteni.

** A megfelelő részt aláhúzással kell jelölni.

4. melléklet a 29/2015. (X. 21.) BM utasításhoz

Úti jelentés

... részére

I. Az esemény jóváhagyott éves tervben szereplő sorszáma: .../terven felüli esemény esetén a jóváhagyott felterjesztés száma: ...

a) elért szakmai célok,

b) elért eredmények és előnyök, c) felmerült költségek,

II. helyszín, időpont, résztvevők (név, beosztás, minisztérium, szervezet), III. napirendi témák,

IV. átadott dokumentumok,

V. a megbeszélésből adódó feladatok (határidővel, felelőssel), VI. újabb találkozó, esetleges meghívás és annak tervezett időpontja,

VII. a kapcsolatok, az együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések, VIII. egyéb belügyi szempontból hasznos tapasztalat, információ,

IX. javasolt címzettek.

Budapest, 20...

aláíró neve

Készült: ... példány/... oldal

Kapják: 1. sz. példány: személy vagy szerv megnevezése 2. sz. példány: irattár

Mellékletek:

1. melléklet (... oldal)

2. melléklet (... oldal)

A belügyminiszter 30/2015. (X. 21.) BM utasítása

a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében részt vevő, a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. Ezen utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre, a terrorizmust elhárító szervre, a büntetés-végrehajtási szervezetre, a hivatásos katasztrófavédelmi szervre, a menekültügyi és idegenrendészeti szervre.

2. Ezen utasítást a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelése esetén – a válsághelyzettel érintett területeken, annak fennállása alatt –, a válsághelyzet kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó állomány részére felajánlott adományok elfogadására kell alkalmazni.

3. Az adomány elfogadásáról vagy visszautasításáról a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet területén illetékes, a) a válsághelyzet kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó állomány ellátásáért felelős vezető,

b) a megyei rendőrfőkapitány vagy c) az általuk kijelölt személy (a továbbiakban együtt: elfogadó) dönt.

4. Az elfogadó feladatai az adomány elfogadása esetén:

a) gondoskodik az adomány átadás-átvételi jegyzék felvétele mellett az adomány átvételéről,

b) a nem magánszemélyt nyilatkoztatja, hogy az adományozó az adomány után az áfakötelezettségét teljesítette, c) heti rendszerességgel tájékoztatást ad a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) elnökének az átvett

adományokról,

d) élelmiszer esetén felméri – a rendelkezésre álló eszközeivel –, hogy az adomány emberi fogyasztásra alkalmas-e, e) gondoskodik az adomány megfelelő tárolásáról, felhasználásáról.

5. Pénzadomány felajánlása esetén az elfogadó tájékoztatja az adományozót, hogy pénzadomány elfogadása postai csekken történő befizetés vagy az 1. mellékletben megjelölt, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámra történő átutalás esetén lehetséges, és – postai csekken történő befizetés esetén – átadja az adományozónak a szerv bevételi számlájára szóló postai befizetési csekket.

6. Élelmiszer-adomány esetén az elfogadó haladéktalanul gondoskodik annak megfelelő tárolásáról, kezeléséről, illetve felhasználásáról.

7. Ha az élelmiszer-adomány tárolása a Magyar Honvédség szervezeténél célszerű vagy szükséges, az elfogadó az elfogadást megelőzően a Magyar Honvédség közreműködő szervezetének élelmezési ellátásáért felelős vezetőjétől nyilatkozatot kér a tárolás feltételeinek fennállásáról.

8. Az MRK elnöke havonta javaslatot tesz az elfogadónak az addig fel nem használt adományok felhasználására.

9. Ezen utasítás alapján nem fogadható el adományként készpénz, 100 000 Ft-nál nagyobb értékű adomány, vagy ha az adományozó az adomány átadásáért ellenszolgáltatást vár.

10. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet területén illetékes megyei rendőrfőkapitány az általános rendőrségi

feladatok ellátására létrehozott szerv honlapján és a helyben szokásos módon közzéteszi azon helyek címét, ahol

az  adományok átadhatóak (a továbbiakban: átvevőhely). A megyei rendőrfőkapitány az átvevőhelyek kijelölését

megelőzően egyeztet a válsághelyzet kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervek vezetőivel vagy az állomány ellátásáért felelős vezetőivel, hogy hol indokolt átvevőhely kijelölése.

11. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 30/2015. (X. 21.) BM utasításhoz

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében részt vevő,

a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámai

A B

1. szerv megnevezése a Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszám

2. Terrorelhárítási Központ 10023002-00294267-00000000

3. Készenléti Rendőrség 10023002-01451825-00000000

4. Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 10024003-01451485-00000000

5. Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 10025004-01451492-00000000

6. Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 10028007-01451526-00000000

7. Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 10039007-01451595-00000000

8. Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 10047004-01451636-00000000

9. Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 10049006-01451650-00000000

Az emberi erőforrások minisztere 50/2015. (X. 21.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. § A  központi államigazgatási szervekről, valamint a  Kormány tagjai és az  államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján 2015. október 1. napjától 2016. március 31. napjáig terjedő időtartamra dr. Guller Zoltánt miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos feladata a Nemzeti Táboroztatási Koncepció kialakítása, valamint az Erzsébet-program fejlesztési irányainak meghatározása, melynek érdekében:

a) gondoskodik a Nemzeti Táboroztatási Koncepció bevezetéséhez szükséges hatástanulmányok elkészítéséről;

b) közreműködik a  Nemzeti Táboroztatási Koncepció, valamint az  Erzsébet-program jogszabályi hátterének kidolgozásában és összehangolásában;

c) javaslatot tesz a  Nemzeti Táboroztatási Koncepció és az  Erzsébet-program keretein belül gazdaságosan és hatékonyan működtethető ingatlanportfólió kialakítására, fejlesztésére;

d) részt vesz a Nemzeti Táboroztatási Koncepcióra és az Erzsébet-programra vonatkozó finanszírozási javaslatok kidolgozásában, koordinálja az ezen feladatok teljesítéséhez szükséges egyeztetéseket;

e) európai uniós források bevonását kezdeményezi a Nemzeti Táboroztatási Koncepció és az Erzsébet-program hatékony működésének fejlesztése érdekében;

f) az  Erzsébet-program nemzetközi megismertetése érdekében együttműködik a  szociális, szociálturisztikai, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi célú nemzetközi szervezetekkel.

3. § A miniszteri biztos egyebekben ellátja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2014. (IX. 16.) EMMI utasítás miniszteri biztosra vonatkozó feladatait.

4. § A miniszteri biztos tevékenységét az emberi erőforrások minisztere a köznevelésért felelős államtitkár útján irányítja.

5. § A miniszteri biztos a Ksztv. 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásra és juttatásokra jogosult.

6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

7. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 15/2015. (IV. 24.) EMMI utasítás.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

A honvédelmi miniszter 54/2015. (X. 21.) HM utasítása

a Magyar Honvédség doktrinális, szabványosítási és terminológiai tevékenységéről

A honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. § (1) Az  utasítás hatálya a  Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a  honvédelemért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a  miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalokra, valamint a  Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire és a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a továbbiakban együtt: honvédségi szervezet) terjed ki.

(2) Felkérem a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, hogy szakterületén biztosítsa az  utasításban meghatározott rendelkezések érvényesülését.

2. § Az MH doktrinális, szabványosítási és terminológiai feladatok végrehajtása érdekében az alábbi doktrinális szervezeti elemek működnek:

a) az MH Szabványosítási és Doktrinális Tanács (a továbbiakban: MH SZDT) mint az MH Műveleti Szabványosítási és Doktrinális Bizottság jogutódja,

b) az MH Terminológiai Harmonizációs Testület (a továbbiakban: MH THT) és

c) az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) Szabványosítási és Doktrinális Bizottsága (a továbbiakban: MH ÖHP SZDB).

3. § (1) Az MH SZDT az MH véleményező szerve.

(2) Az MH SZDT elnöke dönt az MH SZDT feladatkörébe tartozó kérdésekben.

(3) Az MH SZDT fő feladatai:

a) a NATO egységesítési egyezmények (a továbbiakban: STANAG) MH-n belüli feldolgozása és az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálása,

b) az MH Doktrína Hierarchia és az  MH Doktrína Fejlesztési Terv okmányokban előírt feladatok felső szintű irányításával kapcsolatos tevékenységek végzése,

c) a hatályba léptetés előtt a nemzeti katonai doktrínák véleményezése és d) a magyar katonai szakkifejezések véleményezése és elfogadása.

(4) Az MH SZDT a feladatkörébe tartozó ügyekben együttműködik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Doktrinális Tanácsával (a továbbiakban: NKE HHK DT).

(5) Az MH SZDT alárendeltségében működő szervezet az MH THT, melynek fő feladata az MH terminológiai harmonizáció felső szintű irányításával kapcsolatos feladatok végrehajtása.

4. § (1) Az MH ÖHP SZDB fő feladata a STANAG-ek MH ÖHP-n belüli feldolgozását szolgáló feladatok koordinálása.

(2) Az MH ÖHP SZDB feladatkörébe tartozó ügyekben együttműködik a NKE HHK DT-vel.

5. § Az utasítás alkalmazásában a HM Védelmi Hivatal mint a közigazgatási államtitkár által felügyelt szervezet fő feladata az  együttműködés az  MH SZDT-vel különösen a  válságkezeléshez, befogadó nemzeti támogatáshoz, kritikus infrastruktúra-védelemhez és a polgári veszélyhelyzeti tervezéshez tartozó területeken.

6. § Az utasítás alkalmazásában az MH Kiképzési és Doktrinális Központ (a továbbiakban: MH KDK) mint a Honvéd Vezérkar főnöke közvetlen szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezet fő feladatai a  doktrína- és koncepciófejlesztéssel, szabványosítással és terminológiaharmonizációval kapcsolatos stratégiai szintű feladatok végrehajtásának koordinálása, valamint a STANAG-ek feldolgozásának összehangolása.

7. § Az utasítás alkalmazásában az  MH Katonai Képviselő Hivatal mint a  Honvéd Vezérkar főnöke közvetlen szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezet fő feladatai az MH képviselete a NATO meghatározott szabványosítási szerveiben, valamint kapcsolattartás a  NATO szabványügyi szervekkel, a  HM Védelemgazdasági Hivatallal (a továbbiakban:

HM VGH), valamint az MH KDK-val.

8. § Az utasítás alkalmazásában a HM VGH mint a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár által felügyelt szervezet fő feladata az anyagi STANAG-ek tárcaszintű feldolgozásának összehangolása.

9. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépését követő 90 napon belül a  HM közigazgatási államtitkár és a  Honvéd Vezérkar főnöke együttes intézkedést ad ki a Magyar Honvédség doktrinális, szabványosítási és terminológiai tevékenységéről.

(3) Hatályát veszti az  egységesítési, szabványosítási tevékenységről és a  NATO szabványosítási dokumentumok feldolgozásáról és végrehajtásáról szóló 102/2008. (HK 19.) HM utasítás és a  Magyar Honvédség doktrinális és szabályzó okmányok fejlesztési folyamatában a  meghatározott tervezési okmányok tartalmáról szóló 101/2001.

(HK 12.) HVK hadműveleti csoportfőnöki intézkedés.

Dr. Simicskó István s. k.,

honvédelmi miniszter

A honvédelmi miniszter 55/2015. (X. 21.) HM utasítása

a hazai képzésen történő részvételről és a tanulmányi támogatások megtérítési kötelezettségéről

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelemért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalokra, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a továbbiakban: KNBSZ), a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézményre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) terjed ki.

(2) Felkérem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) rektorát, hogy biztosítsa az utasításban meghatározott feladatok végrehajtását.

2. § Ezen utasítás alkalmazásában

1. HM képzési katalógus: a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: HM KGIR) képzéstervezési modulban található, a miniszter által jóváhagyott központi hazai beiskolázási tervben szereplő, továbbá az MH központi személyügyi szerve vezetője által engedélyezett képzés, tanfolyam;

2. katonai képzést is folytató intézmények: az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (a továbbiakban:

NKE HHK) és az MH Altiszti Akadémia (a továbbiakban: MH AA);

3. képző intézmény: a központi hazai beiskolázási tervben szereplő intézmény vagy képzés helyszíne;

4. MH központi személyügyi szerve: a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség;

5. munkáltatói jogkört gyakorló: a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklet 33–42. és 107–120. sora szerinti elöljáró;

6. szakmacsoport: a tiszti, altiszti és legénységi fokozati vizsgák előkészítéséről, valamint a tananyagtartalom kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló HM utasítás 1. mellékletében meghatározottak alapján a munkakörcsaládok fokozati vizsga szerinti felosztása;

7. szakmai felelős szervezet: a munkakör-gazdálkodással kapcsolatos feladatokról szóló 9/2014. (II. 12.)

HM utasításban ekként meghatározott honvédelmi szervezetek;

8. személyügyi év: szeptember 1-től augusztus 31-ig terjedő időtartam;

9. tandíj számlával igazolt összege: a honvédelmi szervezet részére képzésre vonatkozóan kiállított számla vagy a HM képzési katalógusban a képzés leírásához rendelt belső vagy külső ár.

2. A képzésre vezénylésekre és a tanulmányi szerződésekre vonatkozó közös szabályok 3. § (1) A HM képzési katalógus összeállításáért és kezeléséért az MH központi személyügyi szerve a felelős.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a HM képzési katalógusban megjelent képzések közül választja ki az állomány tagjára vonatkozó képzési igényeit.

(3) Ha a Rendelet 108. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti képzési igény a HM képzési katalógusban nem szerepel, az  állományilletékes parancsnok a képzési igényét papíron és a képzés leírását elektronikusan felterjeszti az MH központi személyügyi szerve vezetőjének.

(4) A (3) bekezdés szerint felterjesztett iratokat az MH központi személyügyi szervének vezetője véleményezés céljából megküldi a szakmai felelős szervezetek részére.

(5) A (3) bekezdés szerinti képzési igény a HM képzési katalógusba akkor vehető fel, ha azzal a szakmai felelős szervezet egyetért.

4. § (1) A honvédelmi szervezet személyügyi szerve a tárgyévet követő személyügyi évre a 3. § (2) és (3) bekezdése alapján állítja össze az egyes hazai képzési formára történő névre szóló, indokolással ellátott képzési igényt. A honvédelmi szervezet személyügyi szerve az állomány tagjára vonatkozó összesített igényt a HM KGIR képzéstervezési modulon évente március 15-ig az MH központi személyügyi szerve részére elektronikusan terjeszti fel.

(2) Az (1) bekezdés szerint felterjesztett összesített képzési igények alapján a központi hazai beiskolázási tervet az MH központi személyügyi szerve állítja össze, amelyet véleményezés céljából megküld a szakmai felelősök, valamint az NKE rektora és az MH AA részére.

(3) A (2) bekezdés szerinti beiskolázási tervet a véleményezést követően az MH központi személyügyi szerve az adott tanévet megelőző év július 15-ig terjeszti fel jóváhagyásra a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) és a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) útján a miniszterhez.

(4) Az MH központi személyügyi szerve a jóváhagyott beiskolázási tervet elektronikus formában megküldi tájékoztatás céljából a honvédelmi szervezetek, valamint a tervben szereplő képzésekre vonatkozó időpontok meghatározása céljából a katonai képzést is folytató intézmények részére.

(5) A (4) bekezdés szerinti időpontok figyelembevételével az MH központi személyügyi szerve a tervben szereplő képzéseket kiajánlja a honvédelmi szervezet személyügyi szerve részére, aki regisztrálja a képzésre tervezett állományt.

A regisztrálás MH központi személyügyi szerve általi elfogadását követően a munkáltatói jogkört gyakorló intézkedik a vezénylésről vagy a tanulmányi szerződés megkötéséről.

5. § (1) A vezénylésre vonatkozó munkáltatói döntés és a tanulmányi szerződés írásbeli kérelemre módosítható. A kérelemnek tartalmazni kell a képzésre vonatkozó adatokon túl különösen a módosítás szükségességének indokolását, valamint a képzésben bekövetkezett változásokat.

(2) Ha a tanulmányi szerződést a költségviselő keretgazda jóváhagyásával kötötték meg, a tanulmányi szerződés módosításhoz is szükséges a keretgazda előzetes hozzájárulása.

3. Képzésre történő vezénylés

6. § (1) A honvédelmi szervezet személyügyi szerve tájékoztatja az állomány tagját az általa igénybe vehető tanulmányi támogatások formájáról. A tájékoztatás megtörténtéről és a választásáról az állomány tagja nyilatkozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján a honvédelmi szervezet személyügyi szerve elkészíti a vezénylésre vonatkozó munkáltatói döntést.

7. § (1) A Rendelet 108. § (1) bekezdés a) pontja szerinti katonai mesterképzésre történő vezénylés a (2)–(8) bekezdés szerint,

a tanévre vonatkozó Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban (a továbbiakban: FFT) az adott szakra vonatkozó bemeneti

követelmények figyelembevételével történik.

(2) A Rendelet 108. § (1) bekezdés a) pontja szerinti katonai mesterképzést a központi hazai beiskolázási tervben szereplő létszámok alapján az MH központi személyügyi szervének központi nyilvántartó szerve (a továbbiakban: KNYSZ) a  képzés indulását megelőző év december 10-ig ajánlja ki a honvédelmi szervezetek személyügyi szerve részére, az állomány képzésre tervezett tagjának regisztrálása céljából.

(3) A honvédelmi szervezetek személyügyi szerve évente január 10-ig hajtja végre a (2) bekezdés szerinti regisztrálást.

A regisztrálás során a HM KGIR képzéstervezési modul „Indokolás” részében a bemeneti feltételként meghatározott közigazgatási alapvizsgára történő központi regisztrálás érdekében az e-mail cím megadása kötelező.

(4) A KNYSZ a regisztrált állományról névjegyzéket készít, amelyet felterjeszt a HVKF részére jóváhagyásra. A képzésen történő részvételre kizárólag a HVKF jóváhagyását követően kerülhet sor.

(5) A KNYSZ a képzésen történő részvételre jóváhagyott állományra vonatkozó döntésről értesíti az NKE HHK-t, valamint a honvédelmi szervezetet a KGIR „képzés kiajánlása megjelenítés” felületén évente január 31-ig. Az érintett állomány tagja tájékoztatásáért a honvédelmi szervezet személyügyi szerve felel.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követően az FFT-ben meghatározottak szerinti jelentkezés az állomány tagjának felelőssége. A közigazgatási alapvizsga díjára a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsga ismétlő-, halasztott és javítóvizsga díjának térítési rendjéről szóló 67/2013. (X. 31.) HM utasítás az irányadó.

(7) A munkáltatói jogkört gyakorló a vezénylésre vonatkozó döntését csak a közigazgatási alapvizsga és a pozitív felvételi eljárási döntést követően hozza meg.

(8) Az NKE HHK a felvételi eljárás befejezését követően a felvettekről szóló névjegyzéket minden év augusztus 10-ig megküldi az MH központi személyügyi szerve részére. A KNYSZ a névjegyzék alapján véglegesíti a regisztrálást a HM KGIR-ben, majd ez alapján a honvédelmi szervezet személyügyi szervezete elkészíti a vezénylésre vonatkozó munkáltatói döntést.

8. § (1) Az állományilletékes parancsnok a Rendelet 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vezénylésre vonatkozó személyi javaslati lapot közvetlenül az MH központi személyügyi szerve részére küldi meg.

(2) Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP), valamint az MH Logisztikai Központ (a továbbiakban: MH LK) alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek alezredes vagy annál magasabb rendfokozatot viselő állományára az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felterjesztést megelőzően a képzési javaslatot az MH ÖHP, illetve az MH LK parancsnokával előzetesen egyeztetni kell. Az egyeztetés tényét és a javaslatot a személyi javaslati lapon rögzíteni kell.

(3) A Rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a személyi javaslati lap tartalmazza az állomány képzésben részt vevő tagjának a közigazgatási alapvizsgára történő központi regisztrálás érdekében az e-mail, valamint a másodlagos e-mail címét.

(4) A munkáltatói döntésről a vezénylési határozatot, parancsot az MH központi személyügyi szerve készíti el.

9. § Ha a Rendelet 108. § (1) bekezdése szerinti képzés nappali és intenzív jellegű, akkor a munkáltatói jogkört gyakorló a képzés idejére – ide nem értve a képző intézmény által elrendelt iskolai szüneteket – mentesíti az állomány tagját a szolgálati beosztással járó szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

10. § A Rendelet 108. § (1) bekezdése szerinti képzéseken túl, az állomány tagja vezényléssel vesz részt azon szakmai továbbképzésen, amely az érintett

a) beosztás ellátásának feltétele, vagy b) tervezett előmenetelhez kapcsolódik,

feltéve hogy azt jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső rendelkezés írja elő.

4. Képzésen történő részvétel tanulmányi szerződéssel

11. § (1) A Rendelet 108. § (2) bekezdés a) pontja szerinti doktori képzés esetén a szakmai felelősök által támogatásra javasolt kutatási témákat az MH Kiképzési és Doktrinális Központ (a továbbiakban: MH KDK) előterjesztésében a HVKF hagyja jóvá minden év negyedik negyedévében.

(2) A jóváhagyott kutatási témákat az MH KDK felterjeszti a HM kabinetfőnök részére. A jóváhagyott kutatási témák

honlapon történő megjelentetéséért az NKE felelős.

(3) A jóváhagyott kutatási témákra a Rendelet 108. § (3) bekezdése szerinti pályázatot az állomány tagja a miniszternek címezve az állományilletékes parancsnok, az MH központi személyügyi szervének vezetője és a HVKF útján nyújthatja be. A pályázathoz az állomány tagja csatolja szakmai önéletrajzát.

(4) Az állományilletékes parancsnok a részvételre vonatkozó személyi javaslati lapot a (3) bekezdés szerinti iratokkal együtt évente június 30-ig terjeszti fel az MH központi személyügyi szerve részére. A személyi javaslati lapon a Rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az állomány tagjának a választott kutatási témáját, valamint a megpályázott képzési formát is fel kell tüntetni.

(5) Az NKE HHK által megküldött felvételt nyert állományról az MH központi személyügyi szerve – az MH KDK-val történő egyeztetést követően, az MH KDK álláspontja szerint támogatásra javasolt és nem javasolt bontásban – névjegyzéket készít, amelyet a HVKF és a HM KÁT útján felterjeszt a miniszterhez. A felvételt nyert pályázók központi támogatását, ideértve a fokozatszerzési díj megtérítését, a miniszter hagyja jóvá.

(6) A pályázatot nyert személlyel az MH központi személyügyi szervének vezetője tanulmányi szerződést köt.

(7) A Rendelet 112. § (3) bekezdésére figyelemmel módosítani kell a tanulmányi szerződést, ha a fokozatszerzési díj megtérítéséről a miniszter a (6) bekezdés szerinti felterjesztést követően dönt.

12. § (1) A Rendelet 108. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti képzésen történő részvétel esetén a munkáltatói jogkört gyakorló tanulmányi szerződést köt a képzésben részt vevővel.

(2) A tanulmányi szerződést annak megkötése előtt a tanulmányi szerződés megkötésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi szerve jóváhagyás céljából, elektronikus úton megküldi a költségviselő keretgazda részére, ha a tandíj számlával igazolt összege nem a honvédelmi szervezet költségvetési keretéből kerül biztosításra.

13. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a Rendelet 110. § (1) bekezdés b) pontja és 111. § (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmen dönt a tanulmányi szerződés megkötésének lehetőségéről azzal, hogy tanulmányi szerződés csak a Rendelet 111. § (1) bekezdése szerinti, az adott szakmacsoporton belüli képzésekre alkalmazható.

(2) A Rendelet 110. § (2) bekezdése esetén a közvetlen szolgálati elöljáró vagy a közvetlen hivatali felettes gondoskodik a mentesítés időtartamának megfelelő szolgálatteljesítés – mentesítést követő harminc napon, de legkésőbb hat hónapon belüli – végrehajtásáról, amelyről nyilvántartást vezet.

14. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 90. § (4) és (5) bekezdése alkalmazása során a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés a vizsga napjára és az azt megelőző, az állomány tagja által megjelölt munkanapokra állapítható meg.

(2) Ismételt vizsgára mentesítés nem állapítható meg.

5. A jogi szakvizsgára vonatkozó szabályok

15. § A jogi szakvizsga esetén a munkáltatói jogkört gyakorló

a) az első részvizsga írásbeli és szóbeli vizsgájára összesen 14 munkanapra;

b) a további két szóbeli részvizsgára összesen 10-10 munkanapra mentesíti az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.

6. Hazai képzésen történő részvétel utáni kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő megállapítása 16. § (1) A Hjt. 2. § 19. pontja szerinti kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt – a Hjt. 89. § (2) bekezdésére figyelemmel –

a tandíj számlával igazolt összege függvényében a) 1 000 001 Ft alatti összeg esetében 1 évig,

b) 1 000 001 Ft és 2 000 000 Ft közötti összeg esetében 2 évig,

c) 2 000 001 Ft és 3 000 000 Ft közötti összeg esetében 3 évig,

d) 3 000 001 Ft és 4 000 000 Ft közötti összeg esetében 4 évig,

e) 4 000 001 Ft és 5 000 000 Ft közötti összeg esetében 5 évig,

f) 5 000 001 Ft és 6 000 000 Ft közötti összeg esetében 6 évig,

g) 6 000 001 Ft és 7 000 000 Ft közötti összeg esetében 7 évig,

h) 7 000 001 Ft és 8 000 000 Ft közötti összeg esetében 8 évig,

i) 8 000 001 Ft és 9 000 000 Ft közötti összeg esetében 9 évig, j) 9 000 001 Ft-ot meghaladó összeg esetében 10 évig kell fenntartani.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartama eltér a Hjt. 88. § (2) bekezdése szerint meghatározott időtartamtól, a tanulmányi szerződésben a magasabb kötelező szolgálati viszonyban töltendő időt kell megállapítani.

(3) Több, ugyanazon személlyel kötött, egyidejűleg hatályos tanulmányi szerződés esetén a legtovább tartó, kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időre vonatkozó tanulmányi szerződést kell figyelembe venni.

(4) Ha a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartama meghaladja a szerződéses állomány tagjának szerződésben vállalt szolgálati idejét, a tanulmányi szerződés akkor köthető meg, ha a szerződést – a Rendelet 47. §-ára figyelemmel – legalább a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejártáig meghosszabbítják.

7. A tanulmányi támogatások nyilvántartása, azok megtérítési kötelezettsége

17. § (1) A Rendelet 113. §-a szerinti nyilvántartást a honvédelmi szervezet pénzügyi szerve – a honvédelmi szervezet személyügyi szerve által nyilvántartott tanulmányokat folytató állományról szóló névjegyzék alapján – a HM KGIR-ben vezeti.

(2) A Rendelet 113. § (1) bekezdése szerinti élelmezési ellátással kapcsolatos költséget a honvédelmi szervezet pénzügyi szerve tartja nyilván. Az állomány képzésben részt vevő tagja természetbeni ellátására vonatkozó nyilvántartást a  honvédelmi szervezet pénzügyi szerve a katonai képzést is folytató intézmények által hivatalból kiadott adatai alapján vezeti. Természetbeni élelmezési ellátás hiányában az állomány képzésben részt vevő tagja részére a norma értékében élelmiszer-utalvánnyal történő ellátás kizárólag az ellátás hiányáról szóló igazolás alapján történhet.

(3) A visszakövetelés esedékessé válása napján több, ugyanazon személlyel kötött, egyidejűleg hatályos tanulmányi szerződés esetén valamennyi tanulmányi szerződésben biztosított tanulmányi támogatás időarányos része megtérítési kötelezettség alá esik.

8. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az utasítás 5. §-át, 9. §-át, 14. §-át és 17. §-át az utasítás hatálybalépését megelőzően megkötött tanulmányi szerződésekre és folyamatban lévő vezénylésekre is alkalmazni kell.

19. § A KNBSZ által saját költségvetéséből finanszírozott képzések tekintetében a KNBSZ főigazgatója munkáltatói jogköre gyakorlásával összefüggő feladatokat a KNBSZ személyügyi szerve végzi.

20. § Az ezen utasításban meghatározott eljárásrendet érintő formanyomtatványokat, segédleteket és mintaokmányokat a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség csoportfőnöke az utasítás hatálybalépését követő 60. napig adja ki.

21. § A honvédelmi szervezetek által nyújtandó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara működését biztosító egyes szolgáltatások eljárási rendjéről és szabályairól szóló 81/2011. (HK 1/2012.) HM  KÁT–HVKF együttes intézkedés (a továbbiakban: 81/2011. HM KÁT–HVKF együttes intézkedés) 11. pontjában a „HVK SZCSF” szövegrész helyébe a „Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK SZCSF)”

szöveg lép.

22. § Hatályát veszti

a) a személyi állomány át- és továbbképzésének tervezésével, megszervezésével összefüggő egyes feladatok és hatáskörök meghatározásáról szóló 64/2003. (HK 17.) HM utasítás;

b) a tanulmányi szerződések megkötéséről szóló 2/2004. (HK 2.) HM utasítás 2–4. §-a és 1. számú melléklete;

c) az ösztöndíjszerződések megszűnéséből eredő, a honvédelmi tárcát megillető igény érvényesítésének rendjéről szóló 60/2009. (VII. 17.) HM utasítás;

d) a hivatásos és szerződéses katonák át- és továbbképzésének megszervezéséről és végrehajtásáról szóló 17/2003. (HK 7.) HM KÁT–HVKF együttes intézkedés és

e) a 81/2011. HM KÁT–HVKF együttes intézkedés 8. pontja.

Dr. Simicskó István s. k.,

honvédelmi miniszter

A honvédelmi miniszter 56/2015. (X. 21.) HM utasítása

a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő eszközök selejtezéséről és a selejtezési jogkörök gyakorlásáról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések 1. § (1) Ezen utasítás hatálya

a) a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalokra és közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a  továbbiakban: KNBSZ), a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézményre, valamint a  Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) és

b) a HM vagyonkezelésében lévő immateriális javakra – az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével –, a tárgyi eszközökre, valamint a készletekre (a továbbiakban együtt: eszközök) terjed ki.

(2) A KNBSZ a speciális kezelésű, valamint a saját beszerzésű intézményi gazdálkodási körbe tartozó vagyontárgyak selejtezését saját hatáskörben hajtja végre az alábbiak szerint:

a) a saját hatáskörű selejtezés engedélyezésének jogkörét, a végrehajtás menetének részletes szabályait a KNBSZ főigazgatója intézkedésben szabályozza, és

b) a KNBSZ az intézményi gazdálkodási körről a selejtezést követő év február 15-ig mérleg szerinti megoszlás alapján összesített adatszolgáltatást küld a HM Vagyonfelügyeleti Főosztály részére.

2. § Ezen utasítás alkalmazásában:

1. immateriális javak: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. § (6) és (7) bekezdése szerinti vagyoni értékű jogok és szellemi termékek,

2. információvédelmi eszközök: a rejtjelező, valamint rejtjelző elszámolású és a minősített adatkezelést megvalósító informatikai eszköz, így különösen a számítógép, hálózati aktív eszköz, hordozható eszközök, valamint adattárolást végző tartozékai, így különösen a panel, részegység, továbbá azok speciális szoftverei,

3. készlet: az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 12. § (3)–(9) bekezdése szerinti vásárolt készletek, befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek,

4. összetett eszköz: minden olyan eszköz, amely önálló egységként vagy készletként kettő vagy több

– a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 24/2015. (VI. 15.)

HM utasítás 2. melléklete szerinti – anyagnembe sorolt tartozékkal rendelkezik,