Önköltségelemzés a téglaiparban

726

Önköltségelemzés a téglaiparban

A téglaiparban az önköltségcsökkentés és az utókalkuláció elemzésének fokozott jelentősége van. Az iparág által előállított gyártmányok az építkezések alapanyagai;

fontos népgazdasági érdek, hogy ezek ön—

költségét csökkentsük. Az önköltségcsök- kentés megvalósítása elsősorban műszaki feladat. Ezért lényeges, hogy a felső— és középfokú műszaki vezetés számára a számviteli dolgozók az önköltség elemzé- sének olyan részletes feldolgozását szol—

gáltassák, amely egyrészt áttekinthetően, egyszerű mutatökon keresztül mutatja az önköltség alakulását, másrészt operatív

intézkedések megtételére is alkalmas.

Ennek módszerét egy téglaipari válla—

lat önköltségi tényszámainak és utőkal- kulációjának elemzésén keresztül kívá—

" nom bemutatni. Annak folytán, hogy első- sorban a műszaki és gazdasági vezetés szolgálatába kivánom állítani az önkölt—

séggel kapcsolatos elemzést, az eddig megszokott önköltségelemzési módszerek—

kel szemben nagyobb súlyt helyezek azokra a müszaki—gazdasági mutatókra, amelyek az önköltség színvonalát befolyá—

solják;

*

Az önköltségi tényszámok és az utó- kalkuláció elemzése során a beszámolási időszak tényszámait a bázisidőszak tény- számaihoz és a terVSzámokhoz kell Viszo- nyítanunk. A téglaipar túlnyomó részében ma is idényjellegű; az összehasonlítás he—

lyes módszere tehát az, ha az összehason—

lítás bázisául azonos időszakot válasz- tunk. Ha tehát például a II. negyedév ön—

költségének alakulását elemezzük, bázis- időszakként az előző év azonos —- II. ne- gyedévi —- időszakát kell megválaszta—

nunk. Emellett azonban természetesen nagy jelentősége van a tervszámokhoz való viszonyitásnak is, mert hiszen a vál- lalat feladatait a tervszámok tartalmaz- zák. A bemutatandó minta—elemzésbena tervszámra nem térek ki, mert egyrészt a tervjóváhagyásokban ennyire részletes adatok nem szerepelnek, másrészt pedig a bázisidőszak adataival szembeni elem—

zés részletes feldolgozása után a tervszá- mokkal való egybevetés különösebb

nehézségeket nem jelent. A- bemutatott elemzés évi adatokra vonatkozik. Kité—

rek azonban arra, hogy az önköltségala-

kulás alapos elemzése érdekében szüksé- ges eléggé részletes munkából mit és mennyit javasolok az éves önköltség alapos elemzése mellett negyedévente és havonta elvégezni. Közlöm végül az ön- költségelemzés érdekében kiépítendő bi—

zonylati rendszer sematikus felépítését is.

Ezen is visszatükröződik az a szempont, hogy az önköltségelemzés gerincébe a műszaki-gazdasági mutatószámokon ke—

resztül a műszaki intézkedések hatékony—

ságát, illetve ezek vizsgálatát kell állítani.

Az önköltség alakulását egy téglagyári vállalatnál vizsgáljuk, amely a beszámo—

lási időszakban a következő termelési

eredményeket érte el:

Mennyi— ( van. Folyó- Megnevezés ségi Merényi- áron áron

,é a 3

egy" 3 : 1000 Ft—ban

JA 01 égetett ' s

tégla ... 1000 db 40,000 8348 10,000 J'A 03 égetett

cserép ... 1000 db 15,000 4,950 5,145

Szolgáltatások . . . 200 200

Befejezett térni.. . 13,393 15345

.

A példa egyszerűsítése érdekében a nyerstégla— és nyerscseréptermeléssel kapcsolatos állománykülönbözetszámítást elhagyjuk, illetve úgy tekintjük, hogy a Vállalat pontosan annyi félkészterméket állított elő, amennyi az égetett késztermé—

kekhez szükséges, állománykülönbözete tehát nem volt. (A példában más kisebb egyszerűsítések is szerepelnek.)

A vállalat termelése a bázisidőszakban a következő volt:

Mann l' VÁR- Folyó-

Megnevezés ségiy M$??? ám" áron é ** § '*'—"***—

eg" ** 1000 Ft-ban

JAéOl égetett

t g a ... 1000 db 38 000 7 820 9 500

JA 03 égetett ' ' '

cserép ... 1000 db 13,000 4285 4,460

Szolgáltatások . . . 890 890

Befejezett torna.. . 12,995 14,859

A teljes termelés értéke — mivel állo—

mánykülönbözet nincs -— azonos a befeje—

zett termelés értékével.

A vállalat termelési költségvetésének tényszámai a következők:

szem

727

. Bázis— Beszámolási

Megnevezés időszak ban M

1000 a 1000 a

m A Jn A

Anyngköltség 8,560 24,0 3,802 24;8 Munkabéralap 7,750 52,2 o7,685 50,1 Munkabérek köz-

terhei ... . 775 5,2 769 5,0

Egyéb közteher. ; 20 0,1 25 0,1

Értékcsökkenési '

. leirás ... 1,605 10,8 1,740 11,3 Különféle költség.1,070 7,2 1,074_ 7,0

Összes ráfordítás 14,780 * 99,5 15,095 98,3

MegtArülés ... 252 1.7 346 2,2

Teljes termelés költségei, meg—

térülés levoná-

sával ... 14,528 97,8 14,749 96,1 Teljes termelés. . .

A beszámolási időszak kezdetén (ja- nuár 1-én) anyagárváltozások voltak, amelyek következtében a bázisidőszak

'a) Összes költségek (ezer Ft—ban)

adatait helyesbíteni kell. Ezek * összege 211 000 Ft volt. A bázisidőszak önköltségi adatai tehát a következőkép változnak:

Kon-i-

Bázist Kor: gála Kord-

Megnevezés adat tema bázis m 1000 forintban % Anyagköltség 3,560 4- 211 3,771' 25,4 Összes ráfordítás 14,7so a- 211 14,991 1oo,9

Teljes termelés költségei, meg- térülés levonásáp

val ... 14,528 * 211 14339 99,3 A fenti termelési költségvetési tény—

számokon alapuló ugókalkuláció a követ- kező képet adja. (Feltűntetjük az összes költségek felosztását és ezt követően az utókaikuláció adatait.)

Bázisidőszak Beszámolási időszak

Megnevezés

Tégla ! Cserépi Szolg. ] Összes Tégla. ! Cserép! Szolg. [ Összes Közvetlen anyag ... . ... 1303 442 238 1983 1384 ; 507 119 2010 Közvetlen bér —l—l—klegészícő fizetések. 2128 1292 250 3670 2100 1478 32 8610

Közvetlen bér közterhei ... 213 129 25 367 210 148 3 361

Műhelyi általknos költség ... . . . . 3017 1280 52 4349 3220 1399 ' 4 4623 Szűkitetb önköltség 6661 3143 565 10369 , 6914 3532 158 10604 Gyári általános költség . . . . 1042 489 89 1620 929 474 22 1425

Selejt ... . ... . . . . 270 200 — 470 , 190 190 - 380

Igazgatás és egyéb ... . 1470 685 125 '2280 1526 779 35 2340

. Összesen 9443 4517 779 14739 9559 4975 215 14749

Termelési érték 9500 4460 890 1£860 10000 6145 800 , 16345

b) Egység—önköltség (Ft-ban)

- Beszámolási időszak

Megnevezés Bázisldőszak Beszámolási időszak a, b ázis sz ázalékában

tégla cserépuh tégla cserép tégla cserép

Közvetlen anyag ... 8439 94,— 34,60 33,80 100,9 _ 994

Közvetlen hét 4- kiegészítő . . . . . 56, —- 99,38 52,5O 98,53 93,8 99,1

[Közvetlen bér közterhei ... 5,60 9,94 5,25 9,85 93,8 99,1

Műhely! általános költség ... 79,40 98,46 80,50 93.27 101,4 94,7

Szűkítetb önköltség 175,29 241,78 172,85 235,45 98,6 97,4

Gyári általános költség ... 27,42 37,61 2822 31,6() 84,7 84,0

Selelt ... . ... 7,10 15,88 4,75 12,67 ,66,9 82,4

Igazgatás és egyéb ... 38,69 52,69 38,15 51,93 98,6 98,6

Összes költség uszo 347443 238,97 331,65 96,2 M,;

. . - ? , . . ,, .. .. , ".. ,

A bázxmdoszak és a beszamolám ldo— onkoltsegcsokkentés tenyleges mértékét szak utakalkulációs egységköltségeinek

ismeretében most meghatározhatjuk az

is, a következők szerint ezer Ft-ban:

728

Önkőltség, és önköltségcsőkkentés (Ft)

M ! Bázisidöszak Beszámoló—másszak Megtakarítáa

enn - *

o

MGBDGVGZÉB ., V/Bégy 93333" összesen legyrság- lDösszeaen 682168— össmson A

Tégla ... 4o,ooo 24650 9.940,ooo zssm 9.558,800 9,53 ,) 381300 as Cserép ... 15,000 347,46 5.211,9oo 331435 4.974,750 15,s1 zsmso 4,6

Ömemm ó %%an , 15.151,9oo 14.533550 en,.m 4,1

A vállalat tehát 4,1% önköltségcsök- kentést ért el és mind a tégla, mind a , cserép önköltségét lényegesen csökken—

xtette. Feladatunk most az, hogy az önkölt—

iségcsökkentés forrásait elemezzük. Ebből a célból először a közvetlen költségeket vesszük vizsgálat alá.

A* közvetlen költségek megoszlanak a tégla, illetve a cserép előállításával kap- csolatban felmerült költségekre. Vizsgála- tunkat a téglagyártás közvetlen költsé—

geinek elemzésén mutatjuk be. A cserép-_

pel kapcSolatban hasonló módszerrel végezhető el az elemzés, amelynek azon- ban csak rövid ismertetését fogjuk meg-

adni.-

A közvetlen költségek elemzése előtt meg kell ismerkedniink a gyártástechno- lógia menetével, mert hiszen a költség—

felosztás, a főköltséghelyek kijelölése ezen alapszik, A tégla- és cserépgyártás technológiai fázisai: a nyersanyagot biz—

tosító bányaművelés, a kibányászott agyagból történő nyerstégla— vagy cserép—

gyártás, az ehhez kapcsolódó és még a nyersgyártási költséghelyen kezelt szárí- tás, a kemencékben történő égetés, végül a tárolóhelyekről történő elszállítás, rako- dás. Ennek megfelelően a gyártásmenet:

Bánya Nyersgyártás és szárítás

Félkész Kész (nyers) (égetett)

termék termék

Égetés Szállítás ,

A közvetlen bérek vizsgálata előtt te- hát azokat fel kell osztanunk gyártási fő- költséghelyekre, hogy megállapíthassuk, melyik költséghelyen miként alakultak a költségek. A költségek feIOSZtását ha,-—

vonta az üzemelszámolási ívek alapján végezzük el. Nemcsak a költségeketgha—

nem pl. a felmerült órákat is felosztjuk ugyanilyen költséghelyi bontásban. Erről a téglaipari vállalatok szakmai statiszti—

kai beszámolójuk keretében jelentést is tesznek. Ez képezi alapját a további üzemgazdasági vizsgálódásoknak. A tég—

lára és cserépre utókalkuláció sZerint eső közvetlen költségek és a műhelyt, általá- nos költségek a bázis-, ill. beszámolási időszakban a következőkép alakultak. Ki- mutatjuk azt is, hogy a beszámolási idő—

szakra eső költség a bázisidőszak költsé—

gének százalékában kifejezve miként ala—

kul; az így adódó viszonyszám az abszo—

lút számoknál jobban mutatja a költség—

alakulást

, ]. Tégla : Fajlagos költségek (Ft)

Közvetlen anyag Közvetlen bérek Műhelyi ált. költség Megnevezés

bázis beszám, % bázis beszám.l % bázis beszám. % www '

Bánya ... —- — —- 10,80 8,50 7 8,7 9,40 12,40 13153

Nyersgyártás — — —- 25,3O 254,40 96,4 29,4O , 28,50 97,—

Égetés . . . . . . . . 34,29 34,60 100,9 14,70 14,60 993 32,10 31,20 972

Szállítás ... — —— — 5,2() 5, -— 96,2 8,50 8,40 98, 8 Összesen (M,!!!) 34,60 100,9 56,— 52,50 93,8 79,40 80,50 101,4

2. Gaerép :

Bánya ... — — — 8,20 %? —— 97,6 7, — 6,10 87, l

Nyersgyártás e, —— -— 67,08 66, 443 99,0 48, 96 45,77 93, 5

Égetés ... . . . . . . 34,— 33,80 99,4 14,70 — 14, 60 993 32,1() 31,20 97, 2

Szállítás ... — — — 9,40 9,50 101,1 10AO 10,2O 98,1

Összesen 34,— 33,80 99,4 99,3'8 98,53 99,I 98,46 93,27 94,7

SZEMLE

Ez a táblázat most már közelebb visz bennünket célunkhoz, mert tisztán látjuk, hogy a közvetlen költségeken belül hol és mennyi volt a megtakarítás.

A fenti számítások sorrendjében elő—

ször a közvetlen anyagköltséget elemez- zük; A téglaiparban közvetlen anyagként számoljuk el az égetéshez felhasznált (technológiai) tüzelőanyagot. Az e címen szereplő költség tehát tisztán szénköltségn Az égetési szénköltség alakulásának Vizs—

gálatához mindenekelőtt a felhasznált szén kalóriamen'nyisége érdekes. Ennek megfigyelésére a ,,fajlagos égetési szén—

kalóriafelhasználás" című műszaki-gazda- sági mutatót használjuk. Számítási módja:

a.

?, ahol a : kalóriafelhasználás,

b :; égetett mennyiség (kihordás). A fel- használt szénmennyiséget ——- amely a ka- lóriaszámítás alapja —— a Vállalat kemen—

cénként pontosan jegyzi és a kemencében lévő tégla-cserép arány alapján állapítja meg a tégiára, ill. cserépre eső felhasz- nálást. A vállalat több kemencéje közül egyesekben kizárólag téglaféiéket, má—

sokban téglát és cserepet vegyesen éget.—

Az egyes — csak téglára vagy tégla—

cserépre beállított —— kemencék Változó, súlyozott átlagfogyasztása jelentkezik te—

hát a fajlagos kalória—mutatóban. Ebből ki kell szűrnünk a kizárólag téglát égető kemencék fogyasztását és kombinálnunk kell a tégla—cserép vegyes égetésére szol—

gáló kemencék fogyasztásából va téglára eső kalóriamennyiséget. Ennek elvégzé- sével a fajlagos égetési szénkalóriafel—

használás a bázis-, ill. beszámolási idő—

szakban a következő értékeket mutatja:

' n .Bázis- Beszámolási

Meg evezés ! időszak időszak 1. Felhasznált szénkalória

(ezer) ... , . . . 33,39() 36320 2. Égetés mennyisége

(1000 darab tégla.) ... 38,000 40,000 3. Fajlagos kalóriaszükséglet

(ezer) ... 905 908

4. Átlagos kalóriaérték 3,300 3,100 5. Átlagos szénszükséglet kg 274 293 6. Ezer kalória ára Ft .. ,. 0,0379 0,0381

' Ebből a következők állapíthatók meg:

A vállalat gyengébb minőségű szénkeve- réket kapott, mint a bázisidőszakban.

Ennek ára is némileg magasabb volt.

Részben a gyengébb szénminőség kedve-

729 '

i

_ zőtlenebb felhasználási lehetősége, rész.- ben annak folytán, hogy a tégla minősé—

gét magasabb hőfokon történő égetéssel

emelni kívánta, a fajlagos. kalóriafelhasz—

nálás emelkedett. Az emelkedés 3,3 ezre- lék, ami nem jelentékeny, de figyelemre-, méltó vállalati szempontból azért, mert a Vállalat a beszámolási időszakban igen jelentős szervezési intézkedéseket vezetett be a gazdaságosabb széntárolásra. A szer—

vezési intézkedéseknek tulajdonítható,

hogy a különbség a két időszak fajlagos felhasználási adata között csak ilyen, vi—

szonylag csekély. A 3000 kal/1000 db ége- tési többletfelhasználás kihatása:

00381

3000 x ' 'vagyis kereken 11 fillér

' o

1000 darabonként. '

A közvetlen munkabérek területén min— ' denekelőtt a bányában mutatkozik igen jelentős megtakarítás, mégpedig 1000 darabonként 2,3O Ft. Ezt a bányamunka gépesítésének mutatóján keresztül figyel- hetjük meg. Ez a mutató a következő, képlettel számítandó:

%— x 100, ahol, a : géppel kitermelt földmennyiség,

b — ősszes kitermelt föld.

A mutató a géppel kitermelt földmeny—

nyiség százalékát mutatja az összes ki—

termelt mennyiséghez viszonyítva; Avál—

lalatnál a bázisidőszakban a mutató 25%

volt. A tárgyidőszakban két további kotrógépet állított be, mindjárt év elején.

Egy kotrógép ellát két téglaprést, kb.

10000 db/óra teljesítménnyel.. (A kotró teljesítménye 30 m3 óránként, 10000 db téglához szükséges föld 26 ma.) Igy a

bázisidőszakban elért 250/0—0n felül to—

vábbi 39000 m8 földet (agyagot) géppel termeltek ki. Ennek megtakarítási szá—

mítása a következő:

Egy kotrógép névleges teljesítménye 30 m3/óra. Két db 450 g téglaprés terme—

lése kereken 10000 db tégla, aminek agyagszükséglete 26 ms. Az elkerülhetet- len kiesési és kezelési időt figyelembe—

véve tehát kiindulhatunk abból, hogy egy 30 mB/óra teljesítményű kotrógép két prés üzemét képes agyaggal ellátni, a belső , szállítás és kiszolgálás megfelelő szerve- zése mellett.

Ugyanennek a mennyiségnek kézzel, emberi erővel történő kitermeléséhez 1,6

__ 730

rna/óra teljesítménynorma mellett 16 fő

* szükséges. Ezeknél átlagosan 4 Ft órabért és 200/0 kiegészítő fizetést, ill. prémiumot tekintetbe véve, a megtakarított bérkölt—

ség 76, 80 Ft/óra.

Ezzel szemben a kotrógép kezelő—

személyzete 4 fő, 4,40_ Ft órabérrel, ami

kitesz' 21,12 Ft összeget. A mutatkozó

r 55,68 Ft, ami 10 000 db téglára oszlik meg, 1000 db téglára esik tehát 5,57 Ft. A kotrógépek üzembehelyezésének időpont- , ; jából kiindulva, összesen 15,0 millió tégla

* (jelentkezik mint a tavalyi 250/0—os arányt

mmeghaladóan géppel kitermelt földből

gyártott mennyiség. 15 millió után szá- molhatjuk tehát az 5,57 Ft/1000 db meg-

takarítást, ami' 83,600 Ft—ot tesz ki. A

_ vállalat teljes,, 40 milliós termelésére ve—

títve ez 1000 db-onként 2,09 Ft—ot tesz ki;

Ezenfelül a—vállalat a kitermelt agyag továbbításának átszervezésével 1 főnyi megtakarítást ért el. Ennek évi bére (az üzemidényben) 8400 Ft, ami 40 millió db-ra _ elosztva, 21 fillér megtakarítást

jelent. '

A bányabeli közvetlen bérköltségnél mutatkozó megtakarítás tehát

' : banyamunka gépesítéserévén ... 2,09 Ft a belső anyagmozgatás átszervezése révén .. 1 -—,21 ,,

összesen 230 Ft

A bányagépesítés mutatóján keresztül az önköltséget befolyásoló bérmegtakari—

tást viszonylag pontosan megfigyelhetjük.—

A nyersgyártásnál 90 fillér megtakarí- tás mutatkozik a bérköltségben.

A nyersgyártási bérköltséget befolyá—

— solta az, hogy a tégla levágására további 2 db automatát helyeztek üzembe. Az automatikus levágás arányát a ,,tégla- vágás automatizálása" c. műszaki—gazda- sági mutatószám mutatja, amely azt mondja meg, hogy az összes gépi tégla-

*termelésből mennyit tett ki az automatá- val levágott tégla mennyisége. Az elmúlt évben (a bázisidőszakban) ez avállalat- nál %% volt, a beszámolás időszakában 1000/rra emelkedett, a 2 újabb automata

beállítása révén. Egy- egy automata l—lf főnyi megtakarítást jelent. A levágó nor- mája 4400 db/óra, a két levágó órabére ,

egyenként 4,1o Ft A megtakarítás tehát

' 4,10

ű. 0,93 Ft/IOOO db, továbbá 209/0kiegé—

szítő fizetés, vagyis összesen 1,l2 Ft, 20 millió db után a megtakarítás 225100 Ft;

, Mivel 1000 db-ra eső megtakarítástkivá—

nunk kiszámítani, ezt ismét 40 OOO—rel kell osztanunk, tehát 1000 db—ra eső megtaka—

rításként 0,56 Ft fog mutatkozni.

Ezenfelül a' vállalat két fővel csökken—

tette a kocsitolók létszámát jobb szerve-

zés révén. Ez jelent havi átlag 950 Ftiot ,

8 hónapon 'át, vagyis fejenként évi 6800 Ft—ot, összesen 13 600 Ft—ot, ami 1000 db-ra számítva 34 fillér megtakarítást jelent; A nyersgyártási bérmegtakarítás —

tehát '

a levágás antomatizálása miatt ... —-,50 Ft ; : kocsitolók átszervezése miatt ... —,34 ,,sl

Gamma —-,90 Ft

Az égetés területén a bérköltségeknél 10 fillér a megtakarítás. Ez onnan ered, hogy a vállalat 2 széntoló helyett — a szénfeltolás gépesítése folytán — egy szénfelvonókezelőt foglalkoztatott. A bé—

rek a következőkép alakultak: *

a 2 széntoló átlagos

!. keresete ... 1720,—

a !elvonókezelő átla- _ —

gos keresete ... 950, —- "

meatakaritda ! hónapra 770, —, 12 hóra 9200, -— 28 fillér

1000 dlrab táblára szamitva , Átmenetileg azonban öukyulladással fenye-

gető széngarmadák átrakására 1200 munkaórát kellett fordítani az év folya- man, ami 4, 35 órakeresettol számítva

5200,——- Ft, 1000 darabra ... 18 fülű bérmegtakarításkénjg mutatkozik tehát 10 fillér

A szállításnál a vállalat müszaki szer- vezési intézkedés következtében —— ami—

nek lényege az, hogy a szállításokat ak—

ként csoportosították, hogy a kemencéből nagyobb mennyiséget hordtak közvetle—

nül vagonba és így megtakarították a ke- mence melletti tárolóhelyekre történő ra—

kodást —— ugyancsak 10 fillér bérmegtaka- rítást értek el.

A bér-ráfordításokat igen jól kézben- tarthatjuk a fajlagos óraszükséglet mű- szaki mutatóján keresztül. Az alábbi táb—

lázat mutatja, hogy a költséghelyenként (üzemrészbontásban) ' mutatkozó bérkölt—

ségek és az egyes üzemrészekben elért órakeresetek, valamint a fajlagos óra—

szükséglet között milyen összefüggések alakulnak ki. A táblázat csak a közvetlen bérekre, ill. órákra vonatkozik.

szamu; . 7371—

Ezer darabra

133 ms ak * Beszámolási időszak

Megnevezés zis z _ Beszámolási időszak a bázis százalékában forint órakor. óra forint óraker. óra forint !óraker. ! óra

Bánya ... 10.80 4,80 2,25 8,50 4,90 1,74 78,7 102,1 775

Nyersgyártás 25,30 4,30 6,88 24,4O 4,35 5,62 96,4 101,2 953

_ Égetés ... _ . . . 14,7O 45,10 2,88 14,60 6,12 2,85 99,3 100,4 99,0

Szállítás ... 6,20 4,10 1,27 5, -— 4,10 1,22 96,2 100,0 GG.! !

Oisman sem) ass 12.28 52,50 (,.59 11,4a mas ma,: om

!

A fenti táblázat azért figyelemreméltó, mert a téglaipar önköltségének szerkezete következtében a bérköltségek jelentkez-

molva, egy órára eső 7,7O költséget ad, A költségek tehát:

nek a legnagyobb súllyal. A fajlagos óra áramfogyasztás ... IZIÉOX

mutatóján keresztül tehát a bérköltségek — karbantartás ... 1,20 *

alakulását is kézbentarthatjuk (eltekintve lemn """""" ' """ ' """ "".-__LÉP

akereseteknél mutatkozó kisebb ingado- 21,"

zásoktól). A fajlagos óraráfordítások a téglaiparban rendszeresített szakmai be- számolórendszer keretében minden hó—

napban legalább a fenti bontásban ren- delkezésre állnak és alkalmasak arra, hogy azok alapján a műszaki vezetőség operatív intézkedéseket is hozhasson.

A jelen esetben ——- önköltségelemzé- sünkre visszatérve —- azt láthatjuk, hogy a fajlagos óra-megtakarítás 0,85 óra. Ez -— ha nem is fillérre —— egybevág a bér—

nél mutatkozó 3,50 Ft megtakarítással, 1000 db-ra számítva.

Természetesen a gyakorlatban az ön—

költségelemzés feladatai nem ilyen egy—

szerű formában jelentkeznek. A példában is sok egyszerűsítéssel éltünk, így pl. azo- nos mennyiségűnek tételeztük fel a nyers—

gyártás és az égetés mennyiségét, ami a gyakorlatban igen ritka eset. Az elemzés menetének áttekinthetősége érdekében azonban ez szükségesnek látszott, mert hiszen az elemzés módszerére és főként a műszaki szempontoknak az önköltségre gyakorolt 'döntö befolyására kívánjuk a .figyelmet felhívni.

Az elemzés to'vábbi lépése a műhelyi _általános költség alakulásának elemzése.

Lényeges emelkedéssel találkozunk a bányabeli műhelyköltségeknél. A drágu- lás 3,— Ft 1000 db-onként. Ennek oka a következő:

A beállított kotrógép áramfogyasztása egy órára számítva 12,50 Ft, karbantartási költsége 1,20. Amortizációjának számí—

tása: 260 ezer Ft után évi 8,3% 21600 Ft—nak felel meg, ami 2800 órával szá-

(

Egy óra alatt kb. 10000 db téglának megfelelő agyagot szolgáltat a kotrógép, úgyhogy '1000 db—ra 2,14 Ft esik. Mivel 15 millió db téglánál jelentkezik ez a többletköltség, a gyártást terhelő önkölt- ség-emelkedés 15 000X2,14, vagyis 32100 Ft. A termelés teljes 40 milliójára szá—

molva ez 1000 db-onként 0,80 Ft emelkedést jelent. A bányában a

további művelés biztositása érde—

kében és a biztonsági szempontok miatt 7350 m8 meddő anyagot kel- lett eltávolítani. Ennek költsége 12,—— Ft/m3 egységköltséggel szá—

mítva 88 200 Ft, ami egységre szá- molva kereken

többletköltséget jelent,

220 * ,.

az összes i

költségemelkedés tehát egységre 3,00Ft.

A nyersgyártásnál a beállított automa- tákkal kapcsolatos műhelyi általános költ—

ségszaporulat: '

egy automata értéke 40,000 Ft, leirása 8,3 %, vagyis 3320 Ft/év, termelése átlagosan 10

millió darab, tehát 1000 darab téglara esik —,88 Ft karbantartás, olaitogyasztás, energia 1000

darab téglára számítva ... —,12 Ft összesen -— ,45 Ft

A 45 filléres egységenkénti többletkölt- séggel szemben az elért 90 filléres csök—

kentés lényegében két műszaki intézke- —

dés hatása: *

a/száritók és a présház rendszeres ta- karitásánál, fenntartásánál bevezetett teljesítménybérezés, továbbá

az anyagok limitkártyás rendszerének

eredménye. *

Az égetésnél hasonló mérvű költség—

megtakaritás jelentkezik. Ez részben szin-.

tén a fenntartási munkák normalizálása—' nak, eredménye, részben pedig,,a kisebb selejteződés kisebb takarítási munkákat tett szükségessé, aminek az önköltségre , __is kedvező hatása volt.

Ennyiben elemeztük a téglagyártás közvetlen költségeinek alakulását. Mint láthatjuk, műszaki intézkedésekre vezet- hető vissza mindaz, ami az önköltségét befolyásoló tényező formájában jelentke- zett a közvetlen költségeknél.

_ Hasonló módon kell elemeznünk a cserépgyártás közvetlen költségeinek ala- kulását is. Az elemzés e részének ered—

ményét csak röviden összefoglalva közöl- jük:

' A. cserépgyártás; területén az anyag- költségben mutatkozó csekélyebb meg- takarítás a helyesebb tárolási módszerek következménye. (Cserépnél is csak a tech—

nológiai fűtőanyagot számoljuk el közvet—

lenül.)

A közyetlen bérköltségeknél mutatkozó megtakarítás eredete: a bányabeli szállí—

tás átszervezése, a bánya cserépree alkal- mas agyagvonulatának szerencsésebb ala- kulása, amely bizonyos meddő-válogatási munkákat feleslegessé tett. A nyersgyán—

' tás területén a belső transzport kiterjesz- tésével (szállítószalagrendszer továbbvite—

lével) a vállalat bérmegtakarítást ért el.

Égetésnél a szénfeltolás gépesítéséből ered a 10 filléres csekély különbözet. Fel—

tűnő azonban a szállításnál mutatkozó ——

bár összegszerűen nem jelentős ——- emel—

kedés. Ennek oka: az előző időszakban a

Ezer forintban

vállalatnak reklamációi voltak a beérke—

zett cserépküldeményeknél tapaSztalt tö- rések miatt. Ezért gondosabb válogatást rendszeresített, több időt fordítanak erre,.

aminek eredménye a mutatkozó kisebb emelkedés.

A műhelyi általános költségeknél mu—

tatkozó megtakarítás több műszaki, in—

tézkedés eredménye: a eserépgyártás energiaellátásának átszervezése, a cserép- szárítókeretek karbantartásával és tárolá—

sával kapcsolatban hozott rendszabályok

Az eddigiekben elemzés alá vettük a közvetlen költségeknél mutatkozó eltéré—

seket. A közvetett költségek azonban szin- tén jelentősen befolyásolják az önköltség alakulását és sok esetben alakulásuk mű—

szaki intézkedésekre vezethető vissza, vagy azok révén befolyásolható.'_ Igy a többtermelés, az állásórák csökkenése, a minőség alakulása műszaki intézkedések következménye és ezek mindegyike fel- tétlenül lényegesen befolyásolja a termék önköltségét, valamint a vállalati globális önköltségét is.

Mindenekelőtt a selejt alakulását vizs—- gáljuk meg, mert ez még pontosan eloszt—

ható a két gyártmányra. A selejtképződést a téglaiparban két helyen figyeljük meg:

a nyerstéglából a kemencébe való behor—

dásig, továbbá az égetés alkalmával kép——

ződött selejtet. Ebben a bontásbar'l a se-

lejteződés a következő volt:

Tégla ! Cserép

Megnevezés

nyersgyárt. ! égetés ! összesen ! nyersgyárt. égetés összesen

Bázisidőszakban ... 200 70 270 150 50 200

Boszúmolási időszakban . 125 65 190 145 45 190

Százalékosan a selejtképződés alaku—

lása —- a bázisidőszak százalékában kife- jezve — a következő képet adja:

!

Nyers 1Égetési! Összes selejt a bázis %-ában Megnevezés

93,0 90,0

70,4 95,0

...

_A selejtnek ez a csökkenése komoly

műszaki előkészítés következménye. Az

önköltségét a selejtalakulás a következő—

kép befolyásolta (forintban):

Megnevezés Tégla Cserép

1000 (lb-ra esö seleitköltség _

bázisban . . . 7,10 15,38

beszámolási ,

időszakban 4,75 12,67

megtakarít. 2,35 2,71 *

Megtakaritás a teljes termelt 4

mennyiségre ... 94,000 40,650 Összes megtakarítás 134,650

SZEMLE

733.

A közvetlen költségek, valamint a ——- gyártmányokra szintén felbontható — se.- lejtköltségen felül azonban még jelentős önköltségcsökkentés mutatkozik, aminek forrását másutt kell keresnünk. Ezt mu—

tatja a következő tábla:

' órát jelent.

Megnevezés Tégla Cserép

Önköltségcsökkentés tételen- ként :

közvetlen anyag . —— -—,31 --,20 közvetlen bér ... 3,50 —,85 közvetlen bér közterhei _,35 —,09

. 2,54 1,14

műhelyi ami költség . —- 1,10 5,19

összes eddigi csökkenés. 2,44 6,33 összes csökkenés utó-

kalk. szerint ... 9,53 16,11 nnmarad még 1000

darabonként ... 7,09 9,78

az összes termelésre 283,600 146,700

Összesen tehát 430 300 Ft további ön—

költségcsökkentés forrását kell megtalál—

nunk. Három lényeges kérdésre kívánjuk a figyelmet felhívni, amelyek a legtöbb esetben megadják ilyenkor a magyaráza—

tot. Természetesen itt is hangsúlyozni kell, hogy a gyakorlatban az önköltség—

csökkentés elemzése, a különböző tényezők hatásának összefonódása következtében többrétű problémákat vet fel.

A többtermelés jelentősége önköltségi szempontból elsősorban abban áll; hogy az állandó költségek nagyobb termelésre oszlanak meg. Az adott esetben a válla—

lat állandó költségeinek összege 2040 ezer forint.

A 2040 ezer Ft állandó költség a mult évben (bázisidőszakban) 14 850, a tény—

számok szerint a beszámolási időszakban

15 345 Ft termelésre oszlott meg. 1000 Ft

termelési értéket tehát 0

vagyis 137,37 , . . ,, k

a bazmdosza ban14850

2040

15345

132,94 Ft állandó költség terhelt, a meg—

takarítás tehát 1000 Ft—onként 4,43 Ft, Vagyis a beszámolási időszak 15 345 ezer Ft termelés mellett kereken 68 000 Ft.

Az állásórák csökkenése 1,2%-ot tett ki, olyan értelemben, hogy a prések kihasz—

nálásának műszaki mutatója ennyivel ja—

Vult a bázisidőszakhoz viszonyítva. A

v.

a beszámolási időszakban vagyis

prések óraszáma alapján ez mintegy 9300.

Ennyi idővel hosszabbodott meg a prések termelő lehetősége. Ezzel kapcsolatban azonban az önköltségcsök—

kentést befolyásoló összeget külön ez eset—

ben nem számítjuk ki, mert az adott eset—

ben megállapítható, hogy a présállások idejére a vállalat tudott olyan mnnkát adni dolgozói itt foglalkoztatott csoport- jának, amit egyébként más időben kellett volna elvégeztetnie. A présállások idején tehát ennél a vállalatnál nem végeztetnek kárbavesző, szükségtelen munkát, hanem olyan fenntartási, munkákat, amelyek amúgy is — legfeljebb időbelileg később

—— elvégzendők. Nem mindenütt ez a hely- zet és ha olyan esettel találkozunk, hogy

— a vállalatnak a gépállások felesleges bér-—

kiadást okoznak, úgy ezek csökkentése esetén feltétlenül csökkentik az önköltsé- get az állásidőre kifizetett ("felesleges") bérekből azok az összegek, amelyek az állásidő csökkentése következtében meg—

takaríthatók voltak.

A bázisidőszakban a vállalat egyik ko- moly problémája volt, hogy Viszonylag magas gyengébb osztályozású terméket, állított elő. Ezek minősége nem ütötte meg az I. 0. termékekre megállapított szabványt, úgy hogy természetesen az ár- bevétel is alatta maradt az I. 0. termékek gyártása esetén elérhető árbevételnek. A költségek viszont ugyanazok, mintha 1. o.

gyártmányt állítottak volna elő. A tégla—

iparban a minőséget egyrészt a ,,minőségi

gyártmányok aránya" c. műszaki—gazda—

sági mutatóval, másrészt a minőségi meg- oszlást jelző csoportosítás százalékos mu—

tatóival Vizsgáljuk. '

A bázis-, illetve beszámolási időszakban a vizsgált vállalatnál a megoszlás a követ—

kezőképpen alakult:

Tégla Cserép Minőségi osztályozás

az össztermelés %-ában a ) Bázisidőszakban :

90,5 ss,0 2, — 13,—

7,5 19,—

92,5 sas

1,5 7,0

6,0 9,5

A különféle minőségű tégla, ill. cserép átlagára jellemzi legjobban azt, hogy az önköltségre milyen befolyást gyakorol a

734l

minőségi összetétel változása. Jobb minő- ségi eredmények ugyanis többletbevételt jelentenek, ugyanolyan ráfordítás mellett, illetve a ráfordításoknál mutatkozó eset- leges többlet más helyen elemzésünkben

zelés folytán szükséges magasabb bérösz—

szeg, a magasabb hőfokon történő kiége—

tés nagyobb szénigénye stb.). Ebből a szempontból vizsgálva a beszámolási idő—

szak adatait, a következő eredményt már jelentkezett (például a gondosabb ke- kapjuk:

Tégla Cserép _

Minőségi osztályozás Egység. Bázisidószak BÉÉÉÉÉÖ'Ú mm? Bázisidőszak .BÉÉÉ'ÉÉM"

úr aránya ára aránya ara ár aránya! ára aránya úr.

1. . ... 250,— 90,5 226,25 02,5 23135 343,— 68,- 23334 83,6 286540 II. ... 225,—- 2,— 4,50 1,6 8.88 808,70 13,— 1043 7.0 21,61 III. ... 175,-— 7,5 13,13 6,0 10,50 24040 19,—- 45,62 9,5, 2231

— 100,- ztus lomo 24542 100,— 818,99 100,o sam:

Ennél a számításnál a gondolatmeneta következő: a bázisidőszakban (pl. téglá— * nál) a termelésnek 90,5%—áért az I. 0. ter—

mék árát kapta a vállalat, 20/o-ért a II. 0.—

árat, 7,5%-ért pedig a III. 0. árat. A be—

számolási időszakban a minőség jobb ala- kulása folytán ez az arány megváltozott és többletbevételt is jelentett. Ez a több—

letbevétel téglánál l,25 Ft, cserépnél 11,83 Ft összeget jelent 1000 db—onként. A tel- jes termelésre számítVa, a minőség eltoló- dása tehát

'téglánál 40, 000 x 1, 25, kereken ... 50, 000 Ft eserépnél 16,000 x 11,88, kereken ... 177,000 Ft összesen, 227,000 Ft

többletbevételt eredményez.

Az önköltségcsökkentés tehát a követ- kezőkép részletezhető:

közvetlen költségeknél (téglánál 1000 darabonként ... 2, 44

cserépnél 1000 darabonként ... 6 ,33) 193, 000 Ft seleltcsökkentés ... 137 ,,,000 állandó költségek hatása. . . . . 68, 000, minöségi eltolódás ... 227, 000 ,,

ösczesm 625,000 Ft

Az önköltség elemzése az önköltség—

csökkentés ismert módszere szerint kiszá—

mított 622 ezer Ft összegnél valamivel többet vagy kevesebbet eredményez meg—

takarításként, ami a számításoknál vett kerekítések, illetve az alkalmazott egy- szerűsítések következménye.

ElemZésünkben annak mintáját kíván—

tuk bemutatni, hogy az önköltségcsökken—

tés és az utókalkuláció miként kapcsoló—

dik műszaki intézkedésekhez. Elsősorban a műszaki intézkedések azok, amelyek az önköltség csökkentésére hivatottak. Első-

sorban műszaki vonalon kell megtalálni azelőírt, tervfeladatként kapott önkölt—

ségcsökkentés biztosításának módszerét.

Ehhez kapcsolódnak természetesen pénz- ügyi jellegű intézkedések, amelyek azon- ban horderejüket tekintve kisebbek, mint a különféle költségeknél elérhető meg—

takaritások, a- kamat, bírság, fekbér és egyéb hasonló jellegű terhek csökkenté- sére irányuló törekvések.

Az önköltségcsökkentésnek ilyen mély- reható elemzése —— ami vállalati szinten történő végrehajtásnál csaknem mindig lényegesen összetettebb problémák _ vizs- gálatát jelenti — nem végezhető el min—

den hónapban. Rendszerint nem is állnak rendelkezésre mindazok a számok, ame—

lyek az elemzés komplex végrehajtásához szükségesek. Évente, valamint negyed—

évenként azonban feltétlenül szükséges, hogy az önköltség alakulásával legalább.

a fentiekhez leírt részleteSséghez hason—

lóan foglalkozzunk, a negyedéves elem—

zések során világos és érthető mutatók—

kal világitsunk rá az önköltség alakulása szempontjából fontos kérdésekre és hiv- juk fel a műszaki vezetőség figyelmét mindarra, amit az elemzés feltárt.

Havonta feltétlenül megfigyelendők mindazok a műszaki mutatók, amelyek az önköltségre hatással vannak. Ezenfelül természetesen -— bár időbelileg erre álta—

lában csak később van lehetőség —— a számviteli adatokból is vizsgálnunk kell az önköltség alakulását. A műszaki muta- tóknak azonban éppen az a nagy előnyük, hogy viszonylag könnyű számítási mód—

szerekkel a termelési és egyéb, a tárgyhó után más szempontból korai határidőre amúgy is összeállítandó adatokból olyan,

SZEMLE

jellemző számokat kapunk, amelyeken keresztül az önköltség alakulására ponto—

san következtetni tudunk. Igy:

a fajlagos égetési - kalóriafelhasználás—

ból a közvetlen szénköltségre,

, a fajlagos óraszükségletből a közvet- len és közvetett bérköltségre,

a termelés megoszlásának mutatóiból a minőség alakulására és így az ár—

bevételre, ,

a selejtarányból a sele'jtköltség alaku—

lására,

a termelés volumenéből, az állásórák ar'á—

735

nyából az állandó költségek kihatására

stb. '

Mindezek révén az önköltségét kitevő költségeknek mintegy 80%—át műszaki mutatókon keresztül is kézbentarthatjuk, ezek alapján operatív intézkedéseket te- hetünk. A fennmaradó költség—részt a később elkészülő pontos utókalkuláció alapján elemezhetjük és, ez alkalommal

ellenőrizhetjük azt is, hogy a műszaki mutatókon keresztül az önköltségét ille- _ tően tett következtetéseink mennyire vol—

tak helytállóak;

Rejtő György

_Hozzászólás az iparstatisztikai elemzés fogalmának és oktatásának kérdéseiről szóló cikkhez

—Kornis Pál Andorné cikket írt a Sta—

tisztikai Szemle 1954. június—júliusi szá- mában az elemzés egyes kérdéseiről. A kérdések felvetése rendkívül fontos és * időszerű. A Magyar Dolgozók Pártja III.

Kongresszusa az ipar területén előtérbe állította a gazdaságosság, ezen belül kü—

lönösen a termelékenység és önköltség vizsgálatát. Az iparfejlesztés lassúbb üteme lehetővé teszi a gazdasági vezetők számára, hogy körültekintsenek gazdasá—

guk táján, rendbeszedjék üzemeiket. E lehetőség megvalósításában fontos szerep jut a statisztikusok elemző munkájának.

A "kérdés felvetése és ezzel vita indí- tása kétségtelenül érdeme a szerzőnek, megállapításaival azonban több kérdés- ben nem értek egyet, hozzászólásomban ezekből a fontosabbakat ragadom ki.

1.— A szerző tanulmányában hol ,,elem- zésről", hol pedig ,,statisztikai elemzés—

ről" ír; gondolatmenetéből arra kell kö—

vetkeztetni, hogy megállapításai nem ki- zárólag a statisztikai elemzésre vonat—

koznak. Kitűnik az különösen a befejező részből, ahol felveti, vajjon az elemzés oktatásának a statisztika és a rokontár—

gyak közül . melyik a legjogosultabb ,,gazdája":

,,A kérdés azért vetődik egyáltalában fel, mert a vállalati munkában igen sok- szor a tervezéssel foglalkozó, vagy szám—

viteli, műszaki osztályok dolgozói végzik el az t,,elemző" munkát.

,,:..a műszaki adatok elemzését sok—

helyütt a műszaki—osztályok végzik.;z

(elemzést összekeverni,

,, :: : a mérlegbeszámolóval kapcsolato- san a számviteli osztályok hivatalosan is elemzik a vállalat munkáját" —— írja töb- bek között a szerző. (491. old.) . A tágabb értelemben vett elemzést ——-_

amellyel a szakirodalomban iparvállala—

tok gazdasági tevékenységének elemzése néven találkozunkl) —-— és a statisztikai azonosítani * nem lehet. Nem szorul különösebb bizonyí- tásra pl. az, hogy a pénzügyi mutatók vizsgálata nem statisztikai elemzés, szerző mégis azt a megállapítást teszi, és éppen az idézett részekkel kapcsolatban:

,,...az "elemzés és a statisztikai munka érdemi része voltaképpen azonos fogal-

mak". k

Úgy gondolom, hogy a gazdasági tevé- kenység elemzése magában foglalja a sta—

tisztikai elemzés mellett, azzal' szoros kapcsolatban, a mérlegbeszámolók könyv- viteli, főleg pénzügyi vonatkozású elemző ,munkáját is. E két terület egymástól éle—

sen nem választható el, mindkettő tény- számokból elemez, felhasználva egymás adatait, megállapításait. A két elemző munka kapcsolatának, határainak részle—

tes megvitatása különösen a jelenlegi szakaszban igen fontos lenne mind elvi, mind pedig gyakorlati szempontból. Igy világosabbá válnának a közös módszerek, megszüntethető lenne sok párhuzamos—

1) Szerző nem tesz különbséget -— mint erre a_

2. pontban kitérek —— népgazdasági és vállalati elemzés, valamint statisztika között, gondolatme- nete és példája azonban indokolják, hogy itt vát—

lalati szinten vessem össze 11 gazdasági és a sta- tisztikai elemzést.

' §