Nardone, T.: A fiatalkorú népesség munkaerőpiaci helyzete

856

A tervek végrehajtása során mindhárom időszakban számos objektív és szubjektív nehézség merült fel. A népesség eredetileg előirányzott rendkívül nagy arányú mozga—

tását nem sikerült elérni. és például a hor- madlk ötéves terv lettelepítési terveit több ízben is módosítani kellett.

A vietnami népességáttelepitési program hatékonyságának statisztikai értékelése je—

lentős módszertani nehézségeket rejt magá- ban. Ennek okai az adatgyűjtési rendszer hiányosságai és a gazdasági és az azokhoz kapcsolódó demográfiai adatok gyér közzé- tétele. A rendelkezésre álló statisztikai adatok is többségükben nem abszolút számok. hanem a valóságos vagy tervezett növekedési ütemek összehasonlitásai az előző évekkel. Kevés adat áll rendelkezésre a faluból a városba áramló népességről. A belső vándorlásra vonatkozó népszámlálási adatok hiányában a szerző a hivatalos vietnami sajtó. illetve a vietnami rádió adásainak a letelepülők átszállítására vo- natkozó jelentéseire támaszkodott: ezeket a jelentéseket foglalta táblába az 1976—

1984 időszakra. Ezt az időszakot két sza—

kaszra bontotta. a határvonal 1979 vége.

ami nagyjából megfelelt az új gazdasági zónák politikája felfüggesztésének. A jelen- tett áramlások gyakoriságát a szerző mind- két időszakra egy 37X37-es szárma—

zás—rendeltetés mátrixba vezette be. Szá- mítását arra a két feltevésre alapozta, hogy

1. a hivatalos Jelentések jelzik, hogy a mozgás ténylegesen megtörtént;

2. a hivatalos szervek a vándorlási áramlatot elég- gé jelentősnek itélték ahhoz, hogy említést tegyenek róla akkor is, ha pontos mértéke nem is állapítható meg megbizható módon.

A szerző véleménye szerint a hivatalos közlésekbó'l származtatott adatok — hiányos- sógaik ellenére is — azt bizonyítják, hogy a mozgás főleg az ideiglenes kormány uralma és a második ötéves terv első két évében történt. Az észak és dél közötti mozgások csak viszonylag kis részét tették ki az összes mozgásnak. A harmadik terv—

időszakban ismét a déli tartományok felé vonult a népesség nagy része. Az új letele- pedők közül a legtöbb olyan észak-vietnami volt. aki a központi hegyvidék és Dél—Viet—

nam keleti részeinek állami gumi— és kávé—

ültetvényeire igyekezett.

A tanulmány további részében a szerző a problémának még több fontos vetületét tárgyalja beható alapossággal. Szól a visz- szavándorlásról, az áramlások földrajzi és gazdasági hatásairól. Megállapitásait sta- tisztikai táblákkal, ábrákkal illusztrálja.

Végső soron az új gazdasági zónákból végbement jelentős visszavándorlás és az északon történt számottevő, városokba irá- nyuló vándorlás aláásták a dezurbanizációs

törekvéseket; rövid ideig tartó átmeneti csökkenés után a déli országrész városai ismét növekedni kezdtek. A "népesség—újra—

elosztási" program kísérőjelenségeként je- lentős kivándorlásra is sor került.

(Ism.: Kármán Tamásné)

NARDONE, T. :

A FlATALKORÚ NÉPESSÉG MUNKAERÖPIACI HELYZETE

(Decline in youth population does not lead to low- er jobless rates.) — Monthly Labor Review. 1987. júni-

us. 37—41. p.

Az 1980-as évek első felében jelentősen csökkent az egyesült államokbeli fiatal népesség száma. Azt várták ettől. hogy a sok fiatalt foglalkoztató ágazatokban javulnak majd az elhelyezkedési kilátások. A vára—

kozások általában nem igazolódtak be. A fiatalok munkaerőpiaca a népességszám csökkenése ellenére nem mutat egyértel- műen kedvező képet.

Amint a születésszám fogyása idején világra jöttek beléptek a 16—24 éves kor- csoportba. a polgári népesség száma 37.0 millióról 34,1 millióra esett vissza. Az 1979 és 1984 közötti átlagos csökkenés 8.0 szá- zalékot tett ki, korcsoportok szerinti eltéré- sekkel. Mialatt e fogyás lezajlott, két gaz- dasági hanyatlás okozott erőteljes munka—

nélküliség—növekedést valamennyi korcso- portban, beleértve a gyérülő számú fiatal dolgozók csoportját is. Jóllehet az 1982 végén kezdődött gazdasági élénkülés javi—

totta a foglalkoztatási helyzetet. a fiatalok munkanélküliségi rátája — akárcsak az idő- sebbeké — magasabb volt 1986—ban, mint 1979-ben.

A 16—24 éves kor olyan életszakasz, ami- kor eldől. hogy ki tanul tovább. és ki lép az aktiv keresők sorába. Ez a döntés köz- vetlen hatást gyakorol a munkaerőpiacon való sikeres részvétel esélyeire.

Az adott korcsoport legfiatalabb tagjai -—

a 16—17 évesek — korlátozott képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy részt vegyenek a munkaerőpiaci versenyben, mivel a ,.tizen- évesek" legtöbbje még iskolás. Sokakat közülük még a család tart el, és munkát főleg azért vállalnak, hogy költőpénzük legyen, vagy hogy megtakaríthassák a továbbtanuláshoz szükséges összegeket.

Számos ilyen fiatal csak átmenetileg, illetve megszakításokkal dolgozik.

Az iskolába járás és a munkatapasztala- tok hiánya a 18—19 évesek és az ,.ifjú fel- nőttek" (a 20—24 éves személyek) gazda- sági aktivitását is korlátozza, bár az előbbi- ekénél kisebb mértékben. Számos 18—24 éves fiatal már kilépett az iskolából, és ők

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

rendelkeznek is bizonyos munkatapasztalat—

tal. illetve gyakorlattal. Ez megkönnyíti számukra, hogy állást találjanak. Az időseb—

bek várakozásai és elhelyezkedési igényei erőteljesebbek. Sokuk először tesz kísérletet arra, hogy önállóan is megéljen, sőt, hogy családot tartson el. A középiskolai évek alatt jó néhányan megnősülnek, így példá- ul 1980-ban a négy középiskolai osztály tanulóinak körülbelül negyede volt házas.

lgy növekvő arányú munkaerőpiaci részvé- telükkel párhuzamosan a fiatalok munka- vállalási körülményei is lényegesen változ- nak, amint befejezik .,tizes" éveiket, illetve túljutnak húszas éVeik elején.

A 16—17 évesek leginkább részmunka- idős elfoglaltságot keresnek, vagy ilyen le- kötöttséggel járó állásokat töltenek be. A legtöbb 18—19 évest és a 20—24 éveseket

— amennyiben dolgoznak — teljes munka- időben foglalkoztatják. A tinédzserek álta- lában szekképzetetséget nem vagy alig igény- lő állásokba szorulnak, így például 1986-ban az adott korcsoport dolgozó tagjainak mintegy fele szolgáltató foglalkozású, gép—

kezelő, gyártó, illetve anyagmozgató volt. , A fiatal felnőttek ezzel szemben általában inkább az igazgatásban, a diplomás szelle- mi pályákon, a finommechanikai és a mű—

szertermelésben. kézműves szakemberként, illetve javitó—karbantartóként dolgoztak. A kevésbé képzett átlagtól a szakképzettebbé válásig (] fiatalok mind nagyobb értéket képviselnek a munkáltatók számára, ami keresetük növekedésében jól kifejeződik.

1986-ban a 16—19 éves fiúk átlagosan heti 185 dollárt kerestek, a 20—24 évesek 264—et.

Ugyanez az adatpár a lányok esetében 169, illetve 231 dollár volt.

A fiatal népesség csökkenő száma mun- kaerőhiányra vezetett a kiskereskedelem egyes területein és a szolgáltatásokban.

Az olyan gyorsan bővülő alágazatok eseté- ben, mint az étkeztetés, illetve a vendéglá—

tás, a növekvő létszámigények az ország egyes területein a szűkülő munkaerő—kiná- lat jól érzékelhető korlátaiba ütköztek. Az étkeztetés—vendéglátásban található ala- csony bérű állások és az üres állásokban követelt szerény szaktudás a közfelfogás szerint eszményi terület az elhelyezkedni készülő sok olyan fiatal számára, aki rugal—

mas munkaidő—beosztást keres, és saját bérén kívül más anyagi forrásokkal is ren- delkezik. Tény viszont, hogy miközben a különböző jelentések hiányolják a fiatal dolgozókat, az 1980-as évek közepén — a legtöbb becslés szerint — tovább romlik a munkaerőpiac az ifjú nemzedék számára.

Az ismétlődő gazdasági visszaesések és az ezeket követő megélénkülés az 1979 és 1986 közötti időszakban erősen meghatá—

rozta a munkaerőpiac eseményeit. 1979 és

6 Statisztikai Szemle

857

1982 között a munkanélküliség rátája — beleértve a fiatalokét is — a két hanyatlási periódus következtében élesen emelkedett.

Bár az ezután észlelt javulás az állástalan—

sági hányadokat is javította, a fiatalok leg—

több korcsoportjában az 1986. évi arányok még mindig kedvezőtlenebbek voltak, mint az 1979. éviek. Mindez annak ellenére tör—

tént, hogy négy év múltán lényegesen keve—

sebb tizenéves és fiatal felnőtt versengett (]

munkaerőpiacon, mint előzőleg.

A fiatalok foglalkoztatásának nehézségeit nagymértékben olyan tényezők magyaráz- zák, amelyek csoportjuk lényegéből fakad—

nak. A legfiatalabbak természetesen csekély vagy semmiféle munkatapasztalattal nem rendelkeznek. Ugyanez a helyzet (: kivána—

tos speciális szakmai gyakorlat tekinteté—

ben. Kevésbé függnek saját keresetüktől, mint az idősebb dolgozók, ezért könnyeb- ben is hagyják ott állásukat. A kisebbsé—

gekhez (például a szines bőrűekhez) tarto—

zóknak hosszú ideje különösen rosszak a foglalkoztatási kilátásai. Hótrányaik más elemekből is adódhatnak, egyebek közt iskolázottságuk alacsony fokából, hiányos szakismeretükből, korlátozott elhelyezkedési lehetőségeikből a belső városrészekben, valamint az őket sújtó egyenlőtlen bánás- módból.

Az ipart érintő ismétlődő gazdasági nehézségek a demográfiai okoktól függet- lenül is ronthatják a fiatalok elhelyezkedési kilátásait. Az 1980 eleji gazdasági törést megelőzően a feldolgozóipar volt az ifjú korosztályok fő foglalkoztatója, különösen az iskolákat már befejezetteké, 1979 és 1986 között — ezzel szemben — jelentékenyen visszaesett a feldolgozóipari foglalkoztatott- ság, leapasztva (: fiataloknak szóló állás- ajánlatok számát is. Erre utal közvetve néhány adat a teljes munkaidőben dolgozó tizenévesek és ifjú felnőttek feldolgozóipari létszámarányáról 1979 és 1986 októberé- ben. A 16—17 évesek aránya akkoriban 15,1, illetve 6.7; a 18—19 éveseké 27,0, illetve 13,6; a 20—21 éveseké 29,7, illetve 222 és a 22—24 éveseké 28,0, illetve 20,6 százalék volt.

A fiatalok már többször említett munka- erőpiaci hátrányai különleges hangsúlyt kaptak a feldolgozóiparban, ahol a foglal—

koztatottság növekedésének elmaradása lé- nyeges időskorú munkaerő-tartalékot hozott létre. Ez a fiatal férfiakat jobban terhelte, mint a nőket, mivel az ifjú korosztályokból származó munkaerő—állomány körülbelül két—

harmadát férfiak adják. Ez indokolja, hogy a fiatal férfiak munkaerőpiaci helyzete 1986—ban rosszabb volt, mint a megfelelő korú nőké.

A szerző zárszóként megjegyzi, hogy bár az ifjú népesség tagjainak az 1980-as évek

858 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ

elején kezdődött és várhatóan az 1990—es évek közepéig tartó létszámcsökkenése fog- lalkoztatási esélyeik javulását igérte, e számítások megvalósulására nézve nincs nyilvánvaló biztosíték. És jóllehet a további létszámapadás kedvező fejlődéshez vezet-

het, az évtized első felében szerzett tapasz—

talatok arra engednek következtetni, hogy fiatalok álláshoz jutási gondjait a jövőben is nehéz lesz megoldani.

(Ism.; Somogyi Miklós)

BlBLlOGRÁFlA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az,

STATISZTIKAI EVKÖNYVEK

ANNUAL abstract of statistics 1988. Vol. 124. Cent- ral Statistical Office. London. HMSO. 1988. 377 p.

Nagy-Britannia statisziikai évkönyve. 1986.

l 36 C 1/1988 ANUARIO estadístico de los estados Unidos Mexi—

canos 1985. lnstituto Nacional de Estadlstica. Geog—

rafia e informática. México. lNEGl. 1986. 664 p.

Mexikó slalisztikai évkönyve, 1985.

l 73 B 1/1985 BASIC siatistics of the Community. Comparison with some European countries, Canada, the USA.

Japan and the USSR. Staiistical Office of the Eura- pean Communities. 23. Luxemburg. EUROSTAT. 1985.

269 p.

Az Európai Közösség statisztikai alapadatai. Az eu- rópai országok, Kanada, az Egyesült Államok, la- pán és a Szovieiunío' összehasonlítása. 23. köl.

! 38 D 2/89/A CANADA yearbook 1986. A review of economic.

social and political developments in Canada. Sta- iistics Canada. Ottawa. Star. Canada. 1987. 734 p.

Kanada évkönyve, 1988. Kanada gazdasagi. tár- sadalmi és politikai áitekinrése.

! 71 C 2/1988 CUBA en cifras 1986. Comité Estaial de Estadisti- cas. La Habana. CEE. 1987. 130 p.

Kuba számokban, 1986.

l 75 C 13/1986 The MIDDLE East and North Africa 1988. Ed. 34.

London. Europa Pubi. 1987. XlX. 895 p.

A Közép-Kelet és Észak-Afrika, 1988.

470 919/1988 STATISTICAL pocket book lndia 1985. Central Sta- tistical Organisation. New Delhi. CSO. 1986. 322 p.

India statisztikai zsebkönyve, 1985.

l 53 D 4/1985 STATISTICAL yearbook for Asia and the Pacific 1985. — Annuaire statistiaue pour l'Asie et le Pa- cifiaue. Economic and Social Cammision for Asia and the Pacific. Bangkok. UN ESCAP. 1987. 638 p.

Ázsia és a csendes-óceáni térség staiíszíikai év- könyve, 1985.

l 58 B 8/1985 STATISTICKÁ rocenka Ceskoslavenské socialistické republiky 1987. Federálni Cesky statisticky úrad.

Slovensky statisticky úrad. Praha. SNTL. 1987. 704 p.

Csehszlovákia statisztikai évkönyve, 1987.

l 2 C 103/1987 STATISTICKI godisnjak Jugoslavije 1987. Godina 34.

Savezni zavod za staiistiku. Beograd. 525. 1987.

800 p.

Jugoszlávia statisztikai évkönyve, 1987.

l 46 B 16/1987 SZTATISZTICSESZKI godisnik na Narodna Republika Bölgarija 1986. Komitet za szocialna informacija.

Szofiia. KSZl. 1986. 682 p.

Bulgária statisztikai évkönyve. 1986.

l 45 8 58/1986

ÁLTALÁNOS STATlSZTlKAl MUNKÁK

AFIFI, A. A. — CLARK, V.: Computer-Gidai! multi—

variate analysis. — Belmont, Calif. LMP. 1985. XVI. 458

.Számífo'gé'ppel végzett többváltozós elemzés.

709 511 BACCELLI, Fr. — BREMAUD. P.: Palm probabilities and stationary aueuesr Berlin etc. Springer-Veri.

1987, Vll. 106 p.

Palm-valószínűségek és stacianér sarok.

709 MW BARTHOLOMEW, D. I,: Latent variable models and factor analysis. London. Griffin. 1987. X. 193

p.

Látens váliozóiú modellek és laktaranalizis.

710 069 The COMPUTATION and modelling of economic epuilibrium.Amsterdam etc. North-Holland. 1987. XlV.

229 p.

A gazdasági egyensúly számítása és modellezéa

se.

710 078 urn/CART. Th.: Analyse iactorielle. Programma- tion sur micro—ordinaieurs. 2. éd. rév. Paris etc.—

Masson. 1985. 234 p.

Faktoranalizis. Mikroszámítógépak programozása.

708 374 GREENWOOD, P. E. -— SIRIAEV. A. N.: Contiguity and the statistical lnvariance principle. New York etc. Gordon and Breaoh. 1985. VIII. 236 p.

Ósszelüggés és statisztikai lnvariancia-alv.

709 516 lNPUT—OUTPUT modelling. Proceedings of the sixth llASA task force meeting on input—output modelling. Helcl in Warsaw, December 16—18. 1985.

Berlin elo. Springer—Veri. 1987. VI. 194 p.

Input—output modellezés. A 6. NASA-konferencia

előadásai. *

710 013 ITALIAN contributions to the moihodology af sta- tistic. Rome. Societc'i ltaliana di Statistica. 1987.

XVI, 657 p.

Olasz hozzájárulások a staiisztika módszertanáhaz.

709856 KISH, L.: Statistical design for research. Ne York etc. Wiley. 1987. XXII. 267 p. —

A kutatások statisztikai tervezése.

709 790 KULLBACK, S. -— KEEGEL. ]. C. -— KULLBACK,

!. H..- Topics in statistical information theory. Ber- lin etc. Springer-Ved. 1987. lX, 158 p.

Témák a statisztikai információ elméletéből.

710 072 LAVRAKAS, F. I.: Telephone survey methods.

Sampling, selection. and supervision. Newbury Park. Calif. etc. Sage. 1987. 157 p.

Telefonos vizsgálati módszerek. Mintavétel, lasztás és ellenőrzés.

kivá-

710 000