Az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállítása Magyarországon

(1)

AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGÉNEK ÖSSZEÁLLITASA MAGYARORSZÁGON*

DR. BODA GYÖRGY—KOÓSNÉ DR. BALSAY ÉVA—MOLNÁR ISTVÁN

Az ágazati kapcsolatok mérlegének (ÁKM) összeállítása Magyarországon az 1950—es évek második felében kezdődött el. E tevékenység módszertana kezdettől fogva a statisztika lehetőségeinek széles körű kihasználására és a felhasználói igények minél teljesebb kielégí- tésére épült. Az ÁKM-összeállítás számára a statisztikai környezet kemény adottságokat, a felhasználói igények pedig komoly követelményeket jelentenek. A meglevő adatgyűjtési rendszer sajátosságaitól való túlzott elszakadás a költségek jelentős növekedésén túl az ered—

mények minőségét és így hasznosíthatóságát rontaná, a felhasználók igényeinek nem kellő figyelembevétele pedig az ÁKM-ek összeállításának értelmét kérdőjelezné meg.

A STATISZTIKAI KÖRNYEZET

A statisztikai környezetet az határozza meg, hogya rendszeresen gyűjtött, viszonylag kis pótlólagos ráfordítással hozzáférhető alapvető információk milyen elszámolási egységekre, milyen tartalommal és részletezettségben, továbbá mennyire konzisztens rendszerben állnak rendelkezésre.

Magyarországon a statisztikai elszámolások elsődleges megfigyelési egységei a vállalatok és a termékek. Ezek adják meg a statisztikai számbavétel alapvető dimenzióit. A különböző gyakorisággal és részletezettségben készülő statisztikai jelentések vagy vállalatokra, azaz szervezeti egységekre, vagy termékekre vonatkoznak. Az ÁKM-ek összeállításához szükséges ráfordítási adatokat — népgazdasági áganként eltérő szabályossággal és részletezettséggel - a vállalati (szervezeti) statisztikák biztosítják.

A vállalat mint megfigyelési egység,]ényegesen befolyásolja a belső halmozódást is tar- talmazó kategóriák nagyságát. A vállalati alapon számba vett bruttó kibocsátás csak azokat a vállalati kibocsátásokat Összegzi, amelyek a vállalaton kívüli piacokra kerülnek. A vállalat egyes telephelyei között közvetlen — és így a vállalati kereteken belül maradó -— szállítások nem képezik részét a vállalati kibocsátásoknak. Ez egy lényeges különbség azon országok statisztikáíhoz képest, amelyek a számbavételt az egyes telephelyek (establishments) statisz- tikáira alapozzák, és az ilyen országok halmozott mutatóival a magyar vállalati (szervezeti) halmozott mutatók közvetlenül nem hasonlíthatók össze.

A statisztikai környezet biztosította lehetőségek szakstatisztikánként eltérők. Az ÁKM összeállításának igényeihez legjobban az iparstatisztikai beszámolórendszer illeszkedik. Ennél lényegesen összevontabb formában közölnek adatokat a többi népgazdasági ág szervezetei.

Közöttük is sajátos helyzetet foglalnak el bizonyos, a költségvetés által finanszírozott szol—

* A tanulmány a Badenben (Ausztria) 1988 márciusában megtartott második nemzetközi ÁKM összeállítási konferen- cián elhangzott előadás alapján készült.

(2)

DR. BODA—KOÓSNÉ DR. BALSAY—MOLNÁR: AZ ÁKM MAGYARORSZÁGON 585

gáltató területek, ahol termékcsoportok szerint részletezett rendszeres ráfordítási statisztika egyáltalán nem áll rendelkezésre.

A fentiek értelmében az ÁKM összeállításának szempontjából az adatforrások 3 nagy csoportját különböztethetjük meg. Az első csoportba a táblaszerkesztéshez közvetlenül fel- használható statisztikák tartoznak, ilyenek az iparvállalatok éves statisztikai beszámolói.

A második csoportba azok a statisztikák tartoznak, amelyek alapján az ÁKM igényeit ki- elégítő megfelelő tartalmú és részletezettségű adatok szakértői közreműködéssel összeállít- hatók (építőipar, mezőgazdaság). Végül a harmadik csoportba tartozó területeken (szállítás, kereskedelem, erdő- és vízgazdálkodás, többi szolgáltató terület) csak külön adatgyűjtés alapján lehet megszerezni az ÁKM szemléletű ráfordítási információkat. Ez a rangsor szi- gorúan az ÁKM—összeállítás szempontjából értelmezendő, és itt nem kívántuk az egyes szakstatisztikákat minősíteni.

A FELHASZNÁLÓI IGÉNYEK

Jogos felhasználói igény, hogy az ÁKM—ek az azonos tartalmú kategóriákat leíró sta- tisztikákkal összhangban legyenek. E szempontból a legfontosabb az ÁKM és a népgazda- sági mérlegrendszer összhangja.

Magyarországon az ÁKM-ek a népgazdasági mérlegrendszer szerves részét képezik.

A főbb mérlegrendszeri kategóriák és az ÁKM-ek összegző kategóriái között tartalmi és számszerű egyezőség áll fenn. A gyakorlati megvalósítás során ez az integráció számos prob—

lémát vet fel. Ezek közül a leglényegesebb a következő. Az ÁKM—ek a népgazdasági mérleg—

rendszer korábbinál jóval nagyobb belső koordinációját biztosítják, és a két elszámolás in—

tegrált alkalmazása pontosabb, megbízhatóbb népgazdasági elszámolásokhoz vezet, ugyan- akkor ennek az integrációnak jelentős időbeli korlátai vannak. Az ÁKM-ek összeállítása még a meglevő statisztikai és számítástechnikai lehetőségek maximális hasznositása mellett is költség-, munka— és időigényesebb folyamat, mint a népgazdasági mérlegek összeállítása.

Emiatt a népgazdasági mérlegek mindíg előbb készülnek el, mint az ÁKM- táblák. így a nép- gazdasági mérlegszámítások eredményei- bármennyireis bizonyos input—output összefüggé- sek figyelembevételével készülnek— az ÁKM-összeállítás számára mindenképpen külső meg—

határozottságot jelentenek. Az ellentmondás oldását célzó, az integráció elmélyítésére vonat- kozó elképzeléseinket a későbbiekben ismertetjük.

A népgazdasági mérlegrendszerhez való alkalmazkodás felveti a nemzetközi ajánlások- hoz való igazodás kérdését is. Alapvető népgazdasági érdek, hogy gazdaságunk fejlődését a világ minden jelentősebb régiójának, országának fejlődésével össze tudjuk mérni. így a magyar népgazdasági mérlegrendszernek mindenképpen igazodnia kellett azokhoz a nemzetközi szabványokhoz, melyek szerint az egyes országok statisztikusai dolgoznak. Jelenleg az egyes országok a népgazdasági mérlegeket több nemzetközi ajánlás alapján dolgozzák ki. Ezek kö- zül kettő az ENSZ hivatalos ajánlása, így a szocialista országok által kidolgozott Material Product System (MPS) és a fejlett tőkés országok szakemberei által megalkotott System of National Accounts (SNA). A magyar népgazdasági mérlegrendszer mindkét nemzetközi aján—

láshoz igazodik. Ez természetesen a mutatószámrendszer bizonyos megduplázódásához ve—

zet, és felveti a két rendszer közötti átmenet kérdését.

Ennek megfelelően a magyar statisztika — alkalmazkodva a környező országok statiszti—

kai rendszereihez —— a népgazdasági mérlegeket kétféle felfogásban dolgozza ki. így évente el- készül az SNA ajánlásaihoz igazodó termelési fogalom alapján az ,,összes kibocsátás mér- lege" és a ,,hozzáadott érték mérlege", valamint az MPS ajánlásait szem előtt tartó ,,társa- dalmi termék" és ,,nemzeti jövedelem" mérlege. Az ÁKM—eket az SNA típusú mérlegekkel összhangban dolgozzuk ki. Az elkészült ÁKM-ekből azután az MPS—mérlegkategóriák leve- zethetők.

(3)

586 DR. BODA GYÖRGY—KOÓSNÉ DR. BALSAY ÉVA—MOLNÁR ISTVÁN

Az SNA és az MPS közötti átmenetnek ezt a leírását a tanulmány egy későbbi fejezete tartalmazza.

A további felhasználási igények az ÁKM-táblák szemléletével (tevékenység vagy szer—

vezeti), a szektorok számával, az import kezelésének módjával, az összeállítás gyakoriságával és az elszámolásoknál alkalmazott árakkal kapcsolatosak. Ennek megfelelően Magyarorszá- gon az ÁKM-eket a következő rendszerben dolgozzuk ki. A nemzetközi gyakorlatnak is megfelelően 4-5 évenként mintegy 100 szektoros ÁKM-tábla készül, amely a statisztikai adat- gyűjtési rendszer állandó elemein túl kiegészítő adatgyűjtésekre is támaszkodik. Ezt a mérle- get szervezeti és tevékenységi szemléletben egyaránt elkészítjük. A közbeeső években évente összeállítjuk - folyó és összehasonlító áron is — a népgazdasági mérlegrendszer szektorbontá- sával megegyező, 20-25 szektoros, szervezeti és tevékenységi szemléletű ÁKM-táblákat. Az elkészült mérlegek minden esetben elkülönítve mutatják a hazai és az import eredetű ráfordí- tásokat. A végeredményt jelentő ÁKM-eket pedig ún. alapáron dolgozzuk ki. Az alapáron számba vett termékek értéke nem tartalmazza a termékekre rakodó szállítási és kereskedelmi árrést, valamint a forgalmi adót, de tartalmazza az adott termékre kifizetett támogatásokat, dotációkat. Ez az ár a gyárkapun belüli termelési költségeket igyekszik megragadni. (Koráb- ban termelői, illetve nettó termelői árnak nevezték.)

AZ ÁKM-TÁBLA SZERKESZTÉSE

A Központi Statisztikai Hivatalban a Közgazdasági főcsoport Népgazdasági Modellek osztálya alapvetően az ÁKM összeállításával foglalkozik, de munkájában több ponton tá- maszkodik más főosztályok wéldául az Iparstatisztikai, a Kereskedelmi és Közlekedési Sta- tisztikai, a Mezőgazdasági Statisztikai, a Beruházási és Építőipari Statisztikai főosztály) munkájára.

Ha figyelembe vesszük azon pótlólagos szerződéseket is, melyeket az egyes főosztá—

lyok munkatársai az ÁKM érdekében külső vállalatok, illetve minisztériumok munkatár—

saival kötnek, akkor az ÁKM összeállításában részt vevők száma több mint 100 fő. Termé- szetesen ez nem egy állandóan foglalkoztatott létszám, csak az alaptáblák őtévenkénti ösz- szeállításának időszakára vonatkozik. Azokban az években, amikor nagy ÁKM nem készül,

az ÁKM—táblák szerkesztését csak az ÁKM összeállításáért felelős osztály (7 fő) Végzi.

A vázolt felhasználási igényeket kielégítő táblarendszer kidolgozása a statisztikai háttér adottságaira építve az SNA ,,make" és ,,use" mátríxainak összeállításán alapul. E két alap- mátrix segítségével azután mind a szervezeti, mind a tevékenységi szemléletű ÁKM-táblák előállíthatók.

A továbbiakban vázlatosan összefoglaljuk e folyamat főbb lépéseit.

A peremfeltéíelek és a termékelőállítási (,,make") mátrix

Mint említettük, a népgazdasági mérlegek összeállítása során elkészül az összes kibo- csátások és a hozzáadott érték mérlege. Az e mérlegekben publikált adatok egyben a szervezeti besorolású ÁKM-tábla peremértékeit is jelentik. (Lásd az 1. ábrát.) E két mérleg megha- tározza a tevékenységi besorolású ÁKM-tábla számos adatát, az ágazati bontású peremeit viszont a most bemutatandó ,,make" mátrix rögzíti. (Lásd a 2. ábrát.) Ez utóbbi összeállítása már az input—output táblaszerkesztés önálló lépése.

A ,,make" mátrix a tevékenységi (termékcsoportokra vonatkozó) és szervezeti szemléletű kibocsátások között teremt kapcsolatot.1 Ez az elszámolás azt mondja meg, hogy adott szer-

! A továbbiakban a termékcsoportos és a tevékenységi dimenziók közé egyenlőségjelet teszünk, és mindig tevékeny- ségi dimenzióknak tekintjük. Statisztikailag a kettő nem azonos. A tevékenységi elszámolások fogalma szélesebb, mint a termékcsoportos elszámolásoké. (Például a szolgáltatások nem jelennek meg termék formában, viszont fontos tevékenysé- geket jelentenek.) A tanulmány gondolatmenetét azonban nem zavarja, ha azonos kategóriaként kezeljük őket.

(4)

AZ ÁKM MAGYARORSZÁGON

587

vezet összes kibocsátása milyen termékcsoportokból (tevékenységekből) áll, illetve hogy adott tevékenységet mely szervezetekben (ágazatokban) és milyen terjedelemben végeznek.

I . ábra. Az ÁKM összeállításának szervezeti peremfeltételeí

! népgazdasáy

ákszis É/Msá/ása/hak ( mán/eye

!! bazzáaa'a/l ( állát— mér'/eye

,

A szg/wzef x

szemezgh'áesam/a'szi

ágaza/Maprsa/a/ak Min/(ge'

Forrás

Feűaszoá/ás

Forrás

fe/úaszná/ás

MA)" fen/ndi szerveze/ek * Táíú/szp/yá/la/a' szem/eze"!

l/aza'awyag—fk/Ilasmá/ás /mpanfmyay—fb//Iaszná/ás fe'/Mű/lmmáűs Mami/wo űpmeif'aa'ál' (WM/aga fen/nala" fil/lasmá/a'sp/bct'ámn kaviat/ali tív/ék e/emek á'pzzáída/f ár:/ik 055255 iii/mí al.;pá/vav Mé'yJSZ/Yd' imad/V [en/neka'dk egyen/ay:

Összes fun/vás

Xi Inehgazdasagregyfsaaza'asáyi szerveze/emu khm/aksi a/apápaf/

Z — 7 'A',-

3 - kpméxfaa'a'k agyar/ege Z — fugg/a' le'/vme/ifa/óaszná/ás _§_ — ősszes uágsú'fayyasz/is

A - átruházását __.S_ -— Irisz/elállnak _E_ — árpa/ff

_I_J - /M,dűf'/

,.—

gi Anebgzzn'aságewgs szervre/nám mpg/mmal hozzáada/f érv/ik

Z ' 7 '!i

L - fermikaa'a'x' egyen/Bye

Z — Ó'm'es vigsó'fagyasz/ás _p_ — Bem/felásni

_S_ — Kész/e/Vá/fazás _E__ — Expo/If

_LJ — Impaf'f

MPS Ir/kyiszűa" ánpar/

felme/a" TEFMÉI'JJÉI' egyen/ege WWW—WM Temze/á' el?!) hívná/ások

halasz/ás, Izmbázás 70435; KESZ/flrá/fazásak, ágon/7!

saw/fali l/f'wí fk/flasmá/ás szerveze/' álrszesen

ácsm— k/láacsá/ás

%

, 'G— Ókszegzp'svn i __ VíyleJZ/űp

x'; _x_

1 /

G F F

x',- 1/ F

!?

' Az ágazati felbontást az SNA—MPS—átmenettel foglalkozó részben értelmezzük.

(5)

58 8 DR. BODA GYÖRGY—KOÓSNÉ DR. BALSAY ÉVA-MOLNÁR ISTVÁN

2. ábra. Az ÁKM összeállításának tevékenységi peremfeltételcí

A TERMÉKELÖÁLL/TÁS/ ,M/J/rf" MÁr/mr

annaühú

' ' . a . .

MPS/ppmg/i 352325 M — a.mal—eWagy/armákda'al/f/as/ mál/'I")!

aumankk nwmmv

r———*—v—J——s

X — anaayazdasa'g ősszes háamá/ás; almára"

MAS term/á'

lm'ípmámé , , , , , _

' , x —anmwmhsya%müwkdwm%nw

E%%wyűw% [áá " % : húhmw%%nwműámműhm€mm

i /' ,.tza/yá/la/a'

hwkmm? ,. n —amWw%wüdmawhwuwáw

! X szepfeze/zl— nerm/i igaza/i ünn/ásban 4 TEVÉKENYSÉG x TEVÉKENYSÉG/ BHURULÁS'Ú ÁGAZAT/ A'lPKSÚZAI'ű/l' MÉR! 555

[WS lf/Pgész/Yi impo/vf

Irma/a' Wmi/ralék egyen/eye /"ifi/155379? firma/irí/űá/Zapsá/ámk

Fay/eszű; deny/151755

gif/ÖN; Kész/e/rá/fozás, árpa/V

la:/rí ,? Ifysiá/úesmá/ás összesen

éwes k/áacsá/a's

!

MR? lenm/ifevál—myse'gzk !

___—,"...! .,. ____

Máá/' szolgá/faló ffi/ÉÁ'Eűj/JE? ! /

laza/ányay—é/úaxmá/ás i ,/-

Impan/anyag-fe/lzasmá/is ' 0 ' , %-

Terme/ifew/1555 almára/7 W %W%%

kméiadzíl' egyen/eye %-

kom/í fel/)::ználisp/bciámn " 5 [Di-§ if %B l/azzáaa'a/f amit ela/nu

le...-___.____

l/azzáaa'a/f én!!!

__ agya,; s,,

ászt: lhpa/ a/zaámo Z A vagy asz/ap

Maffy/"fi /'/77,aa/'f 0 / /

[gpmilao'ák egyen/eye F F

Összes Hamis 4 l/ F R

Az elsődleges termékfelhasználások ,,use" mátrixa

A peremfeltételek összegyűjtése, illetve előállítása után a legfontosabb lépés a termék- felhasználások (,,use") mátrixának összeállítása, amikor beszerzési árakon számba vesszük az egyes szervezetek által felhasznált termékeket. (Lásd a 3. ábrát.) (A felhasználók között természetesen nemcsak szervezetek vannak, hanem felhasználóknak tekintjük az egyes végső felhasználási célokat is. így például a végső fogyasztási vektor kidolgozásával foglalkozó előadó ugyanúgy használja a fogyasztásstatísztika termékcsoportos adatait, mint a gépipari ágazat előadója a gépipar anyagfelhasználási statisztikáit.) Itt a felhasznált termékek értéke még magában foglalja a beszerzéshez tapadó árréseket és fuvarköltségeket, és nem különböz- teti meg a hazai és import eredű felhasználásokat. Ennek oka nagyon egyszerű: a statiszti- kákból csak ilyen adatok nyerhetők. Ez a mátrix tehát még közvetlen leképezése az adott statisztikai környezetnek.

(6)

AZ ÁKM MAGYARORSZÁGON 589

3. ábra. Az elsődleges felhasználások "use" mátrixának sémája fe/liasz/JJVa' fogyasz/Ji:

J'zr/wze/et Jem/fázis

Úkzé/rá/lazás [rpg/'I

arszt:

[Warm/ás Tevékeny/ságú

(fenméktmpan/at)

A 1

Á/áZ/Iiiűiff ! 0

A'mrsim'e/z'm " 0

Elé/'rza/yJY/a/á szervezd (! 0 : "

Madar/anyag — felhaszná/ás (! !

árnál—adók gyen/ege :: !

7'0

1'1/1

Minden olyan további lépés, mely a népgazdasági mérlegrendszer irányába mutat — így az import eredetű anyagfelhasználások, a fuvarköltségek, a kereskedelmi árrések, valamint a termékadók és támogatások egyenletének leválasztása -— már az ÁKM—táblaszerkesztés feladata.

A termékfelhasználási (U) mátrix összeállításánál az egyes részterületek előadóinak csak azt a követelményt kell figyelembe venniük, hogy az általuk szállított -— A blokk egyes oszlo- pait jelentő — alapadatok végösszegükben igazodjanak a népgazdasági mérlegrendszerhez.

ami ugyanis adott. Az egyes részterületek előadói tehát az YU (az egyes szervezetek felhasz- nálása termékekből, illetve az egyes végső felhasználási célokra jutó összes termékkibocsá—

tás) végösszegeket megkapják. így az U mátrix általuk elkészített vektorai a népgazdasági el- számolások konzisztencizt—követelményeinek már megfelelnek.

Az elsődleges felhasználások összegének levezetése a népgazdasági mérlegrendszerből

a következő:

1*U:£—§——2 56: [xv C, D, s, E]

§: Ig., 0, 0, 0, 0]

2: [Z., C,, D,, Sz, Ez]

ahol :

z, — az egyes szervezetek által felhasznált összes kibocsátás a többi szolgáltató szervezet* ki- bocsátásából.

C, — a fogyasztásra jutó összes többi szolgáltató tevékenység, Dz — a beruházásra jutó összes többi szolgáltató tevékenység,

Sz — a készletváltozásban elszámolt összes többi szolgáltató tevékenység.

E, — az exportra jutó összes többi szolgáltató tevékenység.

Az U mátrix a népgazdasági mérlegrendszerrel csak részben konzisztens. Az YU össze—

gek már illeszkednek a mérlegrendszer összefüggéseihez, de az U1 összegek még nem.

Az Ul vektor elemei az egyes termékcsoportokból rendelkezésre álló összes forrást tartal—

mazzák, és ez több, mint a mérlegrendszerben alapáron számba vett kibocsátások összege.

' A többi szolgáltató szervezetet a magyar statisztika nem anyagi ágaknak is nevezi.

(7)

590 DR. BODA GYÖRGY—KOÓSNÉ DR. BALSAY ÉVA— MOLNÁR ISTVÁN

A többlet az import, amit most le kell választani. Ugyancsak le kell választani a beszerzési áras kibocsátásokból a szállítási és kereskedelmi árréseket, valamint a pénzügyi tételeket (támogatásokat és elvonásokat), hogy eljussunk a mérlegrendszer alapáras kibocsátásához.

Ezek az U mátrixon különböző korrekciókat jelentenek, amelyek input vektorai az alábbiak:

:

ki — kiegészítő import, tartalma: a külkereskedelmi statisztikákból átvett népgazdasági im—

port termékcsoportos bontásban (Vki—cl),

k 5 — az egyes termékcsoportok kibocsátásaira jutó szállítási árrés a f uvardíj—statisztika

alapján, ,

k'c — az egyes termékcsoportok kibocsátására jutó kereskedelmi árrés a kereskedelmi statisz- tikák alapján,

kg - az egyes termékcsoportokra jutó támogatások, illetve az azokra kivetett termékadók egyenlegei a népgazdasági mérlegrendszer pénzügyi elszámolásai alapján,

k'; — az MPS által nem termelőnek minősített szolgáltató szervezetek kibocsátásai ugyancsak a népgazdasági mérlegrendszer adatai alapján.

A korrekciók menete a következő :

k, -———* K —* k,

ahol :

ke — a termékcsoportos besorolású oszlopvektor (kczKl),

K — a termékcsoport x felhasználó (vagy szervezet, vagy végső felhasználási cél) besorolású mátrix,

k, — a felhasználó (szervezet vagy végső felhasználási cél) besorolású sorvektor (k,:l'K).

Az egyes korrekciós lépéseknél a rendelkezésre álló termékcsoportos besorolású oszlop—

vektorból indulunk ki. Annak tételeit különböző további cenzusok, illetve becslések segitsé- gével felhasználókhoz rendeljük. Az így létrehozott mátrix dimenziói megfelelnek az U mátrix dimenzióinak. Ezt követően az így létrejött mátrixot a tevékenységi dimenzió szerint össze—

gezve, eljutunk a kívánt szervezeti sorvektorokhoz, és ezzel megragadtuk a felhasználói szervezetek, valamint a termékcsoportok közötti átmenetet.

A korrekciós mátrixok elkészítésénél minél több mérési információ beszerzésére törek- szünk. Ezek hiányában az oszlopvektorok mátrixba fejtésének alapját az U mátrix elosztási arányai jelentik. Természetesen ezek a mátrixok többet jelentenek egy technikai értelemben vett korrekciós táblánál. Önmagukban is értelmezhető, statisztikailag hasznosítható táblákról van szó, melyek az ÁKM összeállításának fontos közbülső termékei.

A fenti módszerrel a következő korrekciós mátrixokat készítjük el:

K' — import mátrix,

K' — szállítási árrésmátrix, K' — kereskedelmi árrésmátrix,

KP — támogatások és termékadók egyenlegének mátrixa,

K' -— a_z MPS által nem termelőnek minősített szolgáltató szervezetek kibocsátásainak mát-

rixa. .

E mátrixok oszlopirányú összegzésével a következő vektorokhoz jutunk:

ki — importanyag-felhasználás vektora,

k: — közlekedési kibocsátások sora, az egyes szervezetek, illetve végső felhasználási célok köz- lekedési ráfordításai,

k; -— a kereskedelmi kibocsátások sora, az egyes szervezetek, illetve végső felhasználási célok kereskedelmi ráfordításai,

kí; — az egyes szervezetek ráfordításaiba beépülő, illetve az egyes végső felhasználási célokra jutó támogatások, illetve termékadók sorvektora.

(8)

591 A K5 mátrixnak az U mátrixon belül megvan a helye, így itt az oszlopon belüli összeg- zésekre nincs szükség.

A korrekciók technikai lebonyolítását a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra. Az elsődleges termékfelhasználások korrigált mátrixa felhaszná/a' fogyasz/ás

szerveze/ek Bem/ááá;

űrz/e/rá/fazis [img/ff

onzes, lepese/ás

! T l !

Eyexfenyseyek .

(few/nitcsamn/ak) " 'A'/(" ""N"/( , Kál/elfedés

ki;

Kereskedelem l'! :0

*:

7á'áú/ sza/yá/fa/á sza/wait M

lmpan/anyag—fe/haszná/á's el

Ter/nőknél? egyen/ege H'

/'(/ 7'01

Az így létrejött Ú mátrix sorai kiegészültek. így minden felhasználói szervezetnek megfe-

lel egy termékcsoport, továbbá az importanyag—felhasználás, az árrések, valamint atámoga- tások és termékadók leválasztása miatt az U mátrix kibocsátásai alapáron értékelődnek.

Az U mátrix oszlopainak összege í gy maga a tevékenységi összes kibocsátás.

A tevékenység — szervezeti átmenet

A tevékenység—szervezeti átmenet lényege, hogy a szervezeti ÁKM előállításához az U mátrix termékcsoportos dimenzióját transzformáljuk szervezetire, a tevékenységi AKM előállításához pedig a szervezeti dimenzióját transzformáljuk tevékenységüe e séma szerint:

Szem- Végső fel/zasz—

zefek na'/ásieé/ok

ÖVÉÉIIIySÉyIÉ U

(fenmélfcsapor'fak)

Szerw- Végre" fel/msz- l'erékmysíyek Végső fe/lzasz- ze/ek Izé/ási z'é/ok l/ffme'iaepw'lmt) na/as/ [e'/ak

FW

IP át 0 s! a(—

Szweze/ek Ai l/írwíiímím/M) A;

A transzformáció lényegét két egyenlettel írjuk le.

A; :M, (%)—1 U?

III

Az /1/ egyenlet szerint az í—edik termékcsoport kibocsátásai olyan mértékben tartoznak alj-edik szervezethez, amekkora a j—edik szervezet részesedése az i—edik termékcsoport ter-

(9)

melésében. így az U mátrix ráfordítási tételei újra elosztódnak az egyes oszlopokon belül a sorok között. Feltételezzük, hogy az egyes szervezetek ugyanazt a termékmennyiséget (te- vékenységhalmazt) különböző termelő szervezetektől szerzik be azok piaci részesedéseinek

arányában.

Ul :Ag - M(x,)—1 /2/

ahol:

Úl — az U mátrix kvadratikus belső négyzete,

A; — a tevékenységi ÁKM kvadratikus belső négyzete.

Itt feltételezzük, hogy adott szervezet ráfordításai egyenlők az általa termelt termékek rá- fordításainak összegével, azaz az egyes tevékenységekhez tartozó technológiákból aszerint súlyozódik össze, amilyen arányban ez a szervezet a különböző termékeket termeli. Ez utóbbi egyenletben az A; mátrix az ismeretlen, melynek meghatározása a következőképpen tör-

ténik:

ALzÚl(M(x,)"1)"1. /3/

Már itt szeretnénk megjegyezni, hogy az általunk használt közgazdasági feltevések nem minden esetben tükrözik a valóságot. A bemutatott transzformációkat magunk is mechanikus eljárásoknak tekintjük, és a transzformált mátrixokat a véglegesítés előtt minden lehet- séges szervezeti és tevékenységi információ alapján ellenőrizzük. Ha kell, a mechanikus eljá- rások eredményeit módosítjuk, és csak ott adunk nekik teret, ahol nem rendelkezünk más információval.

Az alkalmazott eljárás nagy előnye, hogy az U termékfelhasználási mátrixot és az M ter- mékelőállítási mátrixot lényegében minden évre elkészítjük, és így viszonylag kisebb munka- és költségráfordítással folyamatos input-output adatszolgáltatást tudunk biztosítani.

A transzformáció eredményeként nyert és a rendelkezésre álló pótlólagos információk alapján módosított mátrixokkal az 5. ábrán bemutatott mérlegek az alsó szárny kivételével már feltölthetők.

Az alsó szárnyat a vállalati mérlegbeszámolók alapján először a szervezeti ÁKM-re ké- szítjük el. A tevékenységi alsó szárny azon részét, melyre tevékenységi információ nincs,

a /3/ egyenlet mintájára a szervezeti alsó szárnyból állítjuk elő:

chH,(M(x,)'1)'1, /4/

ahol :

He - a tevékenységi alsó szárny, H. — a szervezeti alsó szárny.

Az SNA—MPS-átmenet

A magyar népgazdasági mérlegrendszer — amint arról már a bevezetőben szóltunk — az SNA-szemléletű mérlegek mellett MPS-szemléletű mérlegeket is előállít. Ezek az SNA-szem- léletű mérlegekből kÖZVetlenül nem vezethetők le, de létezik egy olyan algoritmus, amely az SNA-szemléletű tevékenységi ÁKM-en keresztül átmenetet biztosít az SNA- és az MPS- szemléletű népgazdasági mérlegek között. A továbbiakban ezt ismertetjük.

Az MPS az egyes kategóriákat eltérő tartalommal definiálja. így az MPS—rendszerbe való átmenetnek saját peremfeltételei vannak, melyek a korábban bemutatott SNA-perem—

feltételektől több ponton eltérnek. ,

Az eltéréseket az 5. ábra foglalja össze.

(10)

593

5. ábra. Az MPS-rendszerbe való átmenet peremfeltételeí

fan/fás

! lipfaon/

fer/mék mén/eye

fel/iaszaá/ás

f

forrás

anmszijá'mdp/fm ( mán/ey:

fel/laszaá/ás

k

r

MAS" fenme/i/ewíl—Myn'gek

_ !! úrék/wagy x . ,

fzuiienyse'gf 4 l/azwanyag—lá/Ilambs MAS" igaza/í lmpon/anyay.É/lzasznális kapcsok/ak min/eye ámú/basmáűs agyára/;

kmaiéadók pam/eye Él!/mű fi/fmznaÉsp/átia'mn Hozzáada/f ír!/ik e/emal—

lyzzáao'af/ él?/áá Ússzes iapu/ egni/van It'/?yisz/fí impa/v/

ü/műaa'a'á egyen/eye ősszes för/'a':

C

XII/75 ! népgazdaság MAY fama/a' ff/tDPe/iyséye/ a/epárvm

XMPS _ 776/1pr

FMPS — )?nműada'! gyen/ege

PIPI/'S C

-

MAC fa/ya' ferne/ó" ÉMaszrzá/a's

— JWPS végso" Úgyan/ás

— MPS ne'/la' beruházás

— MPS kész/e/rá/lazás

— fxlaan/

— //77,aa/'/

ms ! népgazdaságMPS/erme/i/th/weye/

!; á/fa/mfy/ázr'me/l nemzeh'já'rm'e/em

űMP—S' .. 7757";

FMPS — ünméáa/ü egyen/fg!

777? — MPS végsifay/asz/is

"MPS — MP! nef/a'áffuáázjs sms — IM! készült/370155 E — [wa/'I

; - law/'I

MPS érme/a"

favéktnysígek Hagin/70" izma/Ir Dnmiisda'i egyen/tie

Terme/á' tÉ/u' h'áatsá/ásalv

Fagyaszűaőem/yífás, kialt/állná; f:;ao/vl 1 férfi fe/óaszná/ás isszeserl

Úkszes k/batsá/ás

4

%

?: , öm; "

x MPS, m.; 0.952:ng sor

(: * [lay] asz/ap

/ /

ír FAVI-7 FMPJ' XC p ,ó'l , Fun: [ms

1 Az MPS-rendszernek az SNA-ajánlásoktól alapvető eltérése az összes kibocsátások (ter- Iés) fogalmában van. Az MPS-ajánlások a termelést az SNA-ajánlásokhoz képest számos _ton szűkebben értelmezik. A szolgáltató tevékenységek jelentős részét — ezeket az MPS omrendszere ,,nem anyagi tevékenységeknek" nevezi — nem tekinti termelő tevékenység-

(11)

nek. Ezeket csak az MPS által is termelőnek tekintett tevékenységek ráfordításaiként, illetve kibocsátásaiként számolják el, de a mérlegrendszerben önálló kibocsátó szektorokként nem jelennek meg. Ez számos olyan módosuláshoz vezet a mérlegrendszerben, amelyet az ÁKM

alapján szemléletesen be tudunk mutatni.3

Az SNA típusú tevékenységi ÁKM belső négyzete négy blokkra bontható:

lüwkwndő ühanaMáM

ünkmm? hw%mmú

:

l

!

MPS ferne/a" ,; : 4

bukna? MW : M"

!

l 7

———————————— r——————-— 5146

!

űhWamgáhVi , : A

felírta/say MW : m

!

Az MPS típusú tevékenységi ÁKM belső négyzete az AMM blokk lesz. A többi szolgál- tató tevékenységnek az MPS termelő tevékenységektől való anyagfelhasználása —— az AMN blokk—aggregálódikavégső fogyasztás oszlopába. Az MPS termelő tevékenységeknek a többi szolgáltató tevékenységtől való felhasználása — az ANM blokk — egy sorvektorként lekerül az alsó szárnyba, ahol ,,nem anyagi szolgáltatások igénybevétele" címen szerepel. A belső négy- zetből csak a többi szolgáltató tevékenység önfogyasztása — az ANN blokk —— tűnik el. Ez a változtatás biztosítja, hogy az MPS által termelőnek tekintett tevékenységek terjedelme mind az MPS, mind az SNA típusú ÁKM-ekben ugyanaz. Az XCM P 5 megegyezik az Xc azon blokk- jával, melyet mind az SNA, mind az MPS termelőnek tekint. Az MPS típusú ÁKM oldal- szárny tételei közül a fogyasztás és az alsó szárny tételei viszont csökkennek, így C'" 5 (C , valamint GM" ( G. Mivel a beruházásokra és exportra jutó többi szolgáltatás nem jelentős, a beruházás, a készletváltozás és az export mindkét rendszerben nagyságrendileg ugyanaz.

A fent kifejtett SNA és MPS közötti átmenet csak az átmenet lényegét mutatja be. A va- lóságban a két rendszer közötti további eltérések miatt, valamint amiatt, hogy egy konkrét ország esetében az ajánlások által szem előtt tartott statisztikai alapelvek és az ország statisztikai gyakorlata között is eltérés van, az átmenetnek még számos további lépése van. Ezek azonban csak adott országra vonatkozóan értelmezhetők. Ezt példázza a francia INSEE és a

magyar Központi Statisztikai Hivatal vállalkozása (3), amely minden ilyen SNA és MPS

közötti átmenethez hasznos útmutatót ad.

AZ IDÖBEN FOLYAMATOS ÁKM—MUNKA

Az ÁKM összeállításának vázolt munkaigényes és költséges folyamatát minden részleté—

ben —— a nemzetközi gyakorlathoz igazodva — csak ötévenként egyszer hajtjuk végre. Szeren- csés körülmények esetén a nagy mérleg, amelyben a szektorok száma 100 körüli, két év alatt készül el. Magyarországon nagy mérlegek 1959—ben, 1961-ben, 1965-ben, 1968-ban, 1972-ben, 1976-ban, 1981-ben és 1986—ban készültek. Ezek a minden szempontból a lehető legjobban megalapozott input-output táblák jelentik a folyamatos ÁKM—munka sarok- pontjait.

' Az SNA- és az MPS-kategóriák eltéréseit foglalja össze (8).

(12)

Az előzőkben bemutatott táblaszerkesztés mellett kialakult egy folyamatos előrejelző és interpoláló táblaszerkesztés is. A népgazdasági mérlegszámításokkal szinkronban évente kidolgozzuk az ún. kis mérlegeket, melyek a nagytól két szempontból különböznek. Szekto—

raik száma jóval kisebb, körülbelül 20. Előállítási módszerükben pedig jóval több a becslés, mint a nagy mérlegeknél. Itt messzemenően támaszkodunk a nagy mérlegekből nyerhető arányokra.

A magyar Központi Statisztikai Hivatal így minden évre közzétesz egy folyó és változat- lan áron számított szervezeti és tevékenységi input—output táblát. Ezek minősége változó.

A nagy ÁKM összeállításának évétől távolodva a változatlan arányokra épülő becslések bi- zonytalanabbá válnak, de a folyamatos input-output munka szempontjából az így kialakult

idősor sok tekintetben hasznos.

A számítástechnikai háttér kiépülése az utóbbi időben lehetővé tette, hogy a kis ÁKM- készítésében egyre inkább korlátozzuk a becslések szerepét. Korábban a kis ÁKM készítése arra a hagyományos módszerre korlátozódott, amely tényadatok alapján, a népgazdasági mérlegekhez igazodva kidolgozta az alsó és az oldalszárnyat, a belső négyzetet pedig a leg- utolsó rendelkezésre álló nagy ÁKM technológiai együtthatói alapján az ún. RAS-technika segítségével illesztette az így kialakult keretek közé:!

Az utóbbi évek fejlesztései eredményeként ettől a gyakorlattól sikerült elszakadnunk. Ma már a kis ÁKM ugyanazon módszertani lépéseken keresztül készül el, mint a nagy ÁKM.

A kis ÁKM-ekhez is kidolgozzuk az U, az U termékfelhasználási mátrixokat, valamint az M termékelőállítási mátrixot, és a kis ÁKM-ekben ebben az ,,use—makell-rendszerben állnak elő.

Eltérés csupán az, hogy az U mátrix elemei közül csak a legnagyobb koefficienseket tudjuk alapadatokkal alátámasztani. Amire nincs információnk, azt a legutolsó rendelkezésre álló nagy ÁKM arányai alapján becsüljük. A becsült elemek száma a kis ÁKM készítésének folya—

matában igen nagy, de a nagy ÁKM előállításával megegyező folyamatba lényegesen több tényadatot tudunk bevinni, ami a becslések pontatlanságát jelentősen csökkenti, a RAS-jel- legű mechanikus illesztési módszereket pedig egyre keményebb korlátok közé szorítja.

AZ ÁKM-ÖSSZEÁLLlTÁS És A MODELLEZÉS

Az ÁKM-összeállítás itt bemutatott módszertana nagymértékben a statisztikai adatok felhasználására épül, de legalább ilyen nagy mértékben a statisztikai becslések rendszerére is.

Ez utóbbiakat igyekeztünk egységes rendszerbe foglalni, így a módszertanban igen jelentős szerepet kapott a modellezés, a modellezés jellegű becslések konzisztens rendszere.

Norbert Rainer felveti, hogy a leíró statisztika mellett mi a szerepe a modellezésnek (4).

Mia két fajta megközelítés egységét hangsúlyozzuk. A statisztika alapvető feladata az infor- mációk gyűjtése, feldolgozása. A módszertan statisztikai megalapozása tehát elsődleges,a etőségek határáig kielégítendő követelmény. Az azonban illúzió, hogy olyan magas feldol- ttsági fokú statisztikai rendszereket, mint az ÁKM vagy a népgazdasági mérlegrendszer, llezés jellegű becslések nélkül, csupán statisztikai alapadatok aggregálásával össze lehet latni. Ráadásul ennek a viszonynak még a változási iránya sem egyértelmű. Néha az alap- statisztikai információk némelyike is megkérdőjeleződik, illetve a rá vonatkozó adat- ta megszűnik. A teljes körű méréseket egyre szélesebb körben váltják fel a mintavételen becslések. A jövőben jó néhány ilyen változás várható. Ezek helyét épp a modellezés ' ki.

RAS-technika részletes ismertetése meghaladja e tanulmány kereteit. Ez egy olyan iteratív eljárás, amellyel egy

"összesen oezlopához, majd az összesen sorához ille-müxik. Termeszetesen az oszlophoz illesztés elrontja a és megfordítva. Ha viszont ezeket az illesztéseket többször egymás után megismételjük, akkor meghatáro- Mutat már az eltér—ask jelentéktelenné válnak, és így a tábla mind az oezlopősszesenekhez, mind a sorössze- - .(Lhd Glattfelder Péter: A RAS-módszer kialakulása és főbb alkalmazási területei. Statisztikai 8—9 IZ. 884-894. old.)

(13)

596 DR. BODA GYÖRGY—KOÓSNÉ DR. BALSAY ÉVA—MOLNÁR'ISTVÁN

A korszerű statisztikai munkának nézetünk szerint mindig a kettő, adott lehetőségeknek leginkább megfelelő kombinációjára kell épülnie. Ez egyszerre feltételezi a legjobb statisztikai megalapozottságra való törekvést, illetve a modellrendszerű konzisztens becslések minőségé-

nek javitását. További fejlesztési elképzeléseink is e két szempont egységére épülnek.

ÁTÁRAZÁSOK

Az inüatorikus tendenciák felerősödése következtében az átárazások szerepe az ÁKM- munka során is megnőtt. Ezért a folyó áron összeállított input-output tábláinkat minden esetben átárazzuk a népgazdasági mérlegszámitások mindenkori összehasonlító árára.

Be kell ismernünk, hogy átárazási módszertanunk jelenleg a magyar input—output tábla- szerkesztés leggyengébb eleme, amennyiben az ,,egy szektor — egy termék — egy ár" alapfel- tevésre épül. Számos tapasztalat mutatja, hogy ez a feltevés nagyon durva, és ettől minél ha- marabb szeretnénk magunk is elszakadni (7). Ennek azonban nagyon sok, az input-output munka keretein túlmutató feltétele van. Reméljük, hogy ezeket előbb-utóbb sikerül meg-

teremteni.

Azért az ,,egy szektor — egy termék — egy ár" elvet a magunk keretei között igyekszünk maximálisan korlátozni. így például a népgazdasági mérlegszámításokbo'l, a külkereskedelmi statisztikából és egyéb szakstatisztikákból külön árindexeink vannak a folyó áras mérlegeink peremértékeire, az exportra, az importra, a hazai felhasználásra, az alsó szárnyi tételekre stb.

Az átárazás ezért mindenképpen hasznos eredményre vezet, mivel az árváltozások kiszűrését, ha nem is tökéletesen, de eredményesen kezeli. Változatlan áras ÁKM—cink ugyanúgy be—

illeszkednek a változatlan áras népgazdasági mérlegek rendszerébe, mint folyó áras társaik, és ez a közgazdasági elemző munkát nagymértékben segíti. A megoldást azonban semmikép- pen sem tartjuk a lehető legjobbnak.

A továbbfejlesztés során a dán és a holland tapasztalatokat tekintjük példaértékűeknek, valamint azt, hogy az átárazások lehetőleg egy ármodell kereteiben, annak segítségével haj- tódjanak végre ((2), (10), (l l)). Az ezzel kapcsolatos fejlesztő munkának azonban még nagyon a kezdetén vagyunk.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK Jelentősebb fejlesztéseket két ponton indítottunk el.

Az első a folyamatos input-output munkával kapcsolatos. Mivel az aktuális gazdaság—

politikai döntések nagymértékben épülnek a tárgyidőszaki adatokra, az input-output mód- szerek terjedését jelentős mértékben korlátozza az a tény, hogy megalapozott ÁKM—elszámo- lások csak viszonylag nagyobb időbeli késéssel állnak rendelkezésre. Az időbeli késés oka az ÁKM-elszámolások munkaigényességében rejlik. Bármennyire is fejlődik a számítástechnika, bármennyire is javul az ÁKM összeállításának szervezettsége, az ÁKM elkészítéséhez szüksé- ges időt a minőség rontása nélkül nem lehet a népgazdaságimérleg-számítások időigényének szintjére szoritani. Ha viszont építünk az input-output mérlegek adataiban levő struktúrák viszonylagos stabilitására, ha megfelelő tapasztalatok alapján kombináljuk az ÁKM kons—

tans arányait a népgazdaságimérleg—számítások viszonylag gyorsabban elkészülő végössze- geivel, akkor a népgazdasági mérlegekkel egy időben elkészíthető egy ,,várható ÁKM", amely csak előzetes, nem végleges ÁKM-tábla, de belső arányaival már érdemben hathat a nép- gazdaságimérleg-számításokra és az arra épülő elemző munkára. Az első ilyen várható ÁKM-et 1986-ra készítettük el. A végleges tapasztalatok majd az 1986. évi tény-ÁKM elké—

szülte után szűrhetők le.

A második fejlesztés a társadalmi elszámolási rendszerek, így az első magyar társadalmi elszámolási mátrix (SAM) kidolgozása 1986-ra. Ez lényegében az input-output-rendszernek

(14)

a Stone-féle általánosítása, mely a jövedelem-újraelosztások és a költségvetési kapcsolatok explicit megjelenítésével a népgazdasági szintű mutatószámok jóval gazdagabb rendszeréhez vezet. Angol megfelelője a Social Accounting Matrix. Ezt a munkát a népgazdasági mérleg—

rendszer keretein belül a pénzügystatisztikusokkal együtt végezzük. Ez a munka — a SAM közismert előnyein túl — az ÁKM és a népgazdasági mérlegrendszer további, még szorosabb integrációját készíti elő, ami szinvonalasabb mérlegrendszert és szinvonalasabb ÁKM-előállí- tást alapoz meg. Elindított fejlesztési munkálatainknak tulajdonképpen ezt a Végső célt kell szolgálniok.

IRODALOM

(1) Almon, C.—-Buchler, M. és szerzőtársai: 1985: Interindustry forecasts for the American industry. Chapter 8.

Health. Lexington. Toronto. London. 1974. 250 old.

(2) Boer, S. de—Broesterhuzien, G.: The simultaneous compilation of current price and deliated input—output tables. Paper presented at the Eight International Conference on Input-Output-Technigues in Sapporo in Japan in 1986.

19 old.

(3) Personnaz, M.—Milot, J.-P.—Horva'th Piroska: The France/Hungary comparison of national accounting con- cepts and data. Az IARIW 17. Általános Konferenciáján (Chateau de Montvillargene, Gouvieux, Franciaország, 1981.

augusztus 16—22.) készült előadás. (Kézirat.)

(4) Rainer, N.: Descriptive versus analytical make-use systems — some Austrian experience. Paper presented at the Eight International Conference on Input—Output-Technigues in Sapporo in Japan in 1986. 29 old.

(5) Rainer, N.: Bericht über die ,,Eight International Conference on Input-Ontput-Technigues." Österreichische Zeitschrift für Statistik und Informatik. 1987. évi 1—2. sz. 105—112. old.

(6) Reich, U. P.: Einkommensbegriíe für die privaten Haushalte in den volkswírtschaftlichen Gesamtrechnungen

— die gegenwártige Diskussion. Megjelent: Internationale Systeme volkswirtschaftlícher Gesamtrechnungen. Szerk.: Reich, U. P. Statistisches Bundesamt. Verlag W. Kohlhammer. Stuttgart—Mainz. 1986. 38—64. old.

(7) Skolka, J.: Homogeneity of price development within commodity groups and by demand components.

Paper presented at the Eight International Conference on Input—Output-Technigues in Sapporo in Japan in 1986. 31 old.

(8) Sid'glin, R.: Die Bedeutung von Input—Output Tabellen bei der Verbindung des System of National Accounts und des Material Product System. Megjelent: Internationale Systeme volkswirtschaftlicher Gesamtrechnungen. Szerk.:

Reich, U. P. Statistisches Bundesamt. Verlag W. Kohlhammer. Stuttgart—Mainz. 1986. 143—162. old.

(9) Stahmer, C.: Integration der Input-Output-Rechnung in die internationalen Systeme volkswirtschaftlicher Gesamtrechnungen. Megjelent: Internationale Systeme volkswirtschaftlicher Gesamtrechnungen. Szerk.: Reich, U. P.

Statistisches Bundesamt. Verlag W. Kohlhammer. Stuttgart—Mainz. 1986. 92—110. old.

( 10) Thage, B.: Danish input-output tables atconstant prices. Paper presented at the EightInternationalConference on Input-Output-Technigues in Sapporo in Japan in 1986. 3! old.

(11) Thage, B.: Commodity How systems and construction ofinput—outputtables in Denmark. Danmarks Statistik.

6. Kontor 1986. Arbejdsnotat Nr. 15. 113 old.

(12) Wessels, H.: Grundlegende Unterschieden der Konzepte des System of National Accounts und des Material Product System. Megjelent: Internationale Systeme volkswittschaftlicher Gesamtrechnungen. Szerk.: Reich, U. P. Statisti- sches Bundesamt, Verlag W. Kohlhammer. Stuttgart—Mainz. 1986. 133—142. old.

TÁRGYSZÓ: Ágazati kapcsolatok mérlege.

PEBIOME

Cocrannenne Memorpacneaoro őanaaca B Benrprm crpon-rcz Ha Hanőonee cooraercrnyromeü oreaecraennoü crarncrmce, r. n. cncreMe ((make-usen CncreMLr naunonanbnmx cvre'roa. Hpnanaxn, onpenenxioume cramcrmecxyro cpeny, yKnanLrBaro'rcx B marpnuy (tusa), Koropaa onncmaer no—

rpeönenrre nponyrcron ornenbnmmn npennpuxmm.

Benrepcrcne paőorbr no memorpacneaomy őanancy noxosrrcx Ha aroű marpmre, na Koropoü cnn c HOMOHIBIO pasmmnmx Koppeicnnonnsrx maron oőpasytorcrr mexorpacnenme ÖaHchbI Tuna

opramraannx x opranmaumo n HCHTCJILHOCTI: x HCHTeJIbHOCTB.

HOMIIMO npmsenermoro BBIUIC aBTOpBI nanararor acrcuanyro cxeMy Bceii CHCTeMbI coc-rannermn memo'rpacnenbrx őanchon B Benrpnn, ocranaanmsarorcx Ha aacrore rnyőorcnx nenaon, porra one- HOK, nepeouemcax n cooőpaxcennnx ornocnrenbno nanbneümero paannmx arnx paőor.

SUMMARY

In Hungary the compilation of input-output tables is based on the so-called "make-use"

version of the System of National Accounts ( SNA), best suited to the characteristics of Hungarian statistics. The defmitive criteria of the statistical environment are covered by the so-called "use"

matrix describing the consumption of commodities by individual enterprises.

(15)

598 DR. BODA—KOÓSNÉ DR. BALSAY—MOLNÁR: AZ ÁKM MAGYARORSZÁGON

Hungarian input—output tables are based on this basic matrix and, through various steps of correction, the tables classifying by "organization x organization" and "activity x activity" are elaborated.

In addition to those mentioned above the study provides a brief review of the total system of the compilation of input-output tables in Hungary, freguency of in-depth censuses, the role of estimations, repricing and the development ideas.