Mureşan, P.: Orvos-egészségügyi statisztika

STATISZTIKAI mormon nemm 749

DEMOGRÁFIA. EGÉSZSEGUGYI STATISZTIKA.

MUNKAUGYI STATISZTIKA '

Logan, W., P., [).-Brooke, Eileen, M.: kísérleti felvétel keretében igyekeztek

Megbetegedési vizsgálat; megomani- ' , _

1943—1952. A megbetegedési vizsgálat néhány

(The Survey of sickness 1943 to 1952.) London, 1957. 80 1).

Az angol megbetegedési vizsgálatról az adatgyűjtés megindulása óta több közlés és ismertetés látott napvilágot. Noha a felvételt —- pénzügyi okokból —— 1952—ben megszüntették, az adatgyűjtés módszerei és eredményei iránt később sem csök- kenő érdeklődés indokolttá tette egy kri—

tikai összefoglalás közreadását.

Az egészségügyi viszonyok vizsgálata Angliában a XIX. század első feléig nyúlik vissza. Kezdetben még kvalitatív, később már számszerű, mennyiségi vizs- gálatokat végeztek —— elsősorban a városi lakosság körében — az egészségügyi és lakásviszonyok, valamint a foglalkozási tényezők felmérésére. Mindezek a kísér—

letek nélkülözték azonban az általános- ság kritériumát, vagyis módszerüknél fogva nem voltak alkalmasak az egész lakosságra kiterjeszthető következtetések levonására. Az 1943—1952. évi megbete—

gedési vizsgálat legnagyobb értéke abban áll, hogy módszertani szempontból úttörő munkát végzett az általános megbetege—

dési adatgyűjtés területén.

A szerzők vázlatos áttekintést adnak egyéb -—— Anglián kívüli — országokban a lakosság megbetegedési viszonyainak felmérése terén végzett kísérletekről és eredményekről, majd az angol felvétel eredetét ismertetik és indokolják egyben.

Az alkalmazott mintavételi eljárás leírása a statisztikai fogalmak, valamint a kép-

viseleti módszer ismeretét tételezi fel. A

felvétel folyamán használt _fogalommeg- határozások között megtaláljuk a beteg-1 ségek (új — elhúzódó, idült —- illetve

később: új —- visszatérő folyamatos meg—

betegedések), a betegségek súlyossági fo—

kozatai (súlyos — közepes ——- enyhe ——

csekély megbetegedések —— tünetek), fo- galmainak definícióját. * 4

Az angol adatgyűjtés megszervezésénél nagy figyelmet fordítottak a kikérdezés technikájára, az egyes kérdések sorrend—

jére, __az emlékezet szerepének vizsgála—

tára,— Ezeket a problémákat egy megelőző

7 Statisztikai szende

számszerű -- összefoglaló —'-'y eredményét

bemutató 11 tábla közül az egyik a meg—

betegedések és a jövedelem *nagysága közötti összefüggés sokat vitatott kérdé—

sére ad választ. Az emlitett tábla a' csa- ládfő jövedelme szerint csoportosítva (5 kategóriában) vizsgálja a férfiak és nők megbetegedési, munkaképtelenségi és orvosi konzultációs arányszámait. Az adatok teljesen egyértelműen, minden esetben azt bizonyítják, hogy a jövedelem emelkedésével a megbetegedések gyako—

risága csökken.

A megbetegedési vizsgálat lényeges hiányossága az volt, hogy laikusok kikér—

dezésén alapult, valamint az emlékezet megbízhatatlansága torzítást eredménye- zett. E kétségtelen hibák ellenére a tel—

vétel nagyon értékes hozzájárulást jelent a morbiditás-statisztikai módszerek "fej-

lesztéséhez. ,

(Ism.: B. Lukács Ágnes)

Marosán, P.:

Orvos-egészségügyi statisztika

(statistica medica-sanitará) Bucuresti. 1959.

623 p.

A hat fejezetre tagozódó köan beveze—

tője a statisztikának az orvos—egészség—

ügyi tevékenységek vizsgálataiban elfog- lalt fontos szerepével és a szocialista és

kapitalista statisztika elvi, kiilönbségeivel

tőinek tudományellenes elméleteit, vala- mint Marx és Engels ellenérveit, különös tekintettel a túlnépesedésre. Röviden összefoglalja a népességstatisztika törté—

netét a legrégibb időktől napjainkig és áttekintést ad a román statisztika fejlő—

déséről.

A második fejezet az egészségügyi sta—

tisztika tárgyával és módszertanával; a

statisztikai nyilvántartással, az adatok felvételének és feldolgozásának mágiával

foglalkozik. Szól a különböző mintavételi eljárásokról, az átlagok, középértékek,__;a

szórás ésa korreláció lényegéről. A leg-

750 STATISZTIKAI monum nevezo

gyakrabban használatos mutatók —, in— zak, üzemorvosi egészségügyi intézmé—

dexek —— felsorolása után bemutatja az nyek, körorvosi, járványügyi és más, adatok grafikus ábrázolásának különböző Orvosegészsé'gügyi egységek nyileántar—

módjait.

A népességstatisztikai —-— demográfiai—

részben a népességgel és a természetes népmozgalommal kapcsolatos fogalmakat ismerteti és szemléltető táblázatokat közöl a román viszonyokról, valamint össze—

hasonlítás céljából nemzetközi adatokat is

hoz.; Beszél a vándormozgalom —— mig—

ráció —— szerepéről a népmozgalomban, valamint a háborúk hatásainak Vizsgála—

tár'ól a különböző demográfiai folyama—

toknál.

A megbetegedések statisztikájával

—— morbiditási statisztikával —— az orvos- egészségügyi statisztika egyik legfonto—

sabb részével szerző részletesebben fog—

lalkozik. A megbetegedések tanulmá- nyozását három részre osztja: megbetege- dések általában, a keresőképtelenséggel járó megbetegedések és végül a népesség egyes csoportjai szerinti megbetegedések.

Szerző gyakorlati útmutatásokat ad a morbiditási statisztika adatainak össze—

gy'gitésére

A demográfia és a megbetegedések statisztikája képet adnak a népesség egészségügyi állapotáról, de nem monda- nak semmit a népesség testi fejlettségé- ről, mely nemcsak a társadalmi—gazdasági helyzetnek, hanem az egészségügyi álla- potnak is függvénye A népesség testi fejlettségének vizsgálatai jól mutatják az egészségügyi helyzetet is. Szerző tábláza- tokon, adatokon és példákon mutatja meg az ilyen fajta vizsgálatok lényegét és módszereit

,, A könyv (legrészletesebb, egyúttal, leg-

böyebb fejezetében az orvos—egészségügyi tevékenység statisztikáját tárgyalja. Az egészségügyi statisztikának ez a része nemcsak az egészségügyi helyzet és tevé—

kenységek elemzésével foglalkozik, hanem az egészségügyi személyek és intézmé- nyek tevékenységének hatékonyságával is.

Ez azt jelenti, hogy szintetikusan magá—

ban foglalja a demográfiát, a morbiditás statisztikáját, a népesség testi fejlettségé—

nek változásait, valamint az orvOsi tevé—- kenyiség teljes körét Alapja a minel nie-gbízhatóbbt nyilvántartás

molójélentés. Szerző sorba veszi a felnőtt kórházak, gyermekgyógyászat, szülészet, tüdőkórházak, bőr- és nemteg kórhá—

és _ beszá—f

tásait, beszámolójelentéseit és az intéz—

kedesek eredményességeit s ezeket orszá—

gos, tartományi és megyei szinten elem Szerző —— mellékletként -—i közzéteszi a Szovjetunió teljes betegségi nomenklab túráját, a nemzetközi betegségi ásban!—

oki részletes (1—999), valamint a nemzet—

közi betegségi és halálom közbülső, (1—150) nomenklatúrákat.

A rövidített (1—150) halálom nomen—'—

klatúra alapján néhány ország kompeci- fikus halálozását, valamint " tüdő tbe—ben és a rosszindulatú daganatokban ' meg—

haltak korspecifikus adatait ismerteti;

Végül táblázatot mellékel néhánykiemelt betegségben megh—alt wermekekről öt—

éves korhatárig.

(Ism.: Pallós Emil)

A nemzetközi munkaügyi statisztika, egységesítése

(La normalisation internationale des statis—

tioues du travail.) Geneve.1959.130 p.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal

egyik fontos feladata a mnnkaiigyi kér—

désekkel kapcsolatos adatok összegyűj—

tése és publikálása. Ehhez a munkához szükséges az egyes országok munkaügyi statisztikáinak tanulmányozása és ennek eredményeként az alkalmazott statilszti—

kai módszerek közötti különbségek meg- ' állapítása. A Nemzetközi Munkaügyi Hi—

valtal 1923 óta konferenciák tartásával, tanulmányok készítésével törekszik a munkaügyi statisztika különféle problé—

máit tisztázni; igyekszik előmozdítani, hogy az egyes országok adatg'űjtése, adatszolgáltatás—ax minél inkább egységes legyen és ezáltal könnyebgié váljon a munkaügyi statisztikai adatok nemzet—

közi össtehasonlitása A Hivatal 1959—ben megjelent és itt bemutatott iii kiadványa erről a munkáról és az elért eredmények——

ről számol be *

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 1923 óta kilenc munkaügyi statisztikai konfe—

renciát tartott, amelyeken főleg az egysé—

ges nemzetközi munkaügi normák kiala—

(kításának különféle kérdéseit tárgyalták.

Az utolsó, 1957. évi konferencia például

egy nemzetközi foglalkozási osztályozási

rendszert fogadott el, és a részleges mun—