• Nem Talált Eredményt

Kovács Zoltán: Népesség- és településföldrajz

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kovács Zoltán: Népesség- és településföldrajz"

Copied!
238
0
0

Teljes szövegt

(1)

Kovács Zoltán

Népesség- és településföldrajz

E L T E EÖTVÖS K I A D Ó

- - - - - -

- - - - - -

nepesseg_borito.indd 1 2013.09.03. 13:57:27

(2)

Népesség- �s településföldrajz

(3)
(4)
(5)

írta: Kovács Zoltán egyetemi tanár

Lektorálta: Dövényi Zoltán egyetemi tanár

Ötödik, változatlan kiadás

© Kovács Zoltán, 2002, 2007, 2010 , 2013, 2015

,�-ELTE .•:- EÖTVÖ�

• • KIADO www.eotvoskiado.hu

(6)

TARTALOM

11 15 15 16 21 24 25 28 28 30 33 34 35 37 37 40 42 48 52

I. RÉSZ

NÉPESSÉGFÖLDRAJZ

1.A NÉPESSÉGFÖLDRAJZ TÁRGYA, ROKONTUDOMÁNYAI 2.A FÖLD NÉPESEDÉSE

2.1 Az emberiség eredete

2.2 A népességnövekedés menete a Földön 2.3 A Föld eltartó képessége

2.4 A Föld népességének jövőbeni növekedése 2.5 Népesedési ciklusok

3.A NÉPESSÉG TÉRBELI ELOSZLÁSA 3.1 A népesség térbeli eloszlásának modellje

3.2 A népesség térbeli eloszlásának szabályszerűségei a Földön 3.3 A népsűrűség számítása

3.4 A népsűrűség eltérései a Földön 3.5 A népsűrűség jelentette gondok

4.A NÉPESSÉG RASSZOK- ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE

4.1 Az emberfajták ( emberi rasszok) kialakulása és elterjedése a Földön 4.2 A népesség nyelvi megoszlása, nyelvcsaládok, világnyelvek

4.3 A népesség vallás szerinti megoszlása, világvallások 4.4 A Föld nagy kultúrföldrajzi régiói

4.5 Nemzeti (etnikai) kisebbségek, a nemzetiségi kérdés 4.6 A magyar kisebbségek földrajzi megoszlása,

etnikai kisebbségek Magyarországon 55

60 60 5.A NÉPESSÉG NEM, KOR ÉS CSALÁDI ÁLLAPOT

SZERINTI ÖSSZETÉTELE 5.1 A népesség nemi összetétele

5. 1.1 Demogrcifiai tényezők 60

5. 1.2 Kultúrföldrajzi tényezők 61

5

(7)

5.1.3 Történelmi tényezők 62

5.1.4 Vándorlás 62

5.2 A népesség korösszetétele 63

5.3 A népesség családi állapot szerinti összetétele 67 6. A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA,

ÉLETSZÍNVONALA ÉS TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉSE 69

6.1 A népesség gazdasági aktivitása 69

6.2 A népesség foglalkozási szerkezete, a foglalkozási átrétegződés 73 6.3 A gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala 76

6.4 A népesség társadalmi összetétele 80

7. TERMÉSZETES NÉPMOZGALOM 86

7 .1 A halandóság mérése 87

7.2 Halandóság (mortalitás) 88

7.3 A termékenység mérése 91

7.4 Termékenység (fertilitás) 91

7.5 A természetes szaporodás 94

8. A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA 98

8.1 A vándorlás (migráció) értelmezése és szabályszerűségei 98

8.2 A vándorlások kiváltó tényezői 101

8.3 A vándorlások típusai 102

8.4 Vándorlási modellek 107

8.4.1 Gravitációs modell 108

8.4.2 Push-pull modell 109

8.4.3 Viselkedésorientált modell 110

8.4.4 Kényszer-modell 110

II.RÉSZ

TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ

6

1. A TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ TÁRGYA, ROKONTUDOMÁNYAI 113 2. A TELEPÜLÉS FOGALMA, A TELEPÜLÉSEK OSZTÁLYOZÁSA 115

2.1 A településekkel kapcsolatos alapfogalmak 115

2.2 A települések osztályozása 115

3. A TELEPÜLÉSEK FEJLŐDÉSÉNEK HATÓTÉNYEZŐ! 118 3.1 A települések fejlődésére ható természeti tényezők:

a helyzeti és helyi energiák 118

3. 1. 1 A helyzeti energiák 119

3. 1.2 A helyi mergiák 123

(8)

3.1.3 A helyzeti és helyi energiák együttes hatása 3.2 A települések fejlődésének egyéb tényezői 4. A TELEPÜLÉSHIERARCHIA

4.1 A központi funkciók 4.2 A vonzáskörzetek 4.3 A Christaller-modell 4.4 A Lösch-modell 4.5 A Vance-modell 4.6 A rang-nagyság szabály

VÁROSFÖLDRAJZ

5. A VÁROS FOGALMA, VÁROSTÍPUSOK 5.1 A város fogalma

5.2 A városok gazdasági jellege és funkcionális szerepköre 5.3 A városok alaprajzi jellemzői

6. AZ URBANIZÁCIÓ FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE 6.1 A városodás jellemzői

6.2 A városiasodás jellemzői

7. AZ URBANIZÁCIÓ TÖRTÉNETE

7.1 Az első állandó települések megjelenése a Földön 7.2 A nagy ókori birodalmak városfejlődése: az antik város

7.2. 1 A korai antik birodalmak városai 7.2.2 A késői antik birodalmak városai

7.3 A középkor városfejlődése: a feudális város 7.3.1 A korai feudalizmus (5-10. század) vároifejlődése 7.3.2 Az érett feudalizmus (11-15. század) városfejlődése 7.3.3 A kései feudalizmus (16-17. század) vároifejlődése 7.4 Az ipari forradalom és a modern város megjelenése

7.4.1 Az ipari fejlődés szakaszai

7.4.2 Az urbanizáció jellemzői a 19. században 7.4.3 Az urbanizáció jellemzői a 20. század első felében 8. AZ URBANIZÁCIÓ JELLEMZŐI NAPJAINKBAN

8.1 A világgazdasági korszakváltás hatása az urbanizációra 8.2 A globalizáció hatása az urbanizációra

8.3 A fejlődő országok urbanizációjának jcllemzői 8.4 Az urbanizáció szakaszai

8.4.1 A városro/1banás, ap,qlomcrálódás időszaka

124 125 127 127 129 132 135 136 138

140 140 142 147 150 150 155 156 156 157 157 159 162 162 163 166 167 168 169 173 179 180 181 183 186 186

7

(9)

8.4.2 A szuburbanizáció 186

8.4.3 A dezurbanizáció 189

8.4.4 A reurbanizáció 190

9. A VÁROSOK BELSŐ SZERKEZETE ÉS ÉLETJELENSÉGEI 192 9.1. A városok funkcionális térszerkezetének történelmi háttere 192 9 .2 A telekárak szerepe a városok belső funkcionális rendjében 194

9.3 Városökológiai modellek 196

9.3.1 Burgess és Park koncentrikus modellje (1925) 197

9.3.2 Hoyt szektorális modellje (1939) 198

9.3.3 Harris és Ullman többmag11ú modellje (1945) 199

9.4 A városi népesség szegregációja 200

FALUFÖLDRAJZ

10. A FALUSI TELEPÜLÉSEK JELLEMZŐI 203 10.1 A falu fogalma, a falvak mérete, a falusi népesség aránya 203 10.2 A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása 205 10.3 Falusi települések alaprajz szerinti osztályozása 207

10.4 A falusi átalakulás tendenciái a világon 213

11. A SZÓRVÁNYTELEPÜLÉSEK FÖLDRAJZI JELLEMZŐI 215 11.1 A szórványtelepülések típusai, kialakulásuk és jellemzőik 215 11.2 A szórványtelepülések kialakulására ható tényezők 216 11.3 A falusi szórványtelepülések csoportosítása keletkezésük szerint 217 11.4 A magyar tanyahálózat kialakulása és jellemzői 218

IRODALOMJEGYZÉK

225

MELLÉKLET

229

8

(10)
(11)
(12)
(13)
(14)
(15)
(16)
(17)
(18)
(19)
(20)
(21)
(22)
(23)
(24)
(25)
(26)
(27)
(28)
(29)
(30)
(31)
(32)
(33)
(34)
(35)
(36)
(37)
(38)
(39)
(40)
(41)
(42)
(43)
(44)
(45)
(46)
(47)
(48)
(49)
(50)
(51)
(52)
(53)
(54)
(55)
(56)
(57)
(58)
(59)
(60)
(61)
(62)
(63)
(64)
(65)
(66)
(67)
(68)
(69)
(70)
(71)
(72)
(73)
(74)
(75)
(76)
(77)
(78)
(79)
(80)
(81)
(82)
(83)
(84)
(85)
(86)
(87)
(88)
(89)
(90)
(91)
(92)
(93)
(94)
(95)
(96)
(97)
(98)
(99)
(100)
(101)
(102)
(103)
(104)
(105)
(106)
(107)
(108)
(109)
(110)
(111)
(112)
(113)
(114)
(115)
(116)
(117)
(118)
(119)
(120)
(121)
(122)
(123)
(124)
(125)
(126)
(127)
(128)
(129)
(130)
(131)
(132)
(133)
(134)
(135)
(136)
(137)
(138)
(139)
(140)
(141)
(142)
(143)
(144)
(145)
(146)
(147)
(148)
(149)
(150)
(151)
(152)
(153)
(154)
(155)
(156)
(157)
(158)
(159)
(160)
(161)
(162)
(163)
(164)
(165)
(166)
(167)
(168)
(169)
(170)
(171)
(172)
(173)
(174)
(175)
(176)
(177)
(178)
(179)
(180)
(181)
(182)
(183)
(184)
(185)
(186)
(187)
(188)
(189)
(190)
(191)
(192)
(193)
(194)
(195)
(196)
(197)
(198)
(199)
(200)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

The photometric coulometer elaborated by the author is suitable in every field of coulometry to determine the required current quantity quickly and with appropriate

 a fogyasztói kockázat nagyobb. Egy új termékkel ellentétben a szolgáltatást nem lehet.. előzetesen megvizsgálni, ezért vállalni kell a kipróbálás kockázatát. Az

10 A korszak temetkezéseire jellemző, hogy az egykori népesség feltételezett számához mérten csak nagyon kevés sírt ismerünk, amelyek a települések felha- gyott

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

(Ilyennek tekinthető például az EUFAMI, amely 1990-ben alakult Belgiumban, nemzetközi nonprofit szervezetként bejegyzett demokratikus szervezet, amelynek célja az értelmi

Míg a dualizmus – és tegyük hozzá: a reformkor – igen kedvelt korszaka a sajtótörténeti kutatásoknak, addig a huszadik század, viharos politikai fordulataival és

Összegzésként elmondható, hogy Nóbik Attila a szakmásodás dualizmuskori kutatásait bemutató kötete több olyan területre kalauzolja a szakértő vagy akár a laikus olvasót,

Ha a 10%-os hibahatárt elfogadjuk a nullhipotézis igazolására, akkor a borút társadalmi-gazdasági céljai között a falusi turizmus fejlesztése, a hagyományok és a