360.13:3S2
A KÜLKERESKEDELMI PIACKUTATÁS ÉS FORRÁSAI
Kápolnai Iván
Épitésgazdasági és Szervezési Intézet
Az exportpiac-kutatás ma kb. ugyanolyan színvonalon áll, m i n t a belföldi piackutatás 20¬
25 á w a l ezelőtt, állapították mag néhány éve az Egyesült Ál
lamokra v o n a t k o z t a t v a / l / , a ez
•bizonyos mértékben érthető i s , h i s z e n az USA-ban - a h o l egyébként a piackutatás a világon a legmagasabb fejlettségi f o k o t érte e l - a kulkersskadelemnek n i n o s nagy Jelentősége az ország gazdaságában.
K i s országokban azonban a külkereskedelem szerepe s o k k a l nagyobb.
Slagyarországon p l . a nemzeti jövedelemnek mintegy 40 százalékára t e hető az e x p o r t - f o r g a l o m , éa a nemzeti Jövedelem 1 jí-oa növekedésére a külkereskedelemnek 1 jt-nál jóval nagyobb mértékű növekedése e s i k . Ez számszerűen rávilágít a r r a , hogy külkereskedelemre érzékeny; ex
p o r t - és importézenzitiv ország vagyunk. S ugyanakkor még m i n d i g a¬
ránylag k l B mórtőkben vesszük k i részünket a világkereskedelemből:
az egy l a k o s r a eső külkereskedelmi f o r g a l o m értéke számos i p a r i l a g f e j l e t t országban többszöröse a h a z a i színvonalnak. Az elkövetkező évek e g y i k l e g f o n t o s a b b gazdaságpolitikai célkitűzése éppen a f o k o z o t t a b b bekapcsolódás a nemzetközi munkamegosztásba, az e x p o r t és i m p o r t k e r e t e i n a k nagyarányú és gyors kiterjesztése. Ehhez v i s z o n t e l engedhetetlenül szükséges a külkereskedelmi piackutatás, az e x p o r t p i a c o k és importlehetőségek rendszeres tanulmányozása. Megkockáztat
ható az az á l l i t á 3 , hogy " n y i t o t t " gazdas^.^al reiiislkaző nyareanyag- ssegény k i s országban - a m i l y e n p l , Magyarország i s - a külföldi p i acok tanulmányozásához talán fontoaabb gazdasági érdek fűződik, m i n t a balföldi piackutatáshoz.
A külkereskedelmi piackutatás jelentősége
161
KÁPOLNAI I . : A külkereskedelmi piackutatás
Felmerül a kérdés, k e l l - e , l e h e t - e i l y e n éle
sen elválasztani a külke
r e s k e d e l m i és belföldi p i ackutatást? A cél u g y a n i s minden piackutatásnál azonos: választ k e l l a d n i a r r a a kérdésre, hogy
mely árut, m i l y e n minőségben, mikor és h o l ,
m i l y e n feltételek m e l l e t t , m i l y e n mennyiségben, m i l y e n áron
l e h e t értékesíteni, i l l e t v e b e s z e r e z n i / 2 / . Ennek során a piackutatás
Bzámszerü és nem-szémazerü /mennyiségi ás minőségi/ adatok a¬
lapján e l e m z i a p i a c szerkezetét / l l a r k t a n a l y s e / ,
figyelésnél kisérj a p i a c változásait, fejlődését /Marktbeobach- t u n g / , és ennek alapján
prognosztizál.ja a p i a o vérhatő alakulását /Marktprognose/.
B r l c h SCHAFEH, a "piackutatás a t y j a " , a piackutatásról i r t nagy, rendszerező müvében / 3 / a z t állitja ugyan, hogy a belföldi ős külföldi piackutatás módszerei között n i n c s különbség, e l i s m e r i a¬
zonban, hogy bizonyos differenciák fennállnak egyrészt a munka meg
szervezése, másrészt p e d i g egyes részletkérdések tárgyi súlya t e k i n tetében. A fennálló különbségek v i s z o n t befolyásolják a g y a k o r l a t b a n alkalmazandó módszereket i s .
A belföldi piackutatásban f o n t o s szerepük v a n a közvetlen mód
szereknek: a közvéleménykutatásnak, kérdezéses, megfigyeléses eljá
rásoknak, lélektani kísérleteknek és mindannak, a m i t a piackutatás tankönyvel de^oazkóuikus ciódszerek gyűjtőnévvel f o g l a l n a k össze. Ez a f i e l d - r e s e a r c h , i l l e t v e Feidarbe'it / v a g y i s közvetlenül a p i a c "me-
?.a$Sn» fn*iyX n r m V f i / a külföldi piackutatásban nehezen valósítható meg, és mindenképpen rendkívül költséges eljárás l e n n e . Előtérbe k e rül tehát a közvetett módszerekkel dolgozó, ökoszkŐPikus piackutatás, ami végeredményben elsősorban Íróasztal m e l l e t t i munkát-Jelent
/őgfik-reBearch, S o h r e i b t i s c h a r b e i t / . Forrásai a legkülönbözőbb Írá
sos dokumentumok, melyek általában e r e d e t i l e g nem i s piackutatási célokra készültek. A külkereskedelmi piackutatás tehát elsősorban szekundér-jellegű forrásanyagra támaszkodó, szakirodalom-kutatási és
"tájékoztatási tevékenység. A külföldi piackutatás metodikába /mód
e z e r t a n a / i l y módon egysikúbbnak látszik, m i v e l általában mellőzni kényszerül a primér jellegű eljárásokat, ugyanakkor azonban t e m a t i kája /vizsgálódási területe/ s o k k a l széleaebb körű, m i n t a belföldi
A piackutatás célja, módszerel, témaköre, személyi feltételei
162
TMT 16.évf. 3.azám 1969.március
p i a c i . . atá3Ő, a ez egyben a munkát oagyoertőkben nehezíti i a , növeli a külkereskedelmi piackutatással szemben támasztott tárgyi éo azeoé- l y i követelményeket.
A külföldi piackutatás l e g g y a k o r i b b esete, amikor a z t k a l l v i z s gálni, hogy meghatározott termeket /termákcsoportot, gyártási ág, i ¬ parág termékeit s t b . / mely országokban l e h e t a legkedvezőbben érté
kesíteni, i l l e t v e b e s z e r e z n i . Gyakran előáll az a h e l y z e t i s , hogy - p o l i t i k a i , k e r e s k e d e l e m p o l i t i k a i B t b . okokból - v a l a m e l y p i a c c a l vagy p i a c c s o p o r t t a l f o k o z n i k e l l a külkereskedelmi f o r g a l m a t . Meg k e l l tehát k s r e s n i azokat a c i k k e k e t , amelyek az a d o t t p i a c o n kedve
ző feltételekkel elhelyezhetők, i l l e t v e megvásárolhatók.
Mig tehát a belföldi piackutatás csupán e g y e t l e n országon belül vizsgál bizonyos p i a c i részterületeket, a külkereskedeImi p i a c k u t a tásnak esetenként átfogó képet k e l l a d n i a agy-agy ország p i a c i v i s z o nyairól, és gyakran töoü ország piacát k e l l tanulmányoznia. Ehhez hozzá k e l l Bég v e n n i , hogy ezek a p i a o o k - a p o l i t i k a i , gazdaságpoli
t i k a i f o r d u l a t o k következtében - gyakran változékonyabbak, nehezeb
ben kiismerhetők, m i n t a belföldi p l a o . Ebből következik, hogy a kül
k e r e s k e d e l m i plaokutatónak s o k k a l több irányú ós szélesebb körű felké
szültséggel k e l l r e n d e l k e z n i e , m i n t a belföldi piaook kutatójának.
A külkereekedalmi plaokutatásban Így mindenekelőtt sajátos p i a c i nézőpontú országismaretre van szükség. Ez a kellően máig sem részletezett tartalmú ismeretág elsősorban általános p o l i t i k a i /leül
és gazdaságpolitikai/" tájékozottságot tételez f e l , k i t e r j e d a t a n u l mányozandó ország/ok/ gazdasági helyzetének, külkereskedelmi és f i z e tési mérlegének, pénzügyi. J o g i , vámügyi s t b . szervezetének vizsgála
tára, magában f o g l a l j a a l e g f o n t o s a b b gazdaságföldrajzi, néplélekta
n i és néprajzi, antropológiai és történelmi s t b . tudnivalókat. A p i ackutatás gazdaságföldrajzi megalapozása nem a n n y i r a az európai, s általában az aránylag jobban lemért, gazdaságilag f e j l e t t országok esetében érdekes, hanem Inkább a távoli afro-ázsiai és l a t i n - a m e r i k a i fejlődő országok p i a c a i n a k kutatásával k a p c s o l a t b a n . Ennek során k i k e l l tárni az éghajlati / k l i m a t i k u s / v i s z o n y o k tanulaányozáaára, a hegy- éa vízrajzi, geológiai adotteágosra, a növény- tfe állatvilág
r a , a népesség foglalkozási és társadalmi tagolódására, települési v i s z o n y a i r a , a közlekedési /áru- és személyszállítási/ lehetőségekre e t b .
A szerteágazó külkereskedelmi piackutatási munka elképzelhetet
l e n külföldi s z a k i r o d a l m i kiadványok igénybevétele nélkül. St v i s z o n t a z t j e l e n t i , hogy a külkereskedelmi piackutatáshoz nemcsak szé
l e s körű tárgyi, hanem n y e l v i i s m e r e t e k i s szükségesek. Ehhez hozzá k e l l még v e n n i a z t a különleges adottságot, amely a piackutatót a r r a képesíti, hogy beleélje magát a külföldi kereskedő vagy éppen f o gyasztó helyzetébe, annak érzés- és ezokásvilagába, mentalitáséba.
KAÍOLÍJAI I . i A külkereekedelmi piackutatás
A külkereskedelmi p i a c kutatás témakörének és szemé
l y i feltételeinek érzékelte
tése után felmerül a kérdés, m i l y e n forrásokbél merithetŐk a legnélkülözhetétlenebb kül
kereskedelmi p i a c i információk? A piackutatás forrásainak c s o p o r t o sításánál - a belföldi és külföldi piackutatásnál egyaránt - szoká
sos a
vállalaton belüli és vállalaton kívüli
források s z e r i n t i megkülönböztetés / 4 / .
A vállalaton belüli / i n t e m / források közül elsősorban a válla
l a t i , i l l e t v e üzemi statisztikát k e l l megemlíteni, főleg az értéke
sítési statisztikát. A statisztikák alapján f i g y e l e m m e l kisérhető a vállalati összes termelésből, I l l e t v e értékesítésből e x p o r t r a eső rész /exporthányad/. Ha a vizsgált terméket több vállalat /üzem/ Í B gyártja, i l l e t v e exportálja, tanulmányozandó, hogy az ország összes termeléséből, i l l e t v e exportjából miként részesednek az egyes válla
l a t o k /üzemek/. A súlyban vagy más természetes mértékegységben, v a l a m i n t nemzeti és külföldi valutában exportpiaconként részletezett értékesítési statisztikákból tájékozódni l e h e t az exportnak árucso
p o r t o k és vevők s z e r i n t i megoszlásáról, sőt o l y k o r e s e t l e g még az e x p o r t gazdaságosságáról i s némi támpontot l e h e t k a p n i .
további f o n t o s forrásai a külkereskedelmi piackutatásnak a kül
kereskedelmi vállalatok és önálló e x p o r t j o g g a l felruházott termelő vállalatok levelezése, v a l a m i n t a vállalati műszaki vagy gazdasági, kereskedelmi szakemberek külföldi utazásairól készült beszámoló Je
lentések.
A vállalaton kívüli / e x t e r n / források közül a következőket em
líthet jÜFlöegl
1. ltináen piackutatási munkában kitüntetett h e l y e t f o g l a l n a k e l a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k a i kiadványok. Külkereskedelmi piackutatásban felhasználható nemzetközi adatok találhatók o l y k o r a h a z a i s t a t i s z t i k a i évkönyvekben és egyes időszakos kiadványokban / p l . S t a t i e z t l - k a i Havi Közlemények/, vagy esetenként megjelenő publikációkban i s . A külföldi s t a t i s z t i k a i adatok leggazdagabb tárházal azonban termé
szetesen a külföldi kiadványok. Ezek között két fő c s o p o r t o t külön
böztetünk meg:
nemzetközi s z e r v e z e t e k - m i n t p l . az ESSZ, OECD / O r g a n i z a t l o n o f Economio Co-operation and Development * Hyugat-európai Gazdasági E- gyüttmüködésl és Fejlesztési Szervezet/, Uontánunlő, Világbank s t b . - kiadványait
nemzsti - országos, regionálie vagy városi - s t a t i s z t i k a i h i v a t a l o k kiadványai.
164
A külkereskedelmi piackutatás forrásai
I M I 16.óvf. 3.szám 1969.márciuB
A nemzetközi s z e r v e z e t e k s t a t i s z t i k a i kiadványainak nagy előnye a nemzeti kiadványokkal szemben, hogy a közölt adatok az egyes orszá
gok között általában Összehasonlíthatók vagy legalábbis megkönnyítik az összehasonlító elemzés munkáját. A nemzeti s t a t i s z t i k a i kiadvá
nyok v i s z o n t az egyes országok sajátos s t a t i s z t i k a i fejlődése során k i a l a k u l t hagyományos tagolódásban, országonként eltérő csoportosí
tásban és részletezettséggel publikálják az a d a t o k a t , melyek i l y e n formán szélesebb körű nemzetközi piackutatásra és összehasonlító e¬
lemzésre nem m i n d i g alkalmasak - különösen, ha a vizsgálódás szűkeb
ben / e s e t l e g teraókmólységben/ körülhatárolt területre irányul. A h i v a t a l o s statisztikák egységességének és összehasonlíthatóságának a kérdése ugyan az elmúlt években egyre jobban a nemzetközi érdeklő
dés előterébe került, és jelentós lépések történtek az összehason
líthatóság előfeltételeinek megteremtése érdekében, a külföldi p i a cok kutatója azonban ma i s gyakran nehezen leküzdhető nehézségekkel találja magát szemben. Határozott törekvések vannak a r r a i s , hogy a l e g f o n t o s a b b s t a t i s z t i k a i a l a p a d a t o k a t tartalmazó útmutatókat / $ t a - t l s t i c a l Guides/ bocsássanak a külföldi piackutatással foglalkozó szakemberek rendelkezésére /5/, sőt i l y e n e k k e l már találkozhatunk i s /főleg az CECDjs még inkább az Európai Gazdasági Közösség kereté
ben/.
A h i v a t a l o s statisztikákat általában az j e l l e m z i , hogy inkább a kínálat, m i n t a k e r e s l e t magragadására alkalmasak, v a g y i s Inkább t e r - ciléai. m i n t felhasználási a d a t o k a t t a r t a l m a z n a k . Mindjobban hangsú
l y o z z a k ezért ujabban a felhasználási statisztikák kiépítésének szük
ségességét. Sok problémát okoz a külFereskadelni áe termaléai s t a tisztikák összehangoltságának a hiánya i s a legtöbb országban,
A külkereskedelmi piackutatásnak legtöbbet f o r g a t o t t forrásai természetesen a külkereskedelmi statisztikák^ Persze a külkereskedel
mi f o r g a l o m osztályozási rendasere ae"i egységes nemzetközileg; szá
mos ország e l f o g a d t a u^yan az EWüT által k i d o l g o z o t t nomenklatúrát!
SITC /Standard I n t e r n a t i o n a l Trade C l a s s i f i c a t i o n • Egységes Nemzet
közi Kereskedelmi Termékjegyzék/, de ezenkívül más r e n d s z e r e k I s ér
vényben vannak. Régi panasza a s t a t i s z t i k u s o k n a k és piackutatóknak, hogy az e x p o r t - és importstatisztikák sincsenek összehangolvat a
szállító ország statisztikájában szereplő e x p o r t a d a t nem e g y e z i k az átvevő ország Importadatával. Ennek oka l e h e t , hogy a ezállitő és rendeltetési ország közé beékelődik egy közvetítő /reexportőr/, vagy p e d i g v a l a m e l y szabad kikötőn /Hamburg, Genova s t b . / keresztül érke
z i k az áru rendeltetési helyére. Származhat az eltérés onnan Is,hogy az egyes országok különböző e l v e k e t követnek a származási, i l l e t v e rendeltetési ország maghatározására. Ha v a l a m e l y áruból a világ-ex
p o r t 'és világ-import értéke között m u t a t k o z i k számottevő eltérés, az abból adódik, hogy a legtöbb ország importnál a szállítási költséget és biztosítási d i j a t s t b . i s beszámítja, az exportnál p e d i g nem / c i f - , I l l e t v e fob-paritás/. A l a t i n - a m e r i k a i államok atatiaztikójának e¬
g y i k sajátossága, hogy államilag rögzített áron értékelik a külkeres
k e d e l m i forgalomban szereplő árukat. A l a t i n - a m e r i k a i országok külke
r e s k e d e l m i statisztikáit egyébkánt i s általában sok kritikával i l l e t i k , és a legkevésbé megbízhatónak tartják.
165
KÁPOLNAI I . i A külkereskedelmi piackutatás
liem a l a k u l t k i egységes g y a k o r l a t a jóvátételi és gazdasági se- gélj-szállitmányok minősítése tekintetében sem / p l . Hámetország jó
vátételi szállítmányai A n g l i a külksreskedelmi statisztikájában i m portként a z e r a p s l t e k s t b . / .
Nagy különbségek vannak az egyes országok statisztikái között a részletezettség kérdésében I s . Az USA-ban p l . a 100 dollár a l a t t i té
t e l e k nem szerepelnek a statisztikában. Ez ugyan osak k b . 1 £-át j e - l e n t i az összes külkereskedelmi forgalomnak, de az összes szállít- mánynak mintegy 40 4—át. Ez az eljárás nagymértékben megkönnyíti a külkereskedelmi s t a t i s z t i k a összeállítását* de k i aértékű áruk / p l . könyvek s t b . / forgalmának a megragadását s z i n t e lehetetlenné t e s z i 2. A h i v a t a l o s A a z a l és külföldi/ s t a t i s z t i k a i publikációkon kívül rendkívül gazdagon részletezett és változatos s t a t i s z t i k a i a¬
nyagot t a r t a l m a z n a k a különböző gazdasági, szakmai társulások /szö
vetségek/, v a l a m i n t a kereskedelmi és Iparkamarák kiadvAnyaJT A szak
mai szövetségek és kamarák sok eeetben maguk i s végeznek - egyre nö
vekvő mértékben - piackutatást; legtöbbjüknek - legalábbis a nagyob
baknak - külön s t a t i s z t i k a i réeslegük van. Publikációs tevékenységük különösen azért nagy jelentőségű a külföldi piackutatás számára,mert adatfelvételeik o l y a n területekre és részletekre i s k i t e r j e d n e k , o- melyek kivül esnek a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k a i s z e r v e z e t e k adatgyűjtési körén, e i g y adatközleményeik bizonyos vonatkozásokban kizárólagos forrásanyagnak számítanak. Különösen jelentós a külkereskedelmi p i ackutatás szempontjából a Bureau o f I n t e r n a t i o n a l Commerce /nemzet
közi Kereskedelmi Kamara/, amely az egyes országokban külön képvise
l e t e k k e l r e n d e l k e z i k és évek óta k i t e r j e d t s t a t i s z t i k a i anyagot pub
likál a nemzetközi kereskedelem előmozdítása érdekében. Működnek e- zenkivűl számos országban - r e n d s z e r i n t paritásos a l a p o n - külkeres
kedelmi kamarák, amelyek publikációs tevékenyeégét szintén f i g y e l e m mel k e l l kisérni a külkereskedelmi piackutatás során.
3. Szép ezámmal működnek külföldön - ágazati vagy regionális a¬
l a p o n s z e r v e z e t t , vagy éppen specializáciő nélküli, általános közgaz
dasági - gazdaságkutató, piackutató intézetek. Ezek tanulmányai, köz
leményei i s értékes forrásul szolgálhatnak' á" külföldi piackutatáshoz.
Csupa: példaképpen s o r o l u n k f e l néhány, nálunk l a Ismert HSZK-beli gazdaságkutató Intézetet:
Deutacb.es I n s t l t u t für V l r t s c h o f t s f o r s c h n n g / I n s t l t u t für Kon- j u n k t a r f o r s c h u n g / e.V. B e r l i n ;
I f o - I n s t i t u t für l i r t s c h a f t s f o r s c h u u g e.V. München;
I n s t l t u t für ffirtsohaft an der U n l v e . - e i t a t K l e l , K i e l ; Hamburgischee WeltwirtBob&íts-Archlv, Hamburg /!/•
A. A külkereskedelemnek a gazdasági fejlődéeben betöltött f o n t o s szerepét f e l i e m e r v e , számos országban államilag s z e r v e z e t t külön intézmények segítik a piackutatás •unkáját. Az NSZK-ban, Kiéiben p l .
166
TMT 16.évi. 3.szám 1969.március
1951 óta működik a B u n d e s s t s l l e für A u s e e n h a n d e l s i n f o r a a t l o n /Szö
vetségi EÜlkereekedeImi Információs H i v a t a l / , amely a k e r e s k e d e l m i és Iparkamarákkal szorosan együttműködve r e n d s z e r e s e n tájékoztatja a külkereskedelemben érdekelt s z e r v e k e t a külföldi p i a c o k fejlődési tendenciáiról és a külkereskedelmi ügyletek g y a k o r l a t i lebonyolítá
sához szükséges ismeretekről. Publikációi közül l e g f o n t o s a b b a ná
l u n k i s jói i s m e r t , naponként megjelenő N a c h r i c h t e n für Auasenhandel.
m e l y e t az HSZK gazdasági hírügynökségével együtt / V e r e l n i g t e W i r t - s c b a f t s d l e n s t e GmbH, F r a n k f u r t / adnak k i . Hetenkénti kiadványuk Au.'isanhandelHdienst der Kammern und Yerbande összefoglaló jellegű ÖXfeESE m e l l e t t átfogó k e r e s z t m e t s z e t e i ad a"híranyagról. A Bundes- s t e l l e für A u s s e n h a n d e l s l n f o r m a t i o n ezenkívül több más - rendszeréé és a l k a l m i - kiadvánnyal áll a piackutatás rendelkezésére, p l . M a r k t - i n f o r n a t l o n B d l e n s t e , Z o l l d l a n s t . L e g l s l a t i v e r D i e n s t .
Hasonló Intézményekkel találkozunk a többi f e j l e t t tőkés ország
ban i s , p l . :
S a g y b r i t a a n i a : E x p o r t S e r v i c e s Branch o f t h e Board o f Trade;
Franciaország: Centre N a t i o n a l du Comaerce Extérleur;
Olaszországi I s t l t u t o Nazionale per 11 Commercio Eatero;
Belgium: O f f i c e Belge du Comaeroe Extérleur;
H o l l a n d i a i Economische T o o r l i c h t i n g e d i e n s t ;
A u s z t r i a i Bundeskammer d e r g e w e r b l l c h e n f i r t s c h a f t , A b t e i l u n g für Auasenhandel;
Svájc: Schweizerlscbe Z e n t r a l e für Handeleförderungt ÜSA: Bureau f o r P o r e i g n Comaerce, Department o f Commerce;
Japán: Japán E x p o r t Trade P r o m o t l o n O r g a n i z a t i o n /&/.
A s z o c i a l i s t a országok közül a Német Demokratikus Köztársaság¬
ban a DILI /Doutsches I n s t l t u t für M a r k t f o r a c h u n g » Német Piackutató Intézet/ látja e l a külkereskedelmet információkkal, I^ngyelország- ban p e d i g a KülkereekedéImi Kamara feladatkörébe t a r t o z i k a külkeres- k e d e l m l tájékoztatás / 9 / . Megy aro r s z ágon a Konjunktúra és Piackutató Intézet tölti be a külkereskedelmi p i a c i tájékoztatás központosított funkcióit a naponként megjelenő Gazdasági Hírek, a hetenkénti Saj tó- amernie, v a l a m i n t más, rendszeres és a l k a l m i kiadványok utján.*' CasK- szlovakiában a Noviny zahraniőného obehodu c. l a p közöl rendszeresen külker eskedelmiTHreket"C
1969. Január 1-tŐl a Gazdasági H i r e k és a Sajtószemle h e l y e t * a Konjunktúra ás Piackutató Intézet, v a l a m i n t a Magyár~íereskedelmi Kamara közös kiadásában Világgazdaság oimmel gazdasági tájékozta
tó l a p j e l e n i k meg hetenként öt alkalommal.
167
KÁPOLNAI I . : A külkereskedelmi piackutatás
5. Egy-egy konkrét piackutatás megkezdése előtt - természetesen csak bevezetőül, a vizsgálandó területtel való eleő ismerkedésre - hasznos l e h e t a különböző nemzetközi almanachok, v a l a m i n t a nagy kül földi l e x i k o n o k / B o l a a j a Szovetazkaja t n c i k l o p e d i J a . E n c y o l o p e d i a B r i t a n n i c a . Le Grand Larousse, Brockhaus-Lexikon s t b . / megfelelő cím
szavainak tanulmányozása. Ezek egyrészt megadják a vizsgált termék
ről /termékcsoportról/ a legszükségesebb általánoB i s m e r e t e k e t / j e l lemző tulajdonságok, felhasználási területek s t b . / , másrészt hasznos a d a t o k a t közölnek a termák/csoport/ földrajzi elterjedéséről, a l e g fontosabb termelő és felhasználó országokról, a termelés és f e l h a s z nálás - sokszor hosszabb időszakra i s visszatekintő - fejlődéséről s t b .
6. A l e x i k o n o k és kőzikönyvsk m e l l e t t meg k e l l emlékeznünk a külföldi i p a r i és kereskedelmi cégek l e g f o n t o s a b b a d a t a i t tartalmazó címtárakról / E i r e c t o r y , Adressbuch/, amelyek a külföldi e x p o r t - v e r senytársakról, i l l e t v e i m p o r t esetén a beszerzési forrásokról tájé
k o z t a t n a k .
A szakmai c i m - és névtárakéhoz hasonló forrásértéke van a nagy nemzetközi vásárok és kiállítások katalógusainak. Ebbe a forrástipus kategóriába lehetne s o r o l n i a vállalati i r o d a l o m egyes fajtáit i s . I l y e n e k p l . az egyes vállalatok által k i a d o t t katalógusok, árjegyzé
kek, üzleti jelentések, vállalati folyóiratok s t b .
7. Hasznos segítséget nyújtanak a piackutatásnál a műszaki köny
vek, melyekben a technológiai fejtegetések m e l l e t t gyakran akad egy- egy gazdasági, p i a c i vonatkozású f e j e z e t i s . Ugyanez a h e l y z e t a mü- 3zp.kl folyóiratokkal, melyek r e n d s z e r i n t szintén közölnek gazdasági"
adatokat i s . iáig azonban a műszaki jellegű folyóiratcikkekről és t a nulmányokról aránylag könnyű tájékozódni, mert a h a z a i és főleg a nagy külföldi / o r o s z , német, a n g o l és a m e r i k a i / dokumentációs intéz
mények a teljességet megközelítő gyore tájékoztatást adnak s z i n t e az egész világ számottevő műszaki i r o d a l m i eredményeiről oikkreferátu- mok vagy sokszor az e r e d e t i c i k k elolvasását i s feleslegessé tevő tö
mörítvények formájában, a gazdasági-piaci adatok legtöbbször nem t e r jedelmes tanulmányokban j e l e n n e k meg, hanem sokszor néhány soros köz
leményként rejtőznek, B Így könnyebben e l s i k k a d n a k a műszaki folyó
i r a t o k híranyagában, a rendszeres, vagy o l y k o r csak alkalomszerű köz
gazdasági, p i a c i r o v a t o k s o r a i között. Nem l e h e t tehát - a műszaki i - rodalomkutatássál ellentétben - referátumok vagy egyéb másodlagos s z a k i r o d a l m i szemlék alapján tájékozódni, hanem rendszeresen f i g y e lemmel k e l l kisérni az e r e d e t i műszaki folyóiratok t e l j e s tartalmát, hogy felfedezhessük a gyakran csak helykitöltő gazd a a ági-p i ao i faire
k e t . Sőt a műszaki folyóiratokban m e g j e l e n t c i k k e k e n és p i a c i hír
anyagon kivül a közzétett hirdetéseknek i s megvan piackutatási f o r rásértékük.
8. Még ennél i s szétágazóbb kutatási területet Jelentenek az ál
talános p o l i t i k a i , gazdasági, külkereskedelmi hírlapok / n a p i és h e t i l a p o k / . A nagy nemzetközi n a p i l a p o k / Keue Sürch^r ; - ; l t u n ^ , Le Honda F r a n k f u r t e r Allflemelne Z e i t u n g s t b . / nélkülözhetetlenek az éltalános p o Y i t t k a i " 4a gazdasági tájékozódáshoz, rendszeresített r o v a t a i k spe-
16e
TMT 16-ávf. J.ezás 1969.március
eiális tőzsdei és p i a c i híranyaggal szolgálnak s t b . A hírlapokkal k a p c s o l a t b a n feltétlenül meg k e l l emlékeznünk a kivágatokról, i l l e t ve a kivágatgyüjteményekről, amelyek túlnyomórészt a hírlapokban - a p o l i t i k a i es gazdasági n a p i - és h e t i l a p o k m e l l e t t a külkereskedelmi tájékoztatókban, m i n t p l . a s z o v j e t B . j u l l e t e n I n o s z t r a n n o l Kommer- csa sskq.j I n f s r m a c i i , a nyugatnémet N a c h r i c h t e n für Aussennandel, a k e l e t e d e t fáarktinl'oreatior.en für AÜl;3siihsnáel 3 t b . - m e g j e l e n t köz- lgmények feiterás^-ra törekszenek', h'em v a l a m i l y e n sajátos informéció- t a r t a l n a t hordozó forrást!pusról van tehát sző, hanem különböző f o r - ráaokban található p i a c i információk célszerű visszakeresési eszkö
zéről. A cél az, hogy a piackutató már r e n d s z e r e z v e , összegyűjtve, aeglehetőfl gyorsan k a p j a kézhez a l e g f r i s s e b b információkat, első¬
aortán meghatározott árucikkek és országok s z e r i n t i csoportosítás
ban. A gazdasági-üzleti célkitűzéseknek leginkább megfelelően, a k i vágat gyűjtemények és az ezekből kifejlődött nagy gazdasági archívumok feldolgozási rendszere általában tár°vszavas ás f öldrajzl jellegű.
Említést érdemel, hogy Európa legnagyobb és legrégibb gazdasági a r - ohivuma, a mintegy h a t évtizede fennálló Hamburgiaches W e l t w l r t - s c h a f t s a r c i i i v /Hamburgi Világgazdasági Archívum/ keretébe az orszá
gonkénti rendszerezésü L a n d e r a r o h i v ás a mintegy 1 0 ezer különböző árufajtát tartalmazó Y/arenarehiv m e l l e t t vállalatokra / P i r m e n a r c h i v /
személyekre i s kiterjedő anyaggyűjtés / T e r s o n e n a r c h i v / i s t a r t o z i k , A azóbanforgó archívum fejlődésére és méreteire jellemző, hogy az 1900-as évek elején évi 40 ezer kivágattál, az 50-ee években évi 250 e z e r r e l g y a r a p o d o t t , és 1958-ban már 7,5 millió lapkivágatot számlált / l O / .
Magyarországon széles k3rü forrásanyagra támaszkodó kivágat- gyüjteménnyel többek között az MTA Közgazdaságtudományi Kutató Inté
z e t e , v a l a m i n t a Konjunktúra és Piackutató Intézet r e n d e l k e z i k . Ezek a nsm intézeti dolgozók számára i s hozzáférhető archívumok nagy s e gítséget nyújtanak a piackutatóknak. M e g o l d a t l a n azonban - vagy l e g alábbis nsm kellően mÓgoldott - egyelőre a legkülönbözőbb műszaki ás.
gazdasági folyóiratokban megjelenő p i a c i jellegű közlemények feltá
rása. 5 z t a munkát a forrásanyag birtokában centralizálva az Orszá
gos ?Iüszaki könyvtár és Dokumentációs Központ, vagy többé-kevésbé de
centralizálva az ágazati, i l l e t v e tárca-szinten s z e r v e z e t t tájékozía tási" intézmények /ETK, HBIDOK s t b . / , v a l a m i n t a nagyvállalatok - e¬
s e t l e g szakágazati s z e r e p e t i s betöltő - tájékoztatási s z e r v e i lát
hatnák e l !
Az előzőkben korántsem a teljesség és rendszeresség igényével, példákat hoztunk f e l a külkereskedelmi piackutatás során felhasznál
ható l e g f o n t o s a b b forrástipusokről, kiadványfajták s z e r i n t i részle
tezésben. A források t a r t a l m i l a g felölelik a különböző tudomány- és ismeretágak széles körét /gazdaságtudományok, föld és néprajz, tör
ténelem, lélektan s t b . / , meg.1eler.esi formájukban saantén változato
sak: vállalati levelezés, s t a t i s z t i k a i és könyvelési b i z o n y l a t o k , n y o m t a t o t t vagy egyéb módon sokszorosított ós k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m ba nem kerülő, a l k a l m i és rendszeres kiadványok, hírlapok ée folyó
i r a t o k , szakkönyvek, l e x i k o n o k , katalógusok éa árjegyzékek, o l a - i e névtárak s t b .
169
KÁPOLNAI I . t A külkereskedelmi piackutatás
Meglehető"e bőséggel állnak tehát rendelkezésre források az ö- koozkőpikus külkereskedelmi piaokutatésboz. Bnnek a bőségnek szám
szerű érzékeltetésére megemlíthető, hogy a 20 országot tömöri tő OBCB által 1961-63-bsn k i a d o t t e g y i k piackutatási irodalomjegyzék csupán a rádlő és TV-készülékek nemzetközi piacára! k a p c s o l a t b a n 2200, sőt a cipőiparra vonatkozólag 2650 forrást tüntet f e l / l l / .
Porrásokban tehát n i n o a hiány. H i n t a s z a k i r o d a l m i dokumentáci
ós munkában általában, i t t l a inkább a források áradatával állunk szemben. A problémát Bo k k a l inkább a források szelektálása, a f e l használhatóbbak felkutatása és megezerzeee, i l l e t v e - továbbaeaő- l e g - a f e l k u t a t o t t számszerű és nem-számszerű adatok értékelő slam-
•ése j e l e n t i . A piackutatásnak nem az a f e l a d a t a , hogy dokumentáci
ós anyaggal megtöltse a szekrényeket. Eleve használhatatlan adatok
k a l nem Bsabad t e r h e l n i a piackutatást ée az Idővel használhatatlan
ná vált anyagot időszakonként e l k e l l különíteni, vagy k i k e l l se
l e j t e z n i . Hagy forrásismeret és r u t i n , s z i n t e külön müvéezet k e l l ahhoz, hogy a konkrét piackutatási célra legalkalmasabb információs forrásokat ugy válasszuk k i , hogy minimális l e g y e n a használhatat
l a n a d a t . v a g y i s a v i s z o n y l a g drága " s e l e j t " . Persze, m i n t a legtöbb technológiának, i g y a piackutatás gyakorlatának i s szükségszerű v e lejárója a s e l e j t . Mérvének csökkentése a piackutatás Beatében a meg
felelő r u t i n megszerzésével remélhető.
A fő cél azonban elsősorban minél több o l y a n p l a a l információ szerzése, amely a vállalati üzletpolitika gyakorlatában - és végered-
•ényben az ország külkereskedelaének előmozdítása érdekében - nagy hatékonysággal hasznosítható.
A k U l k e r e a k B d e l a l piackutatás - miként e r r e a piackutatás előé
l e t i i r o d a l m a i s hangsúlyozottan rámutat /12/ - elsősorban tájékoz
tatási, feladatként fogható f e l . Ennek az információs tevékenységnek fontoSabb területeiről és főbb forrástípusairól ezerettünk v o l n a az előzőkben futólagos áttekintést a d n i és egyes problémáit érzékeltet
n i .
l ' l
170
T H 16.é v i . 3.szám I969.március
/!/ Idézi KEHESSET, Y.: D l e E i p o r t m a r k t f o r s c h u n g . W i n t e r t h u r , 1 9 6 1 . P.5.
/ 2 / E H B I i I C H , H. - TIBDTKE, H.i Die M a r k t f o r s o h u n g i m Ausaenhandel.
B e r l i n , 1966. p.12.
/ V SCHiíEB, E .: Grundlagen der M a r k t f o r s c h u n g . 3. A u f l . Köln - Opladen, 1953. p.404.
/ 4 / HÜTTHER, M.: Grundsüge d e r M a r k t f o r s c h u n g , STiesbaden, 1965- p.140-148.
A / Ld- erről réseié t e sebben:
PÜHST, 0.: A u f dem Wege zu I n t e r n a t i o n a l v e r g l e l c h b a r e n S t a t i a - t i k e n . * W i r t s c h a f t s d i e n a t , íO.k. 9.ez. 1960.
SiLHELMS, Chr.: S t a t l s t i c a l Guides i a D i e n s t e d e r X a r k t f o r - sahung. • W l r t e o h a f t s d i e n s t , 4 1 .k . 5.ez. 1961.
/ 6 / Behatóan f o g l a l k o z i k a h i v a t a l o s külkereskedelmi statisztikák forrásártékéVel Kenesse;: I d . mü p.8. és p.97.
/ ? / Készletéé felsorolást és jellemzést ad Hüttner: I d . mü p.144- 145.
/&/ Az államilag s z e r v e z e t t intézmények szerepét a külkereskedelmi p i a c i tájékozódásban részletesen i s m e r t e t i BIHGE1, K. s E x p o r t - m a r k t f o r s c h u n g a l s I n f o r m a t l o n s a u f g a b e . Köln - Opladen, 1963.
p.62-65.
/ 9 / D i e p o l n l s c h e A u s a e n h a n d e l s i n f o r m a t i o n . - Auasenhandel, 16.k.
4.sa. 1966. p.16.
fi.0/ A lapkivágat-irchivumokról általában, m i s t a társadalomtudományi dokumentáció forrásáról, kialakulásának előzményeiről, feltéte
leiről és működési elvéről széles körűen informál RÓZSA György:
A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékozta
tási problémái. Bp. 1965. p.145-160.
A l / OECD, Sources o f a t a t i s t i c s f o r markét r e s e a r c h . Y o l . l . B a d i o , s e t e . P a r i s , 1961. T o l 2. Pootwear. P a r i s , 1963. Idézi Hüttner:
I d . mü p. 1 4 3 .
Az/ Már elmével l a e z t j e l z i l a r l r o b e r t Ringéinek,' a kölni egyetem professzorának már Idézett müve / E x p o r t m a r k t f o r a c h u n g a l s I n f o r - a a t i o n s a u f gabe, Köln - Opladen, 1 9 6 % /
KÁPOLNAI I . i A bilikéreekedeImi piackutatás
KÁPOLNAI, I . i Markét r e s e a r c h i n f o r e i g n t r a d e and i t s sourcea The a r t l c l e d e a l s w i t h t h e most s i g n i f i o a n t f e a t u r e a o f t h e táska, methods and t o p i c s o f markét r e s e a r c h i n generál w i t h a s p e c i a l view t o t h e p e c u l l a r i t i e e t o be observed i n f o r e i g n t r a d e ,
Surveyed are t h e souroes o f ecoscopic / i n d i r e c t method/ markát r e s e a r c h , d i y l d e d i n t o internál / w i t h i n t h e company/ and e x t e r n a l / o u t s l d e t h e company/ groups. O f f i c l a l s t a t i s t i c a l p u b l i c a t i o n s o f n a t i o n a l , I n t e r n a t i o n a l and s u p r a - n a t i o n a l o r g a n i z a t i o n s and o f f l o e a , a l o n g w i t h t h a problems o f t h e l r s y s t e m a t i z a t i o n and t h e comparison among f o r e i g n t r a d e e t a t l s t i c s are alsó d e a l t w i t h i n f u l l d e t a i l . The l i s t o f f u r t h e r souroes mentionod c o r e r s
p u b l i c a t i o n s o f v a r i o u s economic and p r o f e e s i o n a l o r g a n i z a t i o n s / a s e o c i a t i o n s / , as w e l l as those o f chambers c f commerce and i n d u s t r y i s t u d i e s and o t h e r p u b l i c a t i o n s o f f o r e i g n I n s i t u t e s f o r economic and markét r e s e a r c h ;
f o r e i g n t r a d e markét r e s e a r c h r e p o r t s o f government b o d i e s ; I n t e r n a t i o n a l yearbooks, e n c y c l o p e d i a s ;
d i r e c t o r i e s ^ a t a l o g u e e o f I n t e r n a t i o n a l f a i r s and e x h i b i t i o n s ; t e c h n i c a l books and p r o f a a s i o n a l Journalé;
p o l i t l o a l , e c o n o m i c and f o r e i g n t r a d e Journala and newspapers / d a i l i e s and w e e k l i e s / .
C l i p p l n g a r c h i v e s are alao described as an i m p o r t a n t means o f p r e s e n t i n g and s t o r i n g markét I n f o r m a t i o n . I n t h e c o n o l u d i n g p a r t the B e l e c t i o n and e v a l u a t i o n o f t h e source matériái' - being o f a c o n s i d e r a b l e q u a n t i t y and d l v e r e i f i e d b o t h i n c o n t e n t and i n form - i s d i s c u s s e d .
17S
TMT 16.éri. 3. 8 z á m 1969.március
KAÍ1CJ1HAH. K 3 y i e n n e B H e E H e T O p r o B o r o p u H K a H e r o HCTOtHBKa 3 c T a T b e pacouoTpeMH a a - n e? m n e a n a H H H , K a o a w n n e c H ue.ne5, M e r o - HOB x T e « H3yneHHH p u n n á , B oco6enHocTn B H e u H e r o p r o s o r o .
TÍCTOIHHKH s K O» o a n« e c K o r o i i j ^ t n i - T f l í e i n e T o p r o B o r o p H H i c a , n o j i b - a . v i o i n e r o c H H e n o c p e a o T a e s H U M H a e f o u a M E , p a a a e ^ e H U a a T o p o w n a SBe rpyn-
n n : HCTOHHUKH H 3 y i j e H H B f U H K a 8 H y T p n n p e n n p a n T H H f intern 1 H e t t e
npeünpHHTHH í e x t e r n1 , Ocoöe>>Hű n o n p o f i n o p a c c M a i p K B a r c T c n o $ n u n a j i b« w e c T a T H C T H n e c K H e n a i a H n n : C T a T n c T K v e o K« e n 3 n a H H p cTaTHCTnuecKHx y n p a B - j i e H ü r - oTneíbHHx c T p a H H i i e * i y H a p o n« i J x o p r a i t f s a i m f l ; n a c a e T C H n n p o * - J i e u C H C T e w a T H a a m f H I c p a a i e u K s aHan«eroproBHX C T B T H C T H K. Jlajiee r o -
- n a a a H K s paanux a n o H O u m j e c K n x , o T p a c j e B u x o ö t e n K H e n H E i [ COK>-
30B ) , npoMuajieHHUX it ToprOBUx nanaT;
- w a y t t i t j e T p y a u H c ű o ő a e H ü f l aarpaKHSHHX a c c^ e a o f i a T e ^ B O K a x H H -
CTHTyTOB n o s K o ^ o a H K e K H a y ^ e H u i o P H K K B ;
- B v e E H e T O p r o e u e , puHOUKue H H i í o p u a K H O H H i j e Ű M J i e T e m i r o c y s a p - C T B 6 H H U X yupeajeHHí;
- uexsyHaposHue SJI &J4aHaxn, aHumuronejiHH;
- c C o p H H K a a n p e c o B , KaTa-iora MeKityHapoiHux a p M a p o K , BTJCTBBOK ; - T e x H K f e c K H s KHMTH H e n e i m a - T b H u e T P H a J i H ;
- n o ^ E T i m e c K K e, a K O H O M H n e c K i i e BHeBKeioprOBtje r a s e r n r e v e s H e B - H u e v. e j c e H e s e^ t K a e r a s e T t O ,
f l o c ^ o 0 3 H a K O u ^ e H H S c KO.ijie K I S I M Í T w y p H a ü b f i i J X B w p e s o K , KÖK n o . n e s - n o r o c p e a c T a a HOHCKB PHHOVHÜX Z H Í O P M & U K H, c í e a y K T n3JtOHeHHH o c e j i e p t - UMü H o u e i K e paaHooSpasmix no a o i e p* a H H » K $opne HCTOUHKKOB H 3 y > ; e - HBIÍ aHeaHeToproBC.ro p t J H K a .
n
173
K Á P O L N A I I. t A külkereskedelmi p l a ok u t a tá s
KAPOLHAI. I . I aarktforscanna. l a Auasenhandel und l h r e Q u e l l e q Der A r t i k e l g i b t • i n * "naaaewnf nnamig j e n e r íanntnisee, d i e Bich a u f d l e Aufgaben.der Methoden and der T h e o e r u c r o i B e d e r M a r k t - f o r s c h u n g lm a l l g e m e i n e n besiehen, a l t besonderer H t i c k s l o h t auf d i e
E i g e n t U m l i c h k e i t e n der Marktforschung l a Auasenhandel.
Die Quellén der ökoskopischen, a l t i n d i r e k t e n Methoden a r b e i t e n - den Auseenbandele-aerktanalyse werden I n e i a a interné / l n n e r h a l b des B e t r i e b a / , eowie i n e l n e e z t e r n e /auaeerhalb des B e t r i e b s / Qruppe a u x g e t e i l t . Elngehend werden d i e a B t l l e h e n s t a t i s t i e o b o n P u b l i k a t i o — nen besprocbeni undzwar d i e u t a t i e t l e c f a e n P u b l i k a t i o n e n der n a t i o n a - l e n Xater für S t a t i e t i k und jene der I n t e r n a t i o n a l e n Organe, eowie d i e Probleme der S y s t e a a t i s i e r u n g und des V e r g l e i c h e der Aueienhan- d e l s - S t a t i e t l k e n der •ersohledenen Lander, 2 a werden u n t e r den w e l - t e r e n Quellén noch folgende erwaantt
P u b l i k a t i o n e n Terschiedener f l r t s o h a f t a - und Beruís-Orgeniea- t i o n e n /Verbande/, eowie d e r Handels- und Gewerbekaanernj
Abhandlungen und Teröffentlicbungen a u s l a n d i e e b e r I n a t i t u t e für W i r t e c h a f t a - und M a r k t f o r s c h u n g ;
A u a a e n h a n d e l s - k a r k t l n f o r a a t i o n e n s t a a t i l c h e r Stellán;
i n t e r n a t l o n a l e L e x i k a , Almanacbet
AdressbUcher, Kataloge l n t e m a t i o n a l e r Maaaaa und A u e s t e l l u n g e n ; t e c h n i s c h e BUcher und P a c n z e i t e c h r i f t e n j
p o l i t i s c h e und w i r t s c h a f t l i c h e P a c h z e i t B O h r i f t e n für den Aueaen- nandel /Tages- und tfochenzeitungen/.
Nach der Beeprechung der Zeitungsansschnitt-Sammlungen, welche e i n w i c h t i g e s Ülttel z u r W l e d e r a u f f i n d u n g von M a r k t i n f o r m a t i o n a n b i e - t e n , f o l g e n EröTterungen Über d i e r l c h t i g e Auawahl and ffertung der verechiedenen - sowie i n ihrem l e h a l t wie auch i n i h r e r Pora abwechs- l u n g a - und z a h l r e i c h e n - Quellén der Auasenhandele-aarktanalyaö.
1 1 ' i •
r 174
