10. szam.
-——890 —— 1934
kérdésben a magánvállalkozás szerepe az állami hozzájárulással szembenbelenyésző, stb. Sokoldalú megvilágítást nyert termeszetesen a telepítés kér- dése st-atiszt'ikai szempontból is. E. 1). dr.
Kerék Mihály: Földbirtokpolítika.
Michel Kerék: La politigue de proprie'te ruralc.
Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság kis könyv- tára. 64. sz.
Petite biblíothégue de la Sot—féle pour la Revue Hon—
groise. NO 64.
Budapest. 1934. Magyar Szemle Társaság. 80 1. —— p.
A földbirtokpolitikának, különösen Magyar- országon, még sok fontos feladatot kell megol—da—
nia. Problémái, mint a földreform, telepítés, hit—
bizomány példái mutatják, időszerűségüket nem vesztik el s több—kevesebb súllyal vetődnek újból és újból felszínre, Ezert hasznos munkát végzett a szerző, aki a földbirtokpolitika alapismereteit, tőleg ;a nagyközönség számára, e könyvecskében rendszerbe foglalta. A "tanulmány, aránylag rövid terjedelme mellett is a földbirtokpol'itika minden részébe bevil'ágít. Tömör összefogás, egyszerű, tudá—
kosságtól ment nyelvezet, elfogulatlan kritikai érzék e munka erényei. Szerző a szakember biztonságával tartja a kezében a széleskörű anyagot. Megfesti a
nemzetközi magyar
földbirtokpolibika kérdéseit tárgyalja, minden feje- zetben lerakva az elméleti, valamint a statisztikai alapokat is. Rámutat bírtokmego'szlásunk
ségtelen voltára, a törpegazdastágok aránytalanul nagy számára és csekély kiterjedésére .a többi kate—
góriákhoz képest. A kisbirtok, bár jelentékeny kis-
birtokos területben és
számban szintén messze mögötte marad a kívánal- maknak. Viszon—t' túlteng a nagybirtok, aminek sok vonatkozásban káros következményeit éppoly vilá- gos okfejtéssel tárja fel a szerző, mint az orvoslás nehézségeit. A magyar földbirtokpolitika legfonto—
sabb feladatának az önálló családi parasztgazdasá—
gok szaporítását s a törpebirtokok kiegészítését tartja. Hangsuúlyozza, hogy minden áldozat kevés azokhoz a nagy és a magyarság egesz jövőjére kiható népesedési, társadalmi és közgazdasági érdekekhez képest, amelyek kielégítése egy helyesen és cél—
szerűen felépített birtokpolitikára vár.
hátteret is, de elsősorban a
egész—
osztállyal rendelkezünk,
E. D. (Ir.
V Krausz István dr: Vámteher és árúforgalom.
DT Etienne Krausz : Lrs charges douaniéres et les échunges.
A Magyar Társadalomgazdasáeí Társaság kiadása.
Publié par la Société Hongroise d'Economie Sociale.
Budapest, 1984. 63 l. — 17.
Az utolsó évek folyamán a külkereskedelem és a vele járó gazdasági tények olyan forradalmi vál—
tozásokon estek át, amelyek még a laikus közönség érdeklőudése'ben is teret nyertek. Krausz István dr.
könyve ezeknek a kérdéseknek adja új, friss, nem egy helyen értékes vizsgálatát. Munkája elején a
vámpolitika hatásának vizsgálatával foglalkozik külön választva a vámpolitikát a külkereskedelmi politikától. A váinve'delem elméletének taglalásánál többféle vámhatási fokot különböztet meg aszerint, hogy egy—egy alkalmazása miként befolyásolja a termelést, a szociális életet, jövedelemeloszlást stb.-t. Könyvének legjelentősebb részében 14 euró—
pai ország adatai alapján vizsgálja a vám közvet—
len hatását a bevitel alakulására, Végül tárgyalja a legérdekesebb, egyúttal azonban a legnehezebben megfogható problémát, a fogyasztó által viselt teher kérdését,
A mindvégig komoly, de amellett könnyen ért—
hető, világos és szabatos stílusban megírt könyvet számos tábla tarkítja.
Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch. X. Jahr-—
gang: 1934. -
Kiadja: Gralz Gusztav dr. Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr.
Editem': Dr Guslave G ra f:. Direct—mr: Dr Gustave B o ls () 7,
Budapest, 1934. 423 1, — p.
Ezúttal is november legelején látott napvilágot ez a tartalmas, hasznos és elterjedt kiadvány. Az
új kötet Ungariselies
W'ii'LSClizil'ts—Jahrbucli—nak, Úgy érezzük, e csendes jubileum alkalmából különös elismeréssel üdvözöl- hetjük az Egyreszt általános szem—
pontokból (')rveudeles, hogy a válsúgi'dök sem aka—
immár X. évfolyama az
új folyamot.
dályozták meg a kiadványsorozat újabb és újabb köteteinek sajtó alá rendezését; az Unganiseliets W'irtscliat'ts—Jahrbuch ugyanis teljességre, rendsze—
ressógre, objektivitásra nagy anya- i'őleg a német nyelvterületen,
törelwésóvel s gz't'val külföldön ——
de ezenkívül újabban pl. Olaszországban is — va—
lúban nagyrabeesülendő szolgálatokat tesz a szak—
körök tájékoztatása, Magyarország szonyainak, küzdelmeinek
pontjából. Vagyis szép eredménnyel tölti be leg- fontosabb hivatását: a hazánk helyzetének,
gazdasági vi—
megismertetése szem—
elet—
kérdéseinek megítélésénél még mindig sajnálato- san gyakran itlptlSZiüiilíllÓ homály eloszlatását.
Másrészt a mű közgazdasági célkitűzései mellett mint statisztikai forrásmunlca is fontos szerepet visz. Bár az új folyamban sem nyilt m —— saj nos ——— az ("isszewloglallt'i statisztikai adatközlések régi terjedelemben való felújítz'isára, az egyes feje—
zetek tetszetős, kisebb táblázataiban fellelltető szárn—
anyag így is meglehetősen hiánytalan kepet nyujt Magyarország közgazdasági állapotairól es fejlő—
déséről.
A mű X. évfolyamából hiányzik a mult évi kötetet bevezető általános fhelyzetrajz. E helyett a mű előszavdutal arra a kétségtelen, bár csupán enyhe mértékü s lassú javulásra, mely az 1933/34.
gazdasági évben megfigyelhető. Ezenkívül a részlet- fejezetek után sorakozó 29. szakasz befejező: fejte- getések formájában foglalja össze az elmult idő—
10. szám.
szak gazdasági eseményeinek részlet-tanulmány
A 28 alkalommal négy a mezőgazdaság, három a bányászat és ipar, öt a
kereskedelem, vámpolitika és kereskedelmi mérleg,
három a közlekedésügy, hét a pénzügy, egy a köz- munkaügy, négy a biztosításügy és
tanulságait.
közül ez
társadalom- politika, egy az idegenforgalom problémáival fog-
lalkozik s többnyire az idevágó
anyagot .is feltárja. Az egyes cikkek nagyobb—
része most is visszatérő cikk formájában, újabb statisztikai
láncszemként fűződik a korábbi évfolyamok anyagához. Ezek sorában Utassy Béla a mező- gazdasági termelés újabb alakulásáról, Görög Frigyes laz agrárterliekről, Farkas/'alví Sándor a gyáripari helyzetről, Müller Gyula a széngazdálko- dásról, Ferenczi Imre az ország kereskedelem-
Meszl—ényi Emil a külkereskedelmi
forgalomról, Winclikler István a külkereskedelem állami irányításáról, Kemény Dezső a kereskede—
lem helyzetéről, Déry Hugó a va—sút- és automobil—
ügyről, Nikt Béla a folyamthajózasról, Szentiványi Ervin a posta, távíró, telefonrés rádió újabb ese—
ményeiről, Kállay Tibor az államháztartás helyze- téről, Walder Gyula a pénzpiacról és a M. Nem-
zeti Bankról, Róz Jenő a devizagazdálkodásról,
Domány Gyula a nemzetközi valutaügyi helyzetről (ehhez csatlakozóan Beck Róbert a nemzet- közi devizap—iacról), Reményi—Schneller Lajos a budapesti pénzintézetekről, Tormay Béla a posta- takarékpénztárról, Hantos Aladár a lakástermelés—
ről és közmunkákról, Dálnoki-Kováts Jenő a munkabérek, drágaság és életfenntartás kérdései—
ről,—Kutasi Elemér a biztosításiigyről, Pap Géza az ipari társadalompolit'ikáról, Koua'csházy Vilmos a politikájáról,
——891— 1334
budapesti idegenforgalom újabb fejlődéséről írt cikket; az 1933/34. évi ,gabonakampányról beszá—
molór cikk is megismétlődő természettel bír. Mel—
lettük a X. évfolyamban sem maradt el az anyag aktuális, ill. ritkán, vagy még egyáltalán nem'tár—
gyalt fontosabb, kérdésekkel tarkítása. így Prack László a magyar mezőgazdaság jövedelme- zőségéről fest képet, Malcomes Béla báró a XVI.
Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus fontosabb határozatait magyar szempontból mérlegeli, Kőházi Endre az új közszállítási szabályzatot jellemzi, mig a mű egyik fejezete Budapest székesfőváros Statisz- tikai Hivatalának adatgyüjtese alapján a magán- tisztviselők helyze-trajzát nyujtja. A cikkek anya- gának lezárása után közzétett adatokat, s az azután
(1934 október 15-ig) bekövetkezett eseményeket ez
való
[alkalommal is igen helyesen,,n pótlások sora fog—
lalja'ösisze. Jóval rendszertelenebb az újabb szak- irodalom függelékszerű ismertetése és bibliográfiája;
a külföldi művek méltatása pl. nézetünk szerint nem vág teljesen az Ungarisches Wirtschafts—Jahr—
bueh feladatkörébe, a magyar irodalom bemutatása pedig túlságosan hézagos; a külföldi olvasó azon- ban itt is talál felhasználásra—, Inegismerétsr—emélté
anyagot. x
A mű kiadója, Grutz Gusztáv és felelős szer- kesztője, Bokor Gusztáv kétségkívül nagy feladatra
vállalkozott, annak
idején megindította, A tíz évi munka végső mérle- geként azonban leszögezhetjük, hogy az Ungarisches Wirtschafts—Jahrhuch célkitűzéseit és fontos fel- adatait sikerrel szolgálta s méltán kiérdemelte a
külföld elismerését is. )
Th. liár amikor a kiadványsorozatot
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrivés á la bíbliothégue de l'Of/ice central royal hongrois de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications d'intérét international ou de théotrie générale.) —— Statistisches Jalirbuch für die Eisen— und Stahlíndustrie, 1934, Nordwe'stliche Gruppe des Vereins Deutscher Eisen- und Stahl- indnstrieller. Düsseldorf.
Conférence (F()slo, 1933. Comité maritime fin- ternational. Anvers. (Bulletin. 96.)
Conférence monéiaire et économigue. Rappvrts approuvés par la conference le 27 juillet 1933 et re'—
solutions du bureau et du comité exécutif. —— Ad- rlemlum aux Rapports. f- Projet diordre du jour annoté soumis par la commission préparutoire des experts. _ Ouestions internationales de travaux publics. Société des nations. Geneve.
A tervszerű ungagyitzdálkorlásrót. Miként csök- kenthetjük iprirvállatirtainlr mktárke'szletét, illetve az abba fektetett tökét megfelelő racionalizálás által. 25 1. Budapest. 1934. (A Magyar racionalizá- lási bizoltság kiadványai 2.)
Blaskovics Zoltán dr.: A kapitalizmus és a jövő jejlődés iránya. 26 l. Debrecen. 1934.
Csomó Ede: Gazdasági fellendülés. Dinamikus társadalom. -— Dinamikus pénzrendszer. 11 l. Bu- dapest. 1934.
Döhrmann Viktor: Tanulmány a gyapjú szál—
liú'se'ge'ről. 22 l. (Közlemények az Országos magyar királyi gyapjúminösítő intézetéből.)
Hilscher Rezső dr.: A kötelező és az önkéntes munkaszolgálat. 52 l. Budapest. 1933. (Bővített klny. a Társndalompolitikai füzetek I. köt.-ének 4—6. számából) ('l'íu'sadalompolitikai könyvtár. 1.)
Kelemen Móric: Racionalizálás és tervgazdál- kodás. 20 ]. Budapest. 1934. (A Magyar racionali—
zálási bizottság kiadványai. 1.)
Kollár Zoltán: A forgalmi adók elmélete és lét- jogosultsága. 15 1. Budapest. 1934.
Kotsis Endre dr.: Épületek becslése. 32 ]. Buda- pest. 1934. (A Magyar mérnök- és építész—egylet 1932. évi Fittler-e'rmét nyert tanulmány.)
Makai Ernő dr.: Pénz és hitet a világválság tükrében. 242 1. Budapest. 1934. (Téhe könyvtár. 77.)
Matlieovics Ferenc dr.: Nemzetközi sociálpoli'
tika. I. köt. Szociálpolitikai szervezet. 359 l. Pécs.
