• Nem Talált Eredményt

Hadiszemle a kuruk‰etrai csatamezÆn

2. VERS s$aÃaya ovaAca

ä{"î"A tau paANx"vaAnaIkM( vyaUXM# äu"yaAeRDanastad"A /

@AcaAyaRmaupas$aËÿmya r"AjaA vacanama“avaIta, // 2 //

saŠjaya uvƒca

d‚‰‡vƒ tu pƒ†ˆavƒnŒka„ vyˆha„ duryodhanas tadƒ ƒcƒryam upasa…gamya rƒjƒ vacanam abravŒt

saŠjaya‹ uvƒcaÄ SaŠjaya mondta; d‚‰‡vƒÄ miut§n megtekintette;tuÄ de; pƒ†ˆava-anŒkam Ä a Pƒ†ˆav§k sereg¦t; vyˆham Ä hadi falanxot alkotva;duryodhana‹Ä Duryodhana kir§ly;tadƒÄ akkor;ƒcƒryamÄ a tan¨t©hoz;upasa…gamyaÄ fordulva;rƒjƒÄ a kir§ly;vacanamÄ szavakat;

abravŒtÄ sz©lta.

SaŠjaya ¨gy sz©lt: ¹, uralkod©! Duryodhana kir§ly megtekintette a Pƒ†ˆu fiai §ltal hadrendbe §ll¨tott sereget, majd tan§r§hoz l¦pett, s a k¢vetkezÆ szavakat int¦zte hozz§:

MAGYAR·ZAT: Dh‚tarƒ‰‡ra vakon sz¤letett, ¦s sajnos lelki l§t©k¦pes-s¦ggel sem rendelkezett. J©l tudta, hogy a vall§s tekintet¦ben fiai ¦pp-oly vakok, mint Æ maga, s abban is biztos volt, hogy sohasem lenn¦nek k¦pesek megegyezni a Pƒ†ˆav§kkal, akik sz¤let¦s¤k ©ta mindannyian j§mbor h¨vÆk voltak. Mindazon§ltal a zar§ndokhely befoly§sa miatt k¦t-s¦gek gy¢t¢rt¦k. SaŠjaya meg¦rtette, mi¦rt k¦rdezi Æt Dh‚tarƒ‰‡ra a csata alakul§s§r©l, ez¦rt b§tor¨tani akarta az elcs¤ggedt kir§lyt, s megnyug-tatta, hogy fiai nem fognak megalkudni a szent hely befoly§sa ellen¦re sem. SaŠjaya elmondta a kir§lynak, hogy fia, Duryodhana megtekintette a Pƒ†ˆav§k haderej¦t, majd azonnal a legfÆbb hadvez¦rhez, Dro†ƒcƒry§-hoz sietett, hogy t§j¦koztassa Æt a val©s helyzetrÆl. Hab§r Duryodhan§t a vers kir§lynak nevezi, a helyzet komolys§g§ra val© tekintettel m¦gis a fÆ hadvez¦rhez kellett fordulnia. Nagyon ¤gyes politikus volt, §m m¦g

diplomatikus viselked¦s¦vel sem tudta leplezni azt a f¦lelmet, amit a Pƒ†ˆav§k alakulatainak l§tt§n ¦rzett.

3. VERS

pazyaEtaAM paANx"]pau‡aANAAmaAcaAyaR mah"taI%M camaUma, / vyaUX#AM åu"pad"pau‡aeNA tava izASyaeNA DaImataA // 3 //

pa€yaitƒ„ pƒ†ˆu-putrƒ†ƒm ƒcƒrya mahatŒ„ camm vyˆhƒ„ drupada-putre†a tava €i‰ye†a dhŒmatƒ

pa€yaÄ n¦zd; etƒm Ä ezt;pƒ†ˆu-putrƒ†ƒ„ Ä Pƒ†ˆu fiainak;ƒcƒryaÄ

©, tan¨t©; mahatŒm Ä hatalmas; camm Ä hadsereg¦t; vyˆhƒm Ä el-rendezve;drupada-putre†a Ä Drupada fia §ltal; tava Ä a te; €i‰ye†a Ä tan¨tv§nyod §ltal; dhŒ-matƒÄ nagyon okos.

¹, tan§rom, n¦zd Pƒ†ˆu fiainak hatalmas sereg¦t, amelyet eszes tan¨t-v§nyod, Drupada fia §ll¨tott fel igen ¤gyesen!

MAGYAR·ZAT: Duryodhana, a kiv§l© diplomata r§ akart mutatni Dro†ƒcƒrya, a nagybrƒhma†ahadvez¦r hib§ira. Dro†ƒcƒrya ¦s Drupada kir§ly k¢z¢tt Ä aki DraupadŒnak, Arjuna feles¦g¦nek az apja volt Ä egy-szer politikai visz§ly t§madt. E p¢rleked¦s oda vezetett, hogy Drupada egy hatalmas §ldozat bemutat§sa §r§n megkapta azt az §ld§st, hogy olyan fia sz¤lessen, aki k¦pes lesz meg¢lni Dro†ƒcƒry§t. Dro†ƒcƒrya j©l tudta ezt, §m nemes lelkÉ brƒhma†a l¦v¦n k¦sÆbb minden tov§bbi n¦lk¤l

§tadta Dh‚‰‡adyumn§nak, Drupada fi§nak a hadtudom§ny titkait, amikor Dh‚‰‡adyumn§t r§b¨zt§k, hogy a harc§szatra tan¨tsa. Most, a kuruk‰etrai csatamezÆn Dh‚‰‡adyumna a Pƒ†ˆav§k oldal§ra §llt, s Æ §ll¨totta fel hadi falanxaikat, miut§n annak mÉv¦szet¦t Dro†ƒcƒry§t©l megtanulta. Duryo-dhana felh¨vta Dro†ƒcƒrya figyelm¦t erre a hib§ra, hogy legyen ¦ber ¦s rend¨thetetlen a harc sor§n. EgyÍttal azt is ¦rt¦s¦re akarta adni, hogy nem szabad hasonl©an eln¦zÆnek lennie a Pƒ†ˆav§kkal, akik szint¦n ked-ves tan¨tv§nyai voltak. FÆleg Arjuna §llt k¢zel hozz§, aki kiv§l© tan¨tv§-nya volt. Duryodhana arra is figyelmeztette, hogy az eff¦le l§gysz¨vÉs¦g a harc sor§n a csata elveszt¦s¦hez vezethet.

4. VERS

@‡a zAUr"A mahe"SvaAs$aA BaImaAjauRnas$amaA yauiDa / yauyauDaAnaAe ivar"Aq%ê åu"pad"ê mah"Ar"Ta: // 4 //

atra €rƒ mahe‰v-ƒsƒ bhŒmƒrjuna-samƒ yudhi yuyudhƒno virƒ‡a€ ca drupada€ ca mahƒ-ratha‹

atra Ä itt; €rƒ‹ Ä hÆs¢k; mahƒ-i‰u-ƒsƒ‹ Ä rettentÆ ¨j§szok; bhŒma-arjunaÄ BhŒm§val ¦s Arjun§val;samƒ‹Ä egyenlÆek;yudhiÄ a harcban;

yuyudhƒna‹Ä Yuyudhƒna;virƒ‡a‹Ä Virƒ‡a;caÄ is;drupada‹Ä Drupada;

caÄ szint¦n;mahƒ-ratha‹Ä nagy harcos.

Hadsereg¤kben sz§mos hÆsi ¨j§sz sorakozott fel, akik k¤zdelemben egyenlÆek BhŒm§val ¦s Arjun§val: Yuyudhƒna, Virƒ‡a, Drupada ¦s m§-sok, valamennyien rettentÆ harcosok.

MAGYAR·ZAT: Ha Dh‚‰‡adyumna nem is jelentett k¤l¢n¢sebb ve-sz¦lyt a kiv§l© had§szati k¦pess¦gekkel rendelkezÆ Dro†ƒcƒrya sz§m§ra, voltak sokan m§sok, akiktÆl joggal tarthatott. Duryodhana a gyÆzelem Ítj§t g§tl© nagy akad§lyokk¦nt eml¨ti Æket, mert mindegyik¤k olyan f¦lel-metes harcos volt, mint BhŒma ¦s Arjuna. Duryodhana tiszt§ban volt BhŒma ¦s Arjuna erej¦vel, ez¦rt hasonl¨totta hozz§juk a t¢bbieket.

5. VERS

Da{í"ke(tauêeik(taAna: k(AizAr"Ajaê vaIyaRvaAna, / pauç&ijatku(intaBaAejaê zAEbyaê nar"pauËÿva: // 5 //

dh‚‰‡aketu€ cekitƒna‹ kƒ€irƒja€ ca vŒryavƒn purujit kuntibhoja€ ca €aibya€ ca nara-pu…gava‹

dh‚‰‡aketu‹Ä Dh‚‰‡aketu;cekitƒna‹Ä Cekitƒna; kƒ€irƒja‹Ä KƒŁirƒja;

caÄ szint¦n; vŒrya-vƒnÄ nagyon erÆs;purujit Ä Purujit;kuntibhoja‹Ä Kuntibhoja; ca Ä ¦s; €aibya‹ Ä Žaibya; ca Ä ¦s; nara-pu…gava‹ Ä az emberi t§rsadalom hÆse.

Mellett¤k ott van Dh‚‰‡aketu, Cekitƒna, Kƒ€irƒja, Purujit, Kuntibhoja

¦s ÷aibya is, mindannyian nagy hÆs¢k, kiv§l© harcosok.

6. VERS

yauDaAmanyauê iva‚(Anta oÔamaAEjaAê vaIyaRvaAna, / s$aAEBa‰"Ae ‰"AEpade"yaAê s$avaR Wva mah"Ar"TaA: // 6 //

yudhƒmanyu€ ca vikrƒnta uttamaujƒ€ ca vŒryavƒn saubhadro draupadeyƒ€ ca sarva eva mahƒ-rathƒ‹

yudhƒmanyu‹Ä Yudhƒmanyu;caÄ ¦s;vikrƒnta‹Ä hatalmas;uttamaujƒ‹Ä Uttamaujƒ;caÄ ¦s;vŒrya-vƒnÄ nagy erejÉ;saubhadra‹Ä Subhadrƒ fia;

draupadeyƒ‹Ä DraupadŒ fiai;caÄ ¦s;sarveÄ mindegyik¤k;evaÄ bizony;

mahƒ-rathƒ‹Ä kiv§l© szek¦rharcosok.

Ott a hatalmas Yudhƒmanyu, a rettentÆ erejÉ Uttamaujƒ, valamint Subhadrƒ fia ¦s DraupadŒ fiai. Valamennyi vit¦z rendk¨v¤li szek¦r-harcos.

7. VERS

@smaAkM( tau ivaizAí"A yae taAiªabaAeDa iã"jaAeÔama / naAyak(A mama s$aEnyasya s$aMÁaATa< taAna, “avaIima tae // 7 //

asmƒka„ tu vi€i‰‡ƒ ye tƒn nibodha dvijottama nƒyakƒ mama sainyasya sa„jŠƒrtha„ tƒn bravŒmi te asmƒkamÄ mi¦nk;tuÄ de;vi€i‰‡ƒ‹Ä k¤l¢n¢sen erÆsek;yeÄ akik;tƒnÄ Æket; nibodha Ä csak hogy tudd s megjegyezd; dvija-uttamaÄ ©, leg-kiv§l©bbbrƒhma†a; nƒyakƒ‹Ä vez¦rek;mamaÄ az eny¦im;sainyasyaÄ a katon§k¦;sa„jŠƒ-arthamÄ t§j¦koztat§sul;tƒnÄ Æket;bravŒmiÄ elso-rolom;teÄ neked.

·m hogy tudj r©luk, ©, brƒhma†§k legkiv§l©bbja, hadd sz©ljak most azokr©l a t§bornokokr©l is, akik az ¦n seregeimet vez¦nylik rendk¨v¤li hozz§¦rt¦ssel!

8. VERS

BavaAna, BaISmaê k(NARê k{(paê s$aimaitaMjaya: /

@ìtTaAmaA ivak(NARê s$aAEmad"iÔastaTaEva ca // 8 //

bhavƒn bhŒ‰ma€ ca kar†a€ ca k‚pa€ ca samiti„-jaya‹

a€vatthƒmƒ vikar†a€ ca saumadattis tathaiva ca

bhavƒnÄ j©magad;bhŒ‰ma‹Ä BhŒ‰ma nagyatya;caÄ ¦s;kar†a‹Ä Kar†a;

caÄ ¦s;k‚pa‹Ä K‚pa;caÄ ¦s;samitim-jaya‹Ä mindig gyÆzedelmesek a csat§ban;a€vatthƒmƒÄ AŁvatthƒmƒ;vikar†a‹Ä Vikar†a;caÄ valamint;

saumadatti‹Ä Somadatta fia;tathƒÄ Ígyszint¦n;evaÄ bizony;caÄ is.

Itt vagy te magad, valamint a csat§ban mindig gyÆzedelmes BhŒ‰ma, Kar†a, K‚pa, A€vatthƒmƒ, Vikar†a, valamint Somadatta fia, Bh-ri€ravƒ.

MAGYAR·ZAT: Duryodhana serege rendk¨v¤li hÆseit sorolja fel, akik k¢z¤l m¦g senki sem vesztett csat§t. Vikar†a Duryodhana fiv¦re volt, AŁvatthƒmƒ Dronƒcƒrya fia, m¨g Saumadatti, m§s n¦ven BhłriŁravƒ a bƒhlŒk§kkir§ly§nak a fia. Kar†a Arjuna f¦ltestv¦re volt, mivel KuntŒ-t©l sz¤letett, mielÆtt KuntŒ feles¦g¤l ment Pƒ†ˆu kir§lyhoz. K‚pƒcƒrya ikerhÍga Dro†ƒcƒrya feles¦ge volt.

9. VERS

@nyae ca bah"va: zAUr"A mad"TaeR tya·(jaIivataA: / naAnaAzAñ‘ah"r"NAA: s$avaeR yauÜ"ivazAAr"d"A: // 9 //

anye ca bahava‹ €rƒ mad-arthe tyakta-jŒvitƒ‹

nƒnƒ-€astra-prahara†ƒ‹ sarve yuddha-vi€ƒradƒ‹

anyeÄ m§sok;caÄ is;bahava‹Ä nagy sz§mban;€rƒ‹Ä hÆs¢k; mat-artheÄ az ¦n kedvem¦rt;tyakta-jŒvitƒ‹Ä az ¦let¤ket fel§ldozni k¦szen;

nƒnƒÄ sok;€astraÄ fegyverrel;prahara†ƒ‹Ä felszerelve;sarveÄ mind-egyik¤k;yuddha-vi€ƒradƒ‹Ä tapasztalt a hadtudom§nyban.

Sok m§s hÆs is vel¤k van, akik k¦szek az ¦let¤ket §ldozni az ¦n ¤gye-m¦rt. Mindannyian a legk¤l¢nf¦l¦bb fegyvereket viselik, s j§rtasak a hadtudom§nyban.

MAGYAR·ZAT: Ami a t¢bbieket illeti Ä Jayadrath§t, K‚tavarmƒt, Žƒl-y§t ¦s m§sokat Ä, mindannyian k¦szek voltak az ¦let¤ket §ldozni Dur-yodhan§¦rt. M§s sz©val teh§t m§r eldÆlt, hogy valamennyien ott vesz-nek a kuruk‰etrai csatamezÆn, mert a bÉn¢s Duryodhana oldal§ra §lltak.

Duryodhana term¦szetesen biztos volt gyÆzelm¦ben, mert hitt bar§tai egyes¨tett erej¦ben, amelyrÆl most olvashattunk.

10. VERS

@payaARæaM tad"smaAkM( balaM BaISmaAiBar"iºatama, / payaARæaM itvad"maetaeSaAM balaM BaImaAiBar"iºatama, //10//

aparyƒpta„ tad asmƒka„ bala„ bhŒ‰mƒbhirak‰itam paryƒpta„ tv idam ete‰ƒ„ bala„ bhŒmƒbhirak‰itam aparyƒptamÄ felm¦rhetetlen;tatÄ az;asmƒkamÄ a mi¦nknek;balamÄ ereje;bhŒ‰maÄ BhŒ‰ma nagyatya §ltal;abhirak‰itamÄ t¢k¦letesen v¦del-mezve;paryƒptam Ä korl§tozott;tu Ä de; idamÄ mindez; ete‰ƒm Ä a Pƒ†ˆav§k¦;balamÄ erÆ;bhŒmaÄ BhŒma §ltal;abhirak‰itamÄ gondosan megv¦dve.

ErÆnk felm¦rhetetlen, s BhŒ‰ma nagyatya t¢k¦letes v¦delmet nyÍjt sz§-munkra, m¨g a Pƒ†ˆav§k hadereje, amit BhŒma v¦delmez gondosan, korl§tozott.

MAGYAR·ZAT: Duryodhana itt a k¦t haderÆt hasonl¨tja ¢ssze. Azt gondolja, hogy saj§t hadsereg¦nek ereje hat§rtalan, mert a legtapasztal-tabb t§bornok, BhŒ‰ma nagyatya v¦delmezi, m¨g a Pƒ†ˆav§k ereje kor-l§tozott, mert sereg¤ket a kev¦sb¦ tapasztalt hadvez¦r, BhŒma v¦di, aki szinte elt¢rp¤l BhŒ‰ma mellett. Duryodhana mindig nagyon irigykedett BhŒm§ra, mert j©l tudta, hogy ha valamikor meg kell halnia, csak az Æ kez¦tÆl eshet el. Ugyanakkor azonban BhŒ‰ma, a sokkal kiv§l©bb t§bor-nok jelenl¦t¦ben b¨zva m¦gis biztos volt a gyÆzelemben. Joggal hihette, hogy Æ ker¤l ki gyÆztesen a csat§b©l.

11. VERS

@yanaeSau ca s$avaeRSau yaTaABaAgAmavaisTataA: / BaISmamaevaAiBar"ºantau Bavanta: s$avaR Wva ih" //11//

ayane‰u ca sarve‰u yathƒ-bhƒgam avasthitƒ‹

bhŒ‰mam evƒbhirak‰antu bhavanta‹ sarva eva hi

ayane‰u Ä a strat¦giai fontoss§gÍ helyeken;ca Ä is; sarve‰u Ä minde-n¤tt;yathƒ-bhƒgamÄ k¤l¢nf¦le elrendez¦sek szerint;avasthitƒ‹Ä elhe-lyezkedve; bhŒ‰mamÄ BhŒ‰ma nagyaty§t;eva Ä bizony;abhirak‰antuÄ t§mogass§tok;bhavanta‹Ä ti;sarveÄ mindannyian k¤l¢n-k¤l¢n;eva hiÄ bizonyosan.

Most a sereg falanx§nak kijel¢lt strat¦giai pontjain mindenkinek teljes t§mogat§st kell nyÍjtania BhŒ‰ma nagyaty§nak.

MAGYAR·ZAT: Duryodhana BhŒ‰ma erej¦nek dics¦rete ut§n Így v¦lte, a t¢bbiek tal§n azt hiszik, nem tekinti Æket igaz§n fontosnak, ez¦rt szo-k§sos diplomatikus m©dj§n ezzel a kijelent¦ssel pr©b§lta kik¢sz¢r¤lni

a csorb§t. KihangsÍlyozta, hogy BhŒ‰madeva, noha k¦ts¦gtelen¤l a leg-nagyobb hÆs, m§r ¢reg, ez¦rt mindenkinek Æt kell v¦delmeznie minden ir§nyb©l. Megt¢rt¦nhet, hogy BhŒ‰m§t lek¢ti a harc, s az ellens¦g ¦l a lehetÆs¦ggel, hogy egy m§sik oldalr©l t§madjon. Fontos volt teh§t, hogy a vit¦zek strat¦giai hely¤k¢n maradjanak, s ne engedj¦k, hogy az ellens¦g megt¢rje a falanxot. Duryodhana biztosan ¦rezte, hogy a Kuruk gyÆzelme BhŒ‰madeva jelenl¦t¦n mÍlik. Abban eg¦szen biztos volt, hogy BhŒ‰ma ¦s Dro†ƒcƒrya teljes t§mogat§st nyÍjtanak neki a csat§ban, mert j©l tudta, hogy egy §rva sz©t sem sz©ltak, amikor Arjuna feles¦ge, DraupadŒ hozz§-juk fordult seg¨ts¦g¦rt k¦ts¦gbeesett helyzet¦ben, mik¢zben egy tan§cs-koz§s alkalm§val az ¢sszes kiv§l© t§bornok sz¨ne elÆtt erÆvel meztelenre akart§k vetkÆztetni. Tudta ugyan, hogy a k¦t t§bornok szeretetteljes ¦rz¦-seket t§pl§l a Pƒ†ˆav§k ir§nt, §m azt rem¦lte, hogy ahogyan a szerencse-j§t¦k alkalm§val, Így most is elfelejtkeznek ilyet¦n ¦rzelmeikrÆl.

12. VERS

tasya s$aÃanayana, h"Sa< ku(ç&va{Ü": ipataAmah": / is$aMh"naAdM" ivanaâAe»aE: zAÊMÿ d"DmaAE ‘ataApavaAna, //12//

tasya saŠjanayan har‰a„ kuru-v‚ddha‹ pitƒmaha‹

si„ha-nƒda„ vinadyoccai‹ €a…kha„ dadhmau pratƒpavƒn tasyaÄ neki; saŠjanayanÄ fokoz©d©; har‰amÄ derÉt;kuru-v‚ddha‹Ä a Kuru-dinasztia nagyatyja (BhŒ‰ma);pitƒmaha‹ Ä a nagyatya; si„ha-nƒdamÄ az oroszl§n ¤v¢lt¦s¦hez hasonl© hangot; vinadya Ä rezegve;

uccai‹Ä nagyon hangosan;€a…khamÄ kagyl©k¤rt¢t;dadhmauÄ meg-fÍjta;pratƒpa-vƒnÄ a hÆs.

Ekkor BhŒ‰ma, a Kuru-dinasztia hatalmas ¦s vit¦z Æsatyja, a harcosok nagyatyja hangosan kagyl©k¤rtj¦be fÍjt. Az oroszl§nbÆg¦sre eml¦kez-tetÆ hang meg¢rvendeztette Duryodhan§t.

MAGYAR·ZAT: A Kuru-dinasztia nagyatyja meg¦rtette, mi megy v¦g-be unok§ja, Duryodhana sz¨v¦v¦g-ben, ¦s term¦szetes egy¤tt¦rz¦sbÆl meg-pr©b§lta felvid¨tani azzal, hogy helyzet¦hez m¦lt©an Ä BhŒ‰ma olyan volt, ak§r egy oroszl§n Ä rettentÆ hangÍ kagyl©k¤rtj¦be fÍjt. A kagyl©k¤rt jelk¦pes megfÍv§s§val k¢zvetve azt adta cs¤ggedÆ unok§ja, Duryodhana tudt§ra, hogy nincs es¦lye a csata megnyer¦s¦re, mert a LegfelsÆbb Ýr, K‚‰†a a m§sik oldalon §ll. Ennek ellen¦re f§rads§got nem k¨m¦lve k¢te-less¦ge volt vez¦nyelni a harcot.

13. VERS

tata: zAÊÿAê BaeyaRê paNAvaAnak(gAAemauKaA: / s$ah"s$aEvaAByah"nyanta s$a zAbd"staumaulaAe'Bavata, //13//

tata‹ €a…khƒ€ ca bherya€ ca pa†avƒnaka-gomukhƒ‹

sahasaivƒbhyahanyanta sa €abdas tumulo 'bhavat

tata‹Ä ezut§n;€a…khƒ‹Ä kagyl©k¤rt¢k;caÄ is;bherya‹Ä nagy dobok;

ca Ä ¦s; pa†ava-ƒnaka Ä kis dobok ¦s ¤stdobok; go-mukhƒ‹ Ä k¤r-t¢k;sahasƒ Ä hirtelen;eva Ä bizony; abhyahanyantaÄ egyszerre meg-sz©laltak;sa‹ Ä az;€abda‹ Ä egyes¤lt hangjuk; tumula‹Ä kavarg©v§;

abhavatÄ v§lt.

Ezut§n hirtelen felharsantak a kagyl©k¤rt¢k, harson§k, trombit§k ¦s k¤rt¢k, megperd¤ltek a dobok, s egyes¤lt hangjuk rettentÆ hangzavart keltett.

14. VERS

tata: ìetaEhR"yaEyauR·e( mah"ita syand"nae isTataAE / maADava: paANx"vaêEva id"vyaAE zAÊÿAE ‘ad"Dmatau: //14//

tata‹ €vetair hayair yukte mahati syandane sthitau mƒdhava‹ pƒ†ˆava€ caiva divyau €a…khau pradadhmatu‹

tata‹ Ä azut§n; €vetai‹ Ä feh¦r; hayai‹Ä lovakkal; yukte Ä befogott;

mahatiÄ nagy;syandaneÄ harci szek¦ren;sthitauÄ §llva;mƒdhava‹Ä K‚‰†a (a szerencse istennÆj¦nek f¦rje);pƒ†ˆava‹Ä Arjuna (Pƒ†ˆu fia);

ca Ä ¦s; eva Ä bizony; divyauÄ transzcendent§lis; €a…khau Ä kagyl©-k¤rt¢ket;pradadhmatu‹Ä megsz©laltatt§k.

A m§sik oldalon, a feh¦r m¦nektÆl vont nagy harci szek¦ren az Ýr K‚‰†a

¦s Arjuna is megsz©laltatt§k transzcendent§lis kagyl©k¤rtj¤ket.

MAGYAR·ZAT: BhŒ‰madeva kagyl©k¤rtj¦vel ellent¦tben a K‚‰†a ¦s Arjuna kez¦ben l¦vÆ kagyl©k¤rt¢k transzcendent§lisak voltak. Hangjuk azt adta h¨r¤l, hogy az ellens¦g nem rem¦lhet gyÆzelmet, mert K‚‰†a a Pƒ†ˆav§k mell¦ §llt.Jayas tu pƒ†ˆu-putrƒ†ƒ„ ye‰ƒ„ pak‰e janƒrdana‹.

A gyÆzelem mindig azok¦, akik olyanok, mint a Pƒ†ˆu-fiak, mert az Ýr K‚‰†a az Æ t§rsuk, s b§rmikor, b§rhol legyen jelen az Ýr, a szerencse

istennÆje is ott van, mert sohasem marad f¦rje n¦lk¤l. Arjun§ra teh§t gyÆ-zelem ¦s szerencse v§rt, ahogy ezt Vi‰†u, azaz az Ýr K‚‰†a kagyl©k¤rtj¦-nek transzcendent§lis bÍg§sa jelezte. Ezenk¨v¤l a k¦t bar§t harci szeke-r¦t Agni (a tÉz istene) aj§nd¦kozta Arjun§nak, s ez azt jelentette, hogy b§rhov§ hajtott§k a h§rom vil§gban, mindenhol gyÆzelem k¨s¦rte.

15. VERS

paAÂajanyaM ô$SaIke(zAAe de"vad"ÔaM DanaÃaya: / paAENxM") d"DmaAE mah"AzAÊMÿ BaImak(maAR va{k(Aed"r": //15//

pƒŠcajanya„ h‚‰Œke€o devadatta„ dhanaŠjaya‹

pau†ˆra„ dadhmau mahƒ-€a…kha„ bhŒma-karmƒ v‚kodara‹

pƒŠcajanyamÄ a PƒŠcajanya nevÉ kagyl©k¤rt¢t;h‚‰Œka-Œ€a‹Ä H‚‰ŒkeŁa (K‚‰†a, az Ýr, akibhakt§i¦rz¦kszerveit ir§ny¨tja);devadattamÄ a Deva-datta nevÉ kagyl©k¤rt¢t; dhanam-jaya‹Ä DhanaŠjaya (Arjuna, a gaz-dags§g elnyerÆje);pau†ˆramÄ a Pau†ˆra nevÉ kagyl©k¤rt¢t;dadhmauÄ megfÍjta;mahƒ-€a…khamÄ a rettenetes kagyl©k¤rt¢t;bhŒma-karmƒÄ aki hatalmas erÆt ig¦nylÆ tetteket hajt v¦gre;v‚ka-udara‹Ä a farkas¦tv§gyÍ (BhŒma).

Az Ýr K‚‰†a a PƒŠcajany§t, Arjuna a Devadatt§t, a farkas¦tv§gyÍ, hÆs-tetteit hatalmas erÆvel v¦ghezvivÆ BhŒma pedig rettentÆ kagyl©k¤rtj¦t, a Pau†ˆr§t sz©laltatta meg.

MAGYAR·ZAT: Ez a vers H‚‰ŒkeŁ§nak nevezi K‚‰†§t, mert Ö a birto-kosa valamennyi ¦rz¦kszervnek. Az ¦lÆl¦nyek az Ö szerves r¦szei, ez¦rt

¦rz¦keik is r¦szei az ²v¦inek. Az imperszonalist§k nem tudnak magyar§-zatot adni az ¦lÆl¦nyek ¦rz¦keire, ez¦rt minden ¦lÆl¦nyt ¦rz¦kek n¦lk¤li-nek, szem¦lytelennek tekintenek. Az ¦lÆl¦nyek ¦rz¦keit a valamennyi¤k sz¨v¦ben jelen l¦vÆ Ýr ir§ny¨tja, ez azonban annak megfelelÆen t¢rt¦nik, hogy az ¦lÆl¦ny milyen m¦rt¦kben h©dol meg Neki. Tisztabhakt§j§nak

¦rz¦kszerveit k¢zvetlen¤l ir§ny¨tja az Ýr. Itt a kuruk‰etrai csatamezÆn k¢zvetlen¤l uralkodik Arjuna transzcendent§lis ¦rz¦kei f¢l¢tt, s ez¦rt ne-vezik Öt H‚‰ŒkeŁ§nak. Az Ýrnak k¤l¢nf¦le tettei alapj§n sz§mtalan neve van. Madhu d¦mon meg¢l¦se miatt p¦ld§ul Madhusłdan§nak h¨vj§k.

A Govinda n¦v azt jelenti, hogy Ö ad gy¢ny¢rt az ¦rz¦kszerveknek ¦s a teheneknek, Vƒsudev§nak pedig az¦rt nevezik, mert Vasudeva fiak¦nt je-lent meg. DevakŒ-nandan§nak is h¨vj§k, mert DevakŒt v§lasztotta anyj§ul, a YaŁodƒ-nandana nevet az¦rt kapta, mert V‚ndƒvan§ban YaŁodƒ any§t

t¤ntette ki gyermekkori kedvtel¦seivel, m¨g Pƒrtha-sƒrathinak amiatt h¨v-j§k, mert bar§tja, Arjuna szeker¦t hajtotta. Ehhez hasonl©an H‚‰ŒkeŁ§-nak az¦rt nevezik, mert a kuruk‰etrai csat§ban Ö vez¦relte Arjun§t.

Ez a vers DhanaŠjay§nak nevezi Arjun§t, mert Æ seg¨tett b§tyj§nak

¢sszegyÉjteni azt a vagyont, amire a kir§lynak a k¤l¢nf¦le k¢lts¦ges §ldo-zatok bemutat§s§hoz sz¤ks¦ge volt. BhŒm§t V‚kodar§nak is h¨vj§k, mert

¦pp olyan hihetetlen fal§nks§g jellemezte, mint amilyen hihetetlen erejÉ tettekre Ä p¦ld§ul Hiˆimba d¦mon meg¢l¦s¦re Ä volt k¦pes. A harcosokat bizakod§ssal t¢lt¢tte el, amikor a Pƒ†ˆav§k kiv§l©s§gai az Ýrral az ¦len kagyl©k¤rtj¤kbe fÍjtak. Az ellens¦gnek a m§sik oldalon nem voltak ilyen

¦rdemei, s a legfÆbb ir§ny¨t©, az Ýr K‚‰†a, valamint a szerencse istennÆje sem volt jelen k¢z¢tt¤k. Sorsuk teh§t az volt, hogy elvesz¨ts¦k a csat§t, s ezt adta h¨r¤l a kagyl©k¤rt¢k bÍg§sa.

16Ä18. VERS

@nantaivajayaM r"AjaA ku(ntaIpau‡aAe yauiDaiï"r": / naku(la: s$ah"de"vaê s$auGaAeSamaiNApauSpak(AE //16//

k(Azyaê par"maeSvaAs$a: izAKaNx"I ca mah"Ar"Ta: / Da{í"âu°aAe ivar"Aq%ê s$aAtyaik(êApar"Aijata: //17//

åu"pad"Ae ‰"AEpade"yaAê s$avaRzA: pa{iTavaIpatae /

s$aAEBa‰"ê mah"AbaAò": zAÊÿAnd"Dmau: pa{Tafpa{Tak,( //18//

anantavijaya„ rƒjƒ kuntŒ-putro yudhi‰‡hira‹

nakula‹ sahadeva€ ca sugho‰a-ma†ipu‰pakau kƒ€ya€ ca parame‰v-ƒsa‹ €ikha†ˆŒ ca mahƒ-ratha‹

dh‚‰‡adyumno virƒ‡a€ ca sƒtyaki€ cƒparƒjita‹

drupado draupadeyƒ€ ca sarva€a‹ p‚thivŒ-pate

saubhadra€ ca mahƒ-bƒhu‹ €a…khƒn dadhmu‹ p‚thak p‚thak ananta-vijayamÄ az Anantavijaya nevÉ kagyl©t;rƒjƒÄ a kir§ly; kuntŒ-putra‹ Ä KuntŒ fia;yudhi‰‡hira‹ Ä Yudhi‰‡hira; nakula‹ Ä Nakula; sa-hadeva‹ Ä Sahadeva; ca Ä ¦s; sugho‰a-ma†ipu‰pakau Ä a Sugho‰a ¦s Ma†ipu‰paka nevÉ kagyl©kat;kƒ€ya‹Ä KƒŁŒ (Vƒrƒ†asŒ) kir§lya;caÄ ¦s;

parama-i‰u-ƒsa‹Ä a kiv§l© ¨j§sz;€ikha†ˆŒÄ Žikha†ˆŒ;caÄ szint¦n; mahƒ-ratha‹Ä aki egymag§ban ezrekkel k¦pes megk¤zdeni;dh‚‰‡adyumna‹Ä Dh‚‰‡adyumna (Drupada kir§ly fia);virƒ‡a‹Ä Virƒ‡a (az §lruh§ban rej-tÆzk¢dÆ Pƒ†ˆav§knak mened¦ket ad© herceg);caÄ szint¦n;sƒtyaki‹Ä

Sƒtyaki (vagyis Yuyudhƒna, az Ýr K‚‰†a kocsihajt©ja);caÄ ¦s; aparƒ-jita‹Ä akiket m¦g sohasem gyÆztek le;drupada‹ Ä Drupada, PƒŠcƒla kir§lya;draupadeyƒ‹Ä DraupadŒ fiai;caÄ is;sarva€a‹Ä mind; p‚thivŒ-pateÄ ©, kir§lyom;saubhadra‹Ä Abhimanyu, Subhadrƒ fia; caÄ szin-t¦n;mahƒ-bƒhu‹ Ä erÆs karÍ; €a…khƒn Ä kagyl©k¤rt¢ket;dadhmu‹ Ä megfÍjt§k;p‚thak p‚thakÄ k¤l¢n-k¤l¢n.

¹, uralkod©! Yudhi‰‡hira kir§ly, KuntŒ fia az Anantavijay§t, Nakula ¦s Sahadeva pedig a Sugho‰§t ¦s a Ma†ipu‰pak§t sz©laltatta meg. A kiv§l©

¨j§sz, Kƒ€Œ kir§lya, a nagy harcos, ÷ikha†ˆŒ, valamint Dh‚‰‡adyumna, Virƒ‡a, a legyÆzhetetlen Sƒtyaki, Drupada, DraupadŒ fiai, Subhadrƒ erÆs karÍ fia ¦s a t¢bbiek is mind megfÍjt§k kagyl©k¤rtj¤ket.

MAGYAR·ZAT: SaŠjaya nagyon tapintatosan ¦rt¦s¦re adta Dh‚tarƒ‰‡ra kir§lynak, milyen sz¦gyenletes volt ostoba politik§ja, mellyel a Pƒ†ˆu-fiakat kij§tszva saj§t fiait pr©b§lta tr©nra juttatni. A jelek egy¦rtelmÉen arra utaltak, hogy e nagy csat§ban az eg¦sz Kuru-dinasztia el fog vesz-ni. A hatalmas BhŒ‰ma nagyaty§t©l kezdve az unok§kig, Abhimanyuig

¦s m§sokig, a vil§g sz§mtalan birodalm§nak kir§ly§val egy¤tt mindenki r¦szt vett ebben a csat§ban Ä s mindannyian hal§lra voltak ¨t¦lve. Ennek a katasztr©f§nak teljes eg¦sz¦ben a fiai politik§j§t t§mogat© Dh‚tarƒ‰‡ra kir§ly volt az oka.

19. VERS

s$a GaAeSaAe DaAtaRr"Aí)"ANAAM ô$d"yaAina vyad"Ar"yata, / naBaê pa{iTavaI%M caEva taumaulaAe'ByanaunaAd"yana, //19//

sa gho‰o dhƒrtarƒ‰‡rƒ†ƒ„ h‚dayƒni vyadƒrayat nabha€ ca p‚thivŒ„ caiva tumulo 'bhyanunƒdayan

sa‹Ä az;gho‰a‹Ä hang;dhƒrtarƒ‰‡rƒ†ƒmÄ Dh‚tarƒ‰‡ra fiainak; h‚da-yƒniÄ sz¨veit;vyadƒrayatÄ megremegtette;nabha‹Ä az ¦g;ca Ä szin-t¦n;p‚thivŒmÄ a f¢ld felsz¨ne;caÄ is;evaÄ bizony;tumula‹Ä rettentÆ hangÍ;abhyanunƒdayanÄ visszhangozva.

A k¤l¢nb¢zÆ kagyl©k¤rt¢k rettentÆ hangja bet¢lt¢tte az eget ¦s a f¢ldet, s megremegtette Dh‚tarƒ‰‡ra fiainak sz¨v¦t.

MAGYAR·ZAT: Amikor BhŒ‰ma ¦s a t¢bbiek Duryodhana oldal§n megfÍjt§k kagyl©k¤rtjeiket, a Pƒ†ˆav§k sz¨v¦t ez egy§ltal§n nem rend¨-tette meg Ä sehol sem olvashatunk arr©l, hogy ¨gy t¢rt¦nt volna. Ebben

a versben viszont az §ll, hogy a Pƒ†ˆav§k kagyl©k¤rtjeinek hangja meg-remegtette Dh‚tarƒ‰‡ra fiainak sz¨v¦t. Ez annak volt k¢sz¢nhetÆ, hogy a

a versben viszont az §ll, hogy a Pƒ†ˆav§k kagyl©k¤rtjeinek hangja meg-remegtette Dh‚tarƒ‰‡ra fiainak sz¨v¦t. Ez annak volt k¢sz¢nhetÆ, hogy a