1056 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 10. szám 1052–1064. oldal volt azokban a családokban, amelyekben a
legkisebb gyermek még nem töltötte be az első életévét (mindössze 8 százalék), majd a legki- sebb gyermek életkorának függvényében folyamatos emelkedést mutatott.
A kiskorú gyermeket nevelő családok ese- tében leggyakoribb a teljes munkaidőben dol- gozó apából és részmunkaidős anyából álló családmodell volt 2016-ban, ők tették ki a foglalkoztatottal rendelkező gyermekes csalá- dok 70 százalékát. Míg a két teljes munkaidős- ből álló családmodell a keleti tartományokban (44%), addig a teljes munkaidős apából és részmunkaidős anyából álló a nyugati tartomá- nyokban (75%) volt elterjedtebb. Az élettársi kapcsolatban élő gyermekes párok között na- gyobb arányban voltak a két teljes munkaidős- ből állók, mint a házasságban élők között, utóbbiakban az anya jellemzően csak részmun- kaidős munkát vállalt. Ezt részben az magya- rázza, hogy a két- és háromgyermekes csalá- doknál a házasságban élők aránya nagyobb, mint az egy gyermeket nevelő családoknál.
A párkapcsolatban élők mellett jelentős és növekvő arányban vannak azok a családok, ahol az anya vagy az apa egyedül neveli gyer- mekét. 2016-ban egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő egyszülős családok száma Németországban már megközelítette az 1,6 milliót, ebből 1,4 millióban anya élt gyer- mekével. Az egyszülős háztartásokban segítő partner hiányában az átlagosnál bonyolultabb a munkavégzés és a háztartási teendők össze- hangolása, ennek ellenére a gyermeküket egyedül nevelő nők ugyanolyan arányban voltak foglalkoztatottak, mint a párkapcsolat- ban élők, viszont a 3 évesnél nem idősebb gyermeket nevelő egyedülállók kisebb aránya- iban voltak foglalkoztatottak, mint a párkap- csolatban élők. Ez a megállapítás igaz azokra az apákra is, akik egyedülállóként nevelnek gyermeket. A dolgozó, egyedülálló anyák és apák az átlagosnál nagyobb arányban vállalnak
teljes munkaidős munkát, s ezen belül is külö- nösen a keleti tartományokban élő anyák azok, akik nagy arányban teljes munkaidőben dol- goznak, még akkor is, ha 10 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek egyedül.
Lakatos Judit
E-mail: Judit.Lakatos@ksh.hu
Liersch, A. – Asef, D.:
A német kulturális statisztika egységesítése
(Aufbau einer bundesweiten Kulturstatistik.) – WISTA – Wirtschaft und Statistik. 2018. Nr. 4. Seite 37–46.
A németországi Szövetségi Statisztikai Hivatal (DESTATIS) kormányzati felkérést kapott, hogy hozza létre és alkalmazza a kultu- rális statisztika egységes, szövetségi szintű módszertanát. A szerzők a hivatal projektjének 2014 és 2016 között elért eredményeit mutat- ják be. Az egységes nemzeti (szövetségi) statisztika kialakításának és fejlesztésének programja 2022 tart, a következő részterüle- tekre koncentrálva: zeneművészet; közgyűjte- mények; építőművészet, műemlékek védelme, fenntartása; film, televízió, rádió; kulturális képzés, a társadalom kultúrája; képzőművé- szet; előadó-művészet; irodalom, sajtó; játék- alkotás (analóg, digitális).
A projekt induló szakaszában azonosítot- ták és minősítették az egyes szakmai képvise- leti szervek mint adatgazdák elérhető adatál- lományait. A tartományi adatsorok elszigetel- tek, a felmért jellemzők speciális rendeltetésű- ek, módszertanuk és a felmérések időpontjai eltérők, így az országos összesítéshez pótlá- sokra, becslésekre van szükség. A szövetségi kulturális statisztika egységesítésének jegyé- ben a következő változókat jelölte meg a hivatal:
Szakirodalom 1057
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 10. szám 1052–1064. oldal – működő intézmények (fenntartója, tevé-
kenységi köre, száma);
– intézmények kibocsátásai (jellege, terje- delme, időadatai);
– szolgáltatás igénybevétele (a látogatók, a kölcsönzések száma);
– fogyasztók (az igénybevevő jellemzői, az akciók megvalósulása, aktív/passzív részvé- tel, a háztartás kulturális kiadásai);
– közvetlen személyi háttér (művész, alko- tó, ezen belül: önálló, alkalmazott, köztisztvi- selő, laikus);
– egyéb közreműködő személy (ezen belül önálló, alkalmazott, köztisztviselő);
– gazdálkodás forrása (bevétel értékesítés- ből, közpénzből, egyéb pénzügyi forrásból);
– kiadás (személyi költség, dologi kiadás, beruházás).
A cikk szakterületek szerint is értékeli a korábbi adatfelvételeket, a fejlesztési projekt- hez illeszkedő mutatósorozatokat, és rámutat a hiányosságokra. A szövetségi és tartományi szintű hivatalos mutatósorozatok minősége többnyire megfelelő, de szükség van a mód- szertani fejlesztésekre.
A szerzők bemutatják, hogy a projekt vég- rehajtásához a kultúra néhány részterületére vonatkozóan milyen problémákkal kell szembe nézni.
A zeneművészet területén becslésekkel ál- líthatók elő a szövetségi szintű mutatók a tartományi adatok felhasználásával, amelyek rendelkezésre állnak a képviseleti intézmények révén. Azért becsléssel, mert szövetségi szin- ten nem kielégítők például a zeneoktatás, a kórustevékenység vagy a fesztiválok elérhető adatsorai, ugyanis az ismérvek nem kellően bontottak (például a zeneoktatást tekintve a képzés tárgya, szintje, a tanulók és az oktatók jellemzői tartományi szinten nem állnak ren- delkezésre egységesen). A zenei foglalkozások hatályos kategóriái ellentmondásosak, elna-
gyoltak, nem egységesek az zenei képviseleti szervek, illetve a tartományi statisztikai szol- gálatok elérhető adatai. Az intézményi adatok nem homogének, például a színházi szakmai szövetség nem határolta el egymástól a prózai és a zenei társulatok személyi adatait. Nem egységes a módszertan, például a műkedvelők zenei tevékenységeire gyűjtött korábbi adatok körében.
A közgyűjtemények részmutatói jó minő- ségűek a múzeumokra és a könyvtárakra vo- natkozóan. A levéltárak elérhető adatai viszont nem egységesek, illetve hiányosak. A közgyűj- temények bevételének és kiadásainak országos egységesítéséhez pótlásokra van szükség, illetve az adatszolgáltatói fegyelmet kell erősí- teni. (A könyvtárak eddig önkéntesen szolgál- tattak ilyen adatokat, de alacsony volt a vá- laszadási hajlandóság.) A közhiteles könyvtár- statisztika a látogatók személyi adatait nemek szerinti bontás nélkül tartalmazza, azonban a mikrocenzus alapján lehetőség van e hiányos- ság pótlására.
Az építőművészet, műemlékek védelme, fenntartása területén 2011 után hiányosak a műemlékekre elérhető adatok, mert megszűnt a kormányzati intézmény szakmai felmérése.
Azóta főként a költségvetési előirányzatok szolgáltatnak eseti adatokat a műemlékek pénzügyi mutatóiról. A személyi háttérre vonatkozó adatok nem kellően bontottak, például a foglalkozások osztályozására a mikrocenzus alapján végeztek becsléseket.
Sok önálló kézművest foglalkoztatnak a műemlékek fenntartási munkáin, de nem érhetők el egységes adatsorok az ilyen tevé- kenységekre.
Az egységes kulturális statisztika kialakí- tásának eddigi eredményeiről két időszaki kiadvány jelent meg. Az egyik a mikrocenzus eredményei alapján a kulturális intézmények foglalkoztatásának mutatóit tartalmazza, a másik az időmérleg eredményei alapján a
1058 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 10. szám 1052–1064. oldal németországi lakosság kulturális tevékenysé-
geit elemzi.
A szerzők felvázolják a 2022-ig tervezett további fejlesztési feladatokat, ezek egyike a kulturális szféra pénzügyi jellemzőinek rend-
szeres értékelése az egységes, országos mód- szertan alapján.
Nádudvari Zoltán, a KSH ny. főtanácsosa E-mail: nadyzol38@gmail.com
Kiadók ajánlata
FÁVERO,L.P.–BELFIORE,P.[2018]: Data Science for Business and Decision Making. 1st Edition. (Adattudomány az üzleti életben és a döntéshozatalban. 1. kiadás.) Academic Press.
San Diego.
A szerzők kötetükben a statisztikával és az operációkutatással egyaránt foglalkoznak, ellentétben másokkal, akik csak az egyikre vagy a másikra összpontosítanak. Érthető áttekintést adnak az üzleti analitika elveiről azok számára, akik kvantitatív módszereket alkalmaznak munkájuk során, illetve rávilágí- tanak a regresszió, az optimalizálás és a szimuláció fontosságára. A fejezetekben a témák kifejtése után gyakorlatok és az azokra adott válaszok következnek. A kötetben szereplő adatállományok szabadon hozzáfér- hetők, amelyekkel a diákok és a szakemberek Excelt, Stata-t és IBM SPSS-t használva dolgozhatnak.
RAY CHAUDHURI,R.[2018]: Central Bank Indepence, Regulations, and Monetary Policy.
From Germany and Greece to China and the United States. (Jegybanki függetlenség, szabá- lyozások és a monetáris politika. Németor- szágtól és Görögországtól Kínáig és az Egye- sült Államokig.) Palgrave MacMillan.
Basingstoke.
A kötet a monetáris politikának és a köz- ponti bankok felépítésének, autonómiájának a kapcsolatát vizsgálja egyes országokban, illetve szélesebb körben, elméleti szinten.
Külön fejezetek foglalkoznak az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Német- országgal, Görögországgal, Oroszországgal, Indiával, Kínával, Japánnal, Brazíliával és a Dél-afrikai Köztársasággal, amelyek az orszá- gok monetáris politikájának, gazdaságának, valutájának és makrogazdasági eredményeinek bemutatása előtt a központi monetáris hatósá- gok történetéről, igazgatási struktúrájáról és függetlenségéről nyújtanak áttekintést. A kötet nemcsak a közgazdaságtannal, a pénzügyekkel és az üzleti világgal foglalkozó kutatók, egye- temi hallgatók számára hasznos, de minden más, a téma iránt érdeklődő olvasó figyelmét is felkelti.
SARRA,J. ET AL.[2018]: Micro, Small, and Medium Enterprise Insolvency: A Modular Approach. (A mikro-, kis- és középvállalkozá- sok fizetésképtelensége: moduláris megközelí- tés.) Oxford University Press. Oxford.
A kötet amellett, hogy áttekinti a kkv-k (mikro-, kis- és középvállalkozások) fizetés- képtelensége esetén jelenleg alkalmazott eljá- rást, bemutatja az ún. „moduláris" megközelí- tést is.
A kkv-k fontos szerepet játszanak a gazda- ságban: egyrészt termékeket és szolgáltatáso- kat kínálnak, másrészt üzleti elképzeléseikkel gazdagítják a piacot. Bár a kkv-k működésére, növekedésére és túlélésére a kedvező jogi- szabályozási környezet jelentősebb hatással van, mint a nagyobb vállalatokéra, a fizetés-
