1924
részére javított gőzmozdonyok mennyisége.
Gépiparunk különben mindjobban a Balkán és a keleti országok, Lengyelország és Orosz- ország felé orientálódik. Villamossági iparunk főpiacai azonban még mindig Olaszország,
—387—— 9—10. szám.
valamint a nyugateurópai és tengerentúli országok. Különösen izzólámpakivitelűnk ver- senyképes az északamerikai Egyesült-Allamok- ban és Argentínában.
Tormay Béla.
Magyarország városi és községi vasutaí 1923-ban;
Chemins de fer el tramways urbains de la Hongrie en 1928.
Résume'. En Hongrie 11 chemins de fer el tramways ont servi pour le service de com- munication locale de 1913, dont 4 entreprises reviennent d Budapest et ? aux villes pro- oinciales. Les longueurs exploite'es s'e'lévant a
259'6 kilometres présentenl une augmentation
de 5'7 kilometres par rapport a Fétat de l7anne'e précédente. Lie/feelif du matériel roulant se diminua en général de 40 pieces et le nombre des véhicules s*élévait a la fin de 1923 a 2004 pieces. Le tableau détaillé. démontre' ci- joint, indigue la répartition des longueurs exploitées de la capitale—résidence de Budapest el celles de la province et la division du nombre des personnes et marchandises transporte'es.A helyi közlekedés lebonyolítására Magyar- országon az 1923. évben 11 közúti vasút szol- gált, melyekből négy vállalat esik Budapestre és a vele szomszédos községekre, míg a többi hét vidéki városban, illetőleg községben állott a lakosság rendelkezésére. A vasutak 2596 km-t kitevő pályahossza az előző évi állapot—
tal szemben 5'7 kilométernyi emelkedést mutat;
ez a növekedés azonban nem új vonalak épi—
téséból, hanem onnan ered. hogy a Nyíregy—
házvidéki kisvasűtak Nyíregyháza-Sóstó— gyógy—
fürdő-Szöllőtelep vonalszakaszait villamosiize—
műre alakította át s az 1923 évvel bevonta a közúti jellegű forgalomba. Ettől eltekintve a közúti vasútak vonalainak hossza nem vál- tozott, mert a vállalatoknak a nyomasztó gaz- dasági helyzet folytán vonalhálózatuk fejlesz—
tése és kibővítése nem állott módjában. A járműállomány általában 40 darabbal csök- kent s számuk az 1923 év végén 2.004 darabra rúgott. A csökkenés teljes egészében Buda—
pestre és környékére esik s abban leli magya- rázatát, hogy a háború alatt s az azt követő időkben hasznavehetetlenné váltjárművek kija- vítása a rendkívüli módon megdrágult anyag—
árak mellett nem volt eszközölhető s így az üzemképtelen szállítóeszközöket a forgalomból ki kellett venni. Ezzel a megfogyatkozott jár- műállománnyal is sikerült azonban a válla—
latoknak forgalmi teljesítményüket annyira fokozni, hogy az inditott menetek száma
196264 gyel emelkedett s az 1923. évben 10,944.172-re rúgott. A forgalom növelésével szemben a viteldíjak állandó emelése viszont a személyszállítás alapos csökkenését ered- ményezte. Míg ugyanis 1922—ben mindössze 312,946.855 személy használta a vasutakat, addig 1923—ban mindössze 235,099.404 utas fordult meg rajtuk, úgyhogy az egyes mene—
teket átlag 8-cal kevesebb, vagyis 21 utas vette igénybe. Az áruforgalomban 41.144 tonnával több, összesen 406.514 tonna árút továbbítottak.
Az ország közúti forgalmának súlypontja Budapestre és annak környékére esik. A város belterületének hálózata, valamint a környező városokból és falvakból a fővárosba futó vona- lak az ország közúti vasúti pálya hosszának több, mint kétharmadát teszik. Budapesten és annak környékén közlekedett járműveknek 93'20/o-a. Az eleven nagyvárosi élet forgalmá- nak lebonyolítására ezen a területen indították
a közlekedett menetek 91'80/o—át. hogy a vas-
utakon egész éven át megfordult 222 milliónyi személyt (94'30/44) elszállítsák. A változatlanul 181'5 km—es pályán 47—tel kevesebb ősz- szesen 1.867 darab ——járművel, az előző évi—nél 278.971-gyel több menetet inditottak s a sűrűbb forgalom mellett a személyszállí—
tásuak — a már említett okból — 293'8 mil—
lióról 221'8 millióra való csökkenésével az egyes menetekre eső utasok száma 30-ról 22-re szállott alá.
Budapest közúti közlekedésében a Buda- pest Székesfővárosi Közlekedési Részvény- társaságé a vezető szerep, mely a Budapesti Közúti vaspálya, a Budapesti villamos városi vasút, Ferenc József földalatti villamos vasút és a Budapest—Ujpest—Rákospalotai villamos közúti vasút egyesítéséből keletkezett. Ez a vállalat 175'8 km-es vonalhálózattal rendel- kezett, vagyis reá esik az ország közúti vas—
úti vonalainak 67'7, az indított menetek 907 s a személyforgalom 93'50/0-a.
A vidéki városok közúti vasúti forgalmát 781 km-es pályán bonyolították le, amely az ország közúti vasúti hálózatának 30'10/0—át tette s a rajtuk szállított személyeknek az
26*
9—10. szám.
—388——
A városi és községi vasutak Magyarországon az 1922. és 1923. évben.
Chemins de fer et tramways urbains en Hongrie en 1922 et 1923.
S 35, § § Járművek száma az .év § .Én "§ 53
sí; 333 s végén — Nombre des o 53 ai § ;
, aság ; !; véhwulesra' 151 Jin de 2 Szállitott § ! : g
* § : azmee , :: *
A község, illetőleg §§§ ?: c§§ , U, _ _ ! ;? CL % szemelyek § § § § *?
a város megnevezése ÉÉÉ §§§ § 33333 %; §§ § § szama § § § §.
es 332 ms is 3 a) e *
Désignation des villes 33 §?) gin § § % § §? ;És § % m "§ dNombre ; § § §
$$$: Érwg§ $I§Agg§ $:28-2§ % 3 es "oya- 0" e 33
§§§§ 33554 esse-§ 333339 9373 years § §§ zs
: mh ._.— Eusnn sur:"" es) ___-(ms
;:ÉsÉ. 33233 §2§§§ fegsi 33 3233
Blfféalgfsíéggí 1922 4 1316 1.676 233 9770331 293,7701670 239586
pest et bamm 1923 4 131 0 1.643 224 10,049.002 221737231 249311
1922 1 277 40 5 224.023 4,606.008 17.255
Debrecen ' : 1923 1 27 7 40 5 225 308 4335 614 28.591
Miskolc ( 1922 1 9-3 19 2 135.248 5,411.705 31.241
- — 1923 1 9 3 20 2 130.565 3,621.256 28.991
, , 1922 1 33 3 _ 49530 636004 —
Nylfegyhaza ' : 1923 1 9-0 7 — 52 507 836 932 ——
Pécs ( 1922 1 5-4 18 1 215 095 2,986.348 _
- ' 1923 1 5-4 18 1 183230 1,872.253 —
_ 1 1922 1 39 s _ 61 332 629 224 . —
SOPmn ) - § 1923 1 3—9 3 _— 26244 215 494 —
Sze ed % 1922 1 198 24 3 222690 3916 265 77.288
% ' 1923 1 198 24 3 209 041 1731974 99.121
1 1922 1 3 0 7 — 69.454 990 631 —
bzombathely ' ( 1923 1 3—0 7 2 67.775 693.650 :—
Vidék — Pro- § 1922 7 724 119 11 - 977377 19,176.185 125784
vince _ . . 1923 7 731 124 13 894.670 13,312.173 156703 ,,
nbÉÉIggS—Ziím- 1922 11 253 9 1.795 249 10,747.909 312946855 363370 '
. 1923 11 2596 1.767 237 10,944.172 233099404 403514
gme au total
1) A vasút üzeme 1928. évi június 1 óta szünetel.
depuis le 16r jm'n 1923. _
országos forgalomhoz viszonyított aránya 5'70/0 volt; a teherforgalomban viszont a vidék már
38'50/o—kal részesedett. E városok között Deb-
recen áll az első helyen; Debrecenre és kör- nyékére esik a vidéki városok közúti vonal—
hálózatának több mint egy harmadrésze (35'50/0) s itt bonyolódott le a vidéki személyforgalom 32'60/o-a.
A fővárossal szemben a vidék közúti vas- úti hálózata 57 km-rel bővült s forgalmi esz- közei is héttel szaporodva 1923. év végén
137 darabból állottak. A pálya hosszánál mu—
tatkozó növekedés Nyiregyházvidéki kisvas- utak már említett vonalszakaszának a közúti forgalomba való bevonásából ered s ugyan- csak erre a vasútra esik a járműállomány- növekedés jórésze is, mert ez a vállalat helyi- érdekű vasútvonalain használt négy darab benzines motorkocsiját villamos üzemi'ire ala—
kítatta át s a közúti forgalomba bekapcsolt vonalszakaszain helyezte üzembe. Ezeknél _a
— Llexploitation du chemin de fer est suspendue—
vidéki vasutaknál a közlekedett menetek száma 977.377-ról 894.670—re csökkent, melyeken az 1922. évinél 5,864.012—vel kevesebb utas fordult meg. A személyforgalomnak ez a meg- csappanása olyan arányú volt, hogy az indi- tott meneteken —— a gyérebben közlekedő vonatok mellett is -—— az előző évinél átlag 5 utassal kevesebb, mindössze 15 személyt szállítottak. A menetek kihasználtságát te—
kintve azonban a fővárossal szemben 1923- ban is egy vidéki város —— Miskolc — áll első helyen, ahol az egyes meneteket átlag 28 utas használta, míg — mint említettük — Budapesten egy menetre csak 22 személy esett.
Az ország 11 közúti vasútja közül hétnek
villamosáram, kettőnek gőz, egynek gőz és villamosáram volt a vonóereje, végül abnda- pesti szentmargitszigeti lóvasútnál állati erő szolgált a forgalom lebonyolítására.
Várszeghy János dr.
