926 STATISZTl KA! erODALMl FIGYELO
zési modellek témakörének olyan vonatkozá—
sait tárgyalja. mint például a modellspeci- fikáció, (: paraméterbecslés, a becslés szig—
nifikancia-próbái és a gyakorlatban való al- kalmazás. Különös figyelmet érdemelnek ezen belül a modell dezaggregációjának az elő—
rejelzés megbizhatóságával való kapcsola- ta. a paraméterek stabilitásának. illetve a robusztus becslésnek a kérdései, nem utal- sósorban pedig a változók exogén vagy en- dogén minősítésének a kérdése, aminek a modell szimultán jellegére, erősebb vagy gyengébb interdependenciájára van hatása.
Az ex ante előrejelzést a modell redukált for- májának előállítása, a dinamikus multipli- kátorok kiszámítása. a modellparaméterek szignifikanciatesztjei és az ex post előrejel- zés. az előrejelzési képesség vizsgálata előzi meg. A Wharton modellt 1963 óta folyama—
tosan használták előrejelzés céljára.
A negyedik fejezet részletesen foglalkozik azokkal a kritériumokkal, amelyeknek a be- csült paramétereknek meg kell felelniök. Az ex ante előrejelzésnek a menetét lépésről lé- pésre leírják a szerzők ebben a fejezetben, ahol egyébként az ex post előrejelzés ered- ményei táblákba foglaltan is láthatók. Gya—
korlati példákon azt is bemutatják, hogy az előrejelzést megelőzően milyen módosításo—
kat, kiigazításokat látszott szükségesnek vég- rehajtani (: modellel.
Az ötödik fejezet a modell gyakorlati fel—
használása és a szakkörökben való elfoga- dottá válása terén elért eredményeket ismer- teti, bő számanyag bemutatása mellett.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
ANDRASIK. L.:
A GAZDASÁGMATEMATlKAl GONDOLKODÁS MARXISTA—LENINISTA FELFOGÁSÁNAK
HATÁSA
(Vyznam marxisticko—leninskej interpretácie vyvinu a vysledkov ékonomicko—matematického myslénia pre rozvoj politickej ekonomie.) -— Politická Ekonomi'e.
1980. 6. sz. 577—590. p.
A matematikai közgazdaságtan kialakulá- sa Cournot munkásságával már másfél év- századdal ezelőtt megkezdődött. Azóta a ma- tematikai módszerek nagy fejlődést értek el.
A gazdaságelmélet ilyen irányú fejlődésének társadalmi, pontosabban osztálykorlátai azon—
ban nehezitették a fejlődést. E korlátok fel—
oldásához nagymértékben hozzájárult Lenin munkássága,
A második világháború után a polgári gaz—
daságelmélet továbbra is magán viseli az előző korokban kialakult filozófiai korláto—
kat. Elsősorban a neopozitivizmus befolyása volt erős. és még ma is érezteti a hatását.
A polgári gazdaságtudománynak minden olyan kísérlete. hogy szoros kapcsolatot te-
remtsen a gazdaságtudomány és a matema- tika között. a pozitivista filozófia módszertani felfogásának határai között marad. Ezért alapvetően szembenáll a dialektikus ismeret—
elmélettel, amely határozottan megállapítja az anyagi szükségletek döntő szerepét az emberi társadalom életében.
A polgári gazdaságtudományban a mate- matika mindeddig a vulgáris elméletek tej- lődését segítette elő. A marxista—leninista gazdaságelmélet feladata. hogy leleplezzea gazdaságelmélet és a matematika közötti idealista kapcsolatokat. Ugyanekkor meg kell cáfolni a polgári közgazdászoknak azt a va—
lótlan állítását is, hogy a matematikának a marxista gazdaságtudományban való alkal—
mazása csak az idealista szemléletnek tett engedményekkel valósítható meg.
A marxista gazdaságelmélet már keletke- zésének kezdete óta használta a matemati—
kát mint a tudományos kutatás eszközét. és alkaimazta a kutatási eredmények magyará—
zatánál is. Ennek bizonyítására elsősorban a marxista politikai gazdaságtan társadalmi új- ratermelési elméletéről kell szólni. de emlit—
hetnénk itt a tőke szerves összetételére, az átlagos nyereségrátára vonatkozó tanításokat
iS.
Marx kutatásaira jellemző. hogy a vizsgá- lat tárgya szoros kapcsolatban áll a mate- matikai módszerrel, és ez jellemezte Lenin elemzési módszereit is.
A matematikának a marxista gazdaságtu—
dományban való térhódítása azonban tulaj—
donképpen a Nagy Októberi Szocialista For—
radalom után kezdődött. A szocialista terv- gazdaság kialakulásávaf kapcsolatban már az 1920-as évek elején felmerült a matema- tikai elemzési módszerek alkalmazásának igé- nye. A gyakorlati alkalmazás kapcsán felme—
rült elvi kérdések tisztázásának szükségessé—
ge hamarosan a gazdaságelmélet fejlődését is befolyásolta és előmozdította.
A matematikai módszereknek az utolsó év- tizedekben világszerte — mind a tőkés, mind pedig a szocialista országokban — bekövet- kezett széles körű alkalmazása egyes polgári közgazdászok részéről olyan megállapítások—
hoz vezetett, hogy megkezdődött a polgári és a marxista gazdaságelmélet közeledése.
Olyan véleményekkel is találkozunk. hogy va- lamiféle szintézis létrejöttére lehet számitani a két elméleti felfogás között.
Az ilyen vélemények kialakulását a mate- matikai módszerek és alkalmazásuk terén be—
következett nagyarányú fejlődés mozdította elő. Ez a fejlődés azt a látszatot eredményez—
te. hogy a politikai gazdaságtan fogalom—
rendszerében és alapelveiben is hasonló nagyarányú átalakulás megy végbe. Ezt a véleményt a polgári közgazdászok egy cso—
portja tudatosan terjesztette. amikor azt akar- ták bizonyítani, hogy a marxista politikai gaz-
STATISZTIKAI lRODALMI FIGYELÖ 927
daságtan napjainkban fokozatosan megsza- badul ,,dogmatikus" vonásaitól. Még olyan vélemények is kialakultak, hogy a polgári gazdasógelmélet magába olvaszt egyes mar—
xista nézeteket, ezáltal közeledik a marxiz—
mushoz. Egyes közgazdászok azt bizonygat- ják. hogy a polgári felfogásban végzett mo- dellmódszerű elemzések elméletileg is szoros kapcsolatban állnak a marxi újratermelési sé- mákkal.
A polgári közgazdászoknak a matematikai módszerek alkalmazásával és a különböző el- méleti rendszerek közeledésével kapcsolatos álláspontját elsősorban az tereli helytelen irányba, hogy nem látják helyesen a szoci—
alista közgazdászok elemzési módszereinek elvi alapjait. A szovjet közgazdászok által alkalmazott modellmódszerek egyértelműen a szocialista termelési viszonyok ábrázolására törekszenek. Ezek a modellek messzemenően figyelembe veszik a szocialista gazdaság terv- szerűségét és a szocialista gazdasági mecha- nizmus sajátosságait.
Meg kell azonban állapítani azt is, hogy a mai helyzetben a szocialista közgazdászok nehéz feladatok előtt állnak. Első feladatuk az eddigi fejlődés elemzése és megmagyará—
zása. Ez a munka a Szovjetunió tudományos intézeteiben széles körben folyik.
A társadalomtudományok. köztük a politi- kai gazdaságtan fejlődésében a matemati- ka jelentős szerepet játszik. A politikai gaz- daságtan, amely a többi gazdaságtudomány elméleti és módszertani alapjait kialakítja, nem lehet közömbös ezzel a fejlődéssel szem- ben. Az elméleti közgazdászoknak bele kell szólniok ebbe a fejlődésbe. irányító szerepet kell játszaniok abban a folyamatban. amely a szemük előtt játszódik le, amely a matema—
tika egyes elemeinek a gazdaságtudományok- ba való beolvasztását célozza. Még ezt meg- előzőleg foglalkozni kell azonban azokkal a kérdésekkel. amelyek a gazdaságtudomány és a matematika között ma már meglevő kap- csolatokból származnak. Csak ilyen fejlődés alapján van remény arra, hogy a jövőbeli gazdaságmatematikai vizsgálatoknak új. a mainál eredményekben gazdagabb szakaszá- ba léphetünk. Ebben az új fejlődési szakasz—
ban a marxista—leninista gazdaságtudomá- nyok előrelépésére is számítani kell.
(Ism.: Haipál Gyula)
KANJI. G. K. —- GILCHCHRIST, W. G.:
ALKALMAZOTT STATISZTIKUSI DIPLOMA (A degree in applied statistics. — The Statistician.
1981. évi 3. sz. 193—198. p.
A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek a sta—
tisztika integrációjáról 1980-ban megjelente—
tett tanulmánya megállapitja, hogy a sta—
tisztikai oktatásnak mind a statisztika alkal- mazásával, mind annak elméletével egyaránt törődnie kellene. A statisztikai gyakorlati módszerek oktatásának kiterjesztése mellett foglalt állást az Amerikai Statisztikai Társa—
ság statisztikai oktatási bizottsága is. Jelen cikk szerzői a sheffieldi műszaki egyetemen szerzett tapasztalataikat adják közre.
Egy sheffieldi. alkalmazott statisztikát ta—
nuló diáknak el kell sajátítania a különböző tudományágak területén jelentkező problé- mák értékelésének képességét. alkalmasnak kell lennie mások szakmai problémáinak megértésére. és tanácsot kell tudni adnia
azok megoldására, ismernie és használnia
kell a problémamegoldás forrásait és a kor- látozó tényezőket. fel kell találnia magát az új helyzetekben és képeznie kell magát. A tanulmányok nemcsak a statisztikára irányul- nak. hanem szélesebb tárgykört fognak át.
A statisztikai oktatás során a diákok az el—
ső évben valószinűségszámítást, statisztikai modeilezést és adatelemzést tanulnak. Ezek után következik az idősorok és előreszámítá- sok. a sokváltozós elemzések. az összeírások és felvételek tervezése és elemzése tárgykö—
rök oktatása.
Az alkalmazott statisztikusnak más tudo- mányágakban is jártasnak kell lennie, és gyakorlatot kell szereznie számos területen.
A képzés során ezért matematikát, számítás—
technikát, adatfeldolgozást. információ-rend- szertant, kommunikációs ismereteket. vállalati szervezeti, pénzügyi és számviteli alapisme- reteket is tanítanak. A képzés második évé—
ben a számítási módszereket magasabb szin- ten oktatják, inkább a matematikai problé-
mamegoldásra koncentrálva.
A statisztika különböző alkalmazási terüle- tei dilemma elé állították a szerzőket a túl széles választék miatt, ezért inkább a gya—
korlati vagy az esettanulmányi munkastilust választották, ami a gyakorlaton keresztül
mutatta be az előforduló problémákat.
Annak érdekében, hogy a diákok minél na—
gyobb gyakorlati tapasztalatra tegyenek szert, számos módszert alkalmaztak. Igy az előadó- sokat általában gyakorlati foglalkozások kö- vették; kétszer féléves vállalati gyakorlatra küldték a hallgatókat; gyakorló és esettanul- mány feladatokat kellett megoldaniuk. Ez utóbbinak többek között olyan célja is volt, hogy a diákok .,valódi" munkahelyi légkört (team vagy egyéni munka. adatgyűjtés stb.) megismerve oldják meg feladataikat.
Érdekes megoldást alkalmaztak a vizsgáz- tatásnál. Minden alkalommal két külső vizs- gáztatót neveztek ki. Az egyik ,,akadémiai környezetből" jött elméleti statisztikus volt, aki megfelelő gyakorlati ismeretekkel is ren- delkezett. A másik jó elméleti felkészültségű gyakorlati munkát végző statisztikus volt. Ez- zel a párosítással azt érték el, hogy a vizs-
