Kanji, G.K. – Gilchchrist, W.G.: Alkalmazott statisztikusi diploma

STATISZTIKAI lRODALMI FIGYELÖ 927

daságtan napjainkban fokozatosan megsza- badul ,,dogmatikus" vonásaitól. Még olyan vélemények is kialakultak, hogy a polgári gazdasógelmélet magába olvaszt egyes mar—

xista nézeteket, ezáltal közeledik a marxiz—

mushoz. Egyes közgazdászok azt bizonygat- ják. hogy a polgári felfogásban végzett mo- dellmódszerű elemzések elméletileg is szoros kapcsolatban állnak a marxi újratermelési sé- mákkal.

A polgári közgazdászoknak a matematikai módszerek alkalmazásával és a különböző el- méleti rendszerek közeledésével kapcsolatos álláspontját elsősorban az tereli helytelen irányba, hogy nem látják helyesen a szoci—

alista közgazdászok elemzési módszereinek elvi alapjait. A szovjet közgazdászok által alkalmazott modellmódszerek egyértelműen a szocialista termelési viszonyok ábrázolására törekszenek. Ezek a modellek messzemenően figyelembe veszik a szocialista gazdaság terv- szerűségét és a szocialista gazdasági mecha- nizmus sajátosságait.

Meg kell azonban állapítani azt is, hogy a mai helyzetben a szocialista közgazdászok nehéz feladatok előtt állnak. Első feladatuk az eddigi fejlődés elemzése és megmagyará—

zása. Ez a munka a Szovjetunió tudományos intézeteiben széles körben folyik.

A társadalomtudományok. köztük a politi- kai gazdaságtan fejlődésében a matemati- ka jelentős szerepet játszik. A politikai gaz- daságtan, amely a többi gazdaságtudomány elméleti és módszertani alapjait kialakítja, nem lehet közömbös ezzel a fejlődéssel szem- ben. Az elméleti közgazdászoknak bele kell szólniok ebbe a fejlődésbe. irányító szerepet kell játszaniok abban a folyamatban. amely a szemük előtt játszódik le, amely a matema—

tika egyes elemeinek a gazdaságtudományok- ba való beolvasztását célozza. Még ezt meg- előzőleg foglalkozni kell azonban azokkal a kérdésekkel. amelyek a gazdaságtudomány és a matematika között ma már meglevő kap- csolatokból származnak. Csak ilyen fejlődés alapján van remény arra, hogy a jövőbeli gazdaságmatematikai vizsgálatoknak új. a mainál eredményekben gazdagabb szakaszá- ba léphetünk. Ebben az új fejlődési szakasz—

ban a marxista—leninista gazdaságtudomá- nyok előrelépésére is számítani kell.

(Ism.: Haipál Gyula)

KANJI. G. K. —- GILCHCHRIST, W. G.:

ALKALMAZOTT STATISZTIKUSI DIPLOMA (A degree in applied statistics. — The Statistician.

1981. évi 3. sz. 193—198. p.

A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek a sta—

tisztika integrációjáról 1980-ban megjelente—

tett tanulmánya megállapitja, hogy a sta—

tisztikai oktatásnak mind a statisztika alkal- mazásával, mind annak elméletével egyaránt törődnie kellene. A statisztikai gyakorlati módszerek oktatásának kiterjesztése mellett foglalt állást az Amerikai Statisztikai Társa—

ság statisztikai oktatási bizottsága is. Jelen cikk szerzői a sheffieldi műszaki egyetemen szerzett tapasztalataikat adják közre.

Egy sheffieldi. alkalmazott statisztikát ta—

nuló diáknak el kell sajátítania a különböző tudományágak területén jelentkező problé- mák értékelésének képességét. alkalmasnak kell lennie mások szakmai problémáinak megértésére. és tanácsot kell tudni adnia

azok megoldására, ismernie és használnia

kell a problémamegoldás forrásait és a kor- látozó tényezőket. fel kell találnia magát az új helyzetekben és képeznie kell magát. A tanulmányok nemcsak a statisztikára irányul- nak. hanem szélesebb tárgykört fognak át.

A statisztikai oktatás során a diákok az el—

ső évben valószinűségszámítást, statisztikai modeilezést és adatelemzést tanulnak. Ezek után következik az idősorok és előreszámítá- sok. a sokváltozós elemzések. az összeírások és felvételek tervezése és elemzése tárgykö—

rök oktatása.

Az alkalmazott statisztikusnak más tudo- mányágakban is jártasnak kell lennie, és gyakorlatot kell szereznie számos területen.

A képzés során ezért matematikát, számítás—

technikát, adatfeldolgozást. információ-rend- szertant, kommunikációs ismereteket. vállalati szervezeti, pénzügyi és számviteli alapisme- reteket is tanítanak. A képzés második évé—

ben a számítási módszereket magasabb szin- ten oktatják, inkább a matematikai problé-

mamegoldásra koncentrálva.

A statisztika különböző alkalmazási terüle- tei dilemma elé állították a szerzőket a túl széles választék miatt, ezért inkább a gya—

korlati vagy az esettanulmányi munkastilust választották, ami a gyakorlaton keresztül

mutatta be az előforduló problémákat.

Annak érdekében, hogy a diákok minél na—

gyobb gyakorlati tapasztalatra tegyenek szert, számos módszert alkalmaztak. Igy az előadó- sokat általában gyakorlati foglalkozások kö- vették; kétszer féléves vállalati gyakorlatra küldték a hallgatókat; gyakorló és esettanul- mány feladatokat kellett megoldaniuk. Ez utóbbinak többek között olyan célja is volt, hogy a diákok .,valódi" munkahelyi légkört (team vagy egyéni munka. adatgyűjtés stb.) megismerve oldják meg feladataikat.

Érdekes megoldást alkalmaztak a vizsgáz- tatásnál. Minden alkalommal két külső vizs- gáztatót neveztek ki. Az egyik ,,akadémiai környezetből" jött elméleti statisztikus volt, aki megfelelő gyakorlati ismeretekkel is ren- delkezett. A másik jó elméleti felkészültségű gyakorlati munkát végző statisztikus volt. Ez- zel a párosítással azt érték el, hogy a vizs-

928 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

gák — mind az írásbeli, mind a szóbeli — a lehető legnagyobb mértékben gyakorlati szemléletűek voltak.

Az oktatási kisérlet számos tapasztalattal gazdagította a szerzőket, amelyeket azután meg is valósítottak. így a számítástechnikát már jobban kapcsolják más tárgyak oktatá- sához, valamint az egyes tárgyak közötti in- tegrációt számos esetben kedvezőbbnek ítél- ték. A legnagyobb problémát a diákok prob—

lémamegoldó képességének a fejlesztése okozta, mivel a szerzők egyrészt nem osztják

azt a nézetet, hogy a gyakorlati tapasztala—

tokra az első munkahelyen kell szert tenni, másrészt a munkáltatóknak jó problémameg- oldó statiszti'kusokra van szükségük.

A szerzők az oktatási kisérletet sikeresnek ítélik. Minden hallgatójuk elhelyezkedett gya- korlati statisztikusként. vagy kutató lett, szá—

mosan tovább folytatták tanulmányaikat. Az állások (: piackutató elemzéstől az egészség- ügyi tájékoztatásig sokféle fajtát öleltek fel.

(Ism.: Halász Gejza)

GAZ DASÁGSTATISZTI KA

FLORENT'EV. L.:

A MEZÖGAZDASÁGI HATEKONYSÁG NÚVEKEDÉSE AZ OROSZ FÖDERACIÓBAN

(Povüseníe éffektivnoszti szel'szkogo RSZFSZR.) — Voproszü Ékonomiki.

3—15. p.

hozjajsztva 1981. évi 9. sz.

Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szo—

cialista Köztársaságban 1976 és 1980 között a mezőgazdasági termelés a hetvenes évek első feléhez képest évi átlagban 5 százalék- kal, a vállalati szférában 10 százalékkal nő- vekedett. A termelés növekedésével arányo—

san nőtt a felvásárlás is. Ez lehetővé tette a fogyasztás növelését: 1980—ban 61 kiló hús, 329 kiló tej, 276 darab tojás. 90 kiló zöld- ség volt az egy főre jutó fogyasztás. A bur- gonya és a lisztkészítmények fogyasztása az utóbbi 15 évben csökkent.

A jelentős növekedés ellenére a mezőgaz- dasóg kevesebbet termel a szükségletnél, kü- lönösen a hús- és a tejtermékekből. A szer- ző —— a köztársaság mezőgazdasági minisz- tere — ennek okát abban látja, hogy na- gyon sok körzetben alacsonyak a hozamok, nem gondoskodnak a talaj termékenységé—

nek fokozásáról, a minőségi vetőmag terme- léséről, a vállalatok szakosodása alig haladt előre. alacsony az állatállomány termelé- kenysége. Mindezekért a mezőgazdaság irá- nyító apparátusa is hibáztatható. Az előző tervidőszakban 3 évben volt kedvezőtlen az időjárás. A mezőgazdaság ellátása ipari anyagokkal, beruházási javakkal, a mező—

gazdasági építkezések mennyisége és minő- sége is sok kívánnivalót hagyott maga után.

Mégis az alapvető tartalékok a gazdálkodás minőségének a javításában keresendők. A követelményeket, a fegyelmet és a felelőssé- get kell — a közvetlen termelést végzőktől a vezetőkig —— következetesen érvényesíteni.

Az új —— tizenegyedik — ten/időszak 12—14 százalékos termelésnövelést irányoz elő.

Kulcsfeladatnak tekintik a gabonatermelés fokozását, a köztársaság átlagában 2 ton- nás átlaghozamok elérését. A növényterme- lés fellendítését sokrétű talajjavítási intézke-

dések és az optimális gépesítés segítik elő.

A cukorrépa—termelést egyharmadával növe- lik, megvalósítják a termelés. a betakarítás.

a szállítás komplex gépesítését. A termésát- Iagok a tervidőszak végére 27 tonnára emel- kednek. A burgonya termelését 10, a zöld—

ségféléket 14 százalékkal tervezik növelni. Az üvegházi termelést különösen a városok kör—

zetében, az üdülőhelyeken fejlesztik.

A hús és az egyéb állati termékek terme—

lésének előirányzott növelése valamivel ki- sebb, mint a növényi termékeké. A nagy ál- lattenyésztő gazdaságok e feladat fő hordo- zói, ott kell elsősorban elérni, hogy maga—

sabbak legyenek a hozamok, az állattenyész—

tés minőségi mutatói javuljanak. A szocialis- ta nagyüzemek feladata az is, hogy segít- sék elő a kistermelők állattenyésztésének nö- velését. A marha- és sertéshústermelés ér—

dekében teendő intézkedéseket komplex prog- ramban foglalták össze. Ez kiterjed (: takar- mányok mennyiségének és minőségének ja- vítására, a fehérjeforrások bővítésére.

Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nem feketeföId-övezet mezőgazdaságának a fejlesztésére. E célból az elmúlt tervidőszak—

ban 31 milliárd rubelt ruháztak be, egyhar- maddal többet, mint az előző tervidőszak—

ban. A termelésfejlesztés fő feladata itt is a talajok termőképességének javítása, a sava- nyú talajok meszezése, komplex vízrendezés.

melioráció. Ezek a körzetek a többieknél na- gyobb mértékű műtrágya-, növényvédőszer- ellátásban részesültek, fokozott mértékben gépesítették a termelési folyamatokat. A je- lenlegi tervidőszak folyamán itt 30 százalékos termelésnövekedést kell elérni. A nem feke—

teföId-övezetekben hektáronként 8—10 tonna műtrágya, mészpor és szerves trágya kijutta- tásával számolnak, a köztársaság többi zó—

nájában ennek körülbelül a felével.

A termelés hatékonyságát a vízrendezett területek növekedése jelentősen elősegíti.

1981—ben közel 9 millió hektáron végezték el az alapvető munkálatokat, közülük 5 millió hektár volt öntözhető. Bár ez a terület csak