1. VERS
@jauRna ovaAca
jyaAyas$aI caetk(maRNAstae mataA bauiÜ"jaRnaAdR"na / taitkM( k(maRiNA GaAere" maAM inayaAejayais$a ke(zAva // 1 //
arjuna uvƒca
jyƒyasŒ cet karma†as te matƒ buddhir janƒrdana tat ki„ karma†i ghore mƒ„ niyojayasi keava
arjuna‹ uvƒcaÄ Arjuna mondta;jyƒyasŒÄ jobbnak;cetÄ ha;karma†a‹Ä a gy¤m¢lcs¢zÆ cselekedetekn¦l;teÄ ·ltalad;matƒÄ gondolt;buddhi‹Ä az ¦rtelem;janƒrdanaÄ ©, K‚‰†a;tatÄ ez¦rt;kimÄ mi¦rt;karma†iÄ tettre;ghore Ä sz¢rnyÉ; mƒmÄ engem;niyojayasiÄ biztatsz; keavaÄ
©, K‚‰†a.
Arjuna ¨gy sz©lt: ¹, Janƒrdana! ¹, Keava! Mi¦rt akarod, hogy r¦szt vegyek e sz¢rnyÉ harcban, ha Így gondolod, hogy az ¦rtelem jobb a gy¤m¢lcs¢zÆ tettn¦l?
MAGYAR·ZAT: Az elÆzÆ fejezetben az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyi-s¦ge, ŽrŒ K‚‰†a alapos r¦szletess¦ggel le¨rta a l¦lek term¦szet¦t, azzal a c¦llal, hogy Arjun§t, meghitt bar§tj§t kimentse az anyagi b§nat ©ce§nj§-b©l. A megval©s¨t§s Ítjak¦nt abuddhi-yog§t,vagyis a K‚‰†a-tudatot aj§n-lotta. A K‚‰†a-tudatot egyesek t¦tlens¦gnek tekintik, s e f¦lre¦rt¦s k¢vet-kezt¦ben gyakran egy elhagyatott helyre vonulnak, hogy ott az Ýr K‚‰†a szent nev¦nek ¦nekl¦s¦vel teljesen tudatÍv§ v§ljanak. A K‚‰†a-tudat filoz©fi§j§nak elsaj§t¨t§sa n¦lk¤l azonban nem aj§nlatos egy f¦lreesÆ helyre vonulni, hogy a szent n¦v ¦nekl¦s¦vel az ember esetleg csup§n az
§rtatlan t¢megek olcs© csod§lat§t v¨vja ki. Arjuna szint¦n azt hitte, hogy a K‚‰†a-tudat vagybuddhi-yoga(az ¦rtelem haszn§lata a lelki tud§s kifej-leszt¦s¦ben) azt jelenti, hogy vissza kell vonulnia a tev¦keny ¦lettÆl, s egy mag§nyos helyen a vezekl¦st ¦s az ¢nfegyelmez¦st kell gyakorolnia. M§s sz©val el akarta ker¤lni a harcot, s erre ¤gyesen a K‚‰†a-tudatot hozta fel ¤r¤gyk¦nt. Mivel azonban Æszinte tan¨tv§ny volt, mestere, K‚‰†a elÆtt felt§rta elm¦j¦t, s Öt k¦rdezte arr©l, melyik a legjobb m©dja a cselekv¦s-nek. V§laszul az Ýr K‚‰†a e harmadik fejezetben r¦szletes magyar§zatot ad akarma-yog§r©l,a K‚‰†a-tudatbeli cselekv¦srÆl.
2. VERS
vyaAima™aeNAeva vaAfyaena bauiÜM" maAeh"yas$aIva mae / tade"kM( vad" inaiêtya yaena ™aeyaAe'h"maA«auyaAma, // 2 //
vyƒmire†eva vƒkyena buddhi„ mohayasŒva me tad eka„ vada nicitya yena reyo 'ham ƒpnuyƒm
vyƒmire†aÄ k¦t¦rtelmÉekkel; iva Ä bizonyosan;vƒkyena Ä szavakkal;
buddhimÄ ¦rtelmemet;mohayasiÄ megt¦veszted;ivaÄ bizonyosan;meÄ az ¦n;tatÄ ez¦rt;ekamÄ csak egyet; vadaÄ k¦rlek, mondj meg; ni-cityaÄ meg§llap¨tva;yenaÄ ami §ltal;reya‹Ä val©di haszonhoz;ahamÄ
¦n;ƒpnuyƒmÄ juthatok.
K¦t¦rtelmÉ utas¨t§said megt¦vesztett¦k ¦rtelmemet. K¦rlek h§t, mondd meg vil§gosan, mi a leghasznosabb sz§momra!
MAGYAR·ZAT: Az elÆzÆ fejezet aBhagavad-gŒtƒbevezet¦sek¦nt k¤-l¢nf¦le utakat ismertetett Äsƒ…khya-yoga, buddhi-yoga,az ¦rz¦kek ¦rte-lemmel val© szab§lyoz§sa, cselekv¦s an¦lk¤l, hogy v§gyn§nk annak gy¤-m¢lcseire Ä, s ezenk¨v¤l a kezdÆ helyzet¦t is le¨rta. MinderrÆl azonban nem rendszerezett form§ban olvashattunk. A helyes cselekv¦s ¦s meg¦r-t¦s ¦rdek¦ben sz¤ks¦g van az Ít rendszerezettebb §ttekinmeg¦r-t¦s¦re. Arjuna
¦ppen ez¦rt tiszt§zni akarta e l§tsz©lag zavaros fogalmakat, hogy b§r-melyik k¢z¢ns¦ges ember f¦lre¦rt¦s n¦lk¤l elfogadhassa azokat. K‚‰†§-nak nem §llt sz§nd¦k§ban Arjun§t a szavakkal bÉv¦szkedve megt¦vesz-teni, §m Arjuna nem tudott a K‚‰†a-tudat Ítj§ra l¦pni sem a t¦tlens¦g, sem a tev¦keny szolg§lat §ltal. M§s sz©val teh§t k¦rd¦s¦vel megvil§g¨t-ja a K‚‰†a-tudat Ítj§t minden olyan tan¨tv§ny sz§m§ra, aki komolyan elhat§rozta, hogy meg¦rti aBhagavad-gŒtƒtitk§t.
3. VERS
™aIBagAvaAnauvaAca
laAeke('ismainã"ivaDaA inaï"A paur"A ‘aAe·(A mayaAnaGa / ÁaAnayaAegAena s$aAÊÿYaAnaAM k(maRyaAegAena yaAeigAnaAma, // 3 //
rŒ-bhagavƒn uvƒca
loke 'smin dvi-vidhƒ ni‰‡hƒ purƒ proktƒ mayƒnagha jŠƒna-yogena sƒ…khyƒnƒ„ karma-yogena yoginƒm
rŒ-bhagavƒn uvƒcaÄ az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge mondta;lokeÄ a vil§gban;asminÄ ebben;dvi-vidhƒÄ k¦tf¦le;ni‰‡hƒÄ hit;purƒÄ kor§b-ban; proktƒÄ eml¨tett;mayƒÄ ·ltalam; anaghaÄ ©, bÉntelen; jŠƒna-yogenaÄ a tud§s ¢sszekapcsol© folyamata §ltal;sƒ…khyƒnƒmÄ az empi-rikus filoz©fusok¦;karma-yogenaÄ az odaad§s ¢sszekapcsol© folyamata
§ltal;yoginƒmÄ abhakt§k¦.
Az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge ¨gy sz©lt: ¹, bÉntelen Arjuna!
M§r megmagyar§ztam, hogy az emberek k¦t r¦tege t¢rekszik az ¢nval©
megismer¦s¦re. N¦melyek empirikus, filoz©fiai spekul§ci© Ítj§n, m§sok pedig az odaad© szolg§lat §ltal k¨v§nj§k ezt el¦rni.
MAGYAR·ZAT: A m§sodik fejezet harminckilencedik vers¦ben az Ýr k¦t Ítr©l besz¦lt: asƒ…khya-yog§r©l ¦s akarma-yog§r©l vagy buddhi-yog§r©l. Ebben a versben ugyanezt magyar§zza el sokkal ¦rthetÆbben.
Asƒ…khya-yog§t,vagyis a l¦lek ¦s az anyag term¦szet¦nek elemzÆ tanul-m§nyoz§s§t azok v¦gzik, akik hajlamosak a spekul§ci©ra, valamint a dol-gok tapasztalati tud§s ¦s filoz©fia §ltal t¢rt¦nÆ meg¦rt¦s¦re. Az embe-rek m§sik r¦tege K‚‰†a-tudatban cselekszik, ahogy azt a m§sodik fejezet hatvanegyedik verse megmagyar§zza. Szint¦n a harminckilencedik vers-ben az Ýr kifejti, hogy abuddhi-yoga,vagyis a K‚‰†a-tudat elvei szerinti cselekv¦s §ltal az ember megszabadulhat a tettek k¢tel¦keitÆl, s ezen-k¨v¤l e folyamat teljesen mentes minden hib§t©l. A hatvanegyedik vers m¦g vil§gosabban megmagyar§zza ugyanezt az elvet, miszerint a
buddhi-yogaazt jelenti, hogy az ember teljesen a LegfelsÆbbre (pontosabban K‚‰†§ra) b¨zza mag§t, s hogy ily m©don k¢nnyed¦n uralkodni tud vala-mennyi ¦rz¦ke felett. Ez¦rt mindk¦tyoga-folyamat k¢lcs¢n¢sen f¤gg egy-m§st©l Ä az egyik a vall§si, a m§sik a filoz©fiai aspektus. A vall§s filoz©-fia n¦lk¤l szentimentalizmus vagy n¦ha fanatizmus, m¨g a filoz©filoz©-fia vall§s n¦lk¤l csup§n elm¦leti spekul§ci©. A v¦gsÆ c¦l K‚‰†a, hiszen az AbszolÍt Igazs§g ut§n Æszint¦n kutat© filoz©fusok v¦g¤l szint¦n a K‚‰†a-tudathoz
¦rkeznek el. ABhagavad-gŒtƒerrÆl is ¨r. Az eg¦sz folyamat arra szolg§l, hogy meg¦rts¤k az ¢nval© val©di helyzet¦t a LegfelsÆbbel val© viszony§-ban. A filoz©fiai spekul§ci© k¢zvetett folyamat, ami §ltal az ember foko-zatosan eljuthat a K‚‰†a-tudat szintj¦re, m¨g a m§sik folyamat k¢zvetlen, s mindent k¢zvetlen¤l K‚‰†§val kapcsol ¢ssze, K‚‰†a-tudatban. E kettÆ k¢z¤l a K‚‰†a-tudat Ítja a jobb, mert nem f¤gg az ¦rz¦kek filoz©fiai Íton val© megtiszt¨t§s§t©l. A K‚‰†a-tudat maga a tiszt¨t© folyamat, amely az odaad© szolg§lat k¢zvetlen alkalmaz§s§val k¢nnyÉ, s egyben magasztos is.
4. VERS
na k(maRNAAmanaAr"mBaAªaESk(mya< pauç&SaAe'´autae / na ca s$aªyas$anaAde"va is$aiÜM" s$amaiDagAcC$ita // 4 //
na karma†ƒm anƒrambhƒn nai‰karmya„ puru‰o 'nute na ca sannyasanƒd eva siddhi„ samadhigacchati
naÄ nem;karma†ƒmÄ az elƨrt k¢teless¦geknek;anƒrambhƒtÄ v¦gre nem hajt§s§val;nai‰karmyamÄ megszabadul§st a visszahat§st©l;
puru-‰a‹Ä az ember;anuteÄ el¦ri;naÄ sem;caÄ is;sannyasanƒtÄ lemon-d§ssal;evaÄ csup§n;siddhimÄ sikert;samadhigacchatiÄ el¦ri.
Az ember nem szabadulhat meg a visszahat§sokt©l csup§n az§ltal, hogy el§ll a tettektÆl, s puszt§n lemond§ssal sem ¦rhet el t¢k¦letess¦get.
MAGYAR·ZAT: A lemondott ¦let rendj¦be akkor l¦phet az ember, ha elƨrt k¢teless¦gei teljes¨t¦se k¢vetkezt¦ben megtisztult. Az elƨrt k¢te-less¦gek c¦lja az, hogy megtiszt¨ts§k a materialista emberek sz¨v¦t. Senki sem ¦rhet el sikert azzal, hogy egyszerre csak bel¦p az ¦let negyedik rendj¦be (asannyƒs§ba), an¦lk¤l hogy elÆtte megtisztult volna. Az empi-rikus filoz©fusok szerint csup§n asannyƒsaelfogad§s§val, vagyis a gy¤-m¢lcs¢zÆ cselekedetektÆl tart©zkodva az ember azon nyomban egyenlÆ-v¦ v§lik Nƒrƒya†§val. Az Ýr K‚‰†a azonban nem szentes¨ti ezt az elvet.
A sz¨v megtiszt¨t§sa n¦lk¤l asannyƒsacsup§n zavart okoz a t§rsadalom-ban. M§sr¦szt azonban ha valaki az Ýr transzcendent§lis szolg§lat§hoz l§t, az Ýr elfogadja fejlÆd¦s¦t Ä legyen az b§rmilyen csek¦ly Ä, m¦g akkor is, ha elƨrt k¢teless¦geit nem v¦gzi el (buddhi-yoga).Sv-alpam apy asya dharmasya trƒyate mahato bhayƒt.Ha ennek az elvnek valaki a legkisebb m¦rt¦kben eleget tesz, k¦pes lesz arra, hogy a legnagyobb neh¦zs¦get is legyÆzze.
5. VERS
na ih" k(iêtºaNAmaipa jaAtau itaï"tyak(maRk{(ta, / k(AyaRtae ÷vazA: k(maR s$avaR: ‘ak{(itajaEgAuRNAE: // 5 //
na hi kacit k‰a†am api jƒtu ti‰‡haty akarma-k‚t kƒryate hy avaa‹ karma sarva‹ prak‚ti-jair gu†ai‹
na Ä sem; hi Ä bizonyosan; kacit Ä b§rki; k‰a†am Ä egy pillanatra;
apiÄ m¦g;jƒtuÄ b§rmikor;ti‰‡hatiÄ marad;akarma-k‚tÄ an¦lk¤l, hogy tenne valamit; kƒryateÄ cselekedni k¦nyszer¤l; hiÄ bizony;avaa‹ Ä tehetetlen¤l;karmaÄ munka;sarva‹Ä minden;prak‚ti-jai‹Ä az anyagi term¦szet k¢tÆerÆibÆl sz¤letÆ;gu†ai‹Ä tulajdons§gok §ltal.
Minden ember akaratlanul is arra k¦nyszer¤l, hogy az anyagi term¦szet k¢tÆerÆitÆl sz§rmaz© tulajdons§gai szerint cselekedj¦k, ez¦rt senki sem maradhat t¦tlen, m¦g egy pillanatra sem.
MAGYAR·ZAT: Az §lland© aktivit§s nem a megtestes¤lt §llapot jel-lemzÆje, hanem a l¦lek term¦szete. A l¦lek jelenl¦te n¦lk¤l az anyagi test k¦ptelen mozogni. A test csup§n egy halott j§rmÉ, melyet a mindig te-v¦keny, egy pillanatra sem nyugv© l¦lek mÉk¢dtet. ¶ppen ez¦rt a lelket a K‚‰†a-tudat kedvezÆ cselekedeteivel kell elfoglalni, mert m§sk¦pp az illÍzi©keltÆ energia dikt§lta tennival©k k¢tik le. A l¦lek az anyagi ener-gi§val kapcsolatba ker¤lve az anyagi k¢tÆerÆk hat§sa al§ ker¤l, s hogy e k¢tel¦ktÆl megszabadulhasson, aƒstr§kbaneml¨tett elƨrt k¢teless¦ge-ket kell v¦geznie. Ha azonban a K‚‰†a-tudatban cselekszik, ami term¦sze-tes feladata, akkor b§rmit term¦sze-tesz, az a jav§ra v§lik. A÷rŒmad-Bhƒgavatam (1.5.17) megerÆs¨ti ezt:
tyaktvƒ sva-dharma„ cara†ƒmbuja„ harer bhajann apakvo 'tha patet tato yadi
yatra kva vƒbhadram abhd amu‰ya ki„
ko vƒrtha ƒpto 'bhajatƒ„ sva-dharmata‹
ÀAki a K‚‰†a-tudat folyamat§ba kezd, azt nem ¦ri vesztes¦g vagy rossz m¦g akkor sem, ha esetleg nem teljes¨ti a ƒstr§kelƨrta k¢teless¦ge-ket, vagy nem v¦gzi megfelelÆen az odaad© szolg§latot, sÆt akkor sem, ha elbukik. De mi haszna asƒstr§kbaneml¨tett valamennyi tiszt¨t© elj§-r§s v¦grehajt§s§nak, ha valaki nem K‚‰†a-tudatÍ?" A tiszt¨t© folyamat-ra teh§t sz¤ks¦g van a K‚‰†a-tudat e szintj¦nek el¦r¦s¦hez, s asannyƒsa vagy b§rmi m§s tiszt¨t© folyamat a v¦gsÆ c¦l el¦r¦s¦t, a K‚‰†a-tudatÍv§
v§l§st seg¨ti, ami n¦lk¤l minden kudarcnak sz§m¨t.
6. VERS
k(maeRin‰"yaAiNA s$aMyamya ya @Astae manas$aA smar"na, / win‰"yaATaARna, ivamaUX#AtmaA imaTyaAcaAr": s$a ocyatae // 6 //
karmendriyƒ†i sa„yamya ya ƒste manasƒ smaran indriyƒrthƒn vimˆhƒtmƒ mithyƒcƒra‹ sa ucyate
karma-indriyƒ†iÄ az ¢t cselekvÆ ¦rz¦kszervet;sa„yamya Ä ir§ny¨tva;
ya‹Ä b§rki; ƒsteÄ marad; manasƒÄ az elm¦vel;smaran Ä ha r§gon-dol;indriya-arthƒnÄ az ¦rz¦kt§rgyakra;vimˆhaÄ ostoba;ƒtmƒÄ l¦lek;
mithyƒ-ƒcƒra‹Ä k¦pmutat©;sa‹Ä Æt;ucyateÄ h¨vj§k.
Aki visszatartja cselekvÆ ¦rz¦keit, §m elm¦je tov§bbra is az ¦rz¦kek t§r-gyain cs¤gg, az k¦ts¦gk¨v¤l becsapja mag§t. Az ilyen embert k¦tsz¨nÉnek h¨vj§k.
MAGYAR·ZAT: Sz§mtalan k¦tsz¨nÉ ember van, aki a K‚‰†a-tudatÍ cselekv¦st megtagadva medit§ci©t sz¨nlel, §m k¢zben az ¦rz¦ki ¦lvezet-re gondol. Az ilyen embe¦lvezet-rek n¦ha m¦g valamif¦le sz§raz filoz©fi§r©l is besz¦lnek, hogy becsapj§k okoskod© k¢vetÆiket, §m e vers szerint Æk a legnagyobb csal©k. Ha valaki ¦rz¦ki ¦lvezetre v§gyik, azt b§rmely t§r-sadalmi rendben megkaphatja, de ha k¢veti a saj§t helyzet¦re vonatko-z© szab§lyokat, akkor fokozatosan megtiszt¨thatja a l¦t¦t. Aki azonban yogŒnakt¤nteti fel mag§t, mik¢zben val©j§ban az ¦rz¦kkiel¦g¨t¦s t§rgyai ut§n kutat, azt a legnagyobb csal©nak kell nevezni, m¦g akkor is, ha n¦ha filoz©fi§r©l besz¦l. Tud§sa ¦rt¦ktelen, mert az Ýr illÍzi©keltÆ energi§ja az ilyen bÉn¢s embert megfosztja tud§s§nak eredm¦ny¦tÆl. Az ilyen §l-szent elm¦je mindig tiszt§talan, s ¨gy sz¨nleltyoga-medit§ci©j§nak semmi
¦rt¦ke nincsen.
7. VERS
yaistvain‰"yaAiNA manas$aA inayamyaAr"Batae'jauRna / k(maeRin‰"yaE: k(maRyaAegAmas$a·(: s$a ivaizASyatae // 7 //
yas tv indriyƒ†i manasƒ niyamyƒrabhate 'rjuna karmendriyai‹ karma-yogam asakta‹ sa vii‰yate
ya‹Ä aki; tuÄ de;indriyƒ†i Ä az ¦rz¦kszerveket; manasƒÄ az elme
§ltal; niyamyaÄ szab§lyozva; ƒrabhate Ä elkezdi; arjuna Ä ©, Arjuna;
karma-indriyai‹Ä a cselekvÆ ¦rz¦kek §ltal;karma-yogamÄ az odaad§st;
asakta‹Ä ragaszkod§s n¦lk¤l;sa‹Ä Æ;vii‰yateÄ sokkal kiv§l©bb.
Az az Æszinte ember azonban, aki elm¦j¦vel uralkodni pr©b§l cselekvÆ
¦rz¦kein, s ragaszkod§st©l mentesen a karma-yoga gyakorl§s§hoz l§t [K‚‰†a-tudatban], sokkal kiv§l©bb n§la.
MAGYAR·ZAT: Jobb folytatni a munk§t az ¦let c¦lj§nak el¦r¦se ¦rde-k¦ben Ä ami nem m§s, mint megszabadulni az anyagi k¢tel¦kektÆl ¦s eljutni Isten birodalm§ba Ä, mintsem csal© transzcendentalist§v§ v§lni az erk¢lcstelen ¦let ¦s az ¦rz¦ki ¦lvezet kedv¦¦rt. A legfÆbbsvƒrtha-gati,az
¢nval© legfÆbb c¦lja Vi‰†u el¦r¦se. Avar†a¦sƒramaint¦zm¦ny teljes eg¦sz¦ben arra szolg§l, hogy seg¨tsen benn¤nket e c¦l el¦r¦s¦ben, melyet m¦g a csal§dos ember is el¦rhet a K‚‰†a-tudatban v¦gzett szab§lyozott szolg§lattal. Az ¢nmegval©s¨t§s ¦rdek¦ben az ember egyidejÉleg k¢vet-heti aƒstr§kbanelƨrt szab§lyozott ¦letet, valamint ragaszkod§s n¦lk¤l folytathatja munk§j§t is, ¦s ez§ltal fejlÆdhet ezen az Íton. Az az Æszinte ember, aki ezt a folyamatot k¢veti, sokkal jobb helyzetben van, mint a csal© k¦pmutat©, aki csak sz¨nleli a lelki ¦letet, hogy becsapja az §rtatla-nokat. Egy Æszinte utcaseprÆ sokkal t¢bbet ¦r a k¦pmutat© medit§l©n§l, aki csak a meg¦lhet¦s kedv¦¦rt medit§l.
8. VERS
inayataM ku(ç& k(maR tvaM k(maR jyaAyaAe ÷k(maRNA: / zAr"Ir"yaA‡aAipa ca tae na ‘ais$aÜ"Yaed"k(maRNA: // 8 //
niyata„ kuru karma tva„ karma jyƒyo hy akarma†a‹
arŒra-yƒtrƒpi ca te na prasiddhyed akarma†a‹
niyatamÄ elƨrt;kuruÄ tedd;karmaÄ k¢teless¦geket;tvamÄ te;karmaÄ munka; jyƒya‹Ä jobb; hiÄ bizony; akarma†a‹Ä a nem cselekv¦sn¦l;
arŒraÄ a test; yƒtrƒÄ fenntart§sa;apiÄ m¦g;ca Ä szint¦n;teÄ ti¦d;
naÄ nem;prasiddhyetÄ megval©sul; akarma†a‹Ä tettek n¦lk¤l.
Hajtsd v¦gre elƨrt k¢teless¦ged, mert az jobb a t¦tlens¦gn¦l! Az ember m¦g anyagi test¦t sem k¦pes fenntartani munka n¦lk¤l.
MAGYAR·ZAT: Sz§mtalan csal© medit§l© van, aki elÆkelÆ sz§rmaz§-sÍnak adja ki mag§t, ¦s megannyi nagy hivat§sosyogŒ§ll¨tja, hogy min-dent fel§ldozott a lelki ¦let ¦rdek¦ben. Az Ýr K‚‰†a nem akarta, hogy Arjuna k¦tsz¨nÉ legyen, ink§bb arra v§gyott, hogy Arjuna v¦gezze a k‰atri-y§ksz§m§ra elƨrt k¢teless¦geket. Arjuna csal§dos ember ¦s hadvez¦r volt, ez¦rt sz§m§ra elÆny¢sebb volt, ha megmarad ebben a helyzetben,
¦s a csal§dosk‰atriy§kelƨrt vall§sos k¢teless¦geit v¦gzi. Az ilyen tet-tek fokozatosan megtiszt¨tj§k a vil§gi ember sz¨v¦t, s megszabad¨tj§k az anyagi szennyezÆd¦sektÆl. A test fenntart§sa ¦rdek¦ben v¦gzett §ll¨t©la-gos lemond§st sem az Ýr, sem egyetlen vall§sos ¨r§s nem t§mogatja. Az ember v¦gsÆ soron k¦nytelen valamilyen munk§t v¦gezni, amibÆl test¦t
¦s lelk¦t egy¤tt tarthatja. Nem szabad ezt ¢nk¦nyesen abbahagynia, an¦l-k¤l hogy materialista hajlamait©l megszabadult volna. Az anyagi vil§gban mindenkire jellemzÆ az a tiszt§tlan hajlam, hogy uralkodni akar az anyagi term¦szet f¢l¢tt, vagyis ¦rz¦kkiel¦g¨t¦sre v§gyik. EzektÆl a szennyes haj-lamokt©l meg kell tisztulni. Am¨g az ember nem tisztul meg k¢teless¦gei v¦grehajt§sa r¦v¦n, addig nem szabad azzal pr©b§lkoznia, hogy Àtransz-cendentalist§v§" v§ljon, s nem szabad felhagynia a munk§val, hogy azt§n m§sok tarts§k el.
9. VERS
yaÁaATaARtk(maRNAAe'nya‡a laAek(Ae'yaM k(maRbanDana: / tad"Ta< k(maR k(AEntaeya mau·(s$aËÿ: s$amaAcar" // 9 //
yajŠƒrthƒt karma†o 'nyatra loko 'ya„ karma-bandhana‹
tad-artha„ karma kaunteya mukta-sa…ga‹ samƒcara
yajŠa-arthƒtÄ csakis YajŠa, vagyis Vi‰†u kedv¦¦rt v¦gzett;karma†a‹Ä munk§t; anyatraÄ kiv¦ve;loka‹ Ä a vil§g;ayamÄ ez; karma-bandha-na‹Ä a tettek okozta k¢tel¦k;tatÄ Neki;arthamÄ kedv¦¦rt;karmaÄ munk§t;kaunteyaÄ ©, KuntŒ fia;mukta-sa…ga‹Ä megszabadulva a kap-csolatokt©l;samƒcaraÄ v¦gezd t¢k¦letesen.
Az ember v¦gezze Így munk§j§t, hogy az Vi‰†unak aj§nlott §ldozat legyen, m§sk¦pp tettei az anyagi vil§ghoz k¢t¢zik. ¹, KuntŒ fia, teljes¨tsd
ez¦rt elƨrt k¢teless¦ged az Ö ¢r¢m¦re, s ¨gy mindig mentes maradsz a k¢tel¦kektÆl!
MAGYAR·ZAT: Az embernek dolgoznia kell m¦g teste
fenntart§s§-¦rt is, ezfenntart§s§-¦rt saj§ts§gos t§rsadalmi helyzete ¦s tulajdons§gai szerint
elÆ-¨rt k¢teless¦gei olyanok, hogy §ltaluk el¦rheti ezt a c¦lt. AyajŠasz© az Ýr Vi‰†ut vagy az §ldozati szertart§sokat jelenti. Minden §ldozatnak az Ýr Vi‰†u el¦gedetts¦ge a c¦lja. A V¦d§k kijelentik:yajŠo vai vi‰†u‹. M§s sz©val ugyanannak a c¦lnak tesz¤nk eleget, ha v¦grehajtjuk az elƨrt yaj-Š§kat,mint ha k¢zvetlen¤l az Ýr Vi‰†ut szolg§ljuk. Ez¦rt a K‚‰†a-tudat, ahogyan ez a vers is ¨rja, ayajŠav¦grehajt§s§t jelenti. A var†ƒrama-int¦zm¦ny c¦lja szint¦n az Ýr Vi‰†u el¦gedetts¦ge.Var†ƒramƒcƒravatƒ puru‰e†a para‹ pumƒn / vi‰†ur ƒrƒdhyate(Vi‰†u-purƒ†a3.8.8).
Az embernek Vi‰†u ¢r¢m¦¦rt kell teh§t dolgoznia. B§rmi m§s¦rt cse-lekszik ebben az anyagi vil§gban, az rabs§got eredm¦nyez, mert a j© ¦s a rossz tett egyar§nt visszahat§sokkal j§r, a visszahat§sok pedig bilincsbe k¢tik a tett elk¢vetÆj¦t. K‚‰†a-tudatban kell cselekedn¤nk, K‚‰†a (Vi‰†u) el¦gedetts¦ge ¦rdek¦ben, s e tettek v¦gz¦se a felszabadult szinten t¢rt¦-nik. Ez teh§t a tettek mÉv¦szete, amely kezdetben nagyon ¤gyes ir§ny¨-t§st ig¦nyel. ¶ppen ez¦rt nagyon szorgalmasan kell dolgoznunk, vagy az Ýr K‚‰†abhakt§j§nakszakszerÉ vezet¦se, vagy k¢zvetlen¤l az Ýr K‚‰†a ir§ny¨t§sa alatt (s Arjun§nak ez a lehetÆs¦g adatott meg). Semmit sem szabad csup§n az ¦rz¦kkiel¦g¨t¦s¦rt v¦gezn¤nk: mindent K‚‰†a kiel¦g¨-t¦se ¦rdek¦ben kell tenn¤nk. Ez nemcsak a tettek visszahat§sait©l sza-bad¨t meg benn¤nket, de lassank¦nt arra a szintre is felemel, amelyen az Ýr transzcendent§lis szeretÆ szolg§lat§t v¦gezhetj¤k. Ez a szolg§lat az egyetlen dolog, amely §ltal eljuthatunk Isten orsz§g§ba.
10. VERS
s$ah"yaÁaA: ‘ajaA: s$a{"î"A paur"AevaAca ‘ajaApaita: /
@naena ‘as$aivaSyaDvamaeSa vaAe'istvaí"k(AmaDauk,( //10//
saha-yajŠƒ‹ prajƒ‹ s‚‰‡vƒ purovƒca prajƒpati‹
anena prasavi‰yadhvam e‰a vo 'stv i‰‡a-kƒma-dhuk sahaÄ egy¤tt;yajŠƒ‹Ä az §ldozatokkal;prajƒ‹Ä nemzed¦keket;s‚‰‡vƒÄ teremtve;purƒÄ az Æsi idÆkben;uvƒcaÄ mondta;prajƒ-pati‹Ä a teremt-m¦nyek Ura;anenaÄ ez§ltal;prasavi‰yadhvamÄ ¦ljetek mind jobban ¦s jobban;e‰a‹Ä ez;va‹Ä ti¦tek; astuÄ legyen;i‰‡aÄ minden k¨v§natos dolog;kƒma-dhukÄ adom§nyoz©.
A teremt¦s kezdet¦n az ¦lÆl¦nyek Ura az emberek ¦s f¦listenek nemze-d¦keit teremtette meg Vi‰†unak sz§nt §ldozatokkal, azt§n meg§ldotta Æket, mondv§n: ÀLegyetek boldogok e yajŠa [§ldozat] §ltal, mert ennek v¦grehajt§sa majd megaj§nd¦koz benneteket mindennel, ami k¨v§natos a boldog ¦lethez ¦s a felszabadul§shoz!"
MAGYAR·ZAT: Az ¦lÆl¦nyek Ura (Vi‰†u) anyagi teremt¦se lehetÆs¦-get nyÍjt a felt¦telekhez k¢t¢tt lelkek sz§m§ra, hogy hazat¦rjenek, visz-sza Istenhez. Az anyagi teremt¦sen bel¤l minden ¦lÆl¦nyt felt¦telekhez k¢t az anyagi term¦szet, mert megfeledkeztek a Vi‰†uhoz, vagyis K‚‰†§-hoz, az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦g¦hez fÉzÆdÆ kapcsolatukr©l.
A v¦dikus elvek az¦rt vannak, hogy seg¨tsenek benn¤nket ezen ¢r¢k kap-csolat meg¦rt¦s¦ben, ahogyan azt aBhagavad-gŒtƒelmondja:vedai ca sarvair aham eva vedya‹.Az Ýr kijelenti, hogy a V¦d§k c¦lja az Ö meg-ismer¦se. A v¦dikus himnuszokban az §ll:pati„ vivasyƒtmevaram.Az
¦lÆl¦nyek Ura az Istens¦g LegfelsÆbb Szem¦lyis¦ge, Vi‰†u. A ÷rŒmad-Bhƒgavatamban (2.4.20) ŽrŒla Žukadeva GosvƒmŒ szint¦n Íjra ¦s Íjra patinaknevezi az Urat:
riya‹ patir yajŠa-pati‹ prajƒ-patir dhiyƒ„ patir loka-patir dharƒ-pati‹
patir gati cƒndhaka-v‚‰†i-sƒtvatƒ„
prasŒdatƒ„ me bhagavƒn satƒ„ pati‹
Aprajƒ-patiaz Ýr Vi‰†u: Ö az Ura valamennyi ¦lÆl¦nynek, minden vil§g-nak ¦s minden sz¦ps¦gnek, ¦s Ö v¦delmez mindenkit. Az Ýr az¦rt teremtette ezt az anyagi vil§got, hogy a felt¦telekhez k¢t¢tt lelkek megta-nulhass§k, hogyan kellyajŠ§kat(§ldozatokat) v¦grehajtaniuk Vi‰†u el¦-gedetts¦ge ¦rdek¦ben, hogy nagyon k¦nyelmesen, aggodalom n¦lk¤l ¦lje-nek, am¨g az anyagi vil§gban vannak, s hogy azt§n jelenlegi anyagi test¤k hal§la ut§n bel¦phessenek Isten birodalm§ba. Ez az Ýr terve a felt¦te-lekhez k¢t¢tt lelkek sz§m§ra, akik ayajŠav¦gz¦s¦vel fokozatosan K‚‰†a-tudatÍv§ ¦s minden tekintetben j§mborr§ v§lhatnak. A v¦dikus ¨r§sok e Kali-korszak sz§m§ra asa…kŒrtana-yajŠ§t(Isten szent neveinek ¦nekl¦s¦t) aj§nlj§k. Ezt a transzcendent§lis folyamatot az Ýr Caitanya vezette be, hogy e korszakban valamennyi ember felszabadulhasson. A
Aprajƒ-patiaz Ýr Vi‰†u: Ö az Ura valamennyi ¦lÆl¦nynek, minden vil§g-nak ¦s minden sz¦ps¦gnek, ¦s Ö v¦delmez mindenkit. Az Ýr az¦rt teremtette ezt az anyagi vil§got, hogy a felt¦telekhez k¢t¢tt lelkek megta-nulhass§k, hogyan kellyajŠ§kat(§ldozatokat) v¦grehajtaniuk Vi‰†u el¦-gedetts¦ge ¦rdek¦ben, hogy nagyon k¦nyelmesen, aggodalom n¦lk¤l ¦lje-nek, am¨g az anyagi vil§gban vannak, s hogy azt§n jelenlegi anyagi test¤k hal§la ut§n bel¦phessenek Isten birodalm§ba. Ez az Ýr terve a felt¦te-lekhez k¢t¢tt lelkek sz§m§ra, akik ayajŠav¦gz¦s¦vel fokozatosan K‚‰†a-tudatÍv§ ¦s minden tekintetben j§mborr§ v§lhatnak. A v¦dikus ¨r§sok e Kali-korszak sz§m§ra asa…kŒrtana-yajŠ§t(Isten szent neveinek ¦nekl¦s¦t) aj§nlj§k. Ezt a transzcendent§lis folyamatot az Ýr Caitanya vezette be, hogy e korszakban valamennyi ember felszabadulhasson. A