Szél Tivadar dr.: Egészségügyi statisztika

Könyvismertetések.

Chronigue de Hlivres.

Szél Tivadar dr.: Egészségügyi statisztika.

Dr Théodore Szél : Statistigue de l'hygiéne publigue.

A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. _—

(IXXIV. kötet. Budapest, 1930. 461 tap._

Bíblíolhéguc de la Société d'lídítion Médicalo de Hongrie, Volume CXXIV. Bzuluprst. 1.930, 461 pages.

Résume'. L'éttule de Mr Szél truiíe d'une íagzon ertrémement detail/ée, parfois plus amplr-

meni our beaucoup (l'ouvrages étmngers,la statis—

tiguc de ["hygiéne publíouc. Lu premiere partie de Poeuvrc est un e.tposé conci; de la tlzéoríe de la statistigue et surlout dela statistigue sanítuíre. Lo deuxiéme partie, (Pane ampleur renulrrjuable, abon—

dant en données hongroises et internationales, truite en cing chupitres la sliilistigue des naissances, la bio—

métriv, (es maladies et les dem-, l'arcroissement de

[a population, les services ci institutions de santé,

et máma les (lilestions (lémoyraphigues connerea.

Illustrő de nombreur graphiyues instructil's, c'est un manuel eomplet et ("1 itt ím'x une tres prériumr source statistigue.

*

A statisztikai monográfiák hosszú és változatos sora mellett a magyar statisztikai irodalom elmo—

leti művekben, 'alamint a statisztika egy-egy ágá- nak számanyagát elmeleti alapon, rendszeresen t'el- táró munkákban a'fmylagY még mindig szegényesnek mondható. Szél 'llivadarnak, a magyar demogratliai irodalom rendkivül tevékeny nn'ivelőjónek új konyve tehát, mely az egészségügyi statisztika ter—

_jedelmes anyagával ismerteti meg az olvasót, nem csak a magyar orvosi ós társadalomegészségiigyi.

hanem a statisztikai irodalomban is hiánytpótló.

A könyv w— mint szerzo eh'ísza'ában olvassuk

%— tulajdonképen az orvosok és orvostanliallgalok számára írt tun— és kézikönyv. Rosztásának és tartalmának futólagos átpillanlása azonban arról győz meg, hogy egyszersmind statisztikai forrásmií is, mely remlszeressógóvel es a rószletkérdésekig hatoló tárgyalási metóilusáfal úgy a demográfia és orvosi statisztika kérdései i'ánt érdeklődők, mint a

hivatalos- és a magánstatisztika hivatásszerű mii—

relői számára egyaránt gondolatóbresztő olvasmány.

izél könyve két részre: egy rövidebb elméleti és egy terjedelmes anyagi részre oszlik. Minthogy az orvosok és az orvostanhallgatók népes tábora.

akiknek statisztikai ismereteit növelni a mű legelső feladata. ritkán jut abba a helyzetbe, hogy az ered—

ményes statisztikai munkálkodás előfeltételét: az

elmeleti alapismereteket

kell mondanunk Szél eljárását. hogy t. i. egy—egy elsajátítsa, szerencsésnek

kisebb elmeleti tankönyvvel vetélkedő terjedelmű t'ejezetsorozatba sűrítette össze a statisztikai teória főbb tételeit. Ezáltal az orvosoknak is módot nyújt

arra, hogy a statisztikai számok tanulságait hiány—

talanul megértsék és a praxisban is megfelelően

gyiimölcsöztethessék. Szél könyvének komprimált rlméletí fejezeteiben sem feledkezik meg arrol, hogy műve egészségügyi statisztika; nagy gondot fordít a statisztika e nagy jövő és hihetőleg gyors fej—

lödés előtt álló, egyes részleteiben ma még kiépí—

tetlen ágazata fogalmának, szerveinek, kiadványai-

nak, történetének és irodalmának tömör felvázolá-

sára. Hogy pedig a statisztikai módszert és e mód-

szer technikai, male atikai s logikai részét taglaló

fejezeteiben a matematikai statisztika felsőbb ré—

gióiba is elvezet, ez könyvének inkább előnye, mint

hátránya, mert eszmefuttatása az elvontabb szaka—

szok nélkül is kerek és érthető marad, Viszont a

módszerek feltárásával a

statisztika legmodernebb kutató—irányzatában dol—

finomabb matematikai

gozni törekvő statisztikusok elméleti ismeretkörónek kibővítéséhez eredményesen járulhat hozzá,

Az anyagi rész terjedelme

meghalad. E rövid ismertetés keretében nem lehet egyes fejezetek tartalmát, gyakorlati tudományos megállapításait részle-

négyszáz oldalt is

Célunk az a(latközléseit,

tekbe menően venni bonckés alá. Tankönyvről lé—

vén szó, úgy sem a (letaileredmenyek és nem is az újszerűsóg. hanem elsősorban a teljesség és az urá—

nyosság adja meg Szél innnki'ijának legfőbb érte—

ket. Elégséges tehát. ha nagy vonásokban sorakoz—

tatjuk fel a könyvben feldolgozott és rendszerbe

foglalt bo anyagot.

Szerző az egészségügyi statisztika terrénumát (ii részre osztotta fel. Az őt rész megnevezése azt igazolja. hogy műve több. mint egészségügyi sta—

tisztika_ mert a demogratia hatz'n'területére, a ter—

mészetes népmozgalom legfontosabb elemeinek be—

ható méltatász'n'a is kiterjeszkedik. A születési. a megbetegedési és elhalálozási statisztikának, a sza—

porodás adatainak megvitatása bármely demogra-

tiai kézikönyvben helyet foglalhatna, legfeljebb az orvosi ismereteket feltételezi'l egyes részeit illetőleg kissé összevontabban. Csak a biometriai rész, vala—

mint az orvosi kozigazgatas gyakorlati szükségleteit szem előtt tartó .,Közeg'észségiigyi személyzet és in- tézmények" c. (utolsó) fejezet anyaga fakad kizá—

rólagosabban a társadalomegószsógiigyi tudomá—

nyok köréből. A népességi és az egészségügyi ada—

toknak ez a célszerű keveredése biztosítja a mű

5. szánL

kettős értékét: úgy az orvos, mint a demografus

számára.

A születési statisztika nagy fejezete a születés helyének, időszakonkinti gyakoriságának bemuta- tásán kivül kor, vallás, anyanyelv, foglalkozás stb.

szerint is részletesen tagolja a natatitási anyagot.

De megismertet a t'iúszületési többlet, a halvaszüle-

tések, többes születések, elvetélések, törvénytelen

születések adataival és a bennük rejlő törvénysze—

rűségekkel, valamint a házassági termékenység és az egyke viselkedésével. Míg a születési arány alá-

hanyatlásának okait kutató fejezet a népesedés—

politika feladataira és jelentőségére is reátereli a figyelmet.

Terjedelemre ugyan jóval kisebb, mégis foko—

zott figyelemre tarthat számot (: biometriai rés: öt

tanulságos fejezete. Mert a demografus munkája

során éppen az egészséges ember testi és lelki

életére vonatkozó adatokkal ismerkedhetik meg a legritkábban, holott mind a belső szervek működé- sének biometriája, mind az átöröklési, vagy az antropometriai statisztika az ismereteknek bőséges

tárháza s napjainkban főleg a külföldön foglal el egyre előkelőbb helyet a tudományos kutatásban.

A biometriai rész utolsó fejezete, a szellemi élet

statisztikája a morálstatisztika tárgykörébe tarto-

zik, de kompendiumszerű összefoglalása az orvos—

kutató szempontjából is becses.

Szél könyvének anyagi részét érthetően a har-

madik, pathologíai főfejezet: a megbetegedési és az elhalálozási statisztika dominálja. A hivatalos népe—

sedési statisztikának tudvalévőleg egyik leginkább

kiépítésre szoruló ága a morbiditási statisztikdé.

Ezen a téren a speciális orvosi kutatásoknak, klini- kai statisztikáknak, valamint a társadalombiztosi—

tási szervek adatgyűjtő tevékenységének is fontos

szerep jut. Hogy Szél könyve az ilyen nem hivata-

los statisztikai adatgyűjtések közül a megfelelően nagy anyagra támaszkodó megbízhatóbbak eredmé—

nyeit szintén felöleli, a demografus szempontjából

jelentékenyen emeli a mű értékét, az orvos szem—

pontjából pedig egyenesen nélkülözhetetlen ismere- tekre világít reá. Természetesen a megbetegedések

és nyomorékkáválások fejezetsorozatánál lényege—

sen bővebb a biztosabb és gazdagabb hivatalos adat- gyiijtemények bázisára helyezkedő mortalitási stu—

tisztikai rész,. Míg ugyanis a morbiditási fejezetek a betegsegélyző pénztári megbetegedési adatoknak

és a foglalkozási betegségeknek csupán bizonyos néprétegre vonatkozó adatain kívül az egész né—

pességről csak egyes speciális betegségek és ba- jok (bejelentésre kötelezett fertőző betegségek, nemi betegségek, iszákosság következményei, vak—

ság, siketnémaság, testi fogyatékosságok, elmebeteg-

ségek) viselkedésére mutatnak a mortalitási statisztika a népesség egészének halandósági viszo—

nyaíról számol be s 27 fejezete demográfiai tekin—

reá,

—— 515 —— 1931

tetben legalabb is ugyanolyan részletes, mint a szü- letési statisztikáé. Szerző itt kiterjeszkedik a halan- dósági viszonyoknak a népességi ismérvek (nem,

kor, családi állapot, vallás, anyanyelv, műveltség

stb.) szerinti részletezésére. Főleg a különböző élet—

korok halandósági viszonyainak specifikus tárgya-

lása rendkívül beható; de még tartalmasabb és

részletezettebb az egyes halálokok viselkedésének sokoldalú rajza: Szél külön fejezetekben veszi mélyrehatoló vizsgálat alá a fontosabb betegségek által okozott haláleseteket. A mortalitási adatok boncolása során természetesen kitér egyéb szem-

pontokra, így az éghajlati behatásoknak, az idő-

szakok befolyásának, a lakás- és foglalkozási Vi- szonyok és a halandóság alakulása közti összefüg—

géseknek bemutatására és ismerteti a haláloki no—

menklatúrát. halandósági táblát stb. A halandósági adatok után következő szaporodási fejezet kom—

pendiumszerü rövidsége mellett szintén egybefog—

lalja a fontosabb részleteket; a könyvet (1 közegész—

ségügyi személyzet és intézmények viszonyait is—

mertető nyolc fejezet zárja be.

A felrajzolt keretben Szél hatalmas anyagot so—

rakoztat fel. Rendkívüli olvasottsága lehetővé tette, hogy a magyar és külföldi kutatások legfontosabb

eredményeit szinte minden fejezetben röviden ösz—

szefoglalhassa. Különösen értékes a mi szempon—

tunkból a magyar orvosi statisztikai vizsgálatok

tanulságainak egybetömöritése, de említésremélló,

hogy a magyar statisztikusok _. élükön főleg Kő—

rösy —— tudományszakunkban nem egyszer úttörő értékű munkálatait is behatóan méltatja; a könyv

nagyobb fejezetei után következő irodalmi össze- foglalások pedig a további kutatások lehetőségét nyitják meg. Munkájának megírását alapos elő- tanulmányok előzték meg —— közülük nem egy ép-

pen a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain publi- káltatott —, melyeknek eredményei (pl. a íiúszüle-

tési többlet és a többessziiletések alakulása stb.)

nemzetközi szempontból is figyelemre tarthatnak számot. Tanulságos. tömör táblázatokban nemcsak

a magyar hivatalos és klinikai statisztika adatait sorakoztatja fel, hanem a hazai számanyagot nem—

zetközi táblázatokkal kerekíti ki. úgyhogy könyve az egyes jelenségek értékeléséhez nélkülözhetetlen

összehasonlító statisztikai adatokat is közreadja.

Gyakran fordul —— a nemzetközi városi háttér meg- festésével is —— a magyar székesfőváros statisztikai adattár-ához. Bemutatja a legfontosabb felvételi

mintákat, a gépi feldolgozásnál használatos kar-

tonlapok néhány mintáját s a statisztikai módszer matematikai részét tárgyaló fejtegetései során a grafikai ábrázolás előnyeit tanulságos térképek és

grafikonok közreadásával igazolja; a mű anyagi részében is számos grafikon és kartogramm segít- ségével könnyíti meg az adatok tanulságainak fel—

ismerését és megrögzítését. Módszertani megjegy-

5. szám. _ 516 _ 1931

zéseí a statisztika elméleti követelinenyeire hívják

fel az olvasó figyelmét s ha a demograt'us itt-ott az anyag kombinativ adatokkal való to Yabbrészle—

tezését is szükségesnek látná, érthető. hogy enneka

könyv megkötött terjedelme útját állta. Stílusa görv

_nál óvatosan utal a

tlillé teny, a tanulságok levon—

zavaro tényezőkre; talan csak ott, ahol az öngyilkos—

ságok vallásfelekezet szerinti megoszlását ismerteti

(408. lap),hagyja el (két mondatban) a tankönyvben

egyedül irányadó teljesen tárgyilagos hangot. Na—

gyon hiányzik viszont könyvéből az alfabetikus, indexszerti tárgymutató, valamint a táblázatok és

rajzok mutatója, mert e nélkül a nagy anyag for—

rásmt'iként való gyakorlati felhasználása nehézsé- gekbe ütközik.

A magyar orvosi és statisztikai irodalom első—

rangú forrasművet nyert Szél átfogó tartalmú köny- vében; sőt a mű anyagának teljességével és részle—

tességével a külföldi egészségügyi statisztikai kézi-

könyvek mellett is kitűnően megállja a helyét, úgy—

hogy H— legalább a statisztikai tudomf'mynak ebben

az ágában % végre nem külföldi szerzö műve az egyedüli tan— és kézikönyv Magyarországon. Kívána- tos volna, hogy a magyar statisztikai irodalom a sta—

tisztika egy—egy másik ágát hasonló részletességgel feldolgozó művekkel mielőbb gazdagodjék s így

'alóra 'áljék Buday László nagy koncepciójú terve. aki elméleti tankönyvének folytatásaképen túlkorán véget ért életének utolsó éveiben a statisz- tika egyes re'-szinek rendszeres feldolgozását is munkába vette. de a megkezdett nagy művet bete—

jezni A— sajnos ————— már nem tudta. Th. L. dr.

Juhos Lajos : Ktsgazdaságok jövedelmi ered- ményei az 1929-ik évben.

Louis Juhos: Les revenus des petites exploita- tions agricoles ez 1929.

Keszthely, 1930. 80 li Keszthely. 1930, 80 p.

Re'sumé. En Hongrie, [(l plupurt des produits

uyrícoles sont iournis par de petils cultivnleurx, possédant plus des deux tiers des tettes laboum—

blesi Aussí, il est néressaire de rozmaítre les condi—

tions de ces petites exploitations. pour recherche!

les moyens pre/tres () en dévelopiwr la production.

Jusgue-ld, on tfavait (]ue (les estimations () cel égard. On doit (i M, Louis Jn 11 o s, professor" de ['Ecole supéríeure d'agrírulfure de Keszthely, (i'avoir (Iressé une .s'tdtistigue sur les comptes dm petitcs exploitations rurales, et (Ijen avoir publié [es premiers résultats. Nous attvndons (ILM), mu—

formémcnt () Ill promesse faite dans son ozwmge, il

melto compléfement en lumiere Iu situation des ]:etits cultinateurs hongroís.

*

A mezőgazdasági kis— és nagyüzem között a fő- kiilonbség abban van. hogy níg az utobbi főként piac-a termelő vállalkozás. addig az előbbi sza-

nn'n'a elsosorban a saját háztartásnak természetbe- niekkel való ellátása a főeél s csak másodsorban jön számításba ennél a piac, mint ahogy a nagy—

üzemnél meg a saját háztartás szükséglete a má—

sodrangú szempont. Ebből persze nem következik a piac ellátásában való kizárólagos szerepe a nagy—

üzemnek, hanem csupán az, hogy a nagyüzemben

a gazdálkodás formája inkább fedi a vállalat köz-

gazdasági fogalmát, mint a kisüzemben. Amiből viszont következik, hogy ott jelentősebb a tőke sze-

repe —— az állóké éppúgy, mint a forgóké —— ami

pedig természetszerűleg vonja maga után eredmé—

nyességük, jövedelmezőségük számontartását. Ez—

zel szemben a kisüzem főtériyezője a munka, mely—

nek eredményessége a viszonyok alakulásához mér-

ten jót—rosszul az üzem eredményeinek különö—

sebb nyilvántartása nélkül is ellátja a kisbirtokos

családjának szükségletét s biztosítja az üzem fenn-

maradását is. Ez az oka főként a nagyüzem köny- nyebb hozzáférhetősége mellett annak, hogy a me- zőgazdasági üzemek eredményeinek az agrárpoli—

tika célkitűzései számára való feldolgozása a kül—

totdön is először a nagygazdaságok számtartásaira

támaszkodott, mint ahogy nálunk is az efféle kisér—

letek eleddig csak a nagyüzemek viszonyaiba igye—

keztek bepillantást nyerni. Amint azonban a haladó élet bebizonyította. hogy agrartermelósben az ipari

kom-entraeióvat ellentétes i'anyi't üzemi elaprózi'r

(i.-[s az evolueiós folyamat, a külföldön nyomban megindult a kisgazdaságok üzemi viszonyainak kus latasa. Vallvetett munkaval ——— időt és fáradságot

nem kímélve — igyekeztek a szakkörök és lelkes férfiak az e teren külföldön is felmerülő nehezse—

geket legyozni és a kisgazdaságok szz'xmtartási rendi szerének intézményes megszervezésével s a begyűj—

tött szamtartasi eredmények statisztikai feldolgo—

zásávat ma már tat'othatatlanul tudnak rámutatni

a kistizemnek a nagyüzemmel szemben valo köz- gazdasági t'ölényére és a köz érdekeit munkáló agrárpolitika tem'iivaloira.

A magyar kisiizemeknek a nyugatiakkal szem—

ben való elmaradottságuk közismert, okai is tudott

dolgok, de a hazai kis- és nagyüzemek egymás—

hoz való viszony; majdnem ismeretlen. Az üzem- kategóriák teljesítőképessegének megítélésére, köz- gazdasági jelentőségük megállapítására nélkülö- ziink úgyszól 'mi minden realis alapoti Az érdek- képviseleti pr(')batkozások megbízhatatlanok, a ma- ganosok ezirányú kísérletei pedig inkább egy—egy üzem adataiból nyert, alig helytálló általánosítá- sok s ezért elmondható, hogy jórészt sejtéseken, de

legfőként érzelmi szemüvegeken keresztül végzett

lwrstések alapján történt eddig minden párhu—

zamba attítása a hazai mezőgazdasági üzemkatego- riáknak. mely szembeallttasokban az egyetlen reá- lis alapot a hí'atalos statisztika üzemkategórián—

kint szolgáltatott terniósz'ttlagai jelentették csupán.