Középfokú oktatásunk 1927/28-ban

e TERÚLET És NÉPESSÉG e [

lllnlllllúlll Ill-Ill. u'llllllllllllllllillúillllllllIl-Illl...-l'uillllllllllllllllInn-lllllllllllll-Il III-liliol-llnul I'll-l'.

Középfokú oktatásunk 1927/28-ban.

Llensez'gnement moyen en Hongrie en 1927—28.

Résumé. En Hongrie l'enseignement moyen a des écoles du degré infe'rieur et du degré supe'rieur.

.Les écoles bourgeoíses, constituant le degré inférieur, donnent les éléments de la culture générale; les études y dul-ent 4 années.

Les gymnases, les gymnases re'als, les écoles réales et les établissements dienseig- nement secondaire pour jeunes filles réunis- sent le degré inférieur (classes de I—IV) et le degré supérieur (classes de V—VIII).

Il y a en outre des écoles supérieures de commerce et diagriculture et des écoles nor—

males maternelles (durée des études: 4 ans) et des écoles normales primaires d3institu- tears et (l*institlltríc'es (dure'e des études: 5 ans); ce sont tous des établissements (fen—

seignement moyen du degré sapérieur.

En 1927—28, le nombre total des écoles en guestion a été de 669; celui des profes—

seurs 8.729; celui des éléves 158154. 41%

des écoles étaient entretenues par FEtat;

329970 par des confessions; 5'9% par des associations ( y compris les écoles de carac—

tére prívé); 20'2% étaient des écoles commu- nales.

Ueffectif de ces écoles et du personnel g enseignant présente lme légére augmen—

tation sur les chi/fres des anne'es scolaires précédentes. On observe, depuis 3 ans, une diminution, due au fléchissement de la na—

talité pendant la guerre, dans le nombre des éle-ves.

Les tableaux 1, 2, 3 et 4 donnent les chi/fres détaillés.

*

A középfokú iskolák csoportjába a polgári iskolák, a gimnáziumok, a reál- gimnáziumok, a reáliskolák, a leánykö—

zépiskolák, a felső kereskedelmi és felső mezőgazdasági iskolák, valamint az óvó—

nő-, tanító- és tanítónőképző—intézetek tartoznak. Ismertetésünkben a glmná- ziumokra, a reálgimnáziumokra, reális—

kolákra és leányközépiskolákra vonatkozó adatokat ,,középiskolák" gyüjtöcím alatt egybefoglalva tárgyaljuk, tekintettel arra, hogy ezek az iskolák főkép csak tananyag tekintetében különböznek egymástól, köz-

oktatásügyi igazgatás ban megegyeznek.

A középfokú iskoláknak ilyen módon való csoportosítz'isa nem nevezhető teljes—

nek, mivela szakiskolák között a feltün- tetteken kívül még több olyan intezet rmü- ködik, amely a szakoktatás keretében kö- zépfokúnak nevezhető. Ezek az intézetek azonban ez alkalommal nem voltak figye—

lembe vehetők, egyrészt, mivel kifejezet—

ten szakiránynak, másrészt pedig, mivel nem nyujtják azt a lehetőséget, hogy vég—

zett tanulóik tanulmányaikat valamely magasabb fokú tanintézetben vagy főisko—

lán közvetlenül folytathassák.

Azbidevo-natkozó adatok ismertetésénél csak az 1927/28.LtanéVre'terjeSzkediink ki, mivel ezeknek az iskolafajóknak a háború után való fejlődését a Szemle: 1927. évi 3., 10., 12. és az 1928. évi 9. és 11. számai már részletesen ismertették.

Az iskolák föbb adatait jelleg szerint részletezve az 1. számú tábla tartalmazza.

Az adatokból azt látjuk, hogy 1927/28—ban

összesen 669 középfokú iskolánk műkö—

dött, túlnyomó részben természetesen pol- gári és középiskola. Jelleg szerint az isko—

lák 41%—a állami, utána 32'9%-kal a fele—

kezeti iskolák következnek, a községi jel- legű középfokú iskolák arányszáma pe- dig 20'2%. Ezenkívül még 25 magán- és 15 egyesületi és társulati iskola (összesen 5'9%) működött

Az iskolák jelleg szerint való megoszv lását feltüntető százalékos arányszámok azonban nem nyujtanak egyben hű képet az iskolák fenntartásával kapcsolatos te- herviselésről. Figyelembe kell ugyanis vennünk, hogy 1927/28—ban a nem állami iskoláknak több mint fele (53'90/0) állam- segélyben részesült, amivel az állam a többi fenntartók terhein lényegesen köny—

nyített. A részletadatokra vonatkozólag megjegyezhejük, hogy a felekezeti iskolák legnagyobb része, (az összes középfokú is- kolák 21'4%—a) róm. kat. jellegű, vagyis a róm. kat. egyházhoz több iskola tarto—

zik, mint a községekhez. Különösen nagy szerep jut a róm. kat. egyháznak a kép- zőintézetekn—él; a négy óvónőképző—intézet

52 tekintetében azon-

7. szám. — 726 —— 1929 l. A középfokú iskolák jelleg szerint l927/28-ban.

Les établissements d'ense'ignement moyen suivant leur earactére, 1927—28.

" C ?, l e s

Iskolák, tanerők, tanulók § , ; is ;; azt? § e' §

. * w , :; .t ggg ?. 75 ;! e §É§m§

Ecoles, personnel ensezgnant, eleves S'É §§ 3033 §), § az Áfa _ És: fix www—' m €§§T§ ÉÉ

%% Sim ($$$ 3513 kEsg és "3-5 §§ wise?) ggg—_

:oH % mi" es: $$$ ÉS 35 e: §$§§3 ;;

Polgári iskolák — Ecoles bourgeoises

Iskolák —— Ecoles. . 407 187 —- 99 73 13 2 10 5 18

Tanárok —— Persormel mseignant 4.287 1.698 — 1.556 609 124 22 121 46 111 Tanulók — Eléves 78.998 31.571 —— 27.938 13.164 2.007 269 2.113 978 958 Középiskolák —— Gymnases, gymnases

re'als, e'eoles re'ales el établissements Jenseignem. second. pour j. f:.lles

Iskolák — Ecoles. . 157 60 7 11 36 23 9 8 3 5

Tanárok —— Personnel ensu'gnant 3.034 1.263 121 259 641 389 157 74 59 71

Tanulók — Eléves. 60.286 24.394 2.637 4.945 13.985 7.798 3.149 1.682 1.018 678 Felső kereskedelmi iskolák

Ecoles supe'rieures de commerce

Iskolák — Ecoles 50 10 — 23 7 —— — 1 7 2

Tanárok — Personnel ensez'gnanl 721 125 — 397 66 —— — 12 98 23

Tanulók —— Eleves. 11.145 1.760 —— 6.712 697 —— —— 155 1.548 273

Felső mezőgazdasági iskolák Eeoles supe'riemes d'agrieultuze

Iskolák —— Eeoles . 5 2 _. 2 1 —— —— —— —— ——

Tanarok —— Personml enseignant 62 29 —— 24 9 —— — —— —— _

Tanulók — Eleves. 488 262 —— 108 118 — — —— — _

Képzőintézetek — Ecoles normales fmatem. el primalres

Óvónőképző— intézetek — Eeoles nor-

, males maternelles .. . 4 2 — —— 2 —- — —— —— -—

()vónőképzö--intézetek tanárai —— Per—

sonnel enseignant des E %. matern. 32 22 —— — 10 —-— — _— __ __

Óvónőképzőó—intézetek tanulóí— Eléves

des E' %. mater". .. .. 276 195 —— —— 81 —— —— — —- —

Tanító, tanítónőképző- intézetek ——

Ecoles normales primaires d' institu-

teurs et dinslitutríces .. 46 13 — —— 24 5 8 1 —— ——

Tanító ,tanitónöképzöintézetek tanárai Personnel enseignant rlesE. n. prim.

d7i'n8tseu'l'8 et dinstrrioes .. . 593 216 —— — 277 57 30 13 — _

Tanító—, tanítónőképzö—intézetek tanulói Eleves des E. % pr. dinst. —ews et

d'instltutm'ccs .. .. .. .. .. .. .. 6.961 2.152 — —— 3.510 753 432 114 m —

Az iskolák száma öszesen 669 274 7 135 143 41 14 15 15 25

Total des écoles % 1000 410 I'] 2022 2124 6'1 2'1 22 32 37

A tanárok száma összesen .. 8.729 3.353 121 2.236 1.612 570 209 220 203 205 Total du personnel ensez'gnant %, .. 1000 384 1'4 25'6' 185 65 24 2'5 23 24 A tanulók száma összesen 158.154 60.334 2.637 39.703 31.555 10. 55838504064 3544 1.909 Total des éléves 0/0 . . . . 100'0 ;?8'2 I'? 25"! 200

közül ugyanis 2, a 46 tanító- és tanítónő—

képzö—intézet közül pedig 24 róm. kat. jel- legű.

A középfokú iskolákban működő tan—

erők összes száma 1927/28-ban 8.729 volt.

A tanerők számának az

szerint való megoszlásából egyben azt is iskolák jellege megállapíthatjuk, hogy a különböző jel—

legű iskolák egy_máshoz viszonyítva

lyen mértékben vannak tanerővel ellátva.

mi-

7. szám. — 727 __ 1929 Az idevonatkozó adatok azt mutatják. létszámában. Ez alatt az idő alatt az I.

hogy az állami és római katolikus jellegű iskolákra az összes tanerőknek kisebb há—

nyada jut, mint amilyen megfelelne an- nak az arányszámnak, amelyet e két isko- lafaj az összes iskolák között elfoglal. Ez—

zel szemben a más jellegű iskolák, külö- nösképen pedig a községi jellegűek ebben a tekintetben kedvezőbb

nak.

Az iskoláknak tanerőkkel való ellátott- sága szoros összefüggésben van az isko—

lák népességével is 1927/28—ban összesen

158.154 tanuló tartozott a középfokú is—

kolák köteiékébe: számuknak az iskolák jellege szerint való megoszlása nagyjában arányos a tanerők ilyen irányú megoszlá- sával. A legnépesebbek tehát a községi is- kolák, aránylag gyérebb népességűek vi- szont az állami, a róm. katolikus, külö- nösképen pedig a magánjellegű iskolák.

A középfokú iskolákra vonatkozó let,- főbb adatokat összehasonlítva az előző tanév adataival, a polgári iskolák számát 1927/28-ban 9-eel kevesebbnek találjuk. A csökkenés túlnyomó részben a magánjel- legű iskolák rovására történt, amennyi- ben számuk 1 év alatt 30-ról 18-ra esett vissza, de 3-mal kisebbedett a társulati isa kolák száma is. Ezzel szemben viszont az állami iskolák száma 4-gyel, a községi és római katolikus jellegű iskolák száma pe—

dig L—l-gyel szaporodott. A 15 iskolaegy- ség megszüntetése nem mondható kedve—

zőtlen jelenségnek, mivel ezek túlnyomó részben gyér népességű iskolák voltak s megszüntükkel _ más jellegű iskolák fennállása folytán ——- a beiskolázási lehe—

tőségben nem maradt hézag. Az iskolák között 1927/28—ban 162 fiú—, 227 leány- és 18 közös (koedukáeiós) iskolát találunk. A közös iskolák csak a polgári iskolák közt szerepelnek.

A polgári iskolai tanerők száma 1 év alatt 86-tal gyarapodott, főkép az újonnan létesült nagyobb iskolaegységek tanerővel való ellátása következtében. Az összes tan- erők közül 1927/28-ban 84'2 % főfoglalko—

zásként tanított s közöttük a nők aránya 58'7% volt.

A tanulók számában az 1925/26. tanév—

től kezdve észlelhető apadás tovább foly—

tatódott, amennyiben számuk egy év alatt 83.792-ről 78.998-ra csökkent; ez a vissza—

esés 5'7%—nak felel meg. A háború alatt megcsappant születések hatása tehát már 3 éve érezhető a polgári iskolák tanuló—

helyzetben van—

osztályú tanulók száma 35'2%-os csökke—

néssel 28.810—ról 18.668—ra esett Vissza. Az 1929/30. tanévtől keZdve azonban ez az apadási hullám már meg fog szűnni a pol—

gári iskolák körében s ettől a tanévtől kezdve a korábbi évek születési számának gyarapodásához mérten a tanulók számá—

nak ismét erőteljesebb emelkedése vár—

ható.

A középiskolák száma az előző tanév—

vel szemben l—gyel, a tanerők száma 40-nel gyarapodott. Az iskolák közül a gimnáziumok száma 1927/28-ban 29, a reálgimnáziumuké 71, a reáliskoláké 23, és a leányközépiskoláké 10 volt. Meg kell még említenünk, hogy 1927/28-ban 3 kö—

zépiskolai fokozatú leánykollég'ium is mü- ködött, amelyek közül l—nek két évfo- lyama, 2—nek pedig még csak az első év- folyama nyílott meg. A tanárok száma ezekben az intézetekben 30, a tanulók száma pedig 126 volt. Tekintettel arra, hogy ezek az intézetek teljesen új iskola—

típust képviselnek s még; csak a fejlődés kezdetén vannak, a középfokú iskolák részletes tárgyalásánál nem voltak figye—

lembe vehetők.

A középiskolai tanárok közül (3.034l 1927/28—ban 92'4% főfoglalkozáske'nt ta—

nított s közöttük a női tanerők aránya 14'7 % volt.

A középiskolai tanulók száma az

1926/27. tanévvel szemben 61.017-ről

60.286-ra csökkent. Az elmaradt születések hatása a középiskolai tanulók összes szá- mában csak 1926/27—től kezdve észlelhető, bár az I. osztályú tanulók számának csök—

kenése az 1925/26. iskolai évben ennél az iskolafajnál is megkezdődött. Az első év hatását azonban a, más iskolákbólwmaga- sabb osztályokba átlépett tanulók száma még kiegyenlítette, sőt az összes létszámot még csaknem ezerrel gyarapította is. Ál- talában azt mondhatjuk, hogy a háború miatt elmaradt születések hatásaként a középiskolákban kisebb mértékben csök—

kent a tanulók száma, mint a polgári is- kolákban, amely körülmény a középisko—

láknak polgári iskolákkal szemben való térfoglalására enged következtetni.

Az I. oszt. tanulók száma a középisko- lákban az apadási hullám kezdete óta a

következőképen alakult:

1924/25—ben 12.325,

1925/26-ban 10.979, csökkenés 110 0/0

1926/27-ben 9.325, ,, 15'0 ,,

1927/28-ban 8.557. ,, 8'2 ,,

52*

___7 . szám .

Az egyes iskolafajok közül a, gimná—

ziumokraa tanulók 22'5%—a, a reálgimná- ziumokra 45'3%-a, a reáliskolákra 14'O%-a és a leányközépiskolákra 18'2%-a jutott az 1927/28. tanévben.

Azoknál a középfokú iskoláknál és tanintézeteknél, amelyek a polgári vagy középiskola negyedik osztályára vannak építve, az előző tanévvel szemben ked—

vező fejlődést tapasztalhatunk. A felső kereskedelmi iskoláknál, valamint az óvónő- és tanítónőképző—intézeteknél az inté—

zetek száma is gyarapodott l—l—gyel, a tanárok és tanulók száma pedig úgy ezek- nél, mint a felső mezőgazdasági iskoláknál

——728—— 1929

számottevően növekedett. Különösen erő—

teljes a képzőinte'zetek tanulólétszámának a fejlődése, amely intézetekben a tanulók száma az alsófokú népoktatás nagyobb—

mérvű kiterjesztésének hatásaként 5 év alatt több mint kétszeresére emelkedett.

Figyelembe kell azonban vennünk azt a körülményt is, hogy a gyérebb születésű háborús évekből származó növendéke-k eb- ben az évnek még nem jutottak elaközép—

fokú oktatás felső tagozatáig, az 1929/30..

tanévtől kezdve azonban a tanulók számá—

nak az alakulásanál ez a tényező is érez- tetni fogja hatását, azaz ellensúlyozni fogja a tanulók számának emelkedését.

2. A középfokú iskolák tanulói kor, honosság és lakóhely szerint l927/28-ban.

Eléves des établissements d'enseignemmt moyen, par áge, nationalite' et par résidence, en 1927/28.

A t a H u 1 () k _— E 1 [e v e s

4 . honossága l szüleinek, gyámjainak lakóhelye

k " r A " " § e naiionalítés [ résidencc des parents (ou tuteurs)

§ : ,a '3 mm u gy; u

.a ;) %Pi engem?? gi;- §

Iskolák Ég !; es §3§§§u§§ ?: 3

es Vtv: PEN el:-: u-a—nr: 33 !

N ;, to: l—cux ? ": 54323 Ta'/%.*s !

EMI" És 33 73? álása '%Ésnass 532329. _

*52 Mu * 5 ca Mu 3-3x F' mirigy—(gagyi 333558 1

ae ?: — —: — M 3 Nem: sem?-_te_? EEG B*:

,; gu. l : ! mi .,,a zarni'SN— esve.;ms fix—m %%

a;_ _: N n oo Ps elm __§,me :: Ézs§§N xx De

sg %; " " " ;; es 8§.'5§§ gas—ears"— ami—gs

'a : s: !" ;; . a :;r :* % viss.— N*

% ** §* éves—lms §?! Em 15351 33' :D'H'E 73an 3"* %m;

(s

Polgári iskolák -— Ecoies bourgmisvs 78.998 17.844 49.345 6.605 1.980 3.224 78.616 382 57.332 14.811) 6.285 536 29

% 100'0 22'6 6277 84 2'5 4'0 9.9'5 0'5 72'6' 75"? AM) 0'7 0'0 ,

Középiskolák —— Gymn.. gymn. réals, ; .

k.mlcs el établ.d'ens.sev. 17._7'.jilles 60.286 11.252 58.907 1.137 , 39.690 10.309 9.045 LIBO 62

'— "jo zoo-0 187 97—7 2"; —, (fő-8 17-1 15-0 2-0 0—1 §

__ WW iskolák —— Ec. sup. dc comm. 11.145 A 11.055 90; 7.321 2.466 1.263 91 4

* 0/0 1000 — 99'2 0'8 : 657 222 11'3 (Ha) 00

Felső mezőg. isk. —— Ev. 5147. dbgric. 488 — 484 éli 198 98 193 4 _—

' % 100'0 -— 9.9'2 0'8 , 4045 191 396 (PR ——

Óvónőképző-intézetek —- ]íc. norm. mat. 270 —— TO (* § 72 28 171 5 —

0/0 1001) —— 971? 2'2 ; 26"! 10'1 62'0 1'8 ——

Tanító—, tanítónöképző—ínt. — Ec. norm. §

gdm. d'instimtmrs el dyinstítutrices 6.961 638 3.826 1.733 7644 6.891 7( 9.236 1593 3.048 84 —

' " % 1001) — 9'1 55'0 240 111) * 990 I'!) 1 .?2'] 229 43'8 1'2 —— ;

_ . kúiskolák összesen—Total ! ! H ;

det_établisse1iz. d'mseíguem. moyen la'-5.154 29.096 WM! %.]?! 9.218 6.015 [56.228 1.983 106.849 29.305 20.005 l.!!!) 95

* § ' 0/0 100'() 18'4 49'1 I 2229

A középfokú iskolák tanulóinak kor, honosság és szüleik lakóhelye szerint való megoszlását a 2.1 számú tábla ismerteti. A kormegoszlásból azt látjuk, hogy a közép—

fokú oktatásban részesülő összes tanulók—

nak 49'1%—a, tehát csaknem fele 12—14 éves, '18'4%-a ennél fiatalabb, a többi pe—

dig 15 éves illetve idősebb volt. Az egyes intézeteknél természetesen ezek az arány- számok lényegesen változnak a szerint, amint a 8 osztályos középfokú oktatásnak alsó vagy felső tagozatát képezik. A 20 éves és idősebb tanulók összes száma 6.015 volt, akiknek több mint fele (3.224)

a polgári iskolák tanulói (főkép magánta—

nulói) közül került'ki. A középiskolák—

ban ehböl a korosztályból 1.288 tanulót (2'1%—ot) vettek számításba adataink; a legnagyobb arányszámmal (21%) azonban—

az óvónőképző-intézetek tanulói között szerepeltek a 20 éves, illetve idősebb ta—

nulók.

Honosság szerint a tanulók 98'8%'—a magyar volt, a külföldi állampolgársággal bíró tanulók túlnyomó része (1931 közül

1379) középiskolában végezte tanulmá—

nyait. Az összes külföldi honos hallgatók száma az előző tanévvel szemben IOO—zal csökkent.

A 2. számú tábla felvilágosítással szol——

gál arra vonatkozólag is, hogy a közép—

fokú iskolák tanulói szüleik lakóhelye

7. szám. —729—— 1929 szerint mikép oszlanak meg. Az adatokból

kitünik, hogy az összes tanulók 6715%-ának a szülője az iskola székhe- lyén lakott, 18'5%—ának a szülője pedig ugyanabban a vármegyében. Különösen magas —— 72'6% —— az iskola székhelyén lakó szülök gyermekeinek az arányszáma a polgári iskolák tanulói között. Főkép az általános műveltség nyujtására hivatott polgári iskolák szempontjából érdemelnek ezek az arányszámok meggondolást, mivel azt mutatják, hogy ezek az iskolák a szék- helyükön kívül eső területekre aránylag

kevés vonzerőt gyakorolnak s az is főkép a magántanulók le—vizsgáztatásában merül ki. Mivel pedig a tanulmányok elvégzése magánúton is jelentős anyagi aldozatokba kerül, a polgári iskolát nélkülöző közsé—

gekben lakó népesség így az általános mű—

veltség megszerzésétől többé—kevésbbé el van zárva—, ahhoz nehezebben férhet hozzá.

Ma még két megyei városunkból is hiány- zik a polgári iskola; az ezekben fennálló középiskola által pedig, mivel ezeknek az iskoláknak más a rendeltetése, nincs pó—

tolva a hiány.

3. A középfokú iskolák tanulói vallás és anyanyelv szerint l927/28-ban.

Eléves des établissements (l'enseignement moyen, par confession et langue matemelle, 1927/28.

Atanulók—Eléves Amagyar

n a IV szerint kigyiírggávxll'ieá

1 8 k 0 1 á k _ vallas szerint _ par confessmn pa? Én?; materm'lle íven is tudgtt

. . . § kiegesziti"

E (: 0 l e s § ; 2 3 ig § _) ., § § hongroise

EÉ tál? 373 3". 34335: s : x—"á §, % ! íiíff'íáűg'í;

E'É TE ÉÉ 'BÉ gé %% ÉÉ % 2533 §§ ! § ou d'autres

e§ % 223. es sak ze ; És es § § laws

Polgári iskolák —— Ecoles

bourgeoises.. .. .. .. .. 51.1281.21012.6604.328247148 9.201 81 76.745 1.793 217 243 4.853

% 64'7 1'5 160 55 03 02 M'? 01 97'1 2'3 03 03 6'1 Középiskolák -—— Gymnases,

gymnases re'als, écoles re'ales et établissements d'ens.

second, pour ] füles .. .. 33.924 93010.6104.29211 17 10.201 42 59.104 979 5115 11.627

% 56'3 1'5 17'6 7'1 02 03 16'9 0'1 98'0 1'6' 0'1 0'3 19'3 Felső kereskedelmi iskolák

—— Ecoles supérieur. de

commerce . .. 6.171 109 1.323 606 19 1 2.900 3 10.941 160 19 25 1.427

%. 55'3 1'0 11'9 5'5 02 G'] 260 0' 982 1'4 02 02 128

Felső *mezögazdasági iskolák

—— Ecoles supe'riew. d'agri-

culture... .. .. .. .. .. 271 3 88 86 5 1 34 —— 481 3 4 m 81

% 55'6 0'6 18'0 17'6' 1'0 02 70 —— 98'6 06 08 ——- 16'6

Óvónőképző-intézetek —-

Ecoles normalesmaternelles 181 3 61 26 2 1 1 1 271 3 —- 2 13

0/0 656 1'1 22'0 94 O'? 0'4 0'4 04 982 11 —— 0'7 4'7 Tanító-, tanitónöképző-intéze-

tek —— Ecoles normales primaires dyinstituteurs et

"d'institutm'ces .. .. .. .. 4.883 156 1.282 439 12 10 179 -—- 6.877 63 2 19 545

% 70'2 2'2 18'4 6'3 02 01 2'6 ; — 98'8 09 00 03 ?'8

Középtokúiskolákösszesen [

Total des établissements

d,enseignem.moyen . 96.558241126.0249.77740233922.516127 154419 3.00 29 441 18.546

"/,, 61'1 1'5 16'4 6'2

A 3. sz. tábla a középfokú iskolák ta- nulóinak vallás és anyanyelv szerint való megoszlását szemlélteti az egyes iskolafa—

jok szerint. A tanulók összes számára vo—

natkozó százalékos arányszámokhől meg- állapíthatjuk, hogy a róm. katolikus, kü-

lönösen pedig a református vallású tanu—

lók aránya kisebb, az izraelita vallásúaké pedig több mint kétszer nagyobb annál az arányszámnál, amelyet ezek a vallások az egész népességben elfoglalnak.

Ha azonban a felekezeti megoszlás

7. szám.

—— 730 1929

adatait több évre visszamenőleg vizsgál- juk, úgy azt tapasztalhatjuk, hogy az íz raelita vallású tanulók arányszáma az összes középfokú iskolákban évről—évre többé—kevésbbé visszaesett, a római kato- likus tanulók arányszáma pedig ezzel par—

huzamosan fokozatosan emelkedett. Külö—

nösen a felső kereskedelmi iskoláknál ész- lelhető ez a kiegyenlítődési folyamat, minthogy ezekben az intézetekben az iz—

raelita tanulók arányszáma a legmagz,—

sabb. A két vallashoz tartozó tanulók szá—

zalékos arányszámanak az alakulása en—

nél az iskolafajnál a következő:

nee/24 1924/25 192526 1926/27 1927/28 róm. kat. 508 51-7 521 53—0 553 izraelita 80-4 30-0 29-8 28—3 260

A polgári iskoláknál ez alatt az 5 év alatt az izraeliták aránya 16'8%—ról

11'7%—ra, a középiskolaknál pedig 20'6%- ról 16'9%—ra esett vissza. Ennek oka pe—

dig nem a középfokú iskoláktól valót tar—

tózkodasban keresendő, hanem az izraelita népességnek főkép a városokban hanyatló propagalív erejére vezethető vissza.

Anyanyelv szerint a középfokú iskolák tanulói li'slnyomólag (97'6%—han) magya—

rok, ezenkívül csak a nemet anyanyel- vűek arányszáma (l'9%) jelentős. Megem—

líthetjük még, hogy a magyar anyanyelvű

tanulóknak ll'7%—a idegen nyelvet is tu—

dolt.

A 4. sz. tábla, a tanulókat szüleik fog—

lalkozása szerint való megoszlásban ismer—

teti. Az adatok szerint az őstermeléshez

az összes tanulók l4'(3%:a, a bányászat és iparhoz 22'3%—a, a kereskedelem, hitel

és közlekedéshez 23'()%-a, az értelmiség—

4. A középfokú iskolák tanulói szüleik (gyámjaik) foglalkozása szerint 1927/28—ban.

Eléves des établissements d'enseignement moyen, suivcmt la profession de leurs parents (ou tuteursi, 1927/28.

Atanulók— Elévessuzvantla

szüleik (gyámjaik) foglalkozása szerint —— profession de leurs parents (ou lulem's)

" ( ; i; A bán ászat A kereskedelem ; , § ) .üí _ :;

AZ ostermelcs_Pmduchcm %_; és ipar_{Mi ,_} - hitel és ki'mlekede'ksél_C Al [Erlblllllbbg J 3

,, 'i' ; Pm/a.sszons .a :,

du 501 $_{' mduslne}m' "81 mmmumculmns"mmmörm "* 'i mtullucím'lles UN"§ ;

VVVVVV om

k () r (: b e t a r t o 7. () (Ez 3

Iskolak 33

Én %43 *NE

EE rág 0152 § : :

(,, , L' :, m 30 g : N*: 5 s:

Evoles : :; : S S : §? ::

5 s ; § : :, § : : ' :: :; § s _ 3 :

5 s : .: §— E : § 8 'a *. %% § : w *'

** — :: _ * : N v: % 2— N 'a :? l e '— S . —

§- ; g§_{:— e} E—_is : mág_{E :—} % v a:: c: a:? v; 28 §

E a " *— - , *— : *

§ : ;; : ! § : s ! § : § s: agg m$

§ 2 "Cl ;: 53 E x 53 _az; 3033; ;?

I a : : l a : e l a s: e .: w st: —o l

s

:

.aíx';

.:

:

cí?

es:

ne

: a ;: §; : ;; a: : a e: 3 _ a : s a:

i :5 ;: enm ;: : :)G 5 '; az in ! Pig") sz*r:

, i , _ , W , , ! , ! ( " (

Polgari iskolak ]ímles ; § !

bozn'gaoíses .. .. .. 9.604 (332 2.176 lfLSlB 141441??? 6 lm 3.222 9.534 4.400 9.131 1.695 73333 7.360 Mi? 37631035

"fo 122 08 37 175 14 (1-2 77 4"! [E'] 511; 27 2-1 6-8 91? l'!) 35 1 [-_'v' Középiskolák —- (irvm—

hasas, gymnases nala. . écolus Wales rt établis- sements d'ensrimwm.

second.pourjjilles .. (34930! 923 (W.) (5.764 5.310 4.9íil "m'/"85; 8155)? mm 4.959 1.932 7.350 Eli 965! KM

"le 1115 ['S I'] 77'2 8'8 83 411' I—I'J i 81) N'Z TZ H'!) (I'? I'!) ("/i :

Felső kereskedelmi isko

! ,

lak —— Emles supérienr.

§ §;

dc Commerce 736 108 451 1.354 31); ljiíff LOEÖ 783 1.402 ííll 294! 4547 113341 37 378' llí!

"fo 06" 1'0 (mi 121 38 .Y'Z 14'6 !)'5 71) 124) 5"? ?(i 42]; 1437 * (l'! 34 14)

Felső mezr'igazdasagiis kolák — Ecoles sztpé- '

ríem'. d'agría'. :. 230 18 ll 33 li, 7 28 l; 25 Tri 15 ft 4 22 ,, 3

, "fe 471 347 33 (i')? ()*2 ! 1'4 57 277 il 15'6 31 (l'/)" (I'X 4 3 — (HI

()vóhőképző-intézetek § .

Ev. normales matcrncl . lő *.* — 27 4* l 12 24 2 46 ()4 13 4 712 M 3 t')

","u 5'N (l'? —— !)"8 1'4 04 43 A"7 0-8 M'? 231? 47 I'—/ 18'6' — I'I !?

Tanító—. tanítóm'íképző—

intézetek —— Jim/es nor— ,

males primaír. d'inslí— !; ! ; !

tuimz's et d 'inslitntría 825 79 Hű; 878 69 169! 251 368 280: 300 1.337; 290 259 1.020 8 64 l 18 Wo H'!) I'] !] ? 136" 70 24 (fő 5'3 J'!) 115 7512 * 412 i'?! 14"? _ H'] (I'! 17

Középfokú iskolák ' %

összesen —— Total dns

élablissem. d 'cnseigne— , l

ment moyen ., 18.341 14762 8027 22.868 2.95919330 13.338 9.843 13.44 16.38! 8.842 7.254 8.019 1742: * 938 4.175 1.630?

",/0 111) II T!) 145 I'!) 1 5'!) ii 8-4

7. szám ——731—— 1929 hez 25%—a tartozott, lő'l%-a pedig egyéb

foglalkozósuakból, valamint a nyugdí—

jasok ós tőkések kÖH'F'bíll került ki. Ezek az arányszámok élesen rámutatnak arra, hogy kulturális szempontokból kedvezőt—

len elhelyezkedesű őstermelő népessé- günk milyen kis mértékben vehet részt a középfokú oktatásban.

Tekintettel arra, hogy a középfokú ok—

tatás nagyjában alsó és felső tagozatra osztható, nem érdektelen megvizsgálni a tanulóknak az alsó 4 osztály elvégzése után történő pz'ilyavalz'isztz'isat. Adataink szerint a polgári iskola 4-ik osztálya után 1927/28—ban a tanulók 29K7%—a kereső pá—A lyara lépett, 25)'9%-a otthon maradt, to—

vábbá 3'5% közi'xpiskolz'lban. 13"5%-a felső kereskedelmi iskolában, 9'6%—a képzőinte- zetben (főkép tanítónőképző—intézetben).

7'1%—a női kereskedelmi tanfolyamon,

7'4%-a* egyéb iskolában tovább tanult, a fennmaradó 3'370—ról nincs adatunk.

A középiskoláknál a 4 alsó osztály el—

végzése után a tanulók 76'9%—a ugyan- csak középiskolában tovább tanult, 10'6%—a más iskolában folytatta tanulmányait,

7'4%-a kereső pályára lépett, 3'5%—a ott—

honmaradt, l'6%—ának a pályaválasztása pedig ismeretlen.

Sikeres középiskolai érettségi vizsgát tett 1927/28-ban 5.123 tanuló, 3'7%-kal több mint az előző tanévben. A felső ke- reskedelmi iskolákban 2.073 tanuló szer- zet érettségi bizonyítványt, a felső mező—

gazdasági iskolákban pedig 41 tanuló. A kepzőintézetek végzett tanulói közül az

1927/28. tanévben 98 tanuló óvónői, 327 tanítói es 531 tanítónői oklevelet kapott.

J. Gy. dr.

Állatállományunk az 1929. évben.

Efeetif (Zu, bétail de Hongrie en 1929.

Re'sume'. Le ministére hongrois de I'Ag—

riculture vieni' (le publier les relevés de Fef—

íectif du bélm'l de 1929 en Hongrie.

D'apres ces clziffres, bien gue le nombre des bétes Óz comes présente une (zugmenm- lion de 0'4% sur la donnée correspondanle de 1928, il est inférieur de 15'll—% () celui de 1911, relatíf (m territoire (lcíuel. L'effectif des chevaux, epres avoir augmenté ces der—

niéres années, a fléehi de 2'8% en 1929, de sorte gue maintenunt il est guelgue peu (m- dessous rle celui de 1911, culeule' pour le ter- ritoire établi par le lraiié de Trianon.

Le nombre des porcs, rlui (: diminné de nouveau (—3%), est á présent inférieur d:,- 22'3% ("1 celui de 1911, relníif (Ill territoire diaujourdihui. ()uoigue lieffeetiffdes mou—

tons dépasse de (')'/170 Ie ehiifre de l'année derníére, il resie encore de 34'6% (zu—(les- sons de celui de 1911, culculé pour le terri—

toire aetuel.

Les chevres, ánes et mulefs niont [was dűmporlance économigue en Hongrie; I::

nombre n'en (( eessé (ledéeroiíre depuís 1925,

*

A haszonállatainknak idei tavaszi szám-

bevétele után közzétett eredmények, mint

az 1. számú tábla adatai, mutatják, a szarvasmarha— és a juhlétszám kivételével az állomány számbeli fogy-ásáról tanus—

kodnak. A szarvasmarhaletszámunk az előző évi adathoz viszonyítva ()'4%—kal szaporodott ugyan, de az 1911. évi mai te—

rületre átszámított szarvasmarhaallomany mögött 15'4%-kal még mindig elmarad.

A legnagyobb meglepetés a lóállomá—

nyunkban megállapított 2'8%-os fogyás.

Hazánk lólétszáma, mint a táblázat ada—

taiból is látható, 1922-től' 1928-ig évről évre nőtt, ugyannyira, hogy már 1927-ben nagyobb volt, mint az 1911. évi átszámí- tott létszám, sőt az 1928. évi állomány 2'4%-kal feliilmulta az átszámított adatot.

A fejlődés olyan élénk volt, hogy az 1928, évi lóallomány 27'9%-kal nagyobb 'volt, mint az 1922. évi létszám. A lovak,—kül- földi kedvező értékesítése is mindig na- gyobb arányokban símán bonyolódott le,

a zabtermós kielégítő volt, tehát erthetet—

lennek látszik és semmivel sem indokol- ható lóállományunk számának visszaesése.

Sertéslétszámunknál megszoktuk a fo- gyást, az állomány 1925 óta folyton keves- bedik, az 1929. évi létszám ismét 3%—kal