E R T E K E Z E S E K
A NEMZETGAZDASÁGTAN É S STATISZTIKA KÖKÉBŐL.
K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A .
A NEMZETGAZD. S S T A T I S Z T I K A I ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGNAK R E N D E L E T É B Ő L ,
S Z E R K E S Z T I F Ö L D E S B É L A, A B I Z . J E G Y Z Ő J E .
n . KÖTET. H A R M A D I K S Z Á M . 1 8 8 3 .
VÁROSAINK
É S
A VÁROSI LAKOSSÁG ÉLETVISZONYAI
AZ UTOLSÓ NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN.
I R T A
F Ö L D E S B É L A .
B U D A P E S T ,
A M . T . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A .
AZ A K A D É M I A É P Ü L E T I B E N .
F i g y e l m e z t e t ü n k a b o r i t ó k o n levő h i r d e t é s e k r e .
A magyar tud. akadémia nemzetgazdasági és statisztikai állandó bizottságának kiadványaiból megjelent :
J.
NEMZETGAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV.
A MAGYAR T U D O M . AKADÉMIA N E M Z E T G A Z D A S Á G I É S S T A T I S Z T I K A I ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK M E G B Í Z Á S Á B Ó L S Z E R K E S Z T I
Dl FÖLDES BÉLA
A S T A T I S Z T I K A N Y E L V . R K . T A N Á R A A B U D A P E S T I E G Y E T E M E N , A M A G Y . T U D . A K A D É M I A N E M Z E T - G A Z D A S Á G I É S S T A T I S Z T I K A I B I Z O T T S Á G Á N A K J E G Y Z Ő J E .
Első évfolyam. — 1883. IVés 2381. — Ára l f r t 60 kr.
A MAGYAR T U D . AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA.
A közviszonyok és gazdasági állapotok iránti gyors tájé- kozás korunkban — -a p a r excellence állampolgári k o r b a n — általánosan érzett szükség. Mindenkit közvetlenül vagy köz- vetve érint a közviszonyok alakulása ; majdnem mindenki közvetlenül vagy közvetve részt vesz a közügyek elintézésében:
mint képviselő, hivatalnok, törvényhatósági vagy községi bizott- sági tag, iskolaszéki tag, mint nagy vállalatok igazgatója, rész- vényese, igazgató-tanácsosa stb., - ezen működésében mind- untalan tájékoznia kell magát a közélet különböző nyiívánulá- sai iránt.
A nyugati művelt államok irodalmában ezen szükségnek megfelelőleg összefoglaló « Évkönyv» természetű munkákat talá- lunk, melyek évről évre tájékozást n y ú j t a n a k a közviszonyok iránt és tanulságos visszapillantást engednek a múltra. Ilyen vállalat a negyven év óta franczia nyelven megjelenő : «Annuaire de l'économie politique et de la statistique».
Ily évkönyv kiadását határozta el a m. t. akadémia nem- zetgazdasági és statisztikai állandó bizottsága. Az évkönyv köz- életünk és különösen a közgazdasági élet legfontosabb mozzanatait öleli föl, a népességet és népesedési mozgalmat, a mezőgazdaságot, állattenyésztést, bányászatot, az ipart, a bel- és külkereskedelmet, az országnak be- és kivitelét, az osztrák-magyar vámterület áru- forgalmát; a hitelügyet, a pénzpiaezot és tőzsdét, vasúti és hajó- zási forgalmat, állami, megyei és községi pénzügyet, a közokta- tást, az igazságszolgáltatást, a politikai és közművelődési élet statisztikáját (országgyűlési választókat, sajtóviszonyainkat), a hadügyet, a külföldi államok viszonyainak statisztikai összeha- sonlítását, a bel- és külföldi gazdasági törvényhozást, a bel- és külföldi irodalmat, a főváros közgazdasági viszonyait, az aka- démia nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának működését, az ott tartott felolvasások rövid összefoglalását, az azokkoz fűződő vitákat stb.
Ezen gazdag tartalma mellett n e m vélünk csalódni, lia azt mondjuk, hogy a «Nemzetgazdasági és statisztikai Evkcnyv»
VÁROSAINK
É S
A VÁROSI LAKOSSAG ÉLETVISZONYAI
t t t
AZ UTOLSO NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJAN.
F Ö L D E S B E L A .
BUDAPEST, 188-3.
A M . T. A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A.
A7. A K A D É M I A É P Ü L E T É B E N .
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA
Néhány hónapja már, hogy az 1881-iki népszámlálás ered- ményei nyilvánosságra hozattak. Hazánk e munkálattal több nagyobb államot előzött meg, mely a népszámlálási eredmények teljes közzétételével még hátra van. Föladatunk m á r m o s t ez anyagot magunkévá tenni, megismerkedni hazánk viszonyaival és a szerzett fölvilágosítások segítségével dolgozni e h a z a hala- dásán, anyagi és szellemi emelkedésén, mert ez képezi a nép- számlálás czélját a gyakorlati politika szempontjából. É s ez a föl- adat nem oly könnyű. Lebocsátkozni azon számtenger mélyébe, melyet a népszámlálásról közölt két nagy és vaskos kötet elénkbe tár, és ottan valódi búvár türelmével és ügyességével keresni a gyöngyöket, igen nehéz és fárasztó m u n k a . Nem szemrehányás- képen mondjuk, hogy bizony jobb dolgunk volt 1870-ben.
Akkor az országos statisztikai hivatal főnöke egy m a r a d a n d ó értékű munkában a népszámlálás fontosabb eredményeit telje- sen földolgozva és alaposan értelmezve nyújtotta át a közönség- nek, mely sietett is az annyira érdekes és vonzó módon előadott adatokkal megbarátkozni. Ez egyszer azonban ez elmaradt és így az annyi nehézségekkel küzdő magánstatisztikusoknak jutott a földolgozás és értelmezés munkája. Máris azon helyzetben vagyunk, több monographiát fölmutatni, melyek a népszám- lálás egyes részeit ily földolgozás tárgyává tették és ez által ismereteinket az ország viszonyairól bővítették.
E dolgozat föladata szintén a népszámlálásnak egyik feje- zetét részletesebb képben bemutatni, tudniillik a magyarországi városok statisztikáját. Nem szükséges bővebben kifejteni, mily fontossággal bírnak épen a városok minden nemzet életében, de különösen olyan nemzet életében, mely haladni és mely gyor-
4 Földes Béla:
sail haladni a k a r . Hiszen mindegyikünk t u d j a , hogy a városok képezik a l e g m a g a s a b b és legfejlettebb területi és társadalmi egységeket, hogy a városok az erők, különösen a kulturális erők n a g y o b b integratióját és differentiatióját képviselik, és hogy kü- lönösen a mai i d ő b e n minden n é p városaiban éli kulturéletét.
A városok nemcsak díszét képezik az országnak, h a n e m ereje is az ország ereje, szelleme az ország szelleme, erkölcsei az ország erkölcsei és t ö r t é n e t e jóformán az ország t ö r t é n e t e . É s m i n t Roscher helyesen m o n d j a : a n é p fejlődesének m i n d e n foka a városokban előbb mutatkozik, m i n t a vidéken, Kautz pedig a városokról nagy eruditióval í r t t a n ú l m á n y á b a n (Budapesti Szemle, 1883) : A városok egyrészt a m i n d e n h a elért általános fejlettségi polcznak tulajdonképeni képviselői, másrészt ugyan- ezen fejlettségi polcz emeltyűiként jelenkeznek. »
Ezért elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt érde- m e s n e k tartom, h a hazánk városainak viszonyait közelebbről vizsgálván, b e l e t e k i n t ü n k azok életébe, hogy lássuk, milyen erők fölött rendelkeznek, milyen irányban érvényesülnek ez erők, miképen fejlődnek, milyen jelentőséggel b í r n a k ? Ezekre keressük a n é p s z á m l á l á s által szabott kereten belül a feleletet.
Azonban vizsgálódásunk küszöbén már egy nehézséggel kell megküzdenünk. Mit értünk város a l a t t ? N e m fogom itt azon hosszú p o l é m i á t ismételni, mely ezen f o g a l o m kellő meg- határozása körűi fejlődött. Bizonyos, hogy a «város» fogalma mai n a p sem tisztán közjogi, sem tisztán közigazgatási, hanem első s o r b a n kulturális fogalom. Városi élettel bír azon község, mely- b e n a népesség n a g y o b b , a műveltség magasabb, lakóinak fog- lalkozásai között nagyobb jelentőséggel bír az i p a r és kereske- delem, a forgalom élénkebb (példáúl tartatnak országos vásárok) és a közigazgatás tökéletesebb. A legtöbb esetben ezen körül- mények egyike vétetett csak tekintetbe. Leggyakrabban történik a városi jelleg meghatározása a népszám szerint, bár épen ez igen sok kifogás alá esik. Sokszor m á r egy kisebb népszámmal bíró város a m a g a s gazdasági és k u l t u r á l i s élet m i n d e n attribú- t u m á t m u t a t j a föl, míg ismét igen nagy n é p s z á m m a l dicsekvő helységek t u l a j d o n k é p e n csak n a g y parasztvárosok. Ezt nálunk legjobban l á t h a t j u k , hol épen a legnagyobb n é p s z á m m a l bíró
6<>
Városaink és a városi lakosság életviszonyai. 51 v á r o s o k : Debreczen, S z a b a d k a , Szeged, H.-M.-Vásárhely lakos-
ságának n e m jelentéktelen része igen erős vidéki jelleggel bír- nak. Azonban az egyszerűség kedveért a statisztikusok a legtöbb országban a városok alatt értik a 2000-nél nagyobb n é p s z á m m a l bíró községeket. í g y v a n ez Francziaországban, Németország- ban, Olaszországban stb. Angliában a cenzus háromféle m ó d o n s z á m í t j a a városok lakosságát. Az egyik fölfogás szerint megál- lapíttatik a városi jelleg a közjogi állás szerint azon községek betudásával, melyek a városok tőszomszédságában v a n n a k . A másik fölfogás szerint városnak tekintetnek azon községek, melyek bizonyos, a törvény által megállapított közegészségügyi szervezettel b í r n a k ; végre pedig városnak tekintetik m i n d e n község, melynek 3000-nél nagyobb lakossága van. Itt t e h á t tet- szés szerint lehet választani. Különben megjegyzendő, hogy m é g h a el is fogadtatik a népszám szerinti megállapítása a vá- rosi jellegnek, n e m helyes azt minden országban egyformán és változatlanúl ugyanazon lakossági szám szerint tenni, m e r t egy a k u l t u r á b a n előrehaladt államban m á r a 2000 lakossal bíró községek a városi élet m i n d e n attribútumával bírhatnak, míg egy másikban talán még a 10,000 lakóval bíró községek sem m u t a t j á k föl ezen a t t r i b ú t u m o k a t .
Az 1880-iki népszámlálás szerint a «város» f o g a l m a a közjogi értelem szerint vétetett és így a városok között föl van tüntetve 143 község, mely közöl 25 törvényhatósági joggal, 118 pedig rendezett tanácscsal bír. Kétségtelen, hogy h a b á r ezen fölfogás sem teljesen kielégítő, de mégis oly kört ír körül, mely a fogalomnak j o b b a n felel meg, m i n t h a m i n d e n oly község vé- tetett volna városnak, mely 2000 lakóval bír. A m o s t a n i körül- írás is inkább bő és azért talán sokan leghelyesebbnek t a r t a n á k azt, lia a városi jelleg a 25 törvényhatósági joggal bíró városra szoríttatnék. De eltekintve attól, hogy a szigorú kritikának még itten sem s z a b a d n a megállani, mert m é g e 25 község között is van olyan, melyre a kulturális értelemben vett város jellege n e m i i l i k ; én azért is tudok az elfogadott osztályozásba belenyu- godni, mert az ekképen a többi lakosságtól elválasztott népesség mindenesetre zömét képezi a városi lakosságnak és a többi községeknek lakóitól, h a b á r nem m i n d e n egyes esetben, de
67
I -1 Földes Béla
mindenesetre egészben véve, elütő jelleget m u t a t föl. A követ- kező r a j z b a n t e h á t nemcsak a z é r t fogadtam el a népszámlálás osztályozását, m e r t el kell fogadni, hacsak az egész munkát n e m a k a r t a m volna újból földolgozni, mi a m a g á n statisztikus erejét mindenesetre messze t ú l h a l a d j a , hanem a z é r t is, mert viszo- nyainknak is meglehetősen megfelelő. Azok pedig, a kik épen a törvényhatósági joggal f ö l r u h á z o t t 25 községet, vagy t a l á n m é g azokat s e m egészen, f o g a d j á k el v á r o s o k n a k , legalább a fontosabb viszonyokra nézve k ö n n y e n k i s z á m í t h a t j á k az érde- sebb viszonylatokat.
Á t m e g y ü n k tehát vizsgálódásainkra. Azon 143 városban, mely a népszámlálás alkalmából városnak vétetett, összesen 2.143,036 lélek lakik, vagyis a népesség 15.6 százaléka. Népünk életében tehát a városok m á r a lakosság s z á m a szerint elég jelentőséggel b í r n a k . De e szám más viszonyról is nyújt n e k ü n k fölvilágosítást, m e l y iránt a fölfogás nem egészen tiszta. Hazánk- ról rendesen úgy szólunk, m i n t oly országról, m e l y nincsen s ű r ű n lakva, és ez helyes is, ha tudnillik ez alatt azt értjük, hogy a területhez viszonyítva az ország csekély lakossággal bír. De h a m a g á b a n véve — tehát eltekintve a területtől — csak a lakos- ság együttlétét nézzük, azaz azt, mit a statisztikai t u d o m á n y agglomeratiónak nevez, akkor arról győződünk meg, hogy Magyarországban a népességi agglomeratiók sokkal sűrűbbek m i n t sok más á l l a m b a n . H a p é l d á ú l azon agglomeratiókat vizs- gáljuk, melyekben 2000-nél t ö b b lakos van — itt a hol össze- hasonlításról v a n szó, t e r m é s z e t e s e n nem az illető községek közjogi jellege szerinti osztályozást t a r t h a t j u k m e g — akkor azt látjuk, hogy Magyarország-Erdélyben lakik ilyen községekben 4 5 - 2 % (lásd függelék a.), ellenben
Ausztriában (1880) . . . . . . . . . . . . 29-17»
Németországban (1880) . . . . . . 41-3 « Poroszországban (1881) . . . . . . . . . 42-6 « Francziaországban (1872) . . . . . . . . . 31-1 «
Angliában a 3000-en felüli városok népessége pedig az egész ország népességének 6 6 - 6 % - á t teszi. A népesség s ű r ű együttlakását n á l u n k m u t a t j a a z o n körülmény is, hogy egy köz- ségre 1069, Ausztriában 801 l a k o s j u t .
GS
Varosaink és a városi lakossári életviszonyai. 9 A lakosságnak sűrűbb együttlakását kétségkívül különösen két okra kell visszavezetni ; egyfelől politikai o k o k r a , különösen az ország helyzetére a török foglaltság ideje a l a t t és u t á n r a , másfelől a gazdasági viszonyokra, a m e n n y i b e n a nagy lati- fundialis birtokok és a jobbágyi rendszer következtében a lakos- ság egyes helységekbe összeszoríttatott. M u t a t j a ezt a helységek csekély száma is. Míg péld. n á l u n k összesen m é g puszták, m a - jorok stb. hozzászámításával c s a k 19225 lakhely számíttatott, addig van Ausztriában, a hol u g y a n i s sok vidéken több helység alkot csak egy községet, 55341 helység.
Városaink a lakosság s z á m á r a nézve elég jelentékeny k ü - lönbségeket m u t a t n a k , a m e n n y i b e n egyfelől olyanok szerepel- nek köztök, melyek igen csekély lakossággal b í r n a k , így Szepes- S z o m b a t valóságos m i n i a t u r - v á r o s t képez, a m e n n y i b e n összes lakossága 823, azaz a királyutcza lakosságának tizedrészével sem bír, másfelől áll gyorsan f e j l ő d ő fővárosunk, mely az e u r ó - pai nagyvárosok között 13-ik h e l y e n áll, igaz, m é g mindig n e m azon helyen, melyet hazánk az európai államok között népes- sége és területe szerint elfoglal. H a városainkat nagyságuk sze- rint osztályozzuk, azt találjuk, hogy
10000-nél kisebb lakossággal bir . . . - 81 város 10000— 20000-ig terjedő lakossággal . . . 31 « 20— 30000-ig « « 20 « 30— 40000-ig « « 4 « 40— 50000-ig « « . . . 2 « 50000—100,000-ig « « . . . 4 « 100,000-en felül « « . . . . . . 1 «
143
H a a városok területi eloszlását vizsgáljuk, szintén érde- kes eredményekhez jutunk. A 143 város közül v a n
a D u n a bal p a r t j á n . . . . . . . . . . . . . . . 22 a D u n a jobb p a r t j á n . . . . . . . . . . . . 13 a Duna-Tisza k ö z b e n . . . . . . . . . . . . . . . 27 a Tisza jobb p a r t j á n . . . 20 a Tisza bal partján . . . . . . . . . . . . . . . 16 a Tisza-Maros szögben . . . . . . 9 Erdélyben . . . 39
GD
46 Földes Béla :
A városok száma t e h á t korántsem áll egyenlő a r á n y b a n a terület nagyságával. L e g t ö b b a város Erdélyben és a Duna- Tisza-közben, legkevesebb a Duna j o b b partján és a Tisza- Maros-szögben. Megyék szerint tekintve legtöbb a város
Szepes m . . . . . . . . . . . . . 13 Jász-N.-Knn-Szolnok m . . . . 9 Pest-Pilis-Solt n i .. . . . . . . . . 8 Pozsony m . . . . . . . . . . fi H a j d ú m . . . . . . . fi
Egyetlenegy város sincs a következő megyékben, az Abauj- megyével egyesült Tornamegyétől eltekintve : Liptó, Turócz, Zemplén, Moson, Ugocsa, Tolna és P o g a r a s megyében.
H a a városi lakosság eloszlását vizsgáljuk, a következő eredményekhez jutunk : A városi lakosság :
a Duna bal p a r t j á n . . . . . . . . . . . . 173,623
a Duna jobb p a r t j á n 189,192 a Duna-Tisza közben _ . . . . . . . . . 978,694
a Tisza jobb p a r t j á n .._ . . . 157,240 a Tisza bal p a r t j á n .... . . . . . . . . . 253,687 a Tisza-Maros közben . . . . . . . . . 177,703 Erdélyben . . . . . . . . . . . . 212,897
a Duna bal p a r t j á n a lakosságnak 9-8u/u-át
Legnagyobb a városi lakosság a r á n y a tehát a D u n a - T i s z a - közben, m i főleg a főváros magas lakossági számának t u l a j d o n í - tandó és a Tisza bal p a r t j á n , legkisebb a D u n a jobb p a r t j á n .
Az egyes megyék városi lakosságának száma pedig a következő :
vagyis
a Duna jobb p a r t j á n a Duna-Tisza közben a Tisza jobb p a r t j á n a Tisza bal p a r t j á n a Tisza-Maros közben Erdélyben
7-3 « 41-8 « 10-9 « 13-9 « 10-3 « 10-2 «
1(10
Varosaink és a városi lakossári életviszonyai. 9 Abauj-Torna ... . . . _ .. 26097 M á r m a r o s . . . . . . 1(1852
Alsó-Fehér 19252 M.-Torda ... . 18535
A r a d . . . . . . .... . . . 35556 N.-Küküllö . . . . . . 15277 Bács . . . _ . . . . . . 147826 N ó g r á d . . . . . . . . . . 5027 Baranya . . . ... . . . . 28702 Nyitra _ . . . . 24359 Bars .... . . . . 19231 Pest-Pilis 509458 Békés . . . .. . . 18046 Pozsony . . . . . . 73333 Bereg . . . . . . . . . .. 16574 Sáros . . . . . . . . . . 17848
B.-Naszód.. 8063 Somogy 9571
Bihar . . . . . . . . . 31324 Sopron . . . . . . . . . . 27470 Borsod . . . . . . . . . _. 24319 Szabolcs . . . 24102 Brassó . . . . . . . . . . . . 29584 Szatmár . . . . . . _ 46621 Csanád . . . . . . . 30063 Szeben . . . . . . . . . 25690 Csik . . . . . . .. .... 1597 Szepes . . . . . . . . . . 41229 Csongrád . _.. 153353 Szilágy . . . . . . . . . . 10150 Esztergom . . . . . . . . . 8932 Szoluok-Doboka . . . . 14267 F e h é r . . . . . . . . 25612 Krassó . . . . . . . . . 4764 G ö m ö r . . . 19800 Temes . . . . . . . . . . 70664 G y ő r . . . _ .. 20981 Torda-Aranyos—_ . . . 11043 H a j d ú . . . . . . 112592 Torontál 36656 Háromszék . . . . . . 13484 Trencsén . . . . . . 4402 Heves . . . . . . . 36730 Udvarhely . . . . 5003 H o n t . . . . . . _ . . . 21895 ü n g . . . 11373 H u n y a d . . . . . . . . . 13497 Vas . . . . . . . . . .. 18121 Jász-Nagykun-Szolnok . .. 131327 V e s z p r é m . . . 27229 Kis-Küküllő 2500 Zala . . . . . . . . . . 18398 Kolozs .. 35105 Zólyom . . . . . . 16444 K o m á r o m . . . . . . . . . 13108
Vizsgáljuk már most azt, vájjon mily arányban szaporo- d o t t a városi lakosság az utolsó népszámlálás óta, azaz azon korszakban, midőn előbb a nagy közgazdasági lendület, mely az alkotmány visszaállítása után nálunk bekövetkezett, közleke- dési és hitelrendszerünk tökélyesbítése stb., a sokáig s z u n n y a - dozó erőket ú j tevékenységre ébresztette, később azonban a be- következett pusztító válság, és még i n k á b b rossz t e r m é s e k az ország gazdasági baladását, jólétének megerősödését a k a d á - lyozta. Elismert t a p a s z t a l a t , hogy a városok népessége időnkben g y o r s a b b a n szaporodik, m i n t a vidéké. «Oly népeknél — m o n d j a ROSCHER — melyek általában nőnek, a városi lakosok száma r e n d e s e n gyorsabban szaporodik, m i n t a vidéki lakosoké, igaz inkább a vidékről való bevándorlás, mint a születéseknek több-
46 Földes Béla :
lete által szemben a halálesetekkel». Mennyiben felelnek meg a tények h a z á n k b a n ezen m á s u t t tett észleletnek ?
Hazánk népessége az u t o l s ó tizenegy év alatt, mely idő- szak ugyanis a k é t utolsó népszámlálást elválasztja, igen csekély szaporodást m u t a t o t t föl, csekély szaporodást, akár ha azt m á s államok szaporodásával összehasonlítjuk, a k á r h a avval h a s o n - lítjuk össze, m e l y e t h a z á n k b a n az 1857—70-diki időszakban tapasztaltunk. Magyarország-Erdélynek népessége az összes 11 év alatt csak 167,377 lélekkel, vagyis 1*2 2°/o-al s z a p o r o d o t t ; oly szaporodás ez, melyet szerencsésebb á l l a m o k nem tizenegy év, hanem egy év alatt m u t a t n a k föl és a m e l y e t gyér népessé - giink mellett n e k ü n k is kellene elérnünk. H a már most evvel szemben nézzük a városi lakosság számát, azt találjuk, hogy a 143 városnak lakossága az említett korszak a l a t t 202,335-el, vagyis 10'4°/o-al szaporodott. A városi l a k o s s á g tehát sokkal nagyobb m é r v b e n szaporodott, m i n t az egész ország lakossága.
Egyúttal látjuk e számokból, h o g y a városok ezen szaporodása nélkül, mely u g y a n i s nagyobb, mint az egész országé, h a z á n k lakossága n e m c s a k hogy éjíenséggel semmi szaporodást n e m m u t a t n a fel, h a n e m még kevesebb népességgel bírna, m i n t tizenegy évvel ezelőtt. Hogy a városoknak ezen nagyobb szapo- rodása leginkább a vidéki népesség beszivárgására vezetendő vissza, ezt azon körülmény a l a p j á n van j o g u n k föltenni, hogy városaink n e m igen mutatnak j o b b populationistikus viszonyo- k a t , mint a vidék, sőt nem egy ilyen városban a halálozás m é g nagyobb mérveket ölt, mint a vidéken. A városok tehát maguk- hoz vonják a vidéki népességet, azt tényleg felszívják, egy pro- cessus, mely elég komoly oldalt nyújt, ha s z e m előtt t a r t j u k , hogy vidéki népességünk elég fölösleget emberekben nem pro- dukál és így t é n y l e g depopulizálódik. A városi lakosság szapo- r o d á s a nagyobbára a vidék költségén történik. A mint a fentebbi idézetből láttuk, m á s államokban is előfordul ez, de ott a vidéki népesség s z a p o r o d á s a rendesen oly nagy, h o g y veszély nélkül engedheti át lakosságának egy részét a városnak. Milyen kedve- zőtlen viszonyoknak kellene bekövetkezniük, lia e folyamat t a v á b b t a r t a n a ; a vidék mindig egy-egy részét a lakosságnak átengedné a v á r o s n a k , ezen ú j k o r i Molochnak, a nélkül, hogy a 1(10
Varosaink és a városi lakossári életviszonyai. 9 t á m a d ó hézagok betöltetnek. Közgazdasági és társadalmi tekin- t e t b e n komoly megfontolást érdemlő t ü n e m é n y ez, különösen e m b e r b e n és m u n k á b a n oly szegény országban, mint a mienk.
Statisztikai adataink azt m u t a t j á k , hogy a városok annál g y o r s a b b a n szaporodnak, m e n t ő l n a g y o b b a k . Láttuk, hogy az összes városok szaporodása 1 0 ' 2 % - o t tesz. H a pedig csak a 25 sz. kir. várost, illetőleg törvényhatósági várost vennők, akkor a szaporodás még nagyobb mérvéről n y e r ü n k tudomást ; mert eme városokban a népesség 15-13°/o-al szaporodott. É s mind- ezeket ismét túlszárnyalja a főváros, mely 1870 óta :!2'll°/o-al szaporodott : a városok által elért összes szaporodásnak 4 3 % - a esik az egy fővárosra.
Mindamellett vannak oly városaink is, melyeknek népes- sége csökkenést m u t a t ; ilyenek Abrudbánya, Bereczk, Eperjes, Bártfa, Göllniczbánya, Gyulafehérvár, Szilágy-Somlyó, Breznó- bánya, Nagybánya, Beszterczebánya * stb., többnyire kisebb városok, melyek részint gazdasági, részint közigazgatási alaku- lások következtében hanyatlást m u t a t n a k .
Nem bocsátkozhatunk itt a n n a k vizsgálatába, mik képezik e h a n y a t l á s okait, csak utalni a k a r u n k a r r a , hogy ezen itt em- lített tíz város között hat még jelenleg is nélkülözi a vasúti összeköttetést. Ezen k ö r ü l m é n y kétségkívül némi magyarázatul szolgálhat, m e r t mai n a p fejlődést és haladást olyan helyen, mely még vasúttal sem bír, tehát a forgalom, az anyagi és szel- lemi érintkezés perifériáján kívül fekszik, alig lehet képzelni (lásd függelék b.).
Ezek után áttérhetünk azon kérdésre : Milyenek a városi lakosság életviszonyai ?
H a már most városaink életviszonyaival megismerkedni kívánunk, mindenekelőtt azon fontos m o z z a n a t t a l kell foglal- koznunk, melyből a két nem arányát felismerjük. Ismeretes azon tény, hogy különösen a mívelt államokban a nők szám szerinti túlsúlya daczára azon k ö r ü l m é n y n e k jelentkezik, hogy
* Jekelfalussy : A szent István korona országainak népessége czimű kis füzetében kimutatott szaporodás bizonyára sajtóhiba. Beszter- czebánya lakossága 1870-ben 11,780-at 1880-bán 7169-et tett.
73
I -1 Földes Béla
a születéseknél ellenkezőleg a ü n e m lép fel erősebb számarány- ban. Hazánk e tekintetben meglehetősen eltérő képet mutat, mert a polgári népességnél 1870-ben a két nem még jóformán egyensúlyban volt, de 1880-ban a nők túlsúlya a férfiak fölött J03-9-nek (azaz 100 férfira 103-9 nő) felel meg. Ezen arány jelentékeny eltéréseket mutat az ország egyes részein; Erdély-
ben a két nem jóformán egyensúlyban van, ellenben az éjszaki megyékben,így Turócz, Trencsénben stb. 110-en felül is emelke- dik. A mi mármost a városokat illeti, itt is a nők túlsúlya igen jelentékeny. Az 1880-diki népszámlálás szerint a 143 városban volt 1.036,384 férfi, 1.106,652 nő ; e szerint 100 férfira 106-7 nő jut. A fővárosban, hol az 1870-diki népszámlálás szerint a nők kisebbségben voltak, most az arányszám 107-2-vel állapíttatott meg. Semmi kétség tehát, hogy a városokban a nők aránya sok- kal nagyobb mint az országban, egy tény, mely a városok tár- sadalmi életében elég erősen tükröződik vissza. E jelenséget bizonyára aligha kell titokszerű élettani törvényekben keresni, h a n e m leginkább azon tényben, hogy a városokban levő idegen népességnek egy főrészét a városokban alkalmazást kereső nőcselédek képezik. Ezt azon tény mutatja, hogy mig a női házi cselédek száma a városokban 1:24,199 vagyis a lakosság 5-8%-a, addig a férfi cselédek száma 18,643 vagyis a lakosság 0-8°/o-a.
A nők magasabb arányára befolyással van azon körülmény is, hogy az aggkorban erősebben vannak képviselve.
A korviszonyok a városokban következőképen alakúinak.
Ezer lakóból esik
városok ország 0—15-ig t e r j e d ő korosztályra 344-1 372-62
16—20-ig « « _ . 103-— 93-26
21—25-ig « « 90-—
25—30-ig « « 88-5
30—40-ig « « 139-8 481-48
40—50-ig « « . . . 104-1
50—60-ig « « 70-2
60-on felül « . . . . . . 57-8 51-38
i s m e r e t l e n « 2-5 1-26
H a külön az egyes nemek szerint vizsgáljuk a korviszo- H a külön az egyes nemek szerint vizsgáljuk a korviszo- nyokat, a következő eredményeket találjuk. Ezer lakóból esik:
74
Városaink és a városi lakosság életviszonyai. 51
Ezen számokból látjuk, hogy a városi népességből a 20 évig terjedő korosztályban 447-1 áll ezer egyénből, a 2 0 — 00-ig terjedő és produktívnak nevezhető k o r b a n 492-6, a 60-on felüli korban 57-8. Minthogy a 60-on felül álló egyének sem tekinthetők m i n d improduktiveknek, mindenesetre a produktiv és improduktiv egyének a r á n y a a városokban kedvezőbben ala- kúi, mint a vidéken, mert az egész országban a produktiv kor- osztályra csak 481-48 esik. A városi és vidéki viszonyok vizsgá- latánál azonkívül még azt is észleljük, hogy az első korosztály (0—15 év) a városokban kisebb arányban v a n képviselve, ellen- b e n az összes reá következő korosztályok erősebb arányban.
E b b ő l az következnék, hogy az életprocessus a városokban ter- mészetesebben foly le, mint a vidéken; a városi lakosokból nagyobb rész j u t fel a produktív korba, melyben erejét saját és a társadalom érdekében érvényesítheti, és több is j u t fel az agg- korba, mi a l k a l m a t nyújt egyfelől m u n k á j á n a k eredményét élvezni, másfelől azon j ó t é k o n y hatást gyakorolni az u j a b b nemzedékre, melyre az aggkor tapasztalatainál és higgadtságá- n á l fogva hivatva van. Tudván a z o n b a n azt, hogy a népesedési viszonyok városainkban, a m e n n y i b e n azok külön vizsgálatok tárgyát képezték, n e m alakúinak kedvezőbben, m i n t a vidéken, a magasabb korosztályok kedvezőbb aránya leginkább azon körülménynek t u l a j d o n í t a n d ó , hogy a városokba bevándorlók vagy ott tartózkodók nagyobb része — hihetőleg a munka- kereset és részben a m a g a s a b b tanintézetek kedveért -— m á r epen magasabb korosztályokban állanak. A t á r s a d a l m i test tehát ekképen helyesebb korarányokat m u t a t föl, mi egészségének és
75
ország
férfi nö férfi nö
0—15-ig t e r j e d ő k o r o s z t á l y r a __ 353-5 335-2 377-02 3 6 8 3 9
15—20-ig « tt 90-1 115-— 84-83 101-42
21—25-ig « « . . 86-2 93-5
26—30-ig « « 91-1 87-2
31—40-ig « « . . 144-2 135-8 484-27 478-77
41—50-ig « « 107-2 101-2
51—60-ig « « „ 70.— 70-3
60-on felül « « 56-5 58-8 52-91 50-19
i s m e r e t l e n « 1-2 3 - —
14 Földes Bêla :
általában jólétének egyik főfeltétele. I g e n jól látjuk ezt a k k o r is, ha kiszámítjuk, hogy a f e n t e b b i korosztályok — melyek külön- böző számú évekből á l l a n a k — mindegyikére hány egyén esik?
A jelzett különbségek akkor szembetünőleg m u t a t k o z n a k : ugyanis esik
az egész országban a városokban
a 0—15 évig terjedő korosztályra. . . . . 24-8 egyén 22-9 egyén a 16—20 « « « . . . 18-4 « 20-6 « a 20—60 « « « . . . . . . 12-— « 12-3 « 60 éven felül « « * 1-— « 1'4 «
A fővárosban még e n n é l is f e l t ű n ő b b eltéréseket találunk az ország viszonyaitól. Az első korosztály (0—45) még csekélyebb a r á n y b a n van képviselve, 268-6°/oo (ország 372-62), azaz m i n d e n ezer lakóból több m i n t 100-zal kevesebb áll a fővárosi lakosok közöl e korosztályban. A reá következő korosztályban (16—20) már a főváros aránya erősebb, tudniillik 96 (ország 93-26) ; a főváros attractiója t e h á t már itten m u t a t k o z i k ; legnagyobb a z o n b a n az a p r o d u k t i v korosztályban : a fővárosban a 20—60-dik életkorban áll 569-9°/co, az országban 481-48, azaz 88*4-el t ö b b van m i n d e n ezer lakó u t á n a fővárosban olyan, ki productiv korban áll, a m i b e n mindenesetre a főváros n a g y o b b gazdasági tevékenységének egyik lényeges tényezőjét i s m e r j ü k föl. H a t v a n éven fölül végre van a fővárosban 57 (ország 51-38).
H a a korosztályokat külön a két n e m szerint vizsgáljuk, egészben véve városban és vidéken m a j d n e m ugyanazon irányt k o n s t a t á l h a t j u k . Vidéken és városban az első (0—15) korosztály- ban a férfiak száma n a g y o b b a nőknél ; m á r a második (15—20) korosztályban a nők t ú l s ú l y b a n vannak városban és vidéken, és mig m á s államokban e z e n t ú l következetesen m e g m a r a d a nők túlsúlya, nálunk a p r o d u k t í v (20—60) korosztályban a férfiak száma i s m é t úgy a v á r o s o k b a n mint a vidéken nagyobb. Csak az aggkorban találunk eltérést város és vidék k ö z ö t t ; míg ugyanis a városokban a 60-on felüli népesség között a nők van- nak erősebben képviselve, addig a vidéken a férfiak. Az egyes
* A 100 éven felüliek elhagyásával.
76
Városaink és a városi lakosság életviszonyai. 51 korévekben mutatkozó eltérések közül csak azon egyre legyen még figyelmeztetve, bogy m í g a vidéken ezer férfiúból 484-27, ezer nőből 4 7 8 ' 7 7 áll a p r o d u k t i v korban, addig a városokban 498-7 férfi és 488-— nő, azaz a városokban m u t a t k o z ó kedvező nagyobb a r á n y a a produktív korosztálynak, különösen a férfiak- nál érvényesül.
A vitalitásnak igen használható kifejezését még az átlagom életkorban is találjuk, sőt olyan államokban, hol a halandósági statisztika — úgy mint f á j d a l o m nálunk — m é g tökéletlen és ezért az átlagos élettartam kiszámítása lehetetlen, az átlagos élettartam helyett az átlagos életkort fogadjuk el olyan adatnak, melyből a n é p vitalitására következtethetni. Az átlagos élettar- t a m megállapítása egy meglehetősen komplikált számításnak eredménye, melyet a rendelkezésre álló adatok szerint nem is lehet teljes prácisióval keresztülvinni. E számítás alapján azt találjuk, hogy a városi népességnek átlagos életkora az egész ország lakosságának átlagos életkorától jelentékenyen el nem tér és mintegy 24—24-5 évnek felel meg, mely szám elég kedve- zőtlennek jelezhető, ha szem előtt t a r t j u k , hogy Wappiius számításai szerint az európai államok lakosságának átlag kora 27Vs év és a n y u g o t i államok m é g ennél is kedvezőbb viszonyo- kat m u t a t n a k föl. Az angol úgynevezett «Health distrikt»-ekben az átlagos életkor 49-re emelkedik, tehát kétszerte nagyobb, m i n t nálunk.
A városi élet nagyobb igényei visszahatnak a családalapí- tásra és m a j d n e m kivétel n é l k ü l áll azon tény, hogy a városi népesség későbben jut a családalapításhoz, m i n t a vidéki. E n n e k megfelelőleg t a l á l j u k is, hogy a városi népesség között a nők, illetőleg férjes egyének, kisebb arányszámmal szerepelnek. Tesz ugyanis
a városi az egész lukosságnál népességnél
a nőtlen és hajadonok arányszáma . . . 54-87 52-17 a nős és férjesek « 37-32 41-02 az özvegy férfiak és nők « . . . . . . 7-28 6-61 az elvált « « « « . . . 0-21 0-06 E számokból világosan kiderül, mily n a g y külömbség van város és vidék között, tekintve a családi állapotot. A nőtlen és
77
46 Földes Béla :
h a j a d o n egyének száma a városban nagyobb, a nős, illetőleg fér- jes egyéneké jóval kisebb, m i n t az egész országban, a városokat is odaértve; a tisztán vidéki népességnél t e h á t a különbség még nagyobb. Mennyi fontos következménye van ezen k ö r ü l m é n y - nek a városok erkölcsi életében ! H a a n ő t l e n és h a j a d o n egyé- nek számát még külön a két n e m szerint vizsgáljuk, ismét azt látjuk, hogy a nőknél m é g nagyobb a különbség mint a férfiak- nál. A családi kötelékben élők száma jóval kisebb a v á r o s o k b a n ós az arányszám már i n k á b b közeledik a nyugoti államok arány- számához ; itt is a nők rovására a különbség nagyobb m i n t a férfiaknál. Nem közönyös azon körülmény sem, hogy az özvegyek és elváltak száma a városokban sokkal nagyobb, mint az egész országban : az első k ö r ü l m é n y a kedvezőtlenebb vitalitási viszo- nyoknak v a l a m i n t a n n a k következménye, hogy a családalapítás a városokban aránylag előrehaladtabb k o r b a n t ö r t é n i k ; a másik körülmény a családi kötelék — fájdalom — nagyobb lazaságá- nak t u l a j d o n í t a n d ó .
A családalapítás összefüggése a korral, h a t á r o z o t t a n a mellett tanúskodik, hogy a városokban a nehezebb életfeltéte- leknek megfelelőleg a házasságok későbben köttetnek. L á t j u k ezt a következő a d a t o k b ó l : 1000 nős, illetőleg férjes egyén között áll
férfi 110
0—15 éves korban . . _ — • — 0-9
16—20 K « 1-2 44-9
21—25 « « . . . 50-1 142-3
26—30 « « 145-4 174-6
31—40 « « . . . 304-2 289-1
41—50 M « 240-9 193-6
51—60 « « . . . 152-2 104-6
60-on felül 103-9 47-1
ismeretlen 2-1 3-—
Míg tehát a 20—30-ig terjedő korosztályban a nős férjek csak t05'5°/oo-t képviselnek, addig az egész országban a nős férjek közül e korosztályra j u t 222-9; úgyszintén j u t a férjezett nők közül e korosztályra városokban 316-9, ellenben az egész ország- b a n 330-6. Mind a két n e m n é l t e h á t a házasságkötés kora későbben következik be.
1(10
Varosaink és a városi lakossári életviszonyai. 9 Abból is l á t h a t j u k e viszony sajátságos alakulását, hogy a
városokban a 2 1 — 2 5 éves korban álló férfiak közül 76'7, a nők közül 42, a 26—30 éves korban álló férfiakból 36-2, a nők közül 21-1 n e m él házasságban.
A fővárosban a városi irányzat — ha e kifejezést az itt tárgyalt jelenségre alkalmazhatni -— még inkább érvényesül. Itt a nőtlenek és h a j a d o n o k száma 5 7,3 9 % - r e emelkedik; a nős, ille- tőleg f é r j e s egyének a r á n y a 33-35%, t e h á t m a j d n e m épen egy- h a r m a d , holott az egész országban két ötödnél t ö b b e t tesznek ; az özvegyek 7 ' 6 7 % - a l szerepelnek, az elváltak 0-43°/o-al.
B á r a lakhely s e m a nemzetiséggel, sem a hitfelekezettel közvetlen összefüggést n e m mutat, csak annyiban a mennyiben ezek i s m é t a foglalkozás választására h a t n a k , mégis érdekes e k ö r ü l m é n y szerint is a városi lakosságot megvizsgálni.
A 143 város nemzetiségi tekintetben következőket mutat.
Absolut többségben v a n
A többi v á r o s o k b a n egyetlenegy nemzetiség sem emelke- dett absolut többségre. Láthatni ebből, hogy a városok összes- ségét tekintve, a m a g y a r nyelv van többségben ; h a pedig csak azon városokat veszszük számba, melyekben egyik vagy másik nemzetiség csakugyan többségre vergődött, akkor a magyar nemzetiségű városok épen 57-9%-al szerepelnek. Nagyobb váro- saink közül a következőkben van a n é m e t nyelv m a j o r i t á s b a n : Pozsony, Sopron, Temesvár, Versecz és Nagy-Szebenben. Bras- sóban egyik nemzetiség sem bir a b s o l u t m a j o r i t á s s a l : a lakos- ság m a j d n e m egyenlően oszlik m e g a három fő nemzetiség között : magyar, n é m e t és oláh. A német és tót nemzetiség egyenlő számban b i r j a a majoritást a városokban. H a közelebb- ről vizsgáljuk azon városokat, melyekben a m a g y a r nemzetiség van túlsúlyban, a k k o r azt látjuk, hogy
Városaink. 79 a
a uémet « a tót o a román « a szerb «
a magyar nemzetiség 78 városban 23 « 23 «
6 «
46 Földes Béla :
a Duna bal p a r t j á n levő 22 város között magyar nemzetiségű 5 a « jobb « « 13 « « « « 9 a Duna-Tiszaközben « 27 « « « « 23 a Tisza jobb p a r t j á n « 26 « « « « 6 a « bal « « 16 « « « « 16 a Tisza-Marosközben « 9 « « « « 2 Erdélyben « 30 « « « « 12
Legmagyarabbak tehát a városok a Tisza bal p a r t j á n . I t t egyetlen oly város nincs, melyben a magyar elem n e m volna t ö b b s é g b e n ; legkisebb a m a g y a r városok száma a D u n a bal p a r t j á n és a Tisza j o b b p a r t j á n , azaz különösen a felföldön;
h a s o n l ó viszonyokat találunk a Tisza-Marosközben.
Azon városok pedig, melyekben a magyar elem túlsúlyban v a n és az absolut többséget képviseli, a következők :
Nagy-Enyed H.-Nánás Kis-Kún-Félegyháza A r a d H.-Szoboszló Kis-Kún-Halas
Z e n t a Debreczen N.-Kőrös
D a j a Bereczk Vácz
Pécs K.-Vásárliely Budapest
L é v a S.-Sz.-Györ -y Kecskemét
Békés-Gyula Eger Somorja
Beregszász Gyöngyös Kaposvár
Munkács Árokszállás Nyíregyháza
X.-Várad Jászberény Felső-Bánya
Miskolez Kisújszállás Nagy-Bánya
Makó Kunhegyes Nagy-Károly
Csíkszereda Kún-Sz.-Márton Szatmár-Németi
Szentes Karczag Szilágy-Somlyó
Szeged Mezőtúr Zilah
H.-M.-Vásárhely Szolnok Deés
Esztergám Túrkeve Szék
Székes-Fehérvár Kolozsvár Torda
N.-Szombat Komárom Felvincz
Rozsnyó M.-Sziget Sz.-Udvarliely
Győr M.-Vásárhely Ungvár
H.-Böszörmény Losoncz Szombathely H.-Dorog É r s e k ú j v á r Veszprém H . - H a d h á z Czegléd Pápa N.-Kanizsa
Ugyanazon eredményekhez j u t u n k , ha csak a törvényható- sági joggal felruházott városokat veszszük tekintetbe, a mennyi - 1(10
Varosaink és a városi lakossári életviszonyai. 9 ben a 25 város közül 14-ben a m a g y a r nyelv absolut többség- gel bír.
Á t t é r v e a nemzetiségi arányszámokra, azt találjuk, hogy van
a városi az á l t a l á n o s népesség n é p e s s é g
között
m a g y a r . . . . . . . . . .. 62-30 41-70 n é m e t . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17-64 12-26 t é t . . . .... . . . . . . . . . 7-25 14-11 oláh . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3-62 19-39 r u t h é n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 0-17 2-91 horvát-szerb . . . . . . 4-16 4-46 egyéb 0-62 1-28 külföldi . . . . . . . . . 0-87 0-20 A városi lakosság között a m a g y a r elem húsz százalékkal nagyobb arányban, az egész ország a r á n y á h o z képest pedig épen ötven százalékkal n a g y o b b arányban v a n képviselve. Városaink tehát erősen m a g y a r jelleget viselnek magukon ; a lakosság három ötödének anyanyelve a magyar, a mi jóval több az abso- lut többségnél. Mindenesetre erős bizonyítéka a n n a k , hogy a magyar a változott kulturfeltételeknek megfelelőleg a városi fog- lalkozások között erősen tért foglal. H a szem előtt t a r t j u k , hogy ipar, kereskedelem, m i veltség, szabadság mind a városokból sugár- zanak ki, teljes megelégedéssel fogjuk nézni, hogy a kulturának ezen h a t a l m a s g y ú p o n t j a i túlnyomólag a magyar elem kezében v a n n a k . A magyar elem mellett csak a német bir m é g jelentő séggel a városi lakosság között ; a t ö b b i nemzetiségek csekély százalékot szolgáltatnak a városi lakossághoz.
Még jobban l á t j u k ezt a következő összeállításból, mely- ben az egyes nemzetiségek megoszlását városi és vidéki népes- ség szerint f ö l t ü n t e t j ü k :
az egész országban városokban
m a g y a r . . . .. 6.165,088 ebből 1.335,014 vagyis 21-6 ° / o n é m e t . . . . . . 1.798,373 « 378,121 « 21-0 « tót . . . . . . .. . 1.790,476 « 155,358 « 8-6 ((
oláh 2.323,788 « 77,612 3-3 « r u t h é n 342,351 « 3,586 « 1-0 « horvát-szerb .. 605,725 a 89,208 « 14-7 vend . . . 60,948 « 461 <( 0-7 « örmény . . . .. 3,523 « 2,189 (( 62-1 « czigány 75,911
Hl
« 5,109 <( 6-7 « 2 *
46 Földes Béla :
E szerint a r á n y l a g legnagyobb a városokban lakók száma az örményeknél, kik különben n y e l v r e nézve m i n d tudnak ma- g y a r ú l ; ezek u t á n közvetlenül sorakozik a m a g y a r f a j , melynek
21,6°/o-a lakja a v á r o s o k a t ; a m a g y a r h o z legközelebb áll a né- m e t ; a horvát-szerbek közöl is a r á n y l a g jelentékeny szám lakik v á r o s o k b a n ; a t ó t o k n a k a z o n b a n m á r csak 8-6°/o-a, az oláhok- n a k 3-3°/o-a, ellenben a czigányoknak 6-73/o-a.
A fővárosban a magyar e l e m nincs oly erősen képviselve, m i n t a városi lakosságunk összes számában, de itt is erősebb m i n t az egész országban és az a b s o l u t többséget képez, tudniil- lik 55'12 °/o-ot. I g e n erős e m e l l e t t még a n é m e t lakosság a r á n y s z á m a , m e l y a fővárosban 3 3 ' 2 5 % - o t tesz, holott váro- s a i n k b a n össze véve, mint l á t t u k , csak 17-64%-al szerepel.
A többi hazai nemzetiségek k ö z ö t t csak a t ó t r a jut még 5 ' 9 8 % , a többiek m i n d még egy százalékot s e m képviselnek.
Külföldi nemzetiségek ellenben 2-ll°/o-al szerepelnek.
Igen tanulságos annak megfigyelése, mily a r á n y o k a t mu- t a t a magyar nemzetiség a l a k o s s á g korévei szerint, a mennyi- b e n abból a m a g y a r elem erősbiilésére lehet következtetni. É s itt különösen k i t ű n i k a v á r o s o k n a k nagy jelentősége. Míg ugyanis azt látjuk, hogy az egész ország lakosságát véve, a ma- g y a r elem az egyes korosztályokban majdnem egyenlő arány- b a n van képviselve és pedig :
3— 5 évesek k ö z ö t t 46-9 u,o 6—10 « « 47-7 « 11 —15 « « +6-7 « 16—20 « « 46-9 « 21—30 « « 46-6 « 31—40 « « 45-8 « 41—c 0 « « 45-6 « 51—60 « « 45-6 « 60-O11 fölül 46-8 «
addig a városokban a legmagasabb és legfiatalabb korosztály között m a j d n e m 10 % , a f ő v á r o s b a n majdnem 2 4 % - n y i kü- lönbség mutatkozik, mint ez a következő számokból látszik.
Magyar anyanyelvű van : 1(10
Városaink és a városi lakosság életviszonyai. 51
az összes városokban a fővárosban 2 — 1 0 évesek között 6 8 - 3 6 4 - 2 °/o
1 0 — 2 0 « « 6 6 - 0 6 3 * 3 «
2 1 — 3 0 « « 6 4 * 7 5 8 * 6 «
3 1 — 4 0 « « 6 1 - 8 5 1 * 9 ..
4 1 — 5 0 « « 6 0 - 4 4 7 - 6 «
5 1 — 6 0 « « 5 9 - 0 4 2 - 0 «
6 0 - o n fölüliek 5 9 - 2 4 0 - 7 «
Különösen a főváros m u t a t tehát ez i r á n y b a n jelentékeny haladást.
A városok a tekintetben is kedvezőbb kéjiet n y ú j t a n a k a vidékkel szemben, hogy az idegen nemzetiségek között a m a - gyar nyelv j o b b a n van elterjedve. így a népszámlálás a z t m u t a t j a , hogy míg általában a horvát-szerb közöl csak 10*83 °/o tud magyarul, addig a városban lakók közöl 21*9 °/o, m í g a rutbén közöl általában csak 5*70 °/o, addig a városban lakók közöl 42*1 °/'o, míg az oláh közül általában 5*90 °/o, addig a városban lakók közül 27*5 °/o, míg a tót közül általában 9*82 °/o, addig a városban lakók közül 21 *2 u/o, végre a németek közül általában 21*2 % , a városokban 33*7 °/o. A mi pedig a fővárost illeti, úgy magyarul beszél anyanyelven kívül :
n é m e t . 36-3 % t é t . . . . . . . . . . . . 29-3 « oláh . . . . . . . . . ... 75-9 « r u t b é n .... . . . . . . 72-8 « h o r v á t - s z e r b . . . _ . 59*4 « v e n d . . . . . . . . . . . . 35 3 « ö r m é n y . . . . . . . . . .... 100 « czigány . . . . . . 100 « egyéb . . . . . . .... . . . 4S-2 « külföldi 31-2 «
Az idegen a j k ú a k közöl e szerint tud m a g y a r u l i s : az egész országban . . . . . . . . . 817,66S vagyis 11-5 "lo az összes v á r o s o k b a n 213,416 « 26'4 « a fővárosban . . . . . . . . . . . . . . . 53,656 « 35*4 «
E számokból világosan kiderül, mennyivel inkább törek- szik az idegenajkú városi lakosság az állam nyelvét elsajátítani,
8 3
46 Földes Béla :
mint a vidéki lakosság. Sőt e számok azt is m u t a t j á k , hogy aránylag nagy része azon idegen a j k ú a k n a k , kik a m a g y a r nyel- vet elsajátították, a városokban l a k n a k . A városi lakosságtól eltekintve ugyanis az egész országban csak 9-6 % idegen ajkú egyén b i r j a a magyar nyelvet.
Igen kedvezően különböznek a városi lakosok a vidékiek- től a n n y i b a n is, hogy á l t a l á b a n nyelvismereteik gazdagabbak.
Míg például az oláhok között általában 92-17 % nem t u d egyéb nyelvet, addig a v á r o s b a n lakó oláhok között, csak 62-72 % van, ki m á s nyelvet n e m t u d n a ; a tótok közt 85*52 °/o n e m tud más nyelvet, de a városi tótok között csak 62-32 %>' a németek között 61-70 °/o, a v á r o s o k b a n lakók között 50-48 % ; a magya- rok között 81-82 °/o, a városokban csak 71-25 °/o. Érdekes, de érthető kivételt csak a külföldieknél t a l á l u n k ; ezek között több van a városokban, ki csak egy nyelvet t u d , (az egész országban 34-24 °/'o, ellenben a v á r o s o k b a n 36-18 %,) nyilván azért, mert a városokban az egy nyelvökkel — az idegen nyelveknek a városok műveltebb lakói közt nagyobb elterjedésénél fogva
— inkább boldogulnak, m i n t a vidéken.
H a a z o n b a n a m a g y a r nyelv elterjedtségéről az idegen ajkúak között egészen t i s z t a képet a k a r u n k nyerni, a k k o r nem elég, m i n t az többnyire történik, hogy épen csak azt néz- zük, milyen arányban s a j á t í t j á k azt el az idegen a j k ú a k . Egé- szen megbízható e r e d m é n y t itt is csak az összehasonlítás n y ú j t . Vizsgálnunk kell tehát azt, vajon a m a m á s i k kulturális nyelv, mely h a z á n k b a n nagyobb jelentőséggel bír, mily a r á n y b a n van elterjedve, értem a n é m e t e t , mely épen a városokban elég szere- pet játszik ? É s ha ezen szempontból teszsziik meg számításain- kat, akkor azon eredményhez jutunk, h o g y míg a m a g y a r nyelv- városainkban a nem m a g y a r ajkú lakosság 26-4 °/o-a által sajá- títtatott el, addig a n é m e t nyelv a n e m n é m e t a j k ú a k között csak (342,408) 19-4 °/o-al van elterjedve. í g y aztán meggyőző- dünk arrói, hogy városainkban csakugyan a magyar nyelv sok- kal erősebben van képviselve, mint a n é m e t , a többi nemzetisé- gektől egészen eltekintve. Ugyanazon eredményhez j u t u n k , ha a magyar illetőleg a n é m e t nyelv elterjedésének arányát vizsgál- juk, a m a g y a r és német nemzetiség teljes számon kívül liagyásá- 1(10
Városaink és a városi lakosság életviszonyai. 51 val, mivel épen a magyarok és németek azok, kik kölcsönösen leg-
inkább t a n ú l j á k meg egymásnak nyelvét, a mennyiben a n é m e t e k közül (127,799) 33-8 °/o b í r j a a magyart, a magyarok közül (295,769) 22'1 °/o b i r j a a németet. T e h á t a fönti egybevetést megtéve, azt találjuk, hogy ama 429,901 városi lakosból, ki egyéb, mint a magyar vagy német nemzetiséghez tartozik, csak 46,639 b í r j a a német nyelvet, ellenben 85,617 a m a g y a r t . E számok m á r kétségtelenné teszik a m a g y a r nyelv túlsúlyát a n e m német nemzetiségek között is.
H a m á r most a városi lakosság a m a két elemét összefog- laljuk, azokat, kik anyanyelvök szerint magyarok és azon ide- gen a j k ú a k a t , kik a m a g y a r nyelv b i r t o k á b a n vannak, akkor azt találjuk, hogy számuk 1.548,430, a m i a városi lakosság 72-7 % - á n a k felel meg, mely szám kétségtelenné teszi, hogy közigazgatási és társadalmi tekintetben milyen tekintélyes a m a g y a r nyelv számaránya, mely különösen a városainkban jól szervezett iskoláink működése mellett a legközelebbi n é p s z á m - lálásig bizonynyal jelentékenyen emelkedni fog.
Midőn a magyar nyelv elterjedéséről az idegen a j k ú hon- polgárok között van szó, önkénytelenül fölmerül azon kérdés, mily a r á n y b a n sajátítják el a nők hazánk szép nyelvét, melynek édes, behízelgő hangzását az idegenek is elismerik. A n ő k a jövő nemzedékek első és legbefolyásosabb t a n í t ó i és nevelői ; tőlük h a l l j a a gyermek az első édes szót, tőlük t a n u l j a azt, melyhez aztán későbben is rejtélyes, de erős vonzalommal ragaszkodik.
Egyik n a g y hazánkfia n e m régen azt í r t a : «Nemcsak az iskolá- ban, h a n e m a házi tűzhelynél, melynek a nők az ő r a n g y a l a i , m i n d i n k á b b tért foglal a n n a k érzete, hogy — minden honpol- gárnak n e m c s a k kötelességében, h a n e m érdekében is áll, a házi tűzhelynél közrehatni, miszerint a haza minden polgára birto- kába j u s s o n a közös h a z a állami nyelvének, mely a jogegyenlő- ség szent kötelékével karolta keblére m i n d e n polgárát.»
Mennyire törekszenek tehát városainkban a nők a m a g y a r nyelv h a t a l m á t nagyobbítani és azt l a s s a n k é n t a családi tűzhely- nél bevezetni? E r r e m i n d e n esetre némi fölvilágosítást n y e r ü n k , ha nézzük, mily arányban van elterjedve az idegen a j k ú nők között a m a g y a r nyelv ismerete ? E k é r d é s r e a következő érde-
85
46 Földes Béla :
kés számok vetnek világosságot. Az idegen a j k ú nők közül t u d magyarul :
az egész országban . . . . . . 9-2 % a városokban . . . . . . . . . 16-2 « a f ő v á r o s b a n . . . . . . . . . . . . 29-7 «
Míg t e h á t az egész országban csak mintegy 9 % - a az idegen a j k ú nőknek b í r j a a magyar nyelvet, addig városokban 16, sőt a fővárosban 29-7 °/o, a mi m i n d e n esetre bizonyítéka a n n a k , hogy hazánk nyelvének a városokban sokkal t ö b b apostola v a n a nők között, m i n t a vidéken. Ugyanezt m é g prsegnansabban fejezi ki azon tény, hogy az összesen m a g y a r ú l beszélő idegen a j k ú nőből (332,775) 29 °/o (98,522) jut a városokra.
Igen érdekes volna m é g a nemzetiségek életviszonyait részletesen vizsgálni, a m i n t azok a tárosi élet által modifikál- t a t n a k . I t t a z o n b a n csak a f ő v á r o s r a vonatkozó adatok állanak rendelkezésünkre. Nézzük t e h á t a fővárosban lakó nagyobb számú nemzetiségek családi á l l a p o t j á t . E szerint volt:
magyal- német tót nőtlen, hajadon _. ... 61-99 4S-48 50-01 nős, férjes . . . . . . 29-89 49-08 37-97 özvegy . . . .. 6-41 9-96 10-58 elvált . . . . . . . . . 0-46 0-43 0-36
Hogy a városokban levő hitfelekezetek milyen nemzeti- séghez t a r t o z n a k , szintén egy sok tekintetben igen tanúlságos népességi m o z z a n a t . Az adatok azonban, f á j d a l o m , csak a fővá- r o s r a vonatkozólag állanak rendelkezésre. E z e n adatok sze- r i n t volt :
magyar német tót
róm.-katli. . . . __ . . . 51-11 35-96 6-93 gör. n e m - e g y . . . 34-31 6-44 5-20 á g o s t a i . . . . . . . 50-92 30-68 15-51
helvét 92-46 4-32 0-88
zsidó . . . . . . . 59-12 35-38 1-46
A m a g y a r elemnek n a g y o b b képviseltetési aránya a váro- s o k b a n különösen az ágostai, a görög nem-egyesült hitvallásúak és a zsidóknál mutatkozik. Míg ugyanis az egész országban az ágostaiak között csak 22-9 °/o m a g y a r van, addig a fővárosban 50-92 °/n, a görög nem-egyesiiltek között az egész országban 1(10
Varosaink és a városi lakossári életviszonyai. 9 9-10, a fővárosban 34-31 °/o, a zsidók között 56-3, a fővárosban 59-12 °/o.
Kor szerint az egyes hitfelekezetek jelentékeny eltéréseket m u t a t n a k , melyek igen figyelemre méltók. A f ő v á r o s b a n legerő- sebben képviselt négy hitfelekezetnél a korviszonyok ugyanis következőképen alakiilnak :
0—20 éves 20—00 éves 00 éven felül
r ó m . - k a t h . .. 35-02 58-2- 0-74 ágostai 31-24 62-40 6 20 reform. . . . . 31-20 63-57 5-17 zsidó 44-95 í 8-69 6-36
Az első korosztályban a zsidók m u t a t n a k jelentékeny többletet, ellenben a produktiv korosztály a zsidóknál föltünő- leg csekély a r á n y t m u t a t .
A családi állapotra vonatkozólag a f ő v á r o s b a n nagyobb eltérések a hitfelekezeteknél csak az özvegyek és elváltaknál m u t a t k o z n a k ; a n ő s illetőleg férjes egyének s z á m a minden hit- felekezetnél m a j d n e m egyenlő, m i a mellett szól, hogy ezen tényre a vallási különbségnek befolyása nincsen; özvegy legtöbb v a n római k a t h . 18-48 °/u, legkevesebb zsidóknál (4'98) ; elvált legtöbb van r e f o r m á t u s o k n á l 0-94 % , legkevesebb róm.-katho- likusnál (0-37 °/o) és zsidóknál (0-39 °/o).
H a a hitfelekezeti viszonyokat veszszük szemügyre, itt is némely jelentékenyebb eltérésre akadunk vidék és város között.
Mutatják ezt a következő számok :
városokban a vidéken
róm.-katholikus . . . 5 4 - 4 0 4 5 - 8 9
görög ós örmény kath. . 3 - 1 4 1 2 - 2 8
« « « keleti . . . 5 - 2 0 1 5 - 7 6
ágostai .. — 7 - 7 3 8 - 1 2
helvét . . . . . . . . . . . . 1 9 - 5 1 1 3 - 8 5
unitárius 0 - 2 0 0 - 4 4
m á s keresztény . . . 0 - 0 4 0 - 0 3
zsidó . . . 9 - 6 8 3 - 0 0
egyéb . . . ... . . . 0 - 1 0 0 - 0 3
Kiválnak a városi elem között e szerint a r ó m a i katholiku- sok, reformátusok és zsidók ; a r ó m a i katholikusok a városi
87
46 Földes Béla :
lakosság között 8-51 °/o-al erősebben v a n n a k kéj)viselve, mint a vidéken; aránylag m é g számosabb a városi elem a r e f o r m á t u s o k k ö z ö t t ; legerősebb a zsidók között, kik m a j d n e m háromszor a k k o r a arányban szerepelnek a városokban, összehasonlítva a többi hitfelekezetekkel, azaz míg a vidéken minden 1000 lakóra 36 izraelita jut, addig a városokban m a j d n e m 97. A zsidók erős a r á n y a azonban jelentékenyen módosul, h a a fővárostól eltekin- t ü n k , m e r t akkor a zsidó elem a városokban többé n e m 9'68, h a n e m csak 7,66°/o-al szerepel. E l l e n b e n sokkal csekélyebb a r á n y b a n szerepelnek a városokban m i n t a vidéken, a görög katholikusok és a görög keletiek.
A mi pedig a fővárost illeti, itt az egyes hitfelekezetek kö- vetkező arányokat t ü n t e t n e k föl :
r ó m a i katliolikus . . . 67-39 °/<
görög « _ 0-36 «
« n.-egyesült _ _ 0-50 « helvét . . . 6-09 « ágostai . . .... .... 5-54 « zsidó . . . . . . . . . 19 74 « e g y é b . .. . . . . . . 0-38 «
A fővárosban t e h á t még nagyobb a római k a t h o l i k u s o k többlete. Legnagyobb azonban a különbség a zsidóknál, kik a fővárosban kétszerte akkora arányt m u t a t n a k , m i n t a váro- s o k b a n összevéve.
A vallási m o z z a n a t r a vonatkozólag még csak egy érdekes k ö r ü l m é n y említendő föl, tudniillik a hitfelekezet nélküliek ará- nya. Adataink ugyanis azt mutatják, hogy ezek k ü l ö n ö s e n a városokban fordúlnak elő. Az összes hitfelekezet nélkülieknek 4 2-5 % - a esik a v á r o s o k r a .
H a pedig egyes városok szerint vizsgáljuk a hitfelekezeket föllépését, akkor a következő eredményekhez j u t u n k :
a ) Városok, m e l y e k b e n a római katholikusok a b s o l u t több- ségben vannak : Kassa, Arad, Zenta, B a j a , Szabadka, Zombor, Pécs, Körmöczbánya, Léva, Újbánya, Csíkszereda, Szeged, Esz- tergom, Székesfehérvár, Bozsnyó, Győr, Bereczk, E g e r , Gyön- gyös, Korpona, Selmecz- és Bélabánya, Árokszállás, Jászberény, 1(10
Városaink és a városi lakosság életviszonyai. 51 Kún-Sz.-Márton, Szolnok, Nyitra, É r s e k ú j v á r , Szakolcza, Czeg- léd, Kis-Kún-Félegyháza, Sz.-Endre, Yácz, Budapest, Kecske- mét, Pozsony, Bazin, Nagy-Szombat, Sz.-György, S o m o r j a , E p e r j e s , Bártfa, Kis-Szeben, Kaposvár, Kis-Marton, Buszt, S o p - ron, Lőcse, Gnézda, Igló, O-Lubló, Podolin, Szepes-Olaszi, Sz.-Várallya, Vinga, F e h é r t e m p l o m , Temesvár, Yersecz, T r e n - csén, Székely-Udvarhely, Kőszeg, Szombathely, Veszprém, P á p a , Nagy-Kanizsa, Beszterczebánya, Z ó l y o m , — szám- szerint (j6.
b ) Városok, melyekben a görög katholikusok absolut t ö b b - ségben v a n n a k : H.-Dorog, — számszerlnt 1.
c) Városok, melyekben a görög keletiek absolut többség- ben v a n n a k : V í z a k n a , V a j d a - H u n y a d , S z á s z - S e b e s , K a r á n s e b e s , Pancsova, — számszerint 5.
d) Városok, melyekben az ágostaiak absolut többségben v a n n a k : Besztercze, D o b s i n a , Bakabánya, Teke, Segesvár, Modor, Nyíregyháza, Nagy-Szeben, Béla, P o p r á d , Szepes-Szom- b a t , Breznóbánya, Libetbánya, -—- számszerint 13.
e) Városok, melyekben a helvétek absolut többségben v a n n a k : Nagy-Enyed, Makó. Szentes, H.-M.-Vásárhely, H a j d ú - Böszörmény, H.-Hadház, H.-Nánás, H.-Szoboszló, Debreczen, Kézdi-Vásárhely, S.-Sz.-György, Kisújszállás, Kún-Hegyes, T o r d a , Felvincz, Szék, Czegléd, Zilah, Karczag, Mezőtúr, T ü r - kévé, M.-Vásárhely, Kis-Kún-Halas, Kőrös, — számszerint 24.
A zsidók egyetlen egy v á r o s b a n sincsenek absolut többség- b e n ; legnagyobb az arányuk a következő v á r o s o k b a n :
Munkács 46-3°/o Ungvár 36'4 « M.-Sziget 31-1 «
Hogy a városok a n a g y o b b míveltségnek gyúpontjai, az a dolog természetében rejlik. I t t vannak n a g y o b b számban m i n d - azon intézetek, melyek bővebb ismeretek terjesztésére szolgál- n a k , itt v a n n a k a társadalmi és politikai életnek központjai, n e m kevésbé a gazdasági élet fontosabb szervei ; itt s ü r ü b b az érintkezés, gyakoribb a szellemi súrlódás és gyorsabb az esz- m é k mozgalma. A magyar városok is e tekintetben meglehetős
89
46 Földes Béla :
kedvező képet m u t a t n a k fel, különösen a vidékkel szemben, habár n e m teljesen kielégítőt, h a a mívelt n y u g a t viszonyaival h a s o n l í t j u k össze. Zsinórmérvül szolgál itt az irni-olvasás, illetőleg olvasni tudók s z á m a . E t e k i n t e t b e n a következőket találjuk :
férfi n ö
írni-olvasni, illetőleg olvasni tud a vidéken 55-69 47-30
« városokban 75-75 62-82
« fővárosban 89-64 77-27 A vidéken tehát m i n t e g y fele a 7 éven felüli népességnek bírja az ismeretszerzés legközvetlenebb eszközeit ; a városok- ban már tetemesen emelkedik, végre a fővárosban m i n t e g y negy ötöde a népességnek elsajította az elemi oktatás t a n - anyagát. A két nem között itt is sokkal n a g y o b b a különbség a vidéken, m i n t a városokban, a mi mindenesetre a mellett szól, hogy n e m c s a k az oktatás általában, h a n e m különösen a leányoktatás a városokban kedvezőbb eredményeket m u t a t fel, mint a vidéken.
Egy igen tanúlságos közművelődési mozzanatot az isko- lába járók s z á m á b a n találunk. Míg ugyanis az egész országban az iskolába járók között — mint ezt a népszámlálás k i t ü n - tette — a 14 éven felüli csak 3'5%-ot tesz, addig a városokban 10'8°/o. E z e n nagyobb a r á n y ugyan kétségtelenül részben a n n a k tulajdonítandó, hogy a városokban találhatók épen a m a g a s a b b tanintézetek, de bizonyára avval is függ össze, hogy a városi népesség m a g a s kiképeztetést keresvén, tovább veszi az o k t a t á s t igénybe, m i n t a vidéki népesség, mely a törvény által előírt koron túl kiképeztetésével többé nem foglalkozik. Legyen sza- bad itt a r r a figyelmeztetni, hogy a z o n b a n a 14 éven felüliek között a leányok sokkal kisebb arányban részesülnek az okta- tásban, m i n t h o g y 100 iskolába járó közt fiúknál 16*1, leányok- nál csak 4-3 áll a 14 éven felüli korban. A vidéken azonban a viszony m é g rosszabb, m e r t ott épeD csak l°/o-a az iskolába járó leányoknak áll a 14 éven felüli k o r b a n .
A nemzetiségek szerint is érdekes e mozzanatot elkísérni.
Az erre vonatkozó adatok azonban csak a fővárosról állanak rendelkezésre. Ezekből azt látjuk, hogy a viszony legkedvezőbb 1(10
Városaink és a városi lakosság életviszonyai. 51 a m a g y a r nemzetiségnél, 78-63°/o-ot tesz itten az írni-olvasni és olvasni tudók száma ; a n é m e t e k n é l 7 5,4 8 % , a tótoknál csak 5 6 - 1 1 % - o t .
A társadalmi rétegek képződésénél legnagyobb jelentő- séggel b í r n a k a foglalkozások. E s lia e tekintetben a város és vidék közötti különbséget kutatjuk, ügy ez c s a k u g y a n itten a legrégibb időtől kezdve leghatározottabban nyilatkozott.
A vidék mindig kiválóképen az ő s t e r m e l é s képviselője, a város az i p a r n a k , kereskedelemnek és a szellemi foglalkozásoknak.
E messzeható különbségből s z á r m a z n a k ama n a g y ellentétek, melyek különösen társadalmi és politikai tekintetben vidék és város között léteznek. A városok ez okból a szabadság első hírnökei (a német p a r ö m i a : S t a d t l u f t macht frei !), a városok az egyenlőség nagy elveinek úttörői az emberiség történetében.
A városokban áll a tudománynak és k u l t u r á n a k bölcsője, mert főleg itt mutatkozik jobban az e m b e r i ész hatalma, m i n t künn, a hol az alárendeltség a természet örökké változatlan törvényei és t ö r h e t l e n erejével szemben m i n d e n n a p érezteti magát. Érde- kes mindezeknél fogva azon kérdés, mennyiben fejlődött ki v á r o s a i n k b a n azon speciális jelleg, m e l y a foglalkozásokon alap- szik ? A számok erre a kövelkező feleletet adják :
földiníveléssel és erdészettel foglalkozik bányászat- és kohászattal
iparral—- . . .
kereskedelemmel és forgalommal szellemi szolgálatokkal . . .
az ország a városok népességének lakosságának
28-90% 11-68%
0-16 « 0-32 » 5-0í « 12-06»
1-19 « 3-49»
0-80 « 2-20 » E z öt főcsoportban m u t a t k o z n a k a legfontosabb különb- ségek vidék és város között; földművelés és erdészet sokkal kisebb arányban képezik a népesség keresetét a városban, m i n d a m e l l e t t a z o n b a n azt látjuk, h o g y nem alárendelt jelentő- ségűek, sőt az iparral foglalkozók n e m is egy százalékkal halad- ják túl azokét, kik az őstermelés u t á n élnek. Legnagyobb jelen- tőséggel bír városaink szempontjából az ipar, mely foglalkozás aránylag a városokban a legnagyobb csoportot képezi. A keres- kedelem is jóval nagyobb számban szerepel, m e r t a városi
91
