Koziolek, Helmut: A nemzeti jövedelem marxista-leninista elméletének alapvető kérdései – Szocializmus

1064

GAZDASÁGSTATISZTIKA. _ NEMZETGAZDASÁGI MERLEGEK STATISZTIKÁJA

Koziolek, Helmut:

A nemzeti jövedelem marxista-[enim elméletének alapvető kérdései

-— Szocializmus

der marxistisch—leninistischer (Grundfragen

'Sozialis—

Them-ie des Nationaleinkommens -—

mus.) Berlin. 1957. 234 p.

A tanulmány a szerző nemzeti jöve—

delemről írott munkájának második része.

Az első rész a kapitalizmus nemzeti jö—

vedelmét tárgyalta.

Szerző megállapítja, hogy a kapitalista tulajdonviszonyok megszüntetésével és a szocialista tulajdonviszonyok megterem- tésével a nemzeti jövedelem új, társada—

lomgazdasági jelleget nyer. A szocializ—

musban a nemzeti jövedelem termelését, felosztását és felhasználását a szocializ—

mus gazdasági alaptörvénye határozza meg. Minél nagyobb a nemzeti jövedelem volumene és minél inkább megfelel anyagi összetétele a népgazdaság szük- ségleteinek, annál jobban kielégíthetők az egész társadalom anyagi és kulturális szükségletei.

A szocialista gazdaság teljesen kifejlett rendszerében a nemzeti jövedelemnek kizárólag szocialista jellege van. A ka—

pitalizmusból a szocializmusba való át—

menet idején azonban ez még nem érvé—- nyesül teljes egészében, bár már a nem—

zeti jövedelem legnagyobb része —-— még—

pedig növekvő mértékben — közvetlenül Vagy közvetve a dolgozóké. A nemzeti jövedelem termelését, felosztását és fel- használását a kapitalizmule a szocializ—

musba történő átmenet idején is alap—

vetően a szocializmus gazdasági alap- törvényének követelményei szabják meg.

Szerző rámutat arra, hogy a szocializ—

musban a nemzeti jövedelem állandó és tervszerű növekedésének alapja a terme—

lési eszközök társadalmi tulajdona, majd a nemzeti jövedelem termelésének kér- dését és emelkedésének forrásait taglalja.

A szocializmusban a nemzeti jövedel- met az anyagi termelés ágazataiban ter—

melik. Ezekhez az ágazatokhoz tartoz—

nak:

a) az ipar,

b) a mező— és erdőgazdaság, c) az építőipar,

d) a közlekedés és hírközlés (amennyiben az áru-, személy- vagy nix-szállítással közvet- lenül a termelést szolgálja),

e) a kereskedelem (amennyiben a termelés folytatása) és vendéglátóipari üzemek (szállodák és éttermek),

fi! amennyiben van: egyszerű árutermelés.

— A nem termelő ágazatokban nem ter—

melnek nemzeti jövedelmet. Mivel a szo—

cialista gazdaságban a nemzeti-jövedelem—

számításnál csak az anyagi tennelés égen zatait veszik figyelembe, a nemzeti jöve-—

delem naa'ságát és emelkedését tükröm") adatok reálisak ezekben az országokban.

Bár a marxista közgazdászok véleménye megegyezik abban, hogy nemzeti jövedel—

met csak az anyagi termelés hoz létre, néhány részletkérdésben viták folynak.

Ilyen vitatott kérdés például az, hogy az általános személyszállítás az anyagi ter- melés szférájába tartozik—e, illetve, hogy tet'melőmunkát végeznek-e az ott foglal—

koztatottak?

A nemzeti jövedelmet kétféle áron:

egyrészt folyóáron, másrészt változatlan áron számítják. Ennek mind az operatív, mind a távlati tervezés szempontjából nagy jelentősége van.

A nemzeti jövedelem növekedésének tényezői: az anyagi termelésben foglal.- koztatottak számának tervszerű és mód——

szeres növelése és a munka termelékeny—

ségének emelése. Az anyagi termelésben foglakoztatottak létszáma emelésének leg—

fontosabb lehetőségei: az eddig nem fog- lalkoztatott nők bevonása a termelés.

folyamatába, a nem produktív munkát végzők és az államigazgatásban dolgozók számának csökkentése, valamint a népes-—

ség természetes szaporodása. A szoc13112—

masban és a kapitalizmusból a szocializ- musba való átmenet idején a nemzeti jövedelem fizikai volumene emelésének leglényegesebb tényezője a munka ter—n melékenységének rendszeres emelése. A Szovjetunió a második világháború utáni első ötéves tervének időszakában a nem-—

zeti jövedelem emelését nyolcvan száza—

lékában a munka termelékenységének növelése által érte el. A munkate—mze—

lékenység emelkedésének mértékében strukturális eltolódás következik be a társadalmi összmunkaráfordításban: mun—v katermékenként növekszik a holtmunka az élőmunkához viszonyitva, ez azonban azt jelenti, hogy az élőmunka hatásfoka lényegesen emelkedik.

A nemzeti jövedelem felosztásáról es újrafelosztásáról szólva szerző rámutat arra, hogy a szocializmusban új tulajdon-—

viszonyok jöttek létre és ezért a nettó terméknek a termelési eszközök magán—

tulajdonán alapuló kategóriái szükséges és többlettermékké változtak. A nettó termék a szocializmusban egyrészt a ter-—

STATISZTIKAI MM MM

melőmunkát végzőket, másrészt a társa—

dalmat megillető termékre tagolódik. A nemzeti jövedelem újrafelosztása a szo- cializmusban tervszerűen és a szocializmus gazdasági alaptörvénye. követelményeivel összhangban történik.

A szocializmus gazdasági alaptörvénye határozza meg a nemzeti jövedelem fel—

használását is. A nemzeti jövedelem fel—

halmozásra és fogyasztásra történő fel- osztása szintén tervszerűen történik a szocializmusban. A szocialista gazdaság- ban a felhalmozás magas üteme párosul a dolgozók anyagi és kulturális jólétének gyors növelésével. Az egész társadalom anyagi és kulturális jóléte a nemzeti jö—

vedelem fizikai volumenétől és összeté—

telétől függ.

Szerző megállapításait bőséges szám—

anyaggal támasztja alá.

(Ism.: Kármán Tamásné)

Romaniuk, K.:

A demográfiai tényező az újratermelési folyamat tervezésében

(Czynnik demograficzny w planowaniu pro- secu reprodukcji.) —- Zeszyty Naukowe, War- szawa, 1959. 15. sz. 209—220. p.

Az újratermelés mérlegében a demográ—

fiai tényező közvetlenül kétszer fordul elő.— Először, mint a termelési szférában előállított javak iránti kereslet alakító eleme, másodszor pedig mint a javak és szolgáltatások előállításának motorikus tényezője.

Az újratermelési folyamat költség-ered—

mény (input-output) táblázatában a de- mográfiai tényező az a:, végtermék és a d _; új érték közvetlen alkotó tényezője. A társadalmi össztermék elsődleges és vég—

leges elosztásának egyenletéből

ez)

kitűnik, hogy a foglalkoztatottság min- den változása (a többi tényező változat- lanságát feltételezve) hatással van mind a végtermék összvolumenére, mind pedig annak összetételére. Ezek a hatások mind a végtermék fogyasztásra és akkumuláció céljára szolgáló része közötti aránynak, mind pedig e részek belső struktúrájának alakulásában kifejezésre jutnak. A né—

pességszám változásai természetesen az új érték termelési fejlődésében is érezhe- tőkké válnak. Hatásai mind a fizetések összegében, mind pedig a foglalkoztatot—

tak számában megmutatkoznak.

Fogyasztási tényezőnek nevezzük a népgazdaság i—edik szektorában előállított

1065

fogyasztási alap egy személyre jutó há-

nyadát: .

Y Y Y

ale—ám,:jí ... anni!—

Ezeket a globális tényezőket az újra- termelési folyamat tervezése céljára a—

lakosság különböző fogyasztási csoport- jaira vonatkozólag külön ki kell számí- tani. Az ilyen csoportosításban megálla—

pított népességszám és az azonos szem- pontok szerint részletezett fogyasztási adatok alapján lehet kiszámítani a fo- gyasztási együtthatók rendszerét:

Yu:

cik : k

A fogyasztási együtthatók a tervezésben a fogyasztási normák szerepét töltik be.

A fogyasztási normák és a lakosság előre becsült létszáma alapján kerül sor az egyes fogyasztási csoportok szerint rész—

letezett fogyasztási tervek elkészítésére

Yík : cik'Líc

A részlettervek összegezése révén kap- juk meg a különböző termékek globális fogyasztási tervét:

r T

Y:: Em: Zelk-L;

lar—1 kul

A globális fogyasztási tervek a társa—

dalmi össztermék tervének egyik össze-—

tevő tényezőjét képezik.

A lakosság számának változása az álló- alapok és forgóeszközök volumenének megfelelő módosítását teszi szükségessé.

Az ezzel kapcsolatos beruházási szükség—

let a lakásépítés, a nem termelő szol—

gáltatások és a materiális jószágtermelés területén jelentkezik. Az egyes területekre vonatkozólag kiszámított együtthatók te—

szik lehetővé a lakásépítési és a beruhá- zási tervek elkészítését.

A lakosság számának és a különböző együtthatók figyelembevételével kapott részlettervek összegezése alapján kapjuk meg a társadalmi össztermék termelési tervét. Ebből kitűnik, hogy a végtermék volumene közvetlenül a demográfiai té- nyező függvénye.

xi :NL)

A költség—eredmény (input—output) táb—

lázat adatai alapján megállapított mun- kaigényességi tényező