DR. KOVACSICS JÓZSEF:
VÁROSFEJLESZTÉS És VÁROSGAZDÁLKODÁS'
I.
A város a települések között a legkomplikáltabb, legszövevényesebbl
Rendezését, tervezését csakis a város életére ható tényezők -—— ipar, forgalom,
kulturális, szociális tényezők, természeti adottságok, történelmi helyzet ——ismerete után lehet végrehajtani. Éppen ezért a várostervezés komoly tudo—
mányos előkészítést kíván.
A tőkés gazdálkodásban nem fejlődhetett ki a településtudomány, hiszen—
a népgazdaság egységes, összefogó irányításáról szó sem lehetett. A város—
fejlesztés és rendezés elé a tőkésosztály —— egyéni érdekeit a közérdek fölé helyezve -— áthághatatlan akadályokat szőtt.
A kapitalizmusban a város a proletariátus kizsákmányolásának köz—
pontját jelenti. A burzsoázia a közművekkel jól ellátott részekben lakik, a proletariátus pedig az ipartelepek körüli bűzös levegőjű, egészségtelen barakklakásokban települ meg. A letelepedés teljesen tervszerűtlen, a telek—
spekuláció irányítja. Nincs tekintettel sem a városkép egységes kialakitására, sem a közműellátásra, mégkevésbbé a közlekedés kívánalmaira.
.A kapitalizmusban a város és falu, a belterület és la külterület között kibékíthetetlen ellentét van, mely a kapitalista termelési viszonyok között egyre jobban kiéleződik. ,,A mezőgazdaságra egyre súlyosabban nehezedik
a tőke igája, amely főleg a kereskedelem és az ipar területén alakul ki."1
A város és a falu ellentétét, mely a kapitalizmus kiáltó ellentmondása- ként kialakult, Marx Károly a következőképpen jellemezte:
,,Minden semleges megfigyelő látja, hogy minél szélesebbkörű a termelő eszközök összpontosítása, annál nagyobb a munkásoknak ennek megfelelő összezsúfoltsága egy adott kis-ebb területen és hogy következésképpen minél gyorsabb a tőkés felhalmozás, annál rosszabbak a munkások lakásviszo—
nyai."2 !
II.
A szocialista társadalomban a települések sorsát tervszerű fejlesztési programm szabja meg. A terv figyelembeveszi a kapitalista rendszerben elmaradott települések fejlesztését, 'a termelőerők egyenletes elhelyezését, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a falu és város között lévő lényeges különbségek megszüntetését.
A szocialista településfejlesztés alapja a tervszerű iparosítás, amely a,- lakosság életszinvonalának emelését szolgálja.
! Lenin: Válogatott Művek. 22. kötet, Szikra, Budapest, 1949. 583. old.
! Marx Károly, I. kötet. Goszudarsztvennoe szoclaliszticseszkoe ekonomicseszkoa izdatelsztvo.
Maha, l93l.
§
DR. KOVACSICS: VÁROSFEJLESZTÉS ÉS VÁROSGAZDALKODAS 1015
A szocialista iparosítás nemcsak gyárépítkezéseket jelent, hanem ezekkel összefüggésben kommunális létesítményeket, lakásépítkezést (a lakások kor- szerű felszerelését, a villany-, gáz-, csatornahálózatba való bekötését), a köz—
művek, utak, szociális és kulturális intézmények létesítését.
A tőkés iparosítás csak a hasznot, a konjunkturális szempontokat tartotta szem előtt, éppen ezért nem törődött a dolgozók egészségével és kényelmével.
A főváros belső kerületei, _a tágas, jól kiépített utcáival, egészséges, vilá—
gos lakóházaival, modern üzletházaival, egészségügyi és kulturális intéz—
ményeivel, közművekkel a polgárság kényelmét szolgálták és jólétét tükrözték visszza; ezzel szemben a szűkutcájú, sötét külvárosok egészségtelen lakásai, munkásbarakkja—i, a gyárak iüstjétől szennyezett levegője a kizsákmányolt , munkásság nyomorát mutatták. A külvárosokban hiányoztak a legelemibb kényelmi berendezések, sok esetben a civilizáció elsőrendű követelményei
(víz, villany stb.) is.
A kommunális vállalatok a magántőke kezében voltak. A cél a minél
nagyobb profit biztositása, ami kifejezésre jutott a vállalatok díjszabásában.A tőkés monopóliumok tulajdonosai magas árakat állapítottak meg az egyes—
szolgáltatásokért. ,
Városfejlesztés terén a községi üzemek jelentős szerepéről beszélni alig lehetett, pedig tervszerű városfejlesztés lehetetlen anélkül, hogy ezeket az üzemeket ne a közület irányítaná.
A kapitalista iplar kizsákmányolta a falut. A halu kulturális fejlődése messze elmaradt a város mögött. A szocialista társadalomban emelkedett a falu kulturális színvonala, szociális ellátottsága, a város és falu népe között eltűnik az a kulturális szakadék, amely a kapitalizmusban fennállott. A falu népe nem ellenségesen áll szembea várossal, hiszen nem a kizsákmányolás központját látja benne többé, hanem a szocialista építés, a munkásosztálytól jövő baráti segítség központját.
Az iparosítással —— mely a szocialista társadalomban tervszerűen megy végbe, figyelembevéve az elmaradott területek fejlesztését ——- a Szovjetunió—
ban nagyméretű lakás és kommunális beruházásokat hajtottak végre, Külö- nösen nagymértékben fejlődtek az iparvidékek városai: Donec, Kuznyec—
medence, Ural vidék.
Új városok egész sora épült ott, :ahol azelőtt sztyeppe Viagy tajga volt (Magnitogorszk, Komszomolszk, Murmianszk, Kanaganda), Emellett a meg- lévő Városok jelentős mértékben továbbfejlődtek. A nyugati nagyvárosokkal szemben pl. Mossza és Leningrád, amelyek szintén a kapitalizmus virág- korában többszörözték meg népességüket, nem stagnálnak, hanem tovább is erős ütemben fejlődnek, amit népességük számának emelkedése is mutat.
Város ! 1933 I 1939
Moszkva ... 3 663 300 4 137 000 Leningrád ... 2 776 400 3 191 000
,,Oroszországban 1914-ben mindössze 21 olyan város volt, amelynek lakossága meghaladta a 100 ezret. 1940-ben már 89 ilyen város létezett. Az 50 és 100 ezer közti lakossággal bíró városok száma ugyanezen idő alatt
4515
1016 * DR. KovAcsmsJoz'sae ' 50—ről 99—re emelkedett. Sztálinszk lakossága 43—szorosára, Murmanszké
lS-szorosára, Dzerzsinszké l2-szeresére, Prokopjeszké és Kamensgk-Uralszké lO-szeresére nőtt."1
111.
A hároméves, majd az ötéves terv megszabta haz ánk szocialista átala-
kulását, melynek során magyar városaink is hatalmas mértékben fejlődnek.Első helyen kell említenünk szocialista városfejlesztésünk legnagyobb alkotását, Sztálinvárost, mellette Komlót, Várpalotát, Kazincbarcikát, Tata- bányát. Azok a nagyméretű ipari beruházások, melyeket a felemelt ötéves
terv végrehajtása során városainkban végrehajtanak, óriási lökést adnak tejlődésünknek.
Sztálinváros ötéves tervünk legnagyobb alkotása, a magyar ipar büsz- kesége. A Sztálin-Vasmű óriási kohója, la martin—kemencék, a tűzállótégla- gyár, az öntöde, a gépgyár és egyéb ipari üzemek mellett a modern, köz- művekkel ellátott lakások ezrei, kulturális, egészségügyi, szociális és igaz- gatási épületek hirdetik a szocialista városépítés eredményét.
Városaink sorsát többé nem véletlen tényezők döntik el, hanem a terv- szerű kormányprogramm, az ötéves terv. A nagymérvű iparosítás, a mezőgazdaság szocialista átalakulása, az ipar bevonulása a mezőgazda- ságba, a lakóház- és lakásépítés, vizvezeték- és csatornahálózat kiépítése, a ' faluvillamosítás, a nép fiainak __az államigazgatás vezető posztjain való elhe—
iyezkedése, mind—mind hozájárulnak a falu és város közötti ellentétek meg—
szűnéséhez. A szocialista város egészen más tartalmat nyer, mint a kapita- 4 lista város.
Az ország 3200 községe közül a felszabadulás előtt csupán 1216 község- ben volt villanyvilágítás. A kapitalista villamosítás üzleti jellegére jellemző, hogy a kisközségek, illetve a kisközséges megyék villamosítását úgyszólván teljesen elhanyagolták.
1952—ig bezárólag 892 község kapott villanyt. A felszabadulás óta közel félmillió fogyasztót kapcsoltak be a villanyvilágításba, ezáltal a fogyasztók száma a felszabadulás előtti számhoz viszonyitva megduplázó- dott. Sztálinvárosban 189 % -kal, Komlón 123% -kal, Ózdon 128 O/D—kal, Miskol- con a lakásépítkezésekkel összefüggésben 59%—kal növekedett a bekapcsolt
fogyasztók száma. x
Kivétel nélkül fejlesztették a meglévő gázműveket is. A gázbálózat hossza 1952-ben 68 kilométerrel bővült. A budapesti fejlődést az alábbi adatok mutatják.
1940. I 1952.
MegneVezés —-———————-—————— 1940 : 100
é v b e n
Csőháiózat hossza (km) ... 983,1 1 3273 135,1
Gázíogyasztás (1000 m5) ... 121 139 194 423 160,6
Vizvezetékre a terv 545 millió forintot irányzott elő. A felszabadulás óta 176 város, illetve község részesült vízvezetéképítésben. 1952—ben 238 kilométerrel, ez év első három negyedében 85 kilométerrel bővült a víz—' vezetékhálózat hossza. 1952-ben 223 új artézi kút és 423 új vízvezetéki köz—
kút létesült. , ;?
i A. JA. Bojarszkij és P. P. Suserin: Népességi statisztika, Statisztikai Kiadóvállalat, Budapest, !952.
VÁROSFEJLESZTES ES VÁROSGAZDALKODÁS , 1017
Nagy arányban fejlődött a helyi közlekedés. A vidéki villamosvmasutíak együttes pályahossza a felszabadulás előtt még csupán 59,8 km volt. 1952:
december 31-én 81,4 km. A felszabadulás óta 11 városban létesult helyi autóbuszforgialom. Emelkedett a szállított utasok, s ezzel együtt a villamos—
kocsik és az autóbuszok száma.
Villamos ] Autóbusz ___—._._—
közlekedés
Év
———_—_.____________
szállított utasok száma %—ban
1938 ...
1952 ...u...
mao
383,3
100,0 264,9
1952—ig 843 községben és 50 városban építettek több mint 600 km hosz-
szúsá—gú belterületi utat. 1952-ben 131 kilométer belterületi út és 140 kmjárdahálózat épült. *
1945—1952. év elejéig 479 község kapott postahivatalt.
A város— és községfejlesztés eredményeiről a város és falu közötti ellen- tét megszüntetéséről beszélnek azok la számok is, amelyek a települések egészségügyi, kulturális és szociális felemelkedéséről számolnak be.
A felszabadulás óta 1951. év végéig 119 község kapott orvost, 78 község gyógyszertárat, 417 község napköziotthont, 1204 községben új iskolát épí- tettek, illetve bővítették a meglévőt.
IV.
Város- és községfejlesztésünk eredményei kétségkívül nagyok, azonban az eredmények mellett jelentkeznek városépítésünk terén hiányosságok is.
Ezek között mint legsúlyosabbat említhetjük, hogy még legnagyobb településeinknek sincs minisztertanácsilag jóváhagyott terve. Hiányosságuk, az elkészült városrendezési terveknek, hogy nem reálisak, nem számolnak a lehetőségekkel, nem veszik figyelembe a gazdaságosság követelményeit.
Az egységes városkép kialakítása, esztétikai szempontok túlzott érvényesí—
tése érdekében sokszor kitünő állapotban lévő házakat, házsorokat jelölnek ki lebontásna. Ilyen terveket természetesen nem is hagyhatnak jóvá.
A városfejlesztési és rendezési tervek hiányából következik, hogy sok esetben nem bővítik a lakásépítkezésekkel összhangban a kommunális válla—
latokat. (Pl. vizhálózatot.) Ugyiancsak elmaradt sok esetben az üzlethálózat, valamint a szociális és kulturális intézmények —— az iparosítás következté—
ben megnövekedett városi népességnek megfelelő —— kibővítése, megterve-
zése, illetve megépítése. **
Az iparosítás hevében nem fordítottunk kellő gondot a lakásépítésre és a kommunális válliallatok fejlesztésére. Igy a városi lakosság nagyarányú növekedése komoly nehézséget jelentett a helyi közlekedési vállalatok mun- kájában. A lakásgazdálkodási vállalatok adminisztrációja kezdett bürok- knatikussá válni, a vezetők anyaghiányna és lakbérhátralékra való hivatko- zással elhanyagolták a lakások tatarozását és karbantartását, pedig a régi lakás helyreállítása lényegesen olcsóbb, mint az új lakás építése. Voltak egyes megyék, ahol az 1952. évi bérhátralék 20—25 %-a volt (Békés, Borsod-
Abaúj—Zemplén, Fejér, Szolnok) a negyedévi bér-előirányzatnak. Csongrád,
Komárom, Somogy megyékben a Népgazdasági Tanács által megszabott1018 ma. Kovácsrcs sem '
%90/0 helyett csupán a lakbérbeve'telek 6—lO%-át fordították lakáskarbantar—
asra.
A városfejlesztés másik alapvető hiányosságának tulajdonítható, hogy
nincs egykézben a városfejlesztési és városgazdálkodási tevékenység irá-_nyitása. Nem történt meg a városfejlesztési (gazdasági) és a városrendezési (műszaki) tervek közötti összhang biztosítása. A városfejlesztés irányítása elvileg a Kip. M. Városfejlesztési Igazgatóságánaka feladata volna. Az Igaz—
gatóság azonban nem foglalkozik a városfejlesztési tervek jóváhagyásával.
Nem foglalkozik mindazoknak a vállalatoknak az irányításával sem, melyek—
nek részük van a város- és községfejlesW'sben. Igy nem tartoznak ide a
helyi közlekedési vállalatok, a gázszolgáltató és vixllamosenerg'iaszolgál-
tató vállalatok. Ennek az a következménye, hogya Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban a villamos- és gázenergia-elosztással kapcsolatos feladatok nem mint a településgazdasági kérdések merülnek fel. így érthető a városok jogos panasza, hogy a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban villamos-energia ,,szolgáltatás" kérdésekről nem hajlandók tárgyalni. Ugyanez volt
a helyzet a helyi közlekedési vállalatok területén is. ;
Nem jelent kielégítő megoldást a városfejlesztés szempontjából az sem,
ha a település összes beruházásait egy minisztérium —— u. n. komplex be-
ruházó — végzi. Ilyen esetben éppen a lakossá ellátását szolgáló kommu—nális létesítmények kellő fejlesztése kerül háttér e. Pl. Tatabányán komplex beruháZó a Bánya— és Energiaügyi Minisztérium.
Városépítésünik hiányosságai közé tartoznak a tervező és kivitelező szer—
,vek által elkövetett hibák is. Egyes terveket az ötletszeriíség, a kapkodás jellemez. A terveket építés közben változtatják s ez akadályozza a városfej—
lesztés ütemét és sok felesleges költséget okoz. Egyes lakástipustervek a túlzott takarékossági szempontok miatt nem felelnek meg a dolgozók igé- nyeinek.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kivitelező vállalatok sok esetben a munka gyors befejezésére, látszateredményekre törekednek és figyelmen
kívül hagyják a lakosság érdekeit, kényelmi szempontjait.
V.
A városfejlesztési és városgazdlasági munkák helyes megszervezését nagymértékben akadályozta az is, hogy nem állottak rendelkezésre olyan adatok, amely—ek kiindulópontul szolgálhattak volna a munkálatok helyes megszervezéséhez. A városi tanácsok közlekedési és kommunális osztályai a felügyeletük alá tartozó vállalatok beszámoló jelentéseit sem kapták meg.
A várostervező intézetek la tervek elkészítéséhez szükséges adatokat hely-
szini adatgyüjtés, közvetlen számlálás útján többszázezerforintos költséggel
—— sokszor hibásan —— saját (maguk gyüjtötték. így :a város épület- és lakásállományára vonatkozó adatokat, a kommunális vállalatok műszaki berendezéseire vonatkozó adatokat, a különböző szociális és kulturális, vala—
mint üzleti ellátottságra vonatkozó olyan adatokat, melyek nélkül nem lehet a beruházásokat helyesen megtervezni, illetve elhelyezni,
Statisztikailag nem készítették elő kellőképpen a tatarozási programot sem. Az épületek állapotáról, elavultságáról nincsenek megbízható adatok.
A városfejlesztési és városgazdálkodási feladatok ellátására a Központi
Statisztikai Hivatalnak sincs megyei, illetve városi szerve. A városfe jlesztési
VÁROSFEJLESZ'PÉS ÉS VÁROSGAZDALKODAS
1019
és városgazdálkodási statisztika a Hivatal falain belül természetesen nem
tölthette be hivatását. X
Utolsónak említem, de nem a legkevésbbé fontos az a körülmény, hogy a Kommunális Igazgatóság a hozzá tartozó vállalatokat csaknem kizárólag pénzügyi és munkaügyi tekintetben vizsgálta. Elhanyagolta a kommunális
vállalatok igazi célját, annak a vizsgálatát, hogy a kommunális váll tok
milyen szerepet töltenek be a települések fejlődésében és a lakosság eleté- . ben. Igy nem vizsgálta meg azokat a hiányokat, melyeket a lakosság vízellá- tása, gázellátása terén, a köztisztaság szervezett biztosítása, a lakosság fürdőkkel és egyéb kommunális szolgáltatásokkal való ellátása terén követtek el a vállalatok.Hozzájárult a helytelen irányításhoz az is, hogy a vállalatokat általá- ban a megyei kommunális osztályok sem ellenőrzik megfelelően. Különösen hiányos a vállalatok és a tanácsok statisztikai munkája. Az adatok a legtöbb
megyétől minden revízió nélkül érkeznek be a Minisztériumba , illetve a Köz—
ponti Statisztikai Hivatalba.
A Hivatal által megtartott helyszini tapasztalatok azt bizonyították, , hogy a vállalatok nagy részénél a pontos statisztikai adatszolgáltatást szer- vezetileg nem is biztosítják; hiányzik a tevékenységi és műszaki adatok bizonylati alátámasztása.
Pl. Győrött, Szolnokon, Kecskeméten a vízművek műszaki leltár hiányá—
ban nem tudják megállapítani a vízhálózat hosszát. Az ingatlankezelő válla—
latok nagy része a mai napig sem töltötte ki azradatszolgáltatás alapjául felhasználható ingatlantörzslapokat és bérlemény-kartonokat, ezzel szemben sok felesleges pénzügyi nyilvántartást vezetnek. A legtöbb kommunális vállalat havonta mintegy 20—25 engedélynélkülí jelentést teljesít.
"A sok engedélynélküli adatszolgáltatás erősen megterheli a vállalatokat, elvonja idejüket és figyelmüket a szükséges statisztikai munkától és jelen- tősen csökkenti az adatok megbízhatóságá _ f
Az elmúlt hónapokban a fővárosi ingatlankezelő vállalatoknál tartott ellenőrzések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy egységes nyilvántartások hiányában a vállalatok általában pontatlan, sok esetben pedig teljesen
helytelen adatokat szolgáltatnak. így pl. a XII. kerületi ingatlankezelő válla-
lat 1953 II. negyedévben 184 bérlemény kezelésbe vételét jelentette, ugyan- akkor nyilvántartásaiban csak 94 bérleményt tüntet fel. A II. negyedév folyamán nagyjavításban részesült épületekben lévő bérlemények száma a vállalat jelentése szerint 376, ugyanakkor a műszaki nyilvántartásokban 360, a házkezelőse'gi jelentésekben pedig csak 75 ilyen bérlemény van.VI.
, Pártunk és kormányzatunk határozata értelmében nagyarányú város- fejlesztési beruházások indulnak meg, különösen a lakás és kommunális
gazdálkodás területén. 1954—ben az 1953. évi 20 000 lakással sze mben 40 000
lakást fogunk épiteni. Lakásgazdálkodás terén a házak karbantartására és felújítására az eddigi 30% helyett a bérbevétel 40%-át kell forditani. A ház—ingatlanok állagának megóvására 100 millió forintos rendkívüli hitelt utalt ki a kormány. Nagyarányú lesz a fejlesztés a városgazdaság egyéb terüle- tein is.
1020 DR. Kovacsxcs: VÁROSFBILESZTÉS es vaaoseaznámon " ' A statisztika feladata, hogy figyelje azokat az eredményeket, melyeket a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében ezen a téren elértünk;
egyúttal a statisztika feladata az is, hogy rámutasson azokba a hibákra-,
amelyek akadályozzák vagy késleltetik a dolgozó nép életszínvonalának eme—lését (lakásépítése—kkel összefüggő kommunális építkezések helytelen megszervezése, anyaghiány, lakbérek nem fizetése, tatarozási és helyreállí—
n tási munkák elmulasztása, anyagpazarlás stb.), t
A'kommunális vállalatok teljesítményi adatiai mutatják, hogy egy-e * kommunális vállalat vagy vállalatcsoport milyen hatással volt a városo__és községek fejlődésére, mennyivel bővült a viz-, gáz-, csatornahálózat
hossza, hány új fogyasztót kapcsoltak be a villany-, gáz—, vízhálózat—tha./ Mennyivel bővült a villamos-, autóbuszvonalák hossza, a kocsik számxa,
hogyan emelkedett az utasforgalom és így tovább. Egyben méri, hogy ez az emelkedés milyen fejlődést jelentett a "lakosság ellátottsága terén. A kommu-
nális statisztika további feladata, hogy megfigyelje a vállalatok működését,gazdálkodását, a tervek teljesítését.
Ahhoz, hogy a központi szervek a megyei és városi tanácsok a város—
gazdasági feladatokat lelkiismeretesen el tudják látni, növelni kell politikai
és szakmai ismereteiket, erősíteni kell kapcsolataikat el'—dolgozókkal. Mun- kájukat nem az íróasztal mellől kell végezni, nem csupán a vállalatok pénz—ügyi működését kell látni, hanem a kérdőívek számai mögött az életet, a dolgozók mindennapi problémáit kell látni és keresni.
Ha munkánk során az életviszonyok javulását és ezzel együtt a város ok,
községek fejlődését keressük, akkor végzünk igazán jó munkát.FELHíVÁS!
%—
A Statisztikai Szemle szerkesztősége a miniszté—
riumok, főhatóságok, vállalatok statisztikusai, x illetVe a tervosztályok dolgozói, valamint az egye- temi és főiskolai hallgatók részére hirdetett pá—
lyázatának beküldési határidejét az olvasók kéré?-
sére
1954. január 31—ig
meghosszabbítja.
