Az élelmiszeripar ágazati és termékszerkezetének változása, 1960–1976

AZ ELELMISZERIPAR ÁGAZATI ÉS TERMEKSZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA, 1960-1976

SIMÁN MIKLÓSNÉ -- WAGNER RUDOLF

Az élelmiszeripar termelése alapvető fontosságú a lakosság bővülő élelmiszer- ellátásában, jelentős mértékben részesedik az ipar — különösen nem rubel viszony- latú —- kiviteléből, továbbá fokozódó szerepe van a mind belterjesebbé váló állatte-

nyésztés takarmányellátásában is.

Az élelmiszeripar hazánkban a felszabadulást követő években az ipar többi ágazatához viszonyítva kiemelkedő helyet foglalt el: aránya az ipar szerkezetében meghaladta a 40 százalékot. Az 1950—es évekre részesedése a nehézipar gyors ütemű fejlődésével. az ipar szerkezete átalakulásának megindulásával rohamosan csökken—

ni kezdett: 1950—ben 32 százalékos volt. s bár termelését az elmúlt 26 év alatt közel ötszörösére (495.0 százalékra) növelte. 1976-ban az ipar termelésének már csak mint—

egy egyötödét — 192 százalékát — aclta. Tevékenységéhez az ipar állóeszközeinek és az iparban foglalkoztatottaknak egyaránt 11,5 százalékát veszi igénybe. Aránya a nettó nemzeti termelésben 9 százalék körül mozog. 1970 óta lasson csökkenő ten- denciával. 1976—ban az élelmiszeriparba 205 szocialista szervezet (állami vállalat/és szövetkezet) tartozott és ezeknek 1955 ipartelepén folyt termelés. (Az élelmiszeripa- ron kívül más ágazatokban -— ipar, mezőgazdaság. kereskedelem — is gyártanak

élelmiszeripari terméket, ezzel azonban a továbbiakban, nem foglalkozunk.)

Az élelmiszeripari termelésnek az ipari termelésen belüli aránya a világ csak—

nem minden országában jelentős. de relativ csökkenése általános tendencia.

1. tábla

Az élelmiszeripar százalékos aránya az ipar szerkezetében néhány országban

Termelési érték A foglalkoztatottak

Ország alapján száma alapján

1960 1975 1960 1975

A bruttó termelési érték alapján.

a KGST ágazati rendszere szerint Magyarország . . . 18,8 14,8 8,2 9,5

Bulgária . . . 33.7 23,5 15.8 11,9

Csehszlovákia . . . . . . . . . 20,3 14.5 8,6 7.7

Lengyelország . . . 26.8 16,6 11.8 11.1

Német Demokratikus Köztársaság . . 21.0 153 7,5 7,0

Románia . . . . . . . . . . 19.0 13,1 9.4 7.7

Szovjetunió . . . 21,1 19,1 9,5 I 6.2

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

SIMÁNNÉ — WAGNER: AZ ÉLELMISZERIPAR 579

(Folytatás) Termelési érték A foglalkoztatottak

Ország alapjan szama alapjan

1960 1975' 1960 1975"

Az anyagmentes termelési érték alapján az lSlC rendszere szerint

Magyarország . . . . . . . . 9,6 7,8 10,2 a 10,2

Belgium . . . . . . . . . . . 17,1 'ló.3 12.9 12.9

Franciaország . . . 14,3 11,8 . 10.8

Német Szövetségi Köztársaság . . . 14,1 11,8 . 5.9

Olaszország . . . 10.7 8.0 9.2 6.6

Spanyolország . . . 17,5 11.5 13,3 14.3

Svédország . . . 10,3 7.2 . 7.9

Görögország . . . 21.0 12.9 25.9 .

' A tőkés országoknál 1974. évi, Franciaországnál 1973. évi adatok.

" A tőkés országoknál 1970. évi adatok.

AZ ÉLELMISZERIPAR SZERKEZETET ALAKlTÓ FONTOSABB TENYEZÖK

Az élelmiszeripar termelésének alakulásában, ágazati és termékszerkezete vál—

tozásában meghatározó jelentősége volt A) a nyersanyagforrások bővülésének:

a) az alapanyag túlnyomó részét szolgáltató mezőgazdasági árutermelés nagy arányban

—— a bruttó termelés növekedését lényegesen meghaladó mértékben — emelkedett összefüggés- ben a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításával (a mezőgazdaság szocialista át- szervezése nyomán az elsősorban önellátásra termelő egyéni gazdák helyére a főleg árut ter-

melő szövetkezetek léptek);

b) emelkedett az alapanyagok és félkésztermékek (kakaóbab, kávébab, fehérjetakarmány, időnként a nyers hús) importja, illetve ezek felhasználása;

B) a termelési feltételek változásának:

a) nagyrészt felszámolták a korszerűtlen. kézműipari jellegű kisüzemeket. emelkedett a gyártás műszaki színvonala, fokozódott a gyártókapacitások kihasználása. illetve új gyártóka—

pacitásokat helyeztek üzembe;

b) kihasználták a termelés növelésének extenzív lehetőségeit is (a mezőgazdaság szo- , cialista átszervezése következtében az időszak elején a munkaerő—kínálat kedvezően alakult.

így a létszám jelentősen bővíthető volt);

C) a szükségletek fokozódásának és az igények megváltozásának:

a) a lakosság életszínvonalának emelkedésével együtt járó vásárlóerő-növekedés követ—

keztében több és jobb minőségű élelmiszeripari termékre volt igény;

b) a szocialista iparosításból és a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből adódó la- kossági átrétegződés növelte a városi és csökkentette a falusi lakosság arányát, ami azt jelen- tette, hogy a korábban önellátó mezőgazdasági foglalkozású lakosokkal szemben megnőtt a központi árualapból — amelynek döntő részét az élelmiszeripar biztositja — ellátandó lakosok aranya;

c) a foglalkoztatottság növekedésével, a nők fokozott munkába állításával csökkent a korábban a háztartásokban készitett élelmiszerek mennyisége. nőtt az igény a háztartási mun—

kát megkönnyítő, főzésre előkészített félkész- és készételek iránt.

d) a külső piacokon az élelmiszeripari termékek keresletének növekedése lehetővé tette a kivitel emelkedését. a termelési többlet egyre nagyobb hányada került exportra;

e) fokozódott az alapanyagok átalakításának, megmunkálásának mértéke, az élelmiszer- ipari feldolgozás foka is (az élelmiszeripar iparágaiban a termékstruktúra a magasabb fel- dolgozottsági fokú, értékesebb termékek irányába tolódott el, így például emelkedett a hús- iparban a hús termelésével szemben a hentesáru, a baromfi— és tojásfeldolgozó iparban a

2.

580 SlMÁN MlKLÓSNÉ —— WAGNER RUDOLF

vágott baromfival szemben a bontott és darabolt baromfi, a sütő- és tésztaiparban a kenyér- rel szemben a péksütemény, az ásványvíz-. szikvíz- és üdítőital-gyártásban a szikvízzel szemben az üdítő ital. a dohányiparban az egyszerű cigarettával szemben a füstszűrős cigaretta és az élelmiszeripar valamennyi iparágában az ömlesztett — hordós, lédig — gyártmányokkal szem-

ben a csomagolt — palackozott — termékek termelésének aránya);

f) az állattenyésztés korszerűsítése, intenzívebbé válása következtében fokozódtak az igé- nyek az összetett takarmányok (a koncentrátumok és a keverékek) iránt.

AZ ELELMlSZERlPAR lPARÁGl SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA

Az élelmiszeripar 14 iparágat foglal magában, amelyeknek technológiája. nyers-

anyag-, munkaerő— és állóeszközigénye rendkívül eltérő. Az egyes iparágakfejlődése

s így befolyása az élelmiszeripar belső szerkezetére — részben a rendelkezéáre álló nyersanyagmennyiség és feldolgozó kapacitás, részben a termékek iránti belföldi igények és exportlehetőségek függvényében — nagyon eltérő volt a vizsgált időszak-

ban.

A legjelentősebb strukturális változás az élelmiszeriparon belül az 1950-es évek—

ben zajlott le. tulajdonképpen erre az időszakra tehető a modern gyáripari jellegű

élelmiszeripar kialakulása. 1960-ban már befejezéshez közeledett a mezőgazdaság

szocialista átszervezése. nőtt a mezőgazdaság árutermelése, ugyanakkor a mezőgaz- daságból felszabaduló munkaerő az iparban keresett munkát, így megváltozott élet—

formája: önellátóból vásárlóvá lett. Egyre több nő kapcsolódott be a termelőmun—

kába. akik az eddig otthon készített élelmiszerek helyett mindinkább az ipari előál—

lítású termékeket keresik. Mindezek következtében az élelmiszeripari termelésben korábban domináló szerepet betöltő malomipar aránya csökkenni kezdett, ugyan- akkor növekedett a belföldi ellátásban a korábbinál lényegesen nagyobb jelentő—

ségre szert tevő sütő- és tésztaipar, a húsipar, valamint — az emelkedő életszínvonal

támasztotta igényeknek megfelelően — az édes- és a söripar részesedése.

2. tábla

Az élelmiszeripar ágazati szerkezete és iparágainak nagyság szerinti rangsora (: bruttó termelés alapján

1960. 1965. 1970. 1975. 1976. Rongsor

lparág .

évben (százalék) 1960 ! 1976

Húsipar . . . . . 221 20 3 23,2 25,8 23, 4 1. 1

Baromfi— és tojásfeldolgozó ipar . . . 3.0 4.8 6.2 6.0 6, 3 11. 5

Tejipar . . . . . . . . . . . . 10, 5 9.5 9,8 9.5 10, 4 3. 3

Tartósítóipar . . . . . . . . . . 6.0 8.1 9.5 9,6 9.5 ó'r 4

Malomipar . . . . . . . . . . . 18,7 20,6 18,9 16.1 16,7_ 2. 2

Sütő— és tésztaipar . . . 7.6 6.8 6.4 5.5 5.5 5. 7

Cukoripar . . . 9.7 7.9 4,7 5.0 5.1 4. 8

Édesipar. . . . . . . . . . 4.7 62 5.7 5.9 6.2 8. 6.

Növényolajipar . . . 4.1 3,1 2,7 3.3 3,3 9. 11.

Szesz- és keményítőipar . . . . . . 2.1 2.6 2.6 2.6 2,7 13. 13.

Boripar . . . 3.7 3.2 3.4 3.8 3.8 10. 9.

Söripar . 2.6 2.3 2,3 2.8 2.9 12. 12.

Ásványvíz-. szikvíz—és üdítőital--gyártás 0.4 0.4 0.4 0.5 0.5 14. 14.

Dohányípar . . . 4.8 4.2 4.2 3.6 3.7 7. 10.

Élelmiszeripar összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

100,0

1960 és 1976 között ,élelmiszer-fogyasztásunk a reáljövedelem. az életszínvonal emelkedésének hatására rohamosan nőtt, szerkezete is jelentősen átalakult. Az élel—

AZ ÉLELMISZERIPAR

581 miszeripar egyes iparágainak termelése követte a hazai fogyasztás alakulását, má—

soké lényegesen meghaladta a hazai szükségleteket. termékeik egyre nagyobb

mennyiségben kerültek külföldi piacokra. Néhány iparág termelése részben alap—

anyag—ellátottságuk. részben szűkös kapacitásuk miatt nem tudta kielégíteni az irántuk támasztott igényeket. Ezek a tendenciák tovább módosították az élelmiszer- ipar struktúráját. de a változások ekkor már kisebbek voltak. (Lásd a 2. táblát.)

1960 után az élelmiszeriparban is mind nagyobb gondot okozott a növekvő ter—

meléshez szükséges munkaerő biztosítása. Az ebben az időszakban megindult re—

konstrukciók, bővítések. korszerűsítések és új üzemek építése mellett a hiányzó mun- kaerő pótlására elsősorban a kézi munkák (anyagmozgatás és különösen a csoma—

golás) gépesítését kezdték megoldani. és sor került az ugyancsak szűkös tárolóka- pacitás bővítésére is. Ennek következtében az élelmiszeripar struktúrája —— mind a foglalkoztatottak száma, mind pedig az állóeszközök értéke alapján vizsgálva — meg—

változott. módosult az iparágak helyzete: egyes korábban sok munkaerőt foglalkoz- tató iparágak (tejipar, sütő- és tésztaipar. édesipar) létszám alapján számított ará- nya csökkent. s megnövekedett ugyanakkor arányuk az állóeszközök értéke alapján

mérve.

Az élelmiszeripar termelése 1960 és 1976 között 2.3-szeresére emelkedett, ami elmaradt az ipar termelésének — több mint 2.8-szeres —- növekedésétől. Az iparcso—

port 14 iparága közül

— az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a termelés a baromfi- és tojásfeldolgozó iparban, a tartósítóiporban. az édesiporban, a szesz— és keményítőiparban. valamint az ás- ványviz-. szikvíz- és üdítőital-gyártásban;

— az átlaghoz közeli a növekedés a húsiparban, a tejiparban. a boriparban és a sör- iparban;

— az átlagosnál kisebb mértékben növelte termelését a malomipar, a sütő- és tésztaipar.

a cukoripar, a növényolajipar és a dohányipar.

Az élelmiszeripar iparágai termelésének különböző mértékű bővülése lényege- sen módosította az iparcsoport ágazati szerkezetét.

3. tábla

Az élelmiszeripari termelés szerkezetváltozási együtthatóí

1965. ; 1970. 1975. 1976.

lparág

évben

Húsipar . . . . . . . . . . . O,92 1.05 1.17 1,06

Baromfi- és tojásfeldolgozó ipar . . 1.60 2.07 2.00 2.10

Tejipar . . . . . . . . . . . 0.90 0.93 0.90 0.99

Tartósitóipar . . . 1.35 1.58 1.60 1,58

Malomipar. . . . . . . . . . 1.10 1.01 0,86 0,89

Sütő— és tésztaipar . . . 0.89 0.84 0.72 0.72 Cukoripar . . . 0.81 . 0.48 0.52 0.53

Édesipar . . . . . . . . . . 1,32 1,21 1.26 1.32

Növényolajipar . . . O,76 0.65 0.80 0,80

Szesz— és keményítőipar . . . 1.24 1.24 1.24 1.29

Boripar . . . . . . . . . . . 0.86 0.92 1.03 1.03

Söripar . . . . . . . . . . 0.88 0.88 1.08 1.12

Ásványvíz—. szikvíz- és üdítőital-gyár-

tás . . . . . . . . . . . . 1,00 1,00 1.25 1.25

Dohányípar . . . 0.88 0.88 0.75 0.77

Élelmiszeripar összesen 1,00 1,00

1.00 1.00

582 SIMÁN MIKLÓSNÉ — WAGNER RUDOLF

Az iparágak differenciált fejlődésének hatását jól érzékeltetik az 1960. évi bá—

zison számitott — a 3. táblában bemutatott — szerkezetváltozási együtthatók.

AZ ÉLELMlSZERlPAR GYÁRTÁSl ÁGAlNAK FEJLÖDÉSE ES TERMÉKÓSSZETÉTELENEK MÓDOSULÁSA

Az élelmiszeripar struktúráját módositó irányzatok minősítéséhez nem elegendő az iparágak szerinti összetétel elemzése. hanem meg kell vizsgálni a részletesebb áttekintést nyújtó gyártási ágaknak és a termékszerkezetnek az alakulását is.

A 33 élelmiszeripari gyártási ág némelyike egy-egy iparág teljes —- vagy csak—

nem teljes — tevékenységét (például: tejtermékek gyártása —— tejipar. cukorgyártás

— cukoripar, baromfifeldolgozás - baromfi- és tojásfeldolgoző ipar) foglalja magá—

ban. míg másokhoz egy—egy iparágnak a technológia szerint egymástól élesen elkü- lönülő, jelentős tevékenységei tartoznak.

A termékkibocsátást véve alapul az 1970—1976. években tiz gyártási ágat tekint—

hetünk fejlődőnek: termékkibocsátásuk aránya az élelmiszeripar összes termékkí-

bocsátásában O,4—2,0 százalékponttal nőtt. Együttesen ezektől a gyártási ágaktól

származik az élelmiszeripar összes termékkibocsátásának több mint 55 százaléka (1970-ben 47 százaléka). A tíz közül öt gyártási ágban a termelés -—- kibocsátás —

növekedését a kapacitások bővitése is elősegítette.

4. tábla

Az élelmiszeripar növekvő arányú gyártási ágai

(százalék)

A gyártási ág aránya az élelmiszeripar összes

Gyártási ág termékkibocsátásábon foglalskzrgzithoátgtutjlainak begrígőgíés—

állományában

1970 1976 1970 1976 1970 1976

Vágóhidi tevékenység. . 11.6 12,1 3.2 3,6 1.1 2.1

Hús- és szalonnafeldolgozás 7.4 9.1 4,5 5.6 2.2 3.7

Baromfi- feldolgozás. . . . 4.7 5.8 3,5 3,8 O,9 1.6

Tejtermékek gyártása . . . 8.9 109 5.9 ó,5 5 4 9,9

Konzervgyártás . . . 7.3 8.2 13,9 11,5 10,9 8.0

Gyorsfagyasztott termékek

gyártása . . . 0,8 1.3 1.9 1.9 1,5 1.4

Édesipari termékek gyártása 3,2 3,8 4.6 4.5 3.2 2.8

Ásványvíz-, szikviz— és üdítő—

ital--gyártás . . . 0,ó 1.4 1,6 2.3 O,4 1.8

Dohánytermékek gyártása . 2,4 2.8 1.7 1,3 2.1 1,5

Összesen 46,9 55,4 40,8 41,0 27,7 32,8

A fejlesztés a belföldi ellátásban és az exportban mind nagyobb jelentőségű

állati eredetű terméket előállító gyártási ágakban, valamint a belföldi kereslet ki- elégítését szolgáló üdítőital-gyártásban volt számottevő. Az édesipori termékek ki-

bocsátásának aránya az elmúlt 6 év során nőtt ugyan, a növekedés mértéke azon- ban még mindig elmaradt a hazai igényektől. s a termékek egy részének minősége nem kielégítő. Mérsékelt volt a fejlődés a hazai és a külföldi piacokon egyaránt keresett gyorsfagyasztott termékek gyártásánál. Általános tendencia volt ugyanak- kor e gyártási ágakban a magasabb feldolgozottsági fokú, értékesebb élelmiszerek

termelési arányának a növekedése.

AZ ELELMISZERIPAR

583 A húsipar termelési szerkezetében az utóbbi 6 év folyamán a vágóhídi kapaci—

tásnál még mindig szűkebb keresztmetszetű húsfeldolgozási tevékenység aránya nö—

vekedett jelentősebben. A húskészítmények termelésének emelkedésén belül azon—

ban az exportban jelentős és a belföldi piacon hiánycikknek számító gyulai kolbász és szalámi termelése az időszak alatt — kapacitás hiányában — stagnált.

A konzervgyártásban -— a nyersanyaghelyzetnek megfelelően —- csökkent a gyü- mölcs— és zöldségkonzervek aránya, és jelentősen nőtt (: húskonzerveké. A gyorsfa- gyasztott termékeknél következett be 1970 és 1976 között a leglényegesebb szerke- zeti változás: az értékesített gyorsfagyasztott gyümölcsök és főzelékek aránya az 1970. évi 91 százalékról 64,7 százalékra csökkent. ugyanakkor a gyorsfagyasztott étel—

konzerveké 3.7 százalékról 15,1 százalékra, a gyorsfagyasztott húsé 5.3 százalékról 202 százalékra nőtt. Mindezek mellett a tartósítóiparon belül még mindig rendkívül

csekély e termékek aránya.

A stagnáló. illetve kibocsátásuk arányát csak igen kis mértékben növelő gyár- tási ágak között van a belföldi igényeket kapacitásával kielégíteni nem tudó sör- gyártás, valamint a növényolajipar mindkét gyártási ága (nyers növényolaj— és nő—

vényizsírgyártás, valamint növényolaj-feldolgozás).

A növényolajipar fejlesztésének -— s ezzel összhangban az olajosmag—termesztés növelésének — elmaradása a kedvező exportlehetőségek ki nem használásán kívül 0 csökkenő arányú takarmánygyártásban is érezteti hatását. A növekvő állatállomány takarmányozásához szükséges növényolajipari takarmány behozatala 16 év alatt 17—

szeresére, 31 000 tonnáról 542000 tonnára növekedett. A fehérjetakarmányok beho- zatalára évente mintegy 200 millió dollárt fordítunk, hazai felhasználásukhoz az ál-

lam jelentős támogatást nyújtott.

A termékszerkezet változása a stagnáló vagy csökkenő arányú iparágak. illetve gyártási ágak egy részén belül is jelentős. lgy a molomiparban csökkent az őrle- * mény, és növekedett a takarmánygyártás aránya. 5 a takarmánygyártáson belül fő—

leg a takarmánykoncentrátum előállításának az aránya nőtt. A sütőiparban a ke—

nyér aránya az utolsó 6 év folyamán 14 százalékkal csökkent. s 10 százalékkal nőtt a péksüteményeké. (Lényegesen csökkent ugyanakkor a péksütemények választéka.

Jelenleg kiflin és zsemlén kívül alig-alig találni az üzletekben más péksüteményt.) A növényolajiparban a margarin termelésének aránya 6 év alatt csaknem kétszeresére

emelkedett. (A kiváló minőségű -— ízben, minőségben a vajat helyettesítő, de annál

olcsóbb — RÁMA margarin a margarinok keresletét a vaj rovására erősen megnö-

velte.) *

AZ ÉLELMlSZERlPAR TERMELÉSl FELTÉTELEINEK HATÁSA A SZERKEZET ALAKULÁSARA

A termelési szerkezet alakulására a vizsgált időszakban a nyersanyagellátás és a rendelkezésre álló gyártókapacitás. oz élelmiszer-fogyasztás színvonala, valamint az élelmiszer—kivitel nagysága és növekedése hatott a legnagyobb mértékben.

a) Nyersanyagellátás és gyártókapacitás

Az élelmiszeripar iparágai többségének a termelését döntően a rendelkezésre álló mezőgazdasági nyersanyagok határozzák meg. A mezőgazdasági termékek ter—

melése az 1960. és 1976. évek között — a nemzetközi évi 1—2 százalékos növekedési

ütemet telülmúlva — évente átlagosan mintegy 2.5 százalékkal emelkedett, lénye—

gében másfélszeresére. Ezen belül a növénytermelés termelése mintegy 40 száza- lékkal. az állattenyésztésé ennél nagyobb mértékben, 62 százalékkal nőtt. A mező-

584 SIMÁN MlKLÓSNÉ — WAGNER RUDOLF

gazdaság termelési szerkezetében ennek megfelelően az állattenyésztés aránya emelkedett, és az egyes ágakon belül lényeges módosulások következtek be.

A termelés -— nagyrészt függetlenül a belföldi fogyasztástól. a gazdaságos

értékesítési lehetőségektől vagy az ipari feldolgozó kapacitásoktól — azokban az ágakban nőtt jelentősen, amelyekben a nagyüzemi termelési formák, az iparszerű

termelési rendszerek meghonosodása és elterjedése. a kemikáliák fokozott alkal—

mazása, a gépesítés. a kisebb munkaerőigény, a termelési költségek csökkenése. a megfelelő jövedelmezőség a termelésre ösztönzőleg hatott, míg más ágak termelése a szükségletek növekedése ellenére stagnált. vagy éppen csökkent.

A vizsgált 16 év alatt az egy lakosra jutó csontoshús— és belsőségfogyasztás 12.1 kilogrammal -— közel 30 százalékkal — emelkedett. s ugyanezen idő alatt a világ—

piacon is megnőtt a hús és húsipari termékek iránti kereslet. A húsipar termelése 1960 és 1976 között 2.4-szeresére emelkedett. Az alapanyagául szolgáló állatállo—

mány alakulását a szarvasmarha-állomány 4 százalékos csökkenése és a sertésállo—

mány — erősen hullámzó, nagy visszaesések melletti —- 23 százalékos növekedése jel- lemezte. A sertéshús és a belőle készült termékek nagy része hazai piacra kerül, húsfogyasztásunk háromnegyed része sertéshús. (Ebben minden valószínűség szerint jelentős szerepe volt az egyéb húsok — marha, juh, nyúl, vad — szűkös kínálatának is.) A húsipar felvásárlása a vizsgált időszak alatt vágósertésből 2.8-szeresére, vá- gómarhából 12 százalékkal nőtt. s így az iparág tevékenységében olyan nagy sze- repet tölt be a sertéshús, hogy az iparág termelésének alakulása is a sertésállomány ciklikus hullómzósót követi.

A húsipari termelés, valamint a sertés- és a szarvasmarha—állomány alakulása

(Index: előző év : 100)

% 130 120 710

100 ' '

I !

ga t _{i l} l t ,1 l l * '

t , t I * '

v V U V

80 V

Hús/papi terme/és

" __ ---- J'epfésá/Iomá/ry

Szanuasman/ra-á/Iamány

60

xm '7952 l796'3 '7954 '7965 '7963 '7957 [7968 r7959775770 '7977 '1972 ' 7973 ' 7974'7975 '7970

Sertéshúsból tartós exportra úgyszólván csak egyes. nemesebb húsrészekből és tartósított húskészítményekből (szalámi, szárazkolbász, húskonzerv) számíthatunk.

Ennek ellenére a sertésciklus csúcspontján —- s ez általában egybeesett a külföldi országokéval — számottevő és nem gazdaságos ..maradvány" jellegű sertéshús- és élősertés—kivitelre kényszerültünk. ugyanakkor a ciklus mélypontján sertéshúsimport—

ra szorultunk.

Marhahúsból — a szarvasmarha-állomány csökkenő tendenciája mellett — ex- portlehetőségeink kedvezőbbek. Az értékesítési lehetőségek, ha olykor átmeneti zava-

AZ ÉLELMISZERIPAR 585

rokkal is, a nyugat—európai tőkés, az arab és a szocialista országokban egyaránt tartósnak látszanak. A szarvasmarha-állomány s ezen belül a tehénállomány csök- kenése a tejipar termelésére is hatással volt. A mezőgazdaság tejtermelése 1960 és 1976 között mindössze 6.5 százalékkal nőtt, de az 1967. évet kivéve egészen 1973- ig csökkenő tendenciájú volt. A tejipar felvásárlása ennek ellenére — a mezőgazda- sági önellátó lakosság—csökkenése következtében — folyamatosan nőtt. Ugyanakkor a lakosság tejjel és tejtermékkel való ellátása egyre inkább a tejipar feladatává vált.

A hatvanas évek közepéig a tejipar még kis mennyiségű sajtot és vajat exportált is. A csökkenő tejtermelés és a tejfogyasztás lassú emelkedése következtében a het- venes évek elején a vajimport már nagyobb volt, mint a vajexport. A tejtermelés ösz- tönzésére hozott intézkedések következtében 1973—ban a tejtermelés a fogyasztást meghaladó mértékben nőtt. a tejiparnak értékesítési nehézségei voltak. Megoldást csak a szükségszerű, de nem gazdaságos export, illetve a tejtermékek zsírtartalmá- nak átmeneti emelése jelentett, s ezt követően került sor a tejporgyártás fejleszté- sére is.

Jelentős fejlődést ért el a magyar mezőgazdaság a búza- és a kukoricaterme- lésben. de emellett háttérbe szorult több munkaigényesebb, az időjárásra érzéke- nyebb. változó terméshozamú és kedvezőtlenebb jövedelmezőségű növény termesz- tése. Különösen élesen jelentkezett ennek hatása a hatvanas évek vége felé a cukor-

répa és a dohány termelésében.

A cukorrépatermés csökkenése következtében a cukoripar termelése — miköz- ben cukorlogyasztásunk évről évre nőtt — 1967—től kezdődően folyamatosan és nagy- mértékben visszaesett. az 1971. évi mélyponton cukortermelésünk az 1960. évinek mindössze 63,3 százaléka volt. Ez azt jelentette;-vhogy míg az 1960—1965. években évente mintegy 100000 tonna cukrot — alacsony áron -— exportáltunk is, a hatvanas évek végétől — a világpiaci árak rohamos emelkedése idején — mind nagyobb mér-

tékű importra szorultunk.

5. tábla

A cukor termelése, exportja és importja

A cukor

ÉV termelése exportja importja export import

tonna :: termelés százalékában

1960 . . . . . . . . 380 454 135 494 27 779 35,6 7.3

1965 . . . . . . . . 427 605 138 635 31 996 32.4 7.5

1968 . . . . . . . . 398 487 16 597 13 173 4.2 3.3

1969 . . . . . . . . 416162 42 595 14 681 102 3.5

1970 . . . . . . . . 279 513 20 850 34 082 7.4 122

1971 . . . . . . . . 240 951 1 764 181 715 0,7 75,4

1972 . . . . . . . . 297 579 1 586 133 500 0.5 44.9

1973 . . . . . . . . 300 313 1 814 160 336 0.6 534

1974 . . . . . . . . 266 922 11 802 207 506 4.4 77.7

1975 . . . . . . . . 307 809 6 832 182 506 2.2 59.3

1976 . . . . . . . . 363 397 1 838 138 734 0.5 382

A cukorrépa—termesztés ösztönzésére hozott intézkedések nyomán (a gépesítés

támogatása. megfelelő vetőmagok biztosítása, a felvásárlási ár emelése stb.) ter-

mése csak lassan növekedett, és először 1974—ben haladta meg — 10 százalékkal -

az 1960. évit, a répa cukortartalma azonban olyan alacsony volt. hogy 1976-ban az

586 SlMÁN MIKLÓSNÉ — WAGNER RUDOLF

1960. évinél 17 százalékkal nagyobb cukorrépatermés mellett a cukortermelés még nem érte el az 1960. évit.

A cukoripar termelésének csökkenése következtében a szeszipar is kevesebb me—

laszhoz jutott, s emiatt a szesziparnak a növekvő szeszesital-fogyasztás kielégítése érdekében több finomított szeszt kellett behoznia. A behozott finomított és víztele- nített szesz mennyisége — bár a cukortermelés növekedése következtében az utóbbi években csökkenő tendenciájú -— 1976-ban is még 14—szerese az 1960. évinek.

A dohánytermelés csökkenése és a dohányfogyasztás növekedése következté- ben 1971 óta nettó dohányimportőrökké váltunk.

6. tábla

A fermentált dohány termelése, exportja és importja

(tonna)

A fermentált dohány Év

termelése exportja importja

1960 . . . . . . 17 539 6 462 3 357

1965 . . . . . . 25 431 9 503 4 925

1970 . . . . . . 21 _378 8 659 7 555

1971 . . . . . . 16 597 5 693 7 659

1972 . . . . . . 15 276 2 596 8 977

1973 . . . . . . 15651 1511 8656

1974 . . . . . . 15162 1 330 9 055

1975 . . . . . . 15825 1 131 8271

1976 . . . . . . 15 884 633 6 738

Munkaigényes -— bár egyes növényeknél már bizonyos fokig gépesített termelésű * és betakarítású — és kisebb jövedelmezőségű művelési ág a tartósítóipar nyersanya- gót szolgáltató zöldség— és gyümölcstermelés. Terméseredményük az elmúlt 16 év fo—

lyamán a termelési kedv, az időjárási körülmények hatására rendkívül hullámzó volt:

összességében az 5 éves átlagterméseket figyelembe véve zöldségtermelésünk 21 százalékkal. gyümölcstermelésünk pedig 43 százalékkal nőtt. A feldolgozó iparágban,

a tartósítóiparban a hatvanas évek közepén a belföldi igények növekedésére. a meglevő exportlehetőségekre és megfelelő mezőgazdasági háttérre számítva nagy- arányú kapacitásbővítésekre került sor (rekonstrukciók, új gyárak építése). A zöld- ség— és gyümölcstermelés azonban az igényeket nem tudta megfelelően követni.

ami akadályozta a feldolgozókapacitások kihasználását. és fennakadásokat okozott

a lakosság friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátásában. A zöldség— és gyü-

mölcsprogram átmenetileg javított ugyan ezen a helyzeten, de az utóbbi évek ked- vezőtlen időjárása a terméseredményekben erősen éreztette hatását. A tartósítóipar termelése 1960—hoz viszonyítva három és félszeresére emelkedett, termelésének évi átlagos növekedési üteme — a nyersanyagellátáshoz igazodva — az 1960—1970. évek- ben 10.8 százalék, az 1971—1976. években 4 százalék volt. A tartósítóipar termelésé- nek mintegy fele — elsősorban szocialista — külpiacokra kerül. A hullámzó és nem

mindig az igényeknek megfelelő összetételű alapanyag-termelés nemcsak az export

bővülését akadályozta. hanem a termékszerkezetben, a választék gazdagításában

is gondokat okozott.

Kapacitás hiányában lényegesen elmaradt a fogyasztás növekedésétől a sör—

ipar termelése. A hazai sörfogyasztás 16 év alatt több mint kétszeresére emelkedett.

a sörtermelés pedig nem éri el az 1960. évinek kétszeresét sem. A hazai szükséglet

AZ ELELMISZERIPAR 587

kielégítésére 1966—tól kezdve egyre nagyobb sörimportra szorultunk, amit az 1972—

1973-ban üzembe helyezett. 1.2 millió hektoliter évi kapacitású új sörgyár is csak ideig—óráig tudott mérsékelni.

7. tábla

A sörtermelés és a sörimpolt alakulása

Sörtermelés Sörlmport A sörimport

VM 0 termelés

Év az 1960. évi százaléká-

százalékában be"

1965 . . . 125,0 52.6 1.1 '

1970 . . . 141.0 1201,0 22.8 1971 . . . 141.6 1317,9 249 1972 . . . 139,8 10653 20.11 1973 . . . 165.0 627.4 10.2

1974 . . . 181.8 5832 8.6

1975 . . . 186,4 10695 15,3 1976 . . . 19D.5 1455,8 20.4

Sörimportban világviszonylatban az elsők között állunk. lmportunk nagy része

— 60 százaléka —- Csehszlovákiából származik, de jelentős a Lengyelországból és a

Német Demokratikus Köztársaságból (11—110/0), valamint az Ausztriából (8.70/0) be-

hozott sör aránya is.

A fogyasztók nagy része azonban többnyire csak akkor vásárolta az importsö—

röket, ha a keresettebb és olcsóbb hazai sörökhöz nem juthatott hozzá.

b) Élelmiszer-fogyasztás

...,,

Hazánkban az élelmiszer—fogyasztás a lakosság összes fogyasztásának mintegy 30 százalékát teszi ki. Volumene az utóbbi években jelentősen nőtt. de aránya az

összes fogyasztáson belül fokozatosan csökken.

Élelmiszer-fogyasztásunk 16 év alatt mintegy másfélszeresére növekedett. s ezt lényegesen meghaladta az élvezeti cikkek fogyasztásának emelkedése. Az 1950-es évek közepéig fogyasztásunk szerkezetére elsősorban a magas kalóriaértékű élel-

miszerek (cereália, cukor. zsírok). túlsúlya volt a jellemző. Az ezt követő időszakban

— az életszínvonal növekedésével párhuzamosan — már nálunk is jelentkeztek a fej—

lett országok élelmiszer—fogyasztási szerkezetére jellemző változások: az olcsóbb, kalóriadús élelmiszerek fogyasztásának mérséklődése. illetve csökkenése s az állati fehérjéket tartalmazó. a biológiailag értékesebb, a magasabb vitamintartalmú élel-

miszerek fogyasztásának növekedése.

A felszabadulás óta legnagyobb mértékben -— mintegy háromszorosára — a cu- kor-. a tojás— és a növényizsíradék—fogyasztás emelkedett. s ezt követte a húsfogyasz—

tás kétszeresére, az állati eredetű zsiradékok fogyasztásának 1.7—szeresére való nö—

vekedése. A gyümölcs— és zöldségfogyosztás a háború előttinek több mint másfél- szerese. a tej- és tejtermékfogyasztás azonban a felszabadulás óta mindössze egy- harmadával emelkedett. A cereáliafogyasztás csupán nem egészen 20 százalékkal csökkent.

1960—hoz viszonyítva feltűnő a növényi zsiradékok fogyasztásának erőteljes tér-

hódítása. a zöldségfélék és az állati zsírok fogyasztásának stagnálása. Fogyasztási szerkezetünk átalakulására jellemző, hogy 1960 óta az alapvető élelmiszerek közül

588 SIMÁN MlKLÓSNÉ — WAGNER RUDOLF

az állati eredetű élelmiszerek — azok közül is a hús, a tojás — és a növényi zsiradé- kok fogyasztása lényegesen emelkedett. a szénhidróttartalmú élelmiszereké csök-

_,_,

8. tábla

Az alapvető élelmiszerek fogyasztásának alakulása

Az 1976. évi A fogyasztás

fogyasztás szerkezete

Az egy főre

, f jutó , az az

Termekcsorwrt _ 5332? 232323; 1950. év, 1960-ban 1976—ban

(kilogramm)

fogyasztás százalékában százalékban —

!

Hús összesen . . . . . . . . . . 70,0 206,5 1426 9.6 12,6

Tej és tejtermék. . . 136,2 133,7 119,4 23,0 24,5

Tojás . . . 1ó,1 309.6 1809 1.8 2,9

Állati eredetű zsiradék . . . . 22.0 175.3* 105.8 4.5 3.9

Állati eredetű élelmiszerek összesen . 244,3 158,6 126.7 38,9 43,9

Növényi zsiradékok. . . 53 2789" 407,7 0.3 0.9

Cereólia . . . . . . . . . . . 119.7 " 81.4 87,9 27,4 21.5

Cukor . . . 31, 6 301.0 118.8 5.4 5.7

Szénhidrc'itok összesen . . . 151. 3 %A 92,9 32.8 27,2

Zöldség _ . . . 84,2 . 100,1 16,9 15.1

Gyümölcs . . . 71.9 . 130,0 11,1 12,9

Vitamintartalmú élelmiszerek összesen 156,1 164,3 l 112,0 28,0 28.0

Alapvető élelmiszerek összesen 557,0 136,4 112,2 100,0 1000

' Csak sertészsrradék.

" Az 1950. évi fogyasztáshoz viszonyítva.

9. tábla

Az egy lakosra jutó fogyasztás a fontosabb élelmiszerekből néhány európai országban

(kilogramm)

Te' és - ..

Ország Hús teára? 2521? Cereólia Cukor Zsczlg- ggg;

1976-ban

Magyarország . . . . . . . . . 70.0 136 29,1 120 31,6 84 62

Bulgária* . . . . . . . . . . . 58.0 147 18.7 157 33.0 127 82

Csehszlovákia . . . 81.4 208 22,8 108 38.2 70 50

Lengyelország . . . 70.0 266 23.6 119 43,9 88 29"

Német Demokratikus Köztársaság . . 80,7 . 33,2 95 38,4 84 69 Szovjetunió . . . 50,8 187 17,6 142 40,4 85 37

1970—ben

Ausztria . . . . . . . . . . . . 94, 5 199 252 92 34 66 106

Belgium . . . . . . . . . . . . 77. 7 198 30.31 80 39 87 81

Dánia . . . . . . . . . 70 *** 267 28.8 65*** 48*** 53 62

Egyesült Királyság . . . 73 *** . . 70*** 46*** 74 29 Franciaország. . . ,. . . . 99 *** 230 26,6 72*** 38*** 131 87

Hollandia . . . . . . . 72 *** 248 32,9 ($4*'M 4?" 85 89

Német Szövetségi Köztársaság. . . . 90 *** 207 27,0 66*** 36*** 65 116 Olaszorszag . . .

65 *** 144 21 ,5 125***

28"" 170 108

,' 1975. évi adatok.

" Csak friss gyümölcs.

"' 1974/75. évi adatok.

AZ ELELMISZERIPAR ' 589

A hazai élelmiszer-fogyasztást a KGST-országokéhoz és az európai tőkés orszá—

gokéhoz viszonyítva. szembeötlő egyrészt kis tej- és tejtermékfogyasztásunk. más- részt adottságainkhoz viszonyítva alacsony zöldség- és gyümölestogydsztásunk.

A nemzetközileg is magas hazai cereáliafogyasztás — a fogyasztói szokásokon

kívül — részint e termékek alacsony árának. részint pedig a nem megfelelő minősé—

gük miatti pazarlásnak tulajdonítható.

A FAO által összeállított. a gazdasági fejlettség és az alapvető élelmiszerek fogyasztásának alakulása közötti összefüggést bemutató tanulmány1 adatai szerint a magyar fogyasztási adatokból kitűnik. hogy húsból, lisztből, zsírból és cukorból a hazai fogyasztás lényegesen meghaladja a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségű országok fogyasztását. míg tejből jóval e szint alatt marad.

A hazai fogyasztás alakulását az egyes élelmiszerekből a kialakult fogyasztói szokások jelentősen befolyásolják. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy világvi- szonylatban még mindig magas zsír— és cereáliafogyasztásunk. Egyes termékekből fogyasztásunk szintjét részint a rendelkezésre álló árualap. részint a kereskedelmi feltételek is meghatározták. így az alacsony tejfogyasztásban a mezőgazdaság tej- termelésének csökkenésén kívül az is közrejátszott, hogy sok kisebb településen nem is volt megfelelő bolt, és a meglevő élelmiszerüzletek nagy részében — különösen vidéken -— hiányzott a tej és tejtermék tárolásához szükséges hűtőpult. Egyes évek—

ben a fogyasztói árak csökkentése vagy növelése is befolyásolta a fogyasztás alaku-

lását. s terelte el a keresletet más, hasonló jellegű, helyettesítő termékek felé. (A

vaj árának emelése és a jó minőségű, a vajat ízében, minőségében helyettesíteni képes. de olcsóbb RÁMA margarin megjelenése után a vajfogyasztás csökkenése, a margarinfogyasztás emelkedése volt megfigyelhető.)

Az élelmiszerek órának 1976. évi rendezése. illetve a cukor árának 1975. évi emelése erősen hatott az élelmiszer—fogyasztás 1976. évi alakulására.

10. tábla

Néhány alapvető élelmiszer egy főre iutó fogyasztásának alakulása

1975_ 1976. Az 1976. évi fogyasztás

Termék ————————————— az 1975.'évi

évben (kilogramm) szaggLeka-

Csontos hús és belsőség . . . 52,7 50,4 95.6 Ebből:

Marhahús . . . , . . . * 7.4 10,'l 'iáo,5

Sertéshús . . . 41.4 37,1 89.6

Baromfihús . . . . . . . . . . . . 15,3 16,5 107.8

Tej és tejtermék . . . 126,6 1362 107,6

Cukor . . . 39,4 31,6 80,2

Gyümölcs . . . 74,0 719 972

Zöldség . . . 85,2 84,2 98,8

Az áremelés hatására a csontos hús és belsőség egy lakosra jutó fogyasztása 1976—ban 2.3 kilogrammal kisebb volt az előző évinél, az árarányok módosulása kö- vetkeztében a marha- és a sertéshús fogyasztása közötti arány is megváltozott. Emel- lett változatla'nulvtovább emelkedett a marha— és sertéshúsnál kisebb mértékben drágul't barom—íihú—sfogyasztása. Különösen érezteti hatását a fogyasztásban a cukor

' Agricultural commodity projections. 1970—1980. Food and Agricultural Organization of the United Nations. Rome. 1971. 329 old.. LXI, 407 old.

590 SIMÁN MlKLÓSNÉ -— WAGNER RUDOLF

árának emelése: a fejenkénti fogyasztás 1976-ban csaknem 8 kilogrammal esett vissza. (Az 1975—1976. évi cukorfogyasztási adatokat erősen torzítja az áremelkedés

hírére 1975 végén bekövetkezett nagyarányú lakossági felvásárlás.) A gyümölcs—

fogyasztás csökkenésében és a zöldségfogyasztás stagnálásában az 1976. évi ked- vezőtlen termés miatti hiány s az ebből adódó magas fogyasztói árak egyaránt sze-

repet játszottak.

A kávé árának 1974. évi mintegy 14 százalékos emelkedése a fogyasztásban nem éreztette hatását. Az egy lakosra jutó babkávéfogyasztás az 1960. évi 0.14 kilo—

grammról napjainkban közel 3 kilogrammra emelkedett.

11. tábla

Az élvezeti cikkek egy főre iutó fogyasztásának alakulása

Az 1976. évi fogyasztás az

Termék 1976. évi

(mértékegység) fogyasztás !?60 [ 1975'

' évi százalékában

Kávé (dekagramm) . . . 286.0 2000,0 109.4 Bor (liter). . . 35,3 118.1 103.2

Sör (liter). . . 76.4 207,6 105,7

Égetett szeszes ital' (liter). . . 7.98 281,0 110,5

Dohány (kilogramm). . . . . 226 129,1 99.1

' 50 fokos szeszre átszámítva.

Az égetett szeszes italok fogyasztása az áremelések ellenére 16 év alatt közel megháromszorozódatt kétszeresére nőtt a sörfogyasztós, míg borból mindössze 18 százalékkal fogyott több 1976— ban, mint 1960— ban.

c) Az élelmiszer—kivitel volumene és gazdaságossága

Annak következtében, hogy a világ lakossága gyorsabb ütemben növekszik.

mint az élelmiszer—termelés, az élelmiszerek a világpiacon ..felértékelődtek", az ipari importban (nyersanyag. energiahordozók. gépek stb.) mind fontosabb szerephez jut az élelmiszerexport. Az élelmiszer-küIkereskedelem az elmúlt években egyre nagyobb jelentőségre tett szert. s jelentősége a jövőben még fokozódni fog.

Az élelmiszerek növekvő jelentőségére utal a tőkés exportárindexek alakulása is: az élelmiszerek árának emelkedése az utóbbi években meghaladta a feldolgo—

zott ipari termékekét.

12. tábla

A feldolgozott ipari termékek és az élelmiszerek tőkés exportárának indexei

(index: 1970. év : 100)

1971. [ma. luna. 11974. lms. 11976.

Megnevezés

évben

lparcikkek. . . . . . . . . .! 105 l113 1133 162 182 183

Élelmiszerek . . . . . . . . . 106 * 122 175 232 219 214

Ebből:

Búza

162 205 579 410 237

. 1 16 201 290 258 225

Cukor . l

AZ ÉLELMISZERIPAR 591

Az élelmiszerek árának emelkedéséhez hozzájárult az is. hogy az 1970-es évek elején néhány egymás utáni év rossz termése miatt a világ gabonakészlete nagyon lecsökkent. és egyes spekulációs folyamatok hatására néhány élelmiszer ára rekord- magasságot ért el. lgy például a búza exportára 1974—ben az 1970. évinek csaknem háromszorosa. a kukoricáé kétszerese, a cukoré közel hatszorosa volt. 1975-től ezek az árak lassan csökkenni kezdtek. ugyanakkor más termékek exportóra (például a

húsé) némi megtorpanás után emelkedett.

Hazánk élelmiszer—külkereskedelmi forgalma az összes külkereskedelmi forga—

lomnak jelentős részét teszi ki. Az élelmiszerek aránya az összes exportban 23 szó—

zalék körül mozog, az importban ennél lényegesen kisebb, 10—14 százalékos.

13. tábla

Az élelmiszerek aránya a külkereskedelemben

(százalék)

1960. ] 1965. I 1970) I 1975! I 1975." 1976."

Megnevezés ",

évben

Az élelmiszerexport aránya

az összes exportban . . . 22.1 232 22.8 22,6 25.2 23,l

Az élelmiszerimport aránya

az összes importban . ; . 9.7 12.3 11,1 8,7 10.4 10,4

* Devizaforint alapján számítva.

" A kereskedelmi árfolyam szerinti forintérték alapján számítva.

A hazainál nagyobb arányú élelmiszer—kivitele a KGST-országok közül csak Bul—

gáriának van (35—40%). 5 az európai tőkés országok közül a hagyományosan nagy élelmiszerexportot lebonyolító Dániónak (32—340/0). Görögországnak (22—250/0). Hol-

landiának (20—250/0) és Spanyolországnak (30—339/0).

Élelmiszerexportunknak közel fele feldolgozatlan mezőgazdasági termék, 5 en- nek mintegy háromnegyed része az élelmiszeriparon keresztül jut a külföldi piacokra.

14. tábla Az egyes élelmiszeripari termékek aránya az élelmiszerexportban

(százalék)

1970. 1 1973. ] 1974. l 1975. I 1975. 1 1976.

Megnevezés

évben

Mezőgazdasági termékek és

élő állatok . . . . . . 44,0 53.1 48,7 42,8 45.11 47.51

Ebből:

Szemes termények . . . 10.4 20.0 22.6 16,5 18,5 18.8

Vógóóllotok . . . . . 19.4 20,6 14,6 13,6 15,8 'l4,8

ÉlelmiSzeripari termékek . . 56.0 469 51.3 57.2 54.6 52,7

Ebből:

Hús-, baromfi- és tejipari

termékek. . . . . . 24,4 19,0 23,1 26,6 28.1 25,9

Gyümölcs— és főzelékkon-

zervek . . . . . . . 15,4 13,3 12.5 14,5 12,4 10,6

Növényolajipari termékek 1.9 2.0 2.6 20 2.3 2.1

Egyéb élelmiszeripari ter-

mékek. . . 14,3 12,6 13,4 14,'l 89 9.8

Megiegyze's. Lásd a 13. tábla jegyzeteit.

592 SIMAN MlKLÓSNE — WAGNER RUDOLF

A feldolgozatlan termékek exportja rendkivül ingadozó. az elmúlt évek során arányuk az összes exportban — a piaci lehetőségek, egyes esetekben a hazai termelő— és feldolgozó kapacitások korlátai miatt - megnőtt.

Élelmiszerexportunk megközelítőleg 93—98 százalékát hat iparág (húsipar, bo- romfi— és tojásfeldolgozó ipar. tartósítóipar. malomipar, növényolajipar, boripar) bo- nyolitja le. Közülük a húsipar, a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar, a növényolajipar és a malomipar kivitelének nagy része nemprubel elszámolású. (A rubel elszámolású export 1976. évi — 1970. évhez viszonyított —- csökkenésében kifejezésre jut egyes

élelmiszerek —— gabona, hús, illetve élő állat, az utóbbi években a húskonzervek egy

részének — ,,keménnyé" válása.)

15. tábla

Az élelmiszerexport aránya és százalékos megoszlása

gfbítgfg- A rúbel A nem rubel 235323:— A rubel A nem rubel

aránya az aránya az ,__

lparág. iparcsoport 555175 ó'be' elszámolású export 655195 árbe— elszámolású export

vetelben arán'ya vetelben aránya

1970—ben 1976-ban

Élelmiszeripar összesen . . 15,6 32.1 l 67,9 14,8 22,1 77,9

Ebből: *

Húsipar . . 21,o 8,5 l 91,5 17,5 11,8 88,2

Baromfi. és tojásfeldolgozó ?

ipar . . . . . . . 59.8 31,3 l 68,7 342 9.9 9o.1

Tartósítólpar . . . . . 28.5 66,0 ] 34,0 28,1 65,7 34,3

Malomipar . . . ; l4,5 29.D 71,0

Növényolajipar . . . . 24,4 5.7 ? 94,3 18,7 12,6 87,4

Boripar . . . 37,7 84.6 § 15,4 24,2 85.6 14.11

l .

Az élelmiszerexport arányának 1976. évi átmeneti jellegű csökkenésében szere- pet játszott az aszály miatti rendkívül kedvezőtlen mezőgazdasági termés is.

16. tábla—

A főbb élelmiszerek exportjának alakulása 1960—1976. években

(Index: 1960. év a 100)

1965. 1970. 1975. 1976.

Termék

évben

Nyershús . . . . . . . . . . 170,8 179,2 450.0 275.0

Szórazkolbász . . . . . . . . 205.0 3082 301.4 2762

Szalómi . . . . . . . . . . 168.7 215,3 2422 261 .6

Vágott baromfi . . . 233.3 380,0 693,3 686.6

Gyümölcskonzerv . . . 227,4 406.8 4849 409.6

Ebből gyorsfagyasztott gyümölcs . 171 .8 207.0 325.6 3392

Zöldség konzerv . . . 533,7 768.6 957,8 687.9

Ebből gyorsfagyasztott zöldség. . 379.8 1022,0 15843 1904,8

Savanyúság . . . . . . . . . 215,0 394,0 586,4 529,3

Húskonzerv . . . . . . . 1862 193,9 553,7 6869

Nyers növényolaj és zsír . . . . . 96,8 105,7 134.0 140,7

Szőlőbor . . . 135,5 191 ,7 299.4 326.0

Kenyérgabona . . . . . . . . 400.0 20625 38417 2945,8

Kukorica . . . . . . . . . . 244.7 550,0 905,3 2542,1

Vógómarha . . . . . . . . .

105,9 1662 154,4 1309

AZ ELELMISZERIPAR

593 A szocialista piacokra irányuló élelmiszerexportunkat hosszú távú szerződések szabályozzák. míg tőkés exportunk alakulását erősen befolyásolják az ott kialakult kereslet—kínálati viszonyok. Termékeink közül a konzerveknek. a szemes termények- nek, a bornak nagy részét a szocialista piacokra, az állati eredetű termékek, a vágó- állat. valamint a növényolajipari termékek többségét pedig nem szocialista orszá—

gokba exportáljuk. 1960 óta kivitelünk jelentősen megnőtt, s az emelkedés a vágott baromfiból, a tartósítóipari termékekből, valamint a szemes terményekből volt kiug—

róan magas. (Lásd a 16. táblát.)

Az export gazdaságosságának vizsgálatánál figyelembe kell vennünk, hogy a devizakitermelési mutatók mindig az adott év exportárainak és a hazai ráfordítások- nak az arányát tükrözik. A tőkés piacokon az élelmiszerek árát számos tényező be- folyásolja. a kereslet—kínálat hullámzásának megfelelően egyik évről a másikra je—

lentősen növekedhetnek vagy csökkenhetnek. A ráfordítások nagyságát, ugyanakkor a hazai felvásárlási árak változása a világpiaci áraktól függetlenül módosítja. lgy az egyik évben még gazdaságosnak számító termék a következő évben már nem

gazdaságossá válhat és megfordítva.

Azt is figyelembe kell venni. hogy a nem gazdaságosnak számító export is gaz- daságos lehet a népgazdaság számára akkor. ha ezekért a termékekért cserébe itt—

hon elő nem állítható termékeket vagy olyanokat kapunk, melyeket más piacokon csak lényegesen magasabb áron szerezhetnénk be.

Élelmiszer—kivitelünk megoszlása az export gazdaságosságát tekintve nem a

legkedvezőbb. Egyes devizacsoportokban a legnagyobb arányú exportot a kedvezőt- lenebb devizatermelési mutatójú iparágak bonyolítják le. A vizsgált hat iparág közül az 1976—ban érvényes devizaszorzóknál rosszabb devizakitermeléssel csak a malom-

ipar és a növényolajipar értékesítette termékeit.

17. tábla

A legnagyobb exportot lebonyolító iparágak aránya, devizakihozatal szerinti rangsora devizacsoportonként, 1976

Az export

aranyu OZ

élelmiszeripar A deviza—

, rubel, illetve kitermelés

lparag nem rubel szerinti

elszámolású rangsor exportjában

(százalék)

Rubel elszámolású

export

Tartósitóipar . . . . . . . . . 36.4 5.

Malomipar . . . 242 1.

Boripar. . . 18.13 2.

Húsipar. . . 10.9 4.

Baromfi- és tojásfeldolgozó ipar . . 7.0 6.

Növényolajipar . . . 1,1 3.

Nem rubel elszámolású

export

Hűsipar. . . 33.6 4.

Baromfí— és tojásfeldolgozó ipar . . %A 3.

Malomipar . . . 24,4 1.

Tartósitóipar . . . . . . . . . 7,8 6.

Növényolajipar . . . . . . . . 3.2 2,

Boripar. . .

1,3 5.

3 Statisztikai Szemle