kórházaink személyzeti és betegforgalmi [adatai
Első ötéves népgazdasági tervünk 42. §—a kimondja: ,,Az 1950—54—es terv——
idöszakban —— annak az elvnek megfelelően, hogy a nép állama számára a legfőbb érték az ember m jelentős összeget, 1.080 millió Ft—ot kell beruházni a dolgozó nép —— első- sorban a munkásosztály m munkaképességének fokozását, családjának, egészségének
védelmét szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére." '
Soha Magyarországon ilyen hatalmas összeget hasonló célra még nem fordítottak.
Ha szembeállítjuk a Horthy-éra Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumának beruházá—
sait az ötéves tervvel, akkor a következő képet kapjuk (millió Ft):
1927/23 rozs/29 1929/30 1930/31 1931/32 1927/32 ötéves terv
összesen
3.2 5.4 9.0 8.1 7.7 33. 4 1.080
Tehát öt év alatt, amelynek fele a ,,konszolidáció és fellendülés" időszakába esik, összesen 7.4 millió pengőt —— 334 millió Ft-ot __ fordítottak egészségügyi és szociál—
politikai beruházásokra. Ez a mi ötéves tervünk ilyen irányú beruházásainak csak
3.2 %—át teszi ki. 1932—ben a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium megszűnt és a beruhá-
zások tovább csökkentek. Sőt az egészségügy akkori ,,vezetői" kijelentették, hogy a nehéz helyzetben lévő kormány felé nem is szabad igényekkel fellépni. Kórházakra nem,de esendőrlaktanyákra telt. ,
Az ötéves tervnek az egészségügy fejlesztésével kapcsolatos hatalmas beruházásai íokozottabb felelősséget követelnek meg és még nagyobb feladatokat rónak az egészség—
ügyi dolgozókra. Az egészségügyi dolgozóknak is bele kell kapcsolódniok az ötéves terv sikeres megvalósításáért folytatott harcba és a munkaerőszükséglet biztosítása, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése terén a szocialista építésnek jelentős segítséget nyujthatnak.
A. munkanélküliség felszámolásával népgazdaságnak egyik legfontosabb problémája , a munkaerőszükséglet biztosítása. Az ötéves terv megvalósításához az iparban 480.000 új dolgozóra van szükség. Ezek jelentős része a nők és a mezőgazdasági dolgozók közül fog kikerülni, kik új, szokatlan munkakörülmények közé fognak kerülni, tehát növe- kedni fog megbetegedésük lehetősége. Az 1947—es adatok szerint a betegségbiztosító intézeteknél 3 napnál hosszabb betegség miatt 10 millió munkanap veszett el, vagyis a megbetegedések dolgozónkint évi 10 munkanap kiesést okoznak. A betegség miatt elvesztett munkanapok száma a dolgozók számának növekedése arányában emelkedni fog. Jelenleg az összes munkanapok 3.0 3.5 %-a vész el betegség miatt.
Az ötéves terv a termelékenység 50%—os emelkedését irányozza elő. A termelé—
kenység emelését a munkások nem fizikai erejük fokozottabb kihasználásával érik el, hanem észszerűsítéssel, a munka jobb megszervezésével, új gépek beállításával, stb.
Nem kétséges viszont, hogy az a munkás, aki gyakran beteg, aki a termelésből gyakran kiesik, az hamarabb fárad el, teljes képességeit nem tudja kifejteni, termelékenysége
csökken. — * *
Az egészségügyi dolgozók az eredményesebb gyógyítással, a munkásoknak a ter—
melésbe való gyors visszajuttatásával hathatósan hozzájárulhatnak az ötéves terv által kitűzött 25%—os önköltségcsökkentéshez is. Egy ipari munkás naponta átlag 100 Ft nettó termelési értéket hoz létre. 1947—ben évi 10 millió munkanap veszett el betegség miatt, ez az iparban termelt értékben kb. 1.000 millió Ft—nak felel meg. A termelékenység növekedésével emelkedni fog a megbetegedések által okozott veszteség is.
Ha a fentieken kívül még figyelembevesszük a kórházi ápolási költséget, mely napi 30—40 Ft-ra tehető, továbbá az esetleges táppénzt, akkor kitűnik, hogy minden ipari dolgozó minden egyes kórházi ápolási napja népgazdaságunknak minimálisan
napi 150 Ft veszteséget jelent. Az Orvosegészségügyi Szakszervezet ,,Gyógyíts jobban !" *
mozgalmat indított el, melynek egyik célja az ápolási napoknak intenzívebb kezeléssel való megrövidítése. Ez a mozgalom szerves része az ipari dolgozók magasabb termelé—kenységért és az önköltség csökkentéséért folytatott harcának.
A kizsákmányolástól mentes szocialista társadalmi rendszer megteremti a meg—- betegedések leküzdéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket. Bizonyíték erre az, hogy a Szovjetúnióban 1928—tól 1940-ig a belegnapok számát az iparban foglalkoztatotlaknál * 30—50 %-Ical sikerült csökkenteni. Ötéves tervünk végrehajtása nálunk is a megbetege—
dések elleni sikeres küzdelemnek az eddigieknel hatékonyabb előfeltételeit adja meg.
A megbetegedések leküzdéséérl és csökkentéséért folytatott harc egyik fontos tenyésztők, '
munkaképességének megfelelően újból résztvesz a termelésben (rehabilitáció). E ezér—_
'v'ezet egyik jelentős központja a kórház. * * § , _,
* A Központi Statisztikai Hivatal az egészségügyi szervek felkérésére a kúl-male ,_
orvossal és egészségügyi személyzettel való ellátottságának és a kórházi dolgozok , 'xmunkaidejének megállapítására adatfelvételt hajtott végre, mely kiterjedt az összes
"kórházakra, de az ágylétszámot véve alapul csak a kórházak 86 %—a szolgáltatta be a kért adatokat. A reprezentáció mértékét az egyes kórházi csoportoknál a 2. sz. tábla adja meg. Bár statisztikánk így nem teljes, a kép melyet kapunk, megfelelő pontossággal tükrözi vissza a valóságos helyzetet. Befolyásolja az adatok pontosságát, hogy a köre házi személyzet egyrésze ambulancian is teljesít szolgálatot. A felvétel során lehetetlen—
Lvolt megállapítani, hogy az orvosok és ápolók idejük hányad részét fordítják az ambuláns
betegek ellátására, ezért azokon az osztályokon, ahol a betegek jelentős része ambu—lancian részesül kezelésben (fogászat, szemészet, orr—, fül—, gégegyógyászat), az adatok a valóságnál jobb képet mutatnak. *
Az 1. sz. tábla összefoglaló képet ad a kórházak számáról, ágylétszámáról, betegforgalmáról és az ágykihasználás arányszámáról.
]. sz. tábla
Kórbázalnk tőbb adatai —— 1932—1938, 1945—1949 VIII.
Ágylétswm A H b 100 b Átlakngasmá—
' , W— po e- eteg n 's az év-
Év $$$? abszolút woooo tegek közül közepi lágy-
számban lakosra szama meghalt letszam
fiúk alapján) '
1932 ... 244 41 .263 471 423.500 4.6 77.2
1933 ... 75 43.74 1 496 463.348 4.2 75.6
1934 ... 278 44.347 500 499.893 3.9 78.0
1935 ... 291 46.695 523 540.537 3.8 745
. 1936 ... 293 47.825 532 3 584.309 3.5 76.7
1937 ... 305 47.828 531 618.489 3.3 78J ,
1938 ... 304 48.898 540 636.804 3.3 783
1945 . ... 204 33 .162 356 361 .095 6.8 70.13
1946 ... 259 38.125 410 458.293 4.1 71.2
1947 ... 306 44.634 477 624.769 2.8 773
,, 1948 ... 311 48.151 523 746.994 2.4 833
1949 VIII. . . ' 287 49.976 543 110.328 2.4 89.7 '
Akkórhúzak sufma 1945-től 1948—ig 52.45%—kal emelkedett. 1949-ben ez a szám ' csökkent ugyan, de ennek oka részben néhány 8—10 agyas magánkórház megszűntem ' tése, részben egyes kórházak összevonása. A kórházak ágylétszáma 1949—ben 1945 höa
* , viszonyítva 50%— kal, 1948 hoz viszonyítva pedig 3.8%—kal emelkedett és 2.2%—kat
túlhaladta az 1938—es színvonalat.
X árosaink kórházi ellátása jónak mondható. Az alábbi összeállítás azt mutatja, hogy 100.000 lélekre hány kórházi úgy esik:
Nagy-Budapest ... 11.418
Törvényhatósági jogú városok ... 1.302 Megyei városok ... 866
A _ , Városok összesen ... *... 1.202'
" Azonban e mögött a kedvező átlag mögött igen nagy aránytalanságok húzódnak:
meg, mely ek jellemzők a magyar feudál kapitalizmus egészségügyi politikájára. A mun——
káslzkta jelemx árosokat elhanyagolták, még a közel 50.000 lakost számláló Rákos—
palotán és Pestszentlőrincen sem építettek kórházat.——- Megjegyezzük, hogy az USÁ—
, ban 1946—ben 40 millió ember lakott olyan helyen, ahol semmiféle kórház sem volt.
A kórházak a multban csak gyógyító munkával foglalkoztak, holott a megelőző és gyógyító munka egymástól elválaszthatatlan. Részben a kettőnek egymáshoz való kapcsolása, részben az orvosok szakképességének növelése céljából szükszges a kórházak és jáióbelegrendelfsek egyesíti/se, mint ahogy azt a Szovjetúnióban meg is valósították.
Jelenleg 86 kórház 14.316 ággyal nincs bekapcsolva a jóróbetegrendelésbe. Ha , ezekből leszámítjuk a lüdőkói házakat, elmegyógyintézeteket, stb., melyeknél az intézet
"4
;, 'aztegészségügyí szervezet kiépítése és minősége. A szervezet tevékenysége megelőzésre, és '
gyógyításra osztható fel; az utóbbi csak akkor tekinthető befejezettnek, ha a beteg,elhelyezése (lakóhelytől— való távolsága) vagy jellege ezt érthetővé teszi, még akkor, "
is 27 általános kórházban (7.6797ággyal) nincs járóbetegrendelés. _ _ , , A. kórházak egészségügyi színvonala emelkedésének igen örvendetes eredménye a kórházi halálozási arányszám csökkenése. (1. sz. tábla.) Ez részben az orvostudomány fejlődésének, föleg azonban a betegbiztosítás kiterjesztésének, az életszínvonal emel—
kedésének és egészségügyi dolgozóink önfeláldozó munkájának köszönhető. A felsza—
badulás előtt a komolyabb betegség a nem biztosított dolgozók —— különösen a parasztság —— jelentős részének anyagi tönkremenetelét jelentette. A kórházi ápolási díjakat könyörtelenül behajtották. Ezért érthető, hogy csak végső esetben vették igénybe a kórházi ápolást, sokszor csak akkor, mikor már túl késő volt. Az akkori l' reakciós vezetés alatt álló betegségbiztosító intézetek a biztosított dolgozók kórházba utalását is megnehezítették, és a kórházba utaltak részére sem lehetett a hatékony, de esetleg drága gyógyszert felírni. Ma már az ilyen korlátozások megszűntek, a bizto—
sitottak a legmodernebb és leghatékonyabb gyógykezelésben részesülnek.
Az ágykihasználás mind az 1930—as évekhez (75 %—kal ), mind 1945-höz viszonyitva jelentősen ( 70%—kat ) megjavult. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nőtt a megbete—
gedések gyakorisága, hanem a fentemlített tényezők lehetővé tették az ágylétszám jobb, teljesebb kihasználását. Ezt támasztja alá az is, hogy 1938—ban, amikor a kórházi
ágyak 22.8 %—a magas kórházi díjak ésa betegbiztosítás rendezetlensége miatt kihasz—
nálatlanul maradt, a halálozások száma 130625 volt, 1948-ban viszont a halálo—
zások száma 105.780-ra (tehát 19%—kal) csökkent. (Az 1.000 lakosra eső halálozás 1938-ban 14.4, 1948—ban 11.5.) _
Az ágykihasználás alacsonysága különben a kapitalista országok egészségügyé—
nek általános jelensége. Az Amerikai Egyesült Államokban, a kapitalista országok leg—
gazdagabbjában, az ágykihasználás az állami kórházakban nem haladja meg a 75 %—ot, a magankórházakban pedig 70 % körül mozog. Ugyanakkor naponta átlag 7 millió amerikai polgár nem tudja végezni betegség miatt szokásos munkáját. Truman ezt azzal maggyarázza, hogy ,,a lakosság nem képes megfizetni a drága orvosi segítséget."
Igy jelentkezik a kapitalizmus anarchiája egészségügyi vonalon is: egyfelől üresen álló, ki nem használt kórházi ágyak, másfelől a dolgozók millióinak egészségügyi elhanyagoltsága.
A Szovjetúnióban, ahol a teljesen ingyenes orvosi ellátás minden szovjet polgár alkotmányban biztosított joga, az ágykihasználás normája a városi kórházakban évenkínt 340 nap ( 93.1 % ), falun 310 nap ( 85% ), tehát a kórházi ágyak valóban ki vannak hasz——
nálva és a dolgozók egészsr'gének védelml're szolgálnak.
Nálunk az ágykihasználás 1949 első kilenc hónapjában elérte a 90%—0l, vagyis megközelítettük az optimális kihasználást. Ez az eredmény annál is inkább figyelemre—
méltó, mert ugyanakkor a 100000 lélekre eső ágyak száma is túlhaladta az 1938.
évét. E javulás ellenére a kórházi ágyak elégtelensége miatt a betegek egy részének várnia kell a kórházi kezelésre, ez szintén növeli a betegség miatt elvesztett munkai- napok számát. Ezen a téren az utóbbi időben jelentős javulás tapasztalható; így az ' OTI igazgatófőorvosának közlése szerint sérves, szívbajos, gyomorfekélyes és reumás betegeket, akiknek a multban több hetet iskellett néha várakozniok, az OTI kése—
delem nélkül tud kórházban elhelyezni. Azonban nem ilyen jó a helyzet a gyomoro betegek szanatóriumba-utalásánál. Itt az átlagos várakozási idő két hét. Hasonló a helyzet a reumások gyógyfürdőbe—utalásánál is. Valamivel rosszabb a helyzet a tüdő;-
betegek elhelyezésénél.
Kórházaink fejlesztésére és új ágyak létesítésére az ötéves terv 386 millió Ft-ot irá—
nyoz ető, így az ötéves terv végére remélhetőleg minden beteg késedelem nélkül elhelyezhető lesz. Addig is ezen a helyzeten az egészségügyi kormányzat többféleképpen igyekszik segíteni: kórházi ágyaink jobb kihasználásával, a megelőző munka fokozásával, a kórházi keze.ésre nem szoruló betegek speciális otthonokban való elhelyezésével, stb.
Kórházaink ágykihasználása a különböző kórházcsoportoknál változik (2. sz.
tábla) : 1949 májusi adatok szerint legmagasabb a betegbiztosító intézeteknél (973 %);
az általános jellegű kórházaink között az állami kórházaké a legalacsonyabb (86.13 %), ami az agrarjellegű vidékeken lévő kórházak alacsonyabb ágykihasználásának tulajdo—
nítható. A szülőotthonok ágykihasználásának feltűnően alacsony százaléka (52.0%) részben a szülőotthonok kis ágylétszámának (10—12 ágy) tulajdonítható, ahol 1—2
35
— _xésimlétben tartott ágy 1om-20%.osmesestíeent, továbbá azt mutatja.]áogy *
_ szülő nők még mindig nem veszik kellő mértékben igénybe a szülöotthenakag-
2. sz. tábla ; (
A kórházi, ágyak száma és kiliaxznáiása, valamint a kórházak dolgozóinak im !fo
1949 májusában , , __ f '
Az adatszolgál—
tató kórházak Kórházi dolgozók létszáma
Ámak ügyeinek Ágy
sí-Áma M : "
-. ._ - . a száma . kihasz—
A koiimL klisé-3.0 "39—i?— :) csopogtba náiás egészség— egyéb
ária? 733023? % * ... .Jiinyáy- szemexy— $$$...
; ágyszáglának zet zet
%—á an
KÖZÚLETI KÓRHÁZAK í *
Egyetemi klinikák ... 3.913 3.261 $ 83.173 913 667 804 612' 2.083
5zü1észnőképző intézetek 222 152 3 685 92.14 10 13 29 _ 53
Allami kórházak ... 4.947 4.767 ; 964 86.15 178 591 699 1.468 ' Fővárosi kórházak ... 7.091 7.091 ! 100.0 92.4 357 1.666 1.924 3.947 , Városi kórházak . . . . . 3.381 3.381 § 100.0 90.1 134 892 475 1.001"
Vármegyei kórházak . . . . 9.407 7.580 ; 80.6 91.7 248 836 1.088 2.172
' § Községi kórházak ... 2.583 1.817 ; 70.3 95.6 90 202 ; 278 570
- " . Egyéb állami kórházak. . . 782 351 ( 44.9 79.1 6 16 ! _— 22 ,
Gyermekvédő intézetek . 1.226 1.014 : 82.7 84.3 22 82 * 160 264
Tüdökórházak ... 2.282 1 .862 i 81 .6 96.53 43 1 55 415 613
Szültotthonok ... 375 288 1 76.8 52.0 32 28 64 124
Betegbiztosító intézetek . 4.724 4.140 í 37.6 973 299 868 11.398 2.565 Összesen ... 40.933 35.704 ' M.? _ 914 3.086 % 5.653 7.142 14.881 ,
MAGÁNKÓRHÁZAK *
Közkórházjellegű magán— §
kórházak ... 3.913 3.889 ; 99.4 96.0 270 563 789 1.622
Magánkórházak ... 4.666 3.353 ; 71.9 915 150 400 683 1.233
Összesen ... 8.579 7.242 5 al.; 93.9 420 ! 963 ! 1.479 mus
Mindöiszo . . . . 49.512 42.956. ? 88.3 913 2.500 6.816 :, 8.614 17.788
;. sz. kibic:
100 kórházi á yra eső kórházi dolgozók arányszáma és az egy kórházi ágyra eni ' munka rák heti átlagos száma kórházesoportonkint 1049 májusában
A 100 kórhúui,- ágyra esik- Egy kórházi ágyra esö munka-órák heti átlagos száma
A kórház jeiiege e éSZSé _ e észség_ össze.—§
gügyi g egyéb _ orvo— gi! i egyéb sze—
orvos személy- szemely— osszesen soknál szeméiy— személy- mélyzet—
zet zet , zetnél zetnél né _
KÖZULETI KÓRHÁZAK
Egyetemi klinikák ... 205 24.7' 18.8 64.0 10.13 15.13 10.53 365
Sxülésznőképző intézetek . 6.6 8.6 19.1 34.23 3.7 4.7 105 183
Állami kórházak ... 3.7 12.41 M.? 303 1.7 8.3 8.2 18.2
Fővárosi kórházak ... 5.0 23.5 27.1 5515 3.1 123 144 30.11
Városi kórházak ... 4.0 11.6 14.1 29.7 2.0 7.7 9.0 1837
Vármegyei kórházak . . . . 3.8 11.0 14.33 28.15 1.8 7.8 9.0 18.13
Községi kórházak ... 5.0 11.1 15.3 31.4 2.8 8.1 10.7 215
Egyéb állami kórházak . . 1.7 4.6 —— 6.3 0.5 2.4 ———- 2.
Gyermekvédő intézetek . 2.2 8.1 15.8 26.1 1.1 6.1 8.4 155
Tüdökórházak ... 2.3 8.3 223 329 1.3 4.7 13.1 19.11
Szülőotthonok ... 1 1 .1 9.7 222 4311 3.3 5.0 9.8 184
Betegbiztosító intézetek . 7.2 21.0 33.8 62.0 4.3 12.1 183 - 35.
Összesen ... 6.8 15.8 20.0 41.6 3.1 9.7 11"? !!.1
MAGÁNKÓRHÁZAK ;
Közkórházjeliegű magán—
kótházak ... 6.9 145) 203 4137 3.2 8.1 10A am
Magánkórházak ... 4.5 11.9 20.4 36.24 1.5 5.8 8.9 162
Összesen ... 6.8 133 20"! 394 2.4 7.1 9.8 .!!J ;
Mindössze ... 5.8
ISA mm 413 3.0
9.4 u.i al.!
A személyzeti ellátásról a 3. sz. tábla ad képet. Országos átlagban 100 kórházi " ágyra
413 dolgozó iuí. Orvosellátás terén az egyetemi klinikák vezetnek, utánuk a mm—
36
_ .,.
otthonok következnek. Eza jó arányszám azonban elaprózottságuk következménye A szülőotthonok átlagban 10—12 ágyasak, minden szülőotthonban legalább egy orvos dolgozik, így adódik a viszonylag jó arány. Valójában a klinikák után a betegségbiztosító intézetek orvosi ellátottsága a legjobb.
Egészségügyi személyzet (ápolónő, műtősnő, szülésznő, stb.) terén is a klinikák nyujtják a legjobb ellátást (247). Utánuk a főváros (235) és a betegbiztosító intézetek (21.0) kórházai következnek. A többi kórház ellátottsága lényegesebben rosszabb (11 körül mozog), különösen alacsony ag'yeimekvédőintézetek (8.1) és a tüdőkórházak ellátottsága (8.3). Egyéb személyzeti (tisztviselő, gazdasági személyzet, stb. ) ellátottság legjobb a betegbiztosító intézetek (33. 8) és a főváros (27.1) kórházainál. Legrosszabb _ az ellátottság a vármegyei és a városi kórházaknál (143, 141)
Az összemélyzeti ellátottság terén a klinikák (640), a betegbiztosító intézetek (620) és a fővárosi kórházak (55.6) vezetnek.
Míg a közkórház jellegű magánkörbázak személyzeti ellátottsága az országos átlag körül mozog, addig a magánkórháZáké (magán—szanatóriumoké) a közhiedelem——
mel ellentétben nemhogy nem a legjobb, hanem még az országos átlagot sem éri el.
Az egy kóiházi ágyra eső heti átlagos munkaórák száma megmutatja, hogy 100%—os ágykihasználás esetén egy betegre a kóiház dolgozói ténylegesen mennyi időt fordítanak. Ez általábana'aszemélyzet alakulásához hasonló képet mutat. Vagyis legtöbb munkaóra egy ágyra a klinikáknál, a betegbiztosító intézetek és a főváros kórházainál jut. E szempontbólá városi, vármegyei és községi kóiházaknál :) helyzet valamivel jobb, mint a személyzeti ellátottság terén igen alacsony ellenben a munka—
órák száma a magánkórházaknál
4. sz. lábla
A kórházi dolgozók megoszlása képesítésük szerint kórházosoportoukint 1949 májusában
wo kórházi ágyra 10? kórházi ágyra esik 100 kórházi ágyra .es—lik
esik egeszsegugyi személyzet egyéb személyzet
A körház jellege "WWW"?; ., _ ' sz 1';* f *: ! zzák—nem " §
szak— § 162135 ösz— §?! § 53); ('ng :)sz— tiszt— § mű— (gazda— ösz—
orvos § szesen _LAMM szesen viselő ! szaki ; sági SZM]!
! orvos , i !
! ápoló ; (
KOZÚLETI' o ; a ; § ;
KÓRHÁZAK ' § : s ;
Egyetemi klinikák 113 9.2 205 15 1 3.9 5 7 24 7 4.2 í 2.0 123 133
Szülésznőképző !
Intézetek ... 4.0 2.6 6.6 8.6 ——— m 8.6 5.3 * 5.3 3.5 19. 1 Állami kórházak . 2.5 1.2 3.7 8.5 2 5 1.4 12.41 3.2 ! 2.7 8.8 M.?
Fővárosi kórházak 2.3 2.7 5.0 15.1 5.1 3.3 235 3.6 5.3 182 211 Városi kórházak 2.4 1.6 4.0 7.3 2.7 1.6 11.6 2.4 ; 2.0 9.7 141
Várm ei kór- . _
háza ... 2.6 ( 1.3 ami 5.9 3.5 1.6 11.0 2.3 ; 2.1 9.9 143 Községi kórházak 3.7 1.3 5.0 7.2 2.0 1.9 11.1 2.7 ; 2.0 , 1015 153
éb állami , ; ;
órházak ... 1.7 1.7 1.4 2.3 0.9 4.6 — , f - m—
Gyermekvédő ,
intézetek ... 1 .8 0.4 2.2 7.6 , —— 0.3 3.1 6.0 0.7 9.1 15.8 Tüdőkórházák .. 1.7 0.6 2.3 4.5 ! 2.7 1.1 8.3 3.8 ; 2.7 153 22.13 Szülóotthonok .. 3.8 7.3 llJ 9.4 0.3 ———_ 9.7 3.5 : 1.4 173 223
Betegbiztosító §
Intézetek ... 4.2 3.0 7.2 154) a 1.5 4.5 21.0 4.5 4.9 ; 244 333 Összesen .. 3.3 f' 9.5 5.8 104: 3.1 ; 2.5 S 15.43 3.3 ' 3.1 ; 13.6 (( ea.!)
MAGÁN— § * ! '
KÖRHÁZAK :
Közkórházjellegű ; A
magánkórházak 4.3 - 2.6 , 6.9 9.9 2.3 2.3 145 3. 7 2.3 13.13 20.33 Magánkól'házaku 3.3 ! 1.2 ; 4.5 8.2 1.6 2.1 n.o 2.9 2.3 153. 204 ,
Összesen .. 3.8 ; 2. a ! 5.8 9.1 3.0 § 2.2 133 3. 3 : 2.6 144 ea.;
Mindössze . 3.4 : 2.4 ? 5.8 m.!) ? 2.9 ! 2. 5 154 3.3 § 3.0 18.33 ; 20-1.
(Míg a 3. sz. tábla az ápolás mennyiségével foglalkozik, addig a 4. sz. tábla adataiw ból annak minőségére is következtethetünk. A legjobb szakorvosi ellátást természete—
sen a klinikák nyujtják (113), utána a betegbiztosító intézetek (4.2) és a szülőottho—
37
——nolt (3.8) következnek. Alacsony a szakorvosok arányszáma a vármegyei (3.0) őt e,
tüdökórbázaknál (1. 7). '
Szakképzett ápolói ellátás terén a klinikák, a fővárosi kórházak és a beteg—— ,
biztosító intézetek egyforma (15. 0—15. 1) ellátást nyujtanak. Ezen a téren is a vár—megyei (5. 9) és a tüdőkórházak (4. 5) vannak legrosszabbul ellátva. Ugyanezen kór—
házakban viszonylag magas a nem szakképzett ápolók arányszáma. Bár kórházaink jelenlegi személyzeti ellátottsága nem minden téren kielégítő, mégis a multtal szemben igen jelentős haladást jelent.
A multban hasonló felvétel nem volt. Az összehasonlító adatokat ezért a Kórház— ' , szövetség 1934. évi évkönyve alapján állítottuk össze. Az évkönyv a kórházi om
sokat névszerint felsorolja, az egyéb személyzetet pedig csak az egész kórházra adja meg, így sajnos az egyes osztályok ellátottsága nem állapítható meg. Az orvosok fon——
tosságának ilyen túlságos kihangsúlyozása jellemző a mult reakciós rendszerére, mely atöbbi egészségügyi dolgozót nem is tekintette az orvos munkatársának. Holott nem kétséges, hogy a jó kórházi ellátás egyik döntő tényezője az összes egészségügyi dolgozók -——- és nemcsak az orvosok —— száma és képzettsége. Ennek a felfogásnak tulajdonítható, hogy a multban az ápolónói kiképzést elhanyagolták, és az ápolónők szociális státusa a háztartási alkalmazottakéhoz volt hasonló.
5. sz. tábla
100 kórházi ágyra esö kórházi dolgozók száma kórházosoportonkint 1934-ben én
_ 1949 májusában
100 ágyra esö 1949
"'*'" ználati
- ! ápoló egyéb osszes
A kórház Jelloge orvosok személyzet személyzet személyzet alagi
mlm
1934 1949 1934 1949 1934 1949 1934 1949 )
KÖZÚLETI KÓRHÁZAK
Egyetemi klinikák ... 15.1 20.5 17.3 24.7 12.0 18.8 MA 644) 1444 ,Szülésznőképző intézetek . . . . 9.9 6.6 9.4 8.6 ILS 19.1 St.! 34.31 "0.3
Állami kórházak ... 2.3 3.7 ILS 124 8.0 14.7' 224 308 1394
Fővárosi kórházak . . 3.6 5.0 15.4 23.5 14.2 27.1 332 555 1675
Városi kórházak . . . . . . , 3.5 4.0 10.4 11.6 11.1 144 254) 29.7' "8.8 Vármegyei kórházak ... 2.8 3.3 10.1 11.0 9.9 14.3 22.8 2833 1254 Községi kórházak ... 5.0 5.0 11.6 II.] 123 15.3 28.9 31.4 1086
Egyéb állami kórházak ... 1.2 1.7 2.4 4.6 —— —— 3.6 6.3 1750
Gyermekvédő intézetek ... 2.5 2.2 9.8 81 10.9 15.8 23.2 26.1 "2.5 Tüdökórházak ... 3.3 2.3 7.0 8.3 21.3 22.3 31.6 323 104. ! Szülőotthonok ... 7.3 1 1 .1 1237 9.7 1 7.3 222 37.3 410 1 153 Betegbiztosító intézetek ... 6.9 7.2 16.2 21.0 20.9 33.8 44.0 la'—2.0 1403 '
; Összesen ... 6.1 5.8 12.8 15.8 ra,; mo 303 41.43 13227
*MAGÁNKÓRHÁZAK *
Közkórház jellegű magánkórházak 8.8 6. 9 * 132 145 1237 20.3 34.7 41.7' 1203 Mamánkórházak ... 6.2 4.5 14.5 11.9 26.7 20.4 474 363 776
Összesen ... 6.9 5.8 M_I ms 22.31 M.; 43.19 394 u.:
Mindössze ... 5.4 -——5.8 13.11 15.15 143 uo.! sas n.o nem
A 100 ágyra eső orvosok száma a klinikáknál (15 I—ről 20. 5-re ) és a fővárosi kórházaknál (3. 6-ról 5. 0ra) nőtt meg jelentékenyen. Különösen örvendetes ez az emelkedés klini—
káinknál, mert ez orvosaink szakképzettségének növekedését is jelenti.
Az ápolószemélyzet a klinikáknál, a főváros és a betegségbiztosító intézetek kórházainál nőtt erősen. A városi, vármegyei és községi kórházaknál ezen a téren fejlődés nem tapasztalható. Az összes közületi kórházaknál a 100 ágyra eső egyéb személyzetnél igen jelentős javulás (12.3-ról 20.0—ra) látható.
Az ósszszemélyzeti ellátottság lényegesen javult; legjelentősebben a klinikák—
nál, a főváros és a betegbiztosító intézetek kórházainál. Ez utóbbiaknál a 100 ágyra
esö személyzet növekedése 40—60% között mozog és ma már lényegesen felülmúlja a Horthy—éra magánkórházainak ellátottságát is. A magánkórházak személyzeti el—látottsága ezzel szemben 25 %—kal csökkent.
"Egyetemi klínikáinjc, fővárosi és betegbiztosító intézeti kórházaink —— vagyis általá—
nos jellegű kórházaink —— felének szeméiyzeli ellátottsága ma már nemcsak eléri, hanem (ti! is haladja a kapitalista országok kórházainak ellátottságát. De ilyen jelentős fejlödés
[mellett "sem; sikerült még elérnünk a világ legfejlettebb egészségügyi szervezetével
rendelkező Szovjetúnió kórházainak normáját,. , _ '
6. sz. tábla
A Szovjetúnió úgylétszám-nonnája (Baktis)
Egy Egyosztályos ápoló—
Osztály kezelő- nőre .—________.x
l , orvosra) nappal * éjiel ,
Belgyógyászati beteg, tüdőbeteg és fertőző beteg felnőttek számára . 25 20—30 35—40 Sebe: eti, nőgyógyászati, szemészeti, till—, orr—, gégegyógyászati betegek —
számára ...... 25 20—30 35—40
Urológia, stomatológiu . ... 20 20 30
Ideggyógyászat ... . ... 20 20 30
Bör- és nemlbeteggyógyászat . . . . . . ... . . ... . . 30 30 50 Gyermekgyógyúszat (nem fertőző) . . . ... . . . . . . 20 15 25 Gyermek-, fertőző (diftéria, disenteria), egyéb heveny gyomor— és bél-
betegyégex, valamint az összes csecsemóbetegségek gyógyászata 20 10 15 Gyermekgyógyászat (fertőző, pl. vörheny) . . . ... . ... 30 ao 30 Box-rendszerű fertőző ...... 15 8 12
A Szovjetúnióban a szakképzett egészségügyi dolgozók átlagban napi 6—61/2 órát (
dolgoz nak. Ha éjjel 50 ágyra számítunk egy orvost, akkor —— a szabadnapokat is figye—lembe véve __, 100 ágy ellátásához 14—48 orvos, illetve 20—25 ápolónővér szükséges.
Nálunk, mint a 3. sz. táblából látható, orvosellátás terén a klinikák, ápoló—' nöi vonalon a klinikák, a főváros és a betegbiztosító intézetek kórházai már megköze—
lítik a szovjet normát.
7. sz. tábla —
100 betegre eső halálozási arányszám kórházankínt és osztályonklnt 1948-ban
u - ! :!
:! ** ' _ w ! m ?,
N ., a '" :: 0 'a va _a Ö—
É *" § És *; EE § e - § ; e 93;
A kórház jellege on f:, ?: §; " § ;: áig — Eüg z-o to 3 §
§ ;; go es § sg; § seas—.o es e e
'a E 7536 3555 3 És ?? §? $$$ %% es, %%
* a: % (Ef-. m;: m %d%% es van?; Gus?; m$ ls! oC
KOZULE'I'I
" KÓRHÁZAK
.
Egyetemi klinikák . 4.95 2.30 0.41 0.88 0.02 4.87 -— 7 24 0 36 —— 1.52 2.79 Szüléaznőképző
intézetek . . . . ——- -—-— 0.24 —- —- —— —— —— —— -——— --— 0.24 Állami kórházak. . . . 2.84 1.55 0.56 0.40 0.03 4.01 3.58 4.03 0.10 7.86 2.17 2.19 Fővárosi kórházak . 6.74 3.16 0.77 0.78 ———- 3.61 10.90 5.67 1.70 4.06 1.51 3.84 Városi kórházak . . . 4.08 1.66 0.85 1.07 —-— 5.91, 8.95 4.99 0.32 5.30 1.64 2.55 Vármegyei kórházak 2.98 1.52 1.21 0.73 0.07 4.30 5.30 5.65 0.21 4.74 2.17 2.31 Községi kórházak .. 3.92 1.58 0.77 0.58 0.12 1.99 8.99 3.42 —— 3.21 3.25 2.3?
Egyéb állami kór-
házak. . . . . . 1.25 0.68 0.75 —— —-—— 0.51 4.10 -——— ——-— —— 1.27 1.02 Gyermekvédő
intézetek ... . . . 2.92 0.87 —- .,. —- —- —— 2.20 -—— —— -—-— 2.15 Tüdőkórházak . . . . . *— 3.85 —-—— —-— -—— —— 2.72 ——— —— —— a— 2.76
Szülóotthonok ... m- —— 0.15 m— _,._ — —— —— —— ... —-- 0.15
Betegbiúositó
intézetek ... 2.63 2.0!) 0.42 4.1'7 —— 12.98 ' 12.98 2.83 0.10 3.57 1.44 1.86
Osszesen ... 3.86 1.91 * 0.68 1.01 0.0; 4.2; 5.19 4.91 0.45 4.29 1.80 2.52
MAGÁNKÓRHÁZAK
Közkórházjellegű
magánkórházak. . . 3.58 2.78 0.51 3.42 0.11 5.21 —— 3.55 0.27 2.12 0.70 2.16 Magánkórházak . . . . 3.00 1.20 0.24 —— -—— 5.66 3.36 2.74 —— 1.90 1.37 1.541
Összesen . . . . —. 3.38 1.96 0.41 3.40 0.08 5.30 3.36 3.38 0.18 2.05 1.16 ' 1.90
Mindössze . . . 3.78 ! 2 0.63 1.10 0.04 3.31 5.00 4.75 0.39 45.10 1.658 2. 2
Orvosellálás terén jelentős tartalékokkal rendelkezünk, mert jelenleg kb. 10.000 mű—
ködő orvosunkbo'l csak kb. 2.900 dolgozik kórházainkban. (A kórházak 85 %—ában 2.506 orvos dolgozik, tehát összes kórházainkban kb. 2.880). Egészségügyi politikánk már irányt vett arra, hogy ezeknek az orvosoknak egy részét, akik olyan helyen laknak, ahol kórház van, a kórház munkájába bekapcsolja. Ha a falusi szülőotthonokat nem vesszük figyelembe. 7.427 ilyen orvosunk van. (Budapesten 4.020, tj. városokban
39
522, megyei városokban 1.370, községekben 515), tehát még 4.400 orvost vonna _ , _ be a kórházak munkájába. Ez egyrészről növelné kórházamkellátását, mastém'ét' _ —
;orvosaink szakképzettségét, mert módot adna továbbképzésükre. . ' '-
; _ Ha a személyzeti ellátottságot összevetjük a kórbázcsoportonkinti és osztályon-
kinti halálozási arányszámokkal ( 7.-sz. tábla), akkor paradox képet kapunk, mert * a' legjobb ellátást nyujto kórházaink halálozási arányszáma a legmagasabb, ez azon—
ban a 501331 "Súlyosabb" beteganyag következménye, továbbá avval magyarázható,—" " " ';
hogy sokan csak műtétre kerülnek ezekbe a kórházakba, lábadozás idejére gyakran- más kórházba utalják őket. E kórházak viszonylag magasabb személyzeti ellátott—
Ságá ezért feltétlenül indokolt és jogos. * *
— ' Összefoglalva: népi demokráciánk szocializmust épitő társadalma az életszínvonal ' emelésével, a munkanélküliség felszámolásával és ezzel kapcsolatban a betegbiztosítás
kiszélesítésével, valamint az ötéves terv beruházásaival megteremti a dolgozók megbetege—
' fdéseinek —— melyek jelentős népgazdasági tehertételt jelentenek —-— csökkentéséhez szitk—
ségee anyagi feltételeket. A megbetegedések csökkenése visszahat a termelésre, fokozza a
"dolgozók munkaképességét és így közvetve hozzájárul a termelékenység növekedéséhez és az önköltség csökkenéséhez.
Az ötéves terv egészségügyi beruházásai módot adnak a széleskörű egészség—
ügyi megelőző hálózat kiépítése mellett kórházaink fejlesztésére is. Bár kórházi va—
nalon a Horthy-éra mulasztásai és a háború pusztításai súlyos örökséget hagylak ránk, mégis sikerült az ágylélszám és az ágykihasználás terén a báborúelőlli színvonalat nemcsak elérni, hanem túl is haladni. Különösen örvendetes a kórházi halálozási arányszám
nagymérvű javulása. _,
A kórházak személyzeti ellátottsága terén is jelentős javulás tapasztalható.
Ezen a téren az első helyen a betegbiztosító intézetek kórházai állanak. Ha többi kórbázainknak is hasonló személyzeti ellátottságot biztosítanánk (vagyis kerek számokban 100 ágyra 8 orvost, 20 ápoló személyzetet, 30 egyéb személyzetet), ez
1.500Lúj orvos, 2.400 új ápoló és 5.000 új egyéb személyzet beállítását jelentené. Havi)
' 3800 Ft átlagfizetés mellett ez évi 80—90 millió Ft költségtöbbletet jelentene. A jobb egészségügyi gondozás következtében ez a költségtöbblet vagy ennek jelentős része népgazdasági méretekben a rendelkezésreálló új munkaerók termelési tevékeny—'ségéből kétségtelenül megtérülne. Ur. Somogyi György
í ' Az ipari tartalékok feltárásának néhány kérdése*
, A szovjet gazdaság háborúutáni helyreállitásában és fejlesztésében elért ered—
_ menyek világosan bizonyítják a szovjet szocialista gazdasági rendszer óriási fölényét, amelyben ,,a termelés fejlesztését nem a konkurrencia és a kapitalista profitszemés _elve, hanem a tervszerű vezetés és a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának rend—
szeres emelése iranyitja". (J. V. Sztálin : A leninizmus kérdései, 10. kiadás, 397. old.) , A Szovjetúnió a háborúutáni ötéves terv elmult három éve alatt világraSzóló történelmi győzelmeket aratott. A népgazdaság háborúutáni újjáépítése befejeződött.! e Az ötéves terv döntö harmadik évében, 1948—ban, az ipari termelés háborúelótti szin—Á vonalát már jelentősen túlhaladták, s a gabonaössztermés pedig majdnem elérte a háború——
elöttlszínvonalatl) A szovjet nép anyagi jóléte és kulturális szinvonala tovabb emet—_
kedett. Megerősödött a szocialista szovjet állam gazdasági függetlensége és honvédelmi biztonsága. A szovjet nép mindezeket az eredményeket a háborúutani ötéves terv grandiózus feladatainak teljesítéséért és túlteljesítéséért vívott. harc irányítójának,
a bolsevik pártnak a vezetésével érte el. _
A Szovjetúnió most és fennállásának egész ideje alatt az ország gazdaságát saját erüt—
vel és saját eszközeivel fejlesztette ki. A fiatal Szovjet Köztársaság fennállásának első szakaszában a polgárháború és azintervenció által tönkretett népgazdaságát a saját erejéből állította helyre. A szovjet állam saját belső erőivel valósította meg a legkor—
szerűbb sztálini ötéves terveket. _
Sztálin elvtárs az első ötéves terv eredményeit összefoglalva rámutatott arra,
' Vesztnlk sztatisztlkí, Moszkva, 1949. 1. sz., 31—41. old.
') 1949-ben már túlhaladta. ( A szerk.)
