• Nem Talált Eredményt

A magyar cukoripar és a nemzetközi cukorválság

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A magyar cukoripar és a nemzetközi cukorválság"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

3. szám. 1933

6. A mezőgazdasági adósságok egybevetése az összes birtokok területével bírtokkategóríánként és tartományonként.

Dettes de l'aoricullwre roumm'ne, compare'es avec la .superűcie totalc (tes propriéte's ionciéres, par catégories de proprie'te's et provinccs.

' . , , 1 _ .. .

- , -- Ai ltttsd g.!avh.f1dbt.

. lángioni- ! n b

0 i' s 7. a g P a ;] s Supeijicie des ON ———M_——————w— Dettcs pozifiha

, ? 10225??? l % ide Piánsz'f

10 hektáron aluli birtokok Propríe'te's f. de moins de 10 ha

Regát —— Roumam'c d'avant—guerro 4,759.353 51'7 17,566.208 470 3.690

Erdély -—- Transylvania 2280994 24'8 15,206.561 40? 6.660

_ Beszarábia Bessarabie. 1,912.702 20'8 2,536.911 68 1.320

, Bukovina —— Bukooiue 247.797 27 2,067.118 5'5 8.330

Románia "M Roumanie artuclle 9200846 100'0 37,376.798 EIOOO 4.040 10 hektáron felüli birtokok —— Proprie'te's f. de plus de 10 ha

Regát -— Roumanie d'avcmtgouerrc 255521? 49'2 10,234.250 ! 684 4.000

( Erdély —— Transylvanie 1,455.494 27'9 3246226 217 2.220

, Beszarábia —— Bessarabie . 1,110.778 21'4 966511 64 870

Bukovina —— Bukovine 82.127 1'5 1 523708 35 6.370

Románia —— Roumanie actualle 5203616 100'0§ 14,970.795 §;1000 2.870

Összes birtokok —— Ensemble des proprie'te's f.

Regát Roumanic danant-guewc 7314570 50'8, 21600458 53 2 3.790

Erdély —- Transylvanie 3,736.488 25'9; 18,452.787 353 4.920

Beszarábia Bessarabie , 3,023.480 21'0; 3,503.522 6 o' 1.150

5 Bukovina —— Bukovine . 329 924 235; 2.590.826 49 ; 7 .850

, Románia —- namam actuelle . .! 14,404.462 zoo-vi 52347593 ima-031 3.630

[(m-rim- nem (ir. és Holmi András.

ill-cIll—I'l-IIIIIIID.III-Ill!Inn-ill....-l-lc-ll-nnvun-n-n-.ul.IIII.!!!IIll-II.-lllllllllúlllllll

I P AR

;

la'-Iloll-lullnlluunll-ll-..nun--.n-...un.-n-...n.ll-!.'...o...-...nnlnnl-OIDIUIU-l

A magyar cukoripar és a nemzetközi cukorválság.

L'indust'rie hongroise du sucre et la mise mondiale de la production sucriére.

Résume'. En Hongrie, llindustrie du sucre, une tion du sucre u (missé dans une mesure im—

ades plus importantes industries exportatríces du prévno. En 1932—83, ln production hongroise pays, a, du fait de la cris—c mondiale, de tres graves dc sucre sem ili/érieure de 56% () celle de

(li/fíCllltéS. 1929—30. Aussi, jusouüi l'améliormtion de la

Prenunt de nouveau un vif développement aprés situation, la Hong/rio ne peut exporter des _lu guerre, pendant lnauelle elle fut extrémcment

re'duite, lu production (in sucre de Hongrie, oui a été () peine de 116 mille (( m. en 1919—20, s'c'leva mpidement á plus de 2 millions de (] m, Mais, au cours de ces derniéres unnées, les fabricants siy virent obligés, ú cause de la buisse mondiale du xucre, d réduire fortement leur exploitation. D*aprés les évaluations actuelles, la production hongroise du sui-re dépossera á

1932—33.

Avec plusieurs autres pays, la Hongrie a signé 1931, ;; Bruxelles, la convention Chadbourne.

Mais celle-ci nyo pu ni relever m' méme stabiliser les prix, et dans les pngx udhérents,

peine 1 million de () m. en

en

la produc-

ounntités considérnl)los de sucre, et les fabrioues de sucrc, (lui plagaient á l'étronger la plupart de leurs produits, ct dont [es exportations représen- tuient une partie consiilérablc des cxportotions to- fules du pays, y doivent se borner á couvrir seule- ment les besoins intérieurs.

Les tableaux (ri—(lessons o/frent dlamples ren- xeiynements .vur la production et la consommation (in sucrc cn Hongrie et () l'étmnger.

ii:

A legfontosabb magyar exportiparágak egyike, a cukoripar. a mai világválságban szintén a legnagyobb nehézségekkel küzd.

fogyasztás az össze- Termelés. forgalom.

(2)

3. szám.

—168—-—

1933

zsugorodás stádiumában van és a legutóbbi évekről szóló exportadataink megdöbbentő képét mutatják eukoriparunk válságos hely.

zetének. Nem lesz érdektelen, ha az alab- biakban néhany adattal megvilágítani tö—

rekszünk a magyar és a nemzetközi cukor—

ipar mai helyzetét, egyrészt azért, mert a nemzetközi eukorválság kiéleződéséh—en egészen speciális tényezők közreműködését észlelhetjük, másrészt pedig mert különle—

ges jellegénél fogva a cukortermelés egyike azon iparágaknak, melyeknek minden- kori helyzete a termelés legkezdetlegesebb stádiumától kezdve az összes fázisokon ke—

resztül egészen a közvetlen fogyasztóig a statisztika eszközeivel nyomon kísérhető. A cukortermelés és forgalom úgyszólván mindenütt és összes jelenségeiben hatósági ellenőrzés alatt áll, mely állandóan nyil- vántartani igyekszik a termelt, forgalomba került és elfogyasztott cukormennyisége—

ket, hiszen az állami kőltségvetésekben fontos szerepet játszik a cukortermelésre vagy fogyasztásra mindenfajta formában kivetett adójövedelem.

A magyar cukortermelés aránylag rő—

videbb multra tekinthet Vissza. mint a többi európai exportállamoké. A háború előtt a cukor a monarchia tipikus export- cikke volt, rendszerint az első helyet fog-- lalta el a monarchia kivitelében; a magyar termelés azonban csak a mult század ki—

lenevenes éveitől kezdődőleg kezdett ebben a kivitelben számottevően részesedni ezt megelőzőleg még a hazai szükségletet sem tudta fedezni. részint a termelést akadályozó akkori helytelen adózási szabályok, részint pedig a régi tradícióval bíró osztrák ipar túlerős versenye miatt. A háború kitöréséig eltelt évek alatt Viszont a magyar cukoripar páratlanul nagyvonalú fejlődésen ment át.

A századfordulón az évi termelés már meg—

haladta a 2 millió métermázsat, az 1912——

13. évi termelési időszak pedig 59 millió métermázsával érte el a régi Magyarország cukortermelésének rekordszámait. A mo- narchia eukorkivitelében pedig a magyar eukorgyárak a háborút közvetlenül meg—

előző években már 30—4076-kal részesed- tek, amivel hazai termelésünk páratlanul szép eredményt ért el. A eukorexport a magyar külforgalonmak is egyik legjelen—

tősebb tételévé vált. mint azt az alábbi ada—

tok mutatjak: Magyarország cukorkivitele m. mázsa ezer korona

]902—1906. évi átlagban 1,618.747 41.367 1907—1911 " ,, 1,721.170 51.501

1912-ben . . 3,475.011 109555

1913-ban 4,094.324 106177

Annál nagyobb súllyal hírt az ország számára a cukorkivitel, mert csaknem tel- jes egészében az Ausztrián kívüli külföldre irányult és akkor már jóformán megszünt vámkülföldi búza- és lisztkivitelün—ket nagy nyomatékkal pótolta és fejlődését az 1903—ban életbelépett első brüsszeli egyez—

ményben vállalt kötelezettségek sem akasz—

tották meg) holott ezek a többi európai, exportállamok kivitelére erős befolyást gyakoroltak.

A fejlődésnek persze a háború egysze——

riben véget vetett. Eleinte az export el—

maradása következtében fellépett cukor—

bőség akasztotta meg a termelést __

az országban rekedt nyerscukormennyi- ségeket még 1915—ben is feltakarmá- nyozták _, a gabonatermele's előmozdí—

tására a háborús kormány a répaterme——

lés megszorítását egyenesen szívesen látta, miután a háborúnak évekig tartó elhúzó—

dásával senki sem számolt,. A következ—

mény a háborús időszak második felében fellépett cukorinség volt. mikor a folyton növekedő hazai szükségletnek az egykor millió métermázsákat exportáló cukoripa- runk csak töredékét tudta fedezni. A ke- gyelemdőfóst azután a (tukor—iparnak is az, 1919. év zűrzavarai adták meg es az 1919/20. évi kampr'myban az orszag meg—

esonkított területén megmaradt 12 cukor—

gyárunk nem termel! többet 116 ezer mé—

termazsanál. Ez a magyar cukorgyártás szomorú mélypontja. a következő évek a regeneráeió kezdetét és előrehaladását jelzik.

]. A cukorrépatermelés Magyarországon.

Production de betteravc á sucre en Hongrie.

; l Bevetett terület Termésátlaghek' Termésered- Ev (hektár)— Terres táronkint (§) mény m. mázsa Amtécs ! de bettemm' [: Rendementmoy, Production, m

§§ sucre (en ha) parhahmg m.) 4 m.

*!

1920 § 31.350 2041 6,898.261

1921 ; 41.650 1304 5,429.445

1922 § 41.878 169'3 7,111.460 *

1923 § 51.564 1675 8,635.888 )

1924 § 67.948 187'5 12,742.032 1925 ; 65.898 231'8 15,274.108 1926 § 63.300 228'2 14,446.177 1927 É 64.526 225'6 14,554.214 1928 § 06.908 214'9 14,377.906 *

1929 79.011 2034 16,070.280 ,

1930 '; 74.184 196'9 14,610.201 1931 § 54.225 ! 178'2 9,662.039*

1932 42460 § 20629 8.784311

4

A közölt 1. és 2. táblázatban fel van tüntetve évről—évre a magyar cukorrépa—

(3)

3. szám. ————169—— 1933 termelés és a cukorgyártas 1920—1932.

évi fejlődése. A cukorrépával bevetett te- rület elég gyors ütemben emelkedett az 1920. évi 31. ezer hektárról 1923-ban 51 ezer hektárra, a további években pedig allan- dóan meghaladta a 60 ezer hektárt, sőt az 1929-es rekordévben 79 ezer hektárra nö—

vekedett. Innen kezdödik a cukorrépaval bevetett terület csökkenése. A répaterüle- teket 1930—ban 5 ezer_1931-ben 20 ezer és 1932-ben további 12 ezer hektárral csök- kentették, úgyhogy az 1932. évben a répa- termőföldek egész nagysága nem tett ki többet 425 ezer hektárnál, vagyis csak körülbelül annyit, mint egy évtizeddel ezelőtt az 1921. és 1922. években. Ez a terület pedig alig múlja felül az 1929. évi maximumnak a felét.

2. A magyar cukorgyárak termelése.

Production des fabrigues de mere m Hongrie.

.; - ",; m ..

eg; _ §, ':S

;; T 14- § §§§É§§§ ÉÉÉ$§É

.' ) * §; m x % a) 1—

*1 3 s azt a 1 a ;;

Campagnes 2 E §— ?g 339 §? Ta'-3573 ÉÉ 231

§§£ 3225532 §§2§§Sré

! sz'—2 48353: (egáawu

!;

1919/20 12 752 116.090

1920/21 12 2.934 326657

1921/22 12 3.971 609362

1922/23 12 6.390 819633

1923/24 13 81843 1,236.531 1924/25 13 15.206 2,026.139 1925/26 111 12.412 1,662.934 1926/27 13 12.194 1,750.872 1927/28 13 14.554 1,867.010 1928/29 13 14.401 2,200.666 1929/30 13 15.906 2,468.320

1930/31 13 15550 2.342962

1931/32 13 9.500 1252490

1932/33 13 - 1) 1,050.000

*) A római nemzetközi mezőgazdasági intézet által közzétett becslés. —— Evaluation publie'e par l'Institut International d'Agriculture, a Rome.

A répatermőterületek kilengéseit csak nagyjából követték a terméseredmények, mert ezeket természetszerűen a termés- átlagok is befolyásolták. A termésátlagok maximumát az 1925. év hozta, hektáron—

ként 231'8 métermazsa átlagtermessel, míg a leggyengébb volt a termés 1921—ben, mi—

kor hektáronkint nem termett tőbb 130'4 métermázsánal. A termés egész mennyi—

sége az 1920——1922. évek 5—7 millió me,—

termázsájáról az 1925" 1928. években 14————- 15 millió métermázsára növekedett, legma—

gasabb pedig 1929—ben volt, mikor elérte a

16 millió metermazsat. A repaterületek csökkenésével együtt azutan természetesen gyorsan esett a termelt répa mennyisége is és 1932—ben már csak 8'8 millió méter- mázsát ért el. A gyárak által feldolgozott répamennyiség az 1919/20. évi termelési

időszakban mindössze 752 ezer metermázsa volt s a következő két kampányban sem dolgoztak fel a termelés egész mennyiségét.

Az 1929/30. évi termelési időszakban a

gyárak által feldolgozott répamennyiség 15'9 millió métermazsát tett ki.

üzemben levő cukorgyaraink száma a megcsonkított ország területén változat—

lanul 12 volt bezárólag az 1922/23. évi ter—

melési időszakig. A következő évben az üzembe helyezett óbudai gyárral együtt számunk 13—ra emelkedett és ennyi maradt végig. A termelt cukor mennyisége az 1919/20. évi me'lyponttól számítva roha—

mosan emelkedett és 1924/25. (rvben 2 millió metermázsat ért el (nyerscukor—

értékben). A következő évben visszaesett 1'7 millió métermazsára, de azután ismét évről—évre fokozatosan növekedett, elérve- az 1929/30. termelési évben 25 millió,

1930/31-ben pedig a 23 millió mélermá- zsát. De már 1931/32-ben gyáraink terme-

lése nem volt több 125 me'termázsánal.

az 1932/33-as kampany termelését nem be—

csülik többre 1'05 millió métermázsánál.

Ez az utóbbi adat azt mutatja, hogy három év leforgása alatt a magyar cukortermelés mintegy 58%-kal esett vissza, ami min- dennél világosabban mutatja e termelési úgazatunk súlyos l'ielyzetét.

3. Magyarország cukorkívitele az 1921—1932.

években. —— L'emportat'ion du sucre de Hongrie

de 1921 51 1932.

Ev Mennyiség o-ban Érték ezer pengőben Années §)ztcz1tíifé, en 1] val??? I:);í'gzsllwrs

1921 . . ', ——

1922 . . ! _". ———-

1923 . . 446737 ; 24.249

1924 960929 ; 51.013

1925 848.632 33.554

1926 . 662.125 27.673

1927 671.735 30.175

1928 f . 1 707.729 28.235

1929 . . ( 1214289 ; 40.957

1930 . . 1,068.179 28.825

1931 . . 523959 9.488

1932 . . i 173198 2.418

De ugyanezt mutatják cukorkivitelünk adatai is. Csankamagyarország 1921—1932, évi cakorexportjál'iak mennyiségét és érte-

(4)

3. szám.

két a 3. sz. táblázat tünteti fel, melyből ki- tűnik, hogy eukorkivitelünk csak az 1923.

évben indult még" közel félmilliónyi méter- mázsát elérő mennyiséggel, 1924—ben pedig máris 960 ezer métermz'izsara növekedett.

A következő években a kivitel kisebb volt, de 1929—ben 1'2 millió, 1930-ban 11 millió métermázsát ért el. De már 1931-ben visszaesett félmillióra, 1932—ben pedig 173 ezer métermz'izsz'ira. Ez év ala—

csony száma azt mutatja, hogy cukoripa- runk tulajdonképen már nem is tekinthető exportiparnak, hiszen az 1932. évi export—

mennyiség csak töredéke a gyárak erősen megcsökkent termelésének. Ennél is ked- vezőtlenebb a kép, ha cukorkivitelünk ér- tékadatait tekintjük, melyekben vissza- tükröződik a cukor világpiaci árának soha—

sem tapasztalt esése. (lukorkiviteliink ér—

téke 1924-ben volt a legmagasabb, amikor a 960 ezer métermázsát kitevő mennyiség 51 millió pengő értéket képviselt, tehát igen jelentős helyet foglalt el akkor egész kivitelünk értékösszegében. A cukor new—

yorki árjegyzése ekkor 4—5 cent körül ál—

lott fontonkint, de már a következő évtől kezdve erős lanyhulás jelentkezett, mely némi ingadozások után az 1929-1932. évek—

ben rol'lamossá vált és végül 1932-ben New—

Yorkban a cukor ára sohasem tapasztalt alacsony színvonalra. (MiG—070 centre süllyedt. 1929. évi rekordkivitelünk az ak—

kori 2 centes árak mellett csak 409 millió pengő értéket képviselt, 1930. évi expor—

tunk pedig, mely mennyiségében alig ma—

radt az előző évi mögött, nem ért többet

288 millió pengőnél. Az elértéktelenedés hatása azonban 1931-ben és 1932-ben bon—

takozott ki a maga teljességében, mikor eukorkiviteli'mk értéke 9') illetőleg 24 mil—

lió pengőre esett. Ha e két évben az 1924.

év árai lettek volna érvényben, ez évben megcsőkkent kiviteli mennyiségei is 1931—

ben mintegy 28 millió és 1932-ben is még közel 10 millió pengő értéket képviseltek volna. Egy-egy métermáZsa exportált cukor értéke ugyanis volt:

1924-ben . . . . . . i 53 pengő 1931-ben A . A . . , . . . 18 ,, 1932—ben . . . . . . . . . 14 "

Az utolsó évben tehát a magyar köze gazdaság bevétele a cukorexportból méter- mázsánkint nem volt több 14 pengőnél.

ami alig több mint tizedrésze a fogyasztási cukor hazai áránál (adókkal és illetékek- kel_ illetőleg kincstári részesedéssel együtt).

170 193 3—

Nyilvánvaló, hogy exportunk teljesen el- vesztette rentabilitását.

A felsoroltakban csupán arra szorítkoz—

tunk, hogy felsoroljuk az adatokat, me—

lyek eukortermelésünk háború utáni gyors fellendülésére, majd az utóbbi években be- következett válságos helyzetére világítanak rá. Önmagukban véve azonban ezek az adatok csak a tényeket regisztrálják, ma—

gyarázatukat csak :: eukortermelés nem- zetközi helyzetének ismerete szolgáltat—

hatja s ez azt mutatja, hogy a mai válságos helyzetnek igen mélyen fekvő okai van- nak_ melyek végeredményben azt idézték elő. hogy a világtermelés és a világfogyasz—

tás egyensúlya felborult.

Kiinduló pontja ennek a folyamatnak a háborús viszonyokban keresendő, me—

lyek a cukortermelő államok egymáshoz való viszonyában nagyfokú eltolódásokat idéztek elő. A háború az összes fontos répa—

cukortermelő államokat érintette s így a a háborús években az. európai cukorter—

mele's nagyot csökkent, míg ezzel szemben a tengerentúli termelők a nádcukor terme- lését minden eszközzel fokozták. Ezáltal a répaeukortermelés jelentősége a nád—

cukorral szemben háttérbe szorult s az utóbbi az előbbinek a rovására jelentőség—

ben fokozatosan nyert. A háborús években ez a folyamat folytonosan előrehaladt s 1918 1919—ben. a háború befejezése és a középeurópai hatalmak katasztrófája ide—

jén érte el tetőpontját. Az eltolódás mér—

tékét ri következő adatok mutatják:

A világ cukortermelése 1)

(millió ni.-mázsa, nyerscukor értékben).

Összesen Nádcukor Répacukor

1902/03 99-0 389 60-i

1909/10 1277 61-8 659

1912/13 1560 671 839

1918/19 134'9 96-0 389

1920/21 181'2 1322 490

1921/22 191'6 140'6 51'0

1922/23 194'1 140'8 53'3

1923/24 2139 1533 60'6

1924/25 248'8 165'7 83'1

1925/26 260'2 174'6 85'6

1926/27 2470 168'2 788

1927/28 2668 175'3 915

1928/29 288'8 192'9 95'9

1929/30 285'6 192'1 935

1930/31 301'9 182'8 119'1

1931/32 275'7 187'4 883

1) La situation Mondiale du Sucre. (Kiadja a Nemzetek Szövetsége) és A. de GraaH' adatai.

A század elején tehát az volt a helyzet.

hogy a világtermele'snek nagyobb felét, sőt közel kétharmad részét a répatermelő

(5)

3. szám. —— 171 —— 1933 államok szolgáltatták és ez a viszony a

nádcukor javára egészen a háború kitöré- seig csak kevéssé változott; a termelés na- gyobb fele végig a répacukorra esett. El- lenben az 1918/19. telmelési év adatai már kidomborítják a háború következtében be—

állott változást: az ekkor 1349 millió métermázsát kitevő világtermelésből már 900 millió métermázsa, vagyis 71'2% esett

a nádcukorra. a répacukortermelés pedig mindössze 389 millió métermázsára esett vissza s így részesedése 28'8%—ra csök- kent. A nádcukortermelés tehát a háború következtében mintegy felével megnöveke-

dett, míg a repacukortermelés több mint felével csökkent. S a nádcukornak ez az előretörése nemcsak a termelés kiterjesz- tése következtében állott elő, hanem folly- tonos javulást mutattak a nádcukor terme—

lési feltételei is, különösen a hollandok *mu- tattak fel nagy eredményeket e téren a já- vai cukortermelés minden eszközzel való előmozdítása érdekében. S mikor azután a háború után a répacukortermelő államok termelése a regenerálódás útjára lépett, teljes erővel kitört a harc a gyorsan emel- kedő répacukortermelés és a hasonló- képen tovább növekvő nádcukortermeles 4. A világ nyerscukortermelése 1920/21—1931/32. években (1000 t—ban).')

Production mondiale de sucre brut de 1920—21 á 1931—32 (en milliers de tonnes).')

Termelési hely —— [Jeux de production 1920121 1921/22 1922/23 1923/24 1924/25 1925/26i1926/27 1927/28 1928/29 1929/30 193031 193113?!

Répacukor Sucre de belleram'.

Németország —— Allemagm .. . . 1.084 1.301 1.455 Cseh Szlovákia Tche'co Sl'maom'e .. 717 663 744 Ausztlia _ Aulriche .. .. .. .. .. ( 15 14 24

" Magyarország —— Hongrie .. .. 31 61 82 , Franciaorszá ——- France .. .. .. .. 339 309 495 Belgium —— elgíg ne .. .. .. .. ,. .. .. 243 290 269 Németalföld Pays Has ., .. . ,. ., ! 317 378 250 Lengyelország —— Polognl.. 1 173 178 304 ' Dánia —— Danemmk . .. " " ** 137 146 90 Svédonszág —— §ued€ .. .. .. .. ... . .. 164 235 72 Olaszország —— Ilulíe .. .. .. 138 229 294

1.146 1 564 1.599 1.664 1 675 1.864 1 985 2.547 1.600 1.002 1 429 1.510 1.042 1.254 1.057 1. 035 1.143 810

47 75 78 80 110 107 120 150 168

124 202 166 175 187 220 247 234 125

496 834 754 713 868 907 917 1.205 873

300 400 332 233 273 279 252 283 204

226 323 300 277 254 321 265 296 172

383 490 581 556 560 747 917 782 493

109 141 180 155 143 170 134 168 122

149 185 205' 21 145 161 121 187 144

350 417 159 310 281 387 435 415 363

Nádcukor —- Sul—re dc mmm.

; Kuba —— Cuba 3.998 4.060 3.659

. ngesült Államok —— - als L'm's . 168 314 285 Portoriko % Porlo- Rico .. . . .. 446 368 844

Hawaii .. .. .. .. .. .. 489 553 495

San Domingo, Haiti— S -Domingun Ha'ilz 176 173 198

* Argentina A1genlinr .. .. 203 197 210 1 Amerika egyéb államai Azitres pajs

mne'rícaius ' 1.555 1.720 1.713

Spanyolország _ Espagne.. .. . .. . .. .. 235 80 187 187 280 273 242 217 239 248 322 400

Jugoszlávia —A lougoslavle .. . .. .. 22 26 38 45 142 63 78 84 129 121 103 86

; Románia —— Roumanis .. .. .. .. ix 17 29 46 82 104 123 147 140 134 82 182 48

NagyBritannia —— Gr. -Bretag1w . .. '; 2 8 8 15 27 58 173 215 218 319 460 268

* Szovjet— Oroszország [. . R. S. 6 .. .. 101 56 233 419 506 1.188 970 1.454 1.425 927 1.979 1.600

! Európa egyéb államai —— AulusHpays

européms. . .. .. .. . . 29 26 28 49 74 31 81 108 91 113 152 96

1

' Európa összesen— Emope entiure .. .. 1 3.764 4.029 4.619 5.129 7.148 7.600 6.917 8.008 8.463 8.245 10.608 7.567 , Am. Egyesült Államok —— Elaís-I m's .. % 1.098 1.029 680 888 1.103 907 905 1.086 1070 1.027 1.217 1.055

Amerika egyéb államai —— Autrespays

amm'icame .. 50 37 29 43 70 53 55 56 61 73 84 211

Mindössze r Tatul 4.902 5.095 5.328

1

6.060 8.816 8.500 7.877 9.149 95941 9.345 11.909 8.838

4.117 5.202 4.956 4.580 4.108 5.240 4.746 3.214 2.643

158 85 184 45 68 126 204 194 167

406] 599 653 571 678 539 797 794 883

686 704 717 731 823 832 842 905 871

288 322 368 328 392 372 387 388 435

257 249 425 512 458 410 340 332 346

1.813 1.928 1.962 1.858 1.993 2.187 2.354 2.202 2.358 Amerika összesen ——Améri71ue cnlíf're 7.035 7.385 6.904 7.625 9.089 9.115 8.633 8.515 9.706 9.670 8.079 7.703 Brit-India Indes anglaíses .. 2.763 2.869 3.815 3.601 2.817 8.271 3.547 3.509 3.041 3.028 3.531 4. 220 Jáva —— Java .. . . .. 1.634 1.786 1.914 1.899! 2.119 2.446 2.104— 2.567 3.163 3.115 3.182 3.032 ' Fülöp szigetek —Iles Philippines 256 338 263 376 590 444 579 638 725 793 794 940

zsia egyéb államai —— Jutrespajsde 1

l'Asie ,. .. .. .. .. ,. .. . 667 734 733 8531 810 859 773. 953 1.186 1,152 1.161 1.357 . Azsia összesen —— Asia enlii're .. .. 5.320 5.727 6.225 6.729 6.336! 7.020 7.003 7.667 8.115 8.088 8.668 9.549

, Oueenslaud . . .. 186 304 311 290 448 526 422 518 546 547 545 604

Fidzsi szigetek _ [[és mm ., .. .. 1 74 73 36 65 102 721 96 99 89 94 93 73

; Ausztrália összesen —— Austmh'z' enlim 260 377 347 355 545 598 518 617E 635 641 638 677 i Afrika —-— Afrígue .. .. ,. .. .. ., .. 588 571 599 612 587, 719 657 714 813 792 876 789

; Európa — Europe . .. .. .. . .. .. .. .. .. 13 9 9 9 101 9 13 14

17 19 22 26

Mindössze —— Z'alal 13.2163 14.001! 14.084! 15.880! 165071 174011 16.8241 17.627. 192861 19.210! 182881 18.744

' A világ nyerscukortermelése össze—

sen —— Production mondiale de ;

sucre brut .. .. ; 18.118 19.156 19.412 21.390 24.883 26.021 24.701 20.676 28.880 28.555 30.192 27.577 1) A. de Graaf adatai nyomán. VVeltw.

volume 37, [N* fhsuicnlo, p. 256'.

Archiv, 37. kötet, 1. füze!_ 258. lap. '— D'apré's A. de Graaf. lVellw. Archív,

125

(6)

3. szám. —172——

1933 5. A világ cukorfogyasztása 1929/30 és 1930/31. években.

C'onsommatiom du sucre da monde en 1929—30 et 1930—31.

Fogyasztás 1929/30—ban H Fogyasztás 1930761 ben

Consommation en 19221930 Consammatian m 1930-105'1

_ , __ _ E' 1 k . _ E 1 k

1 A 1 1 a m P a y s E1000 §ban ess; 513533; 1009 §ban ess; $$$;

% mülm's de Movenm: par En mtlheVs de Moyemw Pf"

_____ _ , __ tonnes habitant, kg tonnes habaant, kg

Európa —— Europe

Németország — Allemagne . . . . . 1.655 253 1.657 2522

Cseh-Szlovákia ——- Tchéco-Slovagaie 405 277 401 27'2

Ausztria —— Autriche . , . . . 219 327 196 292

Magyarorszag Hongrie 114 132 114 132

Svájc —— Suisse ._ , . . . 173 426 183 4419

Franciaorszag —— France . . 1.043 251 1.089 260

Belgium Belgigue . . 226 282 227 2832

Németalföld —— Pays—Bus . . , . 285 3614 262 330

Nagy—Britannia — Gr.-Bretagne . 2.017 4329 2.268 4911

Lengyelország —— Pologne 885 125 372 118

Oroszorszag — Russia . 1.100 7'0 1.650 102

Dania Danemark . 186 525 193 54'2

Svédország —— Saéde . 270 441 267 43'5

Olaszország —— Italic . , . . . , 381 93 869 9!)

Spanyolország —— Espagne . . , . . . . . . , 295 133 297 133

Európa egyéb államai —— Autres pays européens _ 910 114! 880 109

Európa összesen Europe entiére . 9.664 178 10.425 189

Ázsia —— Asie

Kína és Hongkong * Ohine et Hong-Kong 985 2'2 810 l 1'8

Brit-India Indes anglaises . . . . 4.180 125 4.620 138

Japán és Formosa —— Japan et Formosa. 887 130 ; 901 130 _

Java —— Java . . . , , . . . , . . . . , , . 396 101? : 431 11'2 m,

Ázsia egyéb államai —— Autres pays asz'atz'gues . 637 5"! ; 622 4'9

Ázsia összesen —— Asie entiére. . 7.085 7'0 3 7.884 78 ,

Afrika Afrigue

'

Egyiptom — Egyptc . . . , . . . . . , 190 128 170 11'3

Délafríkai Unió —— Union Smi-A/Ticaine ( 186 202? 173 187

Mauritius Mauritame . . . . . . , . . . 10 24'0 10 23"

Afrika egyéb államai —— Autres pays africains 435 3'6 434 35

Afrika összesen Afrigue entiére . 821 5"? * 787 5'3 ?

Amerika — Amériguc

Am. Egyesült Államok —— Etats-Unis . , 6.807 51-4 6.046 48-5

Hawai —— Hawai' . . , . . , . . , 20 54'1 20 524

Portoriko —— Porto-Rico 50 32"? 47 301

Kuba —— Cuba. . , 153 42'4 150 413

Kanada Canada . . . , 441 444 458 454

Úifundland —— Terre—Neazm . . . . . . , . . , 9 340 9 341) ' Brit—Nyugatindia -—— Indc accident. anglaise . . . 41 18" 42 18"?

Francia—Nyugatindia —— Inde accident. frang'aise . 5 99 5 ;9'8

Haiti és San—Domingo —- Haiti et St-Domz'ngue 28 81 29 780

Mexikó —— Mcwigue . . . . . , . . . . , , 222 14'3 211 13'4

Középam. egyéb áll, —— Autres pays de l'Ame'r, centr. 92 137 103 150

. Argentina —— Argentina . 350 316 386 34"

Brazilia Bre'sil 825 206 825 201

Peru —— Pérou . , . . . . . . . . , . . . . 57 9'5 61 100

Délam. egyéb all. —— Aulws pays de l'Amér. du Sud 276 12'1 261 111

Amerika összesen —— Amérigue entiére 8.876 3519 8.658 344

Ausztrália Australis

Ausztráliai államszövetség —— Australie (Comm) 321 499 320 49'2

Ausztrália egyéb áll. —— Aufres pays australiens 79 228 67 18'6'

Ausztrália összesen _ Australz'e entiére 400 404 387 383

A világ mindössze Monde entier 26.846 137 27.636 140

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

„Én is annak idején, mikor pályakezdő korszakomban ide érkeztem az iskolába, úgy gondoltam, hogy nekem itten azzal kell foglalkoznom, hogy hogyan lehet egy jó disztichont

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban