10. szám.
—868—— 1932
zási ágak és vállalatok nomenklatúrája (Nomencla- tura profesiilor si intreprinderilor din Romania).
Mindezekből azt román
láthatjuk, hogy az 1930-as népszámlálási eredmények feldolgozására igazán nagyszabású munka folyik, a beígért ered- ményeket kíváncsian várjuk. Addig is jelen zseb- könyv hasznos útmutató, mely ebbeli jelentőségét
—— könnyű kezelhetőségénél fogva — a részletes kiadványok megjelenése után is meg fogja őrizni.
A munkát egy vármegyénkinti színes népsűrű—
ségi térkép rekeszti be.
Rónai András.
Hans Rost: Archiv für Eriorschung und Bekámpfung des Setbstmords. !. Band. !. Heft.
Augsburg, 1932. 96. 1. —— p.
Az öngyilkosság tömegjelenségének megvilágí—
tására indult új kiadványsorozat felette időszerű, hiszen társadalmi fejlődésünk egyik mélyen fekvő szomorú következménye az öngyilkosok számának és a népességhez viszonyított arányának állandó emelkedése. Különösen a középeurópai államok tünnek ki magas öngyilkossági arányukkal, mig ala—
csonyabb a Nyugaton és a déleurópai félszigete—
ken fekvő országokban. Éppen ezért indokolt, hogy a kiadványsorozat ezen első kötete (a 16—22.
lapokon) külön foglalkozik Magyarországgal, ,,Der
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouv'rages arrivés a la bibliothégue de ll0f/íce central royal hongrois de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dtinte'rét international et de théorie générale.) —— Convention internationale pour la sirnplification des formalitás douaniéres. Signe'e a Genéve le 3 novembre 1923. Application des ar- ticles 10 et 11 de cette convention. Société des Nations. Geneve.
Études de politigue commerciale et de techniaue douanie're. Vol. 1. Méthodes diapplication des tarifs spéci/igaes, Société des Nations. Geneve.
Étude sur le nouveau régime juridigue des en- tentes e'conomigues (cartels, etc.) en Allemagne et en Hongrie. Préparé pour le Comité économigue par le Dr Siegfried Tschierschky. Société des Nations.
Geneve.
Étude sur les conseils e'conomigues dans les dif—
férents pays du monde. Prépuaré pour le Comité économigue par Mlle Elli Lindner. Société des Na—
tions. Geneve.
France, Europe et pays d'outre-mer. Hecueil de documentation économígue internationale. (Expor- tation et importation.) 1932. Comité national d*ex—
pansion économiaue dans liEurope cenitrale et orien- tale. Paris.
Gemeinsame kurze Wiedergabe der Geschichte (ler internationalen Buchbinder-Föderation und der initarbeitenden Verbánde, Belgien, Dánemark, Deutschland. Finnland, Frankreich, Holland, Jugo—
slavien, Nor-wegen, Oesterreieh, Riumánien, Schwe—
den, Schweiz, Tschechoslovakei, Ungarn. Hrsg. vom lnternationalen Sekretariat anlásslich des 25 jáhri—
gen Bestehen-s der Internationalen. Bern.
Selbstmord in Ungarn" címmel. E közlemény vá—
zolja az Európaszerte párját ritkítóan magas ma—
gyar arány (1930-ban tízezer lakosra 3'10,(
Budapesten 4'44, 1928—ban meg éppen 5'82 öngyilkos) okait. Ez okok között első helyen áll a vesztett há- ború után felette súlyos középeurópai gazdasági helyzet, a városi lakosság viszonylag magas aránya, meg a tengerek hiánya is, amely öngyilkosságra hajlamos, kalandos természetű embereknek messze idegenbe való eltávozását megkönnyíti.
A magyarországi aránynak a multhoz képest ! mutatkozó emelkedése igen rohamos, 1881—87—hen a történeti terület öngyilkossági aránya még csak 095 s a háború előtt is csak 1'99 tízezrelék. Kor , szerint való részletezésben az 1925w—26. évi magyar-—
országi öngyilkossági arányszám a 70 éven felü—
lieknél 11'7 tízezrelékes maximumot ér el, Vallás szerint a reformátusok, foglalkozás szerint a házi cselédek s a véderő mutatják a magyarországi ma—
ximumot. Az öngyilkosság valószinű okára vonat—
kozó magyarországi adatgyüjtés szerint évről-évre az eseteknek 20%-ában, kimutathatóan a nyomor vagy a munkanélküliség volt a tett oka. Magyar—
országon ez a leggyakrabban kimutatható ok 5 en—
nek magas aránya annál figyelemreméltóbb, mert az öngyilkosság oka az esetek tekintélyes százalé-—
kában tudvalevőleg mindig ismeretlen marad.
Sz. T. (Ir.
Liste des stations des chemins de fer anxguels slappligue la convention internationale du 23 oc—
tobre 1924 concernant le transport des marchan—
dises par chemins de fer (C. i. m.) 1932. Office een—
tra'l des transports ineternationaux par chemins de fer. Berne.
Pneumoconioses. Essai bibliographiguc. Bureau international du travail. Geneve. (Études et (lo- cuments. 15.)
Rapport au Conseil sur les travaux de la gua—
rante-septiéme session du comité. (Geneve, du 19?
septembre au 7 octobre 1932.) Société des Nations Geneve.
Statistisches Jahrbuch für (lie Eisen— und Stahl—
industrie, 1932. Notrdwestliche Gruppe des Vereins.
Deutscher Eisén- und Stahlindustrieller. Düsseldorf.
Tableaua: statistigues sur la production et le commerce eartérieur des pays danubiens. (Autrichey Hongrie, Roumaníe, Tchéco—Slovaguie, Yougoslavie.) Bureau central hongrois de politigue douaniere. (Ma—
gyar Vámpolitikai központ.) Budapest.
Contributi del laboratorio di statistica. Serie"
seconda. 145. ]. Milano, 1932. (Pubblicazioni della universitá cattolica del siacro cuore. V.)
Ereky Károly: A gazdasági válság megoldásá—
nak útja. 8 1. Budapest. 1932. (Klny. a Magyar mér-—
nök- és építész—egylet közlönye'nek 1982. évi márc.
hó 13/14. számából)
Gaal Jenő (gávai) nemzetgazdasági és szociál- politikai válogatott tanulmányainak újabb rendszeres gyüjteménye. [. kötet. Kiadta a Magyar Tudományos—
Akadémia. 780 1. Budapest, 1932.
