Elôzetes adatok
A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI
ISBN: 978-963-235-348-7
9 789632 353487
2.
2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS
2. Előzetes adatok
A népesség és a lakásállomány jellemzői
2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok
A népesség és a lakásállomány jellemzői
Budapest, 2012
Központi Statisztikai Hivatal
© Központi Statisztikai Hivatal, 2012
ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-380-7
Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán
Felelős kiadó:
Dr. Vukovich Gabriella elnök
Főosztályvezető:
Waff enschmidt Jánosné
Összeállította:
Bojer Anasztázia Jankovics Noémi Kovács Marcell Nagyné Forgács Eleonóra
Simor Éva Vörös Csabáné Waff enschmidt Jánosné
Tördelőszerkesztők:
Bada I. Csilla Dobróka Zita Gyulai Katalin Simonné Horváth Gabriella
Trybek Krisztina
További információ: Kovács Marcell
Telefon: (+36-1) 345-6309, e-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu Internet: http://www.ksh.hu
informacioszolgalat@ksh.hu
(+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax)
Borítóterv: Lounge Design Kft.
Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2012.123
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 5
T
ARTALOMKöszöntöm az Olvasót! . . . 5
Összefoglaló adatok . . . 6
1. Népesség . . . 7
2. Háztartások . . . 21
3. Családok . . . 27
4. Lakásállomány . . . 33
Módszertani ismertető . . . 43
Táblázatok . . . 53
1. Népesség 1.1.1. A népesség száma és megoszlása korcsoport és nemek szerint . . . 55
1.1.2. A népesség alakulása korcsoport és nemek szerint . . . 56
1.1.3. A népesség megoszlása nemek szerint, korcsoportonként . . . 57
1.2. A népesség száma korcsoport és nemek szerint, a nemek aránya, 2011 . . 57
1.3.1. A 15 éves és idősebb népesség száma és megoszlása családi állapot és nemek szerint . . . 58
1.3.2. A 15 éves és idősebb népesség alakulása családi állapot és nemek szerint . . . 59
1.3.3. A 15 éves és idősebb népesség megoszlása nemek szerint, családi állapotonként . . . 60
1.4.1. A 15 éves és idősebb nők száma és megoszlása az élveszületett gyermekek száma szerint . . . 61
1.4.2. A 15 éves és idősebb nők számának alakulása az élveszületett gyermekek száma szerint . . . 61
1.5.1. A 7 éves és idősebb népesség száma és megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint . . . 62
1.5.2. A 7 éves és idősebb népesség alakulása legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint . . . 63
1.5.3. A 7 éves és idősebb népesség megoszlása nemek szerint, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség egyes szintjein . . . 64
1.6. A népesség száma és aránya legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként . . . 65
1.7. A népesség száma és aránya iskolai végzettség szerint, nemenként . . . 66
1.8. A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és korcsoport szerint, 2011 . . . 67
2. Háztartások 2.1.1. A háztartások és a háztartásban élők száma, átlagos háztartásnagyság . . . 68
2.1.2. A háztartások és a háztartásban élők számának alakulása . . . 69
2.2.1. A háztartások és a háztartásban élők száma, megoszlása és a száz háztartásra jutó személyek száma háztartás-összetétel szerint . . . . 69
2.2.2. A háztartások és a háztartásban élők számának alakulása háztartás-összetétel szerint . . . 70
6 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
2.3.1. A háztartások száma és megoszlása a háztartástagok száma szerint . . . 70
2.3.2. A háztartások számának alakulása a háztartástagok száma szerint . . . 71
2.4.1. Az egyedülállók száma és megoszlása nemek szerint . . . 71
2.4.2. Az egyedülállók számának alakulása nemek szerint . . . 71
2.5.1. Az egyedülállók száma és megoszlása főbb korcsoportok szerint . . . 72
2.5.2. Az egyedülállók számának alakulása főbb korcsoportok szerint . . . 72
2.6.1. Az egyedülállók száma és megoszlása családi állapot szerint . . . 72
2.6.2. Az egyedülállók számának alakulása családi állapot szerint . . . 73
3. Családok 3.1.1. A családok és a családban élők száma és megoszlása családösszetétel, valamint átlagos családnagyság szerint . . . 74
3.1.2. A családok és a családban élők számának alakulása családösszetétel szerint. . . 75
3.2. A családok száma és megoszlása családösszetétel és a gyermekek száma szerint. . . 76
3.3. A családok száma családösszetétel és átlagos gyermekszám szerint . . . 77
4. Lakásállomány 4.1. A lakások számának alakulása . . . 78
4.2. A lakott lakások számának alakulása, lakók, laksűrűség . . . 78
4.3. A lakott lakások száma és megoszlása alapterület szerint . . . 78
4.4. A lakott lakások száma, alakulása és megoszlása a szobák száma szerint . . . 79
4.5. A lakások helyiségeinek száma . . . 79
4.6. A lakások száma, alakulása és aránya felszereltség szerint . . . 80
4.7. A lakott lakások száma, alakulása és megoszlása komfortosság szerint. . . 80
4.8. A lakott lakások száma, alakulása és megoszlása tulajdonjelleg szerint. . . 81
4.9. A lakott lakások lakóinak száma és megoszlása korcsoport és a lakás szobaszáma szerint, 2011 . . . 81
4.10. A lakott lakások lakóinak száma és megoszlása korcsoport és a lakás alapterülete szerint, 2011 . . . 81
4.11. A lakott lakások lakóinak száma és megoszlása korcsoport és a lakás komfortossága szerint, 2011 . . . 82
Jelmagyarázat:
– = A jelenség nem fordul elő.
.. = Az adat nem ismeretes.
Megjegyzés:
A kiadvány valamennyi 2011. évi adata előzetes!
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 7 A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását.
A 2011. évi népszámlálásra a közel másfél évszázados hazai népszámlálási hagyományok és tapasztalatok fi gyelembevételével, egyúttal a 21. század társa- dalmi, demográfi ai és gazdasági viszonyaihoz igazodva, azok feltárására alkal- mas tartalommal és módszerekkel került sor. Ugyanakkor az ENSZ-ajánlásokra épülve népszámlálásunk illeszkedik a világ 2010 körüli népszámlálásainak sorá- ba, és megfelel az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt követelmények- nek is. Ezáltal lehetővé válik mind a korábbi hazai népszámlálásokhoz képest bekövetkezett változások nyomon követése, mind a többi európai, illetve Európán kívüli országban megfi gyelt jelenségekkel való összehasonlítás.
A népszámlálás feldolgozása és közzététele többéves folyamat. Az érdeklődők mielőbbi tájékoztatása érdekében a KSH a magyar népszámlálási szokásoknak megfelelően már az adatfeldolgozást megelőzően – az összeírás során külön gyűj- tött információk alapján – 2012 márciusában közreadott előzetes adatokat a né- pesség számáról és a lakásállományról.
A most elkészült összeállítás – az adatfeldolgozás befejezése előtt – a kérdő- ívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alap- ján mutatja be a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat, a fő témákban a történelmi hátteret. A kiadvány táblázatait úgy állítottuk össze, hogy 1960-tól az elmúlt ötven év változásai azokból közvetlenül is nyomon követhetők legyenek.
A kérdőívek feldolgozásának befejezését követően tematikus részletezettséggel hozzuk nyilvánosságra a népszámlálás alapján megszülető gazdag adatkincs egy- egy szeletét, illetve az adatvédelmi szabályok korlátai között lehetőséget bizto- sítunk a felhasználóknak tematikusan kialakított adatállományok kutatására is.
Remélem, kiadványunk eléri célját, segíti Önt a népesség kor, nemek, isko- lai végzettség, családi állapot szerinti összetételének, a háztartások, a családok és a lakásállomány jellemzőinek jobb megismerésében. Tisztelettel ajánlom fi gyel- mébe az eddig megjelent és a további kiadványainkat is.
Budapest, 2012. október
Dr. Vukovich Gabriella
a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
KÖszÖntÖm
az OlvasÓtӔ
8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Lakónépesség: 9 millió 982 ezer fő
Gyermekkorúak száma: 1 millió 443 ezer fő
Aktív korúak száma: 6 millió 213 ezer fő
Időskorúak száma: 2 millió 326 ezer fő
Száz 15 éves és idősebb nőre jutó gyermek: 147 fő
Érettségizettek száma: 2 millió 606 ezer fő
Diplomások száma: 1 millió 427 ezer fő
Háztartások száma: 4 millió 71 ezer
Száz háztartásra jutó személyek száma: 239 fő
Egyszemélyes háztartások száma: 1 millió 261 ezer
Családok száma: 2 millió 764 ezer
Száz családra jutó személyek száma: 286 fő
Házaspárok száma: 1 millió 796 ezer
Élettársi kapcsolatok száma: 407 ezer
Egy szülő gyermekkel: 561 ezer
Lakásállomány 2011-ben: 4 millió 383 ezer
Lakások átlagos alapterülete: 79 m
2 Száz lakásra jutó lakó: 251 fő
Ö
SSZEFOGLALÓ ADATOK1. NÉPESSÉG
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 11 tunk kevesebben a mai országterületen, mint 1941- ben, a háború előtti utolsó népszámlálás idején, de 1960-ra az ország népessége már mintegy 650 ezer fővel meghaladta az 1941-es értéket. Az 1950-es évek első felének népesedéspolitikája (Ratkó-korszak), az abortusztilalom, valamint a gyermektelenségi adó ha- tására születettek népes korosztálya (az ún. „Ratkó- gyerekek”) a 1970-es években ért szülőképes korba, 1980-ig biztosítva – a gyermekvállalást ösztönző né- pesedéspolitikai intézkedések közepette – a további népességnövekedést. Ezt követően a gyermekvállalási kedv csökkenni kezdett, ami nem változott az 1990-es évek második felétől sem, amikor az 1975 után szüle- tett nagyobb létszámú korosztályok („Ratkó-unokák”) szülőképes korba léptek. 1981 óta a halálozások száma meghaladja a születésekét. Magyarország népessége fogy, ezt a bevándorlási többlet sem tudja ellensúlyoz- ni. Az elmúlt évtizedben az évenkénti 90 és 100 ezer közötti élveszületés mellett a 130 ezer körüli halálozás következménye a gyorsuló népességfogyás.
2011. október 1-jén, a népszámlálás időpontjában 9 millió 982 ezer ember élt Magyarországon. Tíz év alatt több mint 200 ezerrel lettünk kevesebben, mi- közben a megelőző évtizedben 176 ezer fő volt a né- pességfogyás.
Gyorsuló népességfogyás
1960 óta először vagyunk 10 millió alatt
0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 9 000 10 000 11 000 (]HUIÆ
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
5 329 6 009 6 854 7 612 7 987 8 685 9 316 9 205 9 961 10 301 10 709 10 375 10 198 9 982
5 011
Történeti áttekintés
Mi történt 2001 és 2011 között?
Lakónépesség:
9 millió 982 ezer fô
Csökkenés 2001 óta: 216 ezer fô
1.1. ábra A népesség számának alakulása 1870-től – az első mai értelemben vett népszámlálás- tól – 1941-ig folyamatosan nőtt az ország lakossága, az első világháború vesztesége sem okozott jelentős csökkenést. 1949-ben a második világháború utáni első népszámlálás eredménye szerint 110 ezerrel vol-
12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Gyermekkorúak száma:
1 millió 443 ezer fô
Csökkenés 2001 óta: 252 ezer fô
Csökkenés 1980 óta: 898 ezer fô
Az elmúlt tíz évben folytatódott a népesség egy- re gyorsuló öregedése. A változás a gyermekkorúak csökkenő és az időskorúak növekedő arányában a legszembetűnőbb.
A népességcsökkenés mértéke a gyermekkorúak között volt a legjelentősebb (közel 15 százalék). A születések számának több mint három évtizede tartó mérséklődése következtében a gyermekek részaránya az elmúlt tíz évben 2,1 százalékponttal kevesebb lett.
Kevesebb a gyermek, több az idős
Mi történt 2001 és 2011 között?
1.2. ábra A népesség megoszlása nemek és főbb korcsoportok szerint
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 NÆ %
17,9 15,6
37,4 37,6
28,1 27,6
16,6 19,2
16,6 14,5
35,0 35,1
27,9 27,2
20,4 23,3
15,5 13,4
32,9 32,8
27,8 26,8
23,9 26,9
2001 2011
– 14 éves 15– 39 éves 40–59 éves 60– éves
2001 2011 2001 2011
%
% Férfi Összesen
1 695 1 443 2 131
2 341 2 174 2 529
1980 1970
1960 1990 2001 2011
0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 Ezer fÆ
1.3. ábra A gyermekkorúak számának alakulása
FOGALOM
A népesség kormegoszlási adatait a népszám- lálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján határozzuk meg.
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 13 FOGALOM
Gyermekkorú: –14 éves Aktív korú: 15–59 éves Időskorú: 60– éves
Aktív korúak száma:
6 millió 213 ezer fô
Csökkenés 2001 óta: 209 ezer fô
Csökkenés 1980 óta: 326 ezer fô
Időskorúak száma:
2 millió 326 ezer fô
Növekedés 2001 óta: 245 ezer fô
Növekedés 1980 óta: 496 ezer fô
Az 1950-es évek elején született nagy létszámú korosztályok napjainkban 60 év körüliek. Gyerme- keik zömmel a harmincas éveikben járnak, ezért a 15–39 éves korcsoportban nem volt jelentős csök- kenés a 2001. évi adatokhoz képest. E korcsoport létszámának mérséklődésében ugyanakkor már ér- zékelteti hatását a születések számának három év- tizede tartó csökkenése.
Az elmúlt 10 év során létszámgyarapodás csak a 60 éves és idősebb korosztálynál következett be.
Arányuk a népességben 2,9 százalékponttal nőtt. Az öregedés folyamata gyorsul, az előző tízéves időszak- ban az aránynövekedés ennek mindössze fele, 1,5 százalékpont volt.
1.5. ábra A 40–59 évesek számának alakulása
1.6. ábra Az időskorúak számának alakulása
2 397
0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 Ezer fÆ
2 562
2 706 2 597
2 847
2 711
1980 1970
1960 1990 2001 2011
1 373
1980 1970
1960 1990 2001 2011
0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 Ezer fÆ
1 757
1 830 2 082
1 960
2 326
1.4. ábra A 15–39 évesek számának alakulása
0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 Ezer fÆ
1980 1970
1960 1990 2001 2011
3 662
3 808 3 833
3 688 3 574
3 502
14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Átlagos életkor
Férfi: 39,1 év
Nő: 43,2 év
Teljes népesség: 41,3 év
Az átlagos életkor növekedése az elmúlt 100 évben
Férfi: 11,9 év
Nő: 15,9 év
Teljes népesség: 14,1 év
A népesség korszerkezetének változása – a javuló ha- landósági viszonyok és a születések számának csök- kenése – következtében a népesség átlagos életkora népszámlálásról népszámlálásra nőtt. 2011-ben a férfi ak átlagosan 39,1, a nők 43,2 évesek voltak.
Két évvel nőtt az átlagos életkor
Mi történt 2001 és 2011 között?
1.7. ábra Az átlagos életkor alakulása
32,5 34,3 34,6 35,5 37,1 39,1
34,8 37,0 37,7 39,0 41,1 43,2
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 Év
1960 1970 1980 1990 2001 2011
Férfi NÆ
Az aktív korú népesség ún. eltartási terhét jelzi, hogy – társadalmi értelemben – mennyi gyermek-, illetve időskorú eltartása hárul rá. A gyermekkorúak csök- kenő és az időskorúak növekvő arányának együttes hatására az 1990 és 2001 közötti mérséklődés után ez az eltartási teher 2011-re összességében – szerény mértékben – ismét nőtt, összetétele azonban az év- tizedek folyamán megfordult: 1990-ig elsősorban a gyermekek, 1990-től viszont már az időskorúak el- tartása jelenti a teher többségét.
Mérsékelten nőtt az aktív korúakra háruló eltartási teher
Mi történt 2001 és 2011 között?
Száz aktív korúra jutó
gyermekkorú: 23 fô
Csökkenés 2001 óta: 3 fô Száz aktív korúra jutó
időskorú: 37 fô
Növekedés 2001 óta: 5 fô
1.8. ábra Száz aktív korúra jutó gyermek- és
időskorú
0 10 20 30 40 50 60 70 FÆ
1980 1970
1960 1990 2001 2011
59 61 65 62 64
64
37 34 32
36 34 42
23 31 26
28 28 23
Gyermek- és idÆskorú Gyermekkorú
IdÆskorú
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 15 A 60 éves és idősebb korosztályban továbbra is igen magas, mintegy másfélszeres a nemek közötti különbség. Az előző népszámlálásig még emelkedő nőtöbblet az időskorúak között csökkenésbe fordult:
az elmúlt tíz év alatt 23 fővel mérséklődött az ezer férfi ra jutó nők száma.
A nemek aránya az egyes korcsoportokban különbö- ző. Míg a gyermekkorúak és a 15–39 évesek csoport- jában a férfi ak, addig a 40–59 évesek között a nők vannak többségben.
Mi történt 2001 és 2011 között?
Ezer férfira jutó nő a 60 éves és idősebb
népességben: 1564 fô
Csökkenés 2001 óta: 23 fô Időskorban mérséklődött
a nőtöbblet
1.1. tábla Az ezer férfi ra jutó nők száma Magyarországon már az első hivatalos népszámlálás
is nőtöbbletről számolt be. A nemek aránya 1900-ban volt a legkiegyenlítettebb, ekkor a népesség 49,9 szá- zaléka férfi , 50,1 százaléka nő volt. A második világ- háború után kialakult magas nőtöbblet az azt követő két évtizedben gyors ütemben csökkent. Az 1980-as évtizedtől kezdve megfordult a folyamat, a férfi ak nő- kénél magasabb halandósága miatt emelkedett a nők aránya.
A férfi ak száma 4 millió 715 ezer, a nőké 5 millió 267 ezer. Az elmúlt tíz év alatt a férfi ak száma 135 ezerrel, a nőké 81 ezerrel csökkent. Tíz évvel ezelőtt a nőtöbblet még nem érte el a félmilliót, 2011-ben a nők száma már több mint 550 ezerrel haladta meg a férfi akét.
Tovább emelkedett a nők aránya
Az aktív kor közepéig a férfi ak, utána a nők vannak többségben
4 804 4 992 5 189 4 985 4 851 4 7155 157 5 309 5 521 5 390 5 348 5 267
0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000
1960 1970 1980 1990 2001 2011
Ezer fÆ
Férfi NÆ
Történeti áttekintés
Mi történt 2001 és 2011 között?
Ezer férfira jutó nő: 1117 fő
Növekedés 2001 óta: 15 fô
Növekedés 1990 óta: 21 fô
1.9. ábra A férfi ak és a nők számának alakulása
Korcsoport, éves 1990 2001 2011
–14 954 954 962
15–39 976 969 976
40–59 1 092 1 089 1 085
60– 1 489 1 587 1 564
Összesen 1 081 1 102 1 117
16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 Magyarországon 1920-tól 1960-ig fokozatosan csökkent a hajadonok és a nőtlenek aránya, ezzel pár- huzamosan növekedett a házasoké. 1980 után ezek a folyamatok megfordultak. Az elmúlt három évtized- ben a házasok részesedése jelentősen csökkent, mi- közben a nőtlenek, a hajadonok és az elváltak aránya folyamatosan nőtt. Utóbbiak hányada 2011-re már elérte az özvegyekét.
Történeti áttekintés
A 15 éves és idősebb népességből
Nőtlen, hajadon:
2 millió 816 ezer fô Házas: 3 millió 797 ezer fô
A 15 éves és idősebb népességet tekintve – fi gyel- men kívül hagyva a kizárólag nőtlen vagy hajadon családi állapotú 0–14 éves korcsoportot – látható, hogy a házasok aránya tovább csökkent, miközben a nőtlenek és a hajadonok, valamint – kisebb mér- tékben – az elváltak aránya nőtt. 2011-ben a 15 éves és idősebb népességnek már csak kevesebb mint fele volt házas családi állapotú, miközben a nőtlenek és a hajadonok aránya megközelítette az egyharmadot.
2011-ben a teljes népességet tekintve a férfi ak 48,6, a nők 37,3 százaléka volt nőtlen, illetve hajadon családi állapotú. Ez mindkét nem esetében több mint 3 százalékponttal magasabb a tíz évvel ezelőttinél.
Kevesebb a házas,
több a nőtlen és a hajadon
Mi történt 2001 és 2011 között?
1.11. ábra A különböző családi állapotúak
aránya a 15 éves és idősebb népességből
1.2. táblaA 15–39 éves népesség megoszlása családi állapot és nemek szerint
(%)
1.10. ábra A 15 éves és idősebb népesség
megoszlása családi állapot szerint
0 10 20 30 40 50 60 70
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
%
NÆtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált
2011
33%
45%
11%
11%
NÆtlen/Hajadon Házas Özvegy Elvált
2001
27%
52%
12%
9%
2011-ben a 15–39 éves férfi ak 73,6 százaléka volt nőtlen, tíz évvel korábban ez az arány még 62,8 szá- zalék. Az ugyanilyen korú nőknek 2011-ben 63,7 százaléka volt hajadon, míg 2001-ben 49,9 százaléka.
Családi állapot
Férfi Nő Összesen
2001 2011 2001 2011 2001 2011
Nőtlen/
hajadon 62,8 73,6 49,9 63,7 56,5 68,7
Házas 33,0 22,8 42,8 30,2 37,8 26,5
Özvegy 0,1 0,1 0,7 0,3 0,4 0,2
Elvált 4,1 3,5 6,6 5,8 5,3 4,6
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 17 A népszámlálás alkalmával lehetőség van arra, hogy
a termékenységet valamennyi 15 éves és idősebb nő élveszületett gyermekeinek száma szerint mérjük. Ez a 2011. évi adatok alapján 4 millió 560 ezer nőt és 6 millió 705 ezer gyermeket jelent. Száz nőre 147 gyermek jut. Tíz év alatt a száz 15 éves és idősebb nőre jutó átlagos gyermekszám 6-tal mérséklődött, míg az előző tíz év csökkenése ennek kétszerese volt.
A gyermekek döntő többsége évtizedeken ke- resztül házasságban született. Az elmúlt 20 évben az élettársi kapcsolatok térhódítása a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését eredmé- nyezte. A 2011-ben született gyermekek már több mint kétötödének szülei nem voltak házasok. Az élettársi kapcsolatok terjedése következtében a száz hajadon családi állapotú nőre jutó élveszületett gyer- mekek száma folyamatosan emelkedik, 2011-ben 33 volt.
A termékenység kevésbé csökkent, mint az előző évtizedben
Mi történt 2001 és 2011 között?
Száz 15 éves és idősebb nőre jutó gyermek: 147 fő
Csökkenés 2001 óta: 6 fő
1.12. ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó
élveszületett gyermek
153 147 165 178 171
210
1960 1970 1980 1990 2001 2011
0 50 100 150 200 250 FÆ
FOGALOM
Termékenységen a 15 éves és idősebb nők él- veszületett gyermekeinek száz azonos korú nőre jutó számát értjük, függetlenül attól, hogy a gyermek a népszámlálás időpontjában élet- ben volt-e.
1.3. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó
élveszületett gyermek a nő családi állapota szerint
(%)
Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen
1960 18 232 337 151 210
1970 11 201 277 148 178
1980 12 189 242 151 171
1990 13 188 230 164 165
2001 20 187 211 170 153
2011 33 190 201 177 147
18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Száz házas nőre jutó
gyermek: 190 fő
Növekedés 2001 óta: 3 fő
A házasságban élő nők gyermekvállalási ked- ve javult: mindössze 7 százalék azoknak a nőknek az aránya, akik 2011-ben házasok voltak, de gyer- mekük nem született. Az egygyermekesek aránya is csökkent, a kétgyermekeseké valamelyest nőtt. A korábbinál kissé nagyobb mértékben emelkedett a háromgyermekes házas nők aránya, ugyanakkor a négy vagy annál több gyermekesek részaránya alig változott.
Bár a 2011-es adatok alapján a hajadonok, a há- zasok és az elváltak is több gyermeket vállalnak, mint tíz éve, az összes nőre jutó gyermekszám csökkent.
Ennek oka, hogy a házas nők – akiknél a száz nőre jutó gyermekszám közel hatszor annyi, mint a haja- donoknál – aránya jelentősen csökkent, míg a hozzá- juk képest alacsony termékenységű hajadonoké nőtt.
A száz házas nőre jutó gyermekek száma 2011-ben 190 volt. A tíz évvel ezelőtti 187 után ez szerény mértékű növekedés. A 2011-es adat fordulópontnak számít.
A házas nők termékenysége kismértékben emelkedett
Mi történt 2001 és 2011 között?
0 20 40 60 80 100
%
1920 1930 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
0 1 2 3 4 és több
17,9 17,1 18,4 15,1 13,8 11,9 8,8 7,6 7,0
16,6 16,9 22,3 25,3 29,2
27,9 26,2 25,1 23,3
12,5 16,5
20,7 25,8 31,0 39,1 45,9 48,5 50,0
10,9 12,8
13,1 13,8
12,7 12,3 12,9 13,7 14,9
42,2 36,7
25,6 19,8 13,2 8,8 6,3 5,0 4,8
1.13. ábra Száz házas nőre jutó élveszületett
gyermek
1960 1970 1980 1990 2001 2011
0 50 100 150 200 250 Gyermek
187 190 188 201 189
232
1.14. ábra A házas nők megoszlása az élveszületett gyermekek száma szerint
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 19
2 837
1 806
950
410 0
1 000 2 000 3 000 4 000 5 000
1980 1990 2001 2011
Ezer fÆ
2 421 2 743
2 938 2 875
0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 Ezer fÆ
1980 1990 2001 2011
Magasabb iskolázottság
1.15. ábra Az alapfokúnál alacsonyabb
végzettségűek száma a 15 éves és idősebb népességben
1.16. ábra Az alapfokú végzettségűek
száma a 15 éves és idősebb népességben
Érettségizettek száma:
2 millió 606 ezer fő
Növekedés 2001 óta: 443 ezer fő Diplomások száma:
1 millió 427 ezer fő
Növekedés 2001 óta: 493 ezer fő
A népesség iskolázottságának növekedése jól látható a felső- és középfokú végzettséggel rendelkezők szá- mának jelentős emelkedéséből, valamint az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők számának folyamatos, nagyléptékű csökkenéséből.
Mi történt 2001 és 2011 között?
FOGALOM
Alapfokú végzettség: általános iskola 8. év- folyam. Középfokú iskola érettségi nélkül, szak- mai oklevéllel: szakmunkásképző (iparitanuló-, tanonc- stb.) iskolában szerzett szakmunkás- bizonyítvány, valamint szakiskolában szerzett oklevél, szakképesítő bizonyítvány. Érettségi:
általános vagy szakmai érettségi, illetve érett- ségire épülő szakképesítés. Középfokú vég- zettség: középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel; illetve középfokú iskola érettségivel. Felsőfokú végzettség: egyetemi, főiskolai vagy azzal egyenértékű oklevél, illetve doktori (PhD-, DLA-) fokozat.
2011-ben a 15 éves és annál idősebb népesség 28 százalékának legmagasabb végzettsége alapfokú is- kola, míg az előző népszámláláskor arányuk még 34 százalék volt. A férfi aknál és a nőknél közel azonos mértékben csökkent az általános iskolai végzettségűek aránya.
20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
2 605 2 163
1 544 1 382
0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000
1980 1990 2001 2011
Ezer fÆ
1 369
688 888 448
0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000
1980 1990 2001 2011
Ezer fÆ 1 675
1 574 1 204
892
0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000
1980 1990 2001 2011
Ezer fÆ
1.17. ábra Az érettségi nélkül középfokú
végzettségűek száma a 18 éves és idősebb népességben
1.18. ábra Az érettségizett középfokú
végzettségűek száma a 18 éves és idősebb népességben
1.19. ábra A felsőfokú végzettségűek
száma a 25 éves és idősebb népességben
Minden ötödik 18 éves vagy annál idősebb sze- mély szerzett középfokú végzettséget szakmai okle- véllel, érettségi nélkül. 2001-hez képest az arányuk alig változott. A férfi ak között továbbra is több mint kétszer akkora a szakmunkásképzőt, szakiskolát vég- zettek aránya, mint a nők körében.
A 18 éves és annál idősebb népesség 32 százaléká- nak érettségi a legmagasabb végzettsége. Az elmúlt tíz év alatt 5 százalékponttal nőtt a részesedésük. A nők között továbbra is magasabb az érettségizettek aránya, mint a férfi ak körében.
A 25 éves és annál idősebb lakosság 19 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel a 2011. évi ada- tok szerint; tíz évvel korábban ugyanez az arány még 13 százalék volt. A diplomások aránya a nők között 8 százalékponttal nőtt az elmúlt tíz év során, a férfi ak körében fele ekkora mértékű volt az emelkedés.
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 21
1.20. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása iskolai végzettség szerint
1980 1990 2001 2011
0 20 40 60 80 100
%
Egyetem, fÆiskola stb. oklevéllel Érettségi
Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel
Általános iskola 8. évfolyam Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb
33,9
21,9
11,2 4,8
32,8
35,6
33,8
28,4 11,0
15,0
18,6
19,6
16,5 18,7
25,4
30,5
5,8 8,8 11,0
16,7
2011-ben a 15 éves és annál idősebb népességen belül a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendel- kezők aránya az előző népszámláláshoz képest jelen- tősen nőtt. 2001-ben 55, 2011-ben 67 százalék volt.
Az alacsony végzettségűek aránya az elmúlt 10 év alatt nagymértékben csökkent. Ennek ellenére a 15 éves és annál idősebb népesség egy jelentős csoportja (33 százaléka) még mindig csak általános iskolát vég- zett, vagy be sem fejezte azt.
mint a kilépő idősebbek), másrészt gazdasági okok magyarázzák (hosszú távon a képzett munkaerő iránt növekszik az igény).
Az 1920. évi népszámlálás idején a 7 éves és annál idősebb népesség 97 százalékának legfeljebb alapfokú végzettsége volt. Arányuk egészen az 1960. évi nép- számlálásig csak kismértékben változott, 1960-ban 93 százalék volt, azóta nagyobb ütemben csökken.
1920-ban a legalább középfokú végzettségűek aránya alig 3, de 1970-ben is csupán 17 százalék volt.
Nagyobb – több mint 10 százalékpontos – bővülést először az 1980-as népszámlálásnál mértek, az azt kö- vető évtizedekben ez a növekedési ütem – az 1990. évi népszámlást kivéve, amikor az emelkedés mérsékelt volt – állandósult.
Történeti áttekintés
A lakosság képzettségi szintje emelkedik, folyama- tosan nő a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ezt egyrészt a nemzedékváltás okozza (a belépő fi atalabb korosztályok képzettebbek,
22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 A fi atalabb korosztályok általában iskolázottabbak, mint az idősebbek. A 25–39 évesek 85, a 40–59 éve- sek 77 százaléka rendelkezik középfokú vagy annál magasabb végzettséggel. Az időskorúak között ez az arány mindössze 45 százalék.
A fi atalabb korosztályok iskolázottabbak
Mi történt 2001 és 2011 között?
Diplomás nők száma:
805 ezer fô Diplomás férfiak száma:
622 ezer fô
A férfi ak és nők iskolai végzettségi szintjében egy- máshoz viszonyítva is változás következett be. 2001- ben a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek és a felsőfokú végzettségűek aránya a férfi ak körében magasabb volt, mint a nőknél. 2011-ben azonban már nemcsak az érettségizettek aránya magasabb a nők között, mint a férfi aknál, hanem a felsőfokú vég- zettséggel rendelkezőké is, míg a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek továbbra is a férfi ak között vannak nagyobb arányban.
Magasabban képzett nők
Mi történt 2001 és 2011 között?
1.21. ábra A közép- vagy felsőfokú végzettségű
férfi ak és nők a megfelelő korú népesség százalékában, 2011
1.22. ábra A 25 éves és idősebb népesség
megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség és főbb korcsoportok szerint, 2011
0 20 40 60 80 100
25–39 éves 40–59 éves 60– éves
%
15,0 22,6
25,7 55,0
28,9
8,6 25,9
33,4
30,5
23,3
Általános iskola 8. évfolyam
vagy annál alacsonyabb Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel
Érettségi Egyetem, fÆiskola stb. oklevéllel
18,0 13,1
28,9 29,5
18,1 13,2
33,9
19,5
0 5 10 15 20 25 30 35 40
18 éves¦VLGÆVHEE, középfokú iskola
érettségivel 18 éves¦VLGÆVHEE,
középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel
25 éves¦VLGÆVHEE, egyetem, fÆiskola
stE. oklevéllel
%
Férfi NÆ
Közép- és felsőfokú végzettségűek aránya 25–39 évesek:
40–59 évesek:
60– évesek:
85%
77%
45%
2. HÁZTARTÁSOK
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 25
2.1. ábra A háztartások és a háztartásban élők
száma
2011-ben a lakosság 98 százaléka magánháztartás- ban élt, a népesség fennmaradó része pedig közös- ségi elhelyezést nyújtó ún. intézeti háztartásban (pl.
kollégium, idősek otthona, börtön) élő, illetve haj- léktalan volt. A magánháztartásokban élők aránya az elmúlt évtizedekben alig változott.
Több mint négymillió háztartás
Mi történt 2001 és 2011 között?
Háztartások száma:
4 millió 71 ezer Száz háztartásra jutó
személyek száma: 239 fő
FOGALOM
A háztartás (magánháztartás) a társadalom legkisebb gazdasági egysége. Közös háztartás- ban élnek azok, akik egy lakásban vagy annak egy részében együtt laknak, és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Egy lakásban több háztartás is élhet, ezért a háztartások száma meghaladja a lakott lakások számát.
2.1. tábla A háztartások és a háztartásban élők
számának alakulása
(%)
Az előző népszámlálásnál a háztartások száma megközelítette, mostanra pedig már meghaladta a négymilliót. A háztartások átlagos nagysága tovább csökkent, száz háztartásra csupán 239 személy jutott, 18 fővel kevesebb, mint 2001-ben. Öt évtizeddel ezelőtt száz háztartásban átlagosan még több mint 300-an éltek.
2.2. ábra A száz háztartásra jutó személyek
száma
257 239 279 260
310 295
0 50 100 150 200 250 300 350
1960 1970 1980 1990 2001 2011
FÆ
0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000
1960 1970 1980 1990 2001 2011
Ezer fÆ
9 537 9 981 10 377 10 124 9 945 9 747
3 079 3 378 3 719 3 890 3 863 4 071
Háztartások száma +]WDUWVEDQ¦OÆNV]PD
Év
A háztartások száma A háztartásban élők száma 1960=100,0
az előző népszámlá-
lás=100,0
1960=100,0
az előző népszámlá-
lás=100,0
1970 109,7 109,7 104,6 104,6
1980 120,8 110,1 108,8 104,0
1990 126,3 104,6 106,1 97,6
2001 125,4 99,3 104,3 98,2
2011 132,2 105,4 102,2 98,0
26 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Családháztartások száma:
2 millió 685 ezer
Csökkenés 2001 óta: 54 ezer Nem családháztartások száma: 1 millió 386 ezer
Növekedés 2001 óta: 262 ezer
A háztartások összetétele a korábbi tendenciák sze- rint változott. Ma is azok az egy családból álló ház- tartások a legjellemzőbbek, ahol párok (házastársak vagy élettársak) élnek együtt egy vagy több gyermek- kel, illetve gyermek nélkül. Bár arányuk az összes háztartáson belül tovább csökkent, 2011-ben még mindig a háztartások több mint felét (51 százalékát) adták. A gyermekével egyedül élő szülők alkotta ház- tartások részesedése tovább nőtt, megközelítette a 13 százalékot.
népszámlálás óta számottevően, 29-ről 34 százalékra nőtt, amit az egyedülállók magas és növekvő száma okozott. 1960-ban minden hetedik, 2011-ben min- den harmadik háztartásban egy személy élt. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszott a népesség gyorsuló öregedése.
A háztartások alig több mint fele alapul párkapcsolaton
Mi történt 2001 és 2011 között?
FOGALOM
Azt a háztartást, amelynek tagjai családot al- kotnak, családháztartásnak nevezzük. Egy családháztartás több családból is állhat. Nem családháztartás az egyszemélyes háztartás és az egyéb összetételű háztartás, amely- ben rokon és/vagy nem rokon személyek él- nek együtt úgy, hogy statisztikai értelemben vett családot nem alkotnak (pl. testvérek, nagyszü- lő az unokájával, barátok).
2.3. ábra A háztartások megoszlása háztartás-
összetétel szerint
68,7 67,2 64,7 58,7 57,0 51,3
10,0 7,3 8,1 10,6 10,7 12,8
15,9 20,1 23,0 28,2 29,1 34,0
0 20 40 60 80 100
%
1960 1970 1980 1990 2001 2011
Párkapcsolaton alapuló háztartás EgyszülÆs családból álló háztartás
Két- vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás
Az egycsaládos háztartások 80 százalékát pár- kapcsolaton alapuló családok alkotják, de jelentős az aránya az egyszülős családoknak is, minden ötödik egycsaládos háztartás ilyen.
A két vagy több családból álló háztartások ará- nyának 1960 és 1990 közötti folyamatos csökkenése 2001-re megállt, majd 2011-ig tovább folytatódott.
A nem családháztartások túlnyomó többségét egyedülállók, kisebb részét egyéb összetételű – rokon vagy nem rokon személyekből álló – háztartások ad- ják. A család nélküli háztartások részaránya az előző
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 27 tosan csökkent, jelenleg a háztartások 19 százaléka tartozik az előbbi, 14 százaléka az utóbbi csoportba.
A népesebb, legalább öt személyt magukba foglaló háztartások aránya 2001-hez képest mérséklődött.
A 2001. évi népszámlálásig mindig a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb, 2011-ben azonban már az egytagú háztartásokból volt a leg- több. A három- és négytagúak részesedése folyama-
A háztartások több mint felében legfeljebb két személy él
Mi történt 2001 és 2011 között?
Legfeljebb két személy él a háztartásban:
2 millió 475 ezer háztartás
Növekedés 2001 óta: 350 ezer Legalább öt személy él a háztartásban:
284 ezer háztartás
Csökkenés 2001 óta: 54 ezer
2.4. ábra A háztartások megoszlása a háztartástagok száma szerint
2011
1 2 3 4 5 és több
2001 1990
26%
20% 29%
16%
9%
24%
21% 29%
18%
8%
30%
30%
19%
14%
7%
2.2. tábla A háztartások számának alakulása
a háztartástagok száma szerint
(az előző népszámlálás=100,0)
Év
A háztartástagok száma
1 2 3 4 5 vagy
több összesen
1970 132,1 107,5 110,8 111,6 90,5 109,7
1980 123,8 120,2 102,8 113,6 82,4 110,1
1990 129,5 107,9 96,7 96,8 80,2 104,6
2001 107,2 98,6 95,0 90,9 107,9 99,3
2011 124,4 109,2 99,4 87,0 84,1 105,4
28 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 1960 óta a háztartások száma 32 százalékkal emel- kedett, közülük az egyedülállók száma közel meghá- romszorozódott.
1970 óta az egyedülállók száma valamennyi kor- csoportban növekedett, azonban a különböző kor- csoportokban eltérő intenzitással. Kiemelkedő a 40 év alatti egyedülállók számának 2001-hez képest másfélszeres emelkedése. A 40–59 éveseknél a nö- vekedés meghaladta, a 60 éves és idősebbeknél pedig megközelítette a 20 százalékot.
Történeti áttekintés
Egyszemélyes háztartások száma: 1 millió 261 ezer
Növekedés 2001 óta: 247 ezer
A népességből 1 millió 261 ezer fő, minden nyol- cadik személy egyedül él a háztartásban. Számuk az előző népszámláláskor lépte át az 1 milliót, majd újabb tíz év elteltével 24 százalékkal tovább nőtt.
Az egyedülállók 89 százaléka, 1 millió 117 ezer fő egyedül él a lakásban, 144 ezer egyedülálló pedig más háztartással osztja meg azt.
Az egyedülállók között sokkal több a nő, mint a férfi , 2011-ben 794 ezer nő és 467 ezer férfi vezetett egyedül háztartást.
Az egyedülálló férfi ak közel fele nőtlen, azaz soha nem kötött házasságot, harmaduk elvált családi álla- potú. Az egyedülálló nők több mint fele özvegy, egy- egy ötödük pedig hajadon vagy elvált.
668 ezer fő, az egyedülállók több mint fele idős- korú. Az egyszemélyes háztartások egynegyedében 40–59 éves, alig több mint 20 százalékában pedig 40 év alatti személy él.
Minden harmadik háztartás egyszemélyes
Mi történt 2001 és 2011 között?
2.5. ábra Az egyedülállók száma főbb
korcsoportok szerint
2.3. tábla Az egyedülállók számának alakulása
(%)
167 170 217 184 270
154 194 247 259
274 368 323
483 571
668
0 200 400 600 800 1000 1200 1400
1970a) 1980 1990 2001 2011
Ezer fÆ
–39 éves 40–59 éves 60– éves
D-HOHQO¦YÆQ¦SHVV¦J
Az egyedülálló nők átlagosan 12 évvel idősebbek a férfi aknál. A nők aránya különösen az idősebb kor- csoportokban magas, a 60 éves és idősebbek között 10 időskorú egyedülállóból 7 nő.
Év
Az egyedülállók száma Az egyedülállók aránya
1960=100,0
az előző népszámlá-
lás=100,0
a háztar- tásokból
az összes háztartásban
élőkből
1960 100,0 – 14,5 4,7
1970 132,1 132,1 17,5 5,9
1980 163,5 123,8 19,6 7,0
1990 211,7 129,5 24,3 9,3
2001 226,9 107,2 26,2 10,2
2011 282,2 124,4 31,0 12,9
3. CSALÁDOK
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 31 A családok és a családban élők számának 1980-ig tartó emelkedését az utóbbi harminc évben csökke- nés váltotta fel. 2011-ben 3,7 százalékkal kevesebb a családok és 5,4 százalékkal kevesebb a családban élő személyek száma, mint tíz évvel korábban.
A családok mérete 1949–2001 között folyamato- san, lassuló ütemben csökkent: kezdetben 27, az ez- redfordulót megelőző évtizedben 1 fővel és az elmúlt tíz évben pedig további 5 fővel mérséklődött a száz családra jutó családtagok száma.
A családok átlagos nagysága családtípusonként eltérően alakult. A párkapcsolaton alapuló családok mérete az elmúlt évtizedben csökkent, az egyszülő- söké pedig nőtt. 2011-ben száz párkapcsolaton ala- puló családban 297, ugyanennyi egyszülős családban 242 személy élt.
2011-ben 2 millió 764 ezer családban 7 millió 911 ezer személy élt. A népesség fennmaradó része egye- dül vagy másokkal, de statisztikai értelemben vett családot nem alkotva élt.
A családok csökkenő számából és méretéből adó- dóan száz családra átlagosan már csak 286 személy jutott, míg 2001-ben 291.
Kevesebb és kisebb családok
Történeti áttekintés Mi történt 2001 és 2011 között?
Családok száma:
2 millió 764 ezer Száz családra jutó
személyek száma: 286 fô
3.1. ábra A száz családra jutó családtagok
száma családtípusonként
3.1. tábla A családok számának alakulása
(%)
Év
A családok száma A családban élők száma 1960=
100,0
az előző népszámlá-
lás=100,0
1960=
100,0
az előző népszámlá-
lás=100,0
1970 104,9 104,9 101,0 101,0
1980 109,8 104,7 103,4 102,3
1990 105,1 95,7 98,1 94,9
2001 104,1 99,1 97,1 99,0
2011 100,3 96,3 91,9 94,6
346
321 307 301 301 302 297
293
257 249 240 243 240 242
339
312 301 294 292 291 286
0 50 100 150 200 250 300 350 400
1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
FÆ
Párkapcsolaton alapuló család Egy szülÆ gyemekkel
Összes család
FOGALOM
A család népszámláláskor a házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb körét jelenti. Amikor családot említünk, a gyermekkel vagy gyermek nélkül együtt élő házaspárokra, élettársi kapcsolat- ban élőkre, illetve a gyermeküket egyedül ne- velő szülőkre gondolunk. Nem számítanak a család tagjai közé a családdal élő, de a szűk családhoz nem tartozó személyek.
32 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Párkapcsolat Házaspár:
1 millió 796 ezer Élettársi kapcsolat:
407 ezer Egy szülő gyermekkel:
561 ezer
A hazánkban először 1970-ben számba vett élettársi kapcsolatok aránya az összes családon belül kezdet- ben még minimális, 2 százalék volt, 1990-re meg- kétszereződött, majd újabb tíz év elteltével megkö- zelítette a 10 százalékot. Jelenleg másfélszer annyi élettársi kapcsolat van, mint az előző népszámlá- láskor. Az egyszülős családok összes családon belüli aránya egészen 1980-ig 10 százalék körüli volt. A következő húsz évben minden hatodik-hetedik, 2011-ben pedig már minden ötödik család tartozott ebbe a típusba.
Az élettársi kapcsolatok családokon belüli aránya elérte a 15 százalékot, az összes párkapcsolaton belüli részesedésük pedig 18 százalék fölé emelkedett.
Az egyszülős családok aránya az elmúlt évtized- ben gyorsabban nőtt, mint a megelőző tíz évben.
2011-ben a családok 20 százaléka állt egy szülőből és nőtlen, hajadon gyermek(ek)ből.
Az egyszülős családok többségében (86 százalé- kában) jelenleg anya él együtt egy vagy több gyer- mekével.
A családokon belül ma is a gyermekes házaspárok részesedése a legnagyobb (37 százalék). Tíz évvel ez- előtt ugyanez az arány 45, húsz évvel korábban mint- egy 50 százalék volt.
A családok 28 százalékában házaspárok élnek gyermek nélkül, ez a második leggyakoribb család- típus. Részarányuk az előző népszámlálás óta alig változott. A gyermek nélkül élő családok közé tar- toznak azok a párkapcsolatok is, ahol a korábban a családban élő gyermek már elhagyta a szülői otthont, és önálló életet kezdett.
Kevesebb a párkapcsolat
Történeti áttekintés Mi történt 2001 és 2011 között?
3.2. ábra A családok megoszlása családösszetétel szerint
5%
16%
5% 45%
29%
Házaspár gyermekkel Házaspár gyermek nélkül Élettársi kapcsolat gyermekkel
Élettársi kapcsolat gyermek nélkül Egy szülÆ gyermekkel 16%
48%
2%
2%
32%
2001
37%
28%
7%
20%
8%
1990 2011
Előzetes adatok 2. – A népesség és a lakásállomány jellemzői 33 2011-ben száz családra 107 gyermek jutott. A családok átlagos gyermekszáma az 1960–1980 kö- zötti csökkenést követően az utóbbi harminc évben lényegében nem változott.
Jelenleg a 2 millió 764 ezer család legnagyobb részé- ben, 982 ezer családban egy gyermeket nevelnek. A második legnagyobb csoport a gyermek nélküli csa- ládoké (953 ezer). Kétgyermekes családokból jóval kevesebbet, 609 ezret írt össze a népszámlálás. Há- rom vagy annál több gyermeket 2011-ben 219 ezer családban neveltek.
Családok gyermekkel és gyermek nélkül
Mi történt 2001 és 2011 között?
Gyermekes családok:
1 millió 811 ezer Gyermek nélküli családok:
953 ezer Száz családra jutó
gyermek: 107 gyermek
3.3. ábra A családok megoszlása a gyermekek
száma szerint
FOGALOM A családban betöltött szerep szerint gyermek az, aki nőtlen vagy hajadon családi állapotú, és legalább egyik szülőjével közös háztartásban él úgy, hogy nem alkot önálló családot. Gyermeknek kell tekinteni az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is.
2001 1990
34%
35%
24%
7%
34%
33%
26%
7%
0 1 2 3 és több
2011
34%
36%
22%
8%
