o TERÚLET És NÉPESSÉG e
.lllllllllll-nnlllllll-II.-ll.-ill-ul.-...-unl-null-II-Ill.-lll-lll-l-uInn-I'llII.-Illulll-...-..n-nin-...:lllillll-llnlll-nal-up-
?
A budapesti községi választások. %. %. fi
Lcs elections communales a Budapest.
Résumé. Les élections communales vien- nent de se de'rouler a Budapest le 21 et le 22 mai de llannée en cours. Les opérations électora—
les ont été précédé de longues luttes passionne'es entre les partis. Centre la tendance nationale chrétienne gui en possession du pouvoir poli- 'tigue, tient le premier rang depuis le renver- sement du communisme, s organisaient les ten—
dances du gauche lesguelles, en se réunissant dans un bloc comniun malgre' leur opposition de principe, .engaoeaient la lutte e llunanimité.
Lors des opérations électorales 250 mem- bres du comité municipal ont été élus. Parmi ces membres du comité le plus grand nombre de mandats (91) ont été obtenus par le parti communal chrétien ; viennent ensuite les dé- 'mocrates et les démocratcs-socialistes avec des proportions a peu prés égales (52—53 mandats).
En prenant en consideration aussi les man- dats gui reviennent aux petits partis, il re—
venait aux partis de droite 114 et aux
partis de gauche 130 mandats. Etant donné gue les membres nomnzés et a titre (l'o/fice du comité municipal seconderont probablement les partis bourgeois, la majorité de ces derniers ne saurait étre douteuse et par conséguent a moins gue les oppositions de principe ne rendent pas impossible, aux partis (le travailler ensemble, le comité municipal continuera son activité dans l'esprit national, en se basant sur des principes bourgeois.En comparant ce résultat des elections avec les résultats des elections législatives et des elections communales organisées depuis le renversement du communisme, il ressort com—
ment les forces des diff'e'rents partis se sont- elles déplacées.
- A l'occasion des élections législatives en 1920, la moitie' des éleeteurs a voté pour les partis e'tant strictcment de la droite.
Aux elections municipales ayant suivi les élections de l'ass'mble'e nationale, les partis de droite ont eu les 48 pour cent des voice. Il convient cependant, de ne pas oublier gu*a l'occasion de ces deux elections les partis confrontés ne sont pas entierement conformes, de serte gue la comparaison ne saurait étre, non plus, absolument précis.
Lors des elections léoislatives de 1922 les partis de droite n'avaient plus gue les 31 pour
JWMÉWWMWM
cent des voice, tandis gue les partis de gauche ont obtenu les 62'3 pour cent das sufrages.
Au contraire, lors des élections communales récentcs il revenait aux partis de droite (parti communal chrétien et parti communal bour- geois) les 45'4 pour cent et aux partis de gauche les 546 pour cent des voice
Limmense perte numérigue des partis de gauche est surprenante. Én 1922 les partis de gauche ont obtenu a peu prés 194000 suf—
frages; actuellement 119000 seulement. Par contre les partis de droite gui avaient pour eua: en 1922 97.000 voice, ont eu maintenant 100000 sufrages. Done, tandis gue les partis de gauche ont eu de 75.000 voiac de moins, les partis de droite gagnaient 3000 suűrages. Bien entendu il convient de prendre en considération gue cette année le nombre
total des électeitrs (273000) était d*envir0n
80.000 moins élevé gulen 1922 (352480).Fait, gui doit étre mise en ligne de compte si l'on veut établir un bilan juste des élce—
tions. La part des partis de gauche aurait dit étre dans cette perte sur la base despro- portions de 1922 de 50.000, celle des partis de droite de 25.000. Soit, en 1925 la part de ' voice revenant aux partis de gauchc aurait dit étre de 145000, contre les 119000 suffrages exprimés réellement, et les partis de droite nlauraient du avoir gue 72.000 voice contre les 100000 gulils ont eues en re'alité. Les partis de gauche ont , perdu donc a peu prés 26.000 voice, les partis de droite au contraire en gagnaient 28.000.
Si nous prenons en consideration la ré—
partition en proportions pour cent des élce—
teurs suivant les partis, la gauche ne dispose plus actuellement gue des 54'6 pour cent des suf/rages contre les 62'3 pour cent de l année
1922; la droite porta par contre le nombre de ses partisans de 311 pour cent a 45 pour cent. Elle a gagne' donc une partie importante du public de la capitale et raffermit const- dérablement la situation du bloc bourgeois.
Dans la suite l'étude expose la répartition des étecteurs suivant les différents partis et par arrondissements administratifs et par circonscriptions électoralés Le releve' annexe denne le nombre et la proportion des voice revenant aux partis de la droite par districts
9
/
5— 6. szám. ——130— 1925
électorauoe. La carte annexe relate sur la base de ce relevé les résultats des elections.
Finalement l*étu(le renvoit au fait gue la division eles clifférentes couehes sociales suivant les partis, nlest point connue sous forme concrete.
De cette sorte nous sommes astreints aux impres—
sions générales et a la mise en consideration de phénomenes plus ou moins connus, si nous voulons émettre un avis sur le nombre des élec- teurs gui sont venus eles différentes couches sociales se ranger sous les clrapeauoe oles diffe- rentes partis. Nous ne pouvons pas savoir gui ont voté pour les partis de gauche et combien rl'éleeteurs appartiennent a la classe oles ouvriers industriels. Mais faisons attention au fait gue suivant les résultats du reeensement de la populations effectue' en 1910, le nombre total a Budapest eles employés subalternes, ouvriers et gargons ole bureau industriels, puis du personnel auviliaire employé olans le com- merce et dans la petite industrie, ensuite des patrons travaillant seuls ou employant tout au plus 5 ouvriers aumiliaires, som—me toute des individus des couehes sociales gui sont le plus fort appui eles partis (le gauche, était pres de 140000, nombre auguel on peut ajouter encore les 25.000 employés du sexe feminin — sans compris cependant les industriels chefs atléta—
blissement et les commereants, ainsi gue les em—
ploye's supérieurs travaillant dans llinclustrie et le commerce; nous voyons donc gue les 114000 voice parmi lesguelles il y a sans doute un nombre considérable de suffrages donnés par des fonctionnaires et autres intellectuels, prou- vent gue oles masses importantes de la elasse ouvriere ont du voter pour les partis de droite.
Folyó évi május hó 21-én és 22-én le- zajlottak Budapesten a községi választások.
Hosszú, szenvedélyes pártharcok, a községi választások körül eddig ismeretlen és egészen szokatlan hevességű küzdelmek előzték meg.
Két ellentétes világnézet szállt egymással szembe. A keresztény nemzeti irányzat ellen, mely a kommunizmus bukása óta a politikai hatalom birtokában a vezetőszerepet viszi, teljes erővel szervezkedtek a szélsőbaloldali irányzatok, melyek elvi ellentétük dacára, egy közös blokkba egyesülve, együttesen vették fel a küzdelmet. Az alábbiakban ennekaküz—
delemnek eredményeit óhajtom —- a mult hasonló eredményeivel is összehasonlítva — ismertetni.
A székesfőváros(tanácsának hivatalos ki-
mutatása szerint a megválasztott 250 törvény—
hatósági biz'ottsági tag pártárnyalata szerint a következőképen oszlik meg:
keresztény községi párt (Wolff) . . . . . . 91.
községi polgári párt (Ripka) . . . . . . . 23
demokratapárt (,Vázsonyí) . . . . . . . . 52
szociáldemokratapárt . . . . . . . . . . 5£
szabadelvűpárt . . . . . . . . . . . . 17
Kossuth-párt . . . . . . . . . . . . . 9
pártonkívüli . . . . . . . . . . . . . 5
Ezek szerint ugyan egyik párt sem nyert abszolút többséget, de a keresztény községi párt valamennyi közül viszonylag legerősebben (91 bizottsági taggal) került vissza a közgyűlés termébe, utána majdnem egyforma erejű (52—53) a demokrata- és a szociáldemokrata- párt, míg a többi pártárnyalatok együttvéve is alig haladják meg ez utóbbi párt számbeli erejét. A választások idejére egy közös blokk- ban egyesült pártok ugyan együttvéve abszolút többségben vannak, de az ad hoc összefogott pártok között fennálló óriási elvi ellentétek szinte kizárják azoknak állandó együttműkö- dését s így ezen szélsőbalpártok mindenesetre igen erős polgári blokkal fognak szemben—
állani. Mivel pedig a törvényhatósági bizottság- nak kinevezett és hivatalból tagjai is bizonyára a polgári pártokat fogják támogatni, ez utób—
biaknak többsége kétes alig lehet, s így
—— hacsak az erős elvi ellentétek az ered- ményes együttműködést meg nem hiúsítják — a székesfőváros törvényhatósági bizottsága, előreláthatólag, továbbra is polgári alapon a nemzeti eszme jegyében fog működni.
A legutóbb lezajlott választások hatása alatt alkalomszerűnek látszik, hogy azon fej—
lődést világítsuk meg, melyen a nemzetgyűlési és a községi választások tanusága szerint a választóközönség mentalitása keresztülment, különösen pedig annak kimutatása, hogy az utóbbi években miként tolódtak el az egyes pártok erőviszonyai. Ennek a kérdésnek szám- szerű vizsgálata céljából visSzanyúlunk az
1920. évi nemzetgyűlési és községi válasz—
tásokig s ezeknek, valamint az 1922. évi nemzetgyűlési választásoknak eredményeihez hasonlítjuk az 1925. évi községi választások eredményeit. Itt is főleg a két ellentétes világ- nézetet képviselő pártok erőviszonyainak ala—
kulását kívánjuk kidomborítani, ami mellett az apró kis pártoknak jelentéktelen szerepére csak mellesleg fogunk kitérni. A keresztény nemzeti eszme szolgálatában álló polgári pár- tokat. a rövidség kedvéért, jobboldali pártok, a velük szemben álló demokrata— és szociál- demokratapártokat a hozzájuk többé-kevésbbé közeledő apró pártokkal együtt (szabadelvű-, földmíves—, gazdaságpolitikai magyar munkás- párt stb.) pedig baloldali pártok neve alatt
fogjuk összefoglalni. '
A kommunizmus letörését követő első nem—
zetgyűlési választás, melyet a Friedrich-kormány az új általános választójog alapján hajtatott végre, a keresztény nemzeti eszmék óriási diadalával járt. Nemcsak a polgárság nagy tömegei, de a munkásságnak tekintélyes rétegei is kifejezetten keresztény nemzeti irányú pár- tokra (a keresztény nemzeti egyesülés pártjára s a keresztény szociálispártra) adták le szava- zatukat. Ez a két párt az összes leadott érvényes szavazatoknak felét nyerte el, ugyan- annyit, minta vele szemben álló nyolc egyéb párt együttvéve. Tudvalevőleg ezen választás alkalmával a szocialisták üres lappal szavaz- tak; ilyen volt a leadott szavazatoknak 190/0-a.
A demokratapártra a szavazatok 16'70/0-a esett.
a pártonkívüliekre ennek fele. A többi négy pártra a választóknak csak csekély töredékei szavaztak. Az érvényes szavazatok megoszlása, hozzászámítva a szocialisták üres szavazó—
lapjait is, a következő volt:
Szavazatok száma
abszolút %
167511 4
35.974 8.552 7.570 1.929 68.009 Keresztény nemzeti egyesült
párt . . .
Keresztény szocialistapárt.
Nemzeti középpárt Függetlenségi párt Szabadelvíipart
Demokratapárt. . Szociáldemokratapárt (iiies
lapok) 2
Kisgazda—,
iparospárt . 4.180 1
Magyar munkáspárt . 2.119 5
80 000
)500
. . . 78.412
földmíves- és
Páxtonkivüliek. . . 32731 Összesen 407.028
Ezen választás alkalmával a szorosan jobb—
oldali pártokra a választóknak éppen a fele adta le szavazatát; de hozzájuk számíthatjuk a nemzeti középpártot s talán a függetlenségi—
párti szavazók egy részét is, úgyhogy körül- belül 52—53 % állott szemben a határozottan baloldali pártoknak körülbelül 380/0-os szava- zatával, a pártonkívüliek nagyszámú szavazatait figyelmen kívül hagyva.
Fél évvel a nemzetgyűlési választások után, ,július 11—én megejtették a törvényhatósági választásokat is. Választó volt a Friedrich—féle ' rendelet értelmében minden nemzetgyűlési választó (számszerint 464718). A pártok köz- igazgatási keriiletenkínt szervezkedtek. Nem kevesebb, mint 16 párt jelent meg a választási porondon: a keresztény tábor maga 7 különböző frakcióra oszlott, a demokrata- és liberális- pártnak is több árnyalata volt. A szocialisták most is többnyire üres lappal szavaztak.
A választás közigazgatási kerületek szerint történt, de három kerületben (I., IX. és X.)
csak egyetlen párt állítván jelölteket, választás ott nem volt. Igy a szavazatok megoszlásá- nak pontos statisztikáját felállítani nem lehet.
Abban a hét kerületben, amelyben a szavazás megejtetett, a tényleg leadott szavazatok a következőképen oszlottak meg az egyes pártok között: 1)
Keresztény nemzeti egyeaés pártja (II., lll, VI. ker.) . . . Keresztény községi párt (II. ker.) Józsefvárosi keresztény városi párt
(VIII.ker) .
Belvárosi keresztény nemzeti városi párt (IV. ker.) . .
Friediiehpart (VII.ker) . Egyesült keresztény városi es nemzeti
polgári part (V. ker)
II ker. független szabadelvű községi pártIl. ker.). .
Egyesült közse'rri pártok (III ker) Belvárosi polgari nemzeti párt (! V k.) Egyesült községi párt (X ll ker.) Nemzeti középpárt (VIII. ker.)
Független községi demokratapárt (V. ker.) . .
Nemzeti demokratapárt (VI. ésV.III k. ) Szociáldemokratapárt (üres szavazó-
lapok)
29.996 6.810
25.250 87 570 54379
20.135
10.054
3.640 4.996 2 922
28.922 2.282 7285 47.523
. 221 28
Összesen 217. 272
Ellenpárt hiánya miatt nem volt szavazás tehát egyhangú volt a választás, az I. kerület- ben, amelyben csak az Egyesült keresztény községi párt, továbbá a X. kerületben, ahol csak a Keresztény nemzeti egyesülés pártja és végül a IX. kerületben, ahol csak a Ke- resztényszooiálista- és keresztény nemzeti párt állított fel jelölteket. Téves volna azonban, ezen kerületek összes választóit mind az egyedül fellépett pártokra szavazottaknak tekin- teni. Mi az alábbi számításban ezen kerületek választóinak csak akkora részét tekintettük az illető pártra szavazottaknak, amekkora rész az 1920. évi nemzetgyűlési választások alkal- mával a keresztény pártokra adta le szava- zatát-, vagyis az I. kerületben 78 0/0, a IX. kerü- letben 580/0 és a X. kerületben 780/0. Azou—
kívül ezen három kerületben nem szavazottak címén a választók számából levontunk annyit, amennyi a többi kerületekben a szavazás alól kivonta magát, vagyis %% -ot. 2) Ezen számí-
1) Az egyes pártok neveiböl nem lehet mindig azoknak a mai értelemben vett —— pártárnyalatára következtetni, A pártok politikai irányára tehát inkább jelöltieik névsora, mint a párt neve alapján lehet köv etkeztetni
2) Ugyanis azon hét kerületben, amelyben a tör- vény hatósági választások alkalmával szav azás tényleg történt, 217272 választó jelent meg az urnánál, mig a nemzetgyűlési választások alkalmával 306. 4745; on—
nélfogva a községi választásnál 30 ",Ukal kevesebb választó gyakorolta választójogát.
94!
5—6. szám, ——132——- '1925
tás alapján a fent kimutatott 87.570 ke-
reszténypárti szavazathoz még 49.200-at kell
hozzáadni, míg a baloldali pártok szavazatait 20.800-zal kell növelni. E becslés alapján a szavazatok eloszlását a következőképen állapít- hatjuk meg:Szavazatok száma abszolút % A jobboldali (kifejezetten Értesz-
tény) pártokra esett A baloldali pártokra .
47'6 52'4 100'0 186770
150.502
Összesen 287272
A nemzetgyűlési választások eredményéhez képest tehát a jobboldali pártokra 2'40/0—kal kevesebb szavazat esett, mig az ellenpártok számaránya ugyanannyival javult. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a két választás alkalmával szembe állított pártok nem teljesen fedik egymást s így az összehason- lítás sem lehet teljesen szabatos.
Az 1920. évi nemzetgyűlés nem volt hosszú- életű; 1922 február 15-én fel kellett oszlatni,
mert működésének időtartamát a Friedrich-
kormány rendelete csak két évben állapította
meg. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások
gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter vá- lasztójogi törvényjavaslata alapján foganato- síttattak. Ez a törvény a választók körét az 1920. évi kormányrendelethez képest lénye- gesen megszorította. Mig 1920-ban választó—jogot kapott minden 24 éves férfi, aki legalább 6 év óta magyar állampolgár volt s legalább félévi domiciliuma volt, s ugyanazon feltételek mellett _a nők is, ha írni-olvasni tudtak, választók voltak: addig a Klebelsberg—féle választási törvény a választói jogosultságot
a 24 éven felüli férfiakra nézve 10 évi magyar
állampolgársághoz, kétévi domioíliumhoz és az elemi iskola negyedik osztályának elvégzé- séhez kötötte, a nőkre nézve pedig a kor—határt 30 évre emelte fel, sőt a férfiaktól megkövetelt egyéb feltételek változatlan meg- hagyása mellett még különös kellékeket is követelt meg.
A választójognak ez a megszorítása termé- szetszerűleg lényeges hatással volt a fővárosi nemzetgyűlési választásokra is. Ugyanis nem- csak leszállította a választók számát 464.718-ról 352.480-ra, de egyúttal bizonyos társadalmi rétegeknek a választójogból való kirekesztése ' folytán a választóknak pártszerinti megosz- lását is lényegesen módosította, amennyiben a női választók számának apasztása főleg a keresztény pártokra eső szavazatokat érez- hetően csökkentette. Igy az új választások eredménye a jobboldali pártokra nézve nagyon kedvezőtlen volt, mert a négy keresztény párt
mindössze csak 96.942 szavazatot nyert, vagyis az érvényes szavazatoknak 31'1 százalékát, mig a szociáldemokrata-, demokrata- és szabad- elvűpártokra 194181 szavazat (62'30/0) jutott.
Az eredmény részletei a következők:
Szavazatok Száma abszolút %
17 '1]
Keresztény egység pártja. 53.441 Keresztény nemzeti földmíves-
és polgári párt
Szövetkezett keresztény el- lenzék . .
Keresztény szocialistapárt.
Honvédelmi párt . . Nemzeti polgári párt. . . Függ etlenségi48 asésKossuth
párt. . . .
Gazdaságpolitikai párt . ' . Magyarorsz szociáldemokrata-
párt.. .
Egyes. nemzeti demokrata- és szabadelvüpárt
28.611 7'6 311
7.530 24
12.460 40
1.991 07
9.475 30
1.595 0'5
7.535 24
..121 838 89'1 623 7 2.343
Összesen 311.719
23'2 100'0
Az 1920. évi választás eredményeivel való összehasonlításnál (a választási törvény alap- elveiben való eltérésen kívül itt is figyelembe kell vennünk, hogy ezúttal más pártalakulások vettek részt a választási küzdelemben s így a szembeállítható számbeli adatok nem tel- jesen azonos pártárnyalatok erejének képét adják. Mindamellett megállapíthatók a főbb pártok számarányában beállott mélyreható változások. Legfeltűnőbb a keresztény pártok
szavazati arányának visszaesése 50 százalékról 31'l—re, amely arány akkor sem módosul
lényegesen (34'8—ra), ha a határozottan jobb—oldali honvédelmi párt és esetleg a nemzeti polgári párt szava7ata1t1sldesmmltjuk Ezzel sZemben áll a szociáldemokratapárt erős elő-
törése, mely 19 2 százalékról duplájára (39 10/0)
fokozta erejét, elsősorban kétségkívül, a régi pártonkívüliek felszívása folytán. A demokrata—
és szabadelvűpárt, bár létszáma alig változott (1920-ban 69.938, 1922-ban 72.343 szavazat), arányszámát tekintve, érezhetően erősödött.
A nemzeti polgári párt számbelileg ugyan megfelel a régi nemzeti középpártnak, de választókerületenkinti eloszlásának tanusága szerint egészen más rétegekből táplálkozott;
ugyanez áll a függetlenségi pártról is.
Az 192)--ben bekövetkezendő új törvény—
hatóságz választások alkalmával a Ripka—féle akció, mely egy mérsékelt középpárt létesí- tésével kívánta a polgárságot megnyerni, irá- nyánál fogva határozottan jobboldalúnak tekin- tendő s így a keresztény nemzeti párttal ha- sonló elbírálás alá esik. E két párttal szemben állott a demokrata blokk, mely a demokrata-,
__1925 _
133 — 5—6. szám.szociáldemokrata— és ezekkel rokonérzelmű, kisebb pártokat közös választási akcióra egye- sítette. Külön ment a választási harcba a szabadelvű (liberális)—párt.
A székesfőváros törvényhatósági bizottsá—
gának újjászervezéséről szóló 1924. évi XXVI.
t.—c. törvényhatósági választójogot juttatott mindazoknak. akiknek van nemzetgyűlési kép—
viselőválasztójoguk, hogyha a községi választók összeírását megelőzően, hat év óta a székes—
főváros területén laknak., vagy itt lakásuk van; ezen domioílium kötelezettsége alul csak azok voltak kivéve, kiket a nemzetgyűlési választójogra vonatkozó jogszabályok a hely- benlakás kelléke alul mentesítenek. Ezen elvek alapján 273.0'20-ra szállt alá a választók
száma.
A községi választásokon 220052 választó adta le szavazatát, ezek (a székesfőváros hi—
vatalos kimutatása szerint) pártok szerint ekként oszlottak meg:
Szavazatok száma abszolút %
Keresztény községi párt . 80.616 866 l 454
Községi polgári párt . 19.198 825!
Demokrata blokk . 113551 51'7
Szabadelvűpárt 4.290 2'6 54'6
Liberális-párt . 1.317 03
Összesen '). . 220252 10090
.Meglepo' a baloldali pártoknak óriási szám- beli vesztesége. 1922-ben a szociáldemokrata—, demokrata- és szabadelvűpárt együttvéve 194181 szavazattal rendelkeztek, jelenleg ellenben csak 119158 szavazatot nyertek.
Ezzel szemben a jobboldali pártok, amelyek- nek 1922-be119694'2 szavazatuk volt, most 99.814 szavazatot nyertek el. Mig tehát a baloldali pártok 75.000 szavazattal kevesebbet kaptak, addig a jobboldali pártok 3000 sza- vazatot nyertek. 1922-ben még 97.239 egyénnel több szavazott a baloldali pártokra, mint a jobboldaliakra, 1925-ben ellenben már csak 19.344 volt ez a többség. Természetesen figye- lembe kell vennünk, hogy az idén az összes választók száma (273 020) közel SOAOOO-rel volt kevesebb, mint 1922-ben (852.480). Ezt a választás helyes mérlegének felállításánál feltétlenül számitásba kell vennünk. Ebből a hiányból a baloldali pártokra (1922. évi arány- számuk szerint) 50.000—nek3) a jobboldaliakra
W A hivatalos kimutatás pártokszerintí számadatai.
nak összegezése csak 218.$)72vt ad ki, tehát 1280.nal kevesebbet, mint a hivatalosan megállapított vég- összeg; az eltérés csekélysége miatt ezt figyelmen kívül hagytuk.
2) Pontosan 49.503.
25.000-nek1) kellett volna jutnia. Eszerint
1925-ben
szavaznia kellett tényleg
volna szavazott
a baloldali pártokra . 144578 119.158 a jobboldali pártokra . 72230 99.814
tehát a baloldali pártok vesztettek 25.520 sza- vazatot, a jobboldali pártok ellenben nyertek 27.584 szavazatot. Ez a való helyzet a statisz- tika rideg számainak bizonysága szerint!
A baloldali pártok a szavazatoknak 62'30/0—a helyett ma már csak azoknak 54'60/0-ával rendelkeznek; a jobboldali pártok ellenben híveik számát 31'10/0-ról 4540/0411, növelték.
Megnyerték tehát a főváros közönségének egy jelentékeny részét a keresztény nemzeti eszme részére, s a polgári pártok helyzetét lényegesen
megerősítették. Ezek az 1925. évi választások
tanulságai, melyek a számok megdönthetetlen erejével minden ellentétes állítást megeáfolnak.
De hozzátehetjük még, hogy az az 53.000 választó, aki ezúttal nem járult az urnák elé, túlnyomó részben szintén a jobboldali érzelmű társadalmi osztályokból került volna ki, mert a munkásság, szervezettségénél fogva, sokkal kisebb mértékben maradt el a választásoktól, mint a szervezetlen polgári elem, úgyhogy alig tévedünk, amikor azon nézetünknek adunk kifejezést, hogy a választóknak ma ismét közel a fele vallja magát jobboldali partinak, vagyis annyi, minta kommunizmus bukása utáni első nemzetgyűlési választás idején.
A jobboldali pártok számbeli erejét kőz—
igazgatási kerületek szerinti megoszlásában a következő táblázat tünteti fel:
§ Jobboldali pár-É Százalékok- i§gD
__ ; tok szavazatai j ban : :; $, ;
K (3 I' 11 l e t j m—7—5W Tail % 315
1922 1925 3 1922 192538:
,. i
I. . . 317452 17162; 514; 70—2191-9 II. . . 8.504 9.242: 481? 65—5íg89—2 III. . . i 4.972 5.56o; 31—81 477; 890 Összes jobbparti. í§30.928 aratni 46'0 63-11? 905
a l *;
IV. . . . . 34.025 45043 aaa-si 64'2582'1
v.. . . .§5.413 4.403; 21-5 237§67-5 Vl. . 110281 10 GNU 19-5 298 696
VH. . . 14.510 237 34'8j61'9
Vin.. . . . .;15.431 312 49-6'177-9 IX. . . .11049393 36'3 51-9 859
X . . 1 54155 336 50'1' 93'0
Összes balparti 66011 i' 27-8 39-9 731
'Budapest .l59(i.942 ú 5311 454 768
l', 1 !:
*) Pontosan 24712; 3 két összegen felül maradó csekély töredék az 1922-ben küzdött egyéb kis pár—
tokra esik.
5—6. szám. —134———
1925
A jobboldali partok az 1925. évi választás
alkalmával a Duna jobbpartjan voltak leg- erősebbek, kivaltaz I. kerületben, melynek átlag 70 20/0—os aránya a Várban 8-5'2-1'3 emel- kedett, a főváros összes szavazókörei között észlelt legmagasabb aranyra. Ez az arány a Krísztinavárosban 72 és 770/0 között inga- dozott, de a Tabanban mar 68'6-ra, sőt a Gellérthegy alatti részen 58'9 O/0-ra szallt alá.
Az I. kerületnek többi részében a partok vala- mivel kisebb többséget értek el7 egy szavazó- körben (a Budafokkal határos részben) az abszolút többsége sem volt meg (49'90/0).
A H. és III. kerületben a jobboldali partok ereje abban a mértékben, amint az értelmi népesség s általában a kozeposztaly fogy) fokozatosan csökken, a III. kerületben mar csak 47'70/0-ra rúg, de egyes részeiben (így a 37. és 39. szavazókörben) 41-ig szall ala.
A Duna balpartján a Belváros az egyetlen kerület melyben a jobboldali pártok tekin- télyes többségben (64'20/0) vannak képviselve, ezenkívül csak a IX. és X. kerületben haladja meg szamaranyuk némileg az abszolút több.
* séget, a Józsefvárosban már kevéssé alatta marad a többi kerületben a választók harmad- részét sem teszi, s legmélyebbre száll alá a Lipótvárosban, amelyben avalasztóknak csak 237 0/;,-a sorakozott a polgári pártok zászlaja alá. Az egyes szavazókörök közül azonban néhányban még ennél is sokkal kisebb volt a jobboldali szavazatok aránya igy a Teréz- város belsejében (71. szavazókör) és az Angyal) földön (100. szavazókör) csak 16 8, illetve 15'90/0, a Lipótvárosnak a Lipót—körút és
Sziget—utca közti részében (60, 62. és 63.
szavazókör) 16—170/0, sőt az Erzsébetváros legbelső részében (105. szavazókör) csak 11'10/0 mint abszolút minimum. Az ezen sza- vazókörökben lakó, részint munkás, részint
kisiparos- és kiskereskedónépesség óriási több—
ségben a szocialista— és demokratapartokra adta le szavazatát. Az V., VI., VII. kerületnek túlnyomóan demokrataszinezetű 70 szavazó- köre közül csak 5—ben volt a jobboldali par- toknak csekély többségük; ezek valamennyien a kültelken vannak. de e többség egyikben sem haladta meg az 55'60/0-0'3 (94. szavazókör).
Igen élesen világítja meg a két part—
nak jelenlegi helyzetét az alabbi felsorolas,
mely egyrészt választókerületek szerint, más- részt közigazgatási kerületek szerint mutatja ki a két pártra esett szavazatok aranyat, továbbá azon hatarokat, melyek között a partok szamaranya az egyes szavazókörök között ingadozik.
A bal— A jobb—
oldali § ) A jobb-
Va' oldali
Kozigaz- oldal;
gatási
A baloldali
;lasztó
partok szavazatainak
' 7 Y Z _; , '
Égágg ággá); legnagyobb eslegkisebb
" ;");an ;; arányai az egyes sza- ) ;; vazókörökben
kerület
a) Választókeriiletek szerint:
1. . .; 1 723 27-7;33.2_33-341--1_143 2 ' 372 32—3;;74—3_ 433;301__-234
; 3 713 23—71753 341333_24-1 11 . .* 4 333 343 73-3__333423_23:) 111 . . 3 477 :)23 33—3—41-3;537_434 IV.. . 3 342 333 713 433§334_ 232 v. . . 7 233 73733 _-2131737_362 3 21-4 733- 33o_134;3)3 343 VI. . . 3 ) 23-3 732;.)47_1333)2_))),)
; 13 ) 23-1; 733 ;333__221773_737 11 413 337;:)33_ 302333_ 444 12 233 .74-4;:)2-3_ 1:)3341_371 VII.. . 13 175 333223_111;333_780 14 247 733 )3))_)o37f)1 333 13 431 533 43-_3 32 737)_342 13 ;; 43-1 333 ;33-_2_33 7;33 3—433 vm. . 17 331 343 71---o_333333 233 13 §41-3 53-4 ;33_27--3721_334
13 * 43—0 314)§332_ 333337-.-3338 IX.. . 23 333 44-2§333 _:)o:)l437_ 342 21 433 31'1;;3:)-2_ 344333_343
X. . . 22 ; 331§ 43'3:;73-2_3 23§372— 213
b) Közigazgatasi kerület szerint
I.. . . 702; 233 ;332_43-3331_143
ll. . . . ,* Gn'o 347) 75'5— :)8'§042'U 23b
111 . . . .; 47-7 §323 )3-3_ 413§33-_7434
Összesjobbpaitl333; 334 ;33- 2_41- 3§33 7_1431v. . . . . 34-2§ 333§§713_433;334_23-2 v.. . . . . 23-7 § 733 331)_
v1. . . . . 23-2§ 73—3 :)3-_3 133;341— 44-2 VII. . . . . 343 3371;:)32_111333_433
vnI. 433 § 50-4l71o—273§7)1_733
IX. ; 313; 43-113t)3—-344;37)3 342 X.. ;; 331 ; 433 ;732- 323;37-_2 213
33-3 ;
43-4 ;
Összes balpartj_ 30-i §71-3—11—1;3343_23-2
:)4 3 §§85'2—_11*1§88'9—14'8
Budapest
A csatolt térképvázlat :) két pártra esett szavazatok a'anyat szavazókörönkint mutatja ki. A szélsőségek a jobboldali partoknalSÖ'Z és 11'1, a baloldali vartoknal 889 és 148 (az 1. és 105. szavazr')körben).
Az1925.éviközségiválasztások:eredménye
B U D G D € 5 T
székesfovdrosterületén,szavazóhör'ónmm. Résuhgrsdesélectronscommunclzsd21925 dansleterritoiredelopopncueBudapest pordisrmctselector'oux. Jobboldal—pdnrog-Dor-nsdedr'oire: %UJO3D—allLO—SU56—60607070000% F'"?!-!,*.__XXX!, a,.(XXXX ',—_-_ %73*00'4_so—m50—50LuisaJO-AD'0-30% oh,-Downsdegauchz; Vár'aslm'her-Werekhatarairani!-avaláhűfőltlva/ár.;Jam/ref: (mfirm/7.7rip/fansF/Ir/Urs/Eí'.desdts/na;él:-vafaux l'J/lLen/vsNin
5—6. szám. w— 1236 — 192?
A jobboldali pártokra esett szavazatok aránya szavazókörönként Propartion des suffrages obtenus par les partis de droite par districts électoraum.
faa ᧠61 6"
Az érvényes szava— """ k ", Az érvényes szava- N—w CS
_J: "§ zatoknak § ÉESÉ % be .É § zatolmak ; ÉEÉ'EÉ R X
§ ;— Suffrages valides o §?! "' §§ § § 1; Suffrages valides 3 §? : §§ §
e— ?) ,: ; § % § s ; u 8 ; x: V; x.
§ % § _ Agi—Egáüsi §? § § _; ágya—§
; _g§*§§§ 323633 34 § 9932 reg—63.632
_; 3.2 * 64 933932? 959 RÉG __§ .3-2 3 6_ 913666 *S*-D*SÉ
335 233 1.3) ESS '"mW§§17—1€;R§k§ §§ E" 3 Es _vmxn :ÉÉS'É—a
32 23 103 22 30§3M 393§aw 36 x% sw 23 %%xsswaggw
goa 433; 553 mm Egn—g: Ex $$$—§; an.:- cg ggg m*' EgN§§ 'gx csau
müfg És Nő: wk ga*m§ 3233€35 "353 "3: "§ m§ BMÉMM .oBÉ'íÉ'ÉxÉ
306: 63 2—2 2? nu§3a€32wsx fino— 32 §: 23 haw 3229— se;
Six? 745: 5-3 m$ E-Éowa'w-evSM—É 1833 a.: 3-2 gÉ 235352—6-9364:
mw** pu mü %% 6*"2*N (Una—hmm Mw** 50 mm ro: s"k*"* 4*'9."m"*
1. I 1 1396 1190 852 IV. VI. 45 1601 1150 716
2 831 605 728 46 ' 836 550 658
3 906 700 773 47 924 642 695
4 1248 900 721 48 1081 744 686
5 1428 970 686 49 1242 752 605
_. 6 1203 708 589 50 1199 559 ]. 46-6
0333; 7012 5073 723 w Kö _ k 651 598 407 681
. Z . . .
11. 7 1058 776 733 zvmríéífiímífaitíí 7481 4604 642
8 1307 1008 711
9 107? 737 687 V. VII. 52 1178 398 336
10 1313 879 67 0 53 1239 315 253
11 958 577 60"? 54 926 203 219
12 952 710 74_6 55 1211 335 277
13 674 336 49 9 56 943 305 323
.. 14 1116 658 59'0 57 1331 332 249
"3327 8450 568] 672 58 781 166 213
C ( :
111. 15 1214 818 674 659 1018 317 A 3
16 1754 1276 727 Total 8627 2271 263
17 1288 826 641
18 1323 9531 "31 vm. 60 1124 201 164
19 . 1131 828 70 9 61 930 167 18 0
i 20 1278 939 73'5 62 894 151 16'9
! .
.. 21 994 710 71 4 63 780 128 164
081293? 8982 6408 713 g; §?! 33; 54 32'8
_ . * 9-2
. . k . ö .
IIrfÉSÉfÉiÉ—adíaustizt. 24444 17162 702 66 1172 269 230
67 802 289 36 0
II. IV. 22 634 485 76 5 68 655 173 264
23 383 663 75'1 69 846 174 206
24 1 18 695 683 Összesen (
25 1173 873 74-4 Total 9974 2131 214 _
26 1476 1005 68- v. Kö - . k . — .
27 1455 950 65'; Ve Arígtaígadrsfazstsoí 18601 4402 23 7 %
28 1317 855 649
30 1142 662 580 VI' 1 ' ;? 1850 143 lég
32 1065 658 61'9 73 1260 334 26'5
33 870 518 59'5 74 789 204 259
11. K" ' .k . " . 76 1488 516 374
II: Awáaágadrfíazstsoí 14105 9242 65'5 77 749 183 24 4 9
111. V. 35 1229 641 522 0732? 7837 2099 2619 M
36 1290 730 566
§; %% 333 ig X. 78 1312 393 300
, , 79 1301 350 269
39 . 618 283 41 7 - ,
. 90 1231 313 25 4
40 1064 558 52 4 _;
. 81 1248 328 26 3
41 906 395 43 6 32 653 196 300
1 42 .! 1388 706 50 9 83 1235 285 23-1
43 1108 524 473 _ 84 1012 260 257
111 mág k _44 M 961 430 45'3 85 1020 225 221
. . SBZ. "eszetlen
numiííaáfaím 1 1667 5560 477 0 Total 9012 2350 26'1
ífolytatásb
' ' - ' 2 W 4 :. 33
. '— 335 EE m VA ' ' sava-wNWCÉmH
§ § Sul/Wages mh'des 1 % Ég: ggg § ) .Su/fmges valuies — ÉÉÉ § RE'É
...§ EB :: SN img D*EEngl'É—E 428 3 ii ÉN xgá 4444) "445451ng
35 *25 43: Es w rasa-_; ÉE ,—§1' %% ;§4§a43394233
33 MVMEÉ H: 3 3705 §4 9 33 30 §£m§§í§ 023334)??— % % gg § ,, ** Ngg 33 m:: léggmwiPa—gíÉÉw aÉGEÉ-É 44234ng
gét ;: 35-13; ka'; 47§§juf$w 9! mi) :3: :: ?. 41 N*
_ ) _ )
' í " * M " - ' '— - * % 29 1262 — 551 437
, M. 66 Én 627 264 319 111. XVI. 19 , ) ) )
H 97 "**"31219 503 414 1 130 1046 3 416 400
33 1132 3421 302 13 1123 1 322 463
89 1241 462 372 132 1332 679 § 602
90 955 ; 429 449 ', 133 : 1247 939 ; 435
91 1172 564 443 ; ) 134 i 1033 á 636 627
92 746 269 ) 361 ; * 136 § 1379 4 646 ) 468
93 799 410 4 517 g 136 1300 ; 716 ; 479
94 643 360 556 1 137 1; 913 7 468 ,! 332
(M M ,, . % 133 ; 1082 7 430 , 397
Ma' GM)" 060", "" 139 ) 1299 572 ; 440
XII. 96 1393 416 29 9 "7522? 3231 4 0099 ?; 46-1
% ége ÉÉT ág? VII,Közi;-§z1zg.ker.üstsí. ; 40317 13824 H 34-23
97 _Ö ?; 5 — 1 17116 Arr. udm. an o. _ )
96 1036 357 1; 32-9 vm. ! XVII. 140 1274 904 1 74 0
99 1069 244 : 23-2 : 141 1000 7379 579
100 820 130 - 15—9 142 1021 911 5943
101 1306 311 _ 238 143 1 10139 734 ) 6647
102 795 202 254 ; 1 144 — 1670 1082 639
103 725 187 ii 26-3 3 (145 ; 1563 1063 4 664
103 951 247 M 260 1 (Tom! 7517 : 4393 1 05-1
, 2.117; ' 277 xvm 146 1060 408 887)
7 7 [017711 [0111 )s 7 ) 147 ) 1034 3182 8439
VI, Kf'iga g. tvt/153. ; ) _ . _ _ _ 148 1227 , 3454 __ ,?
VIeA—iiífnzldzxulzáf 111170? 30099 10040 29 8 149 94444 371 377
, * 1701 981 653 _ 66-6
1 ? 151 1 1103 624 ) 368
' § - " 1 247 . 611 1-
VII. ! XIIL 106 974 106 111 192 ! 1-4 _
[ 100 — 993 170 189 193 1066 394 13.46
% 107 § 1076 243, 226 134 1043 364 360
1 1 103 ? 1346 207 134 155 ;) 1366 379 grg
: ; 109 1302 258 e 198 156 ! 1146 449 3912
? 110 '1301 : 211 ; 16-2 __157 4 1339 474 ; 364
' ' 111 ! 1133 220 186 065355; 13604 5633 41-6
' ' , N XIX. 158 1074 585 545
10131 , 80.90 1417 17 7 159 _ 985 593 60 2
_ _ 11 160 1164 613 527
xw. ; 112 169 1.6 231 464 , 935 497 5442
113 1014 232 $ 22? 162 943 511 542
114 959 a 3501 366 463 922 442 - 474)
115 1267 263 209 46 4 935 540 ) 45
116 , 765 173 233 465 4424 533 474
117 1293 ' 297 230 ) 466 1087 493 38.44
113 1 1339 350 26-1 ; 467 992 424 416
..119 MW) 952 22'8 ; 168 1076 326 303
(%)??? 9601 1 2100 ? 247 *) 304353; 41437 5457 ' 494,
E : 67 1 4_ § VULKÖzigazgiker. ösíszf 32258 ; 16003 '; 496
XV. 120 1239 5 S D'L IvIIIe Ál'í'. 1147111 au 0 . 4 4 44.
: ! 121 1199 542, 4712 IX. ; XX., 169 926 610 4 6941
5 E 122 1433 ; 546 ; 330 ; ' 170 1233 811 ) ggg
* 1 123 1301 , 467 ? 35-4 ; 171 800 446 4 48
1 124 1451 1 582 406 ; 172 1453 613 % 53)
% 125 1067 § 429 : 40-2 1 4 173 995 344 537
% 126 759 248 327 4 ) 174 1329 767 ), 670
* 127 861 : 3427 397 1 ' 176 1506 842 ) 963
128 1195 § 485 1 406 ' 4176 1381 694 l 00
" . Osszesen 1 [ 4 _
( US$—253? 10505 ? 4208 1 401 , Total 9682 5407 1 490
'
—— 138 —— 1925,
5—6. szam.
:. ; ' e ;
.,, Az érvényes szava- lá-acgág
_a, § zatoknak c ggg ;; _— §
É 'S Suímges valables % (§? : § %%
__, : s. mi" B* u "_ x
!— " ' ' __ a__, *.—
23 És § e§§§ ÉsÉSÉÉÉ
es 5-3 3 **N gsm? aíáaaas sg % s %: af geeez etwa
a! ( ÉÉ 52.13 ,13 $$$-995 §;4E
kar 35 %m %: mrarryezwoűw":
! ,
IX. XXI. 177 * 1192 443
178 1023 505
179 : 1398 569
180 J 1377 375
181 1214 512
182 1287 40 3
183 : 1610 557
181 ! 1161 498
185 1326 65'2
__ 186 1196 344
08333)??? 12784 489
IX.K" ' g.k . _
[Xezííáüadáfífáí 22466 919
X. XXII. 187 643 36'7
188 720 ' 501
189 929 569
190 1240 479
191 1080 698
192 1097 78"?
193 1354 501
191 743 46-2
195 1168 525
196 669 46'9
197 885 394
198 899 385
199 847 380
200 ; 790 328
X.K"' k ;
Xe Agíbíggadf'íí (13482?! 13014 50'1
B d t 5
335935; 575052? 220052 454
Társadalmi szempontból nagy érdekek fű- ződnek a különböző társadalmi rétegek pártok szerinti eloszlásának ismeretéhez. Ilyen adatok, sajnos, nem állnak rendelkezésünkre es igy csak általános benyomásokra és többé-kevésbbé ismert jelenségek figyelembevételere volnánk utalva, ha arról akarnánk véleményt mondani, hogy az egyes társadalmi rétegeknek mekkora tömegei sorakoztak az egyes pártok zászlaja alá. Nem lehet természetszerűleg tudni, hogy a demokrata blokkra leadott szavazatok kiktől erednek; nem tudjuk továbbá. azt sem, hogy jelenleg hany választó van az ipari munkásság körében. De ha figyelemmel vagyunk arra, hogy az 1910. évi népszámlálás eredményei szerint Budapesten az ipari segédek, munkások és szolgák, továbbá a kereskedelemben alkal—
mazott segédszemélyzet, a segéd nélkül dol- gozó, vagy legfeljebb öt segéderőt alkalmazó kisiparosoknak, tehát azon társadalmi rétegek—
nek, melyekre a baloldali pártok leginkább támaszkodnak, együttes száma közel 140000 volt, mihez még mintegy 25.000 női alkal—
mazottat számíthatunk hozzá, teljesen figyel- men kívül hagyva az iparban és kereskede—
lemben alkalmazott tisztviselőket és az önálló iparosokat és kereskedőket, akkor a demokrata blokkra leadott 113551 szavazat, amely közt,
kétségkívül, elég nagy számmal vannak köz-
és magántisztviselők és más intellektuellek szavazatai is, arról tanuskodik, hogy a mun- kásság igen jelentékeny tömegeinek kellett a jobboldali pártokra szavaznia. Pozitív bizo- nyítékok termeszetesen csak akkor állná-
—— nak rendelkezésre, ha a lakosságnak fog- lalkozási megoszlását szavazókörök, vagy leg- alább választó, avagy közigazgatási kerületek szerint ismernék, amire azonban —— sajnos ——
ezidószerint módunk nincsen.
Thiwing Gusztáv dr.
