A magyar építőipar, 1961–1965 (II.)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A MAGYAR ÉPITÖIPAR, 1961—1965 (II.)

KEREKES OTTÓ

Az országban folyó építési munkák legnagyobb részét —— mint erre cikkem első részében7 már utaltam — az állami építőipari Vállalatok végzik, és állami kivitelezésben valósulnak meg a legfontosabb építési beruházások. Az állami építőipar részesedése az országban elvégzett építési—szerelési munkákból az 1961—1965. években kb. 56 százalékot tett ki. A közvetlenül építési—szerelési munkákon foglalkoztatottaknak — a lakosság saját erőkkel végzett építkezésein foglalkoztatottakat nem számítva —— kb. 53 százaléka dolgozott az állami építő—

ipari vállalatoknál. Mielőtt részletesebb vizsgálat, tárgyává tennénk az állami építőipar 1961—1965. évi munkáját, úgy vélem, be kell mutatnom az állami építőipar szervezetét, hiszen ez sok tekintetben hatással van az állami építőipar tevékenységére.

AZ ÁLLAMI ÉPITÓIPAR SZERVEZETE

Az állami építőipar az 1949—1950-es években az államosítások révén alakult ki. Ezt megelőzően tulajdonképpeni építővállalatokról alig beszélhetünk, az épí- tési munkák nagy részét magánkisiparosok végezték.

Az állami építőiparon belül természetesen legjelentősebbek az Épitésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok. (Az Építésügyi Mi—

nisztérium emellett szakfelügyeletet gyakorol az országban folyó építési mun—

kák, illetve más építési szervezetek felett is.) E vállalatok végzik az állami lakás—

építkezések dóntő többségét, feladatuk továbbá egyéb magasépítőipari létesít—

mények felépítése, valamint a szakipari, villanyszerelési és technológiai szerelési munkák többségének elvégzése.

Az Építésügyi Minisztérium mellett a Közlekedés— és Postaügyi Miniszté—

rium felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok a legjelentősebbek. E válla—

latok feladata mindenekelőtt utak, vasútvonalak, hidak építése és fenntartása.

Ezektől függetlenül működnek a MÁV irányítása alatt álló ún. építési főnök—

ségek, amelyek a vasúti létesítmények (pályaudvarok, vasúti hidak és minde—- nekelőtt a vasútvonalak) felújítását, korszerűsítését végzik. '

A városi és a megyei tanácsok felügyelete alá tartozó építőipari Vállalatok főleg épületfelújítási (elsősorban lakóház—tatarozási) munkákat végeznek.

A többi minisztérium, illetve főhatóság közül az Országos Vízügyl Főigaz-

gatóság és a Nehézipari Minisztérium rendelkezik jelentősebb építőipari kapa-—

7 Lásd: Statisztikai Szemle, 1966. évi 8—9. SZ. 787—805. Old.

1.

948 KEREKES orra cítással. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vállalatai és a felügyelete alá tar——

tozó vízügyi igazgatóságok a vízi építmények létesítésével és fenntartásával, a Nehézipari Minisztérium felügyelete alatt működő építőipari vállalatok pedig elsősorban a bányászati építményekkel kapcsolatos munkákat végzik;

A fentiekben ismertetett elhatárolás természetesen a gyakorlatban egyálta—

lában nem ilyen merev, szinte minden vállalat végez ,,profilídegen" tevékeny—

séget is.

A termelés és a létszám megoszlása a különböző hatóságok felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok között 1960 és 1965 között nem változott lényegesen.

! , is. tábla

Az építőipari termelés és az építőipari munkáslétszám megoszlása felügyeleti hatóságok szerint

(százalék)

Építőipari termelés Építőipari munkáslétszám Felügyeleti hatóság

1960 1965 1960 ( 1965

Épitésügyi Minisztérium ... 56,3 56,3 52,5 ! , 52,s

Közlekedés— és Postaügyi Miniszté— ,

rium ... 14,1 1.3,8 13,0 ' 11,1

MÁV épitési főnökségei ... 6,9 5,8 7,4 6,2

Országos Vízügví Főigazgatóság .. . 3,7 5,3 '7,1 8,9

Többi minisztérium ... 6,6 6,2 7,2 6,5

Tanácsok ... 12,4 12,6 12,8 14,5

Állami építőipar 100,o 100,0 100,0 100 0

Az építőipari vállalatok —-— tevékenységük jellege alapján ——- iparcsopor—

tokba, ezen belül iparágakba vannak sorolva. (A besorolás független a Vállalat

felügyeleti hovatartozásától.) 1966. január 1—én a 105 állami építőipari kivitelező

va'íllalat8 közül 65 vállalat a magasépítőiparba, 31 vállalat a mélyépítőriparba és

9 Vállalat az építési szak— és szerelőiparba tartozott. Ezen belül az iparági meg-—

oszlás:

Iparcsoport, iparág Vállalatok száma

Magase'pítőipar ... 65

Ebből: Magasépítés ... 34

Épülettatarozás 31 Mélyépítőipar ... 31

Ebből: Út— és vasútépítés ... 4

Útfenntartás ... 18

Vízépités ... 3

Földalatti létesítmények építése és geológiai kutatás ... Építési szak- és szerelőipar ... 9

Ebből: Szakipar ... 2

Villanyszerelőípar ... 4

Egyéb szerelés ... 3

8 Ezek az adatok nem tartalmazzák a nem vállalati formában működő építési szervezeteket, tehát a MAV építési fónökségeit, valamint a vízügyi igazgatóságokat, továbbá a nem közvetlenül építőipari termelő tevékenységet folytató gépkölcsönző vállalatokat és a középirányító szerveze—

teket (trösztöket). Az építési főnökségek és a vízügyi igazgatóságok adatait egyébként mindenkor a mélyépítőipar adatai között veszik számba.

A MAGYAR ÉPITÖIPAR

949

A magasépítőipari vállalatok végzik az állami építőipar építőipari terme—- lésének több, mint felét.

5. ábra. A termelési érték és a létszám megoszlása iparcsoportonként (1965)

áí/óZaari fen/"elési [fo/fázvam' man/tások

áriát áf/agas állami/ví /í/száma

_

Mayasaja/fí/par Máyép/hZ'aa/v álhír/"szaka szere/áíjan

Az utóbbi években jelentékeny koncentráció ment végbe az állami építő-- iparban. 1960 végén még 161 állami építőipari kivitelező Vállalatot tartottak nyilván, ezeknek száma 1966. január l—re 105-re csökkent. A csökkenés első- sorban annak volt az eredménye, hogy a budapesti tatarozó, a budapesti vil—

lanyszerelő és egyéb szerelőipari vállalatokat néhány nagyvállalatba összevon—

ták, továbbá, hogy a megyei villanyszerelő vállalatok jelentős része beolvadt a helyi tanácsai vállalatokba. Ezenkívül néhány más vállalatot is összevontak.

A Vállalatok számának csökkenésével párhuzamosan természetesen jelentősen emelkedett az egy vállalatra jutó létszám és a termelési érték.

16. tábla

Az állami építőipari kivitelező vállalatok számá-nak, átlagos termelési értékének, munkáslétszámának és gépi kapacitásának alakulása

Az egy vállalatra jutó

Vállalatok telleséxgglelém

Év száma

az év végén

munkáslétszám gépi kapacitás' éves átlagban

müüófoünt ] fő ! lanc 1960 ... 161 118 934 2701 1961 ... 151 127 958 3193 1962 ... 146 142 1024 3616 1963 ... 119 180 1251 4785 1964 ... 113 200 1346 5622 1965 ... 107 216 1375 6403

* A. gépkölcsönző vállalatok tulajdonában levő gépek flgyelembevételével számítva.

Az összevonások következtében elsősorban Budapesten csökkent az építő- ipari vállalatok száma. (Budapesten 77, vidéken 84 állami építőipari vállalat működött, 1966. január 1 óta számuk viszont 40, illetve 65.) Ez azonban nem

950 ' ' mancsa cm '5

érintette az állami építőipar erőinek Budapestre történő koncentrálódását. 1965—

ben az állami építőiparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak 54 szá—- zaléka budapesti székhelyű vállalatnál dolgozott és a budapesti vállalatok adták az állami építőipar termelésének 60 százalékát. Ugyanakkor a Budapesten el—

végzett építőipari munkák értéke csak negyedrészét tette ki az állami építö——

ipari vállalatok 1965. évi összes teljesítményének. Ebből következik, hogy a bu—

dapesti székhelyű vállalatok tevékenységük nagyobb hányadát vidéken végez—

ték. (E kérdéssel később még részletesebben is foglalkozom.)

A vállalati koncentráció következtében jelentősen megnőtt az 1000 munkás—- nál többet foglalkoztató építőipari Vállalatok száma. 1960-ban az építőipari vál- lalatoknak csak egyharmada alkalmazott 1000—nél több munkást, 1965—ben pedig már közel fele. 1960-ban ezek a Vállalatok az összes építőipari munkáknak 69,

1965—ben pedig már közel 85 százalékát végezték.

17. tábla

A vállalatok számának és termelésének megoszlása az évi átlagos munkáslétszám alapján

Vállalatok áma ' A tel 'a: te lési

az év végén A vállalatok jes séggték rme

Munkáslétszám . , _

(fő) ! megoszlása (százalék)

1960 1965 ' * !

1060 1965 1960 1065

_ 500. .' ... es 26 42,2 24,3 11,0 _ 4,s

501 — 1000. . . ... 39 25 24,2 23,4 19,9 _ ;10,5

1001 — 2000 ... 36 23 ' 22,4 21,5 36,1 21,5

2001 —3000 ... 12 24 '7,5 22,4 18,6 * _39,9 *

3000 — ... 6 9 3,7 8,4 14,4 23,3

Összesen 1 61 1 07 1 00, 0 1 00,0 1 00,0 100,0

Az építőipari vállalatok koncentrációja Magyarországon — érthetően ——-—

lényegesen nagyobb mértékű, mint a nyugat-európai országokban. Ezt bizonyít—

ják a több mint 1000 főt foglalkoztató vállalatok számára, e vállalatok létszá—

mának vagy termelésének arányára vonatkozó adatok.9

Franciaországban a 41 nagyvállalat az összes alkalmazottaknak kb. 5, a Német Szövetségi Köztársaságban 60 nagyvállalat az összes alkalmazottaknak

kb. 7—8, Belgiumban 9 nagyvállalat az összes alkalmazottaknak kb. 6 százalé—

kát foglalkoztatta. Ausztriában mindössze 4, Finnországban pedig 1 nagyvállalat működött. Svédországban 21 olyan építőipari vállalat volt, melynek létszáma meghaladtaa 700—800 főt. Összehasonlításul: Magyarországon 1965—ben 56 vál—

lalat munkáslétszáma haladta meg az 1000 főt és ezek az országos építőipari ter—

melésnek több mint 45 százalékát teljesítették. ,

A TERMELÉS ALAKULÁSA

Az állami építőipar a második ötéves tervidőszakban az előirányzottnál kisebb mértékben fejlődött. Az ötéves terv számítási anyagaíban előirányzott 45 százalék helyett az építési—szerelési munkák volumene 1960—ról 1965—re csak 31,3 százalékkal emelkedett. Az állami építőipar a tervidőszakban általában az

' A bemutatott adatok az 1961—1964 közötti időszakra vagy időpontra vonatkoznak.

A MAGYAR EPITÖIPAR 951 éves tervelőirányzatoktól is elmaradt. Ennek oka elsősorban az, hogy az éves előirányzatok —— az 1961. és 1965. évi kivételével -— irreálisan magasak voltak, nem vették figyelembe az állami építőipar tényleges kapacitását, mindenekelőtt a létszámhelyzetet. Az 1961—1965. évek adatait figyelembe véve az állami épitő- ipar teljesítményét reálisan évi 5—6 százalékkal tudja növelni.

18. tábla Az építőipari termelés emelkedése az éves tervek szerint és ténylegesen

(Index: előző év : 100)

1961. 1962. 1963. 1964. 1965.

Megnevezés

évben

Az éves terv szerint ... 102,3 113,9 114,4 116,0 102,9 Ténylegesen ... 104,8 109,9 105,2 106,5 101,9 — A tényleges emelkedés a. tervezett száza—

lékában ... . . 102,4 96,5 91,9 91,8 99,0

Természetesen a tervteljesítés mértéke a ténylegesnél nagyobb lehetett volna, ha a vállalatok a rendelkezésre álló létszámot jobban koncentrálják, job—

ban kihasználják a műszaki fejlődés adta lehetőségeket, illetve, ha az építőipari Vállalatok partnerei zökkenőmentesebb anyagellátással és a műszaki tervek megfelelő szolgáltatásával segítik az építők munkáját. (A termelés alakulására ható egyes tényezők nagy részéről a későbbiekben még lesz szó.)

Az egyes iparcsoportok termelésének emelkedési üteme között lényeges el—

térés nincsen. A magasépítőiparon belül viszonylag nagyobb mértékű volt az épülettatarozó vállalatok által végzett építőipari munkák volumenének emel—

kedése. Ez azonban nem feltétlenül jelenti az épülettatarozó munkák ilyen irá—"

nyú emelkedését, mivel ezek a vállalatok a Vizsgált időszakban növekvő arány—

ban végeztek beruházási jellegű munkákat.

19. tábla

Az építőipari termelés alakulása iparcsoportonként

Építési-szerelési munkák ,

összege (19655. január l—i Azt1965íéév1

Iparcsoport, iparág árakon, millió forint) az 3333 Évi

1960 1965 _ százalékában

Magasépítőipar ... . ... 9 144* 12 048 131,8 Ebből:

Magasépités ... 7 396 9 599 129,8

Épülettatarozás ... 1 748 2 449 mm

* Mélyépítőipat ... . ... 6 202 8 126 131,0

%pítési szak- és szerelőípar ... . ... 2 143 2 780 129,7

Állami építőipar összesen 17 489 22 954 131,3

* Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében néhány 1961. január 1—én megszűnt és ma—

gagéxzitáőipari vállalatokba beolvadt mélyépítőipari vállalat adatait a magasépítőiparban vettem sz m t sba.

'

Az építőipari munkák összetételével korábbi —— már hivatkozott —-— cikkem—

ben is foglalkoztam. Érdemes azonban az erre vonatkozó adatokat az állami

952 , KEREKES orro—

építőipar tekintetében is megnézni, hiszen az állami építőipari vállalatok által végzett munkák összetétele némileg eltér az országostól: így például kisebb a lakásépítkezések és nagyobb az ipari épületek építésének aránya. Az előző öt

évhez —— az 1956—1960. évekhez —— képest néhány feltűnő változás is tapasz—"

talható. Ezek a következők:

a) Az új építmények létesítésével kapcsolatos munkák volumene nagyobb mér—

tékben nőtt, mint a meglevő építmények átalakításával, bővítésével, felújításával, kar—

bantartasával kapcsolatban végzett építőipari munkák összege.

b) Az új munkákon belül az átlagosnál kisebb mértékben nőtt a termeléssel köz- vetlenül összefüggő építmények volumene, különösen az ipari épületek létesítésénél végzett munkák értéke. Ez utóbbi nyilván összefügg azzal a törekvéssel, hogy bizo- nyos területeken ne új üzemek létesítésével, hanem a meglevők korszerűsítésével növeljék a kapacitást.

,c) Az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékű volt a kereskedelmi és tárolási épületek, valamint középületek (igazgatási, művelődési—oktatási és jóléti—szociális épü—- letek) létesítésén végzett munkák növekedése, ami részben azzal magyarázható, hogy' e téren az előző ötéves időszakban nagy volt a lemaradás.

d) Alig emelkedett valamit az út— és vasútépítkezések volumene, bár kétségtelen,, hogy ezeknél az építménycsoportoknál elsősorban a korszerűsítési, átépítési munkák állnak előtérben.

E tendenciákat a 20. tábla adatai is szemléltetik.

Az építőipari termelés éven belüli megoszlása magán viseli az építőipar idényszerűségének jellegét. Az I. negyedévben elvégzett munkák volumene a.

második ötéves tervidőszakban általában nem érte el az éves termelési érték 17 százalékát, sőt az 1962—1964. években a 15 százalékot sem. (A Német De—

mokratikus Köztársaságban például 1964—ben —- az állami szektorban — az ösz—

szes munkáknak 19,4 százalékát végezték el az I. negyedévben.) A többi negyed- évben a termelés általában egyenletesen oszlott meg. Az arányokat számotte—

vően befolyásolja a mélyépítőipari munkák fokozott idényszerűsége, amit jól szemléltetnek az 1965. évi adatok.

6. ábra. Az építőipari termelés megoszlása negyedévenként 1965-ben

a ra maa 4050m70w807009$

mai/Épen

Mayayeíaűáy [;aú'le/fa/amza's

[lírája/707731!

áll/éri szal—e':

szept/ában

[f'/lami 40/707/4/1

% V//z %

!. II. III- IV.

negyea'ír

A befejezett munkák átadásának üteme a termelési értékénél egyenetlenebb.

Az összes átadások—nak —— a generál—költségvetési összeget számítva — közel 40

A. MAGYAR ÉPITÓIPAR 953 százaléka jut az első félévre, és közel ugyanannyi esik a negyedik negyedévre is. Decemberben kerül sor az év folyamán befejezett építmények egyötöd részé- nek átadására. Az átadások ilyen ütemezése két szempontból is káros. Egyrészt csúcsterhelést okoz a szak— és szerelőiparban, másrészt a kedvezőtlen őszi és téli időjárás lassítja az épületek, lakások kiszáradását, és ez károsan hat a minő—- segre 13.

20. tábla

Az állami építőipari vállalatok által elvégzett építőipari munkák összegének megoszlása jelleg és építménycsoportok szerint

Az 1956— A Az

1960. Az 1961—1965- mao—ím; 1965-ben

Építménycsoport, években elvégzett építési-szerelési

jelleg munkák összege elvégzett épitési—

; szerelési !!;gnkák

1965. január 1-i árakon az elöző megosz sa

. . . öt év szá- (százalék)

(mxlhárd fonnt) zalék ában

Ipari épületek ... 7,'7 10,5 136,9 11,8 8,0 Mezőgazdasági épületek ... 1,7 2,5 1523 _ 3,9 3,1 Közlekedési épületek ... 0,5 0.7 128,3 0,5 0,5 Termelési jellegű épületek összesen . . 9,9 13,7 139,0 16,2 11,6 Kereskedelmi és tárolási épületek ... 2,4 4,7 190,8 3,9 4,5 Igazgatási épületek ... 1,6 3,3 212,6 3,1 3,3 Művelődési-oktatási épületek ... 2,1 2,8 l34,2 2,9 2,7 Jóléti-szociális épületek ... 1,3 2,9 218,2 1,9 2,9 Kommunális és középületek összesen 7,4 13,7 184,4 11,8 13,4 Lakóházak ... 9,8 13,6 138,5 12,3 12,8 Egyéb épületek ... O,4 0,7 160,5 O,6 1,0 Összes épület ... 27,5 41,7 151,4 40,9 38,8 Utak ... 3,4 3,4 101,7 3,9 3,8

Vasutak ... 2,0 2,3 115,6 2,4 2,1

Hidak ... 0,5 O,7 153,8 0,8 0,5 Vízi építmények ... 2,3 3,5 152,2 4,0 3,5

Vezetékek ... 2,8 5,4 l90,5 4,1 5,2

Földalatti és bányaépítmények ... 2,9 4,3 151,1 2,'7 4,7

Egyéb építmények ... O,? 2,1 285,0 1,7 1,7

Mélyépíie's összesen ... 14,6 21,7 148,6 19,6 21,5 Technológiai szerelés ... 0,5 1,5 300,0 O,? 1,4

Új munkák összesen ... 42,6 64,9 152,3 61,2 61,7

Átépítés, bővités, felújítás, karbantartás,

fenntartás összesen ... 28,6 40,2 140,6 38,8 38,3

Építőipari munkák összesen 71,2 105,1 147,6 100,0 100,0

Az átadások ütemében a második ötéves tervidőszakban — az előző évekhez képest — szinte semmi változás nem tapasztalható. (A lakásátadások ütemének

1965. évi kismértékű javulása részben annak a következménye, hogy a lakások

átadására — amennyiben azok rendeltetésszerűen használhatók —— még az épület teljes befejezése előtt sor kerülhet.)

1960-ban a befejezett lakásoknak mintegy felét a IV. negyedévben, kb. 30 százalékát pedig decemberben adták át. Miután az MSZMP Központi Bizottsá—

954 malnas om

gának 1960. júniusi — az építőiparral foglalkozó —— határozata külön felhívta

a figyelmet az egyenletesebb lakásátadásokra, a második ötéves tervidőszak első éveiben az átadások ütemezése némileg javult, de 1963—ban és különösen

1964—ben már ismét megközelítette a legkedvezőtlenebb 1960. évit.

21. tábla

Az átadott építmények generál-költségvetési összegének megoszlása éven belül

(százalék)

Ebből

! I'. II. III. IV. a december-

Év Összesen ben átadott

negyedévben átadott építmények generúl— építmények költségvetési összegének aránya , aránya.

1961 ... 18,1 18,4 26,7 36,8 100,0 MM)

[962 ... 20,3 19,8 22,8 37,1 100,0 A USA

1963 ... 16,5 17,3 27,7 38,5 100,0 2159

1964 ... 17,7 * 19,7 26,2 36,4 100,0 193

1965 ... 17,1 21,2 26,3 35,4 100,0 19,2

1961 —— 1965. években átlago- . ,

san ... 17,9 19,4 '26,0 36,7 100,0 ) 19,2

A IV. negyedévben átadótt lakások aránya, az egész évben átadott lakások százalékában

Év ; Százalék

1960 ... 48,9 1961 ... 35,9 1962 ... 31,z 1963 ... 4o,o 1964 ... 46,6 1965 ... 32,1

7. ábra. A lakásátadások megoszlása havonta

lbú/f/aéásaíszdma

5000

—— -—'- 1351

4000 —-—— ___ 7953

7965

3000

2000

A

,. /l

11700 I'll

RÁ, ***xxvy

_x ,,

l. ! u.II/[.lml ulw.lw1.lrm.lu. ix. ln. lm.

A IV. negyedévi lakásátadások aránya más országokban is magas. így például

1965—ben Csehszlovákiában, a Német Demokratikus Köztársaságban és Finnor—

A MAGYAR EPITOLPAB ' 955

szágban 37—39, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban 31 százalék

volt, de Angliában, Dániában és Svájcban csak 27—28 százalékot tett ki.

A lakásátadások az egyes negyedéveken belül is egyenetlenül oszlanak meg.

Az átadások túlnyomórészt a negyedév harmadik hónapjára esnek. (Lásd a 7.

ábrát.)

J óllehert az állami építőiparban az utóbbi néhány évben számottevő műszaki fejlődés következett be, ma még mindig elsősorban a munkaerőhelyzet határozza meg az állami építőipar teljesítőképességét. A második ötéves tervidőszakot álta—

lában a munkaerőhiány jellemezte. Helyenként ugyan az erők szétforgácsolt—

sága is munkaeröhiányt okozott, de az egész állami építőiparra feltétlenül érvé- nyes az a megállapítás, hogy a termelés volumenének nagyobb mértékű növe—

kedését a munkaerőhiány gátolta. A helyzetet jól jellemzi más népgazdasági ágakkal való összehasonlítás, amelyből kiderül, hogy 1960 és 1965 között az állami iparban, az állami közlekedésben és az állami kereskedelemben foglalkoz—

tatottak száma gyorsabban nőtt, mint az állami építőipar munkavállalóinak száma. Egyébként már az 1960—at megelőző éveket is ez jellemezte: 1950 es 1960

között az összes foglalkoztatottak száma az állami iparban 71,8, a közlekedésben 70,9 százalékkal nőtt, a kereskedelemben két és félszeresére emelkedett, az állami építőiparban viszont csupán 6,9 százalékkal nőtt.

22. tábla

Az egyes gazdasági ágak állami szektorában foglalkoztatottak számának alakulása

Az állami

!

É építőiparban iparban keresgggelem— közlekedésben

v

foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma

fő az 1960. évi százalékában

1960 ... 225 146 100,0 100,0 100,0 100,0

1961 ... 218 784 97,2 103,4 104,3 101,7

1962 ... 226 232 100,5 107,1 108,7 103,3

1963 ... 230 256 102,3 111,5 114,0 106,0

1964 ... 240 379 106,8 115,3 116,9 108,4

1965. ... 236 114 104,9 115,7 117,5 107,2

Még kedvezőtlenebb a helyzet az építőipari munkások tekintetében: 1965—

ben mintegy másfélezer fővel —— 1 százalékkal —— kevesebben dolgoztak közvet—

lenül építőipari munkán, mint 1960-ban. Az építőipari munkások aránya az ösz—

szes foglalkoztatottak között az 1960. évi 63,0 százalékról 1965—re 60,1 százalékra csökkent. (Az építőipari munkások arányának csökkenéséhez részben hozzájá—

rult, hogy az építőipari vállalatok növelték ipari segédüzemeik kapacitását, fo—

kozták az építőipari munkák ,,iparosítását", az előregyártast, hogy ezzel áthidal—

ják a gyakran akadozó anyagellátás okozta nehézségeket.) Ugyanebben az idő—

szakban az állami iparban a munkáslétszám az összes foglalkoztatottak létszá—

mával közel azonos mértékben -—— 14,6 százalékkal ——-— emelkedett, s így arányuk

(76—770/0) alig változott.

Bizonyos mértékig ellensúlyozta a létszámcsökkenést az, hogy a munkás—

létszámon belül évről évre nőtt a szakmunkások aránya, míg a segédmunkások

956 * ' munkas am

aránya, akik 1960—ban még a munkáslétszámnak több mint felét tették ki,

1965—re alig 40 százalékra csökkent. A segédmunkáshiány azonban állandóan

növekvő problémákat okoz. Emiatt nehézségek jelentkeznek elsősorban az anyagmozgatásnál és gyakran szakmunkásoknak kell képzettséget nem igénylő munkákat elvégezni.

* A szakmunkások aránya legnagyobb mértékben a magasépítőipari vállala—

toknál emelkedett.

23.táküa

A munkáslétszám megoszlása szakképzettség szerint

Betanitott Segédmunkás'ok

SmkmunkiWk munkások és kubikusok

Iparcsoport Év

Összesen száma az összes munkások százalékában

szeptember végén

Magasépítőipar ... 1960 39,7 7,5 52,s 1'00,o

1965 48,3 10,0 41,7 100,0

Mélyépítőípar ... 1 960 23,7 25, '7 50,6 1 00,0

1965 28,3 26,4 45,3 100,0

Építési s zak— és szerelő—

ipat ... 1960 50,5 8,0 41,5 100,0

1965 55,3 13,6 31,1 100,0

Állami építőipar 1 960 35,0 1 4,0 5] , 0 100,0

1965 43,5 * 16,3 40,2 * 100,0

A szakmunkások arányának további emelkedését valószínűsíti az ipari ta- nulólétszám alakulása. 1965—ben 59 százalékkal több ipari tanuló volt az állami építőipari vállalatoknál, mint 1960—ban, és közel kétszer annyi, mint 1962—ben.

Az ipari tanulók átlagos állományi létszáma

Ev Fő

1960 ... 5321

1961 ... 5179

1962 ... 4441

1963 ... 4479

1964 ... 6476

1965 ... 8468

1965 végén az állami építőipari vállalatok állományába tartozó ipari tanulók száma megközelítette a 10 000 főt, ami számuk további emelkedésére mutat, (Az adatok nem tartalmazzák a Munkaügyi Minisztérium közvetlen irányítása

alatt képzett ipari tanulókat. Ezeknek száma szintén 10 000 fő körül van.)

Az építőipari munkák jellegének bizonyos fokú megváltozása, a fokozottabb gépesítés hatással van a munkáslétszám összetételére: a szak— és betanított mun—;

kások között például egyes ,,hagyományos" szakmákban dolgozók —— a kőmű—

vesek, az ácsok, az állványozók — létszáma az utóbbi öt évben alig változott,

vagy éppenséggel csökkent, míg a nehézgépkezelők, a központifűtés-, víz— és

gázvezeték—szerelők száma az átlagot jóval meghaladó mértékben nőtt.

A MAGYAR ÉPITÖIPAR

957

24. tábla

Szak— és betanított munkások száma a fontosabb szakmákban

1961. 1965. Az 1965. évi

létszám Megnevezés

az 1961. évi

szeptemberi átlagos létszám százalékában Áesok-állványozók ... 7 291 7 367 mm

Kőművesek ... . ... 17 718 16 579 93,6 Központií'űtés-, víz- és gázvezeték-szerelők ... 3 539 4 390 124,0 Könnyűgépkezelők ... . ... 4 233 5 138 121,4;

Nehézgépkezelők ... 2 782 4 875 175,2 Szobafestők és mázolók ... 4 382 5 039 115,0 Vasbetonszerelők ... 1 770 1 835 103,7 Villanyszerelők ... . ... 4 873 5 749 118,0

Az állami építőipar teljesítőképességét az adott létszám mellett is megnö—

velné, ha az építőiparra évek óta jellemző rendkívül nagymértékű munkaerő—

hullamzást számottevően csökkenteni lehetne. Az átlagos adatokat tekintve év—

ről évre a létszámnak több mint a fele cserélődik. (A valóságban valamivel kedvezőbb a helyzet, mivel az átlagos számokban az évenként több alkalommal munkahelyet változtatók többszörösen szerepelnek.) 1965—ben —— részben fel—

tehetően a Munka Törvénykönyvének az év elején életbe léptetett módosítása következtében —— kismértékben csökkent a munkaerő-hullámzás. Megállapítható az is, hogy a szakmunkásoknál lényegesen alacsonyabb —— bár korántsem elha- nyagolható — a be- és kilépő munkások aránya.

25. tábla

A munkaerő—forgalom alakulása az állami építőiparban

É A belépő A kilépő

V,

szakkepzettség munkások száma az átlagos állományi létszám százalékában 1 961 . . ... 61,0 58,7 1962 ... . . 63,1 54,1 1 963 ... 60,9 62, 2 1 964 ... . ... 60, 2 61 , 3 1965

Összesen ... 50,5 50,6 Ezen belül:

Szakmunkások ... 29,9* 29,7*

Betanított munkások . . 35,6* 37,5*

Segédmunkások . . . . 97,9* 96,8*

* Részben becsült adatok.

1966—ban — elsősorban a februári bérügyi intézkedések következtében —— az 1965. évihez viszonyítva is további javulás tapasztalható. Az 1966. I. félévében belépő munkások aránya az átlagos állományi létszámnak 28, a kilépő munká——

958 KEREKES ori—o soké pedig 223 százalékát tette ki. 1964—ben ugyanez az arányszám 34,5 és 29,0 százalék, 196_5. I. félévében pedig 24,7 és 26,5 százalék volt. —

Az építőipari munkaerő—hullámzás nem mindenütt ilyen nagymértékű, így

a nálunk tapasztalt magas szinvonal nem tekinthető szükségszerűnek. Csethlo—

vákiaban például —— szintén az állami építőiparra vonatkozó adatok szerint -—

1964—ben az állományba vett munkások aránya 33,8, az állományból elbocsátott munkások aránya pedig 33,6 százalék volt az éves átlagos állományi létszám százalékában számolva.

A munkáslétszámmal ellentétben nagymértékű volt az adminisztratív és

műszaki alkalmazottak létszámának emelkedése a második ötéves tervidőszak—

ban. E téren az állami építőipar nem ,,maradt le" az állami ipartól, az emelke;

dés mértéke mindkét népgazdasági ágban szinte hajszálra azonos volt. Az admi- nisztratív alkalmazottak létszáma 1965—ben —— az év elején hozott intézkedések következtében —— nem nőtt tovább, sőt kismértékben csökkent. (Az adminiszt—

ratív alkalmazottak létszáma 1966. I. félévében sem emelkedett, ami -- tekintet—

tel a viszonylag hosszú időszakra — mindenképpen kedvező. jelenség.)

A 100 munkásra jutó műszaki és adminisztratív alkalmazottak száma a

vizsgált időszakban évről évre emelkedett. A 100 munkásra jutó műszaki és

adminisztratív alkalmazottak száma az építőiparban kisebb, mint az iparban,,

26. tábla

A műszaki és az adminisztratív alkalmazottak számának és arányának alakulása az állami építőiparban és az iparban

A műszaki Az adminisztratív A 100 munkásra jutó

alkalmazottak átlagos állományi létszáma. műszaki adminisztrativ

ÉV (fő) az állami .

alkalmazottak száma (fő) az állami ággá; iparban 113383 iparban 53133; iparban ágain iparban

1960 ... 14 506 94 422 12 839 81 996 8,2 10,8 7,2 9,3 1965 ... 18 184 117 992 16 019 102 095 10,1 11,7 8,9 10,2 1 965. év az

1960. évi szá— , , _

zalékában . . . 125,3 125,0 124,8 124,5 _ 123,4 109,1 123,0 108,6

A műszaki alkalmazottak számának jelentős emelkedését kedvezőnek le—

hetne tekinteni, ha valóban elsősorban műSZakí képzettséggel — műszaki egye-

temi vagy középiskolai végzettséggel —— rendelkezők közül került volna ki az újonnan belépők túlnyomó többsége. Valójában a mérnökök száma öt év alatt alig változott, arányuk pedig csökkent, a technikusok számában és arányában bekövetkezett számottevő emelkedést pedig szinte kiegyenlítette a középisko—

lánál alacsonyabb végzettségűek számának emelkedése. Ennek következtében a valóban műszaki végzettséggel rendelkezők száma még 1965—ben sem tette ki az

összes műszaki alkalmazottak számának a felét. (Lásd a 27. táblát.)

Figyelembe véve, hogy — az 1963. szeptember végén végrehajtott felvétel szerint _— a mérnököknek mintegy fele, a technikusoknak közel kétharmad része foglalkozik a termelés közvetlen irányításával, megállapítható, hogy az

A MAGYAR ÉPITÖIPAB

959

állami építőiparban egy munkahelyre átlagosan legfeljebb egy műszaki képzett- séggel rendelkező alkalmazott jut.

27. tábla

A ,,műszakí" alkalmazottak számának megoszlása iskolai végzettségük szerint

Ebből:

Müezakz' nem műszaki ,,

Év 1 kozéplskolánál

alkalmazottak mérnökök technikusok eásc'seztéelglskgggy alacsonyabb

végzettségűek végzettségűek állományi létszáma, (fő) szeptember hó végén

1960 ... 13 486 1 909 3 859 2 243 5 475

1965 ... 16 354 1 920 5 510 2 690 6 234

aránya (százalék)

1 965 ...

100,0 11, 33,7 16,5 38,1

1960 ... 100,0 14,2 28,6 16,6 ; 40,6

7

Az adminisztratív alkalmazottak képzettségi színvonala viszonylag még ala——

csonyabb. 1965. szeptember végén az állami építőiparban az adminisztratív al—

kalmazottak 56,2 százaléka még középiskolai végzettséggel sem rendelkezett, a közgazdasági egyetemet végzettek aránya pedig az 1 százalékot, a közgazdasági technikumot végzettek száma a 16 százalékot alig haladta meg. Az iparral ösz—

szehas'onlítva megállapítható, hogy az iparban a képzettségi színvonal a műszaki alkalmazotti kategóriában kedvezőbb, az adminisztratív alkalmazottak között viszont valamivel még rosszabb, mint az építőiparban. (Az építőiparban 1965.

szeptember 30—án a műszakiak között az egyetemet végzettek aránya 14,5, a kö zépiskolát végzetteké _47,4 százalék, az adminisztratív alkalmazottak között 4,8, illetve 39 százalék volt. Ugyanezek az arányok 1963. október l—én az állami iparban 18,7 és 47,5, illetve 4,0 és 37,7 százalékot tettek ki.)

A VÁLLALATOK SZÉKHELYE, A MUNKAHELY ÉS A MUNKAVÁLLALÓK

., ÁLLANDÓ LAKHELYE

Az állami építőipar egyik nehezen megoldható problémája, hogy az építési igények és a rendelkezésre álló munkaerő területileg nem esik egybe. Ennek egyik következménye az, hogy az állami építőiparban foglalkoztatottaknak je—

lentős része — az 1965. szeptember végén végrehajtott felvétel szerint 64,l szá—- zaléka —— állandó lakhelyétől kisebb-nagyobb távolságra levő más helységben, igen sok esetben más megyében dolgozik.

1965. szeptember Végén az állami építőipari vállalatoknál alkalmazásban levő kb. 239 000 munkavállaló közül csak kb. 86 000 főnek volt a munkahelye állandó lakhelyén, míg 73000 fő, bár a munkahellyel azonos megyében lakott, de más helységben dolgozott, és közel 80 000 fő más megyében dolgozott, mint ahol az állandó lakóhelye volt.

Sok esetben előfordul, hogy amíg egy—egy megye munkahelyein más megyé—

ben lakó munkavállalókat is foglalkoztatnak, a megyében lakók közül sokan

960 KEREKES o'r'ro idegen megyében dolgoznak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy még azok kö—

zül is sokat, akik állandó lakhelyükkel azonos munkahelyen dolgoznak, nem a helyi vállalat, hanem más megyei vagy budapesti Vállalat alkalmaz. Jól szem—

léltetik ezt a helyzetet például a Tolna megyei adatok:

a Tolna megyei építőipari vállalatok

munkavállalóinak létszáma ... 3637 fő, ebből Tolna megyei munka-helyen dolgozott ... 2411 fő, a Tolna megyei munkahelyeken foglalkoztatottak

összes száma ... 4089 fő, ebből Tolna megyei állandó lakhellyel rendelkezett 3076 fő, a Tolna megyei állandó lakhellyel rendelkező építőipari

munkavállalók száma ... 5886 fő, ebből Tolna megyei munkahelyen dolgozott ... 3076 fő,

Ezekből az adatokból a következő megállapításokat tehetjük.

1. Tolna megyében 5886 olyan dolgozó volt, akik állami építőipari vállalatnál dol—

goztak, tehát többen, mint ahányan a megyében folyamatban levő állami építőipari munkákat végezték. E dolgozók fele mégis más megyében dolgozott, és ugyanakkor több mint ezer olyan munkavállaló dolgozott a megyében, akiknek állandó lakhelye más megyében volt. (140 főnek például Hajdú megyében volt az állandó lakása.)

2. A Tolna megyei vállalatok munkavállalóinak létszáma közel ugyanannyi volt, mint ahányan a megyében összesen dolgoztak, mégis a Tolna megyei Vállalatok mun—

kavállalóinak kb. egyharmada — 1200 fő —— más megyében dolgozott, míg Tolna me- gyében több mint 1600—an dolgoztak más vállalatok alkalmazottaiként.

3. A Tolna megyében lakó 5886 —- az állami építőipari vállalatoknál foglalkozta—

tott —— dolgozó közül alíg 2400 dolgozott Tolna megyei építőipari vállalatoknál.

A Tolna megyére vonatkozó adatokat összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy ha a megyében lakók közül a lehető legtöbben dolgoztak volna a megye területén a helyi vállalatok alkalmazásában, nem lett volna szükség sem más megyéből felvonuló vállalatra, sem pedig más megyékben lakó munkavállalókra.

(Természetesen ilyen tisztán ez nem lenne megoldható részben a vállalati szako—

sítások jelenlegi rendszere, részben pedig a helyileg rendelkezésre álló és a szűk- séges munkaerő szakképzettség szerinti összetétele közötti esetleges eltérés miatt. Az azonban biztos, hogy a ,,keresztutazásokat" a jelenleginél sokkal ki—

sebb mértékűre lehetne csökkenteni.

Számos más megyében is hasonló a helyzet. Az állami építőiparban összesen

— Budapestet és Pest megyét nem számítva —— mintegy 64 000 fő dolgozik ál—

landó lakhelyétől eltérő megye területén, és kb. 21 000 azoknak a száma, akiket lakhelyükkel azonos megyében is tudnának foglalkoztatni. Ezt a 28. tábla rész—

letes adatai szemléltetik.

A 79 760 olyan munkavállaló közül, akiknek munkahelye és állandó lak—

helye nem ugyanabban a megyében volt, csak 27 314 dolgozott lakhelyéveil szom—

szédos megyében, 14 207 fő munkahelye távolabbi megyében és 38 239 főé Buda—

pesten volt.

Úgy gondolom, nem kell különösebben részletezni, hogy milyen egyéni, Vál—

lalati és népgazdasági költségtöbbletet okoz ez a helyzet. Elég ha csak a mun- kásszálló—férőhely iránti igényekre vagy az év elején jelentős mértékben fel—

emelt különélési díjra gondolunk. A megoldás — amennyiben egyáltalán lehet—

séges nem kifogásolható, megfelelő megoldás — a kivitelező szervezetek olyan kialakítása lehetne, hogy az építési feladatok végzésére egy nagy területegységen lehetőleg csak egy építőipari szervezet működjék, amely a szakipari és szerelő—

ipari munkák végzésére is alkalmas. Természetesen az 1965. szeptemberi felvé—

.A MAGYAR EPITOIPAR

961 telnél részletesebb Vizsgálat szükséges annak megállapítására, hogy a helyben rendelkezésre álló munkaerő — számában és összetételében —— valóban alkal—

mas-e arra, hogy a szükséges valamennyi munkát vagy legalábbis annak túl- nyomó részét elvégezze.

28. tábla Az állami építőiparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak

létszámának megoszlása vállalati székhely, munkahely és állandó lakhely szerint

(1965. szeptember 30.)

Ebből:

A helyi

vall..la- Ebből: A megyé- A megyé- Ebböl:

toknál a megyé- ben a munka- ben a más

alkalma— Len dolgozó a megyé— hellyel lakó megyében

Megye zásban dolgozó összes ben azonos összes dolgozó

levő lakó helységben

lakó munkavállalók állományi látsz.-ima (76)

Budapest ... 118 276 70 084 70 273 32 034 32 034 34 367 2 333 Pest megye ... 1 600 1 321 10 403 4 306 2 460 17 309 13 003

Baranya megye ... 7 108 6 646 11 014 9 171 3 875 10 280 1 109 Bács—Kiskun megye ... 6 386 6 132 7 952 6 632 3 373 11 092 4 460 Békés megye ... 4 887 4 887 6 515 6 036 2 526 9 830 3 794 Borsod—Abaúj-Zemplén

megye ... 13 882 13 200 21 644 14 186 4 938 16 822 2 636 Csongrád megye ... 8 828 7 333 9 012 7 917 4 346 10 207 2 290 Fejér megye ... 9 608 7 441 10 394 6 572 3 059 8 678 2 106 Győr-Sopron megye ... 7 186 6 738 8 453 7 427 2 258 8 055 628 ,Hajdú-Bíhar megye ... 10 114 8 755 10 818 9 251 4 436 15 736 6 485 MHeves megye ... 4 049 3 746 7 503 5 076 2 142 8 944 3 868 Komárom megye ... 4 226 3 651 8 967 5 261 2 892 5 962 701 Nógrád megye ... 2 720 ' 2 585 4 709 3 615 2 398 7 584 3 969 Somogy megye ... 5 766 5 136 6 739 5 677 2 397 8 007 2 330 Szabolcs—Szatmár megye . 7 302 6 898 ' 8 857 8 537 3 172 22 386 13 849 Szolnok megye ... 7 326 7 298 9 900 7 776 3 121 15 156 7 380 Tolna megye ... 3 637 2 411 4 089 3 076 863 5 886 2 810 Vas megye ... 6 641 5 201 6 470 5 631 1 856 _ 7 288 1 657 Veszprém megye ... 3 878 3 720 9 222 5 576 2 137 7 040 1 464 Zala megve ... 5 146 4 216 5 632 5 049 1 448 7 937 2 888 Osszesen ... 238 566 177 399 238 566" 158 806 85 73] 238 566 7.9 760 Ebből vidék (Pest megye

nélkül) ...

118 690 105 994 157 890 122 466 51 237 186 890 64 424

A vállalatok jelenlegi szervezésénél a területi elv általában nem érvényesül.

Bizonyos szak— és szerelőipari munkákat egy-két országos vállalat végez, ha—

sonlóképpen például az ipari nagylétesítmények kivitelezésével néhány vállalat foglalkozik stb. Ez a szervezési mód is hozzájárul bizonyos fokig ahhoz, hogy egy—egy megyében rendszeresen kb. 20—25 vállalat végez építőipari tevékeny—

séget. 1966. II. negyedévében különösen sok vállalat dolgozott egyidejűleg pél—

dául Pest megyében, ahol 45 vállalat, Borsod-Abaúj—Zemplén és Veszprém me.—

gyében, ahol 35—35 vállalat, továbbá Baranya, Fejér és Heves megyében, ahol 30—32 vállalat dolgozott. Ezek között sok esetben azonoe jellegű vállalatok is voltak: Pest megyében egyidejűleg 14 magasépítési és ? tatarozó, Baranya me—

gyében 8 magasépítési és 6 tatarozó, Hajdú—Bihar megyében 3 villanyszerelő Vállalat dolgozott stb.

2 Statisztikai Szemle

; 962 annexes erre — AZ ÁLLAMI ÉPíTÓIPAR ERÓINEK KiONCENTRÁCIÓJA10

Már több ízben volt szó arról, hogy az építési igények évek óta lényegesen nagyobbak, mint amennyit az állami építőipar ki tud elégiteni. Részben ennek a következménye az, hogy az állami építőipar erői szétforgácsol'ódnak, hogy a' Vállalatok évről évre több munkát kezdenek meg, mint amennyi a rendelkezé—

sükre álló kapacitást figyelembe véve műszakilag indokolt, illetve a szerződé——

sekben vállalt határidőre be tudnak fejezni, s hogy emiatt a kivitelezés alatt álló építmények volumene évről évre nő.

Ez a jelenség többé—kevésbé a második ötéves tervidőezakban is felismerhető,

bár —-— különösen 1965-ben — már kedvező változások is tapasztalhatók voltak.;

Az ötéves tervidőszak egészét tekintve a megkezdett építmények generál-költség—

vetési összege több mint négy milliárd forinttal múlta felül az átadott munkák volumenét, és ennek következtében a kivitelezés alatt álló építmények generál- költségvetési összege az 1960. év végi 19 milliárd forintról 1965 végére közel

23,5 milliárd forintra emelkedett. (1964—ről 1965-re kb. félmilliárd forinttal

csökkent a folyamatban levő építkezések Volumene.) '

29. tábla

A megkezdett, az átadott és a kivitelezés alatt álló építmények generál—költségvetési összegének alakulása*

A megkezdett Az átadott kitagmgalgúigiaó

Év építmények generál—költségvetési összege

millió forint 86333??? millió forint az lag-333561!!—

(folyó—árakon) százalékában (!olyóárakon) százalékában

1960 ... 14 713 12 099 82,2 19 359 100,0

1961 ... 13 276 14 018 ; 105,6 18 617 96,2

1962 ... 14 748 14 116 95,7 _ 19 249 99,4

1963 ... 16 335 14 988 91,8 20 596 106,4

1964 ... 19 196 15 862 82,6 , 23 930 123,6

1965 ... 17 611 18 056 102,5 23 485 121,3

1961 —— 1965 ... 81 166 77 040 94,9 -— ——

* Csak a 100000 forint generál—költségvetési összegnél nagyobb építmények adatai.

Viszonylag kisebb mértékű volt a kivitelezés alatt álló építmények generál—

költségvetési összegének emelkedése a magasépítőiparban, ahol az építőipari termelés volumenének a tervidőszakban bekövetkezett több mint 30 százalékos emelkedése mellett a kivitelezés alatt álló munkák összege csak 11 százalékkal nőtt. Ezzel ellentétes tendencia tapasztalható a mélyépítőiparban, ahol 1965. de- cember végén mintegy 50 százalékkal nagyobb volumenű munka állott kivitele—

10 Az építőipar koncentrációjára vonatkozó adatok csak az ún. vállalati építőiparra (épitő- lparl vállalatokra) vonatkoznak. Nem tartalmazzák tehát a nem vállalati szervezetben műkodö_—

de az állami épitőiparba sorolt -— épitési egységek, tehát a MAV építési főnökségeinek, valamint a vízügyi igazgatóságoknak az adatait. E szervezetek ugyanis olyan speciális jellegű feladat—okat is ellátnak, melyeknek figyelembevétele a koncentrációra vonatko-1.0 mutatoszamukat torzítana.

A MAGYAR ÉPITOIPAR

963 zés alatt 1965 végén, mint öt évvel korábban. Ehhez hozzájárult, hogy egyes mélyépítőípari vállalatok olyan nagy értékű objektumok (például a földalatti vasút,_ autópálya) építését végzik, amelyeknek építése több évig elhúzódik és melyeknek átadására csak a harmadik ötéves tervídőszakban kerül sor. Az épí—

tési szak— és szerelőiparban is az átlagosnál nagyobb mértékű volt a kivitelezés alatt álló építmények volumenének növekedése, de ehhez hozzájárult a folya—

matban levő munkák átlagos nagyságának emelkedése is. 1960 végén 910 000, 1965 végén pedig 1,3 millió forint volt a kivitelezés alatt álló munkák átlagos értéke az építési szak— és szerelőiparban.

30. tábla A megkezdett és átadott, valamint a kivitelezés alatt álló építmények

generál—költségvetési összegének alakulása iparcsoportonke'nt

Az 1960 Az ]961—1965. években

végén Az 1965 végén

kivitelezés W kivitelezés alatt álló A munkák

alatt álló megkezdett átadott 1965. évi

Iparcsoport

33133?"

építmények generál-költségvetési összege százalékú, az 1 960. ban

milliárd forint amiga.

bun

Magasépítőipar ... 14,0 58,4 56,8 15,6 111,l 131,9

Mélyépítőipar ... 4,5 18,7 16,4 6,8 151,7 13l,1

Építési szak- és szerelőipar . 0,8 4, 1 3, 8 l, 1 ] 3D,2 1 29, 3

Összesen 19,3 81,2 77,0 23,5 121,3 131,3

A kivitelezés alatt álló építmények volumenének emelkedését egyrészt a ter—

melékenység emelkedése, másrészt az ellensúlyozta, hogy —— az ötéves tervidő—

szak első éveitől eltérően — az 1964—1965. években a munkák kevesebb munka-

helyre koncentrálódtak. Ennek következtében az egy munkahelyre jutó építő- ipari munkások száma kismértékben emelkedett.

31. tábla A munkahelyek és az egy munkahelyre jutó építőipari munkások számának alakulása

' Az egy munkahelyre jutó

A munkahelyek száma 1 építőipari munkáslétszám

Év éves átlagban

*. az 1961. évi az 1961. évi

szám szerint százalékában fő ! százalékában

1961 ... 5090 100,0 23,3 100,0

1962 ... 5247 103,1 23,3 100,1

1963 ... 5758 113,1 21,4 91,9

1964 ... 5718 112,3 22,1 95,0

1965 ... 5031 98,8 24,5 105,4

A koncentráció 1961 és 1965 közötti alakulásáról megnyugtató képet ka—

punk, ha csupán a kivitelezés alatt álló építmények volumenének, a munkahef—

2*