Manz, G.: Életmód és életszínvonal a szocialista társadalomban

1 048 STATISZTiKAI lRODALMl FIGYELÓ

Gabonafélékből az öntözött területeken 25 mázsával többet termeltek. Az öntözés egy—

ben a termésbiztonságot is növeli. megvéd az aszálytól.

Az új öntözőművek és eljárások lényegesen csökkentik a viz kijuttatásának elkerülhetet- len veszteségeit. Az öntözésben elsősorban érdekelt déli övezetekben. ahol gyakran nem áll elegendő víz rendelkezésre, újabb tároló—

kat kell építeni. Jelenleg 100 kisebb-nagyobb vízgyűjtő üzemel, újak építése is folyik, töb- bek között a Narin, az Ama-Darja, a Talasz

folyók mentén. Ezen túlmenően a tervidőszak- ban az északi folyókat a Volga medencéjé- vel, a szibériaiakat pedig a közép—ázsiai viz- gyűjtőkkel is összekötik.

A közép-ázsiai köztársaságokban az öntö- zőrendszerek kiépítése új kultúrák meghono—

sítását is lehetővé teszi, növelhető a gya- potterület és mindenekelőtt a terméshozam.

A többszörös területkihasználást számos gaz- daság jó példája tanusítja.

(lsm. : Molnár István)

TÁRSADALOMSTATISZTI KA

MANZ. G.:

ELETMÓD ES ELETSZlNVONAL A SZOClALlSTA TÁRSADALOMBAN

(Aspekte der Lebensweise und des Lebensniveaus in der sozialistíschen Gesellschaft.) -— Wirtschafts- wissenschaft. 1976. 8. sz. 1163—1176. p.

A szocialista társadalom kialakulása elvá- laslzthatatlan a szocialista életmód fejlődésé-

tő .

A Német Szocialista Egységpárt lX. kong—

resszusán elfogadott program külön fejezet- ben foglalkozott a szocialista életmóddal, a szocialista életmód jellemzőivel és aspektu- saival.

A szocialista életmód a program értelmé- ben a következőket foglalja magában:

— az emberek társadalmi (szociális) kapcsolatai- nak új minőségét. osztályhelyzetét.

—a társadalmi helyzetet (a munkakollektivában, a családban stb.),

— a magatartást.

— a gondolkozásmódot és az érzelmi világot,

—a képességeknek megfelelő tevékenységet és megnyilvánulásokat,

-— a szükségletkielégite's módját a jelenlegi és a későbbiekben növekvő lehetőségek alapján.

A szocialista életmód kialakításának dön- tő gazdasági előfeltétele az életszínvonal alakulása. Az életszínvonalban a lakosság egyéni szükségletkielégitésének volumene és minősége jut kifejezésre. A program szerint a szocialista társadalomban az életszínvonal tényezőiként a következőket kell figyelembe venni:

—az anyagi és időbeli munkakörülményeket.

—- a vállalaton belüli társadalmi és kulturális el- látást.

—- a nem munkával töltött idő hosszát, és a sza- badidőben végzett tevékenységeket.

-- a természetes és a beépített környezetnek az emberre gyakorolt hatását.

-—az egyéni fogyasztást mint fogyasztási cikkek felhasználását és szolgáltatások igénybevételét (ez a fogyasztás egyrészt a pénzbevételek és a fenn-—

álló árszinvonal közvetítésével realizálódik, másrészt ingyenes vagy kedvezményes juttatások útján valósul meg .

Sokat vitatott probléma a szükségletkielé—

gitettség fokának meghatározása. itt arról

van szó. hogy a szükségletkielégítettség volu- mene és minősége milyen mértékű egy le- hetséges és reális célkitűzéshez, elképzelés-

hez vagy normához képest.

A szükségletkielégités hosszú távú terve- zésénél azokat a szükségleteket kell figye—

lembe venni. amelyek a társadalmi összíej—

lődés alapján — a tudományos—technikai tej—

lődést is beleértve — reálisnak látszanak és kielégitésüket a gazdasági tevékenység el- vileg lehetővé teszi.

A szükségletkielégitettség a szükségletek összessége és az egyes szükségletek tekinte- tében teljesen különböző lehet. A Német De- mokratikus Köztársaságban például egy sor élelmiszer tekintetében teljes kielégítettség- ről beszélhetünk. Az élelmezés egészét te- kintve a fogyasztott kalóriamennyiség sok esetben túlzottnak is tekinthető. A szükség- letkielégitettség minősége és foka a kínált választék oldaláról nézve azonban még nem

megfelelő.

Háztartásstatisztikai adatok. fogyasztási normák és fogyasztási célkitűzések alapján megállapíthatók a társadalmilag jogosnak tartott szükségletek. bár ez a feladat rend- kívül bonyolult. Ezek a társadalmilag jogos- nak elismert szükségletek fontos alapul szol—

gálnak a hosszú távú tervezéshez.

Magától értetődik, hogy csaka népgazda- sági lehetőségek keretein belül leheto szük- ségleteket társadalmilag jogosnak elismerni.

A lakosság szükségleteinek finanszírozására alapvetően a pénziövedelem szolgál. Ajogas- nak elismert szükségletek kielégítése összes- séaében azonban túlmegy a vásárlás útján fedezett szükségleteken a lakás. a munka és egyéb környezeti feltételek tekintetében.

Ezeken a területeken azonban. époen a nép- gazdasági lehetőségek következtében, a jo- gosnak elismert szükségletek kielégítése csak

hosszabb távlatban várható.

Az életszínvonal és az életmód kölcsönösen hatnak egymásra. Az életszínvonal emelke- dése. más szóval a iólét növekedése azon- ban nem jelenti egyben a szocialista élet-

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÓ 1 049

mód elmélyülését. Az életszínvonal nem ,,al- kategóriája" az életmódnak, hanem önálló társadalmi kategória. Az életmód ezzel szem- ben komplex társadalmi kategória. Szocialista feltételek mellett azonban mindkettőt be Ie- het és be kell állítani az irányítás és a ter—

vezés folyamatába.

Az életmód és az életszínvonal együttes fejlődésének problémáit jól példázzák azok a kérdések, amelyek az élelmiszerek és élve- zeti cikkek fogyasztásával kapcsolatos ,,egész—

séges életmód" vagy az ember pszichikai és fizikai reprodukciója tekintetében felmerül—

nek. Gyakorlatilag a dohány és az alkohol- tartalmú italok növekvő fogyasztásával kell számolni. a zsír- és a cukorfogyasztás sok háztartásban igen magas; az ilyen ,,egész- ségtelen" táplálkozás betegségeket, korai megrokkanást, testi és szellemi rossz közérze—

tet idéz elő. Az ésszerű fogyasztást azonban nem lehet adminisztrativ előírásokkal elérni.

Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy kombinált célkitűzések csak hosszú távon hozhatnak változásokat. Ez érvényes az

egészségügyi nevelésre is: a helyes táplálko—

zást kalóriaszegény. de ízletes termékek kí—

nálatával, az iskolai oktatással. a fogyasz- tók propaganda útján való felvilágosításával

stb. lehet kialakítani.

A szabadidő értelmes felhasználására ak- kor lehet ösztönözni, ha a megfelelő szük—

ségletek felkeltése mellett gondoskodnak a meglevők megfelelő kielégítéséről. Csak a tevékenységek komplexen kialakított rendsze—

re (sportlétesítmények. uszodák, klubok stb.) alakítja ki majd a szükségleteket a szocialis- ta életmódnak megfelelően. A munkahelyek vezetőinek és az államapparátus helyi szer—

veinek szorosabb együttműködése e tekintet- ben jelentős szerepet játszik. A területi és a vállalati társadalmi folyamatok vezetésében.

és tervezésében megnyilvánuló tapasztalatok azt mutatják, hogy az életmód és az életszin- vonal közötti kapcsolat célratörő intézkedé—

sekkel és hosszú távú koncepciójú célkitű—

zésekkel megfelelő mederbe terelhető.

(Ism.: Nádas Magdolna)

KULFULDI FOLYÓIRATSZEMLE

Been!!!

Brumm"!!!

A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA MELLETT MÚKCDÖ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

FOLYÓIRATA 1977. ÉVI 5. SZÁM

Butov. A. — Pogoszov, I.: Az ipari termelés minő—

ségének javítása és a statisztika feladatai.

Adamov, V.: Egyenes és fordított értékek felhasz- nálása a középértékek dinamikájának elemzésében.

Szaraka. Z.: A mezőgazdasági termeléselosztás és termékfeldolgozás területi arányai.

Kazinec, L.: Mit tanulmányoz a statisztika?

Safranava. O.: A munkások és alkalmazottak lét- számának az 1977. június 1-i állapot szerinti szám—

bavétele.

Volkov, A.: A családvizsgálat mint a népszámlálás legfontosabb témája.

Rahmanov, M. - Lerner, I.: Az ASZGSZ adatbank információs nyelve.

Domanszkíi, V.: A tudományos—műszaki fejlődés hatása a mezőgazdasági termelés hatékonyságára.

Fedorova, V. — Egorov, Iu.: A növekedés ténye—

zőkire bontásának kérdése.

1977. ÉVI 6. SZÁM

Statisztikusok Össz—szövetségi Tanácskozása.

A Statisztikusok Össz—szövetségi Tanácskozásónak résztvevőihez.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi- zottságához. A Szovjetunió Minisztertanácsához.

Volodarszkij. L.: Az állami statisztika távlati fej- lesztése, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kong—

resszusának határozatai fényében.

lszupov, A.: Az 1979. évi népszámlálás módszertani és szervezési kérdései.

Manükína, I.: A munkaerő—tartalékok felhasználá—

sának statisztikai elemzése.

Orlov, A.: A befejezetlen építkezések statisztikája.

Kosztakov, V.: A népszámlálás mint a munkaerő- tartalékokra vonatkozó információk forrása.

Babaev, V.: Az állami statisztika szervezeteiben folyó szocialista verseny alakulásáról,

Juszupov, K.: Néhány probléma a körzetek közötti kapcsolatnak az ágazatközi elszámolási egyensúlyban való tükröződésével kapcsolatban.

Ovszienko, V.: A gyakorlattól az elmélet felé. (N.

N, Rjauzov professzor jubileumára.)

Gorbacsev, M.: A szövetségi köztársaságok köz- ponti statisztikai hivatalaiban működő statisztikai in- formációs osztályok vezetőinek összevont tanácsko- zása.

A LENGYEL STATISZTIKAI FÓHIVATAL FOLYÓIRATA

1977. ÉVI ó. SZÁM

Samborski, J.: A Lengyel Statisztikai Főhivatal statisztikai kutatásainak általános követelményei 1978—ban.

Holubicki. B.:

adott értékre.

Focht, I.: Az árképzés regresszió—s elemzésének elemei, ársorok alkalmazásával.

Odziemkowski, K.: A mezőgazdasági ro'l.

Kondrat, W.: A demográfiai tényezők csecsemő—

halandóságra gyakorolt hatásának koharszelemzése.

Minkowski. J.: Magas képzettségű alkalmazottak a kulturális és szociális szolgáltatásokban.

Kowalska, H.: Mezőgazdasági összeírás. 1977.

Az árváltozások hatása a hozzá—

statisztiká-