La production mondiale et les prix. 1937/38

(1)

keltetekhen kielégítően- ismertetni. Örvendetes volna, hit-[annál a jelentőségénél fogva, amelyre mint teljes; áttekintést nyujtó munka igényt tarthat, más—

részt nagy időszerűségélre való tekintettel hazai tu- dományos köröket a tanulmány lefordítására ösz- tönözne. Konkoly Thege Gyula dr.

Dr. Hermann Gross: Südosteuropa. Bau und Entwicklung der Wirtschaft.

Beihefte zur ,,Leípziger Vierteljahrsschrift für Südost' europa." Herausgegeben vom Südosteuropa—Institut an

der Universitát Leipzig.

Leipzig, 1937. Heft 1. —— VIII 4- 231 lap. —— pages.

Szerző előző munkájának (Mittel— und Südtost- Europai-sohe Wirtschaftsfragem. Winchlaftsstrukltur und Wirtsohaft—sbeziehnnfgen, Leipzig 1931.) tanulsá—

gait is összefoglaló és kiegészítő e kitűnően meg- alapozott tanulmány .főoélja, hogy Délkelet-Euró- pát mint gazdasági tényezőt, Németország szem- plmltjálbólhel'ylesen megértékelje. Gross Délkelet—

Eulrópát, mely alatt Magyarországot, Romániát, Jugoszláviát, Bulgáriát, Görögországot, Albániát és Törökországot érti, ha nem is zárt" egészként, de a világpiac kialakult részeiként fogja fel is— mint összterületett boncoljo —minden [gazdasági vonatko- zásában. E gazdaságilag meg fejletlen és sok- részben feltáratlan terület fontos érdekszférája Né- metországnak s érthető, ha a német tudomány is, melynek e vonatkozásban kiválló szerve a lipcsei egyetemi intézet munkaközössége, nagy érdeklődés- sel- fopd—nl feléje.

A könyv érdeme a nagyvonalú áttekintés, a kapcsolatok és lehetőségek egybefogó rajza. A ren- geteg fontásbúvárlattál járó munkát eléggé csak ak- kor méltányolhatjuk, ha figyelembevesszük, mennyi nyelvi nehézség-gel s a források tövkéletlenségében rejlő akadl'állyal kellett a 7' országra terjedő kuta—

tásnak megküzdenie. Szerző e téren helyzeti előny- ben volt, minthogy maga is erdélyi (szász) szár—

mazású éls tölth- tanullmámyultat tett a vizsgált álla- Mnloklban. A statisztikai adatok fogyatékosságát pa-

naszaival, mint kivetelt említi, .hogy a tárgyalt or- [szagok közül csak Magyarország és Bulgária köz-

"iiimll statisztikai hivatalai publikálnak jól használ—

ható statisztikát.

A könyv első része a felszín és klima, a mező—

és erdőgazdasági területek, az ipari nyersanyagok és erőforrások s ezek megoszlásának klélrdlései't ter- mészetes lgazdalst'lllg,"i övek szerint elemzi. A mező- és erdőgazdasági terület egyrésze, la középeurópai-

kontinentális és mediterrán zórn—a, felesleget ter—

melő, mig a többi terület őstenmelésé'hől csak ön-

magát tudja ellátni, vagy éppen behozatalra szorul. .A népességi kérdéssel foglalkozó második rész külön problémaként emeli ki a mépess-égkicsenélés gazdasági jelentőségét. A harmadik KI'é'SZ, mely a

——81——

1939

mezőgazdaságot tárgyalja, vizsgálja a, birtokviszo- nyokat és a. mezőgazdasági termelést különösen az agnámeformolkra tekintettel, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételének lehetőségeit és a szervezés problémáit. A negyedik rész, mely az ipari—ól szól, a kisipar fejlődését és struktúráját fej—- tegeti, majd' llészletesen foglalkozik Délkelet—Európa iparosítás—ának problémájával.

'A munka, mely Délkelet—Európát elsősorban mint agrárteriiletet s az iparosulftabb Nyugat nyers- anyagszállitó területét fogja fel, nemcsak kel-eszt- metszetet ad minden vonatkozásban hanem a fej—

lődési tendenciákat is kevesli—. Ám kicseng a tanu]- mányból az a tanulság is, hogy Németország mint legnagyobb fogyasztója és feldolgozója Délkelet—

Európa mezőgazdasági telrmé'llye'inek és ipari nyers—

anyagainsazk, gazdasági expanlziójával nemcsak nagy befolyást gyakorol e területre, de annak gazdasági kincseire rá is van utalva.

Magyarország különleges állá—sa t'ö'bbhe—lyütt méltat-ásra. talál. Különbözik a többi: délkeleteuu'ó- pal államoktól abban is, hogy hegyleklben szűköl-

ködik s nincs tengere. De .főleg a külkereskedelmi

adatokban mutatkozik Magyarországnak a többi dfélkeleteurópai államokétól elütő gazdasági szer-

kezebe: míg. ezeknek _behozatalaban a késmruok,

iparcikkek játszanak főszerepet 5 ipari kivitelük minimális, addig Magyarország ipari alapanyago- kat nagymértékben behoz 5 ipari kivitele is jelentős. Magyarország több gazdasági erőforrás hiánya dacára a fejlődtött'elbb Nyugat-Európához áll közel gazdasági kultúra szempontjából is. Kulcs- he'lyzetét e munka számos lapjáról olvashatja ki a figyelmes olvasó. Magyarország az átmenet, de az átjárás országa is Nyugattól-Keletihez és viszont, ami már magában megszabja sorsát és rendelte—

tését. E. D. dr.

La production mondiale et les prix. 1937/38.

Société des Nations. Geneve. 1938. 148 l. — pages.

Az 1937/38. évi népszövetségi kiadvány tar- talma jelentősebb, mint a sorozat előző köteteié.

A munka legérdekesebb része a tanulságok össze—

foglalása. 1929—ben viszonyítva, 1937-ben az alap- anyagok világlterlmelésélben 10%-os emelkedés muz—

tatkozik, a nyers élelmiszerek termelésében 6%, az iparban felhasznált nyersanyagok gyártásánál pedig 19%. Ezzel szemben az alaptermékek ellen- őrizhető vilálgkészlletáben 6%-os visszaesés észlel- hető. Az ipari vilálgtelrmel—ésben ugyanezen idő alatt 20%-os emelkedés mutatkozik. A nemzetközi árú- cseneforgalomhan viszont hanyatlás állott be, amely 1929-cell szemben 1937-ben a villárglkereskedelem mennyiségének 3%-át teszi. Bár a jövő fejlődésre vonatkozó procmózis felállításához még nem l'en- delk'eznelk me,, elelő adatokkal, a kiadványból ki—

6

(2)

'1. szám

tetszik, hogy ha ' a gazdasági tevékenység kissé gyengült is, a világgazdaság egészbenvéve elég jól

eiltllexnrálllrt a depressziós hatásoknak.

H. 8. Linfíeld, Ph. D.: State Population Cen- sus by Faiths. (Egyes államok vallási megoszlása.)

New York, 1938. 72 l. — p.

Lin/ield, a new-yorki Zsidó Statisztikai Hivatal

igazgatójának e munkája bevezetőjében az egyes

országok népszámlálásainak a vallásra vonatkozó módszer-ét ismerteti. A lakosság felekezeti hova- tartózanidóságát számos orszagban tudakolják,

(Éssz— Többségi vallás

, n ees- ___—Tim

Orszag v. országrész seg megnevezés száma

Albánia . . . . . 1.003 mohamed. 696

Ausztrália . . . 5.436 angol egyház 2.373

Ausztria . . . . . . . 6.760 róm.kat. 6.113 Bulgária . . . . . . . 5.479 gör. kel. 4.569

Chile . . . . . . 4.287 róm. kat. 4.187

Cseh-Szlovákia

Ruténi'öld nélkűl . . . . 14.004 ,, 10.762

Ruténföld . . . . . ,. 725 gör. ,, 359

Danzig . . . . . 406 ag. ev. 224

Délafrikai Unió

európaiak . 1.677 ref. , 832

nem európaiak . 5.409 methodista 730

Egyiptom . . . . . 14.218 mohamed. 12.929

Észtország . 1.126 ág. ev. 874

Finnország . . . 3.667 ,, ,, 3.537

I(Hi!;ögország'. 6.205 gör. kel. 5.962

n.! a

déli tartományok 255.l49 hindu 209.777

északi tartományok 80.681 mohamed. 46.696

Burma 14.647 buddhista 12.348

Irak

Dél—Livas . 1.540 moham.(§hia) 1.446

Eszak-Livas 1.317 ,, (Sunni) 958

Irország . . . . . . 2.972 róm. kat. 2.751

Izland . . . . . . . 109 ág. ev. 99

Jugoszlávia

keleti rész . 9.184 gör. kel. 6.123

, nyu ati rész 4.750 róm. kat. 3.922

Kane a

uebec nélkül 7.503 egyes. egyház 1.929

uebec . . 2.874 róm. kat. 2.463

Lengyelország

közép és nyugati rész 24.560 ,, ,, 18.960

keleti rész . . 4.275 gör. kel. 2.894

déli rész. 3.081 gör. kat. 1.951

Lettország

(_ Latgalia nélkül . . . . 1.383 á 1.033

Latgalia . . . . . . . 567 rám.?!vkat. 326

Liechtenstein . . . . . . 10 9

Litvánia

Klaipeda nélkül . . . . 2.029 ,. , 1.739

Klaipeda (Memel) . . . 142 á , ev. 130

Luxemburg . . . . . 300 r m. kat. 288

Magyarország

tiszabalparti vm. -ék nélkül 7.341 ,, ,. 5.339

tiszabalparti vármegyék . 1.347 ref. 700

Mexikó .' . . . 16.553 róm. kat. 16.180

Németalföld

Limburg, stb. nélkül . . 6.486 ref. 2. 650

Limburg, Eszak-Brabant . 1.449 róm. kat. 1.311 Németország

' észak . . . . . . . . 46.849 á . ev. 36.185 dél. . . . . . . . . 18.370 r m. kat. 13.676

Norvégia . . . . . 2.814 ág. ev. 2.723

Olaszország 41.177 róm kat. 41.014

Románia . . 18.795 gör. kel. 13.300

Svájc

, rot." kantonok 2.839 protestáns 2.093

at. kantonok . 1.227 róm. kat. 977

Svédország 6142 ág. ev. 5.885

Sziám . . 11.506 buddhista 10.958

Törökorszáíll. 16.157 mohamed. 15. 839

Uj-Zéland( aorivalegyütt) 1.574 ang. egyház 626

Uruguay 1.043 róm. kat. 638

Venezuela . 3.027

,, ,, 2.818

82 1939

azonban különböző módon. Németországban pélL dául a lakosságnak az egyes egyházakhoz vagy társadalmi életb'ölcseleti társaságokhóz való törvé- nyes kaposolatait tudakollják, míg 'más országok- ban, többek közt Észtországban, a lakosság vallási meggyőződését kívánják tudni, függetlenül az egy- házakhoz való törvényes vagy formális tartozan- dóságtól. E kérdésnek mindkét elvi elbírálás ese- tében gyakorlati eredménye a lakosság vallás szerinti megoszlása. Szerző különbséget tesz a lakos- ság vallásának ilyetén való tudakolása és az evay- házi összeírások közt. Az államban uralkodó val- lást többségi, a többi vallásokat kisebbségi vallás- nak nevezi. ,,Vaalliásnelkülliek" azok, kik a kérdésre atheista, agnosztikus, stb. feleletet adna-k, mig ,,is—

meretlen vagy meg nem határozott" vallásúak azon összeiirot'tak, alkilk e klérdiőpontolt kitöltetlenül hagy—

ják. ,,Nem válaszolt" jegyzen—dő be azoknál, kik e kérdés megválaszolását konkrét formában meg- tagadták és végül ,,elégtelen" azok bejegyzése, akik általánosságban (pl. keresztény, katolikus, protes- táns, hívő, stb.) feleltek. A munka osztályozza az egyes országokat többségi vallások szerint, tár- gyalja a különböző országok számlállólapjainak a vallásra vonatkozó kérdőpontjait. Egyes országok jellegzetes vallási megoszlásáról szólva, kiemeli az 1930. évi magyar népszámlálás vallási statisztiká- jáxt. Jellemző, hogy szerző éppen a vállalati sta- tisztika vallási kombinációját túl részletesnek ta- lálja. A továbbiakban a népszámlálási eredmények felhasználásával, megbízhatóságával és értékével foglalkozik. Mellékletben közli az államok és gyar- matok számlálóíveinek a vallásra vonatkozó kér- déseit teljes szövegben, valamint egyes országok többségi vallását és a vallásra vonatkozó össze- írások országok szerinti táblázatos kimutatásait.

Kivonatosan közöljük azt a táblát, mely egyes or—

szágok többségi vallásához tartozó hívek lélo -

számát tartalmazza. Ruh György.

Takaróné Gáll Beatrix dr. és Tamás Ká—

roly dr.: A közgazdasági elméletek története.

Mme Takaró ( DVSSe Beatrice Gáll) et Df Charles Tamás. Histoz're des théom'es d'économie politigue.

Tébe könyvtár 94. sz. 495 1. — p.

Bibblioíhégue de la T. E. B. E., no 94.

Budapest, 1938.

Tantörténeti munka rendszerint hálátlan fel- adat. Az anyag tökéletes ismeretét követeli, hosszú forrástanullmanyokaft tesz szükségessé és emellett a kutató személlye— háttérbe szorul.

Szerzők munkájukat úgy osztották be, hogy Tamás Károly állandóan magyar, német, francia, angol, amerikai és olasz forrástanulmányokat foly- tatott, Takaróné pedig ezek, valamint saját forrás- tanulmányai felhasználásával megírta a könyvet.