A magyar építőipar, 1961–1965 (I.)

(1)

STATISZTIKAI ELEMZÉSE'K

A MAGYAR ÉPITÖIPAR, 1961—1965 (I.)

KEREKES OTTÓ

A második ötéves tervben előírt feladatok többsége közvetlenül vagy köz—

vetve kapesolatban volt az épitőiparral; e feladatok jelentős részének megvaló—

sítása kisebb vagy nagyobb mértékben az építőipar munkájától függött. Gondol—

junk az 5 év alatt felépítendő negyedmillió lakásra, a Tiszavidéki Vegyikombi—

nátra, a nyíregyházi és a békéscsabai új konzervgyárra, a mezőgazdasági nagy—

üzemi férőhelyekre, az út—, a vízvezeték— és a csatornahálózat-építésre, a 3300 iskolai teremre stb. E fontosságra és teljességre való tekintet nélkül kiragadott példák bizonyítják, mennyire sokrétű és milyen tekintélyem az a feladat, amelyet.

az építőiparnak a második ötéves tervidőszakban meg kellett valósítania.

A TERMELÉS VOLUMENÉNEK ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETÉTELE

A tervtörvény az építőipar termelési feladatait a következőképpen hatá—

rozta meg: ,,Az építőipar termelésének — összhangban a beruházási és egyéb építkezési szükségletekkel —— 1965—ben az 1960. évi termelést mintegy 40 száza—

Iékkal kell meghaladnia."1

A terv számítási anyagai 3 a termelés emelkedésének mértékét pontosabban 40,6 százalékban állapították meg. Az előirányzat szerint — amely az tm. szocialista. építőiparra, tehát az állami építőipari vállalatokra, az építőipari szövetke—

zetekre, továbbá az épitési-szerelési munkákat saját munkaerővel végző, de nem az építőiparba sorolt állami és szövetkezeti szervezetekre vonatkozott —— az öt—

éves tervidöszakban kb. 156 milliárd forint összegű építőipari munkát kellett elvégezni. A szocialista építőiparban öt év alatt mintegy 159 milliárd forint ér- tékű építési—szerelési munkát Végeztek el, tehát többet, mint amennyivel a terv

számolt3 Ez mintegy 56 százalékkal volt több, mint amennyit a szocialista épí—

4 1961. én 11. törvény a Magyar Népköztársaság második ötéves népgazdaságfejlesztési tervéről. Magyaf Közlöny. 1961. október 17.

' Cikkemben a tervtörvény előírásai mellett a terv számítási anyagait, melyek a terv- törvény előírásainak részletezését tartalmazzák, is figyelembe veszem. A tervtörvénytől történő megkülönböztetés érdekében a számítási anyagokra ,,terv" megjelöléssel hivatkozom.

' Az ötéves terv számítási anyagaiban levő előirányzatokat és a tényleges teljesítésre vonatkozó adatokat közvetlenül nem lehet összehasonlítani, egyrészt azért, mert a tervben sze—

replő adatokat 1959. január 1—1 árakkal számították, másrészt azért, mert az ,,országos' építőipar", Illetve a ,,szocíalista építőipar" fogalma és köre a tervidőszak folyamán megváltozott. Igy pél—

dául az ötéves terv összeállításakor a távvezeték-építést nem tekintették építőipari tevékeny- ségnek, 1965-ben viszont -— a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelően — már igen. A cikkben szereplő tervadatok számítottak, ugyanis az 1965. évi árszintre és konstrukcióra —- részben becs:

lés segítségével —- átszámítottuk. Ez természetesen nem vonatkozik a tervtörvényben szereplő előirányzatokra. amelyeknél ilyen átszámításra nem volt szükség.

e;

(2)

788 KEREKES O'I'ro

tőipar az előző ötéves időszakban (az 1956—1960. években) elvégzett, és kb. 72 százalékkal múlta felül az 1951—1955. évek teljesítését. A magánépítkezéseket

is figyelembe véve 1961—től 1965—ig az országos építőipar közel 187 milliárd

forint értékben végzett építőipari munkát, ami 46 százalékkal volt több az előző 5 év teljesitményénél.

A második ötéves tervidőszakban az országos építőipar tevékenységének 56 százalékát az állami építőipar által elvégzett építőipari munkák tették ki.

A szocialista építőiparon belül az állami építőipar részesedése az előző öt évhez képest csökkent, mivel az általa elvégzett munkák volumene kisebb mértékben nőtt, mint az építőipari szövetkezetek, illetve a nem építőipari szervezetek/' tevé——

kenysége.

i. tábla

A második ötéves tervidőszakban elvégzett építőipart munkák volumene

Az 1961—1965. években elvégzett építőipari munkák

összege az az

(milliárd forint) 1951—1955. 1956—1960.

Megnevezés megmu— ,

88.

a, ötéves (százalék) * években elvégzett ténylegesen építőipari munkák

terv szerint százalékában

Állami építőipar ... 107 105 56, 3 140 148 Építőipari szövetkezetek ... . 9 4, 7 420 200 Nem építőipari szervezetek ... . 45 24, 2 271 168 Szocialista. építőipar ... 156 159 85,2 172 156 Magánépítkezések . t . ... . 28 14,8 242 109

Országos építőipar . 1 87 ] 00,0 ] 80 1 46

A 187 milliárd forintos épitési volumen számos új ipari, közlekedési, mező—

gazdasági, kereskedelmi, kommunális és szociális létesítményi; jelent. Ismét a teljesség igénye nélkül szeretném ezt ,,természetbeni" mutatókkal is szemléltetni.

A második ötéves tervidőszak folyamán számos nagy ipari létesítményt épí-

tettek. így többek (között az Oroszlányi Hőerőművet, a Tiszai Vegyi Kombinát

nitrogénműtrágya—gyárát, a Borsodi Vegyi Kombinát PVC üzemét, a Dunai Vasmű hideghengerművét, a Dunai Cement— és Mészművet, a Dunaújvárosi Szalmacellulóze—gyárat stb.

A forgalmi létesítmények közül az Erzsébet—hidat emelem ki. Emellett sok száz kilométer hosszúságban épültek új közutak, más vasúti és közúti hidak stb.

Jelentősen bővült a távbeszélő-hálózat.

A tervidőszakban több mint másfél millió szarvasmarha és több mint fél- millió sertés számára épültek istállók, ólak.

Közel félezer új bölcsőde és óvoda, mintegy négyezer általános— és középis—

kolai tanterem, több száz kultúrotthon épült több mint hatezerrel bővült a kór—

házi ágyak száma stb. Új mozik színházak épültek.

* 1961—1965 között több mint 280 000 új lakás épült. Mintegy 37 000 fő ré—

szére építettek új munkásszállót.

* A ,,nem építőipari szervezetek által elvégzett építkezések" korábban ,,házilagos építke- sek" megnevezéssel szerepeltek. Mivel e szervezetek jelentős részben megrendelésre is végez—

"nek építési munkákat, nem indokolt a "házilagos" jelző használata;

%

(3)

A MAGYAR EPI'I'OIPAR 789

Nem hallgatható el azonban 'az'sem, hogy bár az öt év alatt megvalósított építkezések volümene nagyságrendileg megfelelt a tervnek, két lényegesebb ne—

gatívvonás is jellemezte azt. Az egyik az, hogy a munkák összetétele nem min—

denben felelt meg a tervezettnek. Egyes ipari objektumnak nem készültek el, a lakótelepekhez csatlakozó kommunális létesítmények nem mindenhol elégítették ki a szükségleteket, az útépítés terén továbbra is számottevő a lemaradás stb.

A másik negatívum pedig az, hogy az építőipar nem teljesítette a fejlődés mér- tékére vonatkozó előirányzatot. 1965-ben a szocialista építőipar 36 százalékkal végzett több építési—szerelési munkát, mint 1960—ban, tehát csak megközelíteni sikerült a 40,6 százalékos előirányzatot. Ez azt jelenti, hogy bár a szocialista építőipar 1961 és 1965 között valamivel nagyobb építési volument teljesített, mint amennyivel a terv számolt, nem érte el azt a szinvonalat, mely az előirány-

zatban (a tervtörvényben) szerepel. Az ellentmondás oka az, hogy míg a növeke—

dés üteme 1962—ben lényegesen túlszárnyalta, 1963-ban és 1964-ben pedig meg—

közelítette a tervezettet, addig 1965-ben _ az ötéves terv utolsó évében —— jelen—

tősen elmaradt attól.

2. tábla

A szocialista építőipar termelési üteme

Az építési-szerelési munkák összege az előző évi százalékában

ÉV

a második ötéves terv

szerint ténylegesen

1961 ... 105,4* 105,4

1962 ... 104,8 110,l

1963 ... 107,7 106,'7

1964 ... 108,1 106,9

1965 ... 109,4 l.02,6

" Mivel a tervet 1961 végén tették közzé, 1961—re vonatkozóan a tényszámot közöltük.

Tekintettel arra, hogy a magánépítkezéseken végzett építőipari munkák vo—

lumene 1960—hoz viszonyítva (sökkent, az országos építőipar termelése l965—re a szocialista építőiparénál kisebb mértékben, 26,3 (1964—re 23) százalékkal emel—

kedett. Ez alacsonyabb volt, mint a megelőző ötéves időszakok fejlődése. (Az országos építőipari termelés volumene 1950-ről 1955-re kb. 41 százalékkal, 1955—

ről 1960—ra kb. 55 százalékkal emelkedett.)

Az építőipar termelése 1964-ben az 1960. évi termelés százalékában

Ország Százalék Ország Százalék

Bulgária ... 125 Anglia ... 121

Csehszlovákia ... . 103 Ausztria ... 118

Lengyelország ... . 130 Belgium ... 131

Magyarország ... 123 Finnország ... 139*

Német Demokratikus Köztársaság 119 Franciaország ... 138

Románia ... 168 Német Szövetségi Köztársaság . .. 131

Szovjetunió ... , . 119 Svédország ... 134*

* Csak a beruházási építkezések adatai.

(4)

799— KEREKES OTTÓ

1960 és 1964 között *a szocialista és a kapitalista országok nagyobb részében az építőipari termelés növekedésének "mértéke nagyobb volt, mint Magyaror—

szágon. A szocialista országok közül különösen Romániában, a kapitalista orszá—

gok közül pedig Franciaországban és Finnországban volt jelentős a fejlődés.

A termelés hazánkban az egyes kivitelező szektorokban igen eltérő mérték-—

ben emelkedett. Ha kedvezőnek is lehet tekinteni, hogy a tervidőszakban legna—

gyobb mértékben az építőipari szövetkezetek termelése nőtt, nem tekinthető vi—

szent kedvezőnek az, hogy a legtekintélyesebb anyagi-műszaki bázissal rendel- kező és a legfontosabb építési munkákat végző állami építőipar temnelésének vo—

lumene kisebb mértékben nőtt, mint a nem építőipari szervezetek által végzett

épitési munkáké. Az ötéves terv éppen az állami építőiparban számolt a legna—

gyobb mértékű —— kb. 45 százalékos —- növekedéssel, az állami építőipari válla- latok 1965. évi termelése azonban csak 31,3 százalékkal múlta felül az 1960. évi volument. Ugyanakkor a nem építőipari szervezetek — a második ötéves terv—

ben előirányzott kb. 27 százalékos növekedéssel szemben —— 38,5 százalékkal nö-

velték termelésüket. A magánépítkezéseken visszaesett a termelés, ami elsősor—

ban a magánlakás—építkezések csökkenésének volt a következménye.

1. ábra. Az építőipari termelés alakulása a második ötéves tervidőszakban kivitelező szektoronként

%

790

--- Mm,- gyz/Wan ',

7817 r- ___—_A..—

—-——- á/í'a'úar'l'szá'w/íazeffé /

770 __ . . lle/77 WWW/' ___—_A_.—

.rzz/wze/Et /'

750 _ —— Sima/Ma gpx/own ! !

- — -- Mayáná/fíem'seé ,/

75ű —— o-—o űpsla'yas akié/kan

740 * /

730 _i/ %

720

710

100 50

§ , ,,;

___—_a,

80

, 7.960 ! 7957 ! 7952 I 7953 ! _7964 17965

Az 1965—ben elvégzett összes épitési—szerelési munkáknak 56,8 százalékát az állami építőipari vállalatok végezték. A szocialista építőiparon belül az állami

(5)

A'eMAGY'AR EPITÖIPAR ' 791;

építőipar aránya 65,2 százalékot tettkí. Az országos építőiparon belül nőtt, a szocialista építőiparon belül csökkent 1960—hoz képest az állami építőipari szer—

vezetek által elvégzett munkák aránya.

_ 3. tábla

Az országos építőipari termelés megoszlása kivitelező szektoronként- Az 1960-ban ] Az 1965-ben

elvégzett építési—szerelési munkák Szektor

összege az országos a. szocialista összege az országos a szocialista

(milliárd ___—___— (milliárd ————-—————.-

forint? építőipar százalékában forint? építőipar százalékában

Állami építőipar ... 17,5 54,6 67,5 23,0 56,8 65,2

Építőipari szövetkezetek . . . 1,2 3,9 4,8 2,3 5,8 6,6

Nem építőipari szervezetek . 7,2 22,4 27,7 9,9 24,6 28,2

Szocialista építőipar ... 25,9 80,9 100,0 35,2 87,2 100,0

Magánépítkezések ... 6,1 19,1 — ő,2 12 ,8 —-

Országos építőipar .32,0 100,0 —— 40,4 100,0 ——

' 1965. január 1-1 árakon.

A második ötéves tervidőszakban az országos építőipar termelésének kb. 70, százalékát tették ki az új építmények létesítésével és a meglevő építmények át—

építésével, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatban végzett, tehát nagyrészt beruházási jellegű munkák, míg kb. 30 százalékot képviseltek a felújítási és kar—

bantartási jellegű munkák. Az új, a bővítési, az átépítési és a korszerűsítési munkák aránya az állami építőiparban kb. 75 százalék, az építőipari szövetke—

zeteknél kb. 50 százalék, a nem építőipari szervezeteknél kb. 60 százalék, a ma—

gánépítkezéseken pedig kb. 85 százalék-') volt. ' Az új (bővítési stb.) munkák építménycsoportok szerinti összetételében a tervidőszak folyamán lényegesebb változás nem következett be. E munkáknak kb. 30 százalékát képviselik a lakásépítkezések. Arányuk 1960—hoz képest némi-

legiosökkent, ami elsősorban a magánerőkkel felépített lakások számának csök- kenésének tulajdonítható. th. 10—10 százalékot képviselnek az ipari épületek és a vezetékek, előbbiek aránya 1960—hoz képest némileg csökkent, a vezetékeké pedig nőtt. Jelentős és; növekvő a' kereskedelmi és középületek, valamint az (egyéb építmények aránya is. (Lásd a 2. ábrát.)

A felújítási és karbantartási munkáknak hozzávetőlegesen 16—18 százalékát a lakóház-felújítások (—tatarozások), illetve lakásfelújítási és —karbantartási mun- kák, 10—10; százalékát az út— és vasútfenntartá-si munkák, valamint az ipari épületek felújításán végzett munkák, kb. 7 százalékát a vezetékfelújítási és -karbantartási munkák és 4—5 százalékát a víziépítményekkel kapcsolatos fenn—

tartási munkák tették ki. _ , ;

5 Az utóbbi két szektorban a valóságban az új munkák aránya ennél kisebb. A nem építő—

ipari szervezeteknél ugyanis nem lehet termelési értékként elszámolni a saját erőkkel rezsi- költségek terhjére végzett karbantartási és fenntartási munkákat, így e munkák értéke termé—

szetesen nem szerepel az építőipari termelési adatok között. Hasonló a helyzet a magánépítke—

zéseken, ahol a lakosság saját erőkkel végzett felújítási- és karbantartási munkái szintén nem szerepelnek a termelési értékben. A magánépítkezések termelési értékében csak a magánkisipa—

fosok által elvégzett ilyen jellegű munkák szerepelnek.

(6)

7 92 name OWO—

2. ábra. Az új (bővítési, átépítési, korszerűsítési) munkák megoszlása építménycsoportonként

7.960

0 70 20 30 40 50 ó'ű 70 t 80 .90 700 %

7.965

lakóházak lpanl' zeneszek/mi Jezefezeé ímé

sind/akk _elfkákg'au'kkáoí _ épí/mények Mezőgazdaság/' l/fake's

ápáYefek vasa/ak

Megjegyzés. A kereskedelmi és középületek csoportja magában foglalja a kereskedelmi, a tárolási, azigazgatási, a művelődési és a jóléti épületeket

LAKÁSÉPITÉS

, Az ötéves tervtörvény 250 000 lakás felépítését irányozta elő. Később az elő—

irányzatot 300 OOO-re emelték fel. A második ötéves tervidőszakban ténylegesen 282 .356 lakás épült. 1961 és 1965 között kb. ugyanannyi lakást építettek, mint a

megelőző öt évben.

Az ötéves tervidőszakban évente 18—20 000 lakást az állami építőipari Vál——

lalatok építettek, ami átlagosan közel 40 százalékkal—több, mint az előző [öt év

átlaga, de a második ötéves tervidőszakon belül alig mutatkozik fejlődés. Az

előző öt évhez képest — és az ötéves tervidőszakon belül is —— visszaesés tapasz- talható a magánkivitelezésben megvalósuló lakások számában. Ezt csak részben ellensúlyozza a szövetkezeti kivitelezésben épülő lakások számának számottevő növekedése.

4. tábla,

A lakásépítés alakulása kivitelező szektoronként

Az é itóipari

(átlagú és :?z ipari A magán-

Idgssgnk vállalatok által szovtiáglzetek kivitelezésben Összesen

felépített lakások száma

1956 — 1960 ... 70 804 4 500 208 546 283 850 1961 ... 18 040 3 015 46 472 67 527 1962 ... 19 127 4 194 30 778 54 099 1963 ... 19 310 4 821 28 597 52 728 1964 ... 20 463 5 847 27 095 53 405 1965 ... 20 634 6 852 27 111 54 597 1961 — 1965 ... 97 574 _ 24 729 160 053 282 356

1961 —— 1965. az előző öt év százalé— ,

kában ... 137,8 5495 76,'7 9.9,5

(7)

A MAGYAR EPITÓIPAB

793

Az 1960—at követő években szinte valamennyi európai szocialista és kapitalista országban növekedett a lakásépítkezések üteme, és az 1961—1965 között használatba vett új lakások száma 10—12 százalékkal felülmúlta az 1956—1960 években épített lakások számát. Különösen nagymértékű volt az emelkedés a szocialista országok közül Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársa—

ságban, a kapitalista országok közül pedig Dániában és Svájcban. Az 1000 la—

kosra jutó újonnan épített lakások száma a Szovjetunióban, Svédországban és a Német Szövetségi Köztánsaságban a legmagasabb, míg Magyarország a többi országhoz képest viszonylag alacsony szintet ért el.

5. tábl a

A lakásépítés üteme és (IZ—1000 lakosra jutó újonnan épített lakások száma egyes európai országokban

- ,— _ — A 1 l sra '

Az 1906—1960. Az 1961—1960. Azégggiáuggo. ását? lgggwk 233132???

Ország években épített. új lakások az 1956—1960. száma

évi átlagos száma évek állagának

(1000 lakás) százalékában 1956—1960 1960—1965

Bulgária ... 47,7* 46,2** 96,9 6,2 5,8

Csehszlovákia ... 69,8 —90,1** 129,1 5,2 6,5

Lengyelország ... 124,4 145,8** ll7,2 4,3 4,8

Magyarország ... 56,8 56,5 99,5 5,7 5,6

Német Demokratikus

Köztársaság ... 63,6 80,0 125,8 3,7 4,7

Románia ... 120,2 132,0** 109,8 6,7 7,0

Szovjetunió ... 24953 2515,0** 100,8 12,0 ll,3

Anglia ... 298,6 347,7 116,4 5,8 6,5

Ausztria ... 37,4 42,5 113,6 5,3 5,8

Dánia . . . ., ... 24,3 34,3** 141,2 5,3 7,4

Finnország ... 30,9 38,1 123,3 7,1 8,5

Franciaország ... 286,7 348,5 121,5 6,4 7,4

Hollandia ... 83,6 91,9 109,9 7,5 7,8

Német Szövetségi

Köztársaság ... 541,2 584,9 108,1 10,5 10,2

Svájc ... 38,1 56,0 l47,0 7,3 9,8

Svédország ... 64,2 82,8 129,0 8,7 10,9

' 1957—1960. évek adata.

" 1961—1964. évek adata.

A lakásépítés aránya az új építkezéseken belül a nyugat—európai országok—

ban általában magasabb, mint nálunk. (Ehhez részben hozzájárul egyrészt az,

hogy általában fejlett országokról lévén szó, az építési igény sok építményfaj—

tánál bizonyos értelemben kisebb, mint nálunk, másrészt valamelyes torzítást okozhat az egyes fogalmak eltérő értelmezése is.)

Az adatok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy a szocialista or—

szágokban jelentős számú lakás épül magánerőből is, ezek figyelembevételével az arány —— mint a Magyarországra vonatkozó adatokból is látható — magasabb

lenne. (A nemzetközi adatokat lásd a 794. oldalon.)

Ha számszerűleg nem is emelkedett —— sőt némileg csökkent is —— az előző öt évhez képest a második ötéves tervidőszakban felépített lakások mennyisége, számottevő javulás tapasztalható a lakások nagyságában és felszereltségében.

Az egyszobás lakások aránya 43,4 százalékról 262 százalékra csökkent, míg a

(8)

794— . : nKEREKEB—OTTG' két— és több szobás lakások aránya, jelentősen megnőtt; Szintén megnőtt az újonnan épített lakásokon belül a villannyal, *a vízzel ellátott és a fürdőszobás

lakások aránya. (Lásd a 6. táblát.)

A lakásépítés aránya az építési beruházásokból

Ország (időszak) Százalék

Magyarország (1961—1965) ... . ... 30 (21?

Csehszlovákia (1960—1964) ... . ... 24 ' Lengyelország (1960—1964) ... 21**

Románia (1960—1964) ... . ... , ... 14"

Szovjetunió (1958—1962) ... . ... 30*

Anglia (1960—1964) ... 39 * _' Ausztria (1959—1963) ... 39 K Dánia. (1960—1964) ... 36 A Finnország (1959—1963) ... 36 Franciaország (1959—1963) ... . ... , . . . 45 Hollandia (1959—1963) ... 35

Irország (1959—1963) 26

Német Szövetségi Köztársaság (1959—1963) ... 44 Norvégia (1959—1963) ..., 32 ,a ' Olaszország (1959—1963) ... , . 46 Svájc (1959—1963) ... , 41 , Svédország (1960—1964) ... V 36

' Allami lakásépítési beruházások.

" A magánberuházások adatai nélkül.

6. tábla

Az 1956—1960. és az 1961—1965. években épített lakások nagysága és felszereltsége

*. ; , A _ Fürdő-

Három Villany Víz szobával

Egy Kettő* és több*" ——————-————————-—-—-————- vaggó.

"§? ' vezetékkel _ maggal

lakószobús ' ! ellátott.

lakások száma az összes felépített lakás százalékában x

1956 _ 1960. . .! ... 43,4 ' 52,o ' 4,6 sm 39,7 38,2

1961 — 1965 ... 26,2 64,6 9,2 92,7 49,3 62,4

Ebből: a _ '

1961 ... 35,7 57,9 6,4 85,8 38,0 49,6

1962 ... 29,9 62,5 7,6 923 49,1 63,9

1963 ... 25,0 66,0 9,0 93,7 50,8 66,6

1964 ... 22,3 66,0 11,7 95,7 53,9 67,3

1965 ... 18,5 69,1 12,4 97,1 56,9 67,3

' A'másfél szobás lakásokkal együtt.

" A két és fél szobás lakásokkal együtt.

A javulás ellenére —— elsősorban a vizvezetékkel való ellátottság tekinteté—

ben —— még mindig jelentős nálunk a lemaradás más európai országok lakás—

építkezéseihez képest. A Vízvezetékkel ellátott újonnan épült lakások aránya például 1964—ben Ausztriában 96,0, Csehszlovákiában 89,9, a Német Demokrati- kus Köztársaságban 97,8, Svédországban és Angliában 100 százalék volt; 4

Az állami építőipari Vállalatok által felépített lakások felszereltsége az át—

lagosnál kedvezőbb. Ezek a lakások gyakorlatilag kivétel nélkül víz— és Villany—*

(9)

A MAGYAR ÉPITÖIPAR

795 vezetékkel ellátva, fürdőszobával vagy fürdőfülkével és 1965—ben már túlnyomó- részt bee'pítevtt konyháberendezéssel és öltözőszekrénnyel épültek. A második öt- éves tervidőszakban jelentősen emelkedett az állami lakásépítkezéseknél a kor—

szerű fűtési rendszerek alkahnazása. Elsősorban a távfűtési rendszerbe bekap—

csolt lakások aránya nőtt, de 1963-tól kezdve mind elterjedtebben alkalmazzák

a gázfűtést is.

7. tábla Az állami építőipari vállalatok által épített lakások* megoszlása

a fűtési rendszer szerint

(százalék)

! 1961. 1962. 1963. 1964. 1965.

Fűtési rendszer

! évben

Kályhafűtés ... 69,3 62,3 36,2 30,7 31,7 Távfűtés ... 16,3 25,5 43,6 44,1 46,2

Egyéb központos fűtés ... 13,4 9,1 9,5 10,5 9,0

Gázfűtés ... - 0,5 - 1,6 9,5 12,7 12,0

Egyéb fűtési rendszer ... 0,5 1,5 1,2 2,0 l,l

Összesen 100,0 ' 100,0 100,0 100,0 100,0

' Az egymillió forintnál nagyobb költségvetési összegű lakóházakban épült lakások adatai.

Az állami építőipar tehát teljesítette a tervtörvénynek az újonnan felépí—

tett lakások fűtésa rendszerére vonatkozó előírását, mely kimondta, hogy ,,az állami beruházásból megvalósuló lakásokat. .60 százalékban központi fűtéssel ellátva kell építeni."

Az MSZMP Központi Bizottságának 1960. júniusi határozata előírta, hogy .az illetékes minisztériumok és üzemek készüljenek fel az épülő lakások fel—

szereltségének a fokozására, több beépített bútor. .gyártására és alkalmazá—

sára. A határozat nyomán jelentősen emelkedett abeépített konyhaberendezés—

sel és beépített öltözőszekrénnyel ellátott lakások aránya. 1965-ben már a laká- sok kétharmad részében beépített konyhaberendezés és öltözőszekrény egyaránt volt és csupán az elkészült lakások 8,4 százaléka épült beépített bútor nélkül.

8. tábla Az állami építőipari vállalatok által épített lakások* megoszlása

a beépített bútorral való ellátottság alapján

(százalék)

1961. 1962. 1963. 1964. 1965.

Felszereltség

évben

Csak beépített szekrény van ... 31,7 19,2 13,0 9,3 4,6

Csak beépített konyhaberendezés van . . 1,7 3,1 12,6 10,9 20,7 Beépített szekrény és konyhaberendezés

is van ... 44,0 64,9 58,2 66,5 66,3 Nincs beépített bútor . . . '. . . . . 22,6 12,8 16,2 13,3 8,4 .

Összesen ] 00,0 1 00,0 ] 00,0 ] 00,0 100,Ö

* Az egy millió forintnál nagyobb költségvetési összegű lakóházakban épült lakások adatai.

(10)

796 - means arra A 15 éves lakásfejlesztési terv 1961—1975 között egymillió lakás felépítését irányozta elő. Az már a terv kidolgozásakor is nyilvánvaló volt, hogy ennek tel-A' jesítése csak korszerű lakásépítési módszerek alkalmazásával, elsősorbanrwaz előregyártott fal— és födémelemek növekvő elterjesztésével valósítható meg..

A második ötéves tervidőszakban számottevő volt a haladás ezen a téren.—

1965-ben már az állami kivitelezésű lakásoknak nagyobb részét olyan lakóhá—

zakban valósították meg, melyeket előregyártott falszerkezetekből építettek

fel. A téglafalszerkezetű és vasbetonvázas lakóházakban épült lakások aránya

az összes lakásnak alig egyharmad részét tette ki. A téglafelhasználáson belül is megnőtt az üreges téglafajták aránya. (Az összes téglafelhasználásnak *—

1960-ban 15, 1965—ben több mint 40 százalékát képviselték.) ;

9. tábla

Az 1961—1965- ben átadott állami kivitelezésű lakások megoszlása az épület falszerkezete alapján

' (százalék) ?

1961! * 1962! 19633 1964. 1965. *

Falszerkezet " '

évben

Hagyományos falszerkezet ... 84,9 62,7 49,5 42,3 36,8 Ebből:

téglafalazat ... 60,8 ' 46,5 27,8 25,4 21,5—

vasbetonváz ... 16,3 11, 2 16,8 14, 7 11,4 egyéb falazat ... 7,8 5, 0 4,9 2, 2 3,9—

Korszerű falszerkezet ... 15,1 37, 3 50,5 57, 7 63,2

Ebből: '

téglablokk ... — 3,5 4,6 8, 4 8,9f

kis- és középblokk ... 8,8 20,0 23,0 20, 2 18,9 nagyblokk ... 5,0 11,2 19,5 23, 2 26,1

panel ... O,2 0,1 ' 1,3 3,8 6,2

öntött fal ... 1,1 2,5 2,1 2,1 3,1 Összesen 100,0

100,0 ] 00,0

100,0 100,0

' Az egymillió forintnál nagyobb költségvetési összegű lakóházak adatai.

Az elért eredmények azonban korántsem megnyugtatók. Egyrészt azért nem, mert a 9. táblában szemléltetett fejlődés csak az állami kivitelezésű la- kásokra vonatkozik, melyek az összes lakásépítkezésnek csak 35—38 százalé-—

kát képviselik és más szektorokban — az építőipari Szövetkezetek által, illetve a magánépítkezéseken megvalósított épületeknél — változatlanul a hagyomá—

nyos módszer az uralkodó. A másik probléma: a 15 éves lakásépitési terv tel-—

jesítéséhez az állami építőipari vállalatoknak az elkövetkező években -— leg-—

később 1970-től —-—- legalább évi 35—40 000 lakást kellene felépíteniök. Ennyi lakás felépítése azonban már a blokkos módszerekkel sem képzelhető el. A panelfalazatú lakóházak aránya még 1965—ben sem volt kielégítő, és csak 1966- ben épülnek fel az első ———- a jelenlegi legkorszerűbb technológiával megvaló-—

suló —- házgyárí lakóházak. Az 1965—ben felépült első házgyár kapacitása az évi 2000 lakás alatt maradt. Csak a harmadik ötéves tervidőszak' végére vár—

ható, hogy a házgyárak összes kapacitása eléri az évi 10 000 lakást, ami —— ha feltételezzük, hogy más módszerekkel kb. ugyanannyi lakás épül, mint jelenleg -— még mindig csak évi kb. 30 000 lakás állami kivitelezésű felépítését te-

(11)

A MAGYAR ÉPITÖIPAR

szi lehetővé. Ahhoz tehát, hogy a 15 éves lakásfejlesztésí terv teljesítése a harmadik ötéves tervidőszakban a 15 éves tervnek megfelelő legyen —— a tervbe vett házgyári kapacitások mielőbbi létrehozása mellett —, az eddiginél—foko- zottabb mértékben kell támogatni anyaggal és amennyire lehet kisgépekkel is, a szövetkezeti kivitelezésben és a magánkivitelezésben megvalósuló laká—

sok építését, az építőipari szövetkezetek számára lehetővé kell tenni, hogy mind nagyobb arányban építsenek emeletes lakóházakat (társasházakat).

A felépíthető lakások száma —— egyéb tényezők mellett —— függ a lakás—

építési költségek alakulásától is. A második ötéves! tervidőszakban az állami kivitelezésű lakások építési költségei csökkentek. A költségek csökkenését

elsősorban a blokkos falszerkezetű lakóházak arányának emelkedése eredmé—

nyezte, de hozzájárultak bizonyos hatósági árintézkedések is. A költségek

csökkenését annál is inkább kedvezőnek kell tekinteni, mert a tervidőszak

alatt javult a lakások felszereltsége 'és nőtt a lakások átlagos nagysága.

;

10. tábla Az állami kivitelezésű lakások építési költségeinek alakulása

A lakásterület egy

Év Az egy lakásra négyzetméterére

!utó építési költség (forint)

1961 ... 150 400 3 090

1962 ... 138 700 2 930

1963 ... 140 300 2 870

1964 ... 141 800 2 870

1965 ... 143 000 2 870

A következő években a csökkenés valószínűleg nem folytatódik, sőt a lakásépítési költségek némi emelkedésével kell számolni. Ennek oka egyrészt a jelenleg még költséges panelfalszerkezetű és öntött falazatú lakóházak ará- nyának növekedése, másrészt a szintén drágább középmagas és magas lakó—

házak arányának növekedése. (Ez az utóbbi megállapítás természetesen csak az ún. ,,nettó" lakásépítési költségre vonatkozik, mert a lakásépítkezések kap—

csolódó és járulékos beruházásainak költségeit is magában foglaló ún. bruttó lakásépítési költségek az emeletszám növekedésével általában csökkennek.)

A lakásépítkezések színvonalával kapcsolatban elmondottak nem lenné—

nek teljesek, ha nem foglalkoznánk az építkezések minőségével, amely még mindig nem kielégítő. Különösen sok panasz van a különböző szerelvényekre, az asztalosmunkákra (ajtó és ablak), a parkettára és a mázolásra. (Erre vonat—

kozólag azonban a jelenlegi állami adatszolgáltatási rendszerben nem állnak rendelkezésre adatok.)

A LÉTSZÁM ÉS A TERMELÉKENYSÉG ALAKULÁSA

1965—ben a magyar építőipar —— nem számítva a lakosság saját erőkkel

végzett építkezéseín dolgozókat -—— mintegy 415—420 000 főt foglalkoztatott,

mintegy 10—12 százalékkal —-— 40 000 fővel — többet, mint 1960—ban.

A 11. táblából kiderül, hogy a második ötéves tervidőszakban az állami tervezőintézetek dolgozóinak létszáma emelkedett a legnagyobb mértékben.

Az 55 százalékos tervezőinte'zeti létszámnövekedés a szocialista építőipar ter—

(12)

798 ' ' MREKESV arra

melésének emelkedését (360/0) is felülmúlja. Ehhez valószínűleg hozzájárulnak

az elég gyakori áttervezések (tervmódosítások), illetve a felesleges —-— meg—

valósulásra nem kerülő munkákra vonatkozó — tervezések.

11. tábla

Az építőiparban foglalkoztatottak száma' szektoronként

1960. 1965.

Szektor évi ioglalkoztatottak száma (ezer fő)

Állami építőipar ... 225 236

Építőipari szövetkezetek ... 25 38 Nem építőipari szervezetek , . . 90 102 Építőipari magánkisiparosok . . 22 21 Állami tervezőintézetek ... 14 21

Összesen 376 418

' Az építőiparban foglalkoztatottak létszámához ebben a vonatkozásban nem célszerű hozzáadni a lakosság saját erőkkel végzett épitkezésein dolgozók számát, mivel ezek közt jelen-_

tős számban vannak állami vállalatoknál vagy _más 'szervezeteknél foglalkoztatott építőipari munkások, s ezáltal halmozódás állna elő.

A nem építőipari szervezetekre vonatkozóan csak az építőipari munkán közvetlenül fog-—

lalkoztatott munkások létszámára vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. Ezeknek száma 76000, illetve 88 000 volt. E munkákon azonban jelentős számban dolgoznak termelest irányító műszaki

és adminisztratívwalkalmazottak is. Ezek számát becsléssel állapítottam meg.

Az összes létszámon belül természetesen legnagyobb arányt a közvetlenül építési—szerelési munkákon foglalkoztatott munkások száma képviseli. Ezek

száma az 1960. évi 253 OOO—ről (illetve a lakosság saját erőkkel végzett építke—

zéseín dolgozókkal 314 OOO—ről) l965-re 269 OOO—re (illetve 317 OOO—re) emelke—

dett. (Lásd a 12. táblát.) Az építőipari munkáslétszám emelkedésének mértéke

—— 6,1 százalék (illetve 1,0%) —- alatta marad az összes foglalkoztatottak lét—

számváltozásának. Ebből következik, hogy a közvetlenül építőipari munkán dolgozó munkások aránya l965-re csökkent. Az építőipari munkások arányá—

nak csökkenését részben az okozta, hogy —— más népgazdasági ágakhoz ké—

pest —— az építőipar viszonylag kedvezőtlenebb munkafeltételeket biztosít (állandó lakhelytől távol eső, nem telepített munkahely, idényszerűség, a gé- pesítés aránylag alacsony színvonala stb.). ' * *

Feltűnő, hogy a legfontosabb kivitelező szektor, az állami építőipar építő- ipari munkáslétszáma csökkent, tehát feltételezhető az, hogy az építőipari szö- vetkezetek, illetve a nem építőipari szervezetek részéről bizonyos elszívó hatás jelentkezett. Várható, hogy ez a tendencia 1966—ban — legalábbis egyelőre ——

megáll, mivel a februári bérintézkedéseket, így például a különélési pótlék

jelentős felemelését követően az előző évekhez képest kedvezően alakult az

állami építőipar munkáslészáma. 1966 májusában az állami építőipari válla- latok kb. 3 százalékkal több építőipari munkást foglalkoztattak, mint egy év—

vel korábban.

1965-ben a nem építőipari szervezetekben foglalkoztatott építőipari mun-—

kásoknak mintegy fele olyan munkákon dolgozott, melyek jellegükben nem tér—

tek el az állami építőipari vállalatok által elvégzett munká—któl, de ahol az ala—

csonyabb műszaki felkészültség miatt a munkatemnelékenység színvonala lénye—

(13)

A' "MAGYAR ÉPITÖIPAR 7 99

gesen alacsonyabb volt. (A teljes igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy egy 1965—ben végrehajtott reprezentatív felvétel szerint a nem építőipari szervezetek által felépített új építmények —— és ezen belül az új lakóházak —-— kivitele—

zési ideje rövidebb volt, mint a hasonló nagyságrendű, állami építőipari vál- lalat által felépített építmények átlagos kivitelezési ideje. Feltehető, hogy az alacsonyabb termelékenységi színvonalat a magasabb fokú koncentráció ellen- súlyozza.)

12. tábla

Az építési-szerelési munkán foglalkoztatott munkások számút"

1960. 1965.

Szektor *

évi létszám (ezer fő)

Állami építőipar ... 143 — 142 Építőipari szövetkezetek ... 15 22 Nem építőipari szervezetek ... 77 88 Építőipari magánkisíparosok ... 18 17 Összesen ... 253 . 269 A lakosság sajat erőkkel végzett épitkezéseín dol-

gozók" ... 61 48

Együtt 314 317

tt, Az önálló magánkisiparosokkal és az építőipari munkán dolgozó szövetkezeti tagokkal együ .

" Becsült adat—

Egyébként évek óta vitatott kérdés, hogy helyes-e és milyen mértékben helyes az, hogy az állami és szövetkezeti szervezetek jelentős része saját vál—

lalkozásban, házilagos kivitelezésben végez építőipari munkákat. Egyes véle- mények szerint a nem építőipari szervezetekben foglalkoztatottak lényegesen nagyobb termelékenységgel tudnának dolgozni az állami építőiparban, ezért vissza kell fejleszteni a házilagos építkezéseket. Az ellenvélemények szerint viszont az állami építőipar nem képes kielégíteni a felmerült építési igénye—

ket, ezért szükség van házilagos építési részlegekre. Az MSZMP Központi Bi- zottságának az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban közzétett határo—

zata is inkább ezt a második álláspontot támogatja: ,,A kivitelezési jogosult—

ság mai korlátait fel kell oldani, és lehetővé kell tenni, hogy az állami válla—

latok, szövetkezetek, tanácsok és nagyobb költségvetési intézmények meg—

felelő szabályozás keretében saját kivítelezőrészlegeket hozzanak létre." A vál—

lalatok nagyobb önállósága nyilvánvalóan megköveteli, hogy kisebb építési Amunkáknál ne legyenek ,,kiszolgáltatva" az építőipari vállalatnak. Vélemé—

nyem szerint azonban hosszabb távlatban nem lehet gazdaságos a házilagos építkezés. Egy műszakilag jobban felszerelt, lényegesen nagyobb szakmai ta—

pasztalattal és gyakorlattal rendelkező építőipari vállalatnak — elvileg —— fel—

tétlenül olcsóbban és gyorsabban kell —— vagy inkább kellene — egy—egy építőipari munkát kiviteleznie.

E kis kitérő után térjünk vissza annak számszerű bizonyítására, hogy az állami építőiparban nemcsak magasabb a termelékenység színvonala, de a má—

sodik ötéves tervidőszakban a növekedés mértéke is nagyobb volt, mint más kivitelező szektorokban. Az állami építőiparban az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés értéke 32,6 százalékkal emelkedett, tehát a termelési

(14)

.soo name. nme

volumen növekedését teljes egészében e termelékenységemelkedés eredmé—

nyezte. Az építőipari szövetkezeteknél az egy főre jutó építőipari termelés 26,6 százalékkal emelkedett és ez kb. egyharmad részében fedezte a termelés emelkedését. A nem építőipari szervezeteknél az egy főre jutó termelés 21,1

százalékos emelkedése kb. háromötöd részben 'fedezte a termelésnövekedést.

A szocialista építőiparban együttesen 27,0 százalékkal nőtt az egy főre jutó termelés értéke, és ez kb. négyötöd részben eredményezte a termelés 36 szá-—

zalékos emelkedését.

Az egy főre jutó termelési érték színvonala az állami építőiparban kb

50 százalékkal nagyobb, mint más kivitelező sZektorokban.

3. ábra. Az egy főre jutó építőipari termelés alakulása fzen fan/hl

78 0 150 740

720 ; . '. A

V

700"

80 60 40 20 0

AWa/m' fpífa'Znak/ lemépí/iwapí (Szar/blúzt;

eMM/para növelten/ek szewezefet 57/7070?

AZ ÉPITÖIPAR HELYE MAGYARORSZÁGON ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

A felszabadulás után az építőipar szerepe és fontossága a népgazdaságon belül ugrásszerűen megnőtt. Ez megnyilvánult abban is, hogy például 1949 és

1953 között valamennyi népgazdasági ág közül az építőipar fejlődése volt a legnagyobb mértékű. Néhány éves visszaesés, illetve stagnálás után 1956-ot kö—

vetően — a második hároméves tervidőszakában — meggyorsult a fejlődés, és ismét túlszárnyalta még az ipar fejlődési ütemét is. A második ötéves terv—

időszakban a fejlődés üteme némileg lelassult.

A fejlődés ütemét jól szemlélteti, ha összehasonlítjuk, hogyan alakult az iparnak és az építőiparnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 1949 és

1965 között. (Lásd a 4. ábrát.)

Az építőipar hozzájárulásának aránya a nemzeti jövedelemhez az 1949. évi

9 százalékról 1965-re 11,1 százalékra emelkedett. Más szocialista országokban ez az arány általában kisebb, így például Lengyelországban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában 9—9, Bulgáriában 7, a Német Demokratikus Köztársaság—

ban pedig 5—6 százalék.

Egyes nyugati országokban az építőipar hozzájárulása a nemzeti jövede——

lemhez, azaz a hasonló kört magában foglaló bruttó nemzeti termékhez (gross national product) általában szintén 10 százalék alatt marad. így például Finn—

(15)

A MAGYAR ÉPITÖUPAR

801

országban és Franciaorszá

Angliában ? százalék.s

gban 9—9, a Német Szövetségi Köztársaságban 8,

4. ábra. A nemzeti jövedelem

és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás alakulása

% 450

400 350 300 _—

250 200 150 700 ó'ű

0 !

7.949

7 9 5 4 7 5 5 5 7 9 5 5 7 9 5 7 7 9 5 8 7 9 5 9 7 9 6 0 7 9 6 7 7 9 5 2 7 9 6 3 7 9 6 4 7 9 6 5

Érdekes összehasonlításra ad lehetőséget a nemzeti jövedelem (illetve a bruttó nemzeti termék) felhasználásának vizsgálata abból a szempontból, hogy a nemzeti jövedelem mekkora hányadát fordítják építési jellegű beruházá- sokra. Magyarország e tekintetben középső helyet foglal el.

Az építési beruházások aránya a bruttó nemzeti termék (nemzeti jövedelem) felhasználásában

Ország (éV)

Százalék Ausztria (1964) ... 11,9 Dánia (1964) ... 10,8 Finnország (1964) ... ' 16,7 Franciaország (1964) ... 10,2 Magyarország (1965) ... 14,3 Olaszország (1963) ... 12,9 Hollandia (1963) ... 12,1 Német Szövetségi Köztársaság (1964) ... 13,5 Norvégia (1964) ... 14,5 Svédország (1964) ... 15,6 Svájc (1963) ... . ... 18,9

Az adatok összehasonlításánál természetese n —— az egyes fogalmak eltérő

értelmezése mellett — figyelembe kell venni az árszerkezetben levő eltéré- seket is.

9 A bruttó nemzeti termék (gross national product) abban tér el a szocialista országokban használtmagábannemzetifoglaljajövedelemaz amortizációfogalmától.összegéthogyis. tartalmazza a szolgáltatások nettó összegét, továbbá

2 Statisztikai Szemle

(16)

802 mama ogre , ' *

, Az építőipar szerepére és súlyára az építőiparban foglalkoztatottak Szá—

mából és arányából is lehet következtetni. Ebből a szempontból Magyaror—

szág viszonylag hátrább áll a nemzetközi ,,ranglistán". Ehhez hozzájárul, hogy

az adatokban nem szerepelnek a nem építőipari szervezetek által —— tehát nem az építőipari ágazatban —— foglalkoztatott építőipari dolgozók, és ezeknek szá—

ma Magyarországon —— más országokhoz képest —-— meglehetősen nagy.

13. tábla.

Az építőipari aktív keresők, valamint az építőiparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak arányának alakulása

Az építőipari aktív keresők Az építőiparban

muíttisttítf'lttim

03538 akfizv (183226); a népesség _zottak szám;

az összes munkások

—————-—————————————— és alkalmazottak százalékában számlékúban

Bulgária (1963) ... 6,8 . 10,2 Csehszlovákia (1963) ... 8,0 3,6 10,2 Lengyelország (1960) ... 5,7 2,7 10,2 Magyarország* ... 6,5 3,1 " 8,8 Német Demokratikus Köztársaság (1963) . . 6,0 2,7 5,8 Románia (1963) ... 6,5 . 12,1

Szovjetunió (1963) ... . . 7,3

Anglia (1964) ... 7,1 3,2 . Ausztria (1961) ... 10,0 4,7 12,8 Belgium (1963) ... 7,5 3,0 8,2 Finnország (1960) ... 8,7 4,0 12,4 Franciaország (1962) ... 8,2 3,4 9,7 Hollandia (1960) ... 9,7 3,5 10,5

Német Szövetségi Köztársaság (1963) ... 8,7 4,2 9,9

Olaszország (1963) ... 10,3 4,1 14,6 Svájc (1960) ... 7,1 4,4 10,0 Svédország (1960) ... 9,5 4,0 9,6

* A nem építőipari szervezeteknél foglalkoztatottak számát is figyelembe véve a megfelelő, adatok: kb. 8, 4 és 11 százalék.

Az építőipar kellő vagy esetleg nem megfelelő ,,megbecsülését" bizonyos—

mértékig visszatükrözik az építőipar fejlesztésére fordított beruházásokra vo—

natkozó adatok. A második ötéves tervidőszakban az állami építőipari válla——

latok, építőipari szövetkezetek és az állami tervezőintézetek beruházásai együttesen több mint 4,5 milliárd forintot tettek ki. Ez a szocialista szektor beruházásainak 23 százaléka. Az építőipar részesedése tehát nagyobb volt, mint az 1958—1960 közötti hároméves tervidőszakban, amikor az építőipari beruházások összege 1,8 milliárd értékben az összes beruházások 20 százalé—

kát képviselte.

Az építőipari beruházások összehasonlító árakon számított összege a má—

sodik ötéves tervidőszakban —— eltekintve az 1960—ról 1961—re bekövetkezett.

számottevő; csökkenéstől —— évről évre nőtt, és 1965-ben közel másfélszerese

volt az 1960. évi beruházások összegének. (Lásd a 14. táblát.) , ,

Az építőipari beruházások aránya kedvező, ha számításba vesszük egyrészt az arány évről évre történő emelkedését, másrészt azt, hogy a szocialista szek-—

tor termelőjellegű állóeszközeinek ennél kisebb aránya —— kb. 15 százaléka _—

(17)

,A MAGYAR ÉPITÖIPAR

803, van az építőiparban. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy más szocialista or—

szagokban általában magasabb az építőipari beruházások aránya, és azt, hogy az építési igények és az építőipar kapacitása között elég jelentős a távolság, korántsem lehetünk elégedettek. Az építőipari beruházások aránya 1961—1964 között a Német Demokratikus Köztársaságban kb. 2,3, Csehszlovákiában kb.

2,7, a Szovjetunióban kb. 2,8, Bulgáriában kb. 2,9, Lengyelországban pedig

kb. 3,5 százalék volt.

14. tábla

Az állami és szövetkezeti építőipar beruházásainak alakulása

A beruházások Ebből Az építőipari beruházások összege

Időszak összege gépberuházások _ i

(év) a igüagígíaüggor összehasonlítható árakon

millió forint százalékában (Index' 1960' évzwo)

1958 —- 1960 ... 1789 I 1329 2,0 ..

1961 ... 626 ! 424 1,9 72,2

1962 ... 742 E 614 l,!) 85,7

1963 ... 1051 800 2,4— 121,6

1964 ... 1058 771 2,3 122,3

1965 ... 1077 ' 612* 2,6 144,9

1961 — 1965 ... 4554 3121 2 3 —

* A csökkenés csak látszólagos, az 1965. január 1-i árváltozások következménye.

Az építőipari kapacitást közvetve egyes építőanyag-ipari beruházások is;

növelik (például a házgyárak, betonelemgyárak stb. létesítése). Ezért érdemes megemlíteni, hogy a tervidőszakban számottevő — mintegy 5,5 milliárd forint—

összegű —— volt az építőanyag—ipari beruházások összege. Az üzembe helyezett létesítmények közül legjelentősebb a már említett Dunai Cement— és Mészmű, a Szentendrei úti Házépitő Kombinát és az alsózsolcai Épületelemgyár.

Az építőipari beruházások nagyobb részét természetesen az állami kivi—' telező építőipar kapta, de jelentős beruházásban részesültek a tervezőinté- zetek is.

Az 1961—1965. évi építőipari beruházások összege

Szektor Millió forint

Állami kivitelező vállalatok ... 3862 Allami tervezőintézetek ... 551 Építőipari szövetkezetek ... 141

Összesen 4554

A kivitelező vállalatoknak juttatott beruházások túlnyomó része gépbe-4 ruházás volt. Ennek eredményeképpen az állami építőipari vállalatok rendel- kezésére álló géppark teljesítőképessége mintegy 60 százalékkal emelkedett. ; ":

IRODALOM

Nemzetközi Statisztikai Évkönyv. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1965.

1965. Annual Bulletin of Housíng and Building statistics for Europe. United Nations, Geneva?

guarterlyAusztria, Bulgária,Houslng ConstructionCsehszlovákia,Summaryaz Egyesültfor Europe,Királyság,Vol.Franciaország,IV, No 4. Uniteda NémetNations,Demok-1966.

ratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország, Románia, Svájc és Svéd-' ország 1965. évi statisztikai évkönyve.

A 2*